Egyenesben a forradalomról

2013. aug. 26.

Mivel zsarolhatja Oroszország Ukrajnát?

Ukrajna hiába számít Európai léptékben legalábbis középhatalomnak, ha a szomszédjában egy olyan tényleges nagyhatalom áll, amely saját befolyási övezetének tekinti - és nem nézi jó szemmel közeledését az Európai Unióhoz.

Azt olvastuk a HVG.Hu-n, hogy Moszkva a mezőgazdasági és kohászati termékek behozatali korlátozásával büntetheti Ukrajnát, ha az csatlakozik az európai uniós (EU) szabadkereskedelmi övezethez - tudósít a magyar portál a Vedomosztyi című orosz napilap hétfői számára hivatkozva, amely  az orosz-ukrán kormányzati tárgyalásokhoz időzítette közleményét.
 
Az orosz fővárosban Dmitrij Medvegyev orosz és Mikola Azarov ukrán kormányfő vezette küldöttségek folytatnak megbeszéléseket. A Vedomosztyi emlékeztet arra, hogy a tervek szerint Ukrajna novemberben aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval. A szabadkereskedelmi megállapodás szerint a termékek 99 százalékánál eltörlik a vámdíjat. Eközben az ukrán áruk, a fehér cukor kivételével, vámmentesen kerülnek Oroszországba. Éppen ezért a moszkvai tárgyalások célja, hogy az ukránok értésére adják, igen fontos döntés előtt állnak és annak minden következményével számolniuk kell.

Ezek lehetnek mennyiségi korlátozások, de ideiglenes vámtarifák bevezetéséről, vagy a vámvizsgálat nehezítéséről is szó lehet, hiszen meg kell állapítani az áruk eredetét - sorolta a lehetséges ellenintézkedéseket Alekszej Lihacsov orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Szerinte, ha Ukrajna megnyitja határait az Európai Unió felé, akkor megnő a kockázata annak, hogy az Ukrajnába korábban bevitt uniós termékeket az orosz piacra exportálják. Szergej Glazjev volt elnöki tanácsadó a Vedomosztyinak azt mondta, hogy az ukrán kereskedelmi áruk augusztus 14. és 20. között végrehajtott alapos vámellenőrzése megelőző intézkedés volt.

Amint Ukrajna és az Európai Unió aláírják a szabadkereskedelmi megállapodást, Moszkva alapos ellenőrzésbe foghat, amelynek alapján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő védő intézkedéseket vezethet be. Ez érintheti a mezőgazdasági, kohászati és egyes gépipari termékeket is. Ezek a termékek tették ki tavaly az ukrán behozatal 44 százalékát az orosz szövetségi vámszolgálat adatai szerint. Alekszandr Morozov, a HSBC bank vezető közgazdásza szerint érzékenyen érintené Ukrajnát az orosz korlátozás, de az visszaüthet Oroszországra, minthogy Kijev aktívabban fog együttműködni az Európai Unióval. Úgy vélte, Moszkva legfeljebb azt érheti el, hogy Ukrajna elhalasztja a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását Brüsszellel.

Korábban az orosz vezetés által felkért szakértők rámutattak Putyin elnöknek arra a hibájára, hogy Moszkva figyelmen kívül hagyta azt, hogy az ukrán média az EU-hoz való közeledést támogatja. Ezért listába foglalták az említett tévécsatornák tulajdonosainak nevét és orosz üzleti érdekeltségeit.
A napokban Oroszország „kockázatosnak” minősítette az összes oda szállító ukrán céget, amivel gyakorlatilag megakadályozza, hogy ukrán termékek kerüljenek a piacára. Az Oroszországba exportáló ukrán vállalatokra mért csapással Moszkva azt akarja elérni, hogy az üzleti károkat elszenvedő beszállítók megváltoztatva médiapolitikájukat, nyilvánosan követeljék az ukrán vezetéstől: mondjon le az EU-hoz való közeledésről, és inkább a volt szovjet államok vámuniójához való csatlakozást válassza.

2013. aug. 24.

Az USA kettészakítaná Ukrajnát?

Antonyina Gavrikova  (forrás)

A NATO érdeklődik Nyugat-Ukrajna iránt

A Novij region internetes hírportálon megjelent egy cikk, amelyet a titkosszolgálat egykori munkatársa, Oleg Razumszkij írt. A cikk már felkeltette a magyar, szlovákiai és az utóbbi napokban a lengyel sajtó érdeklődését.

Razumovszkij úr szerint, az USA váratlan csapást mérhet Oroszországra, hogy kezdeményezze ezzel Kárpátalja önállóságát Baloga Viktor vezetésével, aki a volt elnök, Viktor Juscsenko hivatalának egykori vezetője volt. Razumovszkij előrevetíti Ukrajna kettészakadását és a gázvezeték USA általi ellenőrzését, amelyen keresztül az orosz gáz Európába érkezik.

Megkértük a Stratégiai Kutatások Orosz Intézetének az elemzőjét, Vlagyimir Kozinát, hogy kommentálja az eseményeket.

Egyetértek azokkal, akik úgy gondolják, hogy Razumovszkij cikke az ukrán nacionalisták akaratát tükrözi, akik Ukrajna szétválasztásáról álmodoznak és arról, hogy az ország nyugati részét a Nyugathoz csatolják. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez a cikk a NATO „nyitott ajtók politikájának” is a visszhangja. A NATO Ukrajnát és Grúziát, mint új jelölteket tartja számon. Az a helyzet, hogy a NATO-t érdekli Ukrajna, hiszen elhelyezhetné rakétaellenes rendszereit.

Az USA ugyanis nem mondott le arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzen el Lengyelország és Románia területén. Úgy látszik, hogy a NATO stratégáinak nem elég a jelenlegi mennyiségű rakétavédelmi rendszer, ezért Ukrajnában is szükség van rá. Ezt az iráni rakétafenyegetettséggel magyarázzák. Valójában azonban ezeket a rendszereket Oroszország ellen irányulnak. Ukrajna nyugati része érdekli a NATO-t valamint bizonyos európai országokat, hogy biztosítsák Moldova integrációját a nyugati katonai szövetségbe, valamint, hogy a Dnyeszter menti területet is csatolják a nyugati országokhoz.

A Razumszkij által írt cikkhez hasonlóak gyakran jelennek meg. Ezek provokatívak, én azt is mondanám, hogy arrogánsak. Különösen, amikor fenyegetéseket tartalmaz szuverén államok számára. Amennyire én ismerem az ukrán alkotmányt, az ország szuverenitása, területi egysége az ukrán néphez és annak vezetőihez tartozik. Semmiféle szétválasztás sem fog támogatásra találni a jelenlegi ukrán politikai-katonai vezetésben.

2013. aug. 17.

Vitalij Klicsko mégsem akar elnök lenni?

Félreértelmezték Vitalij Klicsko ökölvívónak, az UDAR (Ütés) párt vezetőjének szavait, amikor a héten az ukrán tömegtájékoztatási eszközök azt adták hírül, hogy Klicsko jelöltként indul a 2015-ös ukrajnai elnökválasztáson – közölte pénteken az Ukrajina televíziónak adott interjújában a Bokszvilágtanács (WBC) egy név nélkül nyilatkozó munkatársa.

A forrás szerint Klicsko José Sulaimánnnal, a WBC elnökével folytatott megbeszélésén valójában azt mondta, hogy fontolgatja az elnökválasztáson való részvételét, de még nem hozott döntést. „Az követte el a hibát, aki az angol nyelvű hírt írta" – jelentette ki a WBC munkatársa.

Klicsko elnökjelöltségének híre nemtetszést váltott ki ellenzéki szövetségeseinek körében. Andrij Mohnik, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt alelnöke elhamarkodottnak nevezte a bejelentést.

Májusban a három parlamenti ellenzéki erő vezetői, Vitalij Klicsko, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza frakcióvezetője és Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda elnöke abban állapodott meg, hogy amennyiben továbbra is kétfordulós lesz az elnökválasztás, a második fordulóba bejutó ellenzéki jelölt mögé állnak. A közvélemény-kutatások szerint a három ellenzéki vezető közül Klicsko a legnépszerűbb az ukrán választók körében.