Putyin nem akar Dnyeszter-mentét

Október 16-án  Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról szóló törvényt.

A kelet-ukrajnai konfliktus békés feloldását célzó törvényt szeptember 16-án fogadta el a kijevi parlament, a 450 képviselőből 277-en támogatták. A törvény lényegében föderalizálja az oroszpárti szakadárok által megszállt területeket. Ennek jegyében:

• Az érintett területek különleges önkormányzati jogokat kapnak.
• A különleges jogállás megteremtése érdekében december 7-re rendkívüli helyhatósági választásokat fognak tartani.
• Szavatolják "az orosz és minden más nyelv" szabad használatát a magán és a hivatalos életben, és ezek oktatását és fejlődését is támogatásáról biztosítja.
•   Teljes körű amnesztiát hirdet az ukrajnai harcok résztvevőinek.

A papíron jól hangzó elképzeléseket valószínűleg nem lesz egyszerű életbe léptetni, különös tekintettel arra, hogy a térségben az oroszok által támogatott szakadárok még az előző napon is komoly támadásokat intéztek a luganszki ukrán állások ellen.

Putyin Ukrajna szerves részének tekinti a Donyeck-medencét

- legalábbis ezt mondta az október 17-én véget ért milánói Ázsia-Európa találkozón.
A rendezvényt, melyen Orbán Viktor is részt vett, sajtótájékoztatóval zárták. Itt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács hamarosan távozó elnöke elmondta, hogy az ukrajnai konfliktusra továbbra sem sikerült politikai megoldást találni. Idézte viszont Vlagyimir Putyin szavait – az orosz államfő a találkozón azt mondta, hogy a Donyeck-medencét Ukrajna szerves részének tekinti és nem akarja, hogy újabb „Dnyeszter-mente” jöjjön létre. Az ukrán államfő, Petro Porosenko és Putyin találkozóján uniós vezetők is részt vettek. A megbeszélésen mindenki egyetértett abban, hogy végre kell hajtani a minszki megállapodást a tűzszünetről és a határok ellenőrzéséről.

Rompuy arra is kitért, hogy az Európai Unió kiáll a szabadkereskedelem eszméje mellett, az ennek útjában álló akadályok lebontásáért száll síkra. Szót ejtett arról is, hogy az ázsiai és európai országok egyaránt kénytelenek szembenézni a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség fenyegetésével.

Nincs előrelépés Ukrajna ügyében

Nem volt tapasztalható semmiféle előrelépés az ukrajnai konfliktus kapcsán az Európa-Ázsia Csúcstalálkozón, Milánóban, Vlagyimir Putyin és Angela Merkel között. Az orosz elnök nem csekély késéssel érkezett az észak-olaszországi városba Belgrádból. Először Silvio Berlusconi fogadta, majd késő este a német kancellárral folytatott megbeszéléseket. Hajnali fél 2-ig tárgyaltak, két és fél órán keresztül, de nem közeledtek az álláspontok.
hirdetés

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, továbbra is jelentősek a különbségek az ukrajnai válság megítélését illetően, s abban is, miért alakult ki a jelenlegi helyzet. Merkel a megbeszélésen felszólította Putyint, ültesse át a gyakorlatba a szeptemberi, Minszkben elfogadott béketerv pontjait. A találkozó előtt Putyin a gázszállítások mérséklésével fenyegette meg az Európai Uniót. Barack Obamát pedig azzal vádolta, hogy az amerikai elnök ellenséges hazájával szemben.

Pénteken reggel munkareggeli kezdődött, amelyen Putyin mellett jelen van Petro Porosenko ukrán elnök is, továbbá egy sor uniós vezető, köztük Merkel, José Manuel Barroso bizottsági elnök, Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök.

Totális háború? Új állam Ukrajna területén?

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztus 29-én vették fel azt az interjút,  amelyet ma, vasárnap, augusztus 31-én sugároztak a Voszkresznoje Vremja műsorban az 1-es csatornán - de állítólag nem országosan, hanem csak az érintett területeken. Ebben az elnök arról beszélt, hogy haladéktalanul el kell kezdeni a tárgyalásokat Délkelet-Ukrajna államiságáról. Ezt egy külön állam létrehozására (vagy Oroszországhoz csatolására) irányuló szándékként értelmezték (főleg Ukrajnában). Az elnök szavait később Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő  próbálta értelmezni és enyhíteni, mondván, hogy a terület sorsáról csakis Ukrajnán belüli tárgyalások dönthetnek. 

Putyin véleménye szerint a nyugat felelős a kialakult ukrán helyzetért, amiért azok az országok támogatták a Viktor Janukovics elleni puccsot még februárban. Az elnök azt mondta, hogy igazán tudhatnák, Oroszország nem fog csak úgy félreállni, amikor az oroszokat csak úgy agyonlövik.

Putyin tagadta, hogy Moszkva katonákat küldött volna Ukrajnában, de hangsúlyozta, Oroszország nem nézheti tétlenül, ha emberekre lőnek Ukrajnában. "Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről".

Nem sokkal a nemzetközi reakciók után megérkezett az orosz elnöki szóvivő hivatalos nyilatkozata is. Dmitrij Peszkov szerint Vlagyimir Putyin nem a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt a Pervij kanal tévécsatornának. Szerinte egyáltalán nincsen szó a terület szuverenitásáról.

Ahonnan már nincs visszatérés

Petro Porosenko ukrán elnök helyzetértékelése szerint a kelet-ukrajnai konfliktusba való orosz beavatkozással kézzelfogható közelségbe került az a pont, "ahonnan már nincs visszatérés". Eközben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt mondta az uniós országok Brüsszelben tanácskozó csúcsvezetőinek, hogy nem csupán az Oroszország elleni szankciók esetleges szigorításáról, hanem a diplomáciai megoldás lehetőségeiről is tárgyalniuk kell.

Az augusztus 30-i EU-csúcs résztvevői mind Porosenkóval, mind Schulzcal megbeszélést folytattak, mielőtt az Európai Tanács új elnökének, illetve az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről döntöttek volna.

Nemzetközi sajtótájékoztatóján Porosenko azt emelte ki, hogy az uniós országok vezetői egységesen támogatásukról biztosították Ukrajnát. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megítélése szerint Ukrajna ügyében kudarcot vallott-e az unió külpolitikája.

Az ukrán elnök hangoztatta: közel kerültek ahhoz a ponthoz, "ahonnan már nincs visszatérés". Szerinte ezt akkor kellene konstatálni, ha "teljes körű háború" törne ki Ukrajna és Oroszország között. A szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken ez lényegében már megtörtént - tette hozzá. Reményének adott azonban hangot azt illetően, hogy hétfőn a nemzetközi közvetítés melletti újabb tervezett háromoldalú eszmecserén a szemben álló felek közötti tűzszünetről is szó eshet majd.

Nem a gázellátás lehet Ukrajna legnagyobb problémája

A gázellátásról Porosenko azt mondta: béke esetén nem lenne kétely az ellátás biztonságát illetően, ám "ha romlik a helyzet, akkor nem a gáz lesz a legfontosabb kérdés".Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy az uniós tagországi vezetők többsége támogatta az általa előterjesztett javaslatokat az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókkal kapcsolatban. E célzott szankciók javasolt konkrét irányait nem fejtette ki az újságírók előtt.

Diplomácia és szankciók
A szankciókról Schulz - az uniós csúcsvezetők előtt elhangzott beszédéről a sajtó számára kiadott tájékoztatás szerint - azt mondta, hogy a korlátozó intézkedések esetleges kiszélesítése mellett az eddiginél határozottabb diplomáciai és politikai erőfeszítésekről is tárgyalni kell.

Ukrajnának fegyverekre van szüksége a Nyugattól

- nem pedig az orosz kaviárra és briliánsokra kivetendő embargóra - fejtette ki véleményét a hét végén Volodimir Feszenko ukrán politológus Petro Porosenko ukrán elnök brüsszeli tárgyalásait értékelve.

A Penta politikai kutatóközpont vezetője a Gordon ukrán internetes kiadványnak adott interjújában úgy vélte, Porosenko elérheti az Európai Uniónál, hogy újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, azonban az igazán hatékony segítség most az lenne, ha a Nyugat fegyvereket szállítana Ukrajnának. Feszenko szerint nem az a kérdés okozza a fő problémát, hogy Oroszország hivatalosan háborút visel-e Ukrajnával szemben vagy sem, hanem az, hogy Ukrajnának nincs elegendő eszköze a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megoldására, valamint gondok vannak a fegyveres erők tevékenységének koordinálásában a felső hadvezetés szintjén.
hirdetés

Szerinte amennyiben az "ellenséges erők" elfoglalják az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost és tovább nyomulnak a Krím félsziget felé, vagyis a válság súlyosbodik, az arra késztet majd egyes országokat, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. A politológus úgy véli, Oroszországnak arra nincs elegendő hadereje, hogy egész Ukrajnára kiterjedő háborút folytasson. Szerinte Oroszország alapvető célja, hogy folyamatosan fenntartsa a fegyveres konfliktust Ukrajnában.

Állítólag az ukrán hadsereg megsemmisítette az orosz egységet

Tegnap valamennyi hírportál közölte a hírt, hogy Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát. Az újabb fejleményekről a  Népszava közölt összefoglalót Melegedő hidegháború címen:

Petro Porosenko ukrán elnök szerint péntek hajnalban állítólag az ukrán hadsereg megsemmisített egy, az országba behatoló orosz páncélos egységet. Moszkva azt is cáfolja, hogy egyáltalán sor került a határátlépésre. Ám amennyiben igaznak bizonyul az ukrán elnök bejelentése, az orosz-ukrán konfliktusban új fejezet kezdődik.

Péntek reggeli híradások szerint egy húsz páncélosból álló orosz konvoj hatolt be ukrán területre. Először brit újságírók számoltak be a történtekről, majd az ukrán hatóságok is megerősítették azt. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is hasonlóképpen nyilatkozott. Állította, ez is bizonyítja, hogy Oroszország valóban fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai lázadókat, és részt vesz a térség destabilizálásában. Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége azonnal közleményben reagált, cáfolva, hogy orosz katonai személyek vagy harckocsik átlépték volna az ukrán határt. A határőrség szerint valóban járőröznek az orosz határőrség mobil csoportjai, de kizárólagosan orosz területen. Orosz indoklás szerint erre azért van szükség, mert Oroszország területét rendszeresen lövik Ukrajnából és az ukrán katonák egyre gyakrabban lépik át tömegesen az ukrán-orosz határt, az orosz hatóságok így minden szükséges intézkedést megtesznek az orosz határ menti települések lakosai biztonságának szavatolása érdekében. Moszkva szerint a brit tudósítók ezeket a járőröző páncélosokat láthatták a határ orosz oldalán.

Délután robbant az információs bomba, amikor Petro Porosenko ukrán elnök egy David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megerősítette, hogy hajnalban Ukrajna területére behatolt orosz páncélosokat semmisített meg az ukrán tüzérség. Amennyiben igaz az ukrán állítás, az fordulópontot jelenthet a hónapok óta tartó válságban, ugyanis mindeddig sem Kijev, sem a nyugati országok nem tudtak konkrét bizonyítékot felmutatni arra vonatkozóan, hogy Moszkva valóban katonákkal és fegyverzettel segíti a kelet-ukrajnai szeparatista lázadókat. Ha az ukrán tüzérség megsemmisítette az orosz páncélosokat, azok maradványai kellő bizonyítékot szolgáltatnak a vádakra. Lapzártánkig ezeket nem mutatták be.

Oroszország nagy-britanniai nagykövetét bekérették a londoni külügyminisztériumba az ukrajnai orosz katonai behatolásról szóló hírek tisztázása végett. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli rendkívüli tanácskozásán részt vevő Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette: ha valóban vannak orosz katonák vagy harci járművek Kelet-Ukrajnában, haladéktalanul távozniuk kell onnan, különben "nagyon súlyos következményekkel" kell számolni, mert a "nagyon veszélyessé válhat". Az uniós külügyminiszterek is aggodalmukat fejezték ki a hír kapcsán és felszólították Oroszországot, vonja vissza csapatait az ukrán határ térségéből.

Közben Moszkva is vádol. Az orosz külügy közleménye szerint az ukrán fél a a hadműveletek aktivizálásával akadályozza a napok óta vesztegelő orosz humanitárius segély célba juttatását, sőt olyan információkkal rendelkezik, hogy az ukrán "Ajdar" büntetőzászlóalj felforgató osztaga azt tervezi, hogy aláaknázza Luhanszk megye útjainak egyes szakaszait, hogy így semmisítse meg a segélyt szállító orosz teherautó-oszlopot és annak személyzetét, majd az egész terrorakciót a felkelők nyakába varrja".

Az orosz humanitárius segély sorsa is függőben maradt. Délutáni hírek arról szóltak, hogy megállapodás született a kérdésben, az ukrán határőrök átvizsgálják a rakományt, a 260 kamion segély az EBESz és a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt bemehet Ukrajnába. Este azonban olyan közlemény látott napvilágot, miszerint megfelelő dokumentáció hiányában meg sem kezdődött a teherautók átvizsgálása. Az ukrán határ közelében veszteglő kamionokat megmutatták az újságíróknak, akik arról számoltak be, hogy bár valóban humanitárius segély - élelmiszer, víz, hálózsákok stb - láthatók a rakterekben, érdekes módon a legtöbb kamion félig üres. Így felmerült annak a gyanúja, hogy korábban fegyverzet is lehetett a humanitárius küldemény mellett.

Polgárháború, leszámolás, elmozdulás a holtpontról

Jó hír, hogy az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett Berlinben: a tűzszünet felújítása érdekében július 6-án tárgyalások kezdődnének, még ám a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával. De előtte egy kis ungibungi...

 

Leszámolás - vegyes eredménnyel

Porosenko befenyít

Korábbi saját tűzszünet-kihirdetését felülbírálva Porosenko ukrán elnök úgy döntött, hogy nyers erőszak alkalmazásával oldja meg a Kelet-Ukrajnában állóháborúvá váló szembenállást. (Mint ismeretes, az ország két keleti, Oroszországgal határos és jelentős orosz identitású lakossal rendelkező megyéjében, Luhanszk és Donyeck megyében 2014 tavasza óta tart a fennálló hatalom elleni szeparatista felkelés. Az itt élő oroszok egy része, valószínűleg oroszországi támagotással és idegen zsoldosok részvételével, erős fegyveres ellenállást tanúsít új kijevi vezetéssel szemben. A vitás legitimitású májusi népszavazáson állítólag a megye lakosai az Ukrajnától való elszakadásra szavazott, minek következtében a szeparatista erők kikiáltották az ugynevezett Donyecki Népköztársaságot. Az ukrán hatalom átütő erő nélküli "terrorellenes" támadásokkal ugyan meg-megtépázta az ellenállók erejét, de felszámolni nem volt képes. A tűzszünet kihirdetése sem vetett végett a harcoknak. Ezek után Petro Porisenko 2014. június 30-án végső elhatározásra jutott és a híradások szerint "drámai hangú beszédben" jelentette be, hogy az ukrán hadsereg a végső csapás szándékával ismét hadba lép az ország területi integritását permanensen veszélyeztető felkelőkkel, szakadárokkal, terrorista csoportokkal - egyszóval "az ellenséggel" szemben. Az ígérte (tehetett-e mást), hogy a civil lakosságnak nem esik bántódása. Nem okozva ezzel meglepetést az USA kormánya jóváhagyta az akciót.

A leszámolás elindítása utáni első hírek - szokás szerint - teljesen ellentmondásosak voltak. A dicsekvő ukrán hadijelentések több száz felkelő megsemmisítéséről és komoly eredményekről számolnak be, ám úgy tudni, hogy ezek továbbra is lokális csetepaték voltak, mert a nagyobb városok közül egyet sem foglaltak vissza. Sok forrás igen jelentős számú civil áldozatról is beszámol. Mind a sebesültek, mind a halálos áldozatok számát különbözőképpen becsülik az egyik és a másik oldalon. A legmagasabb szám: 3500 halott.

Külügyminiszteri találkozó a rendezés érdekében

Mindeközben az ukrajnai krízis rendezése érdekében a német diplomácia vezetője, Frank-Walter Steinmeier kezdeményezésére külügyminiszteri találkozót rendeztek Berlinben, amelyen részt vett  Szergej Lavrov orosz, Pavlo Klimkin ukrán és Laurent Fabius francia külögyminiszter is. Felszólították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy küldjön megfigyelőket az orosz-ukrán határpontokra.

Az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett arról is Berlinben, hogy a tűzszünet felújítása érdekében már most vasárnap tárgyalások kezdődnének a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával.

Aláírták: társulási megállapodás Ukrajnával

Ukrajna az uniós szerződés értelmében felvételét kéri az Európai Unióba

EU-társulási megállapodások Grúziával, Moldovával és Ukrajnával 

Miközben Ukrajnában továbbra is polgárháborús viszonyok uralkodnak, aláírták Brüsszelben az Ukrajnával kötendő társulási megállapodás szabadkereskedelemről szóló részét. Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

A történelmi jelentőségü esemény időpontja: 2014. június 27-e, péntek délelőtt, amikor is Brüsszelben aláírták az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.

Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

Porosenko patetikus szózata

"Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte némi pátosszal Petro Porosenko, s beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.

Oroszország: súlyos következményei lesznek a megállapodásoknak

Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik.

Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Kijev csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez, akkor Moszkva nem tarthatja fenn a vámmentességet egy sor ukrán termék számára a volt szovjet köztársaságokat összefogó Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi zónájában.

A kilátásba helyezett intézkedés elsősorban ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekre és bizonyos ipari termékekre vonatkozik. Putyin tavaly decemberben kijelentette, hogy ennek semmi köze sincs a politikához, csupán Oroszország gazdasági érdekeinek védelméről van szó.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes is bírálta Kijev és Brüsszel megállapodását. Elismerte, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de "az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek. "Egy ilyen egyezmény komoly hatással van mindegyik állam szuverenitására" - mondta a magas rangú orosz diplomata.

Tavaly november végén amiatt robbantak ki a hatalomellenes tiltakozó megmozdulások Kijevben, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán államfő Moszkva nyomására visszalépett az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásától. Az ukrán vezetés arra hivatkozott, hogy a megállapodás előnytelen lenne az ország gazdasága számára.

Néhány héttel később Moszkvában az ukrán kormány és az állami cégek képviselői Ukrajnának ígért több milliárd dolláros orosz pénzügyi segítségnyújtásról és az orosz földgáz árának csökkentéséről írtak alá megállapodást.

A februári kijevi hatalomváltást követően a Kreml leállította az ukrán eurókötvények vásárlását, és semmisnek nyilvánította a gázár-megállapodást is. A múlt hétfő óta a Gazprom leállította a földgáz szállítását Ukrajnának és közölte, hogy csak az előre kifizetett mennyiséget hajlandó eljuttatni a szomszédos országnak, amely nem térítette meg 4,5 milliárd dolláros gázadósságát sem. Márciusban néhány hét alatt Oroszországhoz csatolták az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd Kijev-ellenes oroszbarát szakadárok Ukrajna keleti megyéiben is megpróbálkoztak a hatalom átvételével.

Porosenko tűzszünetet hirdet

Egy nappal a több halálos áldozatot követelő újabb Luhansz megyei harcok és ugyancsak egy nappal az Urengoj-Ungvár gázvezeték Poltava területi szakaszán történt robbantás után Ukrajna egyoldalúan felfüggeszti a katonai hadműveletet Kelet-Ukrajnában, amnesztiát ajánl a fegyverletételt választó lázadóknak és lehetővé teszi, hogy az Oroszországból érkezett harcosok egy korridoron visszatérjenek a határ túloldalára. Ezt az ajánlatot azután tette Petro Porosenko új ukrán elnök, hogy nem sokkal korábban telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Az ukrán elnök kedd este telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel a kétoldalú viszonyról és az ukrán válságövezetben uralkodó helyzetről. Porosenko már hétfőn bejelentette, hogy még a héten részletes béketervet terjeszt elő, amelynek a kelet-ukrajnai lázadókkal kötendő tűzszüneti egyezmény is részét képezi.

Porosenko beszélt arról, hogy éveken át az ukrán hadsereg szisztematikus leépítése zajlott. A háború csupasz kézzel, alig felfegyverzett katonákkal ért bennünket - fogalmazott. Porosenko biztosította a jelen lévő katonai vezetőket, hogy Ukrajna győzelmet fog aratni ebben a küzdelemben.

Porosenko és Putyin hónap elején történt rövid találkozója után az esti telefonbeszélgetés volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két, egyre ellenségesebb ország elnökei között.

Reggel még csak a megbeszélések tényét említették közleményben, de Porosenko délelőtt gyakorlatilag olyan bejelentést tett, amivel eleget tett az oroszok korábbi követelésének.

Ukrajna egyoldalú tűzszünetet hirdet

Cserébe azt várja, hogy az "események összes résztvevője" - azaz a kelet-ukrajnai lázadók is -, támogassák az elnök béketervét - tudatta.

Porosenko azt is közölte, hogy amnesztiát kapnak azok a felkelők, akik leteszik a fegyvert és akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket. Emellett egy olyan folyosó létrehozását javasolja, amelyen keresztül "a zsoldosok fegyver nélkül elhagyhatják országunk területét". Ezzel a szerinte Moszkva által pénzelt és Ukrajnába küldött fegyveresekre utalt.

Korábban Kirill kijevi pátriárka, az ukrán pravoszláv egyház feje azt mondta, hogy "a zsoldosokat likvidálni" kell.

Porosenko figyelmeztetett, hogy ajánlata csak rövid ideig él majd, tehát a fegyverletételt és a kivonulást gyorsan kell végrehajtani.

Az ukrán elnök tegnap Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt, akivel arról beszélt, hogy 10 km széles ütközőzónát kellene létrehozni a harcoló felek között.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben Porosenko részvétét nyilvánította a Luganszk közelében meghalt két orosz újságíró halála miatt és azt mondta: igyekeznek vigyázni a tudósítók biztonságára. Az orosz állami tévé riportere és operatőre az ukrán erők és a felkelők harcában, egy aknavető támadás után vesztette életét. Az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács szerint ugyanakkor nem volt rajtuk megkülönböztető jelzés és a riporternek nem volt engedélyük Ukrajnában dolgozni.

Gyenisz Pusilin, a külvilág által el nem ismert "Donyecki Népköztársaság" egyik vezetője értelmetlennek nevezte az ukrán elnök ajánlatát.

"Ha letesszük a fegyvert, akkor fegyver nélkül fognak el bennünket" - mondta az ellenzéki Dozsgy tévében. Luganszkban közben a lázadók egy olyan különleges egységet hoztak létre, amelynek feladata "megtisztítani saját soraikat a kémektől és diverzánsoktól".

Kedden több, mint 30 fegyverest öltek meg az ukrán erők a luganszki régióban fekvő Szcsasztjánál. Arszen Avakov belügyminiszter pedig azt mondta: az Urengoj-Ungvár gázvezetéken történt robbanást egy pokolgép okozta.

Előzőleg a Gazprom és az ukrán Naftogaz nem tudott megállapodni az Ukrajnának szállítandó orosz gáz áráról és Ukrajna tartozásairól. Ezt követően a Gazprom átállt arra a számlázási módra, hogy előre kéri a szállítandó gáz árát és mivel Ukrajna nem fizetett, ezért elzárta a csapokat.


Mindeközben:

Komolyan aggódhatunk Ukrajna miatt a Nemzetbiztonsági bizottság szerint

Továbbra is elhúzódó és mélyülő konfliktusról van szó Ukrajnában - erről tájékoztatták a magyar szolgálatok képviselői szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
Mik ezek?

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a zárt ülés után újságíróknak úgy nyilatkozott: a szomszédos országban a háború eszközei kiszélesedtek, egyre inkább totális eszközökkel zajlik a harc, egyre több a halálos áldozat. A kárpátaljai magyarság jelenleg nincs közvetlen veszélyben - emelte ki Molnár Zsolt, ugyanakkor hozzátette: egy ilyen elhúzódó válság esetén már mindenre kiterjedő hatásokkal kell számolni.

Szél Bernadett , a bizottság LMP-s tagja elmondta: külön tájékoztatást kért arról az atomvonatról, amely Magyarországról kiégett, illetve sérült fűtőelemeket szállítana a célállomásra. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg Ukrajnában ilyen helyzet van, bármiféle nukleáris mozgás induljon meg a térségben.

Lelőtt repőlőgép: Porosenko bosszút ígér

Nem tudni, okos dolog-e ha egy polgárháborús körülmények között egy tönk szélén álló ország elnöke bosszúval fenyegetőzik. Persze valamit mondania kell, ha lelövik a repülőgépét. De a bosszú és megtorlás nem a háború eszkalációjához vezet-e. Túléli-e Ukrajna, ha valódi háborúba sodródik? Bárhogy is, a híradások szerint az ukrán elnök bosszút ígér.... A NOL cikkét idézzük.

Mint ismeretes, június 14-re virradóra egy ukrán katonai szállító repülőgépet lelőttek a kelet-ukrajnai szeparatisták. A fedélzeten lévő negyvenkilenc ember meghalt. Petro Porosenko „méltó válasszal” fenyegette meg a támadókat. A hivatalánál pedig pokolgépet találtak hajnalban.

Putyin találkozott Porosenkóval

Miközben folyamatosan érkeznek az sms-hírek arról, Kelet-Ukrajnában nem csitulnak a harcok, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko megválasztott ukrán elnök 2014. június 6-án először találkozott egymással a normandiai partraszállás 70. évfordulóján tartott protokoll-rendezvényem, mégpedig a reggeli után, a díszebéd előtt. Csak néhány percig tartott beszélgetésük, de francia hírügynökségi jelentések szerint abban a fontos kérfésben váltottak szót, hogy néhány napon belül az ukrajnai tűzszünet feltételeit is megvitathatják. A normandiai Bénouville város kastélyában tartott cirka negyedórás megbeszélésen jelen volt Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár is.

- Egy asztalhoz ültünk, ahol mintegy negyedórát beszélgettünk. Nem mondanám, hogy részletes megbeszélés volt, de legalább érintettük a főbb kérdéseket a jelenlegi helyzet megoldásával és gazdasági kapcsolataink erősítésével kapcsolatban. Úgy értelmezem, hogy Porosenko hamarosan befejezi Ukrajna keleti részén a vérontást, és erre van egy terve is. De erről a tervről inkább őt kell kérdezni – nyilatkozta Putyin elnök újságíróknak.

Társult EU-tag lesz Ukrajna?

Miközben nem csitulnak a harcok az ország keleti régióiban és egyebek mellett Kárpátalján is folyik a fiatalok behívása sorkatonai szolgálatra, aközben előremozdulások történnek a békés kibontakozás irányában is. Ezt segíthetné elé az urópai integrációs folyamat.

A Népszava értesülései szerint Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, miszerint Ukrajna a Moldova és Grúzia esetében tervezett június 27-nél korábban aláírhatja a szabadkereskedelmi övezet létrehozását is előirányzó társulási megállapodás gazdasági részét az EU-val.

A megbízott külügyminiszter sajtótájékoztatójáról beszámoló Ukrinform Hírügynökség szerint az eredeti menetrendben az szerepel, hogy a három volt szovjet tagköztársaság egyszerre, június 27-én írja alá a szerződést. Ám Petro Porosenko, a május 25-én lezajlott elnökválasztás győztese azt szeretné, ha ennél egy korábbi időpontban kerülne sor e megállapodás aláírására. Ennek érdekében Porosenko konzultációt kezdeményez az Európai Unióval.

Kitűzött időpontról ugyan egyelőre nincsenek értesülések, de vélhetően Porosenko június 7-i ünnepélyes beiktatása utánra várható.

Emlékeztetőül: Ukrajnában a zavargások tavaly novemberben kezdődtek, amikor a Janukovics kormányzat felfüggesztette a társulási egyezmény előkészületeit és Vilniusban nem írta alá a megállapodást. Ezzel szemben a "forradalomban fogant" új hatalom azonnal lépett, és az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás politikai részét 2014. március 21-én már aláírták Brüsszelben.

Porosenko elnök, Klicsko kijevi polgármester lesz

Hatalmasat tarolt az UDAR párt a május 25-én tartott ukrajnai választáson. Bár az esemény részben polgárháborús körülmények között zajlott és a keleti megyékben a szeparatista erők konkrétan megakadályozták a lebonyolítását, az egyértelmű eredmény nehezen kérdőjelezhető meg. Az Ütés (UDAR) nagy győzelmének nem feltétlenül kell örvendenünk: a pártelnök Klicsko már korábban kijelentette: Kárpátalján nem lesz autonómia.
Részletek (forrás: MTI, HVG):   

Petro Porosenko, a Vitalij Kicsko vezette UDAR párt jelöltje megszerezte a szavazatok több mint felét (55,9 százalékát). a hírek szerint Kijevben különösebb lelkesedés nélkül fogadták a csokoládékirály milliárdos első körös győzelmét.  A Majdanon, ahol februárban véres csaták árán diadalmaskodott a Viktor Janukovics államfőt megbuktató forradalom, mindössze pár százan verődtek össze, hogy teljes csöndben nézzék a választási közvetítést.

"Az első dolog az lesz, hogy azonnal párbeszédet kezdünk a Donyecki-medencében élőkkel" - nyilatkozta a vasárnap megválasztott új ukrán államfő. Hozzátette,  az új kijevi vezetés harcot kezd az egész országot fojtogató korrupció ellen is. "Mindegy, hogy milyen gazdag az illető, s hogy a szövetségesünk, vagy a politikai ellenfelünk".

Porosenko közölte, kész arra, hogy nemzetközi közvetítéssel tárgyalásokat kezdjen Moszkvával a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. "Oroszország a szomszédunk, és az utóbbi kétszáz évben mindig is nagy jelentősége volt a Moszkvához fűződő kapcsolatoknak" - hangsúlyozta, de hozzátette: Kijev soha sem fogja elismerni az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten rendezett márciusi népszavazást, s a két millió lakosú térség orosz megszállását". Porosenko szerint a választási eredmények azt mutatják, hogy az ukrán választók kilencven százaléka az egységes Ukrajnára - nem pedig az ukrán, illetve oroszok lakta országrészek föderációjára - szavazott, s nyolcvan százalékos az európai integrációt támogatók aránya.

Klicsko is jól taktikázott

A szavazatok 57,4 százalékával Vitalij Klicsko, az UDAR (Ütés) párt vezetője nyerte a vasárnapi ukrán elnökválasztással együtt tartott kijevi polgármester-választást az ukrán televízióban ismertetett exit poll felmérés eredménye szerint.

A volt profi ökölvívó világbajnok 2006-ban és 2008-ban is indult a tisztségért, de mindkét alkalommal alulmaradt. Most több mint 40 százalékkal előzte meg a második helyen végző Leszja Orobec parlamenti képviselőt, Majdan téri aktivistát.

A 42 éves Klicsko pártjának jelöltje, a milliárdos Petro Porosenko már az első fordulóban megnyerte az előrehozott elnökválasztást.

Klicsko a sajtónak arról beszélt, hogy az ukrán főváros központjában a tüntetések idején emelt barikádok "betöltötték funkciójukat", és ideje lebontani őket.

"Azzal a felhívással fordulunk az emberekhez, segítsenek elbontani a barikádokat, hogy Kijev és Ukrajna visszatérjen a normális kerékvágásba. Vissza kell hoznunk a békét Ukrajnába, a főváros pedig jó példát fog mutatni az egész országnak" – mondta.

A kijevi Függetlenség terén, a Majdanon aktivisták eddig megtagadták, hogy elhagyják a belvárost, amíg nem valósulnak meg azok a reformok, amelyekért harcoltak.

Klicsko megígérte, hogy nem alkalmaz erőszakot a Majdanon több mint fél éve sátrat vert tüntetők ellen, de megpróbálja majd meggyőzni őket, hogy bontsák le a barikádokat.

A 2,8 milliós ukrán főváros leendő polgármestere úgy fogalmazott: sok reformra van szükség a közlekedés, az ingatlanpiac, az egészségügyi ellátás és az oktatás terén, és elsődleges célnak tartja a korrupció elleni harcot.

A polgármesteri tisztség most azonban inkább csak reprezentatív tisztség, a legfontosabb döntéseket az államfő által közvetlenül kinevezett közgyűlési elnök hozza meg. Megfigyelők ugyanakkor arra számítanak, hogy Porosenko nagyobb hatalommal ruházza majd fel a bizalmasának tartott Klicskót.

Vitalij Klicsko egyelőre csak átmeneti ideig, a 2015 októberében tartandó rendes polgármester-választásig lesz a város vezetője. A polgármesteri szék 2012 nyara óta üres.

A hajdani ökölvívó világbanjnok megválasztásának és az UDAR nagy térnyerésének természetesen vannak árnyoldalai is, euek közül az egyik, hogy Klicsko már korábban nyilatkozott:  Nem lesz kárpátaljai autonómia

Nem lesz Kárpátalján autonómia, mivel az az ukrán alkotmányba ütközik – nyilatkozta a Heti Válasznak Vitalij Klicsko, az UDAR párt vezetője. Klicsko hozzátette: a helyi önkormányzatok hatáskörét szeretnék szélesíteni. Az eltörölt nyelvtörvényről a politikus azt mondja: az is alkotmányellenes volt, de új törvényen dolgoznak.

Mindig is az ukrán alkotmányba ütközött a nemrég eltörölt az ukrán nyelvtörvény – nyilatkozta a Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Udar párt elnöke.
Klicsko hozzátette: megérti az ezzel kapcsolatos aggodalmat, és szeretné közelebb vinni hazáját az Európai Unió alapelveihez, ebbe pedig „az emberjogi normák tiszteletben tartása is beleértendő, ami az itt élő kisebbségek felemelkedésének kulcsa. Ezért az UDAR új törvényen dolgozik, melyet remélhetőleg Ukrajna összes nemzetisége el fog fogadni.” A politikus elmondta: az alkotmány nem garantál senkinek autonómiát, ezt a kérdést decentralizációval kell megoldani, és több jogkört kell adni az önkormányzatoknak.

A nacionalizmustól való félelemre reagálva Klicsko azt mondta: „Az erőszakoskodó emberek nagy része nem nacionalista, csupán dühös állampolgár”, a kisebbségek védelmét pedig garantálja az alkotmány.

Elnökválasztás: május 25

Ukrajnai elnökválasztás, 2014

Mind a szakmai elemzők, mind a közvéleménykutatók továbbra is az Udar-os Petro Porosenko üzletembert tartják a vasárnapi ukrán elnökválasztás fő esélyesének. A csokoládékirályként emlegetett jelölt a Klicsko vezette Ütés párt színeiben száll ringbe.

Felívelő népszerűségével szemben a börtönből való szabadulása óta jelentősen csökkent a  Julia Timosenko korábbi miniszterelnök támogatottsága, aki a Batykivscsina (Haza) párt zászlaja alatt indul, mikörben az ország keleti felén harcok dúlnak és Ukrajna fővárosában, a Majdanon még állnak a sátrak, a hónapokig tartó tiltakozó akciókra emlékeztetve.

Az elnökválasztás lebonyolításával kapcsolatban Kijevben nem számítanak különösebb nehézségekre, de a keleti megyékben lehetnek gondok május 25-én, vasárnap, ezért a hatóságok hetvenötezer katonát mozgósítanak a zökkenőmentes szavazás biztosítása érdekében - miközben a keleti területek határán a kormányhoz hű milícia fegyveresei járőröznek. A kijevi vezetés nem tartja kizártnak, hogy az oroszbarát szeparatisták több provokációival is igyekeznek megzavarni az ukrajnai elnökválasztás békés lebonyolítását.

Porosenko a legesélyesebb - elnökválasztás a krízis közepén

Választás válság közepette... Petro Porosenko üzletember és politikus megnyerné már az első fordulóban az ukrán elnökválasztást, ha most rendeznék meg azt - derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb, csütörtökön közzétett felméréséből, amelyet az MTI 2014. május 15-én ismertetett.

A Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) párt által támogatott "csokoládégyáros" Porosenkóra a megkérdezettek 33,7 százaléka készül a szavazatát adni a tíz nap múlva esedékes elnökválasztáson. Ezzel az eredménnyel jócskán lehagyta a többi elnökjelöltet, köztük a második helyen álló Julija Timosenkót, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltjét, akinek támogatottsága 5,9 százalékra esett vissza az áprilisi 9,5 százalékról.

A harmadik helyen Szerhij Tihipko régiópárti politikus áll 4,1 százalékkal, őt követi 4 százalékkal Anatolij Gricenko, a Haza parlamenti frakciójából kivált volt védelmi miniszter.

Oleh Ljasko független parlamenti honatyát, a radikális párt vezetőjét a megkérdezettek 3,3, Mihajlo Dobkint, a hatalomváltás előtt kormányzó Régiók Pártja jelöltjét 2,6, Petro Szimonyeko kommunista pártvezért 2,4, Olha Bohomolec Majdan-aktivistát 2,1, Oleh Tyahnibokot, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnökét pedig egy százaléka támogatja. A többi 14 jelöltre összesen a választók 2,4 százaléka szavazna.

A felmérésben részt vevők 13 százaléka jelezte, hogy egyik jelöltet sem támogatja, míg 25,4 százalék még nem döntötte el, melyik jelöltre adja a szavazatát.

A szociológusok számításai szerint ha most lenne a választás, és csak azok vennének részt rajta, akik már eldöntötték, kire szavaznak, akkor 62 százalékos lenne a részvétel. Ez alapján Porosenko 54,7 százalékkal az első fordulóban megnyerné a választást.

A felmérést a szociológusok április 29. és május 11. között végezték, 2200 nagykorú vett benne részt Ukrajna minden régiójából, kivéve a Krímet - közölte az MTI.