Egyenesben a forradalomról

2012. dec. 26.

Ukrajna új kormánya megalakult Mikora Azarov vezetésével

Mikola Azarov vezetésével 2012. december 24-én megalakult Ukrajna új kormánya

Egy héttel az új évkezdete előtt megalakult az új ukrán kormány. A miniszterek kinevezéséről szóló utasításokat az ukrán jogszabályok alapján Viktor Janukovics államelnök írta alá. Az előzőhöz képest jelentősen átalakult a kormány. Megszűnt például a rendkívüli helyzetek minisztériuma, amelyet eddig Viktor Baloga (Baloha), az ismert kárpátaljai milliárdos üzletember vezetett. Baloha az általa irányított, Egységes Centrum (JC) nevű párt egyéni jelöltjeként képviselői mandátumot szerzett az október 28-ai parlamenti választásokon. A katasztrófavédelmet ezentúl egy újonnan létrehozott állami szerv irányítja majd.
    Létrejön viszont két új tárca, a bevételek és ráfordítások minisztériuma, valamint az iparpolitikai minisztérium.
    Első miniszterelnök-helyettesnek az államfő Szerhij Arbuzovot, az ukrán nemzeti bank eddigi elnökét nevezte ki, akit - Azarov újbóli miniszterelnöki kinevezése előtt - az ukrán sajtó a kormányfői posztra esélyesek között nevezett meg.
    Miniszterelnök-helyettesi megbízatást kapott Jurij Bojko eddigi energetikai miniszter, Olekszandr Vilkul, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye volt kormányzója és Kosztyantin Hriscsenko volt külügyminiszter is. Az ukrán diplomácia új vezetője helyette Leonyid Kozsara lett, aki 2004-ben Leonyid Kucsma akkori államfő elnöki hivatalának helyettes vezetője volt.
    Az új kormánytagok között meglepetés Natalja Korolevszka szociális miniszterré történő kinevezése. Korolevszka az általa alapított Ukrajna előre! párt élén indult az október végi parlamenti választásokon, de hiába indította listán Andrij Sevcsenko sztárfutballistát, a párt nem jutott be a törvényhozásba. Korolevszkát egyéni ambíciói miatt még az előző parlamentben kizárta soraiból Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő pártjának parlamenti frakciója. A pártját új ellenzéki erőként beállító Korolevszkáról már korábban az a hír terjedt, hogy a Janukovics mögött álló, Mikola Azarov vezette Régiók Pártjához húz.
    Nem került be az új kabinetbe az Ukrajna európai integrációja mellett elkötelezett több volt kormánytag. Közéjük tartozik Petro Porosenko, a Rochen csokoládégyár tulajdonosa, volt gazdasági miniszter, aki a kormányzati szerepvállalás helyett inkább a parlamenti politizálást választotta független képviselőként. Kiesett a kormányból Valerij Horoskovszkij volt első miniszterelnök-helyettes is, aki korábban azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó tovább együttdolgozni Azarovval, aki szerinte nem képes megtartani Ukrajnát az európai integráció felé vezető úton. Szerhij Tyihipko, a szociális ügyekért felelős volt miniszterelnök-helyettes sem kapott helyet az új kormányban, viszont Porosenkóhoz hasonlóan szintén parlamenti képviselőként a politikai élet szereplője marad.
    Megőrizte posztját Jurij Kolobov pénzügyminiszter, Olekszandr Lavrinovics igazságügy-miniszter, Dmitro Tabacsnik oktatási és Rajisza Bohatirjova egészségügyi miniszter, valamint a belügyi tárca élén maradt Vitalij Zaharcsenko. (az MTI nyomán)

---
Mikola Janovics Azarov (ukránul: Микола Янович Азаров; Kaluga, 1947. december 17.), született Nyikolaj Janovics Pahlo, vagy Polko (oroszul: Николай Янович Пахло / Полько) orosz származású ukrán politikus. 2002–2005, majd 2006–2007 között Viktor Janukovics kormányaiban első miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter. 2004–2005 fordulóján rövid ideig ügyvivő miniszterelnök is volt. Viktor Janukovics 2010-es elnöki kinevezését követően rövid ideig a Régiók Pártja elnöke, majd 2010 márciusától Ukrajna miniszterelnöke volt.
2012. december 13-ától ismét Ukrajna miniszterelnöke.[1]

2012. dec. 14.

Megalakult az ukrán parlament (Legfelső Tanács)

Kormányfő-választás


2012. december 13-án tartotta alakuló ülését az új ukrán parlament (Legfelső Tanács), amelynek tagja lett a Régiók Pártja listájáról bekerült kárpátaljai magyar képviselő, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász most lemondott polgármestere.

Az új összetételű törvényhozás első feladata a kormányfő és a parlament elnökének megválasztása volt. Az államelnök, Viktor Janukovics a korábbi miniszterelnököt, Mikola Azarovot jelölte a posztra.

Azarov újbóli kinevezése mellett 252-en szavaztak (minimum 226 voksra volt szüksége), ellene 129-en. Az általa vezetett Régiók Pártján kívül a kommunisták frakciója és 12 független képviselő támogatta.

A három ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató, Arszenyij Jacenyuk vezette Haza, a nacionalista Szabadság és a Vitalij Klicsko profi ökölvívó által irányított UDAR (Ütés) frakciójától egyetlen támogató szavazatot sem kapott.
Az Oroszországban született ukrán állampolgárságú Mikola Azarov 2010. március 11-től 2012. december 3-ig töltötte be a kormányfői posztot, amelyről azzal az indokkal mondott le, hogy parlamenti képviselővé választották. December 9-én azonban Janukovics elnök ismét őt jelölte a posztra.
Azarov újraválasztása után a parlamenti ülésteremben lejátszották a jelenleg külföldi körúton tartózkodó államfő előre felvett videoüzenetét, amelyben távollétében üdvözölte az új összetételű Parlamentet munkája megkezdése alkalmából. A felvétel elindításakor az ellenzék tüntetőleg elhagyta az üléstermet. (Janukovics a héten Indiában tett hivatalos látogatást, ahonnan szerdán Azerbajdzsánba utazott.)

 

Házelnök választás



Az MTI híradása szerint újabb tömegverekedéssel indult új ukrán parlament ülése, ezúttal az orosz nyelvű felszólalások dühítették fel a nacionalista ellenzékieket. A Szabadság párt képviselői követelték, hogy az ukrán törvényhozásban ezentúl a képviselők kizárólag ukrán nyelven szólaljanak fel. A többségi Régiók Pártjának képviselői és a kommunista honatyák ugyanis eddig jórészt orosz nyelven beszéltek.

Vadim Kolesznyicsenko, a Régiók Pártjának képviselője viszont erre mégiscsak oroszul reagált, és ez torkollott újabb dulakodásba az elnöki tribün körül a két párt képviselői között. (Kolesznyicsenko egyébként a nyáron életbe lépett kisebbségi nyelvtörvény egyik társszerzője. A jogszabályt az ellenzék elsősorban azért támadja, mert jelentős előnyöket biztosít az orosz nyelv használatának Ukrajnában.)

Miután a rend helyreállt az ülésteremben, megválasztották Volodimir Ribakot, a Régiók Pártjának képviselőjét házelnöknek. Az új parlamenti elnököt a Régiók Pártja, a kommunista párt és független képviselők támogatták, az ellenzéktől senki.

Ribak házelnöki felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott, ígéretet téve arra, hogy csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg ezentúl a parlamentben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban. Mindazonáltal - mint hozzátette - örül, hogy nem az ő jelöltsége váltott ki erőszakig fajuló vitát a képviselők között.

 

Gajdos és a mandátum


A Kárpáti Igaz Szó aktuális cikke nyomán is értesülhetünk arról, hogy „a kárpátaljai magyarság törvényhozási mandátuma azután vált biztossá, hogy a Régiók Pártja listájáról a negyedik helyen szereplő Andrij Kljujev és a hatodik Irina Akimova nem jegyeztette be magát a Központi Választási Bizottságnál (CVK). Szimbolikus jelentőséggel is bír, hogy a Viktor Janu­kovics államfővel és a Régiók Pártjával partnerségi viszonyban álló két, azaz a magyar és a román kisebbségi szövetség vezetője egyszerre jutott a radába.”


Az, hogy Gajdos István mandátumhoz jutott, mindenképpen örvendetes tény, hiszen ezzel a mára erősebbnek, befolyásosabbnak tűnő kárpátaljai magyarságszervezet elnöke ott ülhet az ukrán törvényhozásban. Nem árt azonban újra emlékeztetni arra, hogy Gajdos nem a magyar párt (szervezet) színeiben, hanem a korábban és most most kormányzó ukrán politikai erő, a Régiók Pártja listájáról került a parlamentbe, így a magyar képviselő eleget kell hogy tegyen az őt delegáló párt elvárásainak, igazodnia kell a frakciófegyelemhez, így a magyar érdekek képviselésére korlátozottak a lehetőségei. Tudvalevő az is, hogy az ukrán üzleti és politikai életbe meglehetősen beágyazódott személyről van szó, aki, mielőtt UMDSZ-elnök lett, a "magyar vonalon" egyáltalán nem mutatott aktivitást. Igaz, hogy amióta élvezi a szervezet támogatását, magáévá tette a kárpátaljai magyarság ügyének a szolgálatát. A nagy kérdés az, hogy régiós pártemberként és az országos hatalmi erő részeseként mit és hogyan tud intézni, végezni, működtetni, képviselni abban a vonzásokkal és taszításokkal teli háromszögben, amelynek csúcsaiban ez a három fogalom áll: hatalmi érdek - üzleti érdek - magyarságképviselet.

 

Tóth Mihály vélemény


Ugyancsak a Kárpáti Igaz Szó aktuális számában szólalt meg a magyar parlamenti képviselet jelentőségéről dr. Tóth Mihályt, a Legfelső Tanács volt tagja, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a lap kérdésére így válaszolt.
– Reményekre jogosít fel a biztos mandátumszerzés. Ezzel mód nyílik a további előrelépésre a kisebbségvédelem terén, különösen úgy, hogy a román és az orosz országos szervezet képviselői is ott vannak a parlamentben. Azaz tovább bővíthető ez a jól és eredményesen működő kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, a kisebbségi politikusoknak nem lesz könnyű dolguk. A kampány során ugyanis világosan kiderült, csak a kormánypárt mutat fogékonyságot a nemzetiségi problémák iránt, az ellenzék negatívan viszonyult minden egyes ilyen kérdéshez. Ez bizony a parlamentben is éreztetni fogja hatását. Sok függ attól is, kinek a kezébe kerül a kulturális és az oktatási tárca, eleve a humán kérdéskör kezelése. Mindenesetre komoly legitimitást ad az UMDSZ elnökének, hogy egyértelműen élvezi a kárpátaljai magyarság támogatását, ami a Régiók Pártja és jelöltjeinek Kárpátalja magyarlakta vidékein elért eredményeiben is megnyilvánult.
A lap azt is megkérdezte Tóth Mihálytól, szerinte változhat-e a magyar kormány viszonya az UMDSZ-hez azután, hogy elnöke parlamenti mandátumot szerzett. A válasz:
– A magyar kormány részéről semmi jelét nem látom a változtatási szándéknak.
(Mint ismeretes, az Orbán Viktor vezette magyar kormány gyakorlatilag negligálja az UMDSZ-t és mindenben az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogatja, amely azonban kisajátító magatartásával, konfrontatív sérelmi politizálásával és önérdekű működésével egyre inkább elveszteni látszik a kárpátaljai magyarok túlnyomó többségének a bizalmát. Ezt igazolja, hogy a választáson indult képviselői a jelentős magyar lakossággal bíró körzetekben még közelébe sem jutottak a mandátumszerzésnek, a magyar lakosú településeken nemhogy a magyarok, hanem jószerével még saját szervezetük tagjai sem szavaztak rájuk.)

2012. dec. 4.

Gajdos István bejutott az ukrán parlamentbe


Mint azt korábban is jeleztük (Gajdos István mandátuma), a Régiók Pártja listáján indult magyar képviselőjelölt bejutása az ukrán parlamentbe szinte bizonyosra volt vehető annak ellenére, hogy a lista 74. helyén szerepelt és csak 72 jelölt jutott jutott automatikusan mandátumhoz. Már a szavazatok nem teljes összeszámolása után játszott, hogy bár a jelenlegi kormányerők nem szereztek abszolút többséget, de ha sikerül a független képviselők közül a hiányzó létszámot biztosítaniuk, akkor képesek lesznek a kormányalakításra - ez esetben viszont azok a képviselők, akik a pártlistán bejutottak a törvényhozásba, ám kormányzati tisztséget is vállalnak, le kell hogy mondjanak mandátumukról. A kieső pozíciók okán a lista "feljebb ugrik". Pontosan ez történt hétfőn, 2012. december 3-án. Az MTI tudósítása:

Ukrán parlamenti képviselő lett Gajdos István

Az ukrán központi választási bizottság hétfői döntése értelmében parlamenti képviselői mandátumot kapott Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) jelöltlistájának 74. helyén indult a tavaly őszi parlamenti választásokon. 

Az október végi voksoláson a PR 72 parlamenti helyet szerzett pártlistán, ám a jegyzék elején szereplő két képviselő, akik várhatóan az újonnan alakuló kormányban kapnak vezető tisztségeket, hétfőn lemondott képviselői mandátumáról. Ennek köszönhetően Gajdos István és az egy hellyel előtte lévő, bukovinai román kisebbségi politikus, Ion Popescu bejutott az új összetételű ukrán parlamentbe – adta hírül a kárpátaljai zakarpattya.net.ua internetes hírportál.

Az ukrán parlamentnek utoljára hat évvel ezelőtt volt magyar képviselője ugyancsak Gajdos személyében, aki 2002-ben az akkori magyar többségű, Beregszász központú egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Az általa vezetett UMDSZ 2009-ben együttműködési megállapodást kötött Viktor Janukovics akkori elnökjelölttel, jelenlegi államfővel. Ennek eredményeként jött létre az UMDSZ-nek pártlistás parlamenti képviseletet eredményező választási szövetség a magyar szervezet és a PR között.

2012. nov. 6.

Mandátumok eloszlása - választási eredmény


Több ukrán portálon is napvilágot láttak a most már 99,95 százalékos feldolgozottságra alapozott mandátumbecslések. Eszerint az ukrán parlament 450 mandátumán a pártok és függetlenek a listákra leadott szavazatok és az egyéni győzelmek összesítésével így osztoznak:  

Párt Listán szerzett Egyénileg szerzett  Öszes mandátum Százalék
Régiók Pártja  72 115  187 41,56
 Batykivcsina  62  40  102  22,67
 függetlenek - 44 44 9,78
Udar   34   6  40  8,87
 Szvoboda  25 13  38 8,44
Ukrán Kommunista Párt  32  -  32  7,11
 Jedinij Centr  -  3  3  0,67
 Ukrán népi Párt  -  2 2 0,44
 Szojuz  -  1  1  0,22
 Radikális Párt  -  1 1 0,22

A 2014-es ukrán parlamenti választás eredménye még nem végleges. A hivatalos eredmények közzététele később várható.

Rada, parlament, mandátum, mandátumok megoszlása, parlamenti patkó, választási eredmények, ki hány mandátumot szerzett, hány parlamenti helye, mandátuma lesz az ukrán pártoknak. 

2012. nov. 5.

Tüntetés Kijevben

A CVK épülete előtt összegyült ellenzék azzal vádolja Viktor Janukovics elnököt és pártját, hogy csalt az október 28-i parlamenti választáson. A mintegy ötszáz nemzetközi megfigyelő is komoly jogsértéseket tapasztalt a voksolás lebonyolítása során. 

Bár a szavazatok összeszámlálása napokkal ezelőtt már a 99 % fölé került, a választás végeredményét továbbra sem közlik.

Kilenc egyéni választókörzetben még mindig kérdéses, melyik jelölt nyert. 

A kormánykoalíció előre gondoskodott választási győzelméről, hiszen eltörölték a csak listás választási rendszert, így a mandátumok felét lehet megszerezni pártlistáról, a másik felét pedig az egyéni választókörzetek alapján. 

A koalíció épp annak köszönheti győzelmét, hogy az egyéni körzetekben jobban szerepeltek jelöltjei. Egyelőre ugyan nem tudni, megtartja-e a kormányzat 225 fős mandátumtöbbségét, ám a koalíció mindenképpen biztos többségre számíthat, mert a parlamentbe jutott mintegy félszáz független képviselő nagy része Janukovicsékat támogatja majd. A Julija Timosenko és Vitalij Klicsko-vezette ellenzék ugyan csak körülbelül 180 mandátumra számíthat, de sikerült megakadályozni azt, hogy a koalíció megszerezze a 300 mandátumot, amely már elegendő lenne az alkotmány módosításához is. Janukovics hírek szerint úgy akarja megváltoztatni az alaptörvényt, hogy 2015-ben ne a nép, hanem a parlament választhassa meg az új elnököt. Így újabb államfői mandátumot biztosítana maga számára.

A közzétett választási adatok meghamisítása

Kanadai választási megfigyelők szerint súlyos szabálysértések kísérik Ukrajnában a múlt vasárnapi parlamenti választásokon leadott szavazatok összeszámlálását. A nemzetközi megfigyelők kanadai kontingense úgy értékelte, mindez megkérdőjelezi az egyes körzetekben már kihirdetett eredmények hitelességét.

Az észak-amerikai ország megfigyelői szerint a szavazatszámlálás kaotikus körülmények között zajlik, és a hatóságok több esetben akadályozták őket tevékenységük ellátásában. Ezen kívül a megfigyelők annak a gyanújuknak adtak hangot, hogy a központi választási bizottság honlapján már közzétett eredményeket meghamisították.

Kanada több száz választási megfigyelővel képviseltette magát a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon. Korábban bírálta a szavazás lebonyolítását az Európai Unió, az EBESZ és az Egyesült Államok is.

A legutóbbi hivatalos kijevi bejelentés szerint a 225 ukrajnai választási kerületből nyolcban még nem fejeződött be a szavazatszámlálás. Az eddigi eredmények szerint meglehetős fölénnyel vezet a Viktor Janukovics elnök mögött álló kormánypárt, a Régiók Pártja, megelőzve a bebörtönzött volt miniszterelnököt, Julija Timosenkót támogató Egyesült Ellenzéket.

2012. nov. 2.

Hidegen fújnak a keleti szelek Ukrajnában

Korán tört ránk ez a novemberi hideg. Korán tör Ukrajnára egy várhatóan szigorú politikai évad. Két évtizede voltaképp alig ízlelhettünk bele a szabadságba és demokráciába, előbbit a gazdasági zuhanás, utóbbit a társadalmi káosz tette ellentmondásossá és nehezen érzékelhetővé. Aztán mintha az ezredfordulót követően kezdett volna kialakulni valamiféle normálisabb élet: a politikai viszonyok ugyan továbbra is teljesen szétziláltak maradtak, egyáltalán nem hozott megváltást a narancsos forradalom, egymást érték a hatalmi válságok - de mintha a felfelé szépen szépen ívelő gazdaság ezt felülírta volna: a sok évtizedes szűkölködést árubőség váltotta fel és a megélhetési lehetőségek is szaporodni látszottak. Már-már úgy festett, mégis lesz valami ebből a független lábán alig álló Ukrajnából. Aztán a 2008-as gazdasági válság megmutatta: lehet, hogymégsem. A gazdaság alázuhant, a politikai-közigazgatási káosz viszont maradt. A társadalmi anómia elmélyülni látszott.

A 2012-es választások utáni perspektívák még nem látszanak eléggé élesen. A fő kérdés alighanem az, hogy egy megerősödő államhatalom esetében melyik folyamat zajlik gyorsabban: a káosz felszámolása vagy a diktatúra kiépülése.

Két írást ajánlok olvasóink figyelmébe:

2012. nov. 1.

Kárpátalja - Gajdos István mandátuma

Mind a pártlistára, mind az egyéni jelöltekre leadott szavazatok tekintetében a Régiók Pártja megnyerte a 2012. évi ukrán választásokat, így kormányt alakíthat.

A párt listáján a kárpátaljai magyar jelölt, Gajdos István a 74. helyen szerepelt. Ez az előzetes becslések alapján befutó helynek számított. A párt listájára leadott szavazatok alapján azonban az előzetes számítások szerint valószínűleg egy-két képviselővel kevesebb kerül be automatikusan a parlamentbe, a 74. hely éppen kiesőnek vagy határpozíciónak látszik. Azonban, ha a Régiók Pártja alakít kormányt, akkor Gajdos mandátuma teljesen bizonyos, tekintve, hogy a pártlistán tíznél több leendő kormánytag neve szerepel, és mivel kabinettagok nem lehetnek egyben képviselők is, így ők lekerülnek a listáról, s ezzel a többiek ugyanennyi pozícióval feljebb lépnek, a magyar jelölt ez esetben mindenképpen a bejutók közé kerül. Ha azonban a Régiók Pártja nem képes kormányt alakítani és nem szabadulnak fel a Gajdos pozícióját megelőző listás helyek, akkor a magyar jelölt valószínűleg elesik a képviselőségtől.

Mint ismeretes, Gajdos István az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Mivel magyar párt számára a parlamenti küszöb elérése gyakorlatilag lehetetlen, ezért annak élérésére, hogy magyar képviselő kerüljön az ukrán törvényhozásba, két lehetőség mutatkozott. Az egyik: egyéni jelöltként való indulás. A KMKSZ ezt az utat választotta, ám jelöltjei a számottevő magyar lakossággal rendelkező körzetekben nem kerültek még az esélyesek közé sem. A másik lehetőség: ukrán párt listáján befutó helyet kapni. Az UMDSZ és  Régiók Pártja közti megállapodás ezt tette lehetővé. Gajdos 74. pozíciója fejében az UMDSZ sehol nem állított saját jelölteket, hanem az RP ukrán jelöltjeit támogatta - három körzetben éppenséggel a magyar KMKSZ-jelöltekkel szemben

*
Gajdos István személyének és tevékenységének a megítélése korántsem egyértelmű. Egyaránt ismertek a szélsőségesen negatív és a túlzottan pozitív vélekedések Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Gajdos egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, a Kárpáti Igaz Szó c. lapban megjelenő híradások, cikkek, interjúk viszont a kárpátaljai magyarság legnagyobb jótevőjének állatják be. Az igazság valahol a kettő között lehet.

Annyi bizonyos, hogy Gajdos hamarább volt beágyazódva a fehérnek nem nevezhető ukrajnai üzleti szférába és hatalmi apparátusba, mintsem a "magyar ügyet" felfedezte és felhasználta volna volna a maga politikai karriere számára. Az üzleti és nomenklatúrás múlt és jelen erős determinációt jelent, de kétségtelen, hogy ezt a politikusnak gyakran sikerül összeegyeztetnie a magyar közösség érdekeinek hatékony képviselésével.

Jogosnak látszik a vád, hogy Gajdos a pártkötődéseit saját érdekei szerint váltogatja (szocdem volt, aztán amikor pártja vesztett a narancsos fordulatban, átlépett a győztes szocialisták frakciójába; most meg, ugye, az oroszbarátnak joggal mondható RP színeiben szerez mandátumot). Nyilvánvaló, hogy a hatalmi pártérdekeknek való megfelelés meghatározza számára, mit-meddig-hogyan tehet vagy nem tehet. Mindezzel együtt megállapítható, hogy ez a súlyos tehertételekkel nehezített magyarságképviselet sokszor jóval eredményesebb, mint a KMKSZ orcátlanul önérdekű, kisajátító és kirekesztő sérelmi politizálása. 

---

Frissítés: Gajdos István 2014 júniusában lemondott az UMDSZ élén 12 éven át gyakorolt elnöki posztjáról. Ebből az alkalomból rövid életrajzát közöljük ehelyt, már csak azért is, mert ez a honlap az 1-ső tíz Google-találat közé tartozik a képviselő nevére keresve.

Gajdos István életrajza


Gajdos István 1971. május 5-én született egy kárpátaljai magyar faluban, a Beregszász mellett fekvő Jánosiban. 

1988–1992 között a Tulai Műszaki Főiskolán, majd 1992-től 1995-ig a Lvivi Műszaki Egyetemen tanult, ahol gépészmérnöki diplomár szerzett. 1998–2005 között a Kárpátaljai Állami Egyetemen a jogtudományi szakon szerzett végzettséget


1998–2000 között a Beregszászi Járási Tanács elnöke, 2000–2002 között a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, 2006–2012 között Beregszász polgármestere volt.

Két alkalommal választották parlamenti képviselővé. Első alkalommal a 2002-es ukrajnai parlamenti választáson jutott mandátumhoz a kárpátaljai 72. sz. egyéni választókerületben. Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak 2002–2006 között volt a tagja. 2002–2005 között képviselőként az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt (USZDPe) frakciójának tagja volt, majd a narancsos forradalom győzelme után (2005) a vesztes pártból kilépett és  belépett a győztes, kormányba jutott Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába.

A 2012-es ukrajnai parlamenti választáson azonban már nem a szocialisták színeben indult, hanem a Régiók Pártja választási listájának 74. helyén szerzett mandátumot (lásd részletesen fentebb; azaz újra pártot váltott). A parlamentben 2012. december 25-től az emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkára.

2014. február 20-án négy másik kárpátaljai képviselővel együtt kilépett a Régiók Pártjából. Az ukrajnai tüntetések során a Régiók Pártja melletti kiállása miatt a Beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-i rendkívüli ülésén határozatban határolódott el Gajdos Istvántól, aki később azt nyilatkozta, hogy az ártatlan áldozatok miatt lépett ki a Régiók Pártjából, azóta független képviselő


2002-től 2014 júniusáig töltötte be az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöki posztját. Ekkor belátta, hogy személye nem elősegítője, hanem akadálya annak, a kárpátaljai magyarság politikai érdekérvényesítő képessége erősödjön.

2012. okt. 31.

Abszolút többséget szerezhet a Régiók Pártja

Nem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a vasárnap Ukrajnában megtartott parlamenti választások nyomán a törvényhozásba bejutó másik négy párt valamelyikével - írta szerdai elemzésében a Korreszpondent.

MTI, 2012. okt. 31.


Az ukrán hírportál számításai szerint a Régiók Pártja listán 70-72 mandátumot szerezhet meg, egyéni jelöltjei pedig 115-118 választókerületben győzhetnek. E szerint akár 190 fős is lehet a Régiók pártjának frakciója az új parlamentben. Az előzetes eredmények alapján csatlakozhat még hozzájuk a kormánytöbbség megalakítása érdekében körülbelül 30 független, vagy egyéb párt színeiben egyéniben mandátumot szerző képviselő, köztük az Egységes Centrum Kárpátalján győztes három jelöltje, a pártot vezető Viktor Baloha eddigi katasztrófavédelmi miniszter, fivére és unokatestvére, valamint Volodimir Litvin házelnök és az általa vezetett Néppárt egy egyéni körzetben nyertes tagja.

Ahhoz pedig, hogy meglegyen a 450 fős parlamentben a legalább 226 főnyi többség, elég még hat képviselőt átállítaniuk magukhoz az ellenzékből. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a kormánytöbbség megalakítása érdekében annyi ellenzéki ülhet át a Régiók Pártjának frakciójába, amennyi ehhez szükséges.

A Korreszpondent emlékeztetett: a független Ukrajnának csak az első parlamentjében volt egypárti többség: 1992-1994 között, amikor a Kommunista Párt képviselőcsoportjának 239 tagja volt.

2012. okt. 30.

Julija Timosenko: éhségsztrájk a börtönben

a képen nem ő látható
Éhségsztrájkot kezdett október 29-én, a választások utáni első napon Julija Timosenko. A bebörtönzött volt ukrán kormányfő ezzel az ellen tiltakozik, hogy szerinte választási csalásokat követtek el a 2012-es ukrajnai parlamenti választásokon.

Az éhségsztrájkról a volt miniszterelnök ügyvédje, Szerhij Vlaszenko számolt be. Közlése szerint Timosenko hétfőn már csak vizet volt hajlandó magához venni. Éhségsztrájkjáról hivatalosan írásban értesítette az állami büntetés-végrehajtási szolgálatot.

Mint ismeretes, a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfőt jelenleg a harkivi börtönkórházban kezelik gerincpanaszai miatt.

Timosenko börtönbüntetésének megkezdése óta már másodjára folytat éhségsztrájkot. Korábban április 20-tól csaknem három héten át nem evett tiltakozásul amiatt, hogy beleegyezése nélkül szállították be a harkivi kórházba, s állítólag eközben fizikai erőszakot is alkalmaztak vele szemben.

A parlamenti választásokkal kapcsolatban nemzetközi szervezetek komoly bírálatokat fogalmaztak meg. Az EBESZ megfigyelői szerint a választást az egyenlő feltételek hiánya jellemezte, amit elsősorban az adminisztratív lehetőségekkel való visszaélés, a pártfinanszírozás átláthatóságának és a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a hiánya tett lehetővé. Andreas Gross, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megfigyelői missziójának vezetője kijelentette: az egész választási folyamat "oligarchizálódása" azt eredményezte, hogy az emberek elvesztették a választásokba vetett bizalmukat.

Választási csalások - bírál az EBESZ, az EU és az USA

Az összeállítás az ukrajnai választások tisztaságát illető külföldi bírálatok közül ismertet hármat.

Komolyan bírálja az EBESZ az ukrán választásokat 

A szervezet szerint visszaélések történtek, és kiegyensúlyozatlan volt a tájékoztatás. Az ellenzék kampányfőnöke arról beszél, hogy akadályozzák a szavazatszámlálást több megyében. Janukovics pártjának előnye csökken, de még mindig tetemes.

A demokratikus fejlődés szempontjából visszalépésnek minősítették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői a vasárnapi ukrajnai parlamenti választást.
Szerintük a választást az egyenlő feltételek hiánya jellemezte, amit elsősorban az adminisztratív lehetőségekkel való visszaélés, a kampány, a pártfinanszírozás átláthatóságának és a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a hiánya tett lehetővé.
A szavazást megelőző időszak bizonyos vonatkozásai visszalépést jelentettek az előző országos választás hasonló időszakával összehasonlítva - mutatott rá a több mint 600 megfigyelő véleményét összegző jelentés. Az, hogy Julija Timosenko ellenzéki vezető nem indulhatott jelöltként, szintén "károsan hatott a választási folyamatra" - állapították meg az EBESZ megbízottai. (okt, 29)

Élesen bírálta az ukrajnai választásokat az EU


Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitika főképviselője, valamint Stefan Füle bővítési biztos hétfő este közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi megfigyelők a választások lebonyolításával kapcsolatban számos visszásságot tapasztaltak. "Elvárjuk, hogy Ukrajna jövőbeni parlamentje korrekt módon tükrözze a választók akaratát" - közölték nyilatkozatukban az uniós vezetők.
Ashton és Füle sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a bíróságok több ellenzéki személyiséget megakadályoztak a szavazáson való részvételben. A választások előtt lefolytatott bírósági eljárások nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak - hangsúlyozta a nyilatkozat. Ezzel összefüggésben az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a bővítésért felelős biztos hangsúlyozta az ukrajnai igazságügyi rendszer megreformálásának a szükségességét.
Az uniós vezetők felszólították az ukrajnai hatóságokat a vasárnapi választásokon leadott szavazatok korrekt összeszámlálására, valamint az eredmények - hasonlóan korrekt - közzétételére. (okt. 30)

Választási csalás, manipuláció: Washington is aggódik Ukrajna miatt

A washingtoni külügyminisztérium helyi idő szerint hétfő este nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányt aggodalommal töltötte el a választások lebonyolítása. A külügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy a vasárnapi szavazás békésen zajlott, azt számos hazai és nemzetközi megfigyelő ellenőrizte, ugyanakkor felhívta a figyelmet: Washington információi szerint a szavazás menetét, illetve a szavazatok leadását csalások és különféle manipulációk kísérték.
A szóvivő úgy értékelte, hogy a vasárnapi választások visszalépést jelentettek a korábbi parlamenti-, illetve elnökválasztásokhoz viszonyítva. Ennek kapcsán utalt arra a jelentős különbségre, amely a hivatalos választási bizottság által közzétett előzetes eredmények, valamint az ellenzék által végzett szavazatszámlása között alakult ki, mégpedig - a hivatalos közlés szerint - a Viktor Janukovics elnök mögött álló kormánypárt javára. (okt. 30)

2012. okt. 29.

Kárpátaljai eredmények - KMKSZ-jelöltek - Ungvár, Munkács Nagyszőlős körzete

Ahogy az várható volt, a teljesen esélytelen KMKSZ-jelöltek Kárpátalján a saját körzetükben nem kerültek be még az első 2 közé sem, az élen állóktól jócskán leszakadva 7-11 % közötti eredményekkel állnak a 3., 4. és 5. helyen. (Ez nagyjából azt jelenti, hogy még a magyar választóknak egy jelentős része sem szavazott rájuk)

A jelenlegi feldolgozottsági szinten, a sorrend végeredménye szempontjából már "beálltnak" tekinthető részadatok szerint (az adatokat folyamatosan frissítem, utoljára a végleges adatok kerülnek ide):
  • Kovács Miklós (Ковач Микола Миколайович)
    3. hely -
    10,41 % (végeredmény!)
     - Nagyszőlősi választókörzet
  • Gulácsi Géza (Гулачі Гейза Людвигович)
    4. hely - 10,59 % (végeredmény!)  - Munkácsi választókörzet 
  • Brenzovics László (Брензович Василь Іванович)
    5. helyen - 7,73 % (végeredmény!) - Ungvári választókörzet
A Nagyszőlős központú választókörzetben függetlenként indult, ugyancsak magyar Kincs Gábor a 6. helyen végzett 0,98 %-kal.

Az adatokat folyamatosan frissítem a hivatalos forrás - a CVK oldala - alapján:
Ungvári körzet - Munkácsi körzet - Nagyszőlősi körzet

Más: Országos eredmények  

Más:

Gajdos István mandátuma



Olvasd el ezeket is:

A választás eredményei

A leadott szavazatok összeszámlálása folyamatban van, hivatalos végeredmények néhány nap múlva várhatóak. A részeredmények a Központi Választási Bizottság (CVK) hivatalos honlapján követhetők nyomon.

A parlamenti küszöböt 5 párt lépte át, eredményeik arányában ezek osztoznak az összesen 450 mandátum felén, azaz 225 képviselői széken (a másik felét az egyéni választőkörzetek győztesei szerzik meg).

Meglepetést okozott, hogy a vasárnap esti exit poll adatokhoz képest  az első értékelhető tényleges hétfői adatok alapján kommunista párt jött fel a harmadik helyre, megelőzve Klicskó UDAR nev pártját. A Régiók Pártja és a Batykivscsina közti különbség hóval nagyobbnak látszott a korábban felbecsültnél, a nacionalista Szvoboda pedig 10 % alá esett.

Ahogy a feldolgozottság a 100 % felé haladt, a számok egyre inkább közelednek az exit poll felmérés eredményeihez, 90 százalék fölött az UDAR visszakerült a 3. helyre, megelőzve a Kommunista Pártot, a nacionalista Szvoboda pedig 10 % fölé emelkedett (mindez kedd este történ).

Az adatokat folyamatosan frissítem, utoljára majd a végeredmény kerül ide.

Utolsó frissítés: november 9. Feldolgozottság: 100 %
  • Régiók Pártja – 30,00 % / (exit poll: 30,48)
  • Batykivscsina –  25,54 % / (exit poll: 23,87)
  • UDAR – közel 13,96 % / (exit poll: 14,67)
  • Ukrán Kommunista Párt - 13,18 % / (exit poll: 12,07)
  • Szvoboda - 10.44/ (exit poll: 11.92)

Forrás: CVK

Más eredmények:

Mandátumok eloszlása - választási eredmény

Gajdos István (Kárpátalja) mandátuma

2012. okt. 28.

Exit poll eredmények, ukrán parlamenti választás




A 2012. október 28-án este, urnazárás után közzétett exit poll adatok


Forrás: http://podrobnosti.ua/power/2012/10/28/866809.html

A 614 szavazókörzet 20 ezer szavazójának megkérdezésén alapuló, több felmérés összesített adatai alapján az ukrán parlamentbe öt párt jut be a következő elért eredményekkel:

  • Régiók Pártja – 30,48
  • Batykivscsina – 23,87%
  • UDAR – 14,67 %
  • Ukrán Kommunista Párt - 12,07%
  • Szvoboda - 11,92
-----
A későbbi tényleges eredmények alakulása >itt követhető nyomon.

2012. okt. 22.

Választási esélyek - Ukrajna 2012

Az ukrajnai parlamenti választások eredménye 2007-ben
- a pártok elsősége szerint - KATTINTÁSRA NAGYOBB


Öt év telt el a legutóbbi ukrajnai parlamenti változások óta. Nem valószínű, hogy az elmúlt időszak az ország történetének arany oldali közé fog tartozni. Úgy tűnik,Ukrajna elvesztette azt a (főleg erkölcsi) előny, amely a "tiszta lappal indulás" után számára megadatott annak ellenére is, hogy az 1990-es évek gazdasági mélyrepüléssel kezdődtek a függetlenségét elnyert állam számára. Mégis: a fejlődés lehetősége, a lábra kapó demokrácia, a szabadságjogok kiszélesedése sokáig nagy bizalommal töltötte el a lakosságot. A 2000-es évek elejére ez a bizakodást látványos gazdasági fejlődés erősítette, 2008-ig úgy látszott, hogy a politikai széthúzás, a hatalmi struktúra szétziláltsága, a törvényi, pénzügyi, szabályozási háttér kaotikus volta ellenére a profitorientált piacgazdaság felülírja a nehézségeket. Szinte úgy tűnt, az ország hatékonyan működő kormányzás nélkül is prosperálhat, még az vaskos üzleti érdekek és a hatalom összefonódása sem akadályozta a fejlődést. A 2008-as válság aztán ezt a folyamatot megállította, a jól működő gazdaság visszaesett, repedések keletkeztek rajta, és ezeken keresztül egyre inkább láthatóvá vált a korrupció, a politikai arrogancia, a széthúzás, sőt, a nacionalizmus, idegengyűlölet is.

Hogy milyen esélyekkel indulnak az ukrajnai politikai erők a 2012-es választásokon?

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet októberi, frissnek mondható felmérésének eredményei szerint a parlamenti mandátumra esélyes egyes pártok támogatottsága:
  • Régiók Pártja  - 20,1 %
  • Batykivscsina - 12,1 %
  • UDAR -  11.5 %
  • Ukrán Kommunista Párt  - 7,8 %
  • Szvoboda - 4,7 %

2012. okt. 21.

Ukrán nyelvtörvény



Viták, szempontok a választási kampány fényében és árnyékában


Ukrajna nyelvtörvénye a viták kereszttüzében áll. Senki nem tud megnyugtató választ adni arra, hogy
  • nem csupán a Régiók Pártja és Viktor Janukovics választási trükkjéről van-e szó, amellyel a tízmilliós nagyságrendű orosz lakosság bizalmátés szavazatait remélik elnyerni
  • nem az orosz nyelvnek az államnyelv szintjére való emelése-e a valódi cél, miközben az elenyészőbb számú kisebbségek számára semmilyen kedvezmény nem várható
  • nem bukik-e el a törvény a végrehajtás útvesztőiben
  • nem születnek-e olyan lényegi törvénymódosítások, amelyek alaposan eltávolítják a majdan végrehajtandó nyelvtörvényt az eredeti koncepciótól 
A kételyek súlyosak. Könnyen meglehet, csalatkozniuk kell azoknak, akik vérmes reményeket tápláltak az Ukrajnában immáron törvényerőre emelkedett nyelvtörvény nyújtotta előnyökkel kapcsolatba. A regionális nyelvi státus megadásának kedvező feltételei máris szigorodni látszanak, miközben tudható, hogy az ország számos közigazgatási egységében már a végrehajtási határozatra vonatkozóan is születtek testületi döntések. Nem tudni, hová, merre tendál a nyelvtörvény ügye, s milyen kölcsönviszonyba kerül a választási eredményekkel.

2012. okt. 12.

Az ukrán parlamenti választások tisztasága

Elkezdődött a visszaszámlálás... Miközben Kárpátalján a két magyar formáció egyre több sarat hajigál egymásra, aközben a nemzetközi érdeklődés inkább csak Kijevet látja...

A két hét múlva esedékes ukrajnai törvényhozási választások tisztaságának fontosságát hangsúlyozza Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai biztos és Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője pénteken közzétett közös közleményében.

MTI-hír, 2012. október 12.

A két politikus az október 28-án tartandó voksolást "Ukrajna demokratikus bizonyítványa" vizsgájának nevezi. Ezért üdvözlik, hogy az ukrán hatóságok együttműködnek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ) és a választási megfigyelőkkel annak érdekében, hogy a választás megfeleljen a nemzetközi előírásoknak.

A cseh és a brit politikus felszólítja Kijevet, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben a tavaly novemberben elfogadott választási törvény előírásait, hogy fenntartsa a bizalmat a választás tisztasága, méltányossága iránt. Hangsúlyozzák, hogy minden jelöltnek azonos feltételeket kell biztosítani. Ennek kapcsán pedig külön aggasztónak tartják "a politikai pluralizmus hiányát" az ukrán televíziók műsorában, ami Füle és Ashton megítélése szerint azonnali lépéseket igényel; a kiegyensúlyozott tájékoztatás érdekében a médiára vonatkozó eljárások kidolgozását és a szabályok betartatása fölött őrködő testület felállítását sürgetik, amely "a problémákat képes időben orvosolni" - fogalmaznak az uniós politikusok.

Füle és Ashton szerint azonnal intézkedéseket kell hozni a választási hatóságok tevékenységének teljesen átláthatóvá tétele, valamint a párhuzamos kompetenciák megszüntetése érdekében. Emellett a két biztos sajnálatának ad hangot amiatt, hogy olyan bírósági ítéletek miatt, amelyek meghozatala nem ütötte meg a nemzetközi mércét, bizonyos ellenzéki jelöltek nem indulhatnak a parlamenti választáson. Ez utóbbi megjegyzésével a két politikus kétséget kizáróan a Julija Timosenko ellenzéki politikus elleni büntetőeljárásokra és ítéletre gondolt. Timosenkót hatalommal való visszaélés miatt 7 év börtönre ítélték Ukrajnában, az Európai Unió szerint az eljárás az igazságszolgáltatás politikai célokra történő felhasználása. Az ítélet miatt ugyanis Julija Timosenko sem a parlamenti választáson, sem a következő elnökválasztáson nem indulhat.

Uniós diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült, hogy a választásokat követő, novemberi külügyminiszteri tanácson Ukrajna egészen biztosan napirendre kerül. A név nélkül nyilatkozó forrás konkrét tagállamok megnevezése nélkül úgy nyilatkozott, egyes országok már most, a választások előtt prejudikálják az eljárást, és biztosra veszik, hogy az ukrajnai parlamenti választások nem felelnek majd meg a nemzetközi elvárásoknak, valamint Viktor Janukovics ukrán elnök szavahihetőségével, megbízhatóságával kapcsolatban is kételyek merültek fel.

2012. okt. 7.

ENSZ-bírálat: Ukrajna büntetné a meleg-propagandát

 Az ENSZ emberi jogi hivatala felszólította Ukrajnát, gondolja át azt a sokak által bírált törvényjavaslatot, amely börtönbüntetéssel sújtaná a homoszexualitás népszerűsítését.

Rupert Colville, a világszervezet emberi jogi főbiztosa, Navi Pillay szóvivője pénteken New Yorkban azt mondta, hogy a szóban forgó ukrán törvényjavaslat "nyilvánvalóan diszkriminatív és szembemegy azzal az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettséggel, amelynek értelmében biztosítania kell a kifejezés és az információ szabadságát".

A törvényjavaslat, amelyet első olvasatban kedden fogadott el az ukrán parlament, bűncselekménynek nyilvánítja a melegek és leszbikusok kapcsolatát propagáló, arról kedvező képet festő alkotások előállítását, behozatalát és terjesztését Ukrajnában, hasonlóan az erőszakot, a rasszizmust, a nemzeti és vallási intoleranciát és a diszkriminációt hirdető művek terjesztési tilalmához.

Emberi jogi csoportok és politikusok között felháborodást váltott ki a jogszabálytervezet, amelyről azt mondták, visszavezeti az országot a szovjet korszakba, amikor a homoszexualitás is bűnnek számított.

A 450 fős Verhovna Rada 289 képviselője első olvasatban ennek ellenére megszavazta a javaslatot. Viktor Janukovics ukrán elnök egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy elfogadása esetén aláírja-e majd a törvényt.

(MTI)

2012. okt. 5.

Ukrajnai választás 2012 - Timosenko és Klicsko pártja közös jelölteket indít

Ukrajna erős-egészséges férfiúja és gyönge-beteg asszonya összefogott. Ellenzéki koalíció?

 MTI-hír, 2012. október 12.

Közös jelölteket indít az egyéni választókörzetekben az október 28-i ukrán parlamenti választásokon a két vezető ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött ukrán exkormányfő mögött álló Egyesült Ellenzék-Batykivscsina és a profi ökölvívó, Vitalij Klicsko UDAR (Ütés) nevű pártja - értesült a Kommerszant Ukrajina című lap.

Az újság csütörtöki írása szerint a két párt között január óta folyó egyeztetések nyomán mostanra csaknem minden körzetre kiterjedően megszületett a megállapodás.

Valentyina Nalivajcsenko, az UDAR egyik jelöltje a lapnak elmondta, hogy a 250 körzetből mindössze alig 40 maradt, amelyben még nem dőlt el, melyik jelöltet léptetik vissza a másik javára. Hozzátette, hogy a közös jelölteket a népszerűségi mutatók alapján választják ki, ez napokon belül az említett körzetekben is megtörténik.

A Batykivscsinánál is megerősítették az újságnak, hogy megegyezett a két párt egymással a közös jelöltek java részéről. Ivan Kirilenko, a párt parlamenti képviselője hozzáfűzte, hogy a még vitatott körzetekben a pártok helyi képviseletei választanak a jelöltek közül aszerint, hogy az illető mennyire élvezi a választók bizalmát, mekkora az ismertsége és a tekintélye az adott körzetben.

A Kommerszant Ukrajina ugyanakkor megjegyzi, hogy noha a két párt központi vezetése egymás között megállapodott, a jelöltek között vannak, akik érthető okok miatt vonakodnak önként visszalépni. "Több hónapon át dolgoztak, pénzt költöttek a kampányra. Ha van viszont egy mindkét erő által kinyilvánított közös elv, közös cél, az előrébb való az egyéni ambícióknál" - szögezte le Kirilenko.

Ukrajna bünteti a kettős állampolgárság eltitkolását

Bár a már korábban is történtek zaklatások a kettős állampolgárság miatt, egészében véve az ukrán hatóságok mindeddig megengedő magatartást tanúsítottak azokkal szemben, akik az ukrán mellett egy másik ország állampolgárságát is felvették. Most azonban az ukrán parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl pénzbírsággal sújtják azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat. Feltételezhető, hogy ezt az intézkedést is érdemes a választási kampány részének tekinteni: míg a nyelvtörvény elfogadása főleg az orosz identitású választópolgároknak tett gesztus volt, addig a kettős állampolgárság szankcionálása a nacionalista érzelmű ukránok szimpátiáját vívhatja ki.

MTI-hír, 2012, október 4.

Bírsággal sújtja Ukrajna a kettős állampolgárság eltitkolását

Az ukrán parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl pénzbírsággal sújtják Ukrajnában azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat.


A módosítás így lényegében megerősíti a kettős állampolgárság tilalmát.

Az állampolgársággal foglalkozó egyes jogi rendelkezések módosításáról szóló törvényt a 450 fős Verhovna Rada 264 képviselője szavazta meg - jelentette szerdán az Ukrinform hírügynökség.

"A törvény az egyetlen állampolgárságra vonatkozó, az ország alkotmányában foglalt követelmény megvalósítására irányul oly módon, hogy elejét veszi a kettős állampolgárság birtoklásának, illetve csökkenti az ilyen esetek számát" - idézte a hírügynökség a jogszabály indoklását.

A Korreszpondent ukrán hírportál szerint a törvény értelmében azok a nagykorú ukrán állampolgárok, akik saját akaratukból külföldi állampolgárságot szereztek, ám ezt eltitkolják, 170-510 hrivnya (mintegy 5-15 ezer forint) pénzbírsággal sújthatók. Az államapparátusban, illetve az önkormányzatoknál dolgozó hivatalos személyekre pedig ugyanezért 850-1700 hrivnya (25-50 ezer forint) büntetés róható ki.

2012. szept. 22.

Kétmillió hrivnya az ellenzéktől az ukrán hírtévének

A csatorna vezérigazgatója szerint nem változik a hírtévé függetlensége és minden politikai erővel szemben egyformán kritikus hangvétele attól, hogy jelentős anyagi támogatást kap egy ellenzéki párttól. Adott esetben akár a kormánypárttól is elfogadnának pénztámogatást, ez sem befolyásolná pártatlanságukat.

 Timosenko pártja kétmillió hrivnyát utal a bírsággal sújtott hírtévének 

 Jelentős összeggel támogatja Ukrajnában az Egyesült Ellenzék-Batykivscsina párt a hatalommal szemben kritikus TVi hírtelevíziót, hogy megakadályozza a tévé megszüntetését - közölte pénteken Arszenyij Jacenyuk, a párt vezetője.

MTI-hír, 2012. szept.22.

Az ellenzéki politikus szavai szerint pártja a TVi megmentése érdekében inkább visszafogja kampánykiadásait, csakhogy ne kapcsolhassák ki az ország egyik független televízióját.
Az ukrán adóhatóság adótartozás címén indított pert a TVi ellen. Az illetékes kijevi bíróság múlt szerdán jogerősen hárommillió hrivnya adó plusz egymillió hrivnya büntetés megfizetésére kötelezte a hírtévét, a TVi munkatársai szerint törvénysértő módon. A hírtévé ezután felhívást tett közzé, amelyben nézőit arra kérte, hogy adományaikkal segítsenek kifizetni a rá kirótt - összesen mintegy 120 millió forintnak megfelelő - összeget.

Mikola Knyazsickij, a TVi vezérigazgatója pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy mostanáig körülbelül kétmillió hrivnya érkezett be számlájukra az önkéntes felajánlásokból.

"Természetesen elfogadjuk az Egyesült Ellenzéktől a kétmillió hrivnyás támogatást, egyrészt mert hétfőn lejár a bíróság által a pénz befizetésére szabott határidő, másrészt azért, mert felhívásunkat, hogy támogassanak bennünket politikai állásponttól függetlenül, mindenkihez intéztük, legyen az civil szervezet, párt vagy magánszemély" - szögezte le, megjegyezve, hogy ha a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártja nyújtana segítséget, tőlük is elfogadnák a pénzt.

Kérdésre válaszolva azt hangoztatta, nem csorbítja a televízió politikai függetlenségét az, hogy az Egyesült Ellenzéktől fogadnak el anyagi támogatást. Azt állította, hogy műsoraikra ez semmilyen hatással sem lesz, munkatársai ugyanolyan szakértelemmel és objektivitással végzik majd munkájukat, mint eddig, s nem változik a hírtévé minden politikai erővel szemben egyformán kritikus hangvétele sem.

---

Olvassa el ezeket is:
Ha van véleménye a témáról, tegye közzé hozzászólásként. Ha rendszeresen ki szeretné fejteni a véleményét, jelentkezzen (email címét megadva a kommentben) társszerzőnek.

2012. szept. 21.

Sajtószabadság - ukrán módra

Az igazi sajtószabadság Ukrajnában soha nem létezett, de a rendszerváltást követően, miután megszűntek a cenzurális viszonyok, kétség kívül volt egy időszak, amikor az újságírók viszonylag szabadon dolgozhattak. Mára joggal érezhetik fenyegetve magukat, ha a a politikai vagy a gazdasági hatalom érdekeit sértő tényeket tárnak fel és bíráló véleményeknek adnak hangot.

Alább az index,hu 2012. szept. 20-i cikkét ismertetjük

Aggódnak az ukrán sajtószabadságért


A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi sajtószervezet arra kéri az ukrajnai országgyűlési képviselőket, hogy utasítsák vissza azt a törvényjavaslatot, ami 5 év börtönbüntetés kiszabását tenné lehetővé azok számára, akiket a bíróság rágalmazás vádjával ítél el. Az RSF szerint a törvénymódosítás alapjaiban veszélyeztetné a független újságírást.

A törvényjavaslatot még egyszer tárgyalni kell a parlamentnek, és csak akkor válik hatályossá, ha az elnök is aláírja, de az ukrán újságírók máris tiltakoztak ellene. Attól félnek, hogy a szigorúbb szabályok befolyásolhatják azt, hogy hogyan tudnak tudósítani az október 28-án zajló országgyűlési választásokról. Az se nyugtatta meg őket, hogy az elnöki hivatal egy külön munkacsoportot akar felállítani, ami megvizsgálná a javaslatot.

A huffingtonpost.com cikke szerint, ha a törvényjavaslat hatályba lépne, akkor visszaállítaná azt a joggyakorlatot, ami még a szovjet időkből maradt fent Ukrajnában, és csak 11 éve sikerült eltörölni. Jelenleg ha valakit rágalmazással gyanúsítanak, csak polgári pert lehet kezdeményezni ellen. Ha a vádlott veszít, akkor legfeljebb pénzbírság megfizetésére kötelezhetik, de nem kerülhet börtönbe.

A megfigyelők és az ellenzék vezetői szerint a szólásszabadság komolyan sérült az elmúlt két évben mióta Viktor Janukovics elnök hatalomra került. A legtöbb tévécsatornát kormányhoz közeli üzleti körök irányítják. Ukrajnában még mindig a tévécsatornák számítanak a legfőbb hírforrásnak, de az ellenzék csak ritkán kap lehetőséget, hogy megszólaljon a műsorokban.

A Forbes Ukraine egyik szerkesztője szerint az összes újságíró könnyen a rács mögött találhatja magát. Cinikusan azzal viccelődött, hogy a biztonság kedvéért már mindig kell, hogy legyen otthon egy összecsomagolt bőrönd.

Viktor Janukovics elnök legutóbb azzal keltett felháborodást, hogy miközben a szabadságról és a demokráciáról beszélt egy nemzetközi sajtókonferencián, pár méterre tőle a saját biztonsági őrei riportereket bántalmaztak. A riporterek éppen néma tüntetést tartottak Janukovics elnök ellen.

Ukrajna külügyminisztere szerint a társulási megállapodás nem EU-ajándék


Az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás nem valamiféle ajándék Ukrajnának, hanem mindkét fél számára előnyös szerződés - jelentette ki Hriscsenko.

MTI-hír, 2012.09.21


A tárca vezetője a Korreszpondent ukrán hírportál szerint ígéretet tett arra, hogy az uniós képviselőkkel való találkozókon Kijev bizonyítani fogja tárgyalópartnereinek az említett megállapodás mindkét fél számára kölcsönös előnyeit.

Kifejtette, hogy szerinte hibát követ el az EU azzal, hogy átpolitizálja a társulási megállapodás aláírásának kérdését.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a múlt hét végén jelentette ki, hogy az Európai Unió egyelőre nem látja teljesülni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az unió aláírja a társulási megállapodást Ukrajnával.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrajnai bírósági döntések - amelyek szavai szerint nem felelnek meg a nemzetközi normáknak - megakadályozták a két bebörtönzött vezető ellenzéki politikus, Julija Timosenko volt kormányfő és Jurij Lucenko exbelügyminiszter indulását az október 28-i parlamenti választásokon.

2012. szept. 18.

Szavazatvásárlás - választási csalások

Készpénzért vásárolják meg a választók támogatását a közelgő októberi parlamenti választásokra - állította Olekszandr Csernyenko, az Ukrajnai Választók Bizottsága nevű jogvédő civil szervezet elnöke, aki konkrét összegeket is említett.

MTI-hír, 2012. szeptember 14.

Állítása szerint a kisebb településeken 50-300 hrivnyát, vagyis átszámítva körülbelül 1500-9000 forintot fizetnek egy szavazatért, Kijevben - mint mondta - ez az összeg magasabb is lehet. Szerinte az egyéni körzetekben a szavazatok felvásárlása dönti el majd a választások végeredményét. 
Ukrajnában idén vegyes rendszerű parlamenti választást tartanak, a 450 fős parlament képviselőinek fele pártlistáról, másik fele pedig az egyéni választói kerületekből kerül be a törvényhozásba. 

"A választók nyílt megvásárlása, vagyis az, amikor egyenesen az emberek kezébe adják a pénzt, jelenti a legnagyobb veszélyt a választási folyamat tisztaságára. Mostanra ez a módszer kezd tömeges méretet ölteni, és a helyzet odáig fajulhat, hogy egyes körzetekben egyszerűen megveszik a képviselői mandátumot" - figyelmeztetett a szervezet elnöke a Korreszpondent ukrán hírportálon pénteken megjelent nyilatkozatában.
Szavai szerint ez sokkal veszélyesebb, mint például az, hogy különböző ajándékokat osztogatnak a választóknak. Az emberek, ha készpénzt kapnak, úgy érzik, kötelességük megtenni azt, amiért fizettek nekik – mondta.

Csernyenko példaként hozta fel az egyik vinnyicai körzetben induló jelöltet, aki a találkozóira meghívott embereknek 50 hrivnyát, azaz körülbelül 1500 forintot fizet minden egyes alkalommal, ahányszor fórumot rendez, cserében viszont aláírat velük egy szerződést, ami szerint az ő agitátoraiként dolgoznak. Hozzátette, hogy szervezete hasonló esetekről szerzett tudomást a kelet-ukrajnai Luhanszk megyéből is, ahol egyes körzetekben még bónusz fizetést is ígérnek a találkozók állandó résztvevőinek a jelölt győzelme esetén.
A civil szervezet vezetője szerint az emberek nagy része csalódott a politikusokban, nem talál a jelöltek között senkit, akit szívesen látna a parlamentben, ezért inkább arra szavaz, akitől pénzt kap a támogatásáért. 


 

Vezet a Régiók Pártja

A legfrissebb felmérések szerint átvette a vezetést a Viktor Janukovics ukrán elnök mögött álló Régiók Pártja az október végi parlamenti választásokon vele szemben induló legnagyobb ellenzéki erőtől, a bebörtönzött Julija Timosenko vezette Batykivscsina (Haza) párttól.

MTI-hír, 2012. szept. 13.


A Rejting közvélemény-kutató csoport szeptemberi felmérése szerint - amelyet a Korreszpondent ukrán hírportál csütörtökön hozott nyilvánosságra -, ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Régiók Pártja 26,3 százalékot kapna, míg az Egyesült Ellenzék-Batkivscsina 22,6 százalékot. A szociológusok emlékeztettek arra, hogy augusztusban még az ellenzéki párt állt az első helyen, 2 százalékkal megelőzve Janukovics pártját.

A legfrissebb felmérés alapján még két párt számít biztos befutónak: a Vitalij Klicsko profi ökölvívó vezette Udar (Csapás), és a Régiók Pártjával jelenleg koalícióban kormányzó Kommunista párt. Előbbit a megkérdezettek 12 százaléka, utóbbit 10,8 százaléka támogatja jelenleg. Az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz közeli a támogatottsága a jobboldali, nemzeti kérdésekben radikális Szvoboda (Szabadság) pártnak 4,1 százalékkal, valamint a Timosenkóéktól eltávolodott és most inkább a Régiók Pártjához húzó, magát szociáldemokratának nevező Natalija Korolevszka vezette Ukrajna-Előre! nevű pártnak, amelynek jelöltjei között van Andrij Sevcsenko sztárfutballista is. A pártot a megkérdezettek 3,7 százaléka támogatja.
A volt államfő, Viktor Juscsenko pártja, a Mi Ukrajnánk támogatottsága mindössze 1 százalék. A többi induló párt támogatottsága nem éri el az egy százalékot sem. A megkérdezettek 16,6 százaléka válaszolt úgy, hogy még nem döntötte el, melyik pártra szavaz.

A részvételi szándékot firtató kérdésre a felmérésben részt vevők 40 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 34 százalék pedig, hogy valószínűleg elmegy. A részvételre való hajlandóság a választásra jogosultak körében az ország nyugati és középső részében a legnagyobb.

A jelenlegi két kormánypárt, a Régiók Pártja és a kommunisták főként a keleti és a déli megyékben népszerűek, míg Klicsko pártjának a nyugati és a középső országrészben, a Szvobodának Ukrajna nyugati felében, Natalija Korolevszka pártjának az ország középső részében népszerűbb.

A legtöbb bizonytalan választóval a közvélemény-kutatók Kelet-Ukrajnában találkoztak.
A Rejting munkatársai az egész országra kiterjedő felmérés során szeptember 1-11. között 1200 nagykorú állampolgárt kérdeztek meg.

http://korrespondent.net/ukraine/politics/1394464-opros-partiya-regionov-operezhaet-batkivshchinu

KMKSZ-jelöltek - Az esélytelenek nyugalmával

Az esélytelenek nyugalmával vághat neki az ukrajnai parlamenti választásoknak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) három egyéni képviselőjelöltje - írta keddi számában az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lap.

MTI-hír, 2012. aug. 7. 

 Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez (UMDSZ) közel álló újság szerint a KMKSZ múlt szombati nagyszőlősi választmányi ülésén állított három egyéni képviselőjelölt "az elemzők többségének véleménye szerint, figyelembe véve a potenciális ellenfeleket, az esélytelenek nyugalmával vághat neki a választási kampánynak".

Mint a cikk megállapítja, a Munkács központú választókerületben Gulácsy Géza KMKSZ-alelnöknek nem mással kell ringbe szállnia, mint a Munkácson eddig mindig és mindent megnyerő Viktor Balogával, az Egységes Centrum (JC) párt frontemberével, jelenlegi katasztrófaelhárítási miniszterrel (egyben a vidék leggazdagabb oligarchájával - a tud. megj.).

Ugyancsak nehézsúlyú ellenfelei lesznek Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ másik alelnökének is az Ungvár központú választókerületben, ahol többek mellett a kormányzó Régiók Pártja (PR) által indított Vaszil Kovaccsal, a Kárpátalja megyei áramszolgáltató vállalat vezérigazgatójával, az egyéni jelöltként induló Szerhij Ratusnyak volt ungvári polgármesterrel és korábbi parlamenti képviselővel - és szupergazdag üzletemberrel -, valamint az ugyancsak egyéni jelölt Pavlo Csucska ismert vállalkozóval és humoristával kell szembenéznie - áll az írásban.

A lap szerint több okból kilátástalan a Nagyszőlős központú választókerületben induló Kovács Miklós KMKSZ-elnök helyzete is, hiszen két legkomolyabb vetélytársa nem más, mint a PR színeiben induló Ivan Busko, a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal első elnökhelyettese, továbbá a JC által támogatott Ivan Baloga, a megyei tanács (közgyűlés) elnöke. Tovább nehezíti Kovács dolgát egyfelől, hogy két magyar jelölt is ringbe száll az adott választókerületben, másfelől "Csonka-Bereg és Ugocsa idegen számára és ő is testidegen e vidék magyar lakosai számára" - olvasható a lapban.

A választási kampány magas költségeire utalva az újság emlékeztet arra, hogy csak a jelöltregisztrálás 20 ezer hrivnyába (csaknem 570 ezer forintba) kerül. Annak az egyéni képviselőjelöltnek, aki teljes értékű kampányt szeretne folytatni, 4 és 7 millió hrivnya közötti összkiadással kell számolnia - írta egyebek mellett az ungvári magyar lap.