Egyenesben a forradalomról

2014. máj. 30.

Társult EU-tag lesz Ukrajna?

Miközben nem csitulnak a harcok az ország keleti régióiban és egyebek mellett Kárpátalján is folyik a fiatalok behívása sorkatonai szolgálatra, aközben előremozdulások történnek a békés kibontakozás irányában is. Ezt segíthetné elé az urópai integrációs folyamat.

A Népszava értesülései szerint Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, miszerint Ukrajna a Moldova és Grúzia esetében tervezett június 27-nél korábban aláírhatja a szabadkereskedelmi övezet létrehozását is előirányzó társulási megállapodás gazdasági részét az EU-val.

A megbízott külügyminiszter sajtótájékoztatójáról beszámoló Ukrinform Hírügynökség szerint az eredeti menetrendben az szerepel, hogy a három volt szovjet tagköztársaság egyszerre, június 27-én írja alá a szerződést. Ám Petro Porosenko, a május 25-én lezajlott elnökválasztás győztese azt szeretné, ha ennél egy korábbi időpontban kerülne sor e megállapodás aláírására. Ennek érdekében Porosenko konzultációt kezdeményez az Európai Unióval.

Kitűzött időpontról ugyan egyelőre nincsenek értesülések, de vélhetően Porosenko június 7-i ünnepélyes beiktatása utánra várható.

Emlékeztetőül: Ukrajnában a zavargások tavaly novemberben kezdődtek, amikor a Janukovics kormányzat felfüggesztette a társulási egyezmény előkészületeit és Vilniusban nem írta alá a megállapodást. Ezzel szemben a "forradalomban fogant" új hatalom azonnal lépett, és az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás politikai részét 2014. március 21-én már aláírták Brüsszelben.

2014. máj. 26.

Porosenko elnök, Klicsko kijevi polgármester lesz

Hatalmasat tarolt az UDAR párt a május 25-én tartott ukrajnai választáson. Bár az esemény részben polgárháborús körülmények között zajlott és a keleti megyékben a szeparatista erők konkrétan megakadályozták a lebonyolítását, az egyértelmű eredmény nehezen kérdőjelezhető meg. Az Ütés (UDAR) nagy győzelmének nem feltétlenül kell örvendenünk: a pártelnök Klicsko már korábban kijelentette: Kárpátalján nem lesz autonómia.
Részletek (forrás: MTI, HVG):   

Petro Porosenko, a Vitalij Kicsko vezette UDAR párt jelöltje megszerezte a szavazatok több mint felét (55,9 százalékát). a hírek szerint Kijevben különösebb lelkesedés nélkül fogadták a csokoládékirály milliárdos első körös győzelmét.  A Majdanon, ahol februárban véres csaták árán diadalmaskodott a Viktor Janukovics államfőt megbuktató forradalom, mindössze pár százan verődtek össze, hogy teljes csöndben nézzék a választási közvetítést.

"Az első dolog az lesz, hogy azonnal párbeszédet kezdünk a Donyecki-medencében élőkkel" - nyilatkozta a vasárnap megválasztott új ukrán államfő. Hozzátette,  az új kijevi vezetés harcot kezd az egész országot fojtogató korrupció ellen is. "Mindegy, hogy milyen gazdag az illető, s hogy a szövetségesünk, vagy a politikai ellenfelünk".

Porosenko közölte, kész arra, hogy nemzetközi közvetítéssel tárgyalásokat kezdjen Moszkvával a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. "Oroszország a szomszédunk, és az utóbbi kétszáz évben mindig is nagy jelentősége volt a Moszkvához fűződő kapcsolatoknak" - hangsúlyozta, de hozzátette: Kijev soha sem fogja elismerni az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten rendezett márciusi népszavazást, s a két millió lakosú térség orosz megszállását". Porosenko szerint a választási eredmények azt mutatják, hogy az ukrán választók kilencven százaléka az egységes Ukrajnára - nem pedig az ukrán, illetve oroszok lakta országrészek föderációjára - szavazott, s nyolcvan százalékos az európai integrációt támogatók aránya.

Klicsko is jól taktikázott


A szavazatok 57,4 százalékával Vitalij Klicsko, az UDAR (Ütés) párt vezetője nyerte a vasárnapi ukrán elnökválasztással együtt tartott kijevi polgármester-választást az ukrán televízióban ismertetett exit poll felmérés eredménye szerint.

A volt profi ökölvívó világbajnok 2006-ban és 2008-ban is indult a tisztségért, de mindkét alkalommal alulmaradt. Most több mint 40 százalékkal előzte meg a második helyen végző Leszja Orobec parlamenti képviselőt, Majdan téri aktivistát.

A 42 éves Klicsko pártjának jelöltje, a milliárdos Petro Porosenko már az első fordulóban megnyerte az előrehozott elnökválasztást.

Klicsko a sajtónak arról beszélt, hogy az ukrán főváros központjában a tüntetések idején emelt barikádok "betöltötték funkciójukat", és ideje lebontani őket.

"Azzal a felhívással fordulunk az emberekhez, segítsenek elbontani a barikádokat, hogy Kijev és Ukrajna visszatérjen a normális kerékvágásba. Vissza kell hoznunk a békét Ukrajnába, a főváros pedig jó példát fog mutatni az egész országnak" – mondta.

A kijevi Függetlenség terén, a Majdanon aktivisták eddig megtagadták, hogy elhagyják a belvárost, amíg nem valósulnak meg azok a reformok, amelyekért harcoltak.

Klicsko megígérte, hogy nem alkalmaz erőszakot a Majdanon több mint fél éve sátrat vert tüntetők ellen, de megpróbálja majd meggyőzni őket, hogy bontsák le a barikádokat.

A 2,8 milliós ukrán főváros leendő polgármestere úgy fogalmazott: sok reformra van szükség a közlekedés, az ingatlanpiac, az egészségügyi ellátás és az oktatás terén, és elsődleges célnak tartja a korrupció elleni harcot.

A polgármesteri tisztség most azonban inkább csak reprezentatív tisztség, a legfontosabb döntéseket az államfő által közvetlenül kinevezett közgyűlési elnök hozza meg. Megfigyelők ugyanakkor arra számítanak, hogy Porosenko nagyobb hatalommal ruházza majd fel a bizalmasának tartott Klicskót.

Vitalij Klicsko egyelőre csak átmeneti ideig, a 2015 októberében tartandó rendes polgármester-választásig lesz a város vezetője. A polgármesteri szék 2012 nyara óta üres.

A hajdani ökölvívó világbanjnok megválasztásának és az UDAR nagy térnyerésének természetesen vannak árnyoldalai is, euek közül az egyik, hogy Klicsko már korábban nyilatkozott:  Nem lesz kárpátaljai autonómia

Nem lesz Kárpátalján autonómia, mivel az az ukrán alkotmányba ütközik – nyilatkozta a Heti Válasznak Vitalij Klicsko, az UDAR párt vezetője. Klicsko hozzátette: a helyi önkormányzatok hatáskörét szeretnék szélesíteni. Az eltörölt nyelvtörvényről a politikus azt mondja: az is alkotmányellenes volt, de új törvényen dolgoznak.

Mindig is az ukrán alkotmányba ütközött a nemrég eltörölt az ukrán nyelvtörvény – nyilatkozta a Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Udar párt elnöke.
Klicsko hozzátette: megérti az ezzel kapcsolatos aggodalmat, és szeretné közelebb vinni hazáját az Európai Unió alapelveihez, ebbe pedig „az emberjogi normák tiszteletben tartása is beleértendő, ami az itt élő kisebbségek felemelkedésének kulcsa. Ezért az UDAR új törvényen dolgozik, melyet remélhetőleg Ukrajna összes nemzetisége el fog fogadni.” A politikus elmondta: az alkotmány nem garantál senkinek autonómiát, ezt a kérdést decentralizációval kell megoldani, és több jogkört kell adni az önkormányzatoknak.

A nacionalizmustól való félelemre reagálva Klicsko azt mondta: „Az erőszakoskodó emberek nagy része nem nacionalista, csupán dühös állampolgár”, a kisebbségek védelmét pedig garantálja az alkotmány.

2014. máj. 22.

Elnökválasztás: május 25

Ukrajnai elnökválasztás, 2014


Mind a szakmai elemzők, mind a közvéleménykutatók továbbra is az Udar-os Petro Porosenko üzletembert tartják a vasárnapi ukrán elnökválasztás fő esélyesének. A csokoládékirályként emlegetett jelölt a Klicsko vezette Ütés párt színeiben száll ringbe.

Felívelő népszerűségével szemben a börtönből való szabadulása óta jelentősen csökkent a  Julia Timosenko korábbi miniszterelnök támogatottsága, aki a Batykivscsina (Haza) párt zászlaja alatt indul, mikörben az ország keleti felén harcok dúlnak és Ukrajna fővárosában, a Majdanon még állnak a sátrak, a hónapokig tartó tiltakozó akciókra emlékeztetve.

Az elnökválasztás lebonyolításával kapcsolatban Kijevben nem számítanak különösebb nehézségekre, de a keleti megyékben lehetnek gondok május 25-én, vasárnap, ezért a hatóságok hetvenötezer katonát mozgósítanak a zökkenőmentes szavazás biztosítása érdekében - miközben a keleti területek határán a kormányhoz hű milícia fegyveresei járőröznek. A kijevi vezetés nem tartja kizártnak, hogy az oroszbarát szeparatisták több provokációival is igyekeznek megzavarni az ukrajnai elnökválasztás békés lebonyolítását.

2014. máj. 16.

Porosenko a legesélyesebb - elnökválasztás a krízis közepén

Választás válság közepette... Petro Porosenko üzletember és politikus megnyerné már az első fordulóban az ukrán elnökválasztást, ha most rendeznék meg azt - derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb, csütörtökön közzétett felméréséből, amelyet az MTI 2014. május 15-én ismertetett.

A Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) párt által támogatott "csokoládégyáros" Porosenkóra a megkérdezettek 33,7 százaléka készül a szavazatát adni a tíz nap múlva esedékes elnökválasztáson. Ezzel az eredménnyel jócskán lehagyta a többi elnökjelöltet, köztük a második helyen álló Julija Timosenkót, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltjét, akinek támogatottsága 5,9 százalékra esett vissza az áprilisi 9,5 százalékról.

A harmadik helyen Szerhij Tihipko régiópárti politikus áll 4,1 százalékkal, őt követi 4 százalékkal Anatolij Gricenko, a Haza parlamenti frakciójából kivált volt védelmi miniszter.

Oleh Ljasko független parlamenti honatyát, a radikális párt vezetőjét a megkérdezettek 3,3, Mihajlo Dobkint, a hatalomváltás előtt kormányzó Régiók Pártja jelöltjét 2,6, Petro Szimonyeko kommunista pártvezért 2,4, Olha Bohomolec Majdan-aktivistát 2,1, Oleh Tyahnibokot, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnökét pedig egy százaléka támogatja. A többi 14 jelöltre összesen a választók 2,4 százaléka szavazna.

A felmérésben részt vevők 13 százaléka jelezte, hogy egyik jelöltet sem támogatja, míg 25,4 százalék még nem döntötte el, melyik jelöltre adja a szavazatát.

A szociológusok számításai szerint ha most lenne a választás, és csak azok vennének részt rajta, akik már eldöntötték, kire szavaznak, akkor 62 százalékos lenne a részvétel. Ez alapján Porosenko 54,7 százalékkal az első fordulóban megnyerné a választást.

A felmérést a szociológusok április 29. és május 11. között végezték, 2200 nagykorú vett benne részt Ukrajna minden régiójából, kivéve a Krímet - közölte az MTI.

2014. máj. 3.

Odesszában elszabadult a pokol

Háromnapos nemzeti gyász Odesszában (május 3 és 5)

2014. május 2-án este a milliós ukrán nagyvárosban tömeges összecsapásokra került sor, amelynek következtében, a legfrissebb adatok szerint, 43 ember életét vesztette és több mint 200-an megsebesültek, köztük 25 állapota igen súlyos. Az összecsapásokban az ország föderációjának támogatói és ellenzői vettek részt.

Arról, hogy ki kire támadt rá, ellentmondó információk láttak napvilágot, a felek egymást vádolják.

A halálos áldozatok között egyes híradások szerint több (valószínűleg 15) orosz állampolgár is van. Oroszország Külügyminisztériuma felszólította az ukrán vezetést, hogy találjanak megoldást a válságra és hivatalosan jelentsék be, hogy valóban vannak-e orosz állampolgárok a halottak között.



Az Unian ukrán hírügynökség esti (máj. 2.) jelentése szerint a kijevi hatalommal rokonszenvező néhány száz aktivista a szakszervezetek székháza előtti téren felgyújtotta az oroszbarát szeparatisták sátrait. Utóbbiak itt gyűjtöttek aláírásokat az Ukrajna szövetségi állammá való átalakításáról és az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánításáról szóló népszavazás megrendezéséhez.

A szakadárok bemenekültek az épületbe, ahonnan lőfegyverekkel lőttek ki, és kövekkel is dobálták a támadókat. Tűz ütött ki a szakszervezeti székházban is, ahonnan többen az ablakokon kiugrálva menekültek.

Harcok más régiókban

Az ukrán kormányerők május 2-án Szlovjanszknál indított támadása a legjelentősebb hadmozdulat azóta, hogy ott egy hónappal ezelőtt fegyveres felkelés robbant ki a 130 ezres lakosú kelet-ukrajnai városban.

Avakov az akcióról szombaton azt írta, hogy a szakadárok elleni "hadművelet aktív szakasza hajnalban folytatódott".

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség a felkelők tájékoztatását idézve arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Szlovjanszkban lőtték az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét, ahol a felkelők parancsnoksága is van. Egy ember meghalt, tízen megsebesültek.


A kelet-ukrajnai Kramatorszkban folytatódott május 2-án hajnalban az ukrán kormányerők hadművelete az oroszbarát szakadárok ellen. Ezt Arszen Avakov ukrán belügyminiszter jelentette be kora reggel.

A politikus tájékoztatása szerint erőik elfoglalták a tévétornyot Kramatorszk városában.

Megjegyzendő, hogy valamennyi eseményről más-más beállításban számolnak be az orosz és az ukrán hírforrások, a Slavjánszki eseményeket például mindkét fél saját sikereként értékeli.


2014. máj. 1.

Nem csökken a feszültség Kelet-Ukrajnában

Átterjedhet-e Ukrajna középső és déli területeire az orosz befolyás?


Nehéz megítélni és átlátni, pontosan mi is történik jelenleg Ukrajnában (mind a tudósítások, mind a politikai nyilatkozatok, de még a szakértői vélemények is súlyos ellentmondásokkal terhesek). Ennél csak azt nehezebb megítélni, mi fog ezután történni: alább hagy-e a polgárháborús veszély avagy tovább eszkalálódik. Akadnak, akik már a harmadik világháborút vizionálják - az ukrán miniszterelnök legutóbb már azzal vádolta Putyint, hogy ennek kirobbantására készül.

Ez valószínűleg csak a szónoki retorika része volt, ám annyi bizonyosnak látszik, hogy a kijevi kormány nem képes ellenőrizni a donyecki régióban kialakult helyzetet. Ezt maga Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő ismerte el április 30-án a megyei adminisztrációk vezetőinek Kijevben megtartott értekezletén, amikor is mértéken felül veszélyesnek minősítette a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben uralkodó állapotokat; totális orosz katonai beavatkozás veszélyéről beszélt, miközben nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az ukrán hadierőt "teljes harckészültségbe" helyezték.

Az Unian hírügynökség beszámolója szerint az ügyvivő államfő szó szerint ezeket mondotta:
Ma ebben a városban [Donyeckban] a hatalom nem ellenőrzi a helyzetet, ahogy Donyeck megye egy részében sem.

Vajon lehet-e erről arra következtetni, hogy ez a régió is elveszett Ukrajna számára? Ez nem zárható ki, hiszen például Luhanszkban az oroszbarát erők elfoglalták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a főügyészség és a megyei állami hivatal épületét, tehát gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják a várost. A megye más városaiban is hasonló a helyzet.

Az ukrán ideiglenes elnök szavai szerint Szlovjanszk városát teljes mértékben az Oroszországból érkezett "terror- és diverzáns csoportok" uralják. Hangsúlyozta, hogy az említett két megyében az ukrán fegyveres erők nem képesek ellenőrizni a helyzetet. Tétlenséggel, ügyefogyottsággal és helyenként árulással vádolta meg a helyi rendvédelmi erőket. Hangoztatta, "ez a fő oka annak, hogy az ukrán hatóságok nem hatékonyak, és gyenge a tevékenységük eredménye. Ezt nehéz beismerni, de igaz" - tette hozzá. Bejelentette: utasította a megyei kormányzókat, akadályozzák meg, hogy az események átterjednek Ukrajna középső és déli területeire.


Legitim-e az új kijevi hatalom?

Ha nem is illegitim, legitimitása megkérdőjelezhető. Ezt maguk a vezetők is elismerik azzal, hogy hatalmuk legalizálását az elnökválasztástól és az ezzel egyidejű népszavazástól várják. Az ügyvivő államfő április 30-án Kijevben fogadta az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének egy küldöttségét. A találkozón azt hangoztatta, hogy a május 25-i soron kívüli ukrajnai elnökválasztás a végső szakasza lesz az új kijevi hatalom legalizálásának. Az ukrán kormány az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást is akar tartani az ország területi egységéről.  A vonatkozó törvénytervezetet a kormány még szerdán benyújtja a parlamentnek - közölte Jacenyuk.

A referendumon az Ukrajnát leginkább aggasztó kérdések fognak szerepelni: az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció. Turcsinov ezzel kapcsolatban azt közölte, az új kijevi hatalom prioritása az, hogy az elnökválasztási kampányban nem engedi meg közigazgatási források felhasználását a választók befolyásolására, és nem avatkozik be a polgárok akaratnyilvánításába.

Eközben folytatódtak a tárgyalások az EBESZ-megfigyelőinek szabadon bocsátása ügyében, akiket a múlt héten raboltak el fegyveres oroszbarát szakadárok Szlovjanszkban. Egyiküket egészségi állapotára való tekintettel vasárnap elengedték, hatan azonban továbbra is fogságban vannak. A Donyeck megye északi részén lévő városban továbbra is nagy a feszültség. Ahogyan Harkivban és Luhanszkban is. Sőt, szerdára virradóra újabb városban, Krasznoarmejszkben is zavargások voltak.

Luhanszkban kedd délután Moszkva-barát tömeg tört be a regionális kormányzat épületébe, miután lejárt a határidő, ameddig a szeparatisták népszavazást követeltek, illetve az orosz nyelv használati jogát. A szakadárok ukrán zászlókat égettek, az épületre pedig kitűzték az orosz lobogót. Az ukrán rendőrség nem avatkozott közbe. Az ukrán belügyminiszter tanácsadója úgy reagált, hogy a térségi vezetők kezéből kicsúszott a rendőrség irányítása, ezért nem állították meg az oroszbarát aktivistákat, és az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyvereseket.