Egyenesben a forradalomról

2014. jún. 27.

Aláírták: társulási megállapodás Ukrajnával

Ukrajna az uniós szerződés értelmében felvételét kéri az Európai Unióba

EU-társulási megállapodások Grúziával, Moldovával és Ukrajnával 


Miközben Ukrajnában továbbra is polgárháborús viszonyok uralkodnak, aláírták Brüsszelben az Ukrajnával kötendő társulási megállapodás szabadkereskedelemről szóló részét. Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

A történelmi jelentőségü esemény időpontja: 2014. június 27-e, péntek délelőtt, amikor is Brüsszelben aláírták az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.

Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

Porosenko patetikus szózata


"Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte némi pátosszal Petro Porosenko, s beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.

Oroszország: súlyos következményei lesznek a megállapodásoknak


Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik.

Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Kijev csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez, akkor Moszkva nem tarthatja fenn a vámmentességet egy sor ukrán termék számára a volt szovjet köztársaságokat összefogó Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi zónájában.

A kilátásba helyezett intézkedés elsősorban ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekre és bizonyos ipari termékekre vonatkozik. Putyin tavaly decemberben kijelentette, hogy ennek semmi köze sincs a politikához, csupán Oroszország gazdasági érdekeinek védelméről van szó.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes is bírálta Kijev és Brüsszel megállapodását. Elismerte, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de "az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek. "Egy ilyen egyezmény komoly hatással van mindegyik állam szuverenitására" - mondta a magas rangú orosz diplomata.

Tavaly november végén amiatt robbantak ki a hatalomellenes tiltakozó megmozdulások Kijevben, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán államfő Moszkva nyomására visszalépett az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásától. Az ukrán vezetés arra hivatkozott, hogy a megállapodás előnytelen lenne az ország gazdasága számára.

Néhány héttel később Moszkvában az ukrán kormány és az állami cégek képviselői Ukrajnának ígért több milliárd dolláros orosz pénzügyi segítségnyújtásról és az orosz földgáz árának csökkentéséről írtak alá megállapodást.

A februári kijevi hatalomváltást követően a Kreml leállította az ukrán eurókötvények vásárlását, és semmisnek nyilvánította a gázár-megállapodást is. A múlt hétfő óta a Gazprom leállította a földgáz szállítását Ukrajnának és közölte, hogy csak az előre kifizetett mennyiséget hajlandó eljuttatni a szomszédos országnak, amely nem térítette meg 4,5 milliárd dolláros gázadósságát sem. Márciusban néhány hét alatt Oroszországhoz csatolták az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd Kijev-ellenes oroszbarát szakadárok Ukrajna keleti megyéiben is megpróbálkoztak a hatalom átvételével.

2014. jún. 18.

Porosenko tűzszünetet hirdet

Egy nappal a több halálos áldozatot követelő újabb Luhansz megyei harcok és ugyancsak egy nappal az Urengoj-Ungvár gázvezeték Poltava területi szakaszán történt robbantás után Ukrajna egyoldalúan felfüggeszti a katonai hadműveletet Kelet-Ukrajnában, amnesztiát ajánl a fegyverletételt választó lázadóknak és lehetővé teszi, hogy az Oroszországból érkezett harcosok egy korridoron visszatérjenek a határ túloldalára. Ezt az ajánlatot azután tette Petro Porosenko új ukrán elnök, hogy nem sokkal korábban telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Az ukrán elnök kedd este telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel a kétoldalú viszonyról és az ukrán válságövezetben uralkodó helyzetről. Porosenko már hétfőn bejelentette, hogy még a héten részletes béketervet terjeszt elő, amelynek a kelet-ukrajnai lázadókkal kötendő tűzszüneti egyezmény is részét képezi.

Porosenko beszélt arról, hogy éveken át az ukrán hadsereg szisztematikus leépítése zajlott. A háború csupasz kézzel, alig felfegyverzett katonákkal ért bennünket - fogalmazott. Porosenko biztosította a jelen lévő katonai vezetőket, hogy Ukrajna győzelmet fog aratni ebben a küzdelemben.

Porosenko és Putyin hónap elején történt rövid találkozója után az esti telefonbeszélgetés volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két, egyre ellenségesebb ország elnökei között.

Reggel még csak a megbeszélések tényét említették közleményben, de Porosenko délelőtt gyakorlatilag olyan bejelentést tett, amivel eleget tett az oroszok korábbi követelésének.

Ukrajna egyoldalú tűzszünetet hirdet


Cserébe azt várja, hogy az "események összes résztvevője" - azaz a kelet-ukrajnai lázadók is -, támogassák az elnök béketervét - tudatta.

Porosenko azt is közölte, hogy amnesztiát kapnak azok a felkelők, akik leteszik a fegyvert és akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket. Emellett egy olyan folyosó létrehozását javasolja, amelyen keresztül "a zsoldosok fegyver nélkül elhagyhatják országunk területét". Ezzel a szerinte Moszkva által pénzelt és Ukrajnába küldött fegyveresekre utalt.

Korábban Kirill kijevi pátriárka, az ukrán pravoszláv egyház feje azt mondta, hogy "a zsoldosokat likvidálni" kell.

Porosenko figyelmeztetett, hogy ajánlata csak rövid ideig él majd, tehát a fegyverletételt és a kivonulást gyorsan kell végrehajtani.

Az ukrán elnök tegnap Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt, akivel arról beszélt, hogy 10 km széles ütközőzónát kellene létrehozni a harcoló felek között.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben Porosenko részvétét nyilvánította a Luganszk közelében meghalt két orosz újságíró halála miatt és azt mondta: igyekeznek vigyázni a tudósítók biztonságára. Az orosz állami tévé riportere és operatőre az ukrán erők és a felkelők harcában, egy aknavető támadás után vesztette életét. Az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács szerint ugyanakkor nem volt rajtuk megkülönböztető jelzés és a riporternek nem volt engedélyük Ukrajnában dolgozni.

Gyenisz Pusilin, a külvilág által el nem ismert "Donyecki Népköztársaság" egyik vezetője értelmetlennek nevezte az ukrán elnök ajánlatát.

"Ha letesszük a fegyvert, akkor fegyver nélkül fognak el bennünket" - mondta az ellenzéki Dozsgy tévében. Luganszkban közben a lázadók egy olyan különleges egységet hoztak létre, amelynek feladata "megtisztítani saját soraikat a kémektől és diverzánsoktól".

Kedden több, mint 30 fegyverest öltek meg az ukrán erők a luganszki régióban fekvő Szcsasztjánál. Arszen Avakov belügyminiszter pedig azt mondta: az Urengoj-Ungvár gázvezetéken történt robbanást egy pokolgép okozta.

Előzőleg a Gazprom és az ukrán Naftogaz nem tudott megállapodni az Ukrajnának szállítandó orosz gáz áráról és Ukrajna tartozásairól. Ezt követően a Gazprom átállt arra a számlázási módra, hogy előre kéri a szállítandó gáz árát és mivel Ukrajna nem fizetett, ezért elzárta a csapokat.


Mindeközben:

Komolyan aggódhatunk Ukrajna miatt a Nemzetbiztonsági bizottság szerint

Továbbra is elhúzódó és mélyülő konfliktusról van szó Ukrajnában - erről tájékoztatták a magyar szolgálatok képviselői szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
Mik ezek?

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a zárt ülés után újságíróknak úgy nyilatkozott: a szomszédos országban a háború eszközei kiszélesedtek, egyre inkább totális eszközökkel zajlik a harc, egyre több a halálos áldozat. A kárpátaljai magyarság jelenleg nincs közvetlen veszélyben - emelte ki Molnár Zsolt, ugyanakkor hozzátette: egy ilyen elhúzódó válság esetén már mindenre kiterjedő hatásokkal kell számolni.

Szél Bernadett , a bizottság LMP-s tagja elmondta: külön tájékoztatást kért arról az atomvonatról, amely Magyarországról kiégett, illetve sérült fűtőelemeket szállítana a célállomásra. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg Ukrajnában ilyen helyzet van, bármiféle nukleáris mozgás induljon meg a térségben.

2014. jún. 17.

Felrobbant az Európába vezető gázcső

 Terrortámadás? Diverzáns akció? Baleset?

A Poltava területhez tartozó Lohvica közelében felrobbant az Urengoj - Pomari - Ungvár csővezeték - adta hírül többek között az Interfax hírügyökség a helyi belügyi szervek közlésére támaszkodbva.
Az előzetes jelentések szerint emberáldozatot nem követelt a robbanás, senki sem sérült meg. Jelenleg a helyszíni vizsgálat folyik, illetve a gázfolyás eltorlaszolásán fáradoznak. A gázömlés mintegy 1 km-es körzetet érint.


Szemtanúk beszámolója szerint a lángok kb. 200 méter magasra csaptak fel. A helyi szervek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy terrortámadás történt. Mint emlékezetes, márciusban a szélsőségesen nacionalista Jobb Szektpr vezetője Dmitrij Jaros azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja az Oroszországot és Európa országait összekötő gázvezetéket, így kívánván megfosztani Moszkva pénzforrását.

A Testvériség gázvezeték a szibériai forráshelyet köti össze Ungvárral, innen jut az energiahordozó a nyugat-európai végfelhasználókhoz. 

Frissítés:

A robbanás nem veszélyezteti a gázszállítást

Az Urengoj-Ungvár gázvezetékem történt robbanás nem befolyásolja a földgáz szállítását Európába, adta közre a Interfax-Ukrajna hírügynökség sajtószolgálata révén az Ukrtransgaz. Az Energiaügyi Minisztérium és a szénipari Ügynökség jelentette, a lakossági gázellátás sem s nem állt le.  A Naftogaz Ukrajna most vizsgálja a robbanás okait és körülményeit.

Megállapították, hogy a balesetet nyomáscsökkenés okozta, vagyis az, hogy a nyomás alatt álló 1400 mm átmérőjű gázcső 2 m mélységben (azaz a föld alatt 2 méterrel) elvesztette hermetikus jellegét. Magyarul: kilukadt. 






Hatan vesztették életüket Kramatorszkban

A Kramatorszk városában (Donyecki terület) folytatott harcok következtében június 16-án 6 ember vesztette életét – közölte a donyecki közigazgatási hivatal egészségügyi osztálya.  A közlemény szerint még további 13 személy részesült egészségügyi segítségnyújtásban, közülük nyolcan különböző fokú sérüléssel kórházba kerültek – írja a Tsn.ua internetes hírportál. Mint ismeretes, a Donyecki területről mintegy 34 ezer lakos kénytelen volt elmenekülni otthonából a harcok miatt.

2014. jún. 16.

Nincs szomorúbb a háborúnál

Két összefüggő hír... Értelmetlen halál, értelmetlen harcba indulás. Egy csőd szélén táncoló ország halálba küldi honpolgárait, hogy előbb éhezzenek, aztán elessenek - és az országos krízis még nagyobb legyen.   

Az ukrajnai polgárháború első kárpátaljai áldozata


Utolsó útjára kísérték június 16-án Beregszászban Popovics Rolandot, a kelet-ukrajnai terrorelhárítási műveletek során életét vesztő beregszászi fiatalembertől a Művelődési Ház épületében vettek végső búcsút. Olga Bidzilja, a Beregszászi Városi Tanács képviselőjének információi szerint mesterlövész végzett a részben magyar származású önkéntes deszantossal. A katona holttestét repülőgéppel szállították Harkivból Lembergbe, majd autóval vitték tovább a szülővárosába. Helyi vállalkozók nyújtottak anyagi támogatást a temetési költségekhez. A fiatalembert katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra.

Popovics Roland július 22-én töltötte volna be huszadik életévét.

Beregszász polgármesterének felhívása

Június 20-án a megyei területvédelmi zászlóalj 400 önkéntese közül ötvenen Ukrajna keleti régióiba indulnak, ahol harcok folynak. Az önkéntesek között öt beregszászi is van: Kulikovszkij Dmitro, Malimon Szerhij, Pacjuk Olekszij, Mahocs Sztepan, Gyakov Volodimir.

Mivel az önkénteseknek felszerelésre van szüksége, azzal a kéréssel fordulok mindenkihez, hogy lehetőség szerint június 19-ig nyújtsanak anyagi segítséget a megyei területvédelmi zászlóalj harcosainak, akiket nemsokára Kelet-Ukrajnába, a harci cselekmények övezetébe irányítanak majd.

A védőfelszerelés és egyenruha beszerzésére szánt adományaikat a város központjában felállított sátorban, illetve a városházán adhatják le, amely koordinálja az akciót. Kérem, csatlakozzanak ehhez! - tette közzé Facebook-oldalán Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

2014. jún. 14.

Lelőtt repőlőgép: Porosenko bosszút ígér

Nem tudni, okos dolog-e ha egy polgárháborús körülmények között egy tönk szélén álló ország elnöke bosszúval fenyegetőzik. Persze valamit mondania kell, ha lelövik a repülőgépét. De a bosszú és megtorlás nem a háború eszkalációjához vezet-e. Túléli-e Ukrajna, ha valódi háborúba sodródik? Bárhogy is, a híradások szerint az ukrán elnök bosszút ígér.... A NOL cikkét idézzük.

Mint ismeretes, június 14-re virradóra egy ukrán katonai szállító repülőgépet lelőttek a kelet-ukrajnai szeparatisták. A fedélzeten lévő negyvenkilenc ember meghalt. Petro Porosenko „méltó válasszal” fenyegette meg a támadókat. A hivatalánál pedig pokolgépet találtak hajnalban.

2014. jún. 11.

Nem szűnik a krízishelyzet

Mint ismeretes, a csokoládékirály Petro Porosenko május 25-én már az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást, megszerezve a támogatószavazatok több mint felét. Azóta be is iktatták hivatalába.

Annak köszönhetően, hogy nem kellett második fordulót tartani a választásokon, több mint 600 millió hrivnya, azaz mintegy 12 milliárd forint maradt az államkasszában. Az államfő most azt kezdeményezte, hogy ezt az összeget költsék a katonák fegyverzetének technikai eszközeinek javítására, valamint védőfelszerelések beszerzésére - ami bizonyára hozzá fog járulni a hadműveletek további folytatásához, azaz a polgárháborús krízis fenntartásához.

A harci cselekmények nem szűni intenzitással folytatódtak Kelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Dmitrivkában a szeparatisták ellenőrzésük alá vonták az orosz-ukrán határt. A mintegy 3400 lakosú településen elfoglalták a postát és lakóházakba szállásolták be magukat, a helyi vezetéstől pedig a földhivatal adatainak kiadását követelik. A luhanszki repülőtérnél médiajelentések szerint újabb szeparatista támadást vertek vissza a terrorellenes erők. A szakadárok aknavetőkkel és automata fegyverekkel támadtak. A deszantosok válaszul tüzet nyitottak, és negyedóra alatt megfutamították a támadókat. A katonák közül senki sem sérült meg.

A Donyeck megyei Jenakijevében nyolc rendőrt ejtettek foglyul szakadár fegyveresek. A donyecki népköztársaság emberei letartóztatták és menesztették hivatalából Vjacseszlav Ponomarjovot, Szlovjanszk népi polgármesterét, a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulás egyik fő szereplőjét. A polgármester leváltását állítólag megerősítette Igor Sztrelkov az orosz hírszerzés Ukrajnában tevékenykedő munkatársa, a szakadárok védelmi minisztere Facebook-oldalán, ugyanakkor egyes források szerint kétséges, hogy ő írta a bejegyzést. Ponomarjov letartóztatásáról a szakadárokkal szoros kapcsolatban álló LifeNews orosz televízió számolt be, viszont a hírt később cáfolta a donyecki népköztársaság vezetése. Elemzők szerint ez is arra utal, hogy belső hatalmi viszályok dúlnak a szakadárok vezetői között.

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozása


A magyar sajtó is tudősított arról, hogy az ukrán külügyminisztérium felháborodásának adott hangot a mai napon (júl. 11) amiatt, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete és egyéb orosz szervek - legalábbis az ukrán fél szerint - továbbra is segítik szervezett fegyveres csoportok illegális átkelését Ukrajnába a közös határon.

Az ukrán külügyi tárca sajtószolgálata részéről kiadott közlemény szerint:

Ukrajna külügyminisztériuma határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció részéről nem szűnnek a határsértések, a nemzetközi közösség és az ukrán vezetés követelései ellenére sem.

Továbbá a minisztérium közölte, hogy június 5-én az ukrán kormány elrendelte több Donyeck és Luhanszk megyei határátkelő lezárását, amiről a kétoldalú megállapodásoknak megfelelően tájékoztatta az orosz felet.

Nyíltan figyelmen kívül hagyva kötelezettségeit és gyakorlatilag a nemzetközi terrorizmust szponzorálva, az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete nem gördít semmiféle akadályt a bűnözők útjába, továbbra is átenged a határon Ukrajnába fegyvereseket.
- áll a nyilatkozatban, amelyben a kijevi vezetés ismételten követelte Moszkvától, hogy szüntesse be a nemzetközi jogi normák és az államközi kapcsolatok sorozatos megsértését.

"A nemzetközi közösség az Oroszországi Föderációtól nem nyilatkozatokat vár, hanem konkrét tetteket, amelyek megteremtik a feltételeit annak, hogy megvalósuljon az Ukrajna keleti részén kialakult helyzet békés rendezésének terve" - szögezte le az ukrán külügyminisztérium.

Médiajelentések szerint Putyin elnök múlt szombaton állítólag utasította az FSZB határrendészetét az orosz-ukrán határ őrizetének megerősítésére, indoklása szerint annak érdekében, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket. Putyin egy nappal azt követően rendelte el az intézkedést, hogy Franciaországban megbeszélést folytatott több befolyásos ország vezetőjével, valamint szót váltott Petro Porosenko megválasztott ukrán elnökkel is.

Ukrajna elutasította az orosz gázárengedményt


Ukrajna a brüsszeli tárgyalások kezdete előtt hivatalosan elutasította a gázszállításokra vonatkozó orosz árengedményt. Az oroszok által kínált ezer köbméterenkénti 100 dolláros árengedmény nem kielégitő - jelentette ki  Arszenij Jacenjuk miniszterelnök Kijevben.

Újabb szerződést kell létrehozni, piaci árakkal - mondta az ukrán kormányfő. Az ORF osztrák tévé emlékeztet arra, Kijev és Moszkva között érvényes szerződés áll fenn, amely 2019-ig tart. Brüsszelben ma újabb tárgyalások kezdődnek Oroszország és Ukrajna között, Günther Oettinger,az Európai Bizottság biztosa közvetítésével. Az oroszok legutóbb ezer köbméterenként 385 dolláros árat kínáltak

2014. jún. 7.

Putyin találkozott Porosenkóval

Miközben folyamatosan érkeznek az sms-hírek arról, Kelet-Ukrajnában nem csitulnak a harcok, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko megválasztott ukrán elnök 2014. június 6-án először találkozott egymással a normandiai partraszállás 70. évfordulóján tartott protokoll-rendezvényem, mégpedig a reggeli után, a díszebéd előtt. Csak néhány percig tartott beszélgetésük, de francia hírügynökségi jelentések szerint abban a fontos kérfésben váltottak szót, hogy néhány napon belül az ukrajnai tűzszünet feltételeit is megvitathatják. A normandiai Bénouville város kastélyában tartott cirka negyedórás megbeszélésen jelen volt Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár is.

- Egy asztalhoz ültünk, ahol mintegy negyedórát beszélgettünk. Nem mondanám, hogy részletes megbeszélés volt, de legalább érintettük a főbb kérdéseket a jelenlegi helyzet megoldásával és gazdasági kapcsolataink erősítésével kapcsolatban. Úgy értelmezem, hogy Porosenko hamarosan befejezi Ukrajna keleti részén a vérontást, és erre van egy terve is. De erről a tervről inkább őt kell kérdezni – nyilatkozta Putyin elnök újságíróknak.