Egyenesben a forradalomról

2014. okt. 31.

Az ukrajnai választások végeredménye 2014

Ujrajnában 2014 október 26-án tartottak előrehozott egyfordulós parlamenti választást.

A 450 fős törvényhozás helyeinek fele pártlistákon dőlt el, míg a maradék a 225 egyéni körzetben. Az országban bejegyzett 203 politikai párt közül 29 állított országos listát. Mivel az ország keleti részében még mindig dúl a háború, ezért ott 14 kerületben nem tudták megtartani a voksolást, míg a Krímen máskor 15 körzetben szavaztak, most egyben sem.

Részvételi arány: 52,42 %

Az eredmények 98,70%-os feldolgozottsága szerint a pártlistákra leadott voksok alapján:
  1.  az Arszenyij Jacenyuk vezette Népi Front (Narodnij Front)  - 22,2 %
  2.  a Petro Porosenko Blokk (BPP) - 21,8 %
  3.  az Andrij Szadovij lembergi polgármester vezette Önsegítés (Szamopomics) - 11,0 %
  4.  a Jurij Bojko vezette egykori Régiók Pártjából szerveződött Ellenzéki Blokk (Opozicij­nij Blokk) - 9,4 %
  5. az Oleh Ljasko fémjelezte Radikális Párt - 7,4 %
  6. Julia Timosenko Haza (Batykivscsina) Pártja - 5,6%
Kilencen más párt színeiben jutottak képviselői helyhez, 99-en pedig független jelöltként győztek.

Az egyéni bejutott jelöltekkel együtt a számítások szerint az egyes pártok által elnyert mandátumok száma:
  1. 1. Petro Porosenko Blog: 127 = 63 pártlistás + 64 egyén
  2.  Népi Front: 85 = 65  + 20
  3.  Önsegítés (Számopomics): 33 =32 + 1
  4.  Ellenzéki Blokk (Opozicijnij Blokk): 29 = 27 + 2

 Nagy valószínűség szerint az első három helyezett párt léphet koalícióra.

2014. okt. 17.

Putyin nem akar Dnyeszter-mentét

Október 16-án  Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról szóló törvényt.

A kelet-ukrajnai konfliktus békés feloldását célzó törvényt szeptember 16-án fogadta el a kijevi parlament, a 450 képviselőből 277-en támogatták. A törvény lényegében föderalizálja az oroszpárti szakadárok által megszállt területeket. Ennek jegyében:

  • Az érintett területek különleges önkormányzati jogokat kapnak.
  • A különleges jogállás megteremtése érdekében december 7-re rendkívüli helyhatósági választásokat fognak tartani.
  • Szavatolják "az orosz és minden más nyelv" szabad használatát a magán és a hivatalos életben, és ezek oktatását és fejlődését is támogatásáról biztosítja.
  •   Teljes körű amnesztiát hirdet az ukrajnai harcok résztvevőinek.
A papíron jól hangzó elképzeléseket valószínűleg nem lesz egyszerű életbe léptetni, különös tekintettel arra, hogy a térségben az oroszok által támogatott szakadárok még az előző napon is komoly támadásokat intéztek a luganszki ukrán állások ellen.

Putyin Ukrajna szerves részének tekinti a Donyeck-medencét

- legalábbis ezt mondta az október 17-én véget ért milánói Ázsia-Európa találkozón.
A rendezvényt, melyen Orbán Viktor is részt vett, sajtótájékoztatóval zárták. Itt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács hamarosan távozó elnöke elmondta, hogy az ukrajnai konfliktusra továbbra sem sikerült politikai megoldást találni. Idézte viszont Vlagyimir Putyin szavait – az orosz államfő a találkozón azt mondta, hogy a Donyeck-medencét Ukrajna szerves részének tekinti és nem akarja, hogy újabb „Dnyeszter-mente” jöjjön létre. Az ukrán államfő, Petro Porosenko és Putyin találkozóján uniós vezetők is részt vettek. A megbeszélésen mindenki egyetértett abban, hogy végre kell hajtani a minszki megállapodást a tűzszünetről és a határok ellenőrzéséről.

Rompuy arra is kitért, hogy az Európai Unió kiáll a szabadkereskedelem eszméje mellett, az ennek útjában álló akadályok lebontásáért száll síkra. Szót ejtett arról is, hogy az ázsiai és európai országok egyaránt kénytelenek szembenézni a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség fenyegetésével.


Nincs előrelépés Ukrajna ügyében


Nem volt tapasztalható semmiféle előrelépés az ukrajnai konfliktus kapcsán az Európa-Ázsia Csúcstalálkozón, Milánóban, Vlagyimir Putyin és Angela Merkel között. Az orosz elnök nem csekély késéssel érkezett az észak-olaszországi városba Belgrádból. Először Silvio Berlusconi fogadta, majd késő este a német kancellárral folytatott megbeszéléseket. Hajnali fél 2-ig tárgyaltak, két és fél órán keresztül, de nem közeledtek az álláspontok.
hirdetés

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, továbbra is jelentősek a különbségek az ukrajnai válság megítélését illetően, s abban is, miért alakult ki a jelenlegi helyzet. Merkel a megbeszélésen felszólította Putyint, ültesse át a gyakorlatba a szeptemberi, Minszkben elfogadott béketerv pontjait. A találkozó előtt Putyin a gázszállítások mérséklésével fenyegette meg az Európai Uniót. Barack Obamát pedig azzal vádolta, hogy az amerikai elnök ellenséges hazájával szemben.

Pénteken reggel munkareggeli kezdődött, amelyen Putyin mellett jelen van Petro Porosenko ukrán elnök is, továbbá egy sor uniós vezető, köztük Merkel, José Manuel Barroso bizottsági elnök, Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök.

2014. okt. 16.

Kijev: Tüntetők és rendőrök csaptak össze a parlament előtt

Tüntetők és rendőrök a kijevi parlament épülete előtt
Miközben Dél-kelet Ukrajnában sincs fegyvernyugvás, forrong újra a főváros is: tüntetők és rendőrök csaptak össze október 14-én Kijevben a parlament épülete előtt. Helyszíni jelentésekre támaszkodó sajtóhírek szerint "ismeretlenek egy csoportja" megpróbált behatolni a törvényhozás épületébe.
A rendőrök gumibotokkal szálltak szembe a rudakkal, Molotov-koktélokkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel támadókra, közben füstbombák robbantak, és állítólag lövések is eldördültek.

2014. október 14-én délelőtt Kijev központi terén gyűlt össze a nacionalista Szabadság párt mintegy háromezer híve, a tömeg onnan a parlament elé vonult, hogy követelje az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) elismerését a második világháború olyan résztvevőjeként, amely Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért harcolt.

Az erről szóló törvényjavaslatot azonban kedden délig – a szükséges mennyiségű támogatószavazat hiányában – hetedszeri nekifutásra sem sikerült a parlamentnek a plenáris ülés napirendjére tűznie.

Később feltűnt a parlament előtt a radikális Jobb Szektor zászlói alatt egy körülbelül kétszáz fős, maszkot viselő csoport, a tömegből valaki Molotov-koktélt dobott az épületre. Ezután szabadultak el az indulatok. A csoport tagjai tovább dobálták petárdákkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel az épület főbejáratát, illetve egyesek kövekkel a parlament ablakait.

Közben a tüntetők azt kiabálták, hogy „forradalom” és „szavazz!” – ez utóbbi esetében az UPA elismerésére vonatkozó törvényjavaslatra utalva. A rendőrökhöz mintegy százfős erősítés érkezett teljes rohamrendőri felszerelésben.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint az összecsapásban feltűntek Dmitro Korcsinszkij Testvériség nevű neonáci szervezetének tagjai is, saját zászlajuk alatt.

Provokáció vagy szélsőjobbos terrorcselekmény?


Közben a Szabadság párt és a Jobb Szektor is cáfolta, hogy közük lenne a parlament előtti rendbontáshoz. Oleh Tyahnibok, a Szabadság párt elnöke a parlamentben újságíróknak nyilatkozva provokációnak nevezte az incidenst, kijelentette, hogy a rendbontás a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasaként ismert oroszbarát ukrán politikus, Viktor Medvigycsuk „embereinek műve”.

Október 14-e a Szűz Mária oltalmának napja, ezt tekintik az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalakulása napjának. Az UPA történelmi megítélése máig vitatott. A partizánsereg egy ideig együttműködött a náci németekkel, majd szembefordulva velük egyszerre harcolt ellenük és az előrenyomuló szovjet hadsereg ellen is.