Egyenesben a forradalomról

2014. máj. 1.

Nem csökken a feszültség Kelet-Ukrajnában

Átterjedhet-e Ukrajna középső és déli területeire az orosz befolyás?


Nehéz megítélni és átlátni, pontosan mi is történik jelenleg Ukrajnában (mind a tudósítások, mind a politikai nyilatkozatok, de még a szakértői vélemények is súlyos ellentmondásokkal terhesek). Ennél csak azt nehezebb megítélni, mi fog ezután történni: alább hagy-e a polgárháborús veszély avagy tovább eszkalálódik. Akadnak, akik már a harmadik világháborút vizionálják - az ukrán miniszterelnök legutóbb már azzal vádolta Putyint, hogy ennek kirobbantására készül.

Ez valószínűleg csak a szónoki retorika része volt, ám annyi bizonyosnak látszik, hogy a kijevi kormány nem képes ellenőrizni a donyecki régióban kialakult helyzetet. Ezt maga Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő ismerte el április 30-án a megyei adminisztrációk vezetőinek Kijevben megtartott értekezletén, amikor is mértéken felül veszélyesnek minősítette a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben uralkodó állapotokat; totális orosz katonai beavatkozás veszélyéről beszélt, miközben nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az ukrán hadierőt "teljes harckészültségbe" helyezték.

Az Unian hírügynökség beszámolója szerint az ügyvivő államfő szó szerint ezeket mondotta:
Ma ebben a városban [Donyeckban] a hatalom nem ellenőrzi a helyzetet, ahogy Donyeck megye egy részében sem.

Vajon lehet-e erről arra következtetni, hogy ez a régió is elveszett Ukrajna számára? Ez nem zárható ki, hiszen például Luhanszkban az oroszbarát erők elfoglalták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a főügyészség és a megyei állami hivatal épületét, tehát gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják a várost. A megye más városaiban is hasonló a helyzet.

Az ukrán ideiglenes elnök szavai szerint Szlovjanszk városát teljes mértékben az Oroszországból érkezett "terror- és diverzáns csoportok" uralják. Hangsúlyozta, hogy az említett két megyében az ukrán fegyveres erők nem képesek ellenőrizni a helyzetet. Tétlenséggel, ügyefogyottsággal és helyenként árulással vádolta meg a helyi rendvédelmi erőket. Hangoztatta, "ez a fő oka annak, hogy az ukrán hatóságok nem hatékonyak, és gyenge a tevékenységük eredménye. Ezt nehéz beismerni, de igaz" - tette hozzá. Bejelentette: utasította a megyei kormányzókat, akadályozzák meg, hogy az események átterjednek Ukrajna középső és déli területeire.


Legitim-e az új kijevi hatalom?

Ha nem is illegitim, legitimitása megkérdőjelezhető. Ezt maguk a vezetők is elismerik azzal, hogy hatalmuk legalizálását az elnökválasztástól és az ezzel egyidejű népszavazástól várják. Az ügyvivő államfő április 30-án Kijevben fogadta az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének egy küldöttségét. A találkozón azt hangoztatta, hogy a május 25-i soron kívüli ukrajnai elnökválasztás a végső szakasza lesz az új kijevi hatalom legalizálásának. Az ukrán kormány az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást is akar tartani az ország területi egységéről.  A vonatkozó törvénytervezetet a kormány még szerdán benyújtja a parlamentnek - közölte Jacenyuk.

A referendumon az Ukrajnát leginkább aggasztó kérdések fognak szerepelni: az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció. Turcsinov ezzel kapcsolatban azt közölte, az új kijevi hatalom prioritása az, hogy az elnökválasztási kampányban nem engedi meg közigazgatási források felhasználását a választók befolyásolására, és nem avatkozik be a polgárok akaratnyilvánításába.

Eközben folytatódtak a tárgyalások az EBESZ-megfigyelőinek szabadon bocsátása ügyében, akiket a múlt héten raboltak el fegyveres oroszbarát szakadárok Szlovjanszkban. Egyiküket egészségi állapotára való tekintettel vasárnap elengedték, hatan azonban továbbra is fogságban vannak. A Donyeck megye északi részén lévő városban továbbra is nagy a feszültség. Ahogyan Harkivban és Luhanszkban is. Sőt, szerdára virradóra újabb városban, Krasznoarmejszkben is zavargások voltak.

Luhanszkban kedd délután Moszkva-barát tömeg tört be a regionális kormányzat épületébe, miután lejárt a határidő, ameddig a szeparatisták népszavazást követeltek, illetve az orosz nyelv használati jogát. A szakadárok ukrán zászlókat égettek, az épületre pedig kitűzték az orosz lobogót. Az ukrán rendőrség nem avatkozott közbe. Az ukrán belügyminiszter tanácsadója úgy reagált, hogy a térségi vezetők kezéből kicsúszott a rendőrség irányítása, ezért nem állították meg az oroszbarát aktivistákat, és az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyvereseket.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése