 |
| Kérdezd a Google-t: Mi van most Ukrajnában |
Január 25-én váratlan ajánlattal állt elő az ukrán elnök: négy órával azután, hogy az elnöki hivatalban Viktor Janukovics fogadta a három ellenzéki párt vezetőjét, nyilvánosságra került a megoldás lehetséges menete: eszerint az államfő lemondatja Nyikolaj Azarov kormányfőt, és a kormány alakítására a Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina irányítóját, Arszenyij Javenyjukot kérte fel. A megbeszélésen jelen volt a Batykivscsinával szövetséges UDAR párt vezetője – Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló – és a nacionalista Szvoboda elnöke, Oleg Tyahnibok is.
Jacenyuk nem adott egyenes választ az ajánlatra. Közölte: az ellenzék kész vállalni az országért a felelősséget, de hozzátette: "a nép határozza meg, milyen legyen Ukrajnában a hatalom. Nem engedünk az álláspontunkból". Kijelentette: az ellenzék egy szót sem hisz abból, amit a hatalom mond, és csak a tetteket fogják elfogadni. Hangsúlyozta: az ellenzék kész Ukrajnát az Európai Unióba vezetni és kiszabadítani a bebörtönzött Julija Timosenko ellenzéki vezetőt.
A tárgyalás után a Majdanon összegyűlt tömeg előtt Jacenyjuk Klicskóval és Tyahnibokkal a színpadon közölte: Janukovics a a kormányalakítás felajánlásával beismerte, hogy nem vállalja a felelősséget az országért. Az ellenzék viszont nem fél a felelősségtől, készek az ország irányítására, ám feltételeket szabnak. Ezek a következők:
- Engedjék szabadon a tavalyelőtt hét év börtönre ítélt Julija Timosenko kormányfőt, aki hivatalosan az ukrán-orosz gázszerződés előnytelen feltételei miatt okozott károkért került rács mögé, ám az ellenzék és az EU szerint valójában Janukovics politikai bosszújának áldozata.
- Térjenek vissza a 2004-es alkotmányhoz, amely az elnök rovására a kormányfőnek ad nagyobb hatalmat.
- Vonják vissza a múlt héten elfogadott törvényeket, amelyek a tüntetők elleni fellépést és az internet, a sajtó hatalmi kontrollját könnyítik meg.
- Még idén legyen elnökválasztás, a soron következő jövő évi helyett.
Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor Oroszország szempontjából Ukrajna "felosztása" lenne a legkedvezőbb következmény. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet.
A moszkvai állami tévé szerint a kijevi tüntetők "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija című lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.
A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erőforrásai pedig igen szerények.
A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése