Egyenesben a forradalomról

2012. dec. 26.

Ukrajna új kormánya megalakult Mikora Azarov vezetésével

Mikola Azarov vezetésével 2012. december 24-én megalakult Ukrajna új kormánya

Egy héttel az új évkezdete előtt megalakult az új ukrán kormány. A miniszterek kinevezéséről szóló utasításokat az ukrán jogszabályok alapján Viktor Janukovics államelnök írta alá. Az előzőhöz képest jelentősen átalakult a kormány. Megszűnt például a rendkívüli helyzetek minisztériuma, amelyet eddig Viktor Baloga (Baloha), az ismert kárpátaljai milliárdos üzletember vezetett. Baloha az általa irányított, Egységes Centrum (JC) nevű párt egyéni jelöltjeként képviselői mandátumot szerzett az október 28-ai parlamenti választásokon. A katasztrófavédelmet ezentúl egy újonnan létrehozott állami szerv irányítja majd.
    Létrejön viszont két új tárca, a bevételek és ráfordítások minisztériuma, valamint az iparpolitikai minisztérium.
    Első miniszterelnök-helyettesnek az államfő Szerhij Arbuzovot, az ukrán nemzeti bank eddigi elnökét nevezte ki, akit - Azarov újbóli miniszterelnöki kinevezése előtt - az ukrán sajtó a kormányfői posztra esélyesek között nevezett meg.
    Miniszterelnök-helyettesi megbízatást kapott Jurij Bojko eddigi energetikai miniszter, Olekszandr Vilkul, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye volt kormányzója és Kosztyantin Hriscsenko volt külügyminiszter is. Az ukrán diplomácia új vezetője helyette Leonyid Kozsara lett, aki 2004-ben Leonyid Kucsma akkori államfő elnöki hivatalának helyettes vezetője volt.
    Az új kormánytagok között meglepetés Natalja Korolevszka szociális miniszterré történő kinevezése. Korolevszka az általa alapított Ukrajna előre! párt élén indult az október végi parlamenti választásokon, de hiába indította listán Andrij Sevcsenko sztárfutballistát, a párt nem jutott be a törvényhozásba. Korolevszkát egyéni ambíciói miatt még az előző parlamentben kizárta soraiból Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő pártjának parlamenti frakciója. A pártját új ellenzéki erőként beállító Korolevszkáról már korábban az a hír terjedt, hogy a Janukovics mögött álló, Mikola Azarov vezette Régiók Pártjához húz.
    Nem került be az új kabinetbe az Ukrajna európai integrációja mellett elkötelezett több volt kormánytag. Közéjük tartozik Petro Porosenko, a Rochen csokoládégyár tulajdonosa, volt gazdasági miniszter, aki a kormányzati szerepvállalás helyett inkább a parlamenti politizálást választotta független képviselőként. Kiesett a kormányból Valerij Horoskovszkij volt első miniszterelnök-helyettes is, aki korábban azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó tovább együttdolgozni Azarovval, aki szerinte nem képes megtartani Ukrajnát az európai integráció felé vezető úton. Szerhij Tyihipko, a szociális ügyekért felelős volt miniszterelnök-helyettes sem kapott helyet az új kormányban, viszont Porosenkóhoz hasonlóan szintén parlamenti képviselőként a politikai élet szereplője marad.
    Megőrizte posztját Jurij Kolobov pénzügyminiszter, Olekszandr Lavrinovics igazságügy-miniszter, Dmitro Tabacsnik oktatási és Rajisza Bohatirjova egészségügyi miniszter, valamint a belügyi tárca élén maradt Vitalij Zaharcsenko. (az MTI nyomán)

---
Mikola Janovics Azarov (ukránul: Микола Янович Азаров; Kaluga, 1947. december 17.), született Nyikolaj Janovics Pahlo, vagy Polko (oroszul: Николай Янович Пахло / Полько) orosz származású ukrán politikus. 2002–2005, majd 2006–2007 között Viktor Janukovics kormányaiban első miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter. 2004–2005 fordulóján rövid ideig ügyvivő miniszterelnök is volt. Viktor Janukovics 2010-es elnöki kinevezését követően rövid ideig a Régiók Pártja elnöke, majd 2010 márciusától Ukrajna miniszterelnöke volt.
2012. december 13-ától ismét Ukrajna miniszterelnöke.[1]

2012. dec. 14.

Megalakult az ukrán parlament (Legfelső Tanács)

Kormányfő-választás


2012. december 13-án tartotta alakuló ülését az új ukrán parlament (Legfelső Tanács), amelynek tagja lett a Régiók Pártja listájáról bekerült kárpátaljai magyar képviselő, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász most lemondott polgármestere.

Az új összetételű törvényhozás első feladata a kormányfő és a parlament elnökének megválasztása volt. Az államelnök, Viktor Janukovics a korábbi miniszterelnököt, Mikola Azarovot jelölte a posztra.

Azarov újbóli kinevezése mellett 252-en szavaztak (minimum 226 voksra volt szüksége), ellene 129-en. Az általa vezetett Régiók Pártján kívül a kommunisták frakciója és 12 független képviselő támogatta.

A három ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató, Arszenyij Jacenyuk vezette Haza, a nacionalista Szabadság és a Vitalij Klicsko profi ökölvívó által irányított UDAR (Ütés) frakciójától egyetlen támogató szavazatot sem kapott.
Az Oroszországban született ukrán állampolgárságú Mikola Azarov 2010. március 11-től 2012. december 3-ig töltötte be a kormányfői posztot, amelyről azzal az indokkal mondott le, hogy parlamenti képviselővé választották. December 9-én azonban Janukovics elnök ismét őt jelölte a posztra.
Azarov újraválasztása után a parlamenti ülésteremben lejátszották a jelenleg külföldi körúton tartózkodó államfő előre felvett videoüzenetét, amelyben távollétében üdvözölte az új összetételű Parlamentet munkája megkezdése alkalmából. A felvétel elindításakor az ellenzék tüntetőleg elhagyta az üléstermet. (Janukovics a héten Indiában tett hivatalos látogatást, ahonnan szerdán Azerbajdzsánba utazott.)

 

Házelnök választás



Az MTI híradása szerint újabb tömegverekedéssel indult új ukrán parlament ülése, ezúttal az orosz nyelvű felszólalások dühítették fel a nacionalista ellenzékieket. A Szabadság párt képviselői követelték, hogy az ukrán törvényhozásban ezentúl a képviselők kizárólag ukrán nyelven szólaljanak fel. A többségi Régiók Pártjának képviselői és a kommunista honatyák ugyanis eddig jórészt orosz nyelven beszéltek.

Vadim Kolesznyicsenko, a Régiók Pártjának képviselője viszont erre mégiscsak oroszul reagált, és ez torkollott újabb dulakodásba az elnöki tribün körül a két párt képviselői között. (Kolesznyicsenko egyébként a nyáron életbe lépett kisebbségi nyelvtörvény egyik társszerzője. A jogszabályt az ellenzék elsősorban azért támadja, mert jelentős előnyöket biztosít az orosz nyelv használatának Ukrajnában.)

Miután a rend helyreállt az ülésteremben, megválasztották Volodimir Ribakot, a Régiók Pártjának képviselőjét házelnöknek. Az új parlamenti elnököt a Régiók Pártja, a kommunista párt és független képviselők támogatták, az ellenzéktől senki.

Ribak házelnöki felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott, ígéretet téve arra, hogy csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg ezentúl a parlamentben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban. Mindazonáltal - mint hozzátette - örül, hogy nem az ő jelöltsége váltott ki erőszakig fajuló vitát a képviselők között.

 

Gajdos és a mandátum


A Kárpáti Igaz Szó aktuális cikke nyomán is értesülhetünk arról, hogy „a kárpátaljai magyarság törvényhozási mandátuma azután vált biztossá, hogy a Régiók Pártja listájáról a negyedik helyen szereplő Andrij Kljujev és a hatodik Irina Akimova nem jegyeztette be magát a Központi Választási Bizottságnál (CVK). Szimbolikus jelentőséggel is bír, hogy a Viktor Janu­kovics államfővel és a Régiók Pártjával partnerségi viszonyban álló két, azaz a magyar és a román kisebbségi szövetség vezetője egyszerre jutott a radába.”


Az, hogy Gajdos István mandátumhoz jutott, mindenképpen örvendetes tény, hiszen ezzel a mára erősebbnek, befolyásosabbnak tűnő kárpátaljai magyarságszervezet elnöke ott ülhet az ukrán törvényhozásban. Nem árt azonban újra emlékeztetni arra, hogy Gajdos nem a magyar párt (szervezet) színeiben, hanem a korábban és most most kormányzó ukrán politikai erő, a Régiók Pártja listájáról került a parlamentbe, így a magyar képviselő eleget kell hogy tegyen az őt delegáló párt elvárásainak, igazodnia kell a frakciófegyelemhez, így a magyar érdekek képviselésére korlátozottak a lehetőségei. Tudvalevő az is, hogy az ukrán üzleti és politikai életbe meglehetősen beágyazódott személyről van szó, aki, mielőtt UMDSZ-elnök lett, a "magyar vonalon" egyáltalán nem mutatott aktivitást. Igaz, hogy amióta élvezi a szervezet támogatását, magáévá tette a kárpátaljai magyarság ügyének a szolgálatát. A nagy kérdés az, hogy régiós pártemberként és az országos hatalmi erő részeseként mit és hogyan tud intézni, végezni, működtetni, képviselni abban a vonzásokkal és taszításokkal teli háromszögben, amelynek csúcsaiban ez a három fogalom áll: hatalmi érdek - üzleti érdek - magyarságképviselet.

 

Tóth Mihály vélemény


Ugyancsak a Kárpáti Igaz Szó aktuális számában szólalt meg a magyar parlamenti képviselet jelentőségéről dr. Tóth Mihályt, a Legfelső Tanács volt tagja, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a lap kérdésére így válaszolt.
– Reményekre jogosít fel a biztos mandátumszerzés. Ezzel mód nyílik a további előrelépésre a kisebbségvédelem terén, különösen úgy, hogy a román és az orosz országos szervezet képviselői is ott vannak a parlamentben. Azaz tovább bővíthető ez a jól és eredményesen működő kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, a kisebbségi politikusoknak nem lesz könnyű dolguk. A kampány során ugyanis világosan kiderült, csak a kormánypárt mutat fogékonyságot a nemzetiségi problémák iránt, az ellenzék negatívan viszonyult minden egyes ilyen kérdéshez. Ez bizony a parlamentben is éreztetni fogja hatását. Sok függ attól is, kinek a kezébe kerül a kulturális és az oktatási tárca, eleve a humán kérdéskör kezelése. Mindenesetre komoly legitimitást ad az UMDSZ elnökének, hogy egyértelműen élvezi a kárpátaljai magyarság támogatását, ami a Régiók Pártja és jelöltjeinek Kárpátalja magyarlakta vidékein elért eredményeiben is megnyilvánult.
A lap azt is megkérdezte Tóth Mihálytól, szerinte változhat-e a magyar kormány viszonya az UMDSZ-hez azután, hogy elnöke parlamenti mandátumot szerzett. A válasz:
– A magyar kormány részéről semmi jelét nem látom a változtatási szándéknak.
(Mint ismeretes, az Orbán Viktor vezette magyar kormány gyakorlatilag negligálja az UMDSZ-t és mindenben az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogatja, amely azonban kisajátító magatartásával, konfrontatív sérelmi politizálásával és önérdekű működésével egyre inkább elveszteni látszik a kárpátaljai magyarok túlnyomó többségének a bizalmát. Ezt igazolja, hogy a választáson indult képviselői a jelentős magyar lakossággal bíró körzetekben még közelébe sem jutottak a mandátumszerzésnek, a magyar lakosú településeken nemhogy a magyarok, hanem jószerével még saját szervezetük tagjai sem szavaztak rájuk.)

2012. dec. 4.

Gajdos István bejutott az ukrán parlamentbe


Mint azt korábban is jeleztük (Gajdos István mandátuma), a Régiók Pártja listáján indult magyar képviselőjelölt bejutása az ukrán parlamentbe szinte bizonyosra volt vehető annak ellenére, hogy a lista 74. helyén szerepelt és csak 72 jelölt jutott jutott automatikusan mandátumhoz. Már a szavazatok nem teljes összeszámolása után játszott, hogy bár a jelenlegi kormányerők nem szereztek abszolút többséget, de ha sikerül a független képviselők közül a hiányzó létszámot biztosítaniuk, akkor képesek lesznek a kormányalakításra - ez esetben viszont azok a képviselők, akik a pártlistán bejutottak a törvényhozásba, ám kormányzati tisztséget is vállalnak, le kell hogy mondjanak mandátumukról. A kieső pozíciók okán a lista "feljebb ugrik". Pontosan ez történt hétfőn, 2012. december 3-án. Az MTI tudósítása:

Ukrán parlamenti képviselő lett Gajdos István

Az ukrán központi választási bizottság hétfői döntése értelmében parlamenti képviselői mandátumot kapott Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) jelöltlistájának 74. helyén indult a tavaly őszi parlamenti választásokon. 

Az október végi voksoláson a PR 72 parlamenti helyet szerzett pártlistán, ám a jegyzék elején szereplő két képviselő, akik várhatóan az újonnan alakuló kormányban kapnak vezető tisztségeket, hétfőn lemondott képviselői mandátumáról. Ennek köszönhetően Gajdos István és az egy hellyel előtte lévő, bukovinai román kisebbségi politikus, Ion Popescu bejutott az új összetételű ukrán parlamentbe – adta hírül a kárpátaljai zakarpattya.net.ua internetes hírportál.

Az ukrán parlamentnek utoljára hat évvel ezelőtt volt magyar képviselője ugyancsak Gajdos személyében, aki 2002-ben az akkori magyar többségű, Beregszász központú egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Az általa vezetett UMDSZ 2009-ben együttműködési megállapodást kötött Viktor Janukovics akkori elnökjelölttel, jelenlegi államfővel. Ennek eredményeként jött létre az UMDSZ-nek pártlistás parlamenti képviseletet eredményező választási szövetség a magyar szervezet és a PR között.