Egyenesben a forradalomról

2014. júl. 29.

Jacenyuk munkában, Kárpátalján útlezárásokkal tiltakoznak a mozgósítás ellen

Nem kell amiatt aggódnunk, hogy munkanélküli marad. Múlt heti lemondása után július 28-án ismét munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, holott közben már egy ideiglenes kormányfő is kinevezést kapott. Két miniszterelnök is kevés azonban az országra szakadt problémák megoldására. Kárpátaljéán például lakossági tiltakozások történtek a mozgósítás ellen: főleg az aggódó anyák és feleségek közutakat blokkoltak megyeszerte.

Jacenyuk - állítása szerint - az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe.

A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint, hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni. "Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek" - jegyezte meg a kormányfő.
Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt.

Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására. Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért - több hónapon át tartó - hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után.

Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a kelet-ukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról. A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé. A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk lemondásának kérdését, következő plenáris ülésére pedig csak augusztus 12-én került volna sor, ha a házelnök nem hívott volna össze rendkívüli ülést e hét csütörtökre.

Elemzők szerint a kormányválság mögött az államfő és a miniszterelnök mögötti pártok között kialakulóban lévő érdekellentétek, választási esélynövelési szándékok állnak. A Haza párt jelenleg nem túl népszerű, így nem érdeke, hogy mihamarabb sor kerüljön az előre hozott parlamenti választásokra, Jacenyuknak pedig a lemondás lett volna talán a megoldás arra, hogy maradjon némi esélye fennmaradni a politikai életben.

Tüntetők útlezárással tiltakoznak a mozgósítás ellen kárpátalján


Ungvár, 2014. július 29., kedd (MTI) - Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.


A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.


A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.

A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán-szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.

Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.

Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.

Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.

Ilosván (Irsava) hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.

A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltotta ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján.

Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.

A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.

A kárpátaljai tiltakozásk helyszínei:


Frissítés:

A Munkácsi járásban ideiglenesen felfüggesztették a részleges mozgósítást


 – jelentette ki  Olekszandr Moskovszkij alezredes, a Munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság katonai biztosa.

Az alezredes elmondása szerint a hadkiegészítő parancsnokság és a városi hatóságok  képviselői kompromisszumot kötöttek a kárpátaljai részleges mozgósítás kérdésében – írja a Mukachevo.net internetes hírportál.

Az alezredes elmondta, hogy a terrorellenes műveletek zónájába senkit sem küldtek és a közeljövőben nem is fognak oda senkit sem irányítani.

Mint korábban azt hírül adtuk, az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a  tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.

2014. júl. 26.

A maláj gép lelövése

Még mindig folyik a kölcsönös vádaskodás: Ukrajna, Oroszország vagy az általa támogatott kelet-ukrajnai szakadárok felelősek-e a katasztrófáért. Egyáltalán: kik lőtték le a gépet? Bizonyítékok és ellenbizonyítékok... A legvalószínűbbnek az a verzió tűnik, hogy az oroszbarát szakadárok tették ezt, valószínűleg tévedésből, nem sokkal korábban zsákmányolt BUK rakétarendszerrel. De erre egyértelmű bizonyíték nincsen, mind a lázadók, mind az orosz fél tagadja ezt a vádat. És természetesen vannak más verziók is, ezek egy része összeesküvés-elméletnek tűnik, egy másik részére talán érdemes figyelmet fordítani. 

Mint ismeretes, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata 2014. július 17-én zuhant le a kelet-ukrajnai Donyeck megye szakadárok kezén lévő részében, a Boeing 777 gépen tartózkodó 298 ember, többségében holland állampolgár, életét vesztette.  Kijev és a nyugati országok azt gyanítják, hogy a szakadárok lőtték le a gépet egy, Oroszországtól beszerzett Buk-üteggel, de Moszkva és a lázadók mindeddig ezt cáfolták. Az áldozatok földi maradványainak Hollandiába szállítását július 23-án kezdte meg két katonai repülőgép.

A holland védelmi minisztérium pénteken megerősítette, hogy 40 fegyvertelen rendőr és további 23 törvényszéki szakértő indul éjszaka Kelet-Ukrajnába, hogy a már ott lévő szakértői csoporthoz csatlakozva részt vegyenek a további áldozatok utáni kutatásban. Ausztrália, amely Hollandia után a legtöbb állampolgárát veszítette el a tragédiában, ötven rendőrt indított útnak csütörtökön Ukrajnába a nyomok biztosítására. Hollandia és Ausztrália már azt is jelezte: az ENSZ oltalma alatt egy politikai és katonai missziót szeretnének küldeni a katasztrófa helyszínére, hogy megtalálják az összes földi maradványt.

A holland rendőrség egy pénteken közzétett – orosz, ukrán és angol nyelven is megjelent – felhívása szerint olyan embereket keres, akik a "balesethez kapcsolódó anyagok birtokában lehetnek". A hatóságok a katasztrófa helyszínéről várnak a maláj utasszállító lezuhanása előtt, közben és után készült fényképeket és videókat. Ezek a felvételek hozzájárulhatnak az események rekonstrukciójához – közölte pénteken Hágában a rendőrség.

A ZDF német tévécsatorna információi szerint a maláj utasszállító lezuhanásának helyszínén több nagy roncsdarab hever. A géptörzs egyik legutóbb – egy erdőben – megtalált része 5-6 méter hosszú – jelentette a ZDF helyszíni tudósítója telefonon a német hírügynökségnek. A helyszínen üléseket, lógó öveket, illetve az áldozatok bőröndjeit és egyéb holmiját lehet látni. Az újságíró beszámolt arról is, hogy a törzsrész külső borításán 3-5 centiméter átmérőjű lyukak látszanak, amelyek szakértők szerint repeszek becsapódásának nyomai is lehetnek. A Malaysia Airlines MH17-es járatát feltételezések szerint egy föld-levegő rakétával lőtték le. Ez a fegyver repesz-romboló töltettel rendelkezik, amelyet a közeli gyújtás hoz működésbe a célpontnál, vagyis kis fémrészecskékkel, illetve repeszekkel éri el pusztító hatását.

A ZDF tudósítója elmondta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői, valamint Ausztrália és Malajzia képviselői nagyrészt zavartalanul mozoghatnak a gép becsapódásának helyszínén. A megfigyelők a területet ellenőrző oroszbarát szeparatisták kíséretében végzik munkájukat. A lezuhanás utáni első napokban a fegyveres szakadárok határozottan akadályozták a külföldi szakértők munkáját.

Bizonyító erejű hangfelvétel?


Július 25-én a Reuters hírügynökség hozta nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen a Moszkva-barát szakadárok egyik parancsnoka elismeri, hogy Oroszországból érkezhetett az a Buk légvédelmi rakéta, amellyel feltételezések szerint a lázadók lelőtték a maláj utasszállítót.

A brit hírügynökségnél szerdán megjelent interjú után Olekszandr Hodakovszkij, a szakadár "donyecki népköztársaság" biztonsági szolgálatának főnöke az orosz médiának nyilatkozva cáfolta azt, hogy szót ejtett a Buk-rakétákról. A Reuters most a beszélgetés hangfelvételének közzétételével rácáfolt erre.

A felvétel tanúsága szerint Olekszandr Hodakovszkij valóban nem zárta ki, hogy a szóban forgó rakétarendszert már vissza is küldték Oroszországba, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.

"Tudtam arról, hogy a rakéta Luhanszkból érkezett. Közölték velem, hogy hoznak a városból egy Buk rakétát, amelyre a luhanszki népköztársaság zászlaját tűzték ki" – jelentette ki Hodakovszkij.

Kijevi provokációnak nevezték


A biztonsági főnök ugyanakkor Kijevet hibáztatta az utasszállító katasztrófájának "kiprovokálásáért". Azt állította, hogy az ukrán kormányerők szándékosan légicsapásokat mértek arra a környékre, amelyről pontosan tudták, hogy ott légvédelmi rakétákat szereltek fel.

Hodakovszkij kifejtette: "Éppen akkor indítottak légitámadást (az ukrán erők), amikor a polgári repülőgép elhaladt a fejünk felett. Még ha volt is Buk rakéta, és még ha használták is, Ukrajna mindent megtett azért, hogy lelőjék azt az utasszállítót".

Ellenvélemény is létezik


A Infovars.com cikkét magyarul ismertetve a kontrolblog más interpretációról számol be.

A tudósítás arról számol be, hogy az AP hírügynökség ismert újságírója, Robert Perry közölte: a felderítésnél dolgozó informátora állítása szerint az USA-nak vannak olyan műholdfelvételei, amelyek azt bizonyítják, hogy a maláj légiforgalmi társaság gépét az ukrán hadsereg lőtte le. Bár még nem történtek meg a szükséges vizsgálatok, az utóbbi napokban a nyugati média csupán az "oroszbarát felkelőkre" mutogat, mint egyedül lehetséges elkövetőkre. Perry hírforrása ennek ellenkezőjét állítja.

Perry hírforrása régebben már több alkalommal adott pontosnak bizonyult információkat hasonlóan kényes helyzetekről. Most azt közölte, hogy az USA felderítő szervezeteinek részletes műholdfelvételei vannak arról a rakéta ütegről, amelyik kilőtte a halálos rakétát, s ez az üteg az ukrán kormányerők által ellenőrzött területen áll, a kezelők az ukrán hadsereg uniformisát viselik.
 hivatkozva A hírforrás hozzátette, hogy a CIA elemzői egyenlőre nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kilövőállás mellett álló gyalogosok hasonló öltözetet viselő keleti felkelők, de kezdettől fogva a ráutaló jelek alapján ukrán kormánykatonáknak tartják őket. Van olyan feltételezés is, hogy a katonák nem voltak szolgálat ellátására alkalmasak, ittasak voltak, a felvételen ugyanis szétdobált üres sörösüvegek láthatóak. Bár a kormánypárti sajtó (is) igyekszik tagadni minden olyasmit, ami kételkedik a hivatalos verzióban, azaz abban, hogy felkelők felelnek az incidensért, Perry mindenkit (elsősorban ellenfeleit) emlékeztetett arra a fontos szerepre, amit az Associated Press és a Newsweek játszott az Iran-Contra botrány feltárásában. (Iran-Contra botrány: az iraki-iráni háború idején tört ki. Az USA akkor a lehető legrosszabb viszonyban volt Iránnal. A CIA minden erővel támogatta a nicaraguai kontrákat, de a Kongresszus nem adott pénzt erre, s természetesen tiltotta az Iránnak történő fegyvereladást. Néhány kormánytisztviselő mindkét tiltást megszegte: fegyvert szállítottak Iránnak, a kapott pénz a kontrákhoz vándorolt. Egy ezredest börtönbüntetésre ítéltek, akiből természetesen rövidesen nemzeti hős lett - akár a My Lai-i tömeggyilkos szakaszparancsnokból...a ford.) Perrynek az a tevékenysége, amit az ügy tisztázásának érdekében végzett, s amiért megkapta a Polk Award díjat, alapot ad arra, hogy informátorának közlései komoly figyelmet érdemelnek.

Az amerikai és az ukrán kormányzat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a tragédiáért a Moszkva által támogatott szeparatisták felelősök, azt bizonygatják, hogy  "Buk" rakétarendszerrel lőtték le az utasszállítót. Mindennek ellentmond  Vitalij Jarema, ukrán főügyész, aki kijelentette:

    "A katonák, amikor a katasztrófáról, a gép lelövéséről jelentettek az elnöknek, elmondták, hogy a terroristáknak nincs "Buk" kilövőállványa."

Az üggyel kapcsolatos, hogy audio-szakértők, akik megvizsgálták az ukrán felderítés  által terjesztett hangfelvételt, ami az oroszbarát felkelőket vádolja az MH17 elleni rakétatámadással,arra a következtetésre jutottak, hogy a felvétel hamisított.

    "A felvétel második részét három darabból vágták össze, de egy egységként tálalták. A spektrális- és az időelemzés kimutatta, hogy a párbeszédet előbb részekre vágták, majd ezután montírozták. A felvételen levő rövid szünetek igen sokat mondóak, a hangfájlon megmaradt ideiglenes jelek pedig arra utalnak, hogy a dialógust néhány különböző részből vágták össze" - véleményezik a szakértők.

Kérdések, amelyek felmerülhetnek a legvalószínűbb verzióval szemben

  A cink.hu közvetlenül a történtek után ismertette Dmitrij Perlin politikus/politológus kérdéseit, amelyeket a blogjában tett fel: 


  1. Miért ülésezett egy órával a katasztrófa előtt az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács?
  2. Miért a katasztrófa előtt fél órával jelentette be az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács, hogy a lázadóknak vannak nagy magasságban repülő gépek megsemmisítésére alkalmas fegyvereik?
  3. Percekkel a katasztrófa után miért jelentette a teljes ukrán média minden nyomozás és utánajárás nélkül, hogy bizonyos, hogy a gépet lelőtték, és ezt a lázadók tették?
  4. Miért jelentette be Petro Porosenko államfő röviddel az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács ülése, illetve a katasztrófa után, hogy nemzetközi katonai segítséget kér?
  5. A nagy nemzetközi légitársaságok miért változtatták meg összes gépük útirányát úgy, hogy egyáltalán ne érintsék Ukrajna egész területét?
  6. Hol állomásoztak a tegnapi nap folyamán az ukrán Buk közepes hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumok?
  7. Miért kísérte a Malaysia Airlines Boeing 777-esét két ukrán katonai gép?
  8. Miért nem pontosan azon az útvonalon repült a maláj–holland járat, amelyen egy nappal korábban?
  9. Miért lőttek le egy olyan repülőt, amely külsőleg kísértetiesen emlékeztet Vlagyimir Putyin orosz elnök gépére?
  10. Egyes ukrán nacionalista csoportok miért jelentették, hogy az ukrán haderő lelőtte a lázadók egyik gépét?
  11. Egyes források korábban miért írtak arról – többen és többször is –, hogy Ukrajna provokációként egy civil repülőgép lelövésére készül?
Az ukrán helyzet nemzetközi kontextusát is jól ismerő magyar blogger, Stephen Elekes szerint az ukránok szándékosan játszották a szakadárok kezére a maláj gépet, mintegy lelövették velük, hogy ezzel dehonesztálják őket és Putyint. A blogger elolvasásra érdemes hosszú okfejtése végén ezt írja:

Igazolva látom sejtésemet, hogy az ukrán légi irányítás - együttműködve az ukrán titkosszolgálattal - a maláj gépet abba a körzetbe irányította (ill. tartotta), ahol a szakadárok (egy „füles” alapján) az (állítólagos) ukrán katonai gép (AN-26) érkezését várták.

A Times of India számolt be arról, hogy az Air India egyik - ugyancsak Boeing 777-es – gépe Delhi-ből Birmingham-be tartott, és mindössze 25 kilométerrel haladt el a szerencsétlenül járt MH17 mellett, amikor meghallotta a dnyepropetrovszk-i (ukránul dnyipropetrovszki) légi irányító központ utasítását. Az Air India pilótái szerint az ukrán földi irányítás utasította a maláj gép (MH17) személyzetét a „direct routing” (az egyenes irány) betartására. Ez egy repülési szakzsargon, mely azt jelenti, hogy ellentétben a földi irányítási pontok „cikk-cakk”-ban követésével, a „egyenes iránnyal” (direct routing) lehet időt és üzemanyagot spórolni. A szerencsétlen maláj gép pilótái hittek és követték az ukrán földi irányítás barátinak és kedvezőnek tűnő utasítását.

2014. júl. 11.

Villámháború Krím visszafglalására?

Az ukrán hadsereg nehézfegyverzetet von össze Krím határán

Porosenko villámháborút indít a Krím visszaszerzése érdekében?
A haditechnika mozgását Sztrelkovoje faluban észlelték, ahova az ukrán katonaság páncélosokat, Grad reaktív sorozatlövő-rendszereket és Osza légvédelmi rakétarendszert irányít. A technika a hadsereg őrhelyeinél koncentrálódik.

Az Osza a légtér ellenőrzését szolgálja. A rendszer az ellenfél légierőt képes észlelni és négy irányított rakéta révén megsemmisíteni az ellenséges gépeket. A Grad pedig szárazföldi célpontokat semmisít meg – élőerőt és nem páncélozott technikát.

Ukrajna villámháborúra készül a Krím félszigeten

Orosz szakértők szerint Ukrajna arra készül, hogy villámcsapást már a Krímen állomásozó orosz és/vagy oroszbarát csapatokra és visszafoglalja a félszigetet. Erről részben kiszivárgott hírek, részben egyes ukrán vezetők kijelentései, de leginkább az észlelt csapatösszevonások engednek következtetni.

Miközben a délkelet-ukrajnai megyékben folytatódnak a számos emberáldozatot követelő katonai műveletek, Kijev titokban villámháborúra készül a Krím félszigeten - írta pénteki számában a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap katonai szakértőkre hivatkozva - közli az MTI.

Az újság közlése szerint a Krímmel határos Herszon megyében, amelyet a támadás "hídfőállásának" tekintenek, teljes katonai mozgósítást rendeltek el. 35 éves korig minden férfit behívtak. Ezzel egyidejűleg a Krím félszigettel a szárazföldet összekötő földszorosnál csapatösszevonások zajlanak - tudatta a lappal az orosz védelmi miniszter név nélkül nyilatkozó illetékese. Szerinte "Kijev feladata az, hogy nem megvárva a csapatok délkelet-ukrajnai műveleteinek eredményét katonai konfliktust robbantson ki a félszigeten, amelybe helyi lakosokat és krími tatárokat is bevonnak".

Az ukrán sajtó eközben az ideiglenes krími határ védelmének megerősítéséről ír - tette hozzá a Nyezaviszimaja Gazeta. A független orosz lap emlékeztet Valerij Heletejnek, az egy hete kinevezett új ukrán védelmi miniszternek a kijelentésére, miszerint hamarosan Szevasztopolban tartják a győzelmi parádét.

"Meggyőződésen, hogy Ukrajna győzni fog. Higgyék el, a győzelmi felvonulás minden kétséget kizárólag az ukrajnai Szevasztopolban lesz" – mondta Valerij Heletej a múlt csütörtökön az ukrán parlamentben. A Nyezaviszimaja Gazeta utalt rá, hogy egyes szakértők hősködésnek tartották Heletej szavait, amelyeknek semmi köze a valósághoz. A lap ugyanakkor azt írta: "mint kiderült, Petro Porosenko ukrán államfőnek mégis szándékában áll, hogy krími villámháborút indítson a közeljövőben".

Jurij Nyetkacsev altábornagy, katonai szakértő az orosz újságnak  azt mondta, hogy az ukrajnai Herszon megyében 45 napra behívott tartalékosokkal közölték, hogy a katonai felkészítés után a Krímbe küldik őket. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a Krím félsziget keleti oldalához közel húzódó Arabatszkaja Sztrelka nevű (112 kilométer hosszú és 8 kilométertől mindössze 270 méterig terjedő szélességű) szigetnyúlványon BM-21-es Grad típusú rakéta-sorozatvetőket telepítenek. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a Sztrelkovoje nevű krími településhez közeli gázmezőt és gázelosztó rendszert akarja megtámadni, hogy megakadályozza a félsziget energiaellátását. Nyetkacsev úgy tudja, hogy az ukrán csapatok a Krímhez vezető földszorosnál, Csongar és Tureckij val nevű települések környékén páncélosok és tüzérségi fegyverek, valamint harci helikopterek vannak.

Nyetkacsev altábornagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Musztafa Dzsemiljev, az orosz hatóságok által a félszigetről kitiltott krími tatár vezető a napokban arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány Herszon megyének és a Krím félszigetnek Ukrajna keretében való egyesítésére dolgoz ki tervet. Eduard Rogyukov ezredes, a katonai tudományos akadémia levelező tagja a Nyezaviszimaja Gazetának elmondta, meg van győződve arról, hogy a kijevi hatalom a krími tatárokra a lehetséges katonai konfliktus legfontosabb tényezőjeként tekint. A szakértő attól tart, hogy Kijev esetleges intenzív krími katonai műveletekeihez a radikális ukrán Jobboldali Szektor "fél-partizán" zászlóaljai és a krími tatárok fegyveresei is csatlakoznak. "A forgatókönyv természetesen szörnyű, de megvannak az előfeltételei annak, hogy Kijev az amerikaiak és a NATO segítségével megpróbálkozik annak a megvalósításával"- mondta Rogyukov.

Porosenko vérbosszút hirdet

Porosenko meg akarja büntetni a terroristákat

A terroristák megfizetnek  az ukrán katonák meggyilkolásáért – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő.

„Minden ukrán életért több tucat vagy több száz élettel fognak megfizetni a sajátjaik közül. Egy terrorista sem fogja kikerülni  a bűnügyi felelősséget” – jegyezte meg Porosenko.

Porosenko ezenkívül minden katonát hősnek nevez, akik a donyecki és luhanszki reptereket és más városokat védenek – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

„Az ukrán állam nagyra becsüli hőseit és mindenkiről megemlékezik aki a legértékesebbet, vagyis az életét adta a haza védelméért” – mondta az államfő.

_________________________

Más: marketing: laptop kijelző típusok, szerviz 

2014. júl. 3.

Polgárháború, leszámolás, elmozdulás a holtpontról

Jó hír, hogy az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett Berlinben: a tűzszünet felújítása érdekében július 6-án tárgyalások kezdődnének, még ám a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával. De előtte egy kis ungibungi...

 

Leszámolás - vegyes eredménnyel


porosenko - ukrajna elnöke
Porosenko befenyít
Korábbi saját tűzszünet-kihirdetését felülbírálva Porosenko ukrán elnök úgy döntött, hogy nyers erőszak alkalmazásával oldja meg a Kelet-Ukrajnában állóháborúvá váló szembenállást. (Mint ismeretes, az ország két keleti, Oroszországgal határos és jelentős orosz identitású lakossal rendelkező megyéjében, Luhanszk és Donyeck megyében 2014 tavasza óta tart a fennálló hatalom elleni szeparatista felkelés. Az itt élő oroszok egy része, valószínűleg oroszországi támagotással és idegen zsoldosok részvételével, erős fegyveres ellenállást tanúsít új kijevi vezetéssel szemben. A vitás legitimitású májusi népszavazáson állítólag a megye lakosai az Ukrajnától való elszakadásra szavazott, minek következtében a szeparatista erők kikiáltották az ugynevezett Donyecki Népköztársaságot. Az ukrán hatalom átütő erő nélküli "terrorellenes" támadásokkal ugyan meg-megtépázta az ellenállók erejét, de felszámolni nem volt képes. A tűzszünet kihirdetése sem vetett végett a harcoknak. Ezek után Petro Porisenko 2014. június 30-án végső elhatározásra jutott és a híradások szerint "drámai hangú beszédben" jelentette be, hogy az ukrán hadsereg a végső csapás szándékával ismét hadba lép az ország területi integritását permanensen veszélyeztető felkelőkkel, szakadárokkal, terrorista csoportokkal - egyszóval "az ellenséggel" szemben. Az ígérte (tehetett-e mást), hogy a civil lakosságnak nem esik bántódása. Nem okozva ezzel meglepetést az USA kormánya jóváhagyta az akciót.

A leszámolás elindítása utáni első hírek - szokás szerint - teljesen ellentmondásosak voltak. A dicsekvő ukrán hadijelentések több száz felkelő megsemmisítéséről és komoly eredményekről számolnak be, ám úgy tudni, hogy ezek továbbra is lokális csetepaték voltak, mert a nagyobb városok közül egyet sem foglaltak vissza. Sok forrás igen jelentős számú civil áldozatról is beszámol. Mind a sebesültek, mind a halálos áldozatok számát különbözőképpen becsülik az egyik és a másik oldalon. A legmagasabb szám: 3500 halott.

Külügyminiszteri találkozó a rendezés érdekében


Mindeközben az ukrajnai krízis rendezése érdekében a német diplomácia vezetője, Frank-Walter Steinmeier kezdeményezésére külügyminiszteri találkozót rendeztek Berlinben, amelyen részt vett  Szergej Lavrov orosz, Pavlo Klimkin ukrán és Laurent Fabius francia külögyminiszter is. Felszólították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy küldjön megfigyelőket az orosz-ukrán határpontokra.

Az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett arról is Berlinben, hogy a tűzszünet felújítása érdekében már most vasárnap tárgyalások kezdődnének a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával.