Egyenesben a forradalomról

2013. dec. 27.

Csökkenő gázár, kihúnyó forradalom

Százezrekből tízezrek, majd ezrek lettek... mostanra százak... Egyre kevesebben tüntetnek a Majdanon. Mai hír: Kijevben több száz ember tüntet a Belügyminisztérium épületénél követelve az ukrán belügyminiszter, Vitalij Zaharcsenko lemondását Tatjana Csornovol újságírónő megverése miatt. - "Találkozóra kerül sor Zaharcsenkóval, amelyen be kell számolnia az aktivistákkal szembeni bűncselekmények nyomozásának az állásáról. Ezen kívül arra számítunk, hogy a miniszter vagy az egyik helyettese kijön a tüntetőkhöz és egyenesen megmondja az embereknek, hogy mi várható ettől az elfogadhatatlan helyzettől a tömeges elnyomást illetően, amit most egész Ukrajnában láthatunk" – mondta Ruszlan Marcinkiv a Szvoboda párt képviselője.

Brutalitások Kijevben


Mint ismeretes, néhány napja két ismeretlen férfi brutálisan összeverte Tetyjana Csornovol ukrán újságírónőt, a kijevi EU-párti tüntetések ismert aktivistáját - hozta nyilvánosságra december 25-én a helyi média.

Csornovolt a Kijev melletti Boriszpil település felé vezető autóúton vette üldözőbe egy gépkocsi, amelyben két férfi ült. Többször nekimentek az újságíró autójának, ami miatt megállásra kényszerült. A két támadó betörte kocsija szélvédőjét, ezért az újságírónő futva próbált elmenekülni. Utolérték és brutálisan összeverték.
  
A hírek szerint Csornovolt a segélyhívására kiérkező rendőrök szállították kórházba, ahol agyrázkódást állapítottak meg nála. Az arcát teljesen összetörték, tele van véraláfutásokkal és duzzanatokkal. Az újságírónő bántalmazásának hírére a Majdanról (Függetlenség teréről) tüntetők egy csoportja a belügyminisztérium elé vonult tiltakozni. Az aktivisták elmondták, hogy nem ez az első eset, hogy az európai integrációt és hatalomváltást követelő demonstráció résztvevőit erőszakos támadás éri.
  
Viktor Janukovics ukrán elnök sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Vitalij Zaharcsenko belügyminisztert és Viktor Psonka főügyészt utasította az eset azonnali kivizsgálására. Az államfő elítélte az újságírónő ellen elkövetett támadást. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak fel kell derítenie a bűncselekményt, elkövetőire pedig a törvény adta legszigorúbb büntetést kell kiszabni.
  
Tetyjana Csornovol egyike a Majdan azon aktivistáinak, akik ellen eljárás indult a tüntetéseken történt incidensekkel kapcsolatban. Részt vett például a téren elhelyezett, lehallgató eszközökkel teli mikrobusz leleplezésében, és megrongálásában. Korábban arról vált ismertté, hogy tavaly nyáron átmászott Janukovics mezsihirjai rezidenciája kerítésén, és titokban fényképeket készített. Ellenzéki jelöltként indult a tavaly októberi parlamenti választásokon a Julija Timosenko mögött álló Haza (Batykivscsina) párt színeiben, de nem jutott be a törvényhozásba. A kampány alatt kétszer is megverték.

Korábban arról olvashattunk, hogy meghalt a kórházban egy férfi, akit állítólag rohamrendőrök vertek össze. A 41 éves Pavlo Mazurenkót december 18-án hazafelé menet igazoltatták a Berkut rohamrendőrség tagjai. Az iratai mellett megláttak egy szórólapot, ami alapján arra következtettek, hogy a Majdanon (Függetlenség terén) folyó tüntetésen volt. "Mennyire elegünk van már a ti Majdanotokból!" - mondta az egyik rohamrendőr, majd harmadmagával kegyetlenül megverte a férfit. Az áldozat még saját lábán hazament, felesége mentőt hívott, de a férfi nem volt hajlandó kórházba menni, arra hivatkozva, hogy sokba kerülne ellátása a családnak. Két nappal később az intenzívre szállították, ahol belehalt a sérüléseibe. Felesége elmondása szerint a kórházi zárójelentésbe azt írták, hogy "tüdőgyulladás" következtében hunyt el. A férfi egy hétéves kisfiú édesapja volt.

Közben kedden Viktor Janukovics ukrán államfő állami adminisztrációk vezetőjelöltjeivel találkozva kifejtette azon véleményét, hogy a "Jevromajdan" elnevezésű tüntetéssorozat résztvevői "a jobb életért" vonultak utcára. Az elnök sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Janukovics ebben semmi kivetnivalót nem lát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "nagyon sok embert nem az értelem, hanem az érzelmek vezérelnek". Szavai szerint ezt az "érzelmi kitörést" használják ki "politikusok, szélsőségesek és különböző provokátorok".

Olvashattunk továbbá külföldiek listázásáról, kitiltásokról, beutazási korlátozásokról...

Megjött az orosz pénz


Ezzel egyidőben december 24-én Ukrajna megkapta az Oroszország által ígért hitel első részletét. A 2,2 milliárd eurót az ukrán központi banknak utalták át – közölte az ukrán kormány.

A múlt héten Viktor Janukovics ukrán elnök moszkvai látogatása során Vlagyimir Putyin orosz elnök tett ígéretet arra, hogy összesen 15 milliárd összegű segély nyújtásával megmenti Ukrajnát a csődtől és segély folyósításával támogatja.

A pénzből Oroszország ukrán államkötvényeket vásárol, továbbá 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szóló orosz földgáz árát. A Die Presse című bécsi lap emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2010-ben  már kapott az IMF-től  15 milliárd dollár összegű hitelkeretet. Ám ebből eddig mindössze 3 milliárd dollárt fizetett ki. A további részletek kifizetését az IMF döntő fontosságú reformok megvalósításától tette függővé.

Rezsicsökentés - olcsóbb lesz a gáz

Alig két nappal később, december 26-án Viktor Janukovics ukrán elnök utasította csütörtökön a kormányt, hogy a közeli napokban találjon megoldást a fogyasztói gázárak fokozatos csökkentésére. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint utasítását az elnök egyenesen Mikola Azarov kormányfőnek címezte. Janukovics kijelentette, azt szeretné, ha az ipari és a lakossági gázfogyasztók "már január 1-jétől éreznék az árcsökkenést". - "Jól tudom, hogy a tározókban a régi áron vásárolt gáz van felhalmozva. Azt nem szabad ott tartani, hanem fokozatosan fel kell használni" – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy a gáz ára fokozatosan csökkenthető az új, kedvezőbb áron érkező szállítmányoknak köszönhetően.

Janukovics december 17-i moszkvai látogatása alatt a két ország állami gázvállalatai megállapodtak abban, hogy Ukrajna az eddigi, ezer köbméterenként átlagosan 401 dollár helyett 268,5 dolláros áron kapja a földgázt.

Megkapják a bérüket a közalkalmazottak

Az államfő utasította Azarovot emellett arra, hogy december 30-ig rendezze a kijevi közalkalmazottak elmaradt bérének kifizetését. Ellenzéki politikusok és aktivisták kedden megakadályozták, hogy kihelyezett ülést tartson a fővárosi tanács, amelyet nem ismernek el legitimnek. A testület mandátuma június elején lejárt, de mostanáig még ki sem írták az önkormányzati választásokat Kijevben.

Harc a korrupció ellen


Az államfő a régiók tanácsa nevű szervezet csütörtöki ülésén közölte, hogy újévtől felveszi a harcot a korrupcióval. Keményebb fellépést ígért a rendvédelmi és az ellenőrző szerveknél tapasztalható korrupcióval szemben, valamint a tisztviselők felelősségének növelését e téren. Közölte, hogy forródrótot hoznak létre, amelyen a vállalatok és a lakosok bejelentéseket tehetnek a korrupciós esetekről.

Halina Hereha, a tanács titkára akkor szóvá tette, hogy mivel a testület nem tudott dolgozni, a közalkalmazottak "nem kapják meg a novemberi és decemberi bérüket". Válaszul Olekszandr Brihinec ellenzéki képviselő emlékeztette arra, hogy a költségvetésben erre elkülönített összegnek kell lennie, a közalkalmazottak fizetésének visszatartása pedig büntetőjogi felelősséget von maga után.

"Azok, akik megakadályozták a közalkalmazotti bérek kifizetésével kapcsolatos határozatot, saját lelkiismeretükkel számoljanak el ezért, ha van nekik olyan, és az emberek előtt viseljék érte a felelősséget" – jegyezte meg Janukovics.

Mindezek ismeretében talán nem meglepő, hogy a forradalmi láz alábbhagyni látszik. Úgy tűnik, a kormány stabilizálja helyzetét és Moszkva hatákony segítségének köszönhetően nemcsakhogy úrrá lesz a helyzeten, hanem a lakosság jelentős részét arról is sikerül meggyőznie,  hogy Kijev sokkal inkább számíthat Oroszországra, mint az EU-ra

2013. dec. 14.

Kudarc a tárgyalásokon - kormánypárti ellentüntetés



Hogy is kezdődött?

November 21-én kezdődött a tiltakozássorozat, a megmozdulások kezdetben még civil kezdeményezésre, spontán szerveződve vonultak utcára az emberek tömegével. Amiatt tiltakozntak, hogy a kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát. Azóta szünet nélkül tartanak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.

 November 30-ra virradóan rohamrendőrök például brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt élére állt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdtek követelni.

Egyre nőtt a vasárnapokon megrendezett népi nagygyűlések (narodnoje vecse)) résztvevőinek a száma. December 1-jén, majd a következő hétvégén már több százezren demonstráltak Kijev belvárosában: a Majdan téren és a kormányzati negyedben is. Véres összetűzés is történt rohamrendőrökkel, a tüntetők közül sokakat őrizetbe vettek a hatóságok. Emiatt a Majdan tüntetőinek követelései kiegészültek a fogva tartott aktivisták szabadon bocsátásával és az erőszakos rendőri akciók felelőseinek megbüntetésével.

Kormánypárti tüntetés december 14-én

A kormányalkotó Régiók Pártja felhívására ezrek mentek ki az ukrán kormány melletti tüntetésre Kijevben, sőt még az ország keleti feléből is buszoztatták, vonatoztatták a Janukovics-drukkereket, akik ingyenszállást is kapnak a fővárosban. Vasárnapra, december 15-ére 200 ezer főre számítanak, eredeti felhívásukban ez szerepelt, de ez valószínűleg nagyságrendi tévedés volt. Kijevben e poszt megjelenésekor, 14-én délután egyre több a rohamrendőr, a kormányellenes tüntetők pedig támadástól tartanak - nem alaptanalul. Ők nem a rendőröktől várják a védelmet, osztagokat kezdtek felállítani arra az esetre, ha a kormánypárti tüntetők esetleg megtámadnák őket. Többen összeesküvést gyanítanak: szerintük a kormánypárti tüntetők Kijevbe szólítása és szállítása és a rohamrendőrök számának újabb növelése akár egy éjszakai egy támadás előjele is lehet.

Kudarccal végződött kerekasztal


Ezt megelőzőleg, december 13-án elégedetlenül távoztak az ukrán ellenzék vezetői arról a kerekasztal-megbeszélésről, amelyet Viktor Janukovics elnök kezdeményezésére tartottak, hogy kiutat keressenek a belpolitikai válságból.

A résztvevők közül Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt vezetője kijelentette, hogy számos fontos kérdésre nem kaptak választ, például arra, ki adott parancsot a Függetlenség terén folyó tüntetés erőszakos feloszlatására, s megbüntetik-e a felelősöket.

"Követeltük, hogy ne alkalmazzanak erőszakot. Legalább erre válaszolt (Janukovics), hogy nem fognak. Hiszek-e neki? Nem" - szögezte le Jacenyuk.

Viktor Janukovics a tanácskozásról távozóban nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. Az elnök még a találkozó előtt értésére adta az ellenzéknek, hogy nem hajlandó meneszteni a kormányt.

Egy másik ellenzéki vezető, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője közölte, hogy a jövőben csak akkor vesz részt ilyen kerekasztal-tárgyaláson, ha a tüntetők kérik rá. "Nem akartam ma eljönni, de a Majdan (a kijevi Függetlenség terén demonstrálók) kötelezett minket erre. Közös állásponton vagyunk, amihez tartjuk magunkat" - mondta, utalva arra, hogy a három parlamenti ellenzéki párt vezetői a tüntetők felhatalmazásától tették függővé megjelenésüket a tanácskozáson.

Leonyid Kravcsuk volt államfő, a független Ukrajna első elnöke kijelentette, hogy reményei szerint a jövő héten, valószínűleg kedden lehet újabb fordulója a kerekasztal-tárgyalásoknak.

Eközben, mint fentebb a fejleményekről beszámoltunk, hirdette meg a kormányzó Régiók Pártja - írásban jelezve ezt a főváros vezetésének - , hogy vasárnap 200 ezer fős ellendemonstrációt tart Kijevben. Két helyszínt jelöltek meg: a parlamenttel szemközti parkot és a Függetlenség terének közvetlen szomszédságában lévő Európai teret. A párt fellegvárának számító kelet-ukrajnai Donyeckben a helyi szervezetük közzétette, hogy 19 vagonból álló szerelvényt béreltek a rendezvényre készülő híveik számára, akiknek élelmiszercsomagokat is osztanak az útra.

Az ellenzék újabb "népi nagygyűlést" hirdetett meg immár a negyedik egymást követő vasárnapra a Kijevi főtérre, s a megmozdulásnak a Méltóság napja elnevezést adták. Céljuk, hogy kifejezzék elkötelezettségüket Ukrajna európai integrációja mellett, továbbá tiltakozzanak az ellen, hogy Janukovics elnök megállapodást kössön a Moszkva irányította orosz-kazah-fehérorosz vámunióhoz való csatlakozásról.

A kora esti órákban becslések szerint mintegy 8 ezer tüntető volt a Függetlenség terén, még körülbelül ezren a környéken elfoglalt épületekben melegedtek. Az európai integrációért és hatalomváltásért demonstrálók már mintegy 250 sátrat állítottak fel a téren. A parlamenttel szemközti Marijinszkij parkban a kormánypárti ellendemonstráción a rendőrség közlése szerint ugyanebben az időszakban mintegy 15 ezren tartózkodtak.

2013. dec. 11.

Kiszorítósdi Kijevben

Hetek óta folyik a kiszorítósdi Kijevben. A hatalmi játék grandiózus tömegeket mozgat, az indulatok hol felcsapnak, hol alább hagynak, a tömeg hol felduzzad, hol megritkul, a karhatalmi erők hol bekeményítenek, hol passzivitást mutatnak... Most mintha offenzívába lendültek volna és a tüntetés teljes felszámolása, az elfoglalt területek, épületek visszafoglalása lenne a céljuk. Nem tudni, az egyre zordabb időjárás közepette erre hogyan reagálnak a még mozgósítható tömegek.

Az ukrán főváros központjában található Függetlenség téren (Majdan) november vége óta szinte folyamatosan tíz- és százezrek tüntetnek Ukrajna európai integrációs folyamatának folytatását követelve, keményebb fellépés, rendőri erőszak korábban csak egyszer fordult elő (november 30-án): ez egyben kiváltója lett a tömegesebb felháborodásnak.

A tiltakozások átterjedtek egy másik helyszínre, a kijevi kormányzati negyedre. Innen a rohamrendőrök december 10-én reggelre teljesen kiszorították a tüntetőket.

December 11-én hajnalban a rohamrendőrség behatolt a Függetlenség terére, és visszafoglalta a tér egy részét.


A jelentős erővel felvonuló hatóság pajzzsal szorította vissza a tüntetőket, a torlaszokat és sátrakat a tér érintett részén lerombolták. A rendőrök - akik egy bírósági döntésre hivatkozva cselekedtek - nyugalomra szólították a helyszínen tartózkodókat. Egy rendőrségi szóvivő azt mondta, hogy az akció célja a tér átjárhatóságának biztosítása, és ebben szerinte az önkormányzat illetékes szolgálatai is közreműködnek.

A tüntetők igyekeztek megakadályozni a rendőrségi műveletet. A téren tiltakozók közül többen az ukrán himnuszt énekelték, imádkoztak, és gyertyát emeltek a levegőbe.
Az akcióra annak ellenére került sor, hogy a városban tartózkodik a kormányoldal és az ellenzék között közvetíteni próbáló európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton, valamint az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkár-helyettese, Victoria Nuland is.

Az EU ukrajnai delegációja közleményt adott ki, amelyben felszólította az ukrán hatóságokat: akadályozzák meg, hogy civilek ellen erőszakot alkalmazzanak. Facebook-oldalán Ashton szomorúságát fejezte ki, hogy a rendőrség békés emberek ellen fordult erővel.

Aggodalmát fejezte ki Carl Bildt svéd külügyminiszter is, aki egy közösségi oldalon kiemelte: Ukrajnát nem az elnyomás viszi előre, hanem a reformok.

Janukovics elnök még kedden bejelentette, hogy delegációt küld Brüsszelbe a tárgyalások folytatására az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás megkötése érdekében. Ígéretet tett arra is, hogy a november 30-i diáktüntetés brutális szétoszlatásában részt vevő rendfenntartókat a vizsgálat idejére felfüggesztik a munkavégzés alól. Arra kérte továbbá a főügyészt, hogy a letartóztatott tüntetők közül eresszék szabadon azokat, akik "nem követtek el súlyos bűncselekményt".

Egy kárpátaljai résztvevő személyes véleménye


A 25 éves fiatal kárpátaljai nő csalódottan jött haza Kijevből. Lelkesen, meggyőződésből, önszántából ment - és kiábrándultan jött haza három napi részvétel után. Ami tapasztalt, szerinte nem más, mint a tömegek hatalmi érdekből történő manipulálása. A tömegben állók ezrei-tízezrei-százezrei szerinte sokkal inkább tétovák, semmint elszántak. A jóval kevesebb hangadó épp ellenkezőleg, de a jövőre vonatkozói elképzeléseik inkább csak politikai szólamokban, jelszavakban, illetve vágyképekben öltenek testet. Hogy milyen úton-módon lesz majd Európa itten, arra nézve nem hallott olyan érveket, amelyek meggyőzték volna legalább arról, hogy még egy napig maradjon. Arról is beszámolt, hogy a lakossági szolidaritás viszont példás, forró teát, kekszet, egyéb ételt-italt folyamatosan hoznak a térre a spontán támogatók.


Egy cikkből

 mi a jó/rossz ebben a kárpátaljai magyaroknak? Nem jó nekik ebben semmi. 2004-ben a narancsosok ígértek fűt, fát, virágot, és egyetlen ígéretüket sem tartották be, mi több, oroszellenes intézkedéseik jó része nem kis mértékben rajtuk is csattant, majdhogynem felszámolták az anyanyelvi oktatást is. Aztán jöttek a régiósok, és oroszbarát jogszabályaik egy részének mellékhatásait a magyarok is élvezhették. A paradoxon hibátlan: ki kellene állniuk Európa mellett, de nem tehetik. Hogy is tehetnék, amikor a Szvoboda például a legszívesebben még az országból is elkergetné mind a 150 ezrüket? Várni kell. Sokkal rosszabb hátha nem lesz. 
Ukrajna: mi ez a balhé itt a szomszédban?

És a legfrissebb hír:


A belügyi csapatok és a Berkut kommandó megkezdte a kijevi városi tanács épületének felszabadítását. Az épületet a tüntető ellenzék foglalta el.

Az épülethez három autóbusz érkezett, amelyből sisakot és golyóálló mellényt viselő kommandósok rontottak be az épületbe.

Az ukrán belügyminisztérium azt állítja, hogy a tüntetők könnyfakasztó gázt alkalmaztak, vízzel öntötték le a városi vezetés épületének ablakaiból a rendőrség munkatársait.
 

2013. dec. 3.

Egyelőre marad a kormány

MTI-hír, 2013, dec 3. délután: Marad hivatalában a Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány, miután a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot kedden a parlamentben. A négyszázötven tagú törvényhozásban csupán 186 képviselő támogatta az előterjesztést.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnöktől a kabinet menesztését.
*

Ara-Kovács Attila friss értékelése a Magyar Narancsban:

Mi történik Ukrajnában?

A megmozdulások dinamikája még nem érte el azt a fokot, ami átlendíthetné az ukrán társadalmat a jelenlegi holtponton, de már meghaladta azt a mértéket, amit sem Moszkva, sem Washington, sem pedig Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül. Bár a lényeges dolgoknak nyilvánvalóan Ukrajnában kell eldőlniük, de a világ már nem tekinthet úgy rájuk, mint egy kívülálló.  >>tovább

Forradalom? Államcsíny? Országszakadás? - Kijev forrong

Sokak szerint a látszat ellenére az, ami Kijevben történik, már nem Ukrajna EU-közeledéséről szól. A kormány döntése, hogy megszakítja az integrációs folyamatot és inkább Moszkva felé nyit, csupán felszínre hozta egyfelől az ország belső megosztottságát, másfelől az évek óta tartó hatalmi harcot a belpolitika jelentős erői, érdekcsoportjai között.

Egyes külföldi megfigyelők szerint Ukrajnában forradalom bontakozik ki, amelynek tétje már elsősorban nem az uniós társulás, hanem a kormány megdöntése. A feszültséget a belföldi orosz−ukrán ellentét is fokozza − a Krímből már katonai segítséget kértek Putyintól.

December 3-án reggel feszült helyzet alakult ki az ukrán parlament előtt, miután a Kijev központjában tüntetők néhány ezres csoportja átvonult a parlamenthez, de útjukat elállta mintegy kétszáz rohamrendőr.

A napok óta hatalomváltást és Ukrajna európai uniós integrációjának folytatását követelő demonstrálók azért vonultak a Függetlenség teréről a törvényhozás épületéhez, hogy jelenlétükkel támogassák a kormány menesztését célzó ellenzéki kezdeményezést. A parlament a tervek szerint ma tárgyalja a Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

A tüntetők egy másik csoportja eközben ismét a kormány épületét vette blokád alá, ahogy azt tegnap is tette.

Mint tudható, az ellenzék és a tüntetők napok óta már nemcsak az unióval való társulási szerződésről felfüggesztett tárgyalások folytatását követelik, hanem sokkal hangsúlyosabban a kormány és az államfő távozását, előrehozott parlamenti és elnökválasztást is. Kétséges, hogy a tüntetők megfogadják Azarov miniszterelnök bölcs tanácsát, miszerint ha valóban a nemzeti érdekeket akarják védeni, akkor menjenek vissza dolgozni és tanulni, mert a politikai instabilitás árt a hrivnya árfolyamának és az ukrán gazdaságnak. Miközben ismét hangsúlyozta a kormány európai elkötelezettségét, a TSN televíziónak adott interjújában elmondta: Janukovics elnök még ebben a hónapban Moszkvába utazik, hogy kidolgozzák a felek közti új gazdasági együttműködés menetrendjét.

A moszkvai televízió által megkérdezett orosz szakértők szerint a tiltakozások mögött ugyanazok az erők állnak, mint a narancsos forradalom mögött: az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO, Ukrajna pedig belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, hogy szombaton Kijevbe érkezett több lengyel ellenzéki politikus és európai képviselő.

Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben kiéleződnek az ellentétek a sokmilliós orosz kisebbség és moszkovita ukrán valamint a nacionalista érzelmű ukrán többség között. Ez akár az ország kettészakadásához vezethet, főleg, ha esetleg Moszkva beavatkozik.

Viktor Janukovics elnök tévéinterjúban próbálta csillapítani az indulatokat: "Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál".

Mikola Azarov kormányfő úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak.

"Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" - fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá".

Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető".

"Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová" - szögezte le a kormányfő.

Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve".

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Úgy vélte, hogy az ellenzéki akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz, ugyanis szerinte az ellenzékiek közül "senki sem vette a fáradtságot", hogy mélyebben megismerje az EU és Kijev társulási szerződését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást.

A washingtoni Fehér Ház elfogadhatatlannak minősítette a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, és felszólította Kijevet, hogy tartsa tiszteletben az ukránoknak a szólás és a gyülekezés szabadságához való jogát. "Elfogadhatatlan, hogy a kormányzati hatóságoknak szombat reggel Kijevben erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen" - jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője.

2013. dec. 1.

Forradalmi helyzet Kijevben

Élessé kezd válni a helyzet Kijevben. Miután az ukrán kormány leállította az EU-hoz való közeledést, helyette az Oroszország felé történő nyitást helyezve kilátásba, országszerte tüntetések kezdődtek. A fővárosban több összecsapásra is sor került.
Nézd ezt is:

Egyenes adás a kijevi Majdanról (Függetlenség tere) - EU-tüntetés


Megbénult az ukrán főváros központjának közlekedése vasárnap, miután hatalmas tömeg vonult utcára Ukrajna EU-integrációját és az ország vezetőinek távozását követelve.

Több százezren követelik Kijevben Európát

(MTI/HVG)

A délutáni becslések már 200-700 ezer közé tehető a demonstrálók létszáma.
Az elnöki hivatal épülete előtt feszültté vált a helyzet, miután ismeretlenek - akikről nem tudni, hogy tüntetők vagy provokátorok - buldózerrel próbálták áttörni a rendőrségi kordont. A rohamrendőrök könnygáz- és hanggránátokat vetettek be a támadók ellen, akik válaszul tűzijáték-rakétákat, köveket, botokat dobáltak a rendfenntartók felé.



A belügyminisztérium közlése szerint több mint száz rendőr és néhány támadó megsérült. Az elnöki hivatal bejáratához vezető utat a rendőrök fémkorlátokkal és buszokkal torlaszolták el. Az elnöki hivatalnál tüntetők két csoportra oszlottak: az egyik oldal próbálja visszaterelni békés mederbe a tiltakozást, és a rendőrök védelmére kelt, a másik viszont újra és újra támadásba lendült.

Az ellenzéki vezetők szerint provokátorok szították a feszültséget a demonstrálók és a rendvédelmi szervek munkatársai között az elnöki hivatalnál. Vitalij Klicsko arra szólította fel a tüntetőket, hogy ne engedjenek a provokációknak.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője a Függetlenség terén tüntetők előtt kijelentette, hogy nemzeti ellenállási parancsnokságot hoz létre az ellenzék Kijevben, amely koordinálni fogja a megmozdulásokat.

Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke fegyelemre intette a Függetlenség teréről más helyszínekre vonuló tüntetőket, arra kérve őket, hogy ne cselekedjenek a megmozdulás szervezőinek utasításaival szemben. "Forradalom!" felkiáltással zárta beszédét, amelyet a tömeg vele együtt skandált tovább.

Az ellenzéki vezetők általános sztrájkra szólították fel az egész országot, Viktor Janukovics elnököt pedig lemondásra. Személyesen őt tartják felelősnek ugyanis azért, hogy nem jött létre az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás a héten Vilniusban, az unió keleti partnerségi csúcsértekezletén.

Nap közben a tüntetők egy csoportja behatolt a fővárost irányító adminisztráció épületébe, és elfoglalta annak első szintjét. A városházába behatolók között sok, maszkot viselő férfi volt, akik a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái. Magyarázatuk szerint arra kell a helyiség, hogy a demonstrálók megmelegedhessenek. Az elnöki hivatal közelében lévő Szakszervezetek Házát is elfoglalta egy csoport tüntető, zömében szintén Szabadság párti aktivisták.

Vasárnap vidéken is voltak EU-párti megmozdulások, még a főként orosz ajkúak és Janukovics-pártiak lakta városokban, így a kelet-ukrajnai Donyeckben és az ország déli részén lévő Odesszában, valamint Szimferopolban is.