Egyenesben a forradalomról

2013. dec. 27.

Csökkenő gázár, kihúnyó forradalom

Százezrekből tízezrek, majd ezrek lettek... mostanra százak... Egyre kevesebben tüntetnek a Majdanon. Mai hír: Kijevben több száz ember tüntet a Belügyminisztérium épületénél követelve az ukrán belügyminiszter, Vitalij Zaharcsenko lemondását Tatjana Csornovol újságírónő megverése miatt. - "Találkozóra kerül sor Zaharcsenkóval, amelyen be kell számolnia az aktivistákkal szembeni bűncselekmények nyomozásának az állásáról. Ezen kívül arra számítunk, hogy a miniszter vagy az egyik helyettese kijön a tüntetőkhöz és egyenesen megmondja az embereknek, hogy mi várható ettől az elfogadhatatlan helyzettől a tömeges elnyomást illetően, amit most egész Ukrajnában láthatunk" – mondta Ruszlan Marcinkiv a Szvoboda párt képviselője.

Brutalitások Kijevben


Mint ismeretes, néhány napja két ismeretlen férfi brutálisan összeverte Tetyjana Csornovol ukrán újságírónőt, a kijevi EU-párti tüntetések ismert aktivistáját - hozta nyilvánosságra december 25-én a helyi média.

Csornovolt a Kijev melletti Boriszpil település felé vezető autóúton vette üldözőbe egy gépkocsi, amelyben két férfi ült. Többször nekimentek az újságíró autójának, ami miatt megállásra kényszerült. A két támadó betörte kocsija szélvédőjét, ezért az újságírónő futva próbált elmenekülni. Utolérték és brutálisan összeverték.
  
A hírek szerint Csornovolt a segélyhívására kiérkező rendőrök szállították kórházba, ahol agyrázkódást állapítottak meg nála. Az arcát teljesen összetörték, tele van véraláfutásokkal és duzzanatokkal. Az újságírónő bántalmazásának hírére a Majdanról (Függetlenség teréről) tüntetők egy csoportja a belügyminisztérium elé vonult tiltakozni. Az aktivisták elmondták, hogy nem ez az első eset, hogy az európai integrációt és hatalomváltást követelő demonstráció résztvevőit erőszakos támadás éri.
  
Viktor Janukovics ukrán elnök sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Vitalij Zaharcsenko belügyminisztert és Viktor Psonka főügyészt utasította az eset azonnali kivizsgálására. Az államfő elítélte az újságírónő ellen elkövetett támadást. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak fel kell derítenie a bűncselekményt, elkövetőire pedig a törvény adta legszigorúbb büntetést kell kiszabni.
  
Tetyjana Csornovol egyike a Majdan azon aktivistáinak, akik ellen eljárás indult a tüntetéseken történt incidensekkel kapcsolatban. Részt vett például a téren elhelyezett, lehallgató eszközökkel teli mikrobusz leleplezésében, és megrongálásában. Korábban arról vált ismertté, hogy tavaly nyáron átmászott Janukovics mezsihirjai rezidenciája kerítésén, és titokban fényképeket készített. Ellenzéki jelöltként indult a tavaly októberi parlamenti választásokon a Julija Timosenko mögött álló Haza (Batykivscsina) párt színeiben, de nem jutott be a törvényhozásba. A kampány alatt kétszer is megverték.

Korábban arról olvashattunk, hogy meghalt a kórházban egy férfi, akit állítólag rohamrendőrök vertek össze. A 41 éves Pavlo Mazurenkót december 18-án hazafelé menet igazoltatták a Berkut rohamrendőrség tagjai. Az iratai mellett megláttak egy szórólapot, ami alapján arra következtettek, hogy a Majdanon (Függetlenség terén) folyó tüntetésen volt. "Mennyire elegünk van már a ti Majdanotokból!" - mondta az egyik rohamrendőr, majd harmadmagával kegyetlenül megverte a férfit. Az áldozat még saját lábán hazament, felesége mentőt hívott, de a férfi nem volt hajlandó kórházba menni, arra hivatkozva, hogy sokba kerülne ellátása a családnak. Két nappal később az intenzívre szállították, ahol belehalt a sérüléseibe. Felesége elmondása szerint a kórházi zárójelentésbe azt írták, hogy "tüdőgyulladás" következtében hunyt el. A férfi egy hétéves kisfiú édesapja volt.

Közben kedden Viktor Janukovics ukrán államfő állami adminisztrációk vezetőjelöltjeivel találkozva kifejtette azon véleményét, hogy a "Jevromajdan" elnevezésű tüntetéssorozat résztvevői "a jobb életért" vonultak utcára. Az elnök sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Janukovics ebben semmi kivetnivalót nem lát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "nagyon sok embert nem az értelem, hanem az érzelmek vezérelnek". Szavai szerint ezt az "érzelmi kitörést" használják ki "politikusok, szélsőségesek és különböző provokátorok".

Olvashattunk továbbá külföldiek listázásáról, kitiltásokról, beutazási korlátozásokról...

Megjött az orosz pénz


Ezzel egyidőben december 24-én Ukrajna megkapta az Oroszország által ígért hitel első részletét. A 2,2 milliárd eurót az ukrán központi banknak utalták át – közölte az ukrán kormány.

A múlt héten Viktor Janukovics ukrán elnök moszkvai látogatása során Vlagyimir Putyin orosz elnök tett ígéretet arra, hogy összesen 15 milliárd összegű segély nyújtásával megmenti Ukrajnát a csődtől és segély folyósításával támogatja.

A pénzből Oroszország ukrán államkötvényeket vásárol, továbbá 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szóló orosz földgáz árát. A Die Presse című bécsi lap emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2010-ben  már kapott az IMF-től  15 milliárd dollár összegű hitelkeretet. Ám ebből eddig mindössze 3 milliárd dollárt fizetett ki. A további részletek kifizetését az IMF döntő fontosságú reformok megvalósításától tette függővé.

Rezsicsökentés - olcsóbb lesz a gáz

Alig két nappal később, december 26-án Viktor Janukovics ukrán elnök utasította csütörtökön a kormányt, hogy a közeli napokban találjon megoldást a fogyasztói gázárak fokozatos csökkentésére. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint utasítását az elnök egyenesen Mikola Azarov kormányfőnek címezte. Janukovics kijelentette, azt szeretné, ha az ipari és a lakossági gázfogyasztók "már január 1-jétől éreznék az árcsökkenést". - "Jól tudom, hogy a tározókban a régi áron vásárolt gáz van felhalmozva. Azt nem szabad ott tartani, hanem fokozatosan fel kell használni" – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy a gáz ára fokozatosan csökkenthető az új, kedvezőbb áron érkező szállítmányoknak köszönhetően.

Janukovics december 17-i moszkvai látogatása alatt a két ország állami gázvállalatai megállapodtak abban, hogy Ukrajna az eddigi, ezer köbméterenként átlagosan 401 dollár helyett 268,5 dolláros áron kapja a földgázt.

Megkapják a bérüket a közalkalmazottak

Az államfő utasította Azarovot emellett arra, hogy december 30-ig rendezze a kijevi közalkalmazottak elmaradt bérének kifizetését. Ellenzéki politikusok és aktivisták kedden megakadályozták, hogy kihelyezett ülést tartson a fővárosi tanács, amelyet nem ismernek el legitimnek. A testület mandátuma június elején lejárt, de mostanáig még ki sem írták az önkormányzati választásokat Kijevben.

Harc a korrupció ellen


Az államfő a régiók tanácsa nevű szervezet csütörtöki ülésén közölte, hogy újévtől felveszi a harcot a korrupcióval. Keményebb fellépést ígért a rendvédelmi és az ellenőrző szerveknél tapasztalható korrupcióval szemben, valamint a tisztviselők felelősségének növelését e téren. Közölte, hogy forródrótot hoznak létre, amelyen a vállalatok és a lakosok bejelentéseket tehetnek a korrupciós esetekről.

Halina Hereha, a tanács titkára akkor szóvá tette, hogy mivel a testület nem tudott dolgozni, a közalkalmazottak "nem kapják meg a novemberi és decemberi bérüket". Válaszul Olekszandr Brihinec ellenzéki képviselő emlékeztette arra, hogy a költségvetésben erre elkülönített összegnek kell lennie, a közalkalmazottak fizetésének visszatartása pedig büntetőjogi felelősséget von maga után.

"Azok, akik megakadályozták a közalkalmazotti bérek kifizetésével kapcsolatos határozatot, saját lelkiismeretükkel számoljanak el ezért, ha van nekik olyan, és az emberek előtt viseljék érte a felelősséget" – jegyezte meg Janukovics.

Mindezek ismeretében talán nem meglepő, hogy a forradalmi láz alábbhagyni látszik. Úgy tűnik, a kormány stabilizálja helyzetét és Moszkva hatákony segítségének köszönhetően nemcsakhogy úrrá lesz a helyzeten, hanem a lakosság jelentős részét arról is sikerül meggyőznie,  hogy Kijev sokkal inkább számíthat Oroszországra, mint az EU-ra

2013. dec. 14.

Kudarc a tárgyalásokon - kormánypárti ellentüntetés



Hogy is kezdődött?

November 21-én kezdődött a tiltakozássorozat, a megmozdulások kezdetben még civil kezdeményezésre, spontán szerveződve vonultak utcára az emberek tömegével. Amiatt tiltakozntak, hogy a kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát. Azóta szünet nélkül tartanak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.

 November 30-ra virradóan rohamrendőrök például brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt élére állt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdtek követelni.

Egyre nőtt a vasárnapokon megrendezett népi nagygyűlések (narodnoje vecse)) résztvevőinek a száma. December 1-jén, majd a következő hétvégén már több százezren demonstráltak Kijev belvárosában: a Majdan téren és a kormányzati negyedben is. Véres összetűzés is történt rohamrendőrökkel, a tüntetők közül sokakat őrizetbe vettek a hatóságok. Emiatt a Majdan tüntetőinek követelései kiegészültek a fogva tartott aktivisták szabadon bocsátásával és az erőszakos rendőri akciók felelőseinek megbüntetésével.

Kormánypárti tüntetés december 14-én

A kormányalkotó Régiók Pártja felhívására ezrek mentek ki az ukrán kormány melletti tüntetésre Kijevben, sőt még az ország keleti feléből is buszoztatták, vonatoztatták a Janukovics-drukkereket, akik ingyenszállást is kapnak a fővárosban. Vasárnapra, december 15-ére 200 ezer főre számítanak, eredeti felhívásukban ez szerepelt, de ez valószínűleg nagyságrendi tévedés volt. Kijevben e poszt megjelenésekor, 14-én délután egyre több a rohamrendőr, a kormányellenes tüntetők pedig támadástól tartanak - nem alaptanalul. Ők nem a rendőröktől várják a védelmet, osztagokat kezdtek felállítani arra az esetre, ha a kormánypárti tüntetők esetleg megtámadnák őket. Többen összeesküvést gyanítanak: szerintük a kormánypárti tüntetők Kijevbe szólítása és szállítása és a rohamrendőrök számának újabb növelése akár egy éjszakai egy támadás előjele is lehet.

Kudarccal végződött kerekasztal


Ezt megelőzőleg, december 13-án elégedetlenül távoztak az ukrán ellenzék vezetői arról a kerekasztal-megbeszélésről, amelyet Viktor Janukovics elnök kezdeményezésére tartottak, hogy kiutat keressenek a belpolitikai válságból.

A résztvevők közül Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt vezetője kijelentette, hogy számos fontos kérdésre nem kaptak választ, például arra, ki adott parancsot a Függetlenség terén folyó tüntetés erőszakos feloszlatására, s megbüntetik-e a felelősöket.

"Követeltük, hogy ne alkalmazzanak erőszakot. Legalább erre válaszolt (Janukovics), hogy nem fognak. Hiszek-e neki? Nem" - szögezte le Jacenyuk.

Viktor Janukovics a tanácskozásról távozóban nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. Az elnök még a találkozó előtt értésére adta az ellenzéknek, hogy nem hajlandó meneszteni a kormányt.

Egy másik ellenzéki vezető, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője közölte, hogy a jövőben csak akkor vesz részt ilyen kerekasztal-tárgyaláson, ha a tüntetők kérik rá. "Nem akartam ma eljönni, de a Majdan (a kijevi Függetlenség terén demonstrálók) kötelezett minket erre. Közös állásponton vagyunk, amihez tartjuk magunkat" - mondta, utalva arra, hogy a három parlamenti ellenzéki párt vezetői a tüntetők felhatalmazásától tették függővé megjelenésüket a tanácskozáson.

Leonyid Kravcsuk volt államfő, a független Ukrajna első elnöke kijelentette, hogy reményei szerint a jövő héten, valószínűleg kedden lehet újabb fordulója a kerekasztal-tárgyalásoknak.

Eközben, mint fentebb a fejleményekről beszámoltunk, hirdette meg a kormányzó Régiók Pártja - írásban jelezve ezt a főváros vezetésének - , hogy vasárnap 200 ezer fős ellendemonstrációt tart Kijevben. Két helyszínt jelöltek meg: a parlamenttel szemközti parkot és a Függetlenség terének közvetlen szomszédságában lévő Európai teret. A párt fellegvárának számító kelet-ukrajnai Donyeckben a helyi szervezetük közzétette, hogy 19 vagonból álló szerelvényt béreltek a rendezvényre készülő híveik számára, akiknek élelmiszercsomagokat is osztanak az útra.

Az ellenzék újabb "népi nagygyűlést" hirdetett meg immár a negyedik egymást követő vasárnapra a Kijevi főtérre, s a megmozdulásnak a Méltóság napja elnevezést adták. Céljuk, hogy kifejezzék elkötelezettségüket Ukrajna európai integrációja mellett, továbbá tiltakozzanak az ellen, hogy Janukovics elnök megállapodást kössön a Moszkva irányította orosz-kazah-fehérorosz vámunióhoz való csatlakozásról.

A kora esti órákban becslések szerint mintegy 8 ezer tüntető volt a Függetlenség terén, még körülbelül ezren a környéken elfoglalt épületekben melegedtek. Az európai integrációért és hatalomváltásért demonstrálók már mintegy 250 sátrat állítottak fel a téren. A parlamenttel szemközti Marijinszkij parkban a kormánypárti ellendemonstráción a rendőrség közlése szerint ugyanebben az időszakban mintegy 15 ezren tartózkodtak.

2013. dec. 11.

Kiszorítósdi Kijevben

Hetek óta folyik a kiszorítósdi Kijevben. A hatalmi játék grandiózus tömegeket mozgat, az indulatok hol felcsapnak, hol alább hagynak, a tömeg hol felduzzad, hol megritkul, a karhatalmi erők hol bekeményítenek, hol passzivitást mutatnak... Most mintha offenzívába lendültek volna és a tüntetés teljes felszámolása, az elfoglalt területek, épületek visszafoglalása lenne a céljuk. Nem tudni, az egyre zordabb időjárás közepette erre hogyan reagálnak a még mozgósítható tömegek.

Az ukrán főváros központjában található Függetlenség téren (Majdan) november vége óta szinte folyamatosan tíz- és százezrek tüntetnek Ukrajna európai integrációs folyamatának folytatását követelve, keményebb fellépés, rendőri erőszak korábban csak egyszer fordult elő (november 30-án): ez egyben kiváltója lett a tömegesebb felháborodásnak.

A tiltakozások átterjedtek egy másik helyszínre, a kijevi kormányzati negyedre. Innen a rohamrendőrök december 10-én reggelre teljesen kiszorították a tüntetőket.

December 11-én hajnalban a rohamrendőrség behatolt a Függetlenség terére, és visszafoglalta a tér egy részét.


A jelentős erővel felvonuló hatóság pajzzsal szorította vissza a tüntetőket, a torlaszokat és sátrakat a tér érintett részén lerombolták. A rendőrök - akik egy bírósági döntésre hivatkozva cselekedtek - nyugalomra szólították a helyszínen tartózkodókat. Egy rendőrségi szóvivő azt mondta, hogy az akció célja a tér átjárhatóságának biztosítása, és ebben szerinte az önkormányzat illetékes szolgálatai is közreműködnek.

A tüntetők igyekeztek megakadályozni a rendőrségi műveletet. A téren tiltakozók közül többen az ukrán himnuszt énekelték, imádkoztak, és gyertyát emeltek a levegőbe.
Az akcióra annak ellenére került sor, hogy a városban tartózkodik a kormányoldal és az ellenzék között közvetíteni próbáló európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton, valamint az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkár-helyettese, Victoria Nuland is.

Az EU ukrajnai delegációja közleményt adott ki, amelyben felszólította az ukrán hatóságokat: akadályozzák meg, hogy civilek ellen erőszakot alkalmazzanak. Facebook-oldalán Ashton szomorúságát fejezte ki, hogy a rendőrség békés emberek ellen fordult erővel.

Aggodalmát fejezte ki Carl Bildt svéd külügyminiszter is, aki egy közösségi oldalon kiemelte: Ukrajnát nem az elnyomás viszi előre, hanem a reformok.

Janukovics elnök még kedden bejelentette, hogy delegációt küld Brüsszelbe a tárgyalások folytatására az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás megkötése érdekében. Ígéretet tett arra is, hogy a november 30-i diáktüntetés brutális szétoszlatásában részt vevő rendfenntartókat a vizsgálat idejére felfüggesztik a munkavégzés alól. Arra kérte továbbá a főügyészt, hogy a letartóztatott tüntetők közül eresszék szabadon azokat, akik "nem követtek el súlyos bűncselekményt".

Egy kárpátaljai résztvevő személyes véleménye


A 25 éves fiatal kárpátaljai nő csalódottan jött haza Kijevből. Lelkesen, meggyőződésből, önszántából ment - és kiábrándultan jött haza három napi részvétel után. Ami tapasztalt, szerinte nem más, mint a tömegek hatalmi érdekből történő manipulálása. A tömegben állók ezrei-tízezrei-százezrei szerinte sokkal inkább tétovák, semmint elszántak. A jóval kevesebb hangadó épp ellenkezőleg, de a jövőre vonatkozói elképzeléseik inkább csak politikai szólamokban, jelszavakban, illetve vágyképekben öltenek testet. Hogy milyen úton-módon lesz majd Európa itten, arra nézve nem hallott olyan érveket, amelyek meggyőzték volna legalább arról, hogy még egy napig maradjon. Arról is beszámolt, hogy a lakossági szolidaritás viszont példás, forró teát, kekszet, egyéb ételt-italt folyamatosan hoznak a térre a spontán támogatók.


Egy cikkből

 mi a jó/rossz ebben a kárpátaljai magyaroknak? Nem jó nekik ebben semmi. 2004-ben a narancsosok ígértek fűt, fát, virágot, és egyetlen ígéretüket sem tartották be, mi több, oroszellenes intézkedéseik jó része nem kis mértékben rajtuk is csattant, majdhogynem felszámolták az anyanyelvi oktatást is. Aztán jöttek a régiósok, és oroszbarát jogszabályaik egy részének mellékhatásait a magyarok is élvezhették. A paradoxon hibátlan: ki kellene állniuk Európa mellett, de nem tehetik. Hogy is tehetnék, amikor a Szvoboda például a legszívesebben még az országból is elkergetné mind a 150 ezrüket? Várni kell. Sokkal rosszabb hátha nem lesz. 
Ukrajna: mi ez a balhé itt a szomszédban?

És a legfrissebb hír:


A belügyi csapatok és a Berkut kommandó megkezdte a kijevi városi tanács épületének felszabadítását. Az épületet a tüntető ellenzék foglalta el.

Az épülethez három autóbusz érkezett, amelyből sisakot és golyóálló mellényt viselő kommandósok rontottak be az épületbe.

Az ukrán belügyminisztérium azt állítja, hogy a tüntetők könnyfakasztó gázt alkalmaztak, vízzel öntötték le a városi vezetés épületének ablakaiból a rendőrség munkatársait.
 

2013. dec. 3.

Egyelőre marad a kormány

MTI-hír, 2013, dec 3. délután: Marad hivatalában a Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány, miután a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot kedden a parlamentben. A négyszázötven tagú törvényhozásban csupán 186 képviselő támogatta az előterjesztést.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnöktől a kabinet menesztését.
*

Ara-Kovács Attila friss értékelése a Magyar Narancsban:

Mi történik Ukrajnában?

A megmozdulások dinamikája még nem érte el azt a fokot, ami átlendíthetné az ukrán társadalmat a jelenlegi holtponton, de már meghaladta azt a mértéket, amit sem Moszkva, sem Washington, sem pedig Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül. Bár a lényeges dolgoknak nyilvánvalóan Ukrajnában kell eldőlniük, de a világ már nem tekinthet úgy rájuk, mint egy kívülálló.  >>tovább

Forradalom? Államcsíny? Országszakadás? - Kijev forrong

Sokak szerint a látszat ellenére az, ami Kijevben történik, már nem Ukrajna EU-közeledéséről szól. A kormány döntése, hogy megszakítja az integrációs folyamatot és inkább Moszkva felé nyit, csupán felszínre hozta egyfelől az ország belső megosztottságát, másfelől az évek óta tartó hatalmi harcot a belpolitika jelentős erői, érdekcsoportjai között.

Egyes külföldi megfigyelők szerint Ukrajnában forradalom bontakozik ki, amelynek tétje már elsősorban nem az uniós társulás, hanem a kormány megdöntése. A feszültséget a belföldi orosz−ukrán ellentét is fokozza − a Krímből már katonai segítséget kértek Putyintól.

December 3-án reggel feszült helyzet alakult ki az ukrán parlament előtt, miután a Kijev központjában tüntetők néhány ezres csoportja átvonult a parlamenthez, de útjukat elállta mintegy kétszáz rohamrendőr.

A napok óta hatalomváltást és Ukrajna európai uniós integrációjának folytatását követelő demonstrálók azért vonultak a Függetlenség teréről a törvényhozás épületéhez, hogy jelenlétükkel támogassák a kormány menesztését célzó ellenzéki kezdeményezést. A parlament a tervek szerint ma tárgyalja a Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

A tüntetők egy másik csoportja eközben ismét a kormány épületét vette blokád alá, ahogy azt tegnap is tette.

Mint tudható, az ellenzék és a tüntetők napok óta már nemcsak az unióval való társulási szerződésről felfüggesztett tárgyalások folytatását követelik, hanem sokkal hangsúlyosabban a kormány és az államfő távozását, előrehozott parlamenti és elnökválasztást is. Kétséges, hogy a tüntetők megfogadják Azarov miniszterelnök bölcs tanácsát, miszerint ha valóban a nemzeti érdekeket akarják védeni, akkor menjenek vissza dolgozni és tanulni, mert a politikai instabilitás árt a hrivnya árfolyamának és az ukrán gazdaságnak. Miközben ismét hangsúlyozta a kormány európai elkötelezettségét, a TSN televíziónak adott interjújában elmondta: Janukovics elnök még ebben a hónapban Moszkvába utazik, hogy kidolgozzák a felek közti új gazdasági együttműködés menetrendjét.

A moszkvai televízió által megkérdezett orosz szakértők szerint a tiltakozások mögött ugyanazok az erők állnak, mint a narancsos forradalom mögött: az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO, Ukrajna pedig belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, hogy szombaton Kijevbe érkezett több lengyel ellenzéki politikus és európai képviselő.

Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben kiéleződnek az ellentétek a sokmilliós orosz kisebbség és moszkovita ukrán valamint a nacionalista érzelmű ukrán többség között. Ez akár az ország kettészakadásához vezethet, főleg, ha esetleg Moszkva beavatkozik.

Viktor Janukovics elnök tévéinterjúban próbálta csillapítani az indulatokat: "Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál".

Mikola Azarov kormányfő úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak.

"Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" - fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá".

Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető".

"Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová" - szögezte le a kormányfő.

Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve".

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Úgy vélte, hogy az ellenzéki akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz, ugyanis szerinte az ellenzékiek közül "senki sem vette a fáradtságot", hogy mélyebben megismerje az EU és Kijev társulási szerződését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást.

A washingtoni Fehér Ház elfogadhatatlannak minősítette a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, és felszólította Kijevet, hogy tartsa tiszteletben az ukránoknak a szólás és a gyülekezés szabadságához való jogát. "Elfogadhatatlan, hogy a kormányzati hatóságoknak szombat reggel Kijevben erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen" - jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője.

2013. dec. 1.

Forradalmi helyzet Kijevben

Élessé kezd válni a helyzet Kijevben. Miután az ukrán kormány leállította az EU-hoz való közeledést, helyette az Oroszország felé történő nyitást helyezve kilátásba, országszerte tüntetések kezdődtek. A fővárosban több összecsapásra is sor került.
Nézd ezt is:

Egyenes adás a kijevi Majdanról (Függetlenség tere) - EU-tüntetés


Megbénult az ukrán főváros központjának közlekedése vasárnap, miután hatalmas tömeg vonult utcára Ukrajna EU-integrációját és az ország vezetőinek távozását követelve.

Több százezren követelik Kijevben Európát

(MTI/HVG)

A délutáni becslések már 200-700 ezer közé tehető a demonstrálók létszáma.
Az elnöki hivatal épülete előtt feszültté vált a helyzet, miután ismeretlenek - akikről nem tudni, hogy tüntetők vagy provokátorok - buldózerrel próbálták áttörni a rendőrségi kordont. A rohamrendőrök könnygáz- és hanggránátokat vetettek be a támadók ellen, akik válaszul tűzijáték-rakétákat, köveket, botokat dobáltak a rendfenntartók felé.



A belügyminisztérium közlése szerint több mint száz rendőr és néhány támadó megsérült. Az elnöki hivatal bejáratához vezető utat a rendőrök fémkorlátokkal és buszokkal torlaszolták el. Az elnöki hivatalnál tüntetők két csoportra oszlottak: az egyik oldal próbálja visszaterelni békés mederbe a tiltakozást, és a rendőrök védelmére kelt, a másik viszont újra és újra támadásba lendült.

Az ellenzéki vezetők szerint provokátorok szították a feszültséget a demonstrálók és a rendvédelmi szervek munkatársai között az elnöki hivatalnál. Vitalij Klicsko arra szólította fel a tüntetőket, hogy ne engedjenek a provokációknak.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője a Függetlenség terén tüntetők előtt kijelentette, hogy nemzeti ellenállási parancsnokságot hoz létre az ellenzék Kijevben, amely koordinálni fogja a megmozdulásokat.

Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke fegyelemre intette a Függetlenség teréről más helyszínekre vonuló tüntetőket, arra kérve őket, hogy ne cselekedjenek a megmozdulás szervezőinek utasításaival szemben. "Forradalom!" felkiáltással zárta beszédét, amelyet a tömeg vele együtt skandált tovább.

Az ellenzéki vezetők általános sztrájkra szólították fel az egész országot, Viktor Janukovics elnököt pedig lemondásra. Személyesen őt tartják felelősnek ugyanis azért, hogy nem jött létre az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás a héten Vilniusban, az unió keleti partnerségi csúcsértekezletén.

Nap közben a tüntetők egy csoportja behatolt a fővárost irányító adminisztráció épületébe, és elfoglalta annak első szintjét. A városházába behatolók között sok, maszkot viselő férfi volt, akik a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái. Magyarázatuk szerint arra kell a helyiség, hogy a demonstrálók megmelegedhessenek. Az elnöki hivatal közelében lévő Szakszervezetek Házát is elfoglalta egy csoport tüntető, zömében szintén Szabadság párti aktivisták.

Vasárnap vidéken is voltak EU-párti megmozdulások, még a főként orosz ajkúak és Janukovics-pártiak lakta városokban, így a kelet-ukrajnai Donyeckben és az ország déli részén lévő Odesszában, valamint Szimferopolban is.

2013. nov. 30.

Egyenes adás a kijevi Majdanról - EU-tüntetés



Előzmények:

Tömegverekedés az EU-párti tüntetésen Ukrajnában

2013. nov. 29. Tömegverekedés tört ki péntek éjjel az EU-párti tüntetésen részt vevők és a rohamrendőrök között Kijev főterén. 


A verekedésben több százan vettek részt, köztük mintegy kétszáz rohamrendőr, valamint sportos megjelenésű, vélhetően provokátorok és EU-párti aktivisták. Utóbbiak állítják, hogy a sportos kinézetű férfiak kezdeményezték a verekedést. Feltételezések szerint a valószínűleg küzdősportokkal foglalkozókat felbérelték, hogy erőszakot szítsanak az EU-pártiak demonstrációján. Pénteken a belvárosban nagy számban láttak hozzájuk hasonlókat csoportokban gyülekezni.

A Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt Twitter-oldalán közzétett információ szerint a rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal támadtak.

A demonstrálók tömegével menekültek el a térről. Helyszíni jelentések szerint a Reuters fotóriportere, Gleb Garanics fejsérülést szenvedett, a Függetlenség terén demonstrálók nyújtottak neki elsősegélyt. A brit hírügynökség munkatársán kívül a nap folyamán egy ukrán tévé riportere szenvedett komolyabb sérülést az arcán, amikor őt és operatőrét a kormány és a parlament épületével szembeni parkban gyülekező sportos alkatú férfiak megtámadták.

Kora este, a demonstráció tetőpontján becslések szerint 20-30 ezren voltak a téren. Éjjelre már alig néhány százan maradtak.

Még korábban: 2013. nov. 28:

Több tízezren gyűltek össze Kijev központi terén,

hogy tovább követeljék Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírását csütörtökön, az EU vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletének első napján.

A tüntetőkhöz mintegy 10 ezer sztrájkoló egyetemista csatlakozott, akik a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemnél gyülekeztek, és onnan vonultak oszlopokban a Függetlenség terére. Helyszíni beszámolók szerint délután a demonstrálók a téren és a járdákon már nem fértek el, ezért a rendőrség lezárta a forgalom elől az oda vezető főutat, a Hrescsatyikot az egyik irányba, és erre a területre engedte a tüntetőket.

A megmozduláson pártzászlókat nem látni, csakis nemzeti lobogókat és uniós zászlókat. Az egyetemisták a nemzeti színű zászlóikra ráírták annak az oktatási intézménynek a nevét, amelyben tanulnak. A napokban megállapodtak a demonstrálók, hogy pártsemlegessé teszik az európai integrációt támogató megmozdulásokat. A tüntetés békés mivoltát hangsúlyozandó a mostani tüntetés fő jelszava "a mi erőnk az erőszakmentesség" lett.

Kijevben és több ukrán városban egy hete tartanak szünet nélkül az EU-párti megmozdulások. Múlt vasárnap és hétfőn az ukrán fővárosban többször is összecsaptak egymással a tüntetők és a rohamrendőrök. Utóbbiak könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik egyes források szerint botokkal és fémrudakkal támadtak. A hatóságok és a demonstrálók egymást vádolták erőszak alkalmazásával.

A Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány egy hete - az ukrán lakosság és az Európai Unió számára is meglepetésként - leállította a társulási megállapodás aláírásának felkészülési folyamatát. Közösségi portálokon keresztül szerveződve még aznap este kivonultak a kijeviek a belvárosba tüntetni a kormány döntése ellen.

2013. nov. 22.

Elutasította az EU-közeledést az ukrán kormány

Az ukrán kormány leállította az EU-társulási folyamatot

Blogunk kiemelt figyelemmel kíséri - kísérte - Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledésének a fontosabb mozzanatait. Most, úgy tűnik, már csak az Oroszországhoz való újbóli közeledés megfigyelésére lesz módunk. Egy újonnan elfogadott kormányrendelet szerint ugyanis a nagy nyugati idegen helyett a nagy keleti testvérhez kíván közeledni. A részletek alább, de nézzünk előbb néhányat az előzményekből:

Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint...
Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést
Ukrajna és az EU-s társulás
A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata. 

Most pedig lássuk a friss hírt az MTI és az Origó nyomán:

Az EU helyett Oroszországot választja Ukrajna


Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.

A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében "felújítja az aktív párbeszédet" Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.

Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.

Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.

Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julia Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét.

Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna "folytatja útját az európai integráció felé".

Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
hirdetés

A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.

2013. nov. 20.

Egekben az ukrán csődkockázat

Közeleg az államcsőd? Mi emelhetné ki Ukrajnát a mélyrepülésből? 

Elemzők egybehangzó véleménye szerint Kelet-Európában Ukrajna számít a legkevésbé stabil országnak: az ötéves dolláralapú államadósságának a biztosítási felára jelenleg 966 bázisponton áll a legutóbbi 15 bázispontos emelkedését követően. A 2023 áprilisában lejáró ukrán dollárkötvények hozama pedig 9,63 százalékig emelkedett a másodpiacon, ami lényegesen magasabb a hasonlóan bóvli (S&P: B-) besorolással rendelkező Egyiptoménál, ahol ez "pusztán" 7,4 százalék. 

A portfolio.hu elemzése szerint Ukrajna csődkockázata ismét a igen magasra emelkedett, az ország kiszorult a nemzetközi kötvénypiacról és már elégették a jegybanki tartalékok negyedét. A piaci kommentárok szerint egyedül az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás segíthetne a bizalom visszaszerzésében, de ehhez Julija Timosenkó kiadását kötötték, amit a jelenleg regnáló hatalom nem tekint reális opciónak.

Ujrajna érdekelt a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében, ugyanakkor az említett feltételt - a volt kormányfő és ellenzéki politikus Julija Timosenko egészségügyi ellátásának külföldi biztosítása - nem tűnik az ország vezetése számára teljesíthetőnek. Mint ismeretes Timosenkót 2011-ben őrizetbe vették és azzal vádolják, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára.

Az ország veszélyeztetettségét az is növeli, hogy az elmúlt évben a negyedével esett vissza a devizatartalékok szintje, továbbá a globális kötvénypiacról is kiszorultak. 

2013. okt. 9.

Putyin rábólint Ukrajna EU-társulására?

A témáról blogunkban korábban:
Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a moszkvai vezetés kész arra, hogy Kijevvel kormányszinten megbeszélje az Ukrajna és az EU közötti társulási egyezmény aláírásából fakadó kockázatokat. Ez ugyan még egyáltalán nem jelenti azt, hogy áldását adta volna a volt szovjet köztársaság végleges nyugati orientációjára, mégis barátságos, megengedő gesztusként értékelik a mértékadó politológusok.

Ukrajna korábban több alkalommal javasolta, hogy konzultációkat folytassanak, azon kérdések és félelmek megoldására, amelyek az orosz félnél jelentkeznek a társulási egyezmény aláírása és az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelmi övezet létrejötte miatt - hangoztatta az ukrán külügyminisztérium. Putyin azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióval való szabadkereskedelmi övezethez árthatna ugyan az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatoknak, ám politikai téren nem jelentene problémát.

Az orosz elnök egy másik alkalommal arra mutatott rá, hogy Oroszország egy ilyen szövetség megkötése esetén kénytelen lesz a piaca védelmére intézkedéseket hozni. Egyben jelezte, hogy Oroszország javasolta Ukrajnának, kormányszinten folytassanak konzultációt a szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozás előtt.

Ezek ismeretében okkal figyeli fokozott várakozással mind a világ közvéleménye, mind az érintett Ukrajna érdeklődő lakossága a fejlményeket.

2013. okt. 7.

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Az Ukrajna Blog már több ízben foglalkozott Ukrajna és az EU kölcsönviszonyával, legutóbbi cikkeink ebben a témában: Ukrajna és az EU-társulás, illetve: Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt. Mostani összeállításunk az érintett témát több szempontból járja körbe.

Nészavazás az EU-közeledésről


Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

A felmérésben részt vett válaszadók mindössze 10 %-a bízná a döntést az államelnökre vagy a Legfelsőbb Tanácsra (parlamentre). Az adatokból kiderül, hogy az ukrajnai közvélemény egyelőre támogatja az ország európai közeledését.

Viktor Janukovics ukrán államfő pedig tehet-e mást, mint egyetért a népakarattal. Korábban is azt nyilatkozta, hogy ha elérkezik az idő, akkor az ukrán lakosság népszavazáson dönthet majd arról, hogy az ország az Európai Unióhoz csatlakozzon-e vagy inkább Oroszország felé közeledjen. Tény, hogy a döntés hosszútávon meghatározza majd Ukrajna jövőjét - mind a politikai, mind a gazdasági színtéren. Azt azonban, hogy mikor kerülhet sor a referendumra, egyelőre az államfő sem tudta megmondani.

Mértékadó kijevi politológusok szerint az európai integráció teljes összefogást igényel az országban. Társadalmi szerződésre vagy legalább nagy mérvű konszenzusra van szükség a kormánypárt, az ellenzék és a társadalmi szervezetek által képviselt széles civil rétegek között is. Ami egyelőre meg is van, ugyanis a kommunista párton kívül valamennyi parlamenti erő kiáll az európai közeledés mellett.

Az eredeti tervek szerint Brüsszel novemberben, Vilniusban az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóján írná alá a társulási szerződést Kijevvel. 

Visegrádi tárgyaqlások Ukrajna EU-társulásáról



Nemrégiben a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - külügyi tárcáinak igazgatói kétnapos látogatást tettek az ukrán fővárosban, ahol tárgyalópartnereikkel Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás november végi aláírására való felkészülés állásáról folytattak eszmecserét.

"A visegrádi csoport Ukrajna barátja, látogatásunk üzenete ezt támasztotta alá" - tájékoztatott Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója.

A külügyi igazgatók barátilag felhívták a figyelmet azonban arra: ahhoz, hogy a november 28-29-i vilniusi EU-csúcsértekezleten aláírják a megállapodást, Kijevnek teljesítenie kell még azokat a politikai feltételeket, amelyet az európai közösség számára meghatározott. Ezek közül a legfontosabbaknak az ügyészséget és a választójogot érintő törvények módosítását, valamint a szelektív igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályok eloszlatását emelték ki.

"Mi, visegrádiak gyakorlatilag üzenetközvetítők voltunk. Azt kívántuk jelezni, hogy több európai fővárosban vannak kérdőjelek, de szeretnénk azt is elérni, hogy Ukrajna az üzenetünket megértve végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyekkel a még meglévő európai szkepszist sikeresen eloszlathatják" - fejtette ki Takács Szabolcs.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a vilniusi csúcs lesz döntő jelentőségű, hanem azt megelőzően az Európai Unió külügyminisztereinek október 21-i tanácsülése, amelyen már érdemi döntések születhetnek Ukrajna európai uniós közeledése kapcsán.

Elmondta, hogy ukrán részről köszönettel fogadták a visegrádi csoport pozitív hozzáállását Ukrajna európai integrációs törekvéseihez. Kifejezték továbbá azt is, hogy értik, milyen erőfeszítéseket kell tenniük még a vilniusi csúcsértekezletig.

Kiemelte, hogy Magyarország nyáron kezdődött visegrádi elnöksége alatt a V4 külügyi politikai igazgatóinak első közös külföldi útja Ukrajnába vezetett, amit üzenetértékűnek nevezett.

Kijevben Andrij Olefilov külügyminiszter-helyettessel, Vjacseszlav Vacjukkal, az ukrán külügyi tárca politikai igazgatójával és Jevhen Burkattal, Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának külügyi részlegvezetőjével folytattak megbeszéléseket, továbbá találkoztak társadalmi szervezetek és kutatóintézetek vezetőivel, akiktől az ország belső helyzetéről kaptak tájékoztatást.

2013. szept. 21.

Ukrajna és az EU-s társulás

Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét

A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata.

- Az igazságszolgáltatás reformjára van szükség, különösen az ügyészi hivatalt érintő változtatásokat tartom fontosnak. Az a kérdés, hogy a választási rendszert hogy lehet igazságosabbá tenni, és elérni, hogy ne legyenek csalások a voksolásokon, de foglalkozni kell Julia Timosenko ügyével is – mondta Jan Tombinski, az EU-delegáció vezetője (aki az EU ukrajnai képviseletének a vezetője).

Mikola Azarov ukrán miniszterelnök sorsdöntőnek nevezte a dokumentum jóváhagyását. Az EU-s társulási szerződést a november végi vilniusi EU-csúcson írhatják alá.

- A társulási megállapodás szövegének 90%-a az unió és Ukrajna közti kereskedelmi kapcsolatokról szól. Az ukránok azonban többet várnak ettől, egyebek mellett vízummentességet, csökkenő korrupciót, jogállamiságot és demokráciát – foglalta össze Maria Korenyuk, az Euronews tudósítója.

Kijev a mostani – uniós szabadkereskedelmet is lehetővé tevő – döntéstől függetlenül a jövőben szeretne együttműködni az orosz-fehérorosz-kazah vámunió tagjaival is, de a szervezetbe nem lépne be. Oroszország ugyanakkor kereskedelmi korlátozások bevezetését szorgalmazza, ha Ukrajna valóban aláírja az uniós megállapodást.

2013. szept. 13.

Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést és demokráciát választja (egyben a nyugati orientációt), vagy az önkényuralmat (a keleti despotizmust) - és ezzel a pusztulást. Véleménye szerint az EU lehetőséget nyújt Ukrajnának a helyes út választására és a fejlődésre. Ugyanakkor az mindenki számára világos, hogy a demokrácia nehezen exportálható árucikk, nem lehet Európában tele rakni vele egy vonatszerelvényt, aztán a kijevi pályaudvaron lerakodni.

„Ukrajna jelenleg útkereszteződés előtt áll. Az első út magában foglalja egy olyan nyitottabb, az alapvető emberi jogokon és jogállamiságon alapuló társadalom kialakítását, amely az európai demokrácia, a jólét és piacgazdaság virtuális terébe szervesen beépül. A második út egy autokrata rendszer, mely gazdasági stagnálást és politikai instabilitást okozna” – fejtette ki a lengyel Tombinski.

A nagykövet szerint az EU-val való társulási egyezmény kétségtelenül hozzájárul Ukrajna fejlődéséhez. Elmondása szerint ez nem csupán az Ukrajna és az EU közötti gazdasági, kereskedelmi, beruházási kapcsolatokat erősítené, hanem Ukrajna egész gazdaságát is.

Tombinski hozzátette, hogy senki sem veszi el Ukrajnától a választási lehetőséget, a nyugat legalábbis inkább felkínálni igyekszik. „Ukrajna európai irányba is veheti a direktívát, de akár az Európa és Oroszország közötti ütközési zónában is maradhat” – jegyezte meg a nagykövet.

Mindezt annak ismeretében kell értékelnünk, hogy Dmitrij Medvegyev orosz államfő a napokban kijelentette, a Vámunió zárva lesz Ukrajna számára, amennyiben Ukrajna az Európai Unióval való társulási egyezményt aláírja (ezzel Oroszország érdekeit sértve). Ukrajna tehát valóban válaszút előtt áll, s döntenie kell, november 28-án aláíják-e Vilniusban az EU-val a társulási egyezményt.

2013. szept. 2.

Oroszország elveszti Ujrajnát?

Korábbi bejegyzésünk azzal foglalkozott, hogy Oroszország mivel zarolhatja Ukrajnát, az alábbi írás ezzel szemben azt taglalja, hogy ezek a zsarolások eredménytelenek és Oroszország véglegesen elveszítheti ukrajnai befolyását.

Koszty Bondarenko, az Ukrán politikai intézet igazgatója szerint Moszkva Kijevvel szembeni erőpolitikája, zsarolásai, fenyegetései, melynek célja Ukrajna belekényszerítése a Vámunióba, teljesen kontraproduktív, és végső soron ahhoz vezethet, hogy Oroszország elveszíti Ukrajna fölötti minden befolyását.

2013 augusztusában újabb kereskedelmi háború alakult ki Oroszország és Ukrajna között, de már a megelőző években sem volt konfliktusmentes a két ország gazdasági kapcsolata.

Időről időre sajtháború, gáz- és gázvezetékháború árnyékolja be az orosz-ukrán viszonyt. Mindez azonban nem változtatott a lényegen: Oroszország továbbra is Ukrajna első számú kereskedelmi partnere maradt, Oroszország számára pedig a 45 milliós Ukrajna a harmadik helyet foglalta el a parnerországok sorában.
Ukrajna azonban vonakodik belépni a belorusz-orosz-kazah Vámunióba, ami immár politikai színezetet adott a konfliktusnak. Kijev sajátos státuszt akar a Vámunióban, miközben továbbra sem adta fel az európai integráció gondolatát - ez utóbbi viszont elfogadhatatlan Moszkva számára.

A két ország politikai vezetőinek találkozóin szembetűnő feszültség észlelhető. Oroszország mondvacsinált okokkal betiltotta az ukrán Roshen édesipari cég áruinak importját. Az orosz vámosok elkezdték feltűnően szigorúan vizsgálni az Ukrajnából érkező árukat. Orosz vezetők kijelentették, hogy amennyiben Ukrajna aláírja az európai társulási megállapodást, akkor arra számíthat, az áruival szembeni szigorú ellenőrzés fokozódni fog, miközben az ukrajnai árukkal szemben szigorúbb követelményrendszert állapítottak meg, mint az európai termékeknél.

Az ukrán és orosz vezetők konzultációja után Oroszország enyhítette az ellenőrzés szigorát, az orosz intézkedés tehát egyfajta erődemonstráció volt.

Ukrajna tehát nem sok jóra számíthat, ha november 29-én a Keleti Partnerség vilniusi csúcstalálkozóján aláírja az európai társulási megállapodást. Eközben Kijev számára az európai társulás nem jelent semmilyen gazdasági előnyt, sőt.

De nem nyer Oroszország sem a büntető politikával. Oroszország abban a helyzetben van, hogy komoly gazdasági csapást tud mérni Ukrajnára. Azonban egy ilyen bosszúszankciók a véghezvitele szükségszerűen ahhoz fog vezetni, hogy Oroszország mindörökre elveszíti Ukrajnát. Ahogy elvesztette a Baltikumot is.

2013. aug. 26.

Mivel zsarolhatja Oroszország Ukrajnát?

Ukrajna hiába számít Európai léptékben legalábbis középhatalomnak, ha a szomszédjában egy olyan tényleges nagyhatalom áll, amely saját befolyási övezetének tekinti - és nem nézi jó szemmel közeledését az Európai Unióhoz.

Azt olvastuk a HVG.Hu-n, hogy Moszkva a mezőgazdasági és kohászati termékek behozatali korlátozásával büntetheti Ukrajnát, ha az csatlakozik az európai uniós (EU) szabadkereskedelmi övezethez - tudósít a magyar portál a Vedomosztyi című orosz napilap hétfői számára hivatkozva, amely  az orosz-ukrán kormányzati tárgyalásokhoz időzítette közleményét.
 
Az orosz fővárosban Dmitrij Medvegyev orosz és Mikola Azarov ukrán kormányfő vezette küldöttségek folytatnak megbeszéléseket. A Vedomosztyi emlékeztet arra, hogy a tervek szerint Ukrajna novemberben aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval. A szabadkereskedelmi megállapodás szerint a termékek 99 százalékánál eltörlik a vámdíjat. Eközben az ukrán áruk, a fehér cukor kivételével, vámmentesen kerülnek Oroszországba. Éppen ezért a moszkvai tárgyalások célja, hogy az ukránok értésére adják, igen fontos döntés előtt állnak és annak minden következményével számolniuk kell.

Ezek lehetnek mennyiségi korlátozások, de ideiglenes vámtarifák bevezetéséről, vagy a vámvizsgálat nehezítéséről is szó lehet, hiszen meg kell állapítani az áruk eredetét - sorolta a lehetséges ellenintézkedéseket Alekszej Lihacsov orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Szerinte, ha Ukrajna megnyitja határait az Európai Unió felé, akkor megnő a kockázata annak, hogy az Ukrajnába korábban bevitt uniós termékeket az orosz piacra exportálják. Szergej Glazjev volt elnöki tanácsadó a Vedomosztyinak azt mondta, hogy az ukrán kereskedelmi áruk augusztus 14. és 20. között végrehajtott alapos vámellenőrzése megelőző intézkedés volt.

Amint Ukrajna és az Európai Unió aláírják a szabadkereskedelmi megállapodást, Moszkva alapos ellenőrzésbe foghat, amelynek alapján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő védő intézkedéseket vezethet be. Ez érintheti a mezőgazdasági, kohászati és egyes gépipari termékeket is. Ezek a termékek tették ki tavaly az ukrán behozatal 44 százalékát az orosz szövetségi vámszolgálat adatai szerint. Alekszandr Morozov, a HSBC bank vezető közgazdásza szerint érzékenyen érintené Ukrajnát az orosz korlátozás, de az visszaüthet Oroszországra, minthogy Kijev aktívabban fog együttműködni az Európai Unióval. Úgy vélte, Moszkva legfeljebb azt érheti el, hogy Ukrajna elhalasztja a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását Brüsszellel.

Korábban az orosz vezetés által felkért szakértők rámutattak Putyin elnöknek arra a hibájára, hogy Moszkva figyelmen kívül hagyta azt, hogy az ukrán média az EU-hoz való közeledést támogatja. Ezért listába foglalták az említett tévécsatornák tulajdonosainak nevét és orosz üzleti érdekeltségeit.
A napokban Oroszország „kockázatosnak” minősítette az összes oda szállító ukrán céget, amivel gyakorlatilag megakadályozza, hogy ukrán termékek kerüljenek a piacára. Az Oroszországba exportáló ukrán vállalatokra mért csapással Moszkva azt akarja elérni, hogy az üzleti károkat elszenvedő beszállítók megváltoztatva médiapolitikájukat, nyilvánosan követeljék az ukrán vezetéstől: mondjon le az EU-hoz való közeledésről, és inkább a volt szovjet államok vámuniójához való csatlakozást válassza.

2013. aug. 24.

Az USA kettészakítaná Ukrajnát?

Antonyina Gavrikova  (forrás)

A NATO érdeklődik Nyugat-Ukrajna iránt

A Novij region internetes hírportálon megjelent egy cikk, amelyet a titkosszolgálat egykori munkatársa, Oleg Razumszkij írt. A cikk már felkeltette a magyar, szlovákiai és az utóbbi napokban a lengyel sajtó érdeklődését.

Razumovszkij úr szerint, az USA váratlan csapást mérhet Oroszországra, hogy kezdeményezze ezzel Kárpátalja önállóságát Baloga Viktor vezetésével, aki a volt elnök, Viktor Juscsenko hivatalának egykori vezetője volt. Razumovszkij előrevetíti Ukrajna kettészakadását és a gázvezeték USA általi ellenőrzését, amelyen keresztül az orosz gáz Európába érkezik.

Megkértük a Stratégiai Kutatások Orosz Intézetének az elemzőjét, Vlagyimir Kozinát, hogy kommentálja az eseményeket.

Egyetértek azokkal, akik úgy gondolják, hogy Razumovszkij cikke az ukrán nacionalisták akaratát tükrözi, akik Ukrajna szétválasztásáról álmodoznak és arról, hogy az ország nyugati részét a Nyugathoz csatolják. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez a cikk a NATO „nyitott ajtók politikájának” is a visszhangja. A NATO Ukrajnát és Grúziát, mint új jelölteket tartja számon. Az a helyzet, hogy a NATO-t érdekli Ukrajna, hiszen elhelyezhetné rakétaellenes rendszereit.

Az USA ugyanis nem mondott le arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzen el Lengyelország és Románia területén. Úgy látszik, hogy a NATO stratégáinak nem elég a jelenlegi mennyiségű rakétavédelmi rendszer, ezért Ukrajnában is szükség van rá. Ezt az iráni rakétafenyegetettséggel magyarázzák. Valójában azonban ezeket a rendszereket Oroszország ellen irányulnak. Ukrajna nyugati része érdekli a NATO-t valamint bizonyos európai országokat, hogy biztosítsák Moldova integrációját a nyugati katonai szövetségbe, valamint, hogy a Dnyeszter menti területet is csatolják a nyugati országokhoz.

A Razumszkij által írt cikkhez hasonlóak gyakran jelennek meg. Ezek provokatívak, én azt is mondanám, hogy arrogánsak. Különösen, amikor fenyegetéseket tartalmaz szuverén államok számára. Amennyire én ismerem az ukrán alkotmányt, az ország szuverenitása, területi egysége az ukrán néphez és annak vezetőihez tartozik. Semmiféle szétválasztás sem fog támogatásra találni a jelenlegi ukrán politikai-katonai vezetésben.

2013. aug. 17.

Vitalij Klicsko mégsem akar elnök lenni?

Félreértelmezték Vitalij Klicsko ökölvívónak, az UDAR (Ütés) párt vezetőjének szavait, amikor a héten az ukrán tömegtájékoztatási eszközök azt adták hírül, hogy Klicsko jelöltként indul a 2015-ös ukrajnai elnökválasztáson – közölte pénteken az Ukrajina televíziónak adott interjújában a Bokszvilágtanács (WBC) egy név nélkül nyilatkozó munkatársa.

A forrás szerint Klicsko José Sulaimánnnal, a WBC elnökével folytatott megbeszélésén valójában azt mondta, hogy fontolgatja az elnökválasztáson való részvételét, de még nem hozott döntést. „Az követte el a hibát, aki az angol nyelvű hírt írta" – jelentette ki a WBC munkatársa.

Klicsko elnökjelöltségének híre nemtetszést váltott ki ellenzéki szövetségeseinek körében. Andrij Mohnik, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt alelnöke elhamarkodottnak nevezte a bejelentést.

Májusban a három parlamenti ellenzéki erő vezetői, Vitalij Klicsko, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza frakcióvezetője és Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda elnöke abban állapodott meg, hogy amennyiben továbbra is kétfordulós lesz az elnökválasztás, a második fordulóba bejutó ellenzéki jelölt mögé állnak. A közvélemény-kutatások szerint a három ellenzéki vezető közül Klicsko a legnépszerűbb az ukrán választók körében.

2013. jún. 20.

Timosenko állapota romlik - pártja erősödik

A híradások szerint sokat romlott Julija Timosenko egészségi állapota, nem tud felkelni az ágyból - közölte újságírókkal szombaton a bebörtönzött volt ukrán kormányfő ügyvédje.

Szerhij Vlaszenko szavai szerint a Timosenkót kezelő ukrán orvosok nem tudják megállapítani, mitől lett hirtelen rosszabbul az ellenzéki politikus. Az ügyvéd közölte, kapcsolatba lép a német Charité klinika orvosaival, hogy sürgősen utazzanak Ukrajnába, és vizsgálják ki Timosenkót.

Vlaszenko a sajtó képviselőinek megerősítette, hogy nemrégiben meglátogatták Timosenkót a kelet-ukrajnai harkivi kórházban az Európai Parlament megfigyelői, Pat Cox, az Európai Parlament egykori ír elnöke és Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő. A találkozóról azonban részleteket nem közölt.

Karl Max Einhaupl, a berlini Charité klinika vezetője egy orvoskollégájával, Anett Reischauerrel együtt hétfőn járt a harkivi vasutas kórházban rabként kezelt ukrán ellenzéki politikusnál, és megállapították, hogy nem látnak javulást Timosenko állapotában. Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy műtéti beavatkozásra lesz szükség.

Egyesült három ellenzéki párt

 A Batykivscsina (Haza) pártba beolvadt két másik szervezet: a Változások Frontja és a Reformok és Rend. - Julija Timosenkót pártja élén újraválasztották.

Pártkongresszuson egyesült Kijevben három ellenzéki párt: a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató Batykivscsina pártba beleolvadt az Arszenyij Jacenyuk vezette Változások Frontja (Front Zmin) és a Reformok és Rend nevű párt.

A rendezvényt az ukrán főváros egyik központi terén tartották a szabad ég alatt. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a pártok egyesülését, s újraválasztották a Haza párt elnökének Timosenkót, első helyettesének pedig Olekszandr Turcsinovot.

Arszenyij Jacenyuk új tisztséget kapott: a párt politikai tanácsának elnöke lett.
A kongresszus úgy határozott, hogy Julija Timosenko lesz a párt államfőjelöltje a 2015-ben esedékes elnökválasztásokon.

Timosenko üzenetében - amelyet lánya olvasott fel az egybegyűlteknek - leszögezte, hogy az egyesüléssel újjáalakult Haza párt célja győzelmet aratni Viktor Janukovics államfő "tekintélyelvű klánja" fölött.

A bebörtönzött volt kormányfő kiemelte, hogy Jacenyukkal már több mint egy éve "egy csapatban" vannak, már rég nem politikai riválisok, és elégedett azzal a munkával, amelyet véghezvitt ez idő alatt.

A pártkongresszust üzenetben köszöntötte Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. "Sajnálatos módon a jelenlegi kormány és Janukovics elnök még nem győzött meg bennünket arról, hogy valóban az európai értékek követői lennének" - jelentette ki. Hozzátette, hogy példa erre egyebek között a politikai okokból tett bebörtönzések, és általában a politikai üldöztetés. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Ukrajna teljesíti az EU követelményeit az őszi vilniusi EU-csúcsértekezletig, és nem vész el az esély a tárulási megállapodás aláírására az unióval.

Az egyesüléshez gratulált a Haza párt két parlamenti szövetségese, a Vitalij Klicsko vezette UDAR (Ütés) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt is.

2013. jún. 18.

Ukrajna az EU felé tart?

Ukrajna és az Európai Unió viszonyával külön honlapon foglalkozom a virtuális előrevetettség keretében: Ukrajnát felvették az EU-ba. A tényszerű közlés persze egyelőre merő utópia, de a közeledésnek kétség kívül vannak jelei - mint ahogy vannak ellenkező előjelű megnyilvánulások is.

Az alábbi cikk forrása.

Ukrajna az Európai Unió felé tekint?

Elképzelhető-e, hogy egyetlen személy lefékezze Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz? A BNS hírügynökségének adott interjújában erről a témáról Dalia Grybauskite litván elnök beszélt. Az interjút a közép-európai államfők a szlovák fővárosban most befejeződött csúcstalálkozója idején adta.

Az ukrán téma elég nagy visszhangot váltott ki, bár Timosenko nevét csak a litván államfő említette. A pozsonyi találkozóról Dusan Kerny szlovák újságírót kérdeztük.

Kettős intrika volt. Részint Szlovákiának sikerült megtenni azt, ami rendkívül ritka. Szerbia és Koszovó államfőit leültetni. Ők másik 20 ország elnökeivel együtt vettek részt a csúcstalálkozón. Pozsonyban az örökös opponenseknek volt lehetőségük a kötetlen beszélgetésre. Miközben ismert, hogy Szlovákia nem ismeri el a Koszovói Köztársaságot. Ez protokolláris problémát okozott az állami jelképeket illetően. Diplomatikus megoldás született: a tárgyalóasztalokra helyezett kártyákon csak az elnökök neve szerepelt. De a találkozó megtörtént, és ez a fontos. A második fő téma, a pozsonyi csúcstalálkozó másik intrikája, ami Viktor Janukovics ukrán elnök részvételével függ össze. Neki sehogy sem sikerül meggyőznie Brüsszelt, hogy írjon alá társulati egyezményt Ukrajnával. A csúcstalálkozón kiderült, hogy a dolog Julija Timosenkoval, az ő további sorsával függ össze. Grybauskaite litván elnök pontosan megfogalmazta az európaiak követelését: Ukrajnának be kell bizonyítania, hogy jogállam, ennek érdekében átfogó reformokat kell végrehajtania a jogrendben, a bíróságok terén. Viktor Janukovics arról biztosította a résztvevőket, hogy a Keleti partnerség novemberi vilniusi csúcstalálkozójára, amikor az EU-val az egyezményt aláírnák, ez meg fog történni. Én azonban kételkedem ebben.

A szlovák fővárosban tartott csúcstalálkozón Oroszországról nem volt szó?

Hivatalosan nem, mint ahogyan nem vitatták meg a belorusz helyzetet sem, vagy az örökös EU-tag jelölt, Törökország problémáját. De a szövegközben, természetesen ott volt Oroszország. Együttes támogatást kapott a Nabucco Vest gázvezeték építése, ami a Déli Áramlat orosz projekt konkurense. Vagy akkor, amikor a román államfő nagy erejű lobbizására jóváhagyták Chisinau törekvését a szorosabb európai integrációra.

2013. máj. 4.

Nincs fellebezés Timosenko-ügyben

Mint köztudott, Timosenkót 2011 őszén ítélték hét év börtönbüntetésre hivatali visszaélés vádjával azért, mert a hatóságok úgy ítélték meg, Ukrajna számára előnytelen orosz-ukrán gázmegállapodást kötött Moszkvával

Az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott nyilatkozatában Olekszandr Lavrinovics igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden hozott ítéletében nem Timosenko letartóztatásának ténye, hanem pusztán annak indoka ellen emelt kifogást. A politikust ugyanis 2011. augusztus 5-én a bírósággal szembeni tiszteletlenség címén tartóztatták le.

Lavrinovics kijelentette, hogy a Timosenko letartóztatatása óta már megváltoztatott, új ukrán Btk. alapján a hasonló ügyekben már enyhébb döntések születnek Ukrajnában, azaz a legritkább esetben kerül sor ilyen alapon a vádlott bebörtönzésére, tehát Kijev már "kijavította" jogrendszerében azt, amit az emberi jogi bíróság kifogásolt.

Emiatt a miniszter jelezte: nem látja értelmét a fellebbezésnek. Lavrinovics felhívta a figyelmet: a strasbourgi ítélet nem mondja ki, hogy politikailag motivált lett volna az ellenzéki politikai vezető bebörtönzése. Rámutatott: a strasbourgi bíróság ítéletében elutasította azt a panaszt, amely szerint embertelenül bántak volna Timosenkóval.

Szavai szerint ez arról tanúskodik, hogy az ellenzéki politikus ellen a 2009-ben aláírt orosz-ukrán gázmegállapodás miatt indított jogi eljárás "tudatosan átpolitizált" üggyé vált az ellenzék által. Julija Timosenkót 2011 őszén ítélték hét év börtönbüntetésre hivatali visszaélés vádjával a Kijev szerint Ukrajna számára előnytelen orosz-ukrán gázmegállapodás miatt, amelynek módosítását a jelenlegi vezetésnek sem sikerült mostanáig Moszkvánál elérnie.

Az ellenzéki politikust jelenleg rabként kezelik a harkivi vasutas kórházban gerincpanaszai miatt. Időközben két újabb eljárást indítottak ellene. Az egyikben azzal vádolják, hogy a kilencvenes évek második felében az Ukrán Egyesített Energiarendszerek nevű vállalat vezetőjeként adócsalást és sikkasztást követett el. Az év elején pedig még egy eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy ő volt

az egyik megrendelője Jevheny Scserbany donyecki üzletember és parlamenti képviselő 1996-ban történt megölésének. Az ukrán ellenzék, valamint vezető európai politikusok és szervezetek azonban politikai indíttatásúnak minősítik a Timosenko elleni eljárásokat, ezért szabadon bocsátását követelik. A strasbourgi bíróság döntése után e követelések még erőteljesebbekké váltak.

2013. máj. 3.

Szerzői jogok Ukrajnában

Ukrajnában sérülnek a legnagyobb mértékben a szerzői jogok, derült ki egy jelentésből, amelyben az Egyesült Államok hatóságai - talán nem véletlenül - Ukrajnát nevezték meg olyan országként, amely a legrosszabb teljesítményt nyújtja a szellemi tulajdonjogok védelme területén.

Az USA kereskedelmi képviselőjének jelentése szerint Kijev eddig elmulasztott fellépni az internetes kalózkodással és az illegális szoftver-használattal szemben. Illegális, vagyis jogtalanul használt (letöltött, feltört, megbuherált) szoftvereket még a kormányhoz tartozó ügynökségek is használnak - mutat rá az amerikai jelentés. 

Ukrajnát figyelmeztették, megvonhatják tőle a kereskedelmi előnyöket, ha nem hajlandó cselekedni. A jelentés súlyos aggodalmának ad kifejezést amiatt is, hogy állítólag jogellenesen használnak fel kereskedelmi titkokat Kínában. Ez pedig mind az amerikai vállalatokra, mind a nemzetbiztonságra nézve fenyegetést jelent - mutat rá a jelentés.

2013. ápr. 12.

Ünnepnapok, munkaszüneti napok

Ukrajnában szeretik az ünnepeket. A hosszú és még hosszabb hétvégéket. A szovjet rendszerből öröklött módszer: ha valamely államünnep és a szabad hétvége közé galád módon beékelődik egy-két munkanap, akkor elkezdődik a variálgatás. Különösen akkor, ha az állami ünnep több napos: akkor szinte kötelező valahogy egybehozni a hétvégével. A közbeeső munkanapo(ka)t ilyenkor szintén munkaszüneti nappá nyilvánítják, azzal, hogy majd egy szabad szombaton le kell dolgozni. A szombati ledolgozások hatásfokáról itt ne essék szó, és talán arról sem, hogy a 4-5-6 napos egybe-ünnepek milyen kiesést jelentenek a termelésben. Viszont a vodka, bor, sör ilyenkor megugró fogyasztása némileg pótolja az államkassza bevételét.

A fent leírt jelenségre jó példa a 2013-as év májusa: a hónap első 12 napjából mindössze kettő munkanap. Május 1 ugyebár a munkásosztály hagyományos ünnepe, a Szovjetunióban az uralkodó osztály ezt hagyományosan két napon át ülte meg, és a prázdnyikot Ukrajna a maga két munkaszüneti napjával megörökölte. Harmadikán dolgozni kellene, de 4-5 szombat vasárnap, ráadásul még az ortodox Húsvét is ekkorra esik - a harmadika már nehogy elrontsa az egybefüggést. De persze 6-a, mint Húsvét hétfője, ugyancsak munkaszüneti nap. A vallás egyébként még keddet is ünnepnek tartja, így vélhetőleg a hat napos munkaszünet után kedden a serénykedéstől kevés szekérrúd fog eltörni az ukrán munkahelyeken. Na, nyolcadikán aztán akár lehetne is dolgozni keményen, de ilyenkor már mindenki május 9-ére készül: ugyancsak öröklött ünnep, a német fasizmus feletti Győzelem Napja. 10-e viszont újra egy beékelődő péntek, kár lenne megszakítani a szabadnapok sorát, majd június első hetének a szombatján ledolgozzuk, de 9-10-11-12 hadd legyen újra egy hosszú, négy napos hétvége. Így aztán igazából a májusi munkakezdés 13-ára esik... És ennek a hétnek a szombatján (18) már le is kell dolgozni a kiesés egy napját. Addig is: jó mulatást!

(A kép kattintásra nagyobb)


2013. márc. 14.

Ukrajna elnöke kíván lenni Timosenko

Julija Timosenko, Ukrajna volt miniszterelnöke, akit 7 év börtönbüntetésre ítéltek hatalommal való visszaélésért, egy interjúban bejelentette, hogy a következő, 2015-ös elnökválasztásokon részt szeretne venni.

„2012. december 7-én az egyesült ellenzék bejelentette, hogy támogatni fognak a következő elnökválasztásokon. Természetesen komoly akadályai vannak ennek. Én azonban mindig ellenálltam azoknak, akik megpróbáltak engem eltéríteni céljaimtól és Ukrajna jövőjéről alkotott álmaimtól” – mondta a volt miniszterelnök a Le Temps-nek adott interjúban.

Timosenko szerint a jelenlegi ukrán kormány „kannibáltörvényekre” alapozza tevékenységét.

2013. márc. 9.

Ukrajna lakossága csökken. Demográfiai adatok

Korábbi írásunkban már foglalkoztunk a témával - Csökken Ukrajna lakossága - most a Kárpátinfo c. lapban megjelent cikkből részletesabb adatokat is megtudhatunk. Mint ismeretes, Ukrajna lakossága az 1991-es függetlennné válást és rendszerváltást követően 52 millióról 2002-re 48 millióra, 2008-ra pedig 46 millióra csökkent. A tendencia, úgy fest, folytatódik. Tekintve az országban uralkodó viszonyokat, ezen különösebben nem is csodálkozhatunk.

Ukrajnában csökken, Kárpátalján nő a lakosság száma

Megdöbbentő adatokat tett közzé a múlt héten a Központi Statisztikai Hivatal. Kiderült, hogy Ukrajnában rohamosan csökken a lakosság száma. 2012 végén Ukrajnának 45 millió 553 ezer lakosa volt, 80,6 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Országunkban tavaly 520 700 gyerek született, ugyanakkor 663 100 ember halt meg. A lakosság természetes fogyása tehát 142 400 főt tett ki. De figyelembe kell venni azt is, hogy a múlt évben 74 400 fő költözött Ukrajnába és csak 14 500 fő hagyta el az országot. E számadatok tükrében a lakosság számának csökkenése aggasztóan nagy mértékű. Örvendetes viszont, hogy ugyanakkor 3,3 százalékkal gyarapodott Kárpátalja lakossága.

2012-ben Ukrajna 27 megyéje közül csak 11-ben növekedett a lakosság száma, de ez elsősorban az egyre nagyobb mértéket öltő migrációs folyamatoknak köszönhető. Tavaly ugyanis csak hat régióban nőtt a lakosság száma, mégpedig a Volinyi, Rovnói, Kárpátaljai, Ivano-Frankovszki, Csernyiveci megyékben és a fővárosban. A legnagyobb mértékben Csernyigov-megyében csökkent a lakosság száma, mégpedig 10,7 ezer fővel. 6-7 százalékkal kevesebb ember él a Szumi, Poltavai, Cserkaszi, Donyecki és Lugánszki megyékben, mint egy évvel ezelőtt.

A legmagasabb lakosság-gyarapodást a rovnói és kárpátaljai megyékben tapasztalták, megfelelően 3,5 és 3,3 %, abszolút lélekszámban pedig Kijevben (6 ezer fővel, vagyis 2,2 százalékkal).

Kárpátalján a statisztikai adatok szerint jelenleg 649 800 nő (52,1 %) és 598 100 férfi (47,9 %) él. Különösen magas a nők és a férfiak száma közötti különbség Ungváron, ahol 64636 nő és 53360 férfi lakik, illetve Munkácson (megfelelően 44742 és 39234) és Huszton (16658 és 14583). A kárpátaljai nők átlagosan 38,3, a férfiak 34,5 évesek. A nők átlagos várható életkora 74,8, a férfiaké sajnos csak 66,9 év.

2011-ben Kárpátalján 9502 fiú és 8958 lány született, vagyis 100 újszülött lányra 106 fiú jutott. 7347 férfi és 7241 nő halt meg.

Szeptemberben a statisztikai hivatal közleménye szerint 19 év során először észlelték a lakosság gyarapodását, mégpedig összesen 177 fővel. Októberben még kedvezőbbek voltak ezek az adatok, az ország lakosságának gyarapodása 3020 főt ért el, ebből a migráció révén 9682 fővel. Novemberben és decemberben azonban ismét gyors ütemű lakosságcsökkenést tapasztaltak. A szakemberek nem tudják egyelőre megállapítani ennek okait.

A szülő nők általános életkora jelenleg 25–29 év. De sok ukrán nő csak 35 éves kora után válik anyává, ami az orvosok véleménye szerint komoly aggodalomra ad okot. Kedvezőtlenül hat a gyermekszaporulatra a válások növekvő száma, sok asszony fél, hogy egyedül marad gyermekével. Ezért elsősorban szakmai képzettségével, karrierjével törődik, nem pedig azzal, hogy gyermeknek adjon életet.

Mit kellene tenni a hatalmon lévő kormánynak annak érdekében, hogy lefékezzék, majd leállítsák ezt a kedvezőtlen folyamatot? Sajnos nem csak Ukrajna találta szemközt magát ezzel a problémával, csökken a lakosság száma más országokban és általában az egész Európában is. Több országban, közöttük Ukrajnában, megpróbálják anyagilag érdekeltté tenni a nőket gyermekek vállalásában. Kiderült azonban, hogy ez nem mindig vezet célra: a romák, az alacsony életszínvonalon élő családok, az alkoholisták, a kábítószer-élvezők nem mindig a gyermekeikre költik az államtól kapott segélyeket. Gyakran előfordul, hogy a csecsemőt szoptató kiskorú roma lányok ismét teherbe esnek, szinte futószalagszerűen szülnek gyerekeket, a hatóságoknak pedig nincs lehetőségük arra, hogy ellenőrizzék a gyermeksegélyek célirányos felhasználását, ritkán vagy egyáltalán nem keresik fel a cigánytáborokat.

Kedvező adat, hogy Ukrajnában csökken az abortuszok száma. Míg 1995-ben 715 ezer terhesség-megszakítást végeztek, 2011-ben csak 156 ezret. Aggasztó viszont, hogy évente több mint száz 10-14 éves gyermeklány végeztet terhesség megszakítást.

Az Egészségügyi Minisztérium véleménye szerint ahhoz, hogy helyre tudjuk állítani a lakosság természetes szaporulatát, minden ukrán nőnek legalább három gyermeket kellene szülni. Erre azonban, legalább is egyelőre, nincs lehetőség. A lakosság nagy részének alacsony életszínvonala nem teszi ezt lehetővé.

Egyébként az ENSZ adatai szerint Ukrajna az első helyen áll a világon a városi lakosság csökkenésének üteme terén. A legnagyobb mértékben Dnyepropetrovszk lakossága csökkent, de 2025-ig jelentés mértékben csökkenni fog Kelet-Ukrajna három másik nagyvárosának lakossága is. Rohamos ütemben fogy a falusi lakosság létszáma is, számuk tavaly 14 millió 174,4 ezer főre csökkent.

-i-gy
Forrás:
Kárpátinfo hetilap