Egyenesben a forradalomról

2014. febr. 22.

A Parlament menesztette Janukovicsot

Néhány perccel ezelőtt az ukrán Parlament távollétében menesztette Viktor Junukovics államfőt. Előzmények: A délután folyamán felrebbent a hír, hogy Janukovics önként lemond. Ezt az ellenzék jelentette be annak alapján, hogy a Jacenyukkal folytatott telefonbeszélgetés során az elnök beleegyezett abba, hogy lemond. A sajtóban meg is jelentek a hírek, de az elnöki szóvivő ezt cáfolta. Nem sokkal ezután Janukovics tévéüzenetben jelentette be, hogy nem mond le és puccsnak nevezte a történteket. A Parlament ezek után döntött menesztéséről és május 25-re kiírta az elnökválasztást.

Julija Timosenko szabadlábon

Janukovics és a belügyminiszter elhagyta Kijevet

Több hírforrás is megerősítette, hogy Viktor Janukovics és a belügyminiszter elhagyta Kijevet - nem tudni, hogy csak pártjának ottani rendezvénye miatt-e, avagy ez már egyfajta menekülésnek is értelmezhető. A tüntetők átvették az irányítást a kormányzati negyedben

Viktor Janukovics Kijevből a kelet-ukrán Harkivba utazott az ukrán sajtó értesülései szerint. Az információt megerősítette egy magas rangú amerikai diplomata is, aki az ukrán külügyminisztériumtól úgy tudja, hogy az államfő egy politikai találkozón vesz részt. A diplomata emlékeztetett arra, hogy az említett régió Janukovics támogatóinak fellegvára.

Harkivban tanácskozik szombaton a jelenleg kormányzó Régiók Pártja. A párt egyik képviselője, Nesztor Sufrics ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélésen már az ellenzéki szerepre való áttérésről lesz szó.

A kijevi tüntetők szombatra virradóra teljes ellenőrzésük alá vonták a kormányzati negyedet, a parlament, az elnöki és a miniszterelnöki hivatal, illetve a belügyminisztérium épületét is.

A leváltott belügyminiszter állítólag Fehéroroszországba szökött. Az ukrán parlament pénteken mentette fel Zaharcsenkót azzal az indokkal, hogy ő a felelős a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért. Az ügyvezető belügyminiszter túllépte hatáskörét, törvénytelen, alkotmányellenes parancsokat adott, amelyek emberek halálához vezettek

*
Kárpátalján a helyzet nyugodt. Ungváron esik az eső...

A Vipera News glosszáját már közel 200-an lájkolták: Gajdos István újra pártot vált

2014. febr. 21.

A parlament törvényt fogadott el - a Jobb Szektor tovább harcol...

Törvényt fogadott el az ukrán parlament péntek délután a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, ami bizonyos jogköröktől megfosztja Viktor Janukovics államfőt.

A szűkebb elnöki jogköröket előíró korábbi alkotmányhoz való visszatérés része a válság megoldását célzó, Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők által pénteken aláírt megállapodásnak.
   
A parlament ezt követően elfogadta azt a törvényt is, amely feltétel nélküli amnesztiát biztosít mindazok számára, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.
 
Háromnapos gyász kezdődik a tüntetések áldozatainak emlékére Kárpátalján


Háromnapos gyászt hirdetett az ukrajnai hatalom elleni tüntetések során életüket vesztett áldozatok emlékére pénteken a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés).

A vasárnapig tartó közös gyász megtartását Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke rendelte el. Ennek értelmében a hét utolsó három napján a legnyugatibb ukrajnai megye területén működő vállalatoknak és intézményeknek félárbocra kell ereszteniük a fekete gyászszalaggal megjelölt ukrán állami zászlót. A szórakozóhelyeken, vendéglátóipari egységekben korlátozni kell a rendezvények, ünnepségek megtartását és a zenelejátszást. A különböző felekezeteknek gyászistentiszteletet kell tartaniuk az elhunytak emlékére.
   
Ugyancsak háromnapos gyászt rendeltek el péntektől Lembergben (Lviv). A városból és a hozzá tartozó megyéből tizenhárom tüntető vesztette életét a csütörtöki kijevi összecsapásokban.
 
Az elnöki hivatal közleményben jelentette be a megállapodást


Az ukrajnai politikai válság rendezéséről szóló megállapodást Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok írta alá - közölte az ukrán államfő hivatala pénteken.

Az aláírási aktuson jelen volt Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, továbbá Eric Fournier, a francia külügyminisztérium kontinentális Európa főosztályának vezetője.
   
"Jelen megállapodás aláírását követő 48 órán belül sor kerül annak a különleges törvénynek az elfogadására, aláírására és kihirdetésére, amely visszaállítja Ukrajna 2004. évi alkotmányát" - olvasható a közleményben.
   
"A megállapodás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy koalíciót hoznak létre és nemzeti egységkormányt állítanak fel az aláírástól számított 10 napon belül" - áll a közleményében.
   
"Az elnökválasztást az új ukrán alkotmány elfogadása után azonnal, de legkésőbb 2014. december végéig megrendezik, új választási törvényt fogadnak el, és új központi választási bizottságot hoznak létre arányos alapon, az EBESZ és a Velencei Bizottság szabályai szerint" - olvasható a közleményben.
   
A dokumentum szerint az ukrán hatóságok nem fognak bevezetni rendkívüli állapotot az országban, és a parlament "elfogad egy harmadik törvényt a büntetőjogi felelősség alóli mentesítésről, amely ugyanazokra a törvénysértésekre vonatkozik, mint a 2014. február 17-i törvény" - áll az ukrán elnöki hivatal közleményében.

Az ukrán ICTV tévécsatorna tudósítása szerint a megállapodás értelmében 48 órán belül visszaállítják Ukrajnában a 2004-es alkotmányt, 10 napon belül nemzeti egységkormány alakul, alkotmányos reform kezdődik, amely legkésőbb szeptemberig újraszabályozza az elnök, a kormány és a parlament jogköreit, majd az új alkotmány elfogadását követően, de legkésőbb az év vége előtt előre hozott elnökválasztást tartanak.

A radikális ukrán jobboldal nem fogadja el a megállapodást

A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a pénteken Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást.

A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió.

MTI

Janukovics előrehozott választásokat fog kezdeményezni


Viktor Janukovics ukrán elnök közlemény adott ki pénteken, magyar idő szerint délben, melyben azt írja: Ukrajnában előre hozott elnökválasztásokat tartanak, valamint visszaállítják a 2004-es alkotmányt, mely korlátozza az elnök hatalmát. Az elnök azt is elmondta: nemzeti egységkormányt alakítanak, melynek előkészületei elindulnak. Az elnökválasztás pontos időpontját ugyanakkor nem nevezte meg.



"Bejelentem, hogy kezdeményezni fogom az előre hozott választásokat. Kezdeményezem a 2004-es alkotmány visszahozását, a felhatalmazások újrafelosztását a parlamenti köztársaság javára" - jelent meg az elnök honlapján. "Ukrajna elnökeként és az alkotmány védelmezőjeként ma kötelességemet teljesítem a nép, Ukrajna és Isten előtt, a nemzet megmentése, az emberéletek megóvása, országunk békéjének és nyugalmának megőrzése jegyében" - fogalmaz Janukovics az elnöki honlapon olvasható közleményben. Janukovics utal az elmúlt "tragikus napokra", amelyekben az ország súlyos veszteségeket szenvedett, a barikád mindkét oldalán emberek haltak meg.

"Előre hozott elnökválasztást kezdeményezek. Ugyancsak kezdeményezem a visszatérést a 2004-es alkotmányhoz, amely csökkentené az elnöki hatalmat a kormány és a parlament javára" - olvasható a nyilatkozatban, amely szerint Janukovics nemzeti egységkormány létrehozását is kilátásba helyezi.

Az elnök ugyanakkor részletekbe nem bocsátkozott, időpontokra még utalást sem tett. Nyilatkozata alapján nem engedett a hatalomváltást követelő tüntetők legfőbb követelésének, miszerint haladéktalanul mondjon le az államfői posztról. Az ukrán médiában megjelent értesülések szerint az alkotmányreform egészen szeptemberig elhúzódhat, és csak decemberre írnák ki az előre hozott elnökválasztást. Jövő márciusban lenne esedékes különben a nem soron kívüli államfőválasztás.

Az ukrán médiában megjelent értesülések szerint az alkotmányreform egészen szeptemberig elhúzódhat, és csak decemberre írnák ki az előre hozott elnökválasztást. Jövő márciusban lenne esedékes különben a nem soron kívüli államfőválasztás.

Az ellenzék egyik vezetője, Vitalij Klicsko kijelentette, hogy az ellenzék kész egyezményt aláírni Viktor Janukoviccsal, de azt is hangsúlyozta, hogy a Függetlenség téri tüntetőkkel is tárgyalni kellene és meg kellene győzni őket a megállapodás feltételeinek elfogadásáról. Klicsko fenti bejelentése a Bild német lapnak adott interjúban szerepel.

Újabb megállapodás - de nincs béke

Előre hozott elnökválasztás, koalíciós kormány létrehozása és alkotmányos reformok


Miközben az utóbbi napok halálos áldozatainak a számát már 100 fölöttire becsülik a különböző források és eléggé egyértelműnek látszik, hogy mind a karhatalmi erők, mind a szélsőséges tüntetők csoportjai tűzfegyvert használtak, aközben  február 21-re virradó éjszakán újabb megállapodás született a békés rendezésre. Viktor Janukovics elnök hivatalának péntek reggeli bejelentése szerint megállapodás jött létre az ukrán belpolitikai válság megoldása érdekében az ukrán elnök, az uniós külügyminiszterek és az ellenzék képviselői között. Előre hozott elnökválasztást, koalíciós kormány létrehozását és alkotmányos reformot is előirányoz az ukrán kormány és az ellenzék között létrejött megállapodás - derült ki az ukrán állami televízió adásából.

Az ellenzék és az unió részéről egyelőre nem erősítették meg az egyezséget.






Frissítés
Uniós forrásokra hivatkozva a dpa német hírügynökség is arról számolt be péntek délelőtt, hogy az ukrajnai konfliktusban szemben álló felek megállapodtak egy átmeneti kormány létrehozásában, valamint abban, hogy szeptemberig módosítják az alkotmányt és legkésőbb decemberben előre hozott elnökválasztást tartanak.
A dpa hírügynökség Kijevben az európai uniós küldöttség magas rangú tagjaitól kapott információkat. Egy magas rangú uniós diplomata szerint azonban az ellenzék még változtatni akar a megállapodáson.
Az ukrán állami televízió péntek reggel közölte, hogy előre hozott elnökválasztást, koalíciós kormány létrehozását és alkotmányos reformot is előirányoz az ukrán kormány és az ellenzék között létrejött megállapodás.



Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint a megállapodást pénteken délben írják alá. Más részletek nem ismertek az egyezségről.

Néhány perccel az elnöki hivatal közleménye előtt vált ismertté diplomáciai forrásokból, hogy a megbeszélések helyi idő szerint péntek reggel 7.30-kor értek véget, és a rövid szünet után, a délelőtt folyamán folytatódnak. Diplomaták csak arról tájékoztattak, hogy a megbeszélések "nagyon nehezek" voltak.

Lemondott a vezérkari főnök helyettese is

Lemondott az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom megpróbálja bevonni a hadsereget a válság rendezésébe - jelentette pénteken kora reggel az UNIAN hírügynökség, amely honlapján közzé is tette a tábornok lemondó levelének másolatát.

"Ma a katonák bevonása zajlik a polgári konfliktusba, ami megengedhetetlen. Ez katonák és békés polgárok halálához vezethet, amit nem szabad megengedni. Ez az én személyes álláspontom polgárként, tisztként, vezetőként, aki felelős a beosztottaiért. Ezért benyújtottam lemondásomat" - írta Jurij Dumanszkij altábornagy.

Az UNIAN emlékeztet arra, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök szerdán váltotta Volodimir Zamanát, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökét, és a haditengerészet parancsnokát, Jurij Iljint nevezte ki a helyébe. Az új vezérkari főnök kinevezése előtt jelentette be Pavlo Lebegyev védelmi miniszter, hogy a hadsereg részt vehet az országos "terroristaellenes műveletben".

A leváltott vezérkari főnök állítólag nem volt Janukovics elnök feltétlen híve.


Helyszíni jelentések szerint a nyugodt éjszaka után a péntek reggel is viszonylagos nyugalomban telik a kijevi főtéren. Néhány ezren vannak a Majdanon, és készülnek a rohamrendőrök esetleges újabb ostromára, gumiabroncsokat cipelnek a barikádokhoz az Insztitutszka utcából. A Majdanon létesített barikádok, illetve a tér környéki utcákon rohamrendőrök jelenleg nincsenek.

A Szegodnya című napilap internetes felületén arról adott hírt, hogy a tüntetők pénteken lezárták a boriszpili repülőtér felé vezető utat. Mintegy ötezer ember gyűlt össze a légi kikötő felé vezető út egyik kereszteződésénél, barikádot emelnek, és gumiabroncsokat halmoznak fel. Koordinátoruk azt mondta a lapnak, hogy a tüntetők meg akarják akadályozni a parlamenti képviselők távozását az országból. Korábban olyan hírek láttak napvilágot az ukrán internetes portálokon, hogy a honatyák családostul hagyják el az országot.

Az ukrán egészségügyi minisztérium péntek reggeli tájékoztatása szerint a kijevi összecsapások kezdete, kedd óta összesen 77-en haltak meg az ukrán fővárosban. A belügyminisztérium közleménye szerint 16-ra emelkedett a megölt rendőrök száma, és 130 rendőrt szállítottak kórházakba lőtt sebekkel.

Jurij Lucenko volt belügyminiszter felszólította a lembergi rendvédelmi szervek szolgálatban lévő és egykori tagjait, hogy fegyverrel induljanak Kijevbe a kormányellenes tüntetők védelmére.

Moszkvában is szimpátiatüntetés lesz

Vaszilij Olejnyik regionális biztonsági főosztályvezető-helyettes elmondta: semmiféle bejelentés nem érkezett a moszkvai főpolgármesteri hivatalba arról, hogy szombaton bárki bármilyen megmozdulásra készülne az ukrán nagykövetség épületénél.

A hivatalnok ugyanakkor arra figyelmeztetett: amennyiben mégis kísérlet történik egy engedély nélküli utcai akció megtartására, akkor a hatóságok azt törvénysértésnek minősítik, és meg fogják akadályozni.

Az Interfax közlése szerint az orosz ellenzékiek és társadalmi aktivisták az internetes közösségi oldalakon azt tárgyalják, hogy szombaton összegyűlnek Ukrajna moszkvai nagykövetsége előtt, kifejezve szolidaritásukat a szomszédos országban tüntetőkkel.

Magyarországon összeült az operatív törzs

Magyarország minden eshetőségre felkészült az ukrán válsággal kapcsolatban – mondta Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő csütörtökön tett látogatást a magyar–ukrán határ térségében, ahol határőröknél, rendőröknél és kórházakban is tájékozódott.

Orbán szerint a magyar kormány igyekszik követni az ukrajnai eseményeket, különösen a kárpátaljai magyarokra figyel oda. Hozzátette, hogy a kárpátaljai magyarok körében aggodalom ugyan van, de nyugtalanság nincs. „Mindenkire figyelünk, minden eshetőségre fel vagyunk készülve” – mondta a miniszterelnök. Megjegyezte, hogy Magyarország minden csatornán keresztül együttérzését, segítőkészségét nyilvánította ki az Ukrajnában történtek miatt.

Beszámolt arról is, hogy ülésezett a magyar operatív törzs, a nemzetbiztonsági kabinet, továbbá a visegrádi országok belügyminiszterei is forródróton vannak, és találkozni is fognak a napokban.

2014. febr. 20.

Gajdos István kilépett a kormánypártból

Kilépett az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjából (PR) csütörtökön az ukrán parlament öt kárpátaljai képviselője, köztük Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, miközben Kárpátalján egymás után jelentik be feloszlásukat a párt szervezetei.

Közös nyilatkozatban jelentette be a PR parlamenti frakciójának öt kárpátaljai képviselője, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet miatt kilép a pártból. A honatyák egyúttal felszólították a kárpátaljai képviseleti szervek régiópárti képviselőit, hogy kövessék a példájukat, mert – mint fogalmaztak – „egyetlen politikai párt sem ér annyit, mint az emberi élet” – adták hírül ellenzéki kárpátaljai hírportálok.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége szerdán nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy Gajdos István egy nappal korábban felszólalt az ukrán parlament előtt tartott hatalompárti tüntetésen. A KMKSZ erkölcstelennek és a kárpátaljai magyarságra nézve károsnak nevezte a hatalompárti parlamenti képviselő megnyilvánulásait, óvva intve attól, hogy azokat a kárpátaljai magyarság véleményeként értelmezzék. Gajdos ugyanis Viktor Janukovics ukrán elnököt a kárpátaljai magyarok nevében támogatásáról biztosító beszédet mondott.

Csütörtöki sajtójelentések szerint testületileg léptek ki a PR-ből a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselői, s hivatalosan is feloszlott a párt megyei frakciója. Ugyancsak megszűnt az ungvári városi tanács PR-frakciója, és Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere, valamint Fegyir Vascsuk, az ungvári egyetem rektora is elhagyta a kormánypártot. Eddig a PR három járási szervezete jelentette be, hogy feloszlatta magát.

MTI

Rövid volt a tűzszünet, újabb halottak

Nem sokáig örvendhettünk annak, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök fegyvernyugvási megállapodást kötött február 19-én este az ellenzékkel, és megegyezett arról is, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Az államfő a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal - folytatott találkozója után kiadott közleményében azt írta: "a felek fegyvernyugvást jelentettek be, valamint a tárgyalások felújítását a vérontás megállítása, a helyzet stabilizálása és a civil béke érdekében".

A viszonylag békés éjszaka után azonban 20-án reggel a radikális tüntetők provokációját követően  újra összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendőrök hang- és villanógránátokat vetnek be ellenük, gumilövedékekkel lövik őket. A tüntetők pedig gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, valamint gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők “nyíltan” lőfegyvert használtak a rendőrök ellen. Eddig huszonhárom rendőr sebesült meg.

A radikális Jobb Szektor nevű csoport láthatóan nem tartotta be a tűzszünetet azzal az indoklással,  hogy Dmitro Jaros a csoport vezetője szerint a Jobb Szektor nem írt alá „semmilyen megállapodást.”

Az ukrajnai Helmnickij  megye belbiztonsági hivatalának (SZBU) épülete előtt tüntetők álltak, amikor az épületben lévők elkezdték belülről kitörni a bejárati ajtó üvegtábláit.
Bentről ezután váratlanul sorozatlövést adtak le. Lehet, hogy csak így akarták kitörni az alsó ablakot, de a lövedékek több embert eltaláltak. Egy nő meghalt, többen megsérültek. A tüntetők ezután trolikat toltak a bejárat elé. 




Ukrajna: kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát

Forrás: MTI

Kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát az ukrán főváros központjában. A miniszterelnöki hivatal egyik illetékese közölte: a kormánypalota dolgozói azt az utasítást kapták, hogy hagyják el az épületet.
Ugyanezt az utasítást kapták a parlament épületének dolgozói is, és a képviselőkkel együtt már távoznak is a törvényhozásból. Evakuálják továbbá a parlament közelében lévő Kijev szálloda vendégeit és dolgozóit is (ebben szállodában laknak a parlamenti képviselők a plenáris ülések idején).

A tüntetők csütörtök délelőtt eljutottak az ukrán parlament épületéig, a rendvédelmi erők visszavonultak, ezután megkezdték az épület evakuálását. A demonstrálóknál állítólag éles lőszer van. A Majdanon (A Függetlenség terén) a tüntetők egyes hírek szerint foglyul ejtették a Berkut különleges rendőri erők egy csoportját. Laurent Fabius francia külügyminiszter a délelőtt folyamán Kijevbe érkezett, és találkozott az ellenzék vezetőivel.

Az ellenzék délutánra rendkívüli ülésre hívta a parlamenti képviselőket

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői felszólították csütörtökön az ukrajnai parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre.

Az Eszpreszo ukrajnai internetes tévé élőben közvetítette a tüntetők üzenetét, akik a kijevi központi téren lévő emelvényről kérték erre a honatyákat. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Bomlásnak indult az ukrán kormánypárt Kárpátalján

Kilépett az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjából (PR) csütörtökön az ukrán parlament öt kárpátaljai képviselője, köztük Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, miközben Kárpátalján egymás után jelentik be feloszlásukat a párt szervezetei.

Elnöki hivatal: több tucat halálos vagy sebesült rendőr áldozat

Rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban - tájékoztatott csütörtökön az ukrán elnöki hivatal, a tüntetőkre hárítva a felelősséget a vérontásért.

A hivatal szerint a fegyvernyugvás ellenére "radikális" tüntetők csoportokba verődve támadtak rá a rohamrendőrökre reggel 9 órakor. Lőfegyvereket használnak, így mesterlövész-fegyvereket is. "Azért lőnek, hogy öljenek" - áll a közleményben.

Közben a Reuters szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, és mindnyájan civilek.

Már tizenöt halottról tud a brit hírügynökség

Már tizenöt halottról adott hírt a Reuters helyszíni kijevi tudósításában. A brit hírügynökség fotóriportere, Vaszilij Fedoszenko szerint tizenöt, takaróval lefedett holttest hever az utcán a kijevi Függetlenség tér (Majdanon) két oldalán. Fedoszenko szerint a halottak mindnyájan civilek.

Az UNIAN ukrán hírügynökség viszont azt közölte, hogy legalább heten haltak meg a csütörtöki zavargásokban, és mindnyájan középkorú férfiak. A hét halott közül haton nyaki lövés látható, ami a tüntetők szerint arra utal, hogy rendőrségi orvlövészek végeztek velük.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint a csütörtöki összetűzésekben egy rendőr halt meg és 29 megsebesült.

Éleződik a helyzet

A "fegyvernyugvás" ellenére újra éleződik a helyzet Kijevben: az Eszpresszo ukrán internetes televízió helyszíni élő adása szerint a városközpontban csütörtök reggel ismét összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendfenntartó erők hang- és villanógránátokat vetettek be, gumilövedékekkel lőtték a tömeget.

A főváros főterén robbanások hallatszottak és sűrű fekete füst gomolygott. A tüntetők gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A kijevi főtéren, a Majdanon lévő tüntetőket és a sebesülteket ellátó orvosi csoportok mozgását hangosbeszélőkből koordinálják, arra figyelmeztetik őket, hogy orvlövészek jelentek meg a környékbeli épületek tetőin.

Helyszíni beszámolók szerint a rohamrendőrök a délelőtti órákban elkezdtek kivonulni a központi térről, de a tiltakozó akció irányítói hangosbeszélőkből arra figyelmeztetik a tüntetőket, hogy ez csupán taktikai visszavonulás, és újabb rendőri roham várható.

Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a rohamrendőri osztag, a Berkut egyes tagjai átállnának a tüntetőkhöz, ha szavatolják a biztonságukat. Ezt más forrásokból egyelőre nem erősítették meg.

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét csütörtökön a brit külügyminisztériumba a súlyos kijevi erőszakcselekmények miatt. A brit külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint Vologyimir Handogij nagykövetet David Lidington európai ügyekért felelős államtitkár tájékoztatta arról, hogy a brit kormány rendkívüli aggodalommal értesült a csütörtökön történt további erőszakos cselekményekről és az újabb halálesetekről.

Lidington közölte az ukrán diplomatával, hogy London elfogadhatatlannak tartja a Függetlenség terén összegyűlt békés tiltakozók elleni fellépést.

Előző este David Cameron brit miniszterelnök külön nyilatkozatban tett alig burkolt utalást arra, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő felelősségre vonásra számíthat az erőszakos hatósági fellépés miatt. A Downing Street által ismertetett kormányfői állásfoglalás szerint Janukovicsnak "nem lehetnek kétségei azzal kapcsolatban", hogy a világ figyeli tetteit, és az erőszakcselekmények felelőseire számonkérés vár.

Nyíltan lőfegyvert használtak

Közben a belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők "nyíltan" lőfegyvert használtak a rendőrök ellen, orvlövészek támadják őket, és ismeretlen eredetű mérgező anyagot is bevetettek ellenük. Huszonhárom rendőr megsebesült a tárca közlése szerint.

A kijevi tüntetők radikális szárnya, a Jobb Szektor nevű csoport nem hajlandó betartani a "fegyvernyugvást", amelyben az ukrán államfő állapodott meg az ellenzék három vezetőjével. Dmitro Jaros, a Jobb Szektor vezetője közölte csütörtök reggel, hogy csoportja nem írt alá "semmilyen megállapodást", és nem hajlandó betartani a fegyvernyugvást - jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Viktor Janukovics ukrán elnök szerda este kötött fegyvernyugvási megállapodást a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal -, és abban is megegyezett velük, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Ennek ellenére csütörtök reggel ismét összecsaptak a tüntetők a rohamrendőrökkel Kijev központjában.

28 halott

Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott csütörtök reggel, hogy már 28 halottja van a három napja kezdődött kijevi zavargásoknak. A tárca összesítése szerint 445 sérülthöz hívtak mentőt, és 287 ember szorult kórházi kezelésre. A kórházba szállítottak között 88 rendőr, hat újságíró, négy gyermek, illetve két külföldi állampolgár volt.

A tájékoztató kiadása óta arról számolt be a kijevi média, hogy meghalt még egy tüntető. Közölt egy képet is, amelyen az úttesten fekvő, takaróval lefedett holttest látható. Ukrajnában csütörtökön gyásznapot tartanak az elmúlt napokban elhunytak emlékére.

Mégis találkoztak az uniós külügyminiszterek Janukoviccsal

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem törölték a három európai uniós külügyminiszter és Viktor Janukovics ukrán elnök csütörtökre tervezett kijevi találkozóját.

Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtök délelőtt ült össze Janukovics elnökkel Kijevben. A megbeszélésen jelen van Leonyid Kozsara ügyvezető ukrán külügyminiszter és Andrij Kljujev, az elnöki hivatal vezetője is - jelentette ki Anna German kormánypárti képviselő (Régiók Pártja), Janukuvics tanácsadója az Interfax Ukraina hírügynökségnek.

A francia külügyminisztérium annyit közölt, hogy a három uniós miniszter nem utazott el az ukrán fővárosból, s nem törölték a Janukoviccsal tervezett megbeszélést.

Moszkva a helyzet rendeződése után folyósít újabb segélyrészletet

Oroszország nem törölte a Kijevnek felajánlott támogatást, a segélyösszeg újabb részletét azonban csak azután folyósítja, hogy rendeződött a helyzet Ukrajnában - jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője csütörtökön.

Ukrajna december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket, emellett legalább 4 milliárd dollár éves megtakarítást eredményező engedményt ad az Ukrajnába exportált orosz földgáz árából.

Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék.
Január végén felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben felerősödtek a kormányellenes tüntetések.

Hétfőn Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter arról számolt be, hogy jelentősen javult a belpolitikai helyzet Ukrajnában, ezért Oroszország még a héten újból vásárol ukrán eurókötvényeket, ezúttal kétmilliárd dollár értékben. Még aznap ukrán kormánytisztviselők azt mondták, hogy a kötvény ellenértéke várhatóan már szerdán az ukrán számlán lesz.

Ezt követően szerdán ukrán kormányzati források azt közölték, hogy Ukrajna várhatóan pénteken kapja meg a forrást.
Ukrajnának az idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie.

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét halottról tud

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét ember, köztük két rendőr halálát erősítette meg a csütörtöki zavargások áldozatait összegző közleményében; a tárca szerint a három napja tartó összetűzéseknek összesen 35 halottja van. A kijevi minisztérium szerint csütörtökön 60 sérülthöz hívtak mentőt, öt embert súlyos állapotban szállítottak kórházba.

A zavargások kezdete, kedd óta 505 alkalommal riasztották a mentőket, és 292 ember szorult kórházi kezelésre.

Korábban az ukrán elnöki hivatal arról tájékoztatott, hogy rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban.

A Reuters szemtanúkra hivatkozva pedig azt jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, s valamennyi áldozat civil.

Jacenyuk: az ellenzéki vezetők nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket

Az ukrán ellenzék egyik vezetője is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek.

A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni. "Fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell tenni az utcáról a parlamentbe" - mondta.

Előzőleg Szerhij Tihipko vezető kormánypárti politikus is azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzéki vezetők ellenőrzése alól.

Medvegyev: Moszkva csak törvényes és hatékony ukrán hatalom működése esetén teljesíti ígéreteit

Az orosz kormány akkor teljesíti ukrán partnereinek tett ígéreteit, ha a szomszédos országban törvényes és hatékony lesz a hatalom - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök csütörtökön. A politikus az orosz kormány ülésén arra is figyelmeztetett: az ukrán hatalomnak meg kell védenie az embereket, "hogy ne töröljék bele (a hatalomba) a lábukat (az emberek)".

Oroszország 15 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 3400 milliárd forint) értékű pénzügyi segítséget ígért tavaly decemberben Ukrajnának, és jelentősen csökkentette a földgáz árát.

Szerdán Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője nem tudta megmondani, hogy Oroszország megvásárolja-e a héten az ukrán eurókötvények újabb csomagját, amelyről hétfőn beszélt Anton Sziluanov pénzügyminiszter.

Kijev polgármestere kilép a kormánypártból

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, tiltakozásul az ukrán főváros központjában zajló "vérfürdő és testvérháború" ellen. Közben kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték a súlyos belpolitikai válság megoldása, a radikális ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók közötti, halálos áldozatokat követelő összetűzések beszüntetése érdekében - jelentette az Interfax-Ukraina hírügynökség.

A kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. A kormánypárti képviselők mindkét szembenálló felet az erőszak beszüntetésére szólították fel, és arra, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről arra szólították a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezését célzó rendkívüli ülésre.

Lavrov ismét a nyugati politikusokat hibáztatta

Szergej Lavrov a nyugati politikusokat hibáztatta a kijevi zavargások miatt. Az orosz külügyminiszter csütörtökön nyilatkozott Bagdadban.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy a nyugati politikusok provokálják kijelentéseikkel az ukrajnai radikálisokat. Szergej Lavrov a nyugati sajtót azzal vádolta, hogy eltorzítja az Oroszországgal szomszédos országban zajló eseményeket.

Nyilvánosan fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség Ungváron

Több ezer tüntető előtt fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség állománya csütörtökön Ungváron. Több ezren tüntettek délelőtt Ungváron a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal előtti téren, miközben az épületben az Ukrajnában kialakult helyzettel foglalkozó tanácskozást tartottak a megyei és járási tanácsok (közgyűlések) képviselői és települések polgármesterei.

A fórum résztvevői felszólították a találkozón részt vevő Vaszil Varcaba tábornokot, a megyei rendőrség parancsnokát, hogy az irányítása alá tartozó testülettel együtt fogadjon hűséget a népnek, és jelentse ki, hogy sem ő, sem a beosztottjai nem hajtanak végre semmilyen bűnös parancsot. Ezután a tábornok a tüntetőkkel teli térre vezényelte a megyei rendőrség közelben lévő székházából a tiszti és legénységi állományt, közte a belügyi csapatok és a Berkut különleges egység tagjait, akik a tömeg előtt felsorakozva hűséget fogadtak a népnek.

Ezt követően a tüntetők az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei kirendeltségének központja elé vonultak, követelve, hogy a szolgálat tagjai is nyilvánítsák ki a nép melletti elkötelezettségüket, és ítéljék el Viktor Janukovics ukrán elnök "bűnös cselekedeteit". A tüntetők előtt megjelent az SZBU Kárpátalja megyei vezetője, s arról biztosította a tiltakozókat, hogy az általa irányított testület a nép mellett áll, és nem fog végrehajtani semmilyen törvényellenes parancsot.

A túlnyomórészt fiatalokból álló békés tömeg később a Kárpátalja megyei ügyészség épületéhez, illetve az ungvári katonai helyőrséghez vonult, majd szétszéledt.

Kormánypártiak és ellenzékiek is elismerik, hogy nem urai a helyzetnek

Ukrán kormánypárti és ellenzéki politikai vezetők is elismerték csütörtökön, lassan nem urai a helyzetnek, a kijevi események - ellenzéki tüntetők és a rendfenntartó erők halálos áldozatokat is követelő összecsapásai - kicsúsznak az ellenzőrésük alól, és különböző javaslatokat fogalmaztak meg a válság megfékezésére.

A BBC csütörtöki híradása szerint Szerhij Tihipko, a Régiók Pártjának elnökhelyettese azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzék vezetőinek ellenőrzése alól, egyikük sem kínál olyan megoldást a kialakult válságra, amely megnyugtatná az országot.

Tihipko a kialakult helyzetben a legsürgősebb teendőnek tartja egyrészt a parlamenti elnök azonnali menesztését és a házelnöki tisztség átadását az ellenzéknek. Emellett javasolja egy új, minden frakció által támogatott miniszterelnök megválasztását, aki már kinevezése napján bemutatná kormányát és ismertetné a legsürgősebb tennivalókat. Tihipko szerint parlamenti tényfeltáró bizottságot kell alakítani, amely kivizsgálná az emberéleteket követelő eseményeket.

Az ukrán ellenzék egyik vezetője, Arszenyij Jacenyuk is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. A Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek. A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni, vagyis - mint javasolta - "fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell terelni az utcáról a parlamentbe" - javasolta.

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, és közben a kormánypártiak és az ellenzékiek egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték. Az Interfax hírügynökség szerint kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. Támogatásukról biztosították "a népet és a nép véleménynyilvánítását", elítélték az erőszakcselekményeket.

Arra szólították fel a biztonsági szolgálatok fegyvereseit, hogy "a népnek tett esküjüket tartsák be, és ne a lőfegyverek alkalmazásáról szóló bűnös parancsokat teljesítsék, ne engedjék, hogy a rendvédelmi szervek részt vegyenek a békés lakosság és a tüntetők elleni provokációkban". A kormánypárti képviselők mindkét felet az erőszak megszüntetésére szólították fel, és arra is, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Az ellenzéki szónokok között csütörtök délig nem jelent meg sem Jacenyuk, sem a másik két ellenzéki parlamenti párt vezetője, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok.

2014. febr. 19.

Ungváron a tüntetők békésen foglalták el a megyei közigazgatás épületét


Kormányellenes tüntetők szerdán Ungváron békésen elfoglalták Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatalának épületét.


Az egyetemi diákság által kedden meghirdetett tüntetésre mintegy ezren gyűltek össze Ungvár központjában, ahol a tiltakozók megemlékeztek a keddi kijevi összecsapások áldozatairól, és koszorúkat helyeztek el a szónoki emelvény előtt az elhunytak emlékére. Ezt követően a főként fiatalokból álló tömeg a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez vonult. A tüntetők betörték a hivatal bejárati ajtaját, ablakait, és lényegében ellenállás nélkül bementek az épületbe. Egy ember megsérült a szétrepülő üvegcserepektől, őt a mentők kórházba szállították.

A hivatalt őrző rendőrök békésen elvonultak, az intézmény dolgozóit hazaengedték. Az épületfoglalók Olekszandr Ledida kormányzó dolgozószobájából eltávolították Viktor Janukovics ukrán elnök portréját.

MTI

Ukrajna legvéresebb napja

Húsznál több halálos áldozat 

A hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el Kijev főterét a kormányellenes tüntetők, a szerda reggeli helyszíni tudósítások szerint a tiltakozók forradalmi dalokat énekelnek, táplálják az égő barikádok lángjait, és köveket halmoznak fel, hogy felkészüljenek a rendőrség újabb rohamára. A CNN szerint már 25 halálos áldozata van az utcai zavargásoknak, tött mint 300-an pedig megsérültek.
hirdetés

A reggeli híradások szerint a kórházba szállítása után belehalt lőtt sebeibe a Vesztyi című lap újságírója. A férfit állítólag kirángatták a taxiból, megverték, majd mellkason lőtték.

Az UNIAN online hírügynökség szerint a tűzoltóknak és a mentőcsoportoknak abba kellett hagyniuk a mentést a tüntetők főhadiszállásának helyt adó szakszervezetek székházában, mivel a lángoló épület negyedik és ötödik szintje között beomlás történt.

-

2014. február 19-én hajnalban újabb rohamot indítottak a rendőrök az ellenzékiek állásai ellen az ukrán főváros, Kijev központjában a Függetlenség terén. Viktor Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők tárgyalása nem hozott eredményt, az Egyesült Államok az erőszak megfékezését követelte. A halálos áldozatok száma tovább emelkedett, és immár legalább 21-re tehető.

A hajnali támadást könnyfakasztó- és hanggránátok zápora előzte meg. A rendőrök előrenyomultak és állásokat foglaltak el a tér közepén álló emlékmű körül. Reggelre a tér közel felét ellenőrzésük alá vonták.

A halálos áldozatok száma a hajnali jelentések szerint eléri a 21-et, a sebesültekét ezernél is többre teszik. A halottak között legalább hét rendőr van, a sebesültek jelentős része is a rendfenntartókhoz tartozik.

Ez volt a legvéresebb nap Ukrajna történetében azóta, hogy az ország a szovjet időket követően visszanyerte függetlenségét.

Egy ellenzéki aktivista a Függetlenség terén felállított színpadon jelentette be, hogy meglőtték Olekszandr Turcsinovot, a Haza párt befolyásos képviselőjét. A politikus állapotáról egyelőre nincsenek pontos értesülések.

Éjjel lekapcsolták a közvilágítást a téren, amely szinte egészében lángokban állt, mert a tüntetők sátraikat és a barikádokat felgyújtva vontak "válaszfalat" saját soraik és a rendvédelmi szervek között.

A Függetlenség terén kigyulladt a tüntetők által főhadiszállásként használt Szakszervezetek Háza, valamint egy kereskedelmi központ, továbbá a konzervatórium épülete is. Ezekből összesen több tucat embert kötelek segítségével kellett kimenekíteni.

Janukovics a hajnali órákban fogadta az ellenzék vezetőit. Megbeszélésüket követően mindazonáltal az egyik résztvevő, Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy nem tudtak megoldást találni az erőszakos cselekmények megállítására. Janukovics szerinte azt követelte, hogy a tüntetők feltétel nélkül hagyják el az általuk elfoglalt kijevi főteret. Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt parlamenti frakcióvezetője azt mondta, hogy ők az emberéletek megóvása érdekében az azonnali fegyvernyugvás kihirdetését, a rendfenntartó egységek visszavonását követelték. Hangsúlyozta: azzal, hogy a hatalom ezt nem tette meg, Ukrajna drámai fordulóponthoz érkezett.

Viktor Janukovics a találkozót követően felhívást intézett az ellenzéki vezetőkhöz és a lakossághoz. Ebben úgy fogalmazott, hogy az ellenzék "túllépte a határt", és a bűnösöket felelősségre fogják vonni. Felszólította az ellenzéki vezetőket, hogy kössenek kompromisszumot, és "találják meg a közös nyelvet" az ország érdekében.

Az ország más részein, mindenekelőtt a nyugati városokban is tartottak ellenzéki megmozdulásokat, elsősorban a kijevi erőszak miatt tiltakozva. Lembergben (Lviv) mintegy ötezer tüntető fegyvereket zsákmányolt egy laktanyában. Ungvár lakosságát a város egyetemi diáksága szerdára hívta tüntetésre. Munkács főterén szerda délben tartanak népgyűlést, amelyen a kijevi összecsapások áldozataira emlékeznek.

Kijev központi részében szerdán zárva tartanak az óvodák és az iskolák. A metró sem jár, viszont a felszíni közlekedést ingyenessé tették.

Joe Biden amerikai alelnök a kormányerők visszavonására szólította fel Janukovicsot, valamint arra, hogy a kormányzat gyakoroljon maximális önmérsékletet. Keddi telefonbeszélgetésükön - mint a Fehér Ház közölte - Biden értésre adta, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszakot, a konfliktus bármely résztvevője folyamodik is hozzá, de rámutatott, hogy a kormányzat különös felelősséget visel a feszültség enyhítéséért. John Kerry külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy "az országban tapasztalható mély megosztottságot nem lehet ártatlan vér kiontásával megoldani".

---
egyenesben:



Már Amerika is szólt Janukovicsnak
Joe Biden amerikai alelnök a kormányerők visszavonására szólította fel Viktor Janukovics ukrán elnököt, valamint arra, hogy gyakoroljon maximális önmérsékletet - közölte helyi idő szerint kedden a Fehér Ház.
Biden a nap folyamán telefonon beszélt Janukoviccsal, és mély aggodalmát fejezte ki a kijevi utcákon elszabadult erőszak miatt. Az amerikai alelnök értésre adta, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszakot, a konfliktus bármely résztvevője folyamodik is hozzá, de rámutatott, hogy a kormányzat különös felelősséget visel a feszültség enyhítéséért.
Joe Biden a közlemény szerint hangsúlyozta az ellenzéki vezetőkkel a tüntetők jogos panaszairól folytatandó haladéktalan tárgyalások és a politikai reformra vonatkozó komoly javaslatok előterjesztésének sürgősségét. Mint mondta, az Egyesült Államok elkötelezetten támogatja a válság békés megoldására irányuló olyan erőfeszítéseket, amelyek tükrözik az ukrán nép akaratát és törekvéseit.
Közleményt adott ki az ukrajnai helyzetről John Kerry külügyminiszter is. Ebben úgy fogalmazott, hogy "az országban tapasztalható mély megosztottságot nem lehet ártatlan vér kiontásával megoldani". Ő is hangoztatta, hogy az erőszak alkalmazása elfogadhatatlan.
Kerry egyúttal a feszültség enyhítésére sürgette a kormányzatot, valamint arra, hogy indítsa újra a párbeszédet az ellenzékkel.
Az ENSZ aggódik
Újra a vérontás beszüntetésére szólította fel az ukrán hatóságokat és a tüntetőket Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, akit "sokkolt" az erőszak. Az ENSZ-főtitkár az erőszak leharapódzása kapcsán fejezte ki komoly aggodalmát, és New York-ban helyi idő szerint kedd este immár másodszor szólította önmérsékletre a szembenállókat. Úgy fogalmazott közleményében, hogy elsődleges cél a további instabilitás és vérontás elkerülése.
Mindenkinek arra kell összpontosítania szerinte, hogy mihamarabb visszavezesse Ukrajnát a demokrácia és fejlődés útjára. Andrej Portnov, az ukrán államfő kabinetfőnökének helyettese eközben arra figyelmeztetett, hogy a tömeges rendbontások során rendkívül súlyos bűncselekmények történhettek, és a törvény a legszigorúbban bünteti a fegyverek zsákmányolását, a katonai és belügyminisztériumi létesítmények elfoglalását.

2014. febr. 18.

Kijevben elszabadult a pokol?



Kijevben újra elkeseredett, véres összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrség között. Vannak sebesültek mindkét oldalon. Lángokban áll a Régiók Pártja irodája a Lipszkaja utcában. A tüntetők megpróbálják elfoglalni a Verhovna Rada melletti épületeket. 
A nap - 2014. február 18. - fontosabb eseményei azután, hogy az amnesztiatörvény értelmében szabadlábra helyezték mindazokat, akiket korábban a tüntetésekben való részvételük miatt tartóztattak le.

Az Ukrán Parlament környékén a tüntetőknek sikerült áttörniük a rendőrségi kordont

A város e pontjához a Berkut különleges csapatok érkeztek. Petárda-robbanások hallhatók, a tüntetők botokat használnak. A tüntetők betörtek az autóba, amely útjukat állta a kormányzati negyedhez. Elindították a kocsit és elhajtottak, felszabadítva az úttestet. Ugyanakkor, az úttesten még két jármű állt. A kijevi tüntetők áttörtek a rendőrkordonon, hogy szabaddá tegyék a Grusevszkij utcát.

Eközben ellenzéki képviselők elfoglalták a szónoki emelvényt a Parlamentben

Az ukrán Parlament plenáris ülése előtt az ellenzéki frakciók képviselői elfoglalták a szónoki emelvényt

Mintegy 50 ellenzéki áll az emelvény és az elnökség körül. Amint Arszenyij Jacenyuk a Haza és Oleg Tyagnibok a Szabadság frakció vezetője újságíróknak elmondta, az ellenzék azért akadályozza az ülés megkezdését, mert a parlamment apparátusa nem volt hajlandó regisztrálni döntésüket a 2004-es Alkotmány megújításáról, holott ez legalapvetőbb követelésük és törekvésük.

Élesedő helyzet

Több ezer tüntető indult, hogy őrt álljon a Parlament (Verhovna Rada) előtt. A kormányzati negyedben összecsapásokra kerül sor. A rendőrség könnygázt és világító gránátot alkalmaz.

"A Berkut a tetőkről a tömegbe dobálja a gránátokat Selkovicsnaja utcában!" – mondta Alekszandr Aronc szemtanú. Oleg Carjov parlamenti képviselő: "A Selkovicsnaja utcában folyik a harc. Öt rendőrt sérülésekkel bizottságunk épületébe hoztak. Elmondásuk szerint a békés tüntetők köveket, kalapácsokat, fejszéket használnak". A parlamenti ellenzék követeli, hogy haladéktalanul térjenek vissza a 2004-es alkotmányra, de a kormány még nem hajlandó erre. Az ellenzék továbbra is blokád alatt tartja a szónoki emelvényt a parlamentben.

Tüntetők másztak fel a Selkovicsnaja és Insztyituckaja utca sarkán álló ház tetejére, ahonnan a rendőrség lőtte őket

Erre azután került sor, hogy a karhatalmi erők éles lőszert kaptak. Andrej Szencsenko a Haza ellenzéki párt képviselője, a közrendet fenntartó karhatalmi forrásokra hivatkozva közölte, hogy Suljak tábornok a a belső karhatalmi csapatok parancsnoka rendelkezett, hogy éles lőszert adjanak a katonáknak, és ha közülük valaki megbotlik vagy a tömeg mellett esik le, akkor lőhet a támadókra.

Kijevben folytatódnak az elkeseredett összecsapások a tüntetők és a rendőrség között. Vannak sebesültek mindkét oldalon. Ég a Régiók Pártja irodája a Lipszkaja utcán. A tüntetők megpróbálják elfoglalni a Verhovna Rada melletti épületeket.

Kijev központjában a Berkut rohamrendőrség egyik osztaga támadásba indult a tiltakozóakció résztvevői ellen és egy tüntetőt az Еспресо.TV tudósítója szerint megöltek.
Az MTI tudósítsa:

Összecsapások, gyújtogatások

Mintegy kétezer ellenzéki tüntető csapott össze kedden Kijevben a rohamrendőrökökel a parlament épületének közelében.

Helyszíni jelentések szerint a tüntetők kövekkel dobálják a rendfenntartókat, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat vetettek be, és gumilövedékeket lőnek a tömegbe. A Reuters brit hírügyökség fotóriportere gránáttól sérült meg a mellkasán, két nőt pedig gumilövedékek sebesítettek meg.

Felgyújtottak az ellenzéki tüntetők kedden a kijevi parlamentnél egy rendőrségi teherautót, amely elzárta a parlamenthez vezető utat, a kormányzó Régiók Pártjának székházába pedig Molotov-koktélokat és köveket dobáltak, betörve az épület több ablakát.

Közben már legalább tíz tüntető sérült meg a rendőrökkel folytatott összecsapásban. Egy fiatal férfinak egy rendőr által elhajított gránát csuklóból leszakította a kezét.

Az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt képviselője úgy vélekedett, hogy a tüntetők be fognak hatolni a törvényhozás épületébe. A parlamentnek kedden plenáris ülése lett volna.

2014. febr. 7.

Autonóm Kárpátalja? Visszacsatolás?

A rendszerváltás közepette a kárpátaljai magyarságot az autonómia-vita osztotta meg elsőként. Persze akkor - 1990-ben, 91-ben - ez nem a teljes területre, hanem csupán egy Beregszász-központú magyar autonóm körzetre vonatkozott.  A beregszásziak akarták, akik kívülrekedtek volna, azok nem: ez volt az első töréspont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) addig egységes tagságán belül is. Aztán 1991-ben Ukrajna függetlensége ügyében országos népszavazást tartottak, a kárpátaljaiak területük autonómiája ügyében is szavazhattak. Bár az autonómia erős többséget kapott, az ukrán törvényhozás sem ezután, sem azóta még csak napirendre sem tűzte a kérdést.

Kárpátalja autonómiája valósággá válhat

forrás

Nyikolaj Sztaroszta, a Kárpátaljai Népi Parlament (NRPR) társadalmi szervezet vezetője közölte, hogy a kárpátaljai ruszinok a Legfelsőbb Rada képviselőihez és Janukovics elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy tegyenek eleget az 1991-es népszavazás követelményének, és adjanak autonómiát Kárpátaljának.

Nem vezet-e egy ilyen lépés az ország felbomlásához vagy föderalizálásához? Kirill Frolov a FÁK Intézet elemzője fejti ki ezzel kapcsolatos véleményét:

Teljesen igazságosnak tekintem a ruszinok követelményét. De függetlenül attól, hogy mely államban voltak ruszinok – Magyarországon, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Csehszlovákiában – mindig vonzódtak Oroszországhoz, mint a rokonállamhoz. Dmitrij Szidor esperes, a Moszkvai Patriarchátus papja ma a ruszinok lelki vezetője, aki jogaikért harcol. Arról híres, hogy jelzálogba adta lakását, és Ungvár központjában nagy templomot és missziós központot építtetett. De elítélték. Miért? A szeparatizmusért, azért, hogy követelte a lakosság 72 %-a akaratának teljesítését. Ezek a lakosok 1991-es népszavazáson Kárpátalja autonómiájára szavaztak. Alááshatja-e az autonómia a politikai helyzetet a térségben? Pont fordítva - csak stabilizálja azt. Hiszen az itt élő etnikai csoportok hangulata szögesen ellentétes. A ruszinok nem akarják, hogy bármi közük legyen az Euromajdanhoz.

Mennyire reális ma, éles válság idején, Kárpátalja autonómiájának a gondolata? Mihail Pogrebinskij a kijevi Politikai és Konfliktuskutató Központ vezetője fejti ki az ezzel kapcsolatos véleményét:

Aktívabb lett a ruszinok egy bizonyos része. Ezek nem az egész régiót, hanem csak a nemzeti közösségüket képviselik, és nagyon régóta síkraszállnak autonómiáért. Nem mondanám, hogy kezdeményezésük ürügyül szolgálhat az ország felbomlásához. Csak azért, mert követelésük teljesítése jelenleg nem valószínű, bár ruszinok motívumai érthetőek. Nem akarják, hogy régiójukat Galícia tartsa ellenőrzés alatt, az a körzet, ahol virágzik az ukrán nacionalizmus, ahol ezekben a napokban elfoglalják a helyi közigazgatás épületeit. Ruszinok tartanak attól, hogy radikális nacionalisták kerülnek hatalomra, akik Ukrajna ellenségének tartják őket.
Ami pedig az autonómiához való jogot illeti, elvileg ez valósággá válhat az új Alkotmányban, amely szélesebb jogokat kell hogy biztosítson nem csak a régióknak, hanem etnikai kisebbségeknek is. De egyelőre ez nincs meg. A ruszinok aktivitása objektíven ösztönzi az állami berendezkedés változtatását, az új alkotmány bevezetését, mert mint kiderült, a régi olyan rendetleséghez vezethet, amilyet ma látunk...


Mi van, ha szétesik Ukrajna?

forrás

Nincs semmilyen általános szabály arra, hogy egy ország hogyan szakadhat szét, az egyetlen elvárás az, hogy ez békés úton következzen be. Jugoszlávia felbomlásakor Brüsszel és Washington szerette volna a folyamatot békés mederben tartani, de erőfeszítéseik sikertelenek maradtak.

Az Európai Közösség később már csak a fegyveres konfliktus mielőbbi befejeződését próbálta elősegíteni. Kidolgozott néhány elvet, amelynek alapján kész volt elismerni az újonnan függetlenné vált államokat. Ezek közé tartozott például az emberi jogok, ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Egy másik elv értelmében egy tagköztársaság kiválásához a lakosság általános egyetértése szükséges, amit népszavazás fejezhet ki a legjobban. Egy új állam elismeréséről egyébként minden ország önállóan dönt, és ebben szabad keze van. Valaki Koszovót hozta példaként: Magyarország, és az EU tagjainak többsége – Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus kivételével – elismerte az államot, de például Ukrajna vagy Oroszország nem.
Magyarország térképe Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után


Kárpátalja visszacsatolása?

„Az ukrán válság könnyen teremthet olyan történelmi lehetőséget, amely megnyugtatóan és akár véglegesen is rendezheti a kárpátaljai magyarság helyzetét” – idézte az MTI a párt közleményét. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke szerint a Fidesz nem ismerte fel a lehetőséget. A hétvégén tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián „Martonyi János külügyminiszter Ukrajna területi épségéért aggódott, miközben a visegrádi négyek miniszterelnökeinek közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor egyetlen szóval sem említette a kárpátaljai magyarságot”.

Szávay Gyöngyösi Mártonnal közösen a múlt héten levélben fordult az Országgyűlés Külügyi, illetve Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökeihez, a két bizottság együttes, zárt ülésének összehívását kezdeményezve. Ezen az ukrajnai belpolitikai fejleményeket és a 120 ezres kárpátaljai magyarság helyzetét tárgyalják meg. A javaslat nyomán az ülésre csütörtökön kerül sor.  A Jobbik szerint egy ötpárti delegáció megalakítására van szükség, amely Kárpátaljára utazva tájékozódna a helyzetről.
Valamit vissza?

„Bevonulhatunk persze megint Ukrajnába, ha Magyarország történetesen ismét agressziót szeretne elkövetni.” Valki szerint az ENSZ-alapokmány erőszaktilalmának legsúlyosabb megsértése lenne, ha valaki „segítséget nyújtana” az ottani magyar közösségnek. Ezt egyébként sok más tényező mellett NATO-tagságunk is kizárná. A NATO integrált védelmi rendszere nem tesz lehetővé semmilyen egyoldalú katonai lépést.

Jellemző például, hogy a magyar légtér megsértése esetén Olaszországból érkezik a parancs a Gripeneknek, hogy szálljanak fel, és fogják el a repülőt. Ugyanez vonatkozik a szárazföldi erőkre is, tehát a magyar hadsereg önállóan mozdulni sem tud.

Függetlenül attól, hogy milyen természetű a konfliktus, polgárháború zajlik-e, fegyveres erő kizárólag az adott ország engedélyével vagy az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján lépheti át az országhatárokat. Ezen kívül minden más agressziónak minősül, és azonnali szankciókat vonna maga után. Tökéletesen téves az a gyakran hallható feltételezés, hogy az államoknak joguk lenne „humanitárius intervenció” végrehajtására, ha egy másik országban az emberek nagyobb csoportjai közvetlen veszélybe kerülnek. Az ilyen helyzeteket is csak a Biztonsági Tanácsnak értékelhet, és csak ő dönthet a beavatkozásról. Ezt a tételt 2005-ben az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszaka is teljes konszenzussal erősítette meg.

____________________________

pr cikk - tisza forrás