Ukrajna hiába számít Európai léptékben legalábbis középhatalomnak, ha a szomszédjában egy olyan tényleges nagyhatalom áll, amely saját befolyási övezetének tekinti - és nem nézi jó szemmel közeledését az Európai Unióhoz.
Azt olvastuk a HVG.Hu-n, hogy Moszkva a mezőgazdasági és kohászati termékek behozatali
korlátozásával büntetheti Ukrajnát, ha az csatlakozik az európai uniós
(EU) szabadkereskedelmi övezethez - tudósít a magyar portál a Vedomosztyi című orosz
napilap hétfői számára hivatkozva, amely az orosz-ukrán kormányzati tárgyalásokhoz időzítette közleményét.
Az orosz fővárosban Dmitrij Medvegyev orosz és Mikola Azarov ukrán kormányfő vezette küldöttségek folytatnak megbeszéléseket. A Vedomosztyi emlékeztet arra, hogy a tervek szerint Ukrajna novemberben aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval. A szabadkereskedelmi megállapodás szerint a termékek 99 százalékánál eltörlik a vámdíjat. Eközben az ukrán áruk, a fehér cukor kivételével, vámmentesen kerülnek Oroszországba.
Éppen ezért a moszkvai tárgyalások célja, hogy az ukránok értésére adják, igen fontos döntés előtt állnak és annak minden következményével számolniuk kell.
Ezek lehetnek mennyiségi korlátozások, de ideiglenes vámtarifák bevezetéséről, vagy a vámvizsgálat nehezítéséről is szó lehet, hiszen meg kell állapítani az áruk eredetét - sorolta a lehetséges ellenintézkedéseket Alekszej Lihacsov orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Szerinte, ha Ukrajna megnyitja határait az Európai Unió felé, akkor megnő a kockázata annak, hogy az Ukrajnába korábban bevitt uniós termékeket az orosz piacra exportálják.
Szergej Glazjev volt elnöki tanácsadó a Vedomosztyinak azt mondta, hogy az ukrán kereskedelmi áruk augusztus 14. és 20. között végrehajtott alapos vámellenőrzése megelőző intézkedés volt.
Amint Ukrajna és az Európai Unió aláírják a szabadkereskedelmi megállapodást, Moszkva alapos ellenőrzésbe foghat, amelynek alapján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő védő intézkedéseket vezethet be. Ez érintheti a mezőgazdasági, kohászati és egyes gépipari termékeket is. Ezek a termékek tették ki tavaly az ukrán behozatal 44 százalékát az orosz szövetségi vámszolgálat adatai szerint.
Alekszandr Morozov, a HSBC bank vezető közgazdásza szerint érzékenyen érintené Ukrajnát az orosz korlátozás, de az visszaüthet Oroszországra, minthogy Kijev aktívabban fog együttműködni az Európai Unióval. Úgy vélte, Moszkva legfeljebb azt érheti el, hogy Ukrajna elhalasztja a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását Brüsszellel.
Korábban az orosz vezetés által felkért szakértők rámutattak Putyin elnöknek arra a
hibájára, hogy Moszkva figyelmen kívül hagyta azt, hogy az ukrán média
az EU-hoz való közeledést támogatja. Ezért listába foglalták az említett
tévécsatornák tulajdonosainak nevét és orosz üzleti érdekeltségeit.
A
napokban Oroszország „kockázatosnak” minősítette az összes oda szállító
ukrán céget, amivel gyakorlatilag megakadályozza, hogy ukrán termékek
kerüljenek a piacára. Az Oroszországba exportáló ukrán vállalatokra mért
csapással Moszkva azt akarja elérni, hogy az üzleti károkat elszenvedő
beszállítók megváltoztatva médiapolitikájukat, nyilvánosan követeljék az
ukrán vezetéstől: mondjon le az EU-hoz való közeledésről, és inkább a
volt szovjet államok vámuniójához való csatlakozást válassza.
Ukrajna: Pártok, politika. EU vs. Oroszország? Tüntetés Kijevben 2013 || Forradalom, polgárháború - Majdan 2014 | Krím, harcok Kelet-Ukrajnában. Háború Ukrajnában || Más: Vipera News | BDK AJÁNLÓ
Egyenesben a forradalomról
2013. aug. 26.
2013. aug. 24.
Az USA kettészakítaná Ukrajnát?
Antonyina Gavrikova (forrás)
A NATO érdeklődik Nyugat-Ukrajna iránt
A Novij region internetes hírportálon megjelent egy cikk, amelyet a titkosszolgálat egykori munkatársa, Oleg Razumszkij írt. A cikk már felkeltette a magyar, szlovákiai és az utóbbi napokban a lengyel sajtó érdeklődését.
Razumovszkij
úr szerint, az USA váratlan csapást mérhet Oroszországra, hogy
kezdeményezze ezzel Kárpátalja önállóságát Baloga Viktor vezetésével,
aki a volt elnök, Viktor Juscsenko hivatalának egykori vezetője volt.
Razumovszkij előrevetíti Ukrajna kettészakadását és a gázvezeték USA
általi ellenőrzését, amelyen keresztül az orosz gáz Európába érkezik.
Megkértük a Stratégiai Kutatások Orosz Intézetének az elemzőjét, Vlagyimir Kozinát, hogy kommentálja az eseményeket.
Egyetértek
azokkal, akik úgy gondolják, hogy Razumovszkij cikke az ukrán
nacionalisták akaratát tükrözi, akik Ukrajna szétválasztásáról
álmodoznak és arról, hogy az ország nyugati részét a Nyugathoz
csatolják. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez a cikk a NATO „nyitott
ajtók politikájának” is a visszhangja. A NATO Ukrajnát és Grúziát, mint
új jelölteket tartja számon. Az a helyzet, hogy a NATO-t érdekli
Ukrajna, hiszen elhelyezhetné rakétaellenes rendszereit.
Az
USA ugyanis nem mondott le arról, hogy rakétavédelmi rendszereket
helyezzen el Lengyelország és Románia területén. Úgy látszik, hogy a
NATO stratégáinak nem elég a jelenlegi mennyiségű rakétavédelmi
rendszer, ezért Ukrajnában is szükség van rá. Ezt az iráni
rakétafenyegetettséggel magyarázzák. Valójában azonban ezeket a
rendszereket Oroszország ellen irányulnak. Ukrajna nyugati része érdekli
a NATO-t valamint bizonyos európai országokat, hogy biztosítsák Moldova
integrációját a nyugati katonai szövetségbe, valamint, hogy a Dnyeszter
menti területet is csatolják a nyugati országokhoz.
A
Razumszkij által írt cikkhez hasonlóak gyakran jelennek meg. Ezek
provokatívak, én azt is mondanám, hogy arrogánsak. Különösen, amikor
fenyegetéseket tartalmaz szuverén államok számára. Amennyire én ismerem
az ukrán alkotmányt, az ország szuverenitása, területi egysége az ukrán
néphez és annak vezetőihez tartozik. Semmiféle szétválasztás sem fog
támogatásra találni a jelenlegi ukrán politikai-katonai vezetésben.
2013. aug. 17.
Vitalij Klicsko mégsem akar elnök lenni?
Félreértelmezték Vitalij Klicsko ökölvívónak, az UDAR (Ütés) párt
vezetőjének szavait, amikor a héten az ukrán tömegtájékoztatási eszközök
azt adták hírül, hogy Klicsko jelöltként indul a 2015-ös ukrajnai
elnökválasztáson – közölte pénteken az Ukrajina televíziónak adott
interjújában a Bokszvilágtanács (WBC) egy név nélkül nyilatkozó
munkatársa.
A forrás szerint Klicsko José Sulaimánnnal, a WBC elnökével folytatott megbeszélésén valójában azt mondta, hogy fontolgatja az elnökválasztáson való részvételét, de még nem hozott döntést. „Az követte el a hibát, aki az angol nyelvű hírt írta" – jelentette ki a WBC munkatársa.
Klicsko elnökjelöltségének híre nemtetszést váltott ki ellenzéki szövetségeseinek körében. Andrij Mohnik, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt alelnöke elhamarkodottnak nevezte a bejelentést.
Májusban a három parlamenti ellenzéki erő vezetői, Vitalij Klicsko, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza frakcióvezetője és Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda elnöke abban állapodott meg, hogy amennyiben továbbra is kétfordulós lesz az elnökválasztás, a második fordulóba bejutó ellenzéki jelölt mögé állnak. A közvélemény-kutatások szerint a három ellenzéki vezető közül Klicsko a legnépszerűbb az ukrán választók körében.
A forrás szerint Klicsko José Sulaimánnnal, a WBC elnökével folytatott megbeszélésén valójában azt mondta, hogy fontolgatja az elnökválasztáson való részvételét, de még nem hozott döntést. „Az követte el a hibát, aki az angol nyelvű hírt írta" – jelentette ki a WBC munkatársa.
Klicsko elnökjelöltségének híre nemtetszést váltott ki ellenzéki szövetségeseinek körében. Andrij Mohnik, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt alelnöke elhamarkodottnak nevezte a bejelentést.
Májusban a három parlamenti ellenzéki erő vezetői, Vitalij Klicsko, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza frakcióvezetője és Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda elnöke abban állapodott meg, hogy amennyiben továbbra is kétfordulós lesz az elnökválasztás, a második fordulóba bejutó ellenzéki jelölt mögé állnak. A közvélemény-kutatások szerint a három ellenzéki vezető közül Klicsko a legnépszerűbb az ukrán választók körében.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)