Egyenesben a forradalomról

2015. dec. 21.

Üzemzavar egy orosz atomerőműben. Kell-e félnünk?

Leningrád Atomerőmű Oroszország
A Leningrád Atomerőmű
Pénteken a déli órákban jelent meg a hír, hogy Oroszországban, a Leningrád Atomerőműben leállították a 2-es számú reaktort, a hivatalos megfogalmazás szerint „kipárolgás” miatt. Az erőmű igazgatója, közleményében kijelentette, hogy a reaktor és a turbinarészleg nincs kritikus állapotban, a sugárzás szintje nem emelkedett.
A hírt az ukrán média és a közösségi hálók fokozták pánikhangulattá. Az ukrán szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a Szentpétervártól 80 kilométerre található atomerőmű reaktorainak típusa ugyan az, mint a Csernobili reaktorok, RBMK-1000. Ennek a reaktortípusnak a sajátossága, hogy a turbinák meghajtásához szükséges gőz közvetlenül a hasadóanyag körül képződik, és a gőzképzésre használt víz egyben moderátor és hűtőközeg is. Ebből adódóan, ha ez a gőzpára kijut a zárt rendszerből, sugárszennyezést visz magával.
Az erőmű igazgatójának bejelentése és videóüzenete ellenére, a környékbeli városokban és falvakban pánik tört ki. A patikákból eltűnt a jódtabletta, a lakosok egy része pedig elutazott.
Nem segítette a pánik csillapodását az a fénykép sem, melyen az erőmű környékéről felszálló párafelhő látható.
A Leningrád Atomerőmű vezetése további tájékoztatást akkor ad ki, ha a blokk lehűlt és a szakemberek meg tudják vizsgálni a meghibásodott részeket.

2015. dec. 8.

Bemutatták az adóreform-tervezetet Ukrajnában

Adóreform Ukrajna
Változik az ukrán adókódex
Az új törvényt a pénzügyminiszter „kompromisszumos”-nak nevezte. Szavai szerint, ez a változat csökkenti az ukrán üzleti világ adóterheit, visszaszorítja a feketegazdaságot és szélesíti a becsületes adófizetők körét.
Az Ukrajnai pénzügyminiszter, Natalia Jareszko a „Nemzeti Reformtanács” elé terjesztette a most elkészült adótörvény reformot. Véleménye szerint, ez a törvénycsomag kiegyensúlyozza az állami költségvetést. Az adócsökkentések kompenzációjáról is készítetek tervezetet, melynek minden lépését egyeztették a Nemzetközi Valutaalappal. Az új adótörvény, az ukrán adóreform sarkalatos pontja volt az Ukrajna és a Valuta Alap között létrejött korábbi finanszírozási szerződésnek.
Az új ukrán adótörvény lényege, hogy egységes, 20%-os adókulcsot vezetnek be az ÁFÁ-ra, a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulásokra.
Az ukrajnai pénzügyminisztérium adóreform javaslatával szemben, az Ukrán Parlament, adó- és vámügyi bizottsága azt indítványozta, hogy a jövedéki adót 15%-ra mérsékeljék, míg az SZJA-t 10%-ra. illetve a jövedelem összegétől függően 10%, 15% és 20% legyen.
A végleges adóreform tervezet kidolgozásakor várhatóan a Nemzetközi Valutaalap állásfoglalását és útmutatását lesz kénytelen alapul venni az ukrajnai vezetés.

2015. nov. 23.

Ukrajna elnöke, Petro Porosenkó, a Krími áramellátás gyors visszaállítását sürgeti

Krím Ukrajna része maradt
A krími tatárok jogait félti Ukrajna.
Az elnök munkacsoportot hozott létre, hogy a Krími lakosok jogainak garantálása érdekében, minél gyorsabban állítsák vissza az ideiglenesen megszállt területen az áramellátást.
Porosenkó kijelentette, hogy nemzetközi koordinációra van szükség, a Krímen letartóztatott aktivisták kiszabadítása érdekében, újra kell indítani a Krími-tatár médiumokat, engedélyezni kell a Krími tatár vezetők beutazását a Krím-félszigetre.
Nem elégít ki minket az a status quo, amikor a megszálló hatalom üldözi a Krími tatár népet. Emiatt a felelőtlen hozzáállás miatt éleződött ki a civil aktivisták és a hatalom között a helyzet.” – mondta Petro Porosenkó.
Az elnök kijelentette, hogy harcolni fog az Oroszország által megszállt Krími lakosok jogaiért, és nemzetközi segítséget is kért ehhez. Szavai szerint, a Krím-félsziget Ukrajna része és reméli, hogy nemzetközi partnereik sohasem fogják elismerni a megszállást.
Megköszönte az Európai Unió szilárd álláspontját, mellyel kiállnak az ukrajnai helyzet rendezése mellett és nem engedik át a félszigetet Oroszországnak. Mivel a Krím-félsziget továbbra is Ukrajna része, ezért munkacsoportot hozott létre az elnök, hogy megszüntessék a félsziget blokádját, és az ott élő ukrán állampolgárok, újra hozzájuthassanak ukrán árukhoz és zavartalan legyen az áramellátás is.

2015. nov. 8.

Megszűnt a rendőrség Ukrajnában

Ukrajnai járőrök avatása

Amerikai mintára szervezik át a rendőrséget

November 7-i dátummal Ukrajnában életbelépett a Nemzeti Policijáról (Nacpolicija NP) szóló törvény. Az állam reformok végrehajtásának egyik sarkalatos pontja volt, az új és megbízható rendőrség megszervezése. Ennek érdekében, három hónapon keresztül képeztek ki újoncokat, akik a NP járőrszolgálatánál teljesítenek majd szolgálatot. Ukrajnában sajnos semmi sem megy zökkenőmentesen. De jure a „Milícia” megszűnt és munkáját az NP látja el. Azonban egyelőre csak kezdő járőrök állnak rendelkezésre, mivel a törvény értelmében a Milícia megszűnésekor, minden alkalmazott munkaviszonya megszűnt, akik tovább szeretnének szolgálni az NP soraiban, azoknak minősítésen kell átesniük.
Jellemző, hogy a törvény életbelépése előtt két nappal ülésezett a Belügyminisztérium és megkezdték a minősítési eljárás kidolgozását. Nyilvánvaló, hogy két nap nem elegendő arra, hogy kidolgozzák a folyamatot és levizsgáztassák a jelentkezőket.
Az ukrán belügyminiszter, Arsen Avakov, nagyon magabiztosan nyilatkozott: „A személyi minősítések ma kezdődnek. Ma első alkalommal összeül a központi minősítési bizottság, megtárgyaljuk a minősítési elveket, határozunk a területi bizottságok felállításáról és lefolytatjuk a minősítéseket”.
Sajnos, nem tartjuk életszerűnek, hogy rövid határidőn belül képes legyen a minisztérium kidolgozni a minősítések módszertanát, felállítsa a megfelelően kvalifikált bizottságokat és érdemi, becsületes munkát végezzenek. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy a miniszter kettős szűrést ígért. A kvalifikációt sikeresen teljesítő rendőrök kinevezését egyenként a Nemzeti Polícia vezetője és a belügyminiszter is ellenőrzi.
Kíváncsian várjuk, hogy az új törvények hatására változik-e a közbiztonság Ukrajnában. Valóban több és jobban képzett rendőr lesz-e az utcán. Megszűnik, vagy legalábbis mérséklődik-e a rendőri korrupció.

2015. okt. 15.

Hollandiában népszavazás lesz Ukrajna Európai Uniós tagságának ratifikálásáról


Szavazás Ukrajna EU csatlakozásáról
A hollandok akadályozhatják meg Ukrajna csatlakozását
A Holland választási bizottság pozitívan bírálta el azt a népszavazási kezdeményesést, melyet Ukrajna EU-s csatlakozásának ratifikálásáról kezdeményeztek.
A döntést a választási bizottság szerdai ülésén hozták meg a referendum lebonyolításával kapcsolatban jelentette az unian hírügynökség. A bizottsághoz 427 ezer 939 érvényes aláírás érkezett a népszavazás kezdeményezésének támogatása érdekében.
A referendumot hat hónap múlva lebonyolítják, egyelőre a szükséges bizottság felállítása zajlik. A szavazás érvényességéhez szükséges, hogy a választásra jogosult állampolgárok legalább 30 százaléka az urnákhoz járuljon.
A népszavazás eredménye nem kötelezi a parlamentet, csak irányadó lehet, ennek ellenére a holland külügyminisztérium bejelentette, hogy ha a választók nemmel szavaznak, visszavonják a korábbi ratifikációs határozatukat. A kezdeményezés elindítója a GeenPeil euro-szkeptikus csoport volt.
Az ukrán elnök Petro Porosenko tanácsadói körében az a pletyka terjed, hogy a holland népszavazás hátterében Oroszország áll. Vlagyimir Putyin nem csak nyílt színen támadja Ukrajna EU-s csatlakozását, de bevet minden alattomos technikát is, hogy megakadályozza azt.
Eközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy novemberben már minden bizonnyal összeül az a testület, mely Ukrajna EU-s vízummentességének feltételeként szabott reformokat hivatott előkészíteni. Feltűnő, hogy a Janukovics kormány megbuktatását követő összes választás előtt belengették a vízummentesség bevezetését, de érdemi lépések a mai napig nem történtek. Elemzők véleménye szerint a mostani kérdésfelvetés is az október 25-i helyhatósági választásokra való felkészülési kampány része.

2015. okt. 8.

Az ukrán parlament megszavazta Krím megszállását


Ukrajna vagy Oroszország
Nem mindenki gondolja megszállásnak
Az ukrán parlament október 7-én hivatalosan meghatározta a dátumot (2014. február 20.) amikor a Krím-félsziget ideiglenes megszállás alá került.
Elsőre furcsának tűnhet, hogy miért volt arra szükség, hogy Ukrajna törvényileg rögzítse a Krím-félsziget megszállásának dátumát, sok nyílt kérdés lezárása végett és államigazgatási okokból is szükség volt erre. A Krím-félsziget jelenleg Oroszország része, de Ukrajnában még mindig hoznak törvényeket a régi Autonóm Köztársaságról.

Ezek a következő törvények: „Az állampolgárok jogainak és szabadságának biztosításáról valamint a jogi rendszerről Ukrajna ideiglenesen megszállás alatt lévő területén”, „Krím szabad kereskedelmi zóna kialakítása valamint a gazdaság szabályozása Ukrajna ideiglenesen megszállás alatt lévő területén." A jelen törvény segít megszüntetni néhány jogi hiányosságot és a nemzetközi joghoz igazítja a jogi helyzetet.

Az új jogszabály nyomán az Ukrán Adóhatóság bejelentette, hogy nem alkalmaznak jogi szankciókat és nem szabnak ki pénzbírságot azon cégek ellen melyek a megszállás pillanatában a Krími Autonóm Köztársaság területén voltak bejelentve és azóta elmulasztották az adóbevallások dokumentációinak valamint a transzferár nyilvántartás benyújtását.

Ukrajna továbbra is bízik benne, hogy visszaszerzi a Krím-félszigetet – jelentette be Petro Porosenkó ukrán elnök.


2015. okt. 1.

A Kijevi bíróság betiltotta az ukrajnai kommunista pártokat


Az igazságügy minisztérium keresete alapján, betiltották az Ukrán Kommunista Párt és a Kommunista Dolgozók és Parasztok Párt működését Ukrajnában.
 
Az Ukrajnai háború nem kíméli a pártokat sem.
Betiltották a kommunista jelképeket
Szeptember 30-án jogerősen betiltották az Ukrajnában működő kommunista pártok működését, ezek nem indulhatnak a helyhatósági választásokon. Az Ukrán Kommunista Párt fellebbezett a határozat ellen, ezért ügyüket október 8-án folytatják.
Korábban az igazságügy minisztérium a következő büntettek elkövetésével vádolta meg a pártot:

  •   alkotmányos állami berendezkedés megváltoztatására irányuló erőszakos cselekmények kirobbantása
  •  Ukrajna területi egysége és szuverenitása ellen irányuló cselekmények
  •  háború és erőszak propaganda folytatása, etnikumok közötti feszültség keltése
  • felhívás illegális katonai alakulatok szervezésére

Az Ukrán Kommunista Párt vezetője, Petro Szimonenkó kijelentette, hogy pártja mindenképp részt kíván venni az ukrajnai helyhatósági választásokon októberben, keresik az alternatív megoldásokat. Megpróbálnak minden jogi fórumon harcolni az igazukért. Nem tántoríthatja el őket az sem, ha a legfőbb ügyészség tömeges sms küldéssel harcol ellenük, és az sem félemlítheti meg őket, ha betörnek az irodáikba és szétverik a szervereket vagy az irattározó salgó polcrendszerét.

2015. szept. 24.

Már haditechnikát is lopnak Ukrajnában!

Nem csökken Ukrajnában a korrupció, a csempészet 

 

Az ukrán erők védállása
FIZETÉS után BEHAJTANI SZABAD!
Az IMF hitelmegállapodás egyik sarkalatos pontja volt, hogy az ukrán kormány kötelezte magát olyan törvények elfogadására, melyek megfékezik a korrupciót és jelentős mértékben csökkentik a feketegazdaság befolyását. Az ország államadóssága 2015-ben egyes becslések szerint elérheti a 157 százalékot, ezért is lenne fontos, hogy a teljes gazdaság mintegy felét kitevő árnyékgazdaságot valamilyen formában megszelídítsék.

A munkácsi ügy

Júliusban tűzharc tört ki Munkácson, a város egyik sportlétesítménynél a Jobboldali Szektor (PSZ) önkéntes fegyveresei és az ukrán parlament egyik kárpátaljai képviselőjének emberei, valamint a helyszínre érkező rendőrök között, nyolcan megsebesültek – adta hírül az MTI. Az ügy közvetett oka a csempészpiac újraosztása volt. A parlamenti vizsgálóbizottság két hónap alatt jóformán semmilyen érdemi következtetést nem tudott levonni, azon túl, hogy a lehetséges szereplők között megemlített mindenkit, akikről a hírportálok korábban írtak. Az egész tragédia hozadéka annyi volt, hogy az ügyészség elkezdte vizsgálni az Ukrán határőrök és vámosok munkáját. Lehallgatják a mobiltelefonokat és átnézik az elküldött smseket, így sikerült lebuktatni cigaretta csempészeket, de az utóbbi időben a „terroristaellenes műveleti terület” ATO ütközési zónáját ellenőrző alakulatok is fölöttébb izgalmas törvényszegésekért felelhetnek.

sms-ben tudatták a vesztegetés árát

Az Ukrán főügyészség nyilvánosságra hozta azokat a lehallgatott mobiltelefon beszélgetéseket és elfogott sms üzeneteket, melyeket a 28-as gépesített dandár parancsnoka tömegesen küldött az ATO területére behajtani akaró szállítóknak. Az üzenetek tanúsága szerint, 100-120 ezer hrivnyát (1 millió 200 ezer forint) kértek egy-egy szállítmány átengedéséért, ebből 10 ezer hrivnyát kapott a poszt, a többi a parancsnokságra ment. Az ügyet érthetetlenné teszi, hogy a kamionok például cukrot szállítottak ukrajnai raktárakból a szakadár területre. Az alkalmanként kifizetett vesztegetési összegért a boltok polcairól kiskereskedelmi áron is kb. tíz tonna cukrot lehetne venni, tehát cukrot egészen biztosan nem csempészhettek. Felvetődik a kérdés, hogy akkor az sms-ben leírt százezer hrivnyáért vajon mit volt érdemes Ukrán területről átcsempészni?…

Az Ukrán katonák, veszteségként leírt tankokat adtak el

Üde színfoltja volt a hétnek az a hír, miszerint ukrán katonák páncélos járműveket csempésztek ki a harci zónából. Az ukrán biztonsági szolgálat emberei nagyon meglepődtek, amikor egy Odesszai raktárban hosszú polcrendszerekre halmozva megtalálták, a veszteségként leselejtezett vadonatúj harckocsik és tankok alkatrészeit írta az unian.net

A fentebb leírtakból is kitűnik, hogy az ígéretek és erőfeszítések ellenére, még nagyon messze van Ukrajna EU-s csatlakozása, de még az is távolinak tűnik, hogy normális ország benyomását keltse.

2015. aug. 27.

Újabb tűzszüneti megállapodás Ukrajna és a szeparatisták között

állóháború, tűzszünet, polgárháború - Ukrajna
Állóháború Ukrajnában
Tudunk-e hinni még egy ilyen bejelentésnek, elhisszük-e, hogy betartják az újabb tűzszüneti megállapodást? A halott egyre több, az értelmes nyilatkozat egyre kevesebb, a mozgósítás napról napra erőszakosabb. Az abszurditásig kaotikus viszonyok közepette versenyt futnak az indulatok a gáz hétszereződő árával. Már a korrupció gépezete sem működik zavartalanul: hiába jön kintről a temérdek segély, támogatás, hatalmas hitel – nem elég arra, hogy békére korrumpálják azokat, akiknek jobb üzlet az állóháború. Lehetünk-e bizakodóak az újabb hír olvastán, miszerint:

Végérvényesen gátat vetnének a minszki tűzszüneti egyezmény sorozatos megsértésének az ukránok és a szeparatisták egyaránt. Szerdán este megállapodás született az EBESZ által közvetített szakértői tárgyalásokon arról, hogy mindkét fél jövő keddtől teljes mértékben tiszteletben tartja a fegyverszüneti egyezményt, mindenféle támadást beszüntet, jelentette a Reuters hírügynökség.
hirdetés

Ezt megelőzően Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök is tárgyalt az ukrajnai helyzetről. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a kijevi kormány a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásokkal összhangban teljesíti kötelezettségeit, és Moszkvának is ezt kell tennie - közölte a találkozó után a Fehér Ház. A washingtoni közlemény szerint a közelmúltban ismét fellángolt kelet-ukrajnai erőszak a Moszkva-barát szakadároknak köszönhető. Barack Obama felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna előrehaladásra törekszik kötelezettségei teljesítésében a minszki megállapodásokkal összhangban, és Oroszországnak is ezt kell tennie.

Mind az ukrán, mind a szakadár katonai vezetés jelezte, információik szerint a másik fél újabb nagyarányú támadásra készül.

A folytatódó propagandaháború közepette ültek tárgyalóasztalhoz Minszkben a kontaktcsoport tagjai, azaz Ukrajna, Oroszország és a szeparatisták képviselői az EBESZ közvetítésével és kötötték meg az újabb gesztusértékű megállapodást. A tervezet szerint szeptember 1-től mindenféle tüzérségi támadást beszüntetnek a felek.

____________________

Eredményes lesz e az újabb tűzszüneti megállapodás Ukrajna és a szeparatisták között? Másfél éve tartó polgárháború, állóháború, hibrid háború a végső összeomlás felé sodródó Ukrajnában

2015. júl. 26.

1,7 milliárd dolláros hitelrészlet az IMF-től

Frissítés augusztus 1-jén:
 Ukrajna valóban elkerülte a csődöt
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatósága július 31-én zárta le az Ukrajnával kötött kibővített megállapodás első felülvizsgálatát és ezzel engedélyezte újabb 1,7 milliárd dollár átutalását - közölte a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet sajtószolgálata. 

Sajtóhírek szerint a a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta újabb 1,7 milliárd dollár átutalását azzal indokolva, hogy Ukrajna teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Ezt  Twitter-profilján az ukrán elnök, Petro Porosenko is megerősítette, ám bejegyzéséből az nem derült ki, hogy az IMF az összeget jóváhagyta, vagy már át is utalta. Arszenyij Jacenyuk július 24-én jelentette be, hogy Ukrajna teljesítette a hitelrészlet folyósításához szükséges valamennyi feltételt, és hogy az IMF majd július 31-iki ülésén dönt a részlet megadásáról. Még korábban Gerry Rice, IMF-szóvivő is azt mondta, hogy július utolsó napján várható döntés.

Az IMF 2015 februárjában négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev március 13-án már megkapta. A négy évre szóló, teljes egészében 40 milliárd dolláros mentőprogram sikeréhez azonban az is kell, hogy az ukrán kormány olyan megállapodásra tudjon jutni magánhitelezőivel, amelynek révén a program során 15 milliárd dollárral csökkennek adósságszolgálati terhei. Kijev március óta tárgyal a magánhitelezőkkel szembeni, összesen 19 milliárd dollárnyi adósságából mintegy 9 milliárd dollár fölött rendelkező kötvénytulajdonosi konzorciummal, de a holtpontról nem tudnak kimozdulni. Az ukrán fél 40 százalékos „haircutot” javasol, vagyis ennyivel csökkentenék a kötvények névértékét, a Franklin Templeton Alap vezette konzorcium viszont ezt elutasítja, ehelyett a kötvények futamidejének meghosszabbítását javasolja megoldásként.

Az ukrán pénzügyminiszter, Natalija Jareszko már korábban is kilátásba helyezte: akár a nemfizetés eszközét is bevethetik annak érdekében, hogy a kötvénytulajdonosokat rászorítsák a megegyezésre (az ő kezükben levő papírok nagyot veszítenének értékükből egy formális csőd esetén). A törvényhozás májusban felhatalmazta a kormányt arra, hogy moratóriumot hirdessen nemzetközi fizetési kötelezettségeire, de eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel, júniusban is átutaltak egy esedékes 75 millió dolláros törlesztést. Jareszko mindenesetre többször is kijelentette azóta, hogy egy csődesemény már csak minimális hatással lenne az ukrán gazdaságra, és most is kiemelte: arra viszont jó lenne, hogy folytassák és felgyorsítsák a hitelezői tárgyalásokat.

A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta a BBC-nek, hogy országának helyzete teljesen más, mint Görögországé, ahol még sok a tennivaló a reformokkal. Az ukrán parlament a múlt héten fogadta el azokat a törvényeket, amelyek még hiányoztak az IMF által elvárt, egyebek közt a bankszektort és az energiaágazatot is érintő reformok végrehajtásához – ez volt a feltétele annak, hogy az ország megkapja a nemzetközi pénzügyi támogatások esedékes részét (1,7 milliárd dollár az IMF-től, 1 milliárd a Világbanktól, 300 millió Japántól és 200 millió euró Németországtól). Ezeket a pénzeket részben a legsürgetőbb költségvetési feladatokra költik – közölte Artyem Sevalev pénzügyminiszter –, részben a nemzetközi tartalékok feltöltésére, hogy támogatni tudják a hrivnya árfolyamát szükség esetén. Jareszko ugyanakkor elismerte, hogy a reformok hatásának érvényesülése minimum hónapokba telik, és egyelőre inkább a gazdasági hanyatlást érzékeli a lakosság.

Az IMF már jelentősen lerontotta az ukrán GDP-változásra adott előrejelzését: áprilisban még csak 5,5 százalékos mínuszt vártak 2015-re a tavalyi 6,8 százalék után, ezt június elején 9 százalékos csökkenésre módosították, emellett az év végére 46 százalékos inflációt várnak (a júniusi ráta 57,5 százalék volt). A prognózis módosításakor ismert volt, hogy az első negyedévben év/év alapon több mint 17 százalékkal csökkent a GDP; a bázisidőszakban, 2014 márciusában annektálta Oroszország a Krím félszigetet. Szakértői becslések szerint a Krím elvesztése 4 százalékot vitt el az ukrán GDP-ből, amelyet tovább csökkent a kelet-ukrajnai szakadár tartományokban tartóssá vált konfliktushelyzet.

2015. febr. 13.

Tűzszünet - minszki megállapodás

 Blogunk az ukrajnai háborús történések átláthatatlansága miatt egy ideje nem követi az aktuális történéseket. A mostani fejleményről azonban beszámolunk.

Kelet-Ukrajna: tűzszüneti megállapodás



A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai 2015. február 12-én Minszkben aláírták a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: a dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.

A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag nevet viselő dokumentumot a "normandiai négyek" - Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár - dolgozták ki 16 órás tárgyalás során, majd Kijev és a két szakadár "népköztársaság" képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá.

2015. február 15-e 00 órától lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A tárgyaló felek Minszkben a nehézfegyverek kivonásáról és a fogolycseréről is meg tudtak egyezni. 

Putyin is bejelentette

Putyin közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket.

A minszki megállapodás nem áttörés, de egy lépés a politikai megoldás felé

Frank-Walter Steinmeier, aki részt vesz a minszki tárgyalásokon, csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna". "De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni".

Ez nem egy átfogó megállapodás, és végképp nem áttörés, de az erőszak hetei után egy olyan lépés lehet, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet - mondta.

Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.

A német külügyminiszter felszólította a szemben álló feleket, hogy a fegyverszünet életbe lépéséig hátra lévő különösen kényes időszakban kerüljenek minden olyan cselekedetet, amely a megállapodást alááshatná.

Hollande és Merkel a megállapodásról

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök.

"Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.

Porosenko: Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határ felett

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

A megállapodások nem biztosítanak autonómiát a szakadároknak

Az ukrajnai válság rendezéséről tartott minszki tárgyalásokon aláírt megállapodások nem biztosítanak autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek - közölte csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök a fehérorosz fővárosban.

A megállapodás teljes fogolycserét ír elő

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik napon be kell fejeződnie.

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.

Megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről - jelentette be Petro Porosenko. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.

A megállapodás után Porosenko szavaira reagált Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke, aki szerint bíróságnak kell kimondania az ukrán pilótanő ártatlanságát, és nem létezik olyan "automatikus eljárás", amely elengedését eredményezné. Puskov leszögezte: Szavcsenko ellen nagyon súlyos vádakat hoztak fel, és ahhoz, hogy ejtsék a vádakat, vagy a nyomozószerveknek kell levonniuk azt a következtetést, hogy megalapozatlanok, vagy pedig bíróságnak kell kimondania ártatlanságát.

Szakértők mérik fel a tényleges hadi helyzetet

"Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére" - mondta Putyin a "normandiai négyek" minszki megállapodásáról tartott sajtótájékoztatóján.

Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezető által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetőnek véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében".

"Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".

Határellenőrzés

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

40 milliárd dolláros segély

A következő négy évben ennyi pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna - mondta csütörtökön Brüsszelben Christine Lagarde.  A Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója szerint szakértői szinten megállapodás született róla, hogy az IMF 17,5 milliárd dolláros hitelprogramot nyújt Ukrajnának. A program egy gazdasági reformokhoz kötött négy évre szóló közép- és hosszú távú hitelkeret (Extended Fund Facility).

Lagarde szerint más kétoldalú és multilaterális egyezményekkel együtt Ukrajna jön ki  a megközelítőleg 40 milliárd dollár támogatás, de nem árult el további részleteket. Christine Lagarde még februárban az IMF igazgatótanácsa elé fogja terjeszteni jóváhagyásra az Ukrajnával kötendő új hitelprogram tervét.

A vezérigazgató szerint egy "erős és átfogó" programot sikerült kialakítani, de magasak a kockázatai is. Lagarde szerint a program fontos lehetőség, hogy Ukrajna előremozdítsa a gazdaságát az ország történetének egy kritikus szakaszában. Az elvárások szerint Ukrajnának a következő két évben emelnie kell az energiaárakat, hogy azok megközelítsék a piaci szintet, és reformokat kell végrehajtania a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területeinél.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerint "nagyon nehéz" reformokat kér az IMF, de végre fogják hajtani. A miniszterelnök Kijevben beszélt, hogy 2016-ban már gazdasági növekedés lehet Ukrajnában, ha véget ért az "orosz agresszió" és sikeresek lesznek a belső reformok.

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök. "Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.
Négyoldalú nyilatkozat a minszki megállapodás mellett

A német kormány sajtó- és tájékoztatási hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Angela Merkel, Francois Hollande, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A négyek ebben hangsúlyozzák: elkötelezettek a minszki megállapodások végrehajtása mellett és felállítanak egy "felügyeleti mechanizmust", amelynek keretében a négy ország képviselői rendszeresen tanácskoznak majd.

A vezetők támogatják továbbá, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország háromoldalú tárgyalásokon keressen "gyakorlati megoldásokat" azokra az aggodalmakra, amelyeket Oroszország jelzett az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásával kapcsolatban.