Putyin nem akar Dnyeszter-mentét

Október 16-án  Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról szóló törvényt.

A kelet-ukrajnai konfliktus békés feloldását célzó törvényt szeptember 16-án fogadta el a kijevi parlament, a 450 képviselőből 277-en támogatták. A törvény lényegében föderalizálja az oroszpárti szakadárok által megszállt területeket. Ennek jegyében:

• Az érintett területek különleges önkormányzati jogokat kapnak.
• A különleges jogállás megteremtése érdekében december 7-re rendkívüli helyhatósági választásokat fognak tartani.
• Szavatolják "az orosz és minden más nyelv" szabad használatát a magán és a hivatalos életben, és ezek oktatását és fejlődését is támogatásáról biztosítja.
•   Teljes körű amnesztiát hirdet az ukrajnai harcok résztvevőinek.

A papíron jól hangzó elképzeléseket valószínűleg nem lesz egyszerű életbe léptetni, különös tekintettel arra, hogy a térségben az oroszok által támogatott szakadárok még az előző napon is komoly támadásokat intéztek a luganszki ukrán állások ellen.

Putyin Ukrajna szerves részének tekinti a Donyeck-medencét

- legalábbis ezt mondta az október 17-én véget ért milánói Ázsia-Európa találkozón.
A rendezvényt, melyen Orbán Viktor is részt vett, sajtótájékoztatóval zárták. Itt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács hamarosan távozó elnöke elmondta, hogy az ukrajnai konfliktusra továbbra sem sikerült politikai megoldást találni. Idézte viszont Vlagyimir Putyin szavait – az orosz államfő a találkozón azt mondta, hogy a Donyeck-medencét Ukrajna szerves részének tekinti és nem akarja, hogy újabb „Dnyeszter-mente” jöjjön létre. Az ukrán államfő, Petro Porosenko és Putyin találkozóján uniós vezetők is részt vettek. A megbeszélésen mindenki egyetértett abban, hogy végre kell hajtani a minszki megállapodást a tűzszünetről és a határok ellenőrzéséről.

Rompuy arra is kitért, hogy az Európai Unió kiáll a szabadkereskedelem eszméje mellett, az ennek útjában álló akadályok lebontásáért száll síkra. Szót ejtett arról is, hogy az ázsiai és európai országok egyaránt kénytelenek szembenézni a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség fenyegetésével.

Nincs előrelépés Ukrajna ügyében

Nem volt tapasztalható semmiféle előrelépés az ukrajnai konfliktus kapcsán az Európa-Ázsia Csúcstalálkozón, Milánóban, Vlagyimir Putyin és Angela Merkel között. Az orosz elnök nem csekély késéssel érkezett az észak-olaszországi városba Belgrádból. Először Silvio Berlusconi fogadta, majd késő este a német kancellárral folytatott megbeszéléseket. Hajnali fél 2-ig tárgyaltak, két és fél órán keresztül, de nem közeledtek az álláspontok.
hirdetés

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, továbbra is jelentősek a különbségek az ukrajnai válság megítélését illetően, s abban is, miért alakult ki a jelenlegi helyzet. Merkel a megbeszélésen felszólította Putyint, ültesse át a gyakorlatba a szeptemberi, Minszkben elfogadott béketerv pontjait. A találkozó előtt Putyin a gázszállítások mérséklésével fenyegette meg az Európai Uniót. Barack Obamát pedig azzal vádolta, hogy az amerikai elnök ellenséges hazájával szemben.

Pénteken reggel munkareggeli kezdődött, amelyen Putyin mellett jelen van Petro Porosenko ukrán elnök is, továbbá egy sor uniós vezető, köztük Merkel, José Manuel Barroso bizottsági elnök, Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök.

Totális háború? Új állam Ukrajna területén?

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztus 29-én vették fel azt az interjút,  amelyet ma, vasárnap, augusztus 31-én sugároztak a Voszkresznoje Vremja műsorban az 1-es csatornán - de állítólag nem országosan, hanem csak az érintett területeken. Ebben az elnök arról beszélt, hogy haladéktalanul el kell kezdeni a tárgyalásokat Délkelet-Ukrajna államiságáról. Ezt egy külön állam létrehozására (vagy Oroszországhoz csatolására) irányuló szándékként értelmezték (főleg Ukrajnában). Az elnök szavait később Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő  próbálta értelmezni és enyhíteni, mondván, hogy a terület sorsáról csakis Ukrajnán belüli tárgyalások dönthetnek. 

Putyin véleménye szerint a nyugat felelős a kialakult ukrán helyzetért, amiért azok az országok támogatták a Viktor Janukovics elleni puccsot még februárban. Az elnök azt mondta, hogy igazán tudhatnák, Oroszország nem fog csak úgy félreállni, amikor az oroszokat csak úgy agyonlövik.

Putyin tagadta, hogy Moszkva katonákat küldött volna Ukrajnában, de hangsúlyozta, Oroszország nem nézheti tétlenül, ha emberekre lőnek Ukrajnában. "Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről".

Nem sokkal a nemzetközi reakciók után megérkezett az orosz elnöki szóvivő hivatalos nyilatkozata is. Dmitrij Peszkov szerint Vlagyimir Putyin nem a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt a Pervij kanal tévécsatornának. Szerinte egyáltalán nincsen szó a terület szuverenitásáról.

Ahonnan már nincs visszatérés

Petro Porosenko ukrán elnök helyzetértékelése szerint a kelet-ukrajnai konfliktusba való orosz beavatkozással kézzelfogható közelségbe került az a pont, "ahonnan már nincs visszatérés". Eközben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt mondta az uniós országok Brüsszelben tanácskozó csúcsvezetőinek, hogy nem csupán az Oroszország elleni szankciók esetleges szigorításáról, hanem a diplomáciai megoldás lehetőségeiről is tárgyalniuk kell.

Az augusztus 30-i EU-csúcs résztvevői mind Porosenkóval, mind Schulzcal megbeszélést folytattak, mielőtt az Európai Tanács új elnökének, illetve az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről döntöttek volna.

Nemzetközi sajtótájékoztatóján Porosenko azt emelte ki, hogy az uniós országok vezetői egységesen támogatásukról biztosították Ukrajnát. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megítélése szerint Ukrajna ügyében kudarcot vallott-e az unió külpolitikája.

Az ukrán elnök hangoztatta: közel kerültek ahhoz a ponthoz, "ahonnan már nincs visszatérés". Szerinte ezt akkor kellene konstatálni, ha "teljes körű háború" törne ki Ukrajna és Oroszország között. A szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken ez lényegében már megtörtént - tette hozzá. Reményének adott azonban hangot azt illetően, hogy hétfőn a nemzetközi közvetítés melletti újabb tervezett háromoldalú eszmecserén a szemben álló felek közötti tűzszünetről is szó eshet majd.

Nem a gázellátás lehet Ukrajna legnagyobb problémája

A gázellátásról Porosenko azt mondta: béke esetén nem lenne kétely az ellátás biztonságát illetően, ám "ha romlik a helyzet, akkor nem a gáz lesz a legfontosabb kérdés".Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy az uniós tagországi vezetők többsége támogatta az általa előterjesztett javaslatokat az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókkal kapcsolatban. E célzott szankciók javasolt konkrét irányait nem fejtette ki az újságírók előtt.

Diplomácia és szankciók
A szankciókról Schulz - az uniós csúcsvezetők előtt elhangzott beszédéről a sajtó számára kiadott tájékoztatás szerint - azt mondta, hogy a korlátozó intézkedések esetleges kiszélesítése mellett az eddiginél határozottabb diplomáciai és politikai erőfeszítésekről is tárgyalni kell.

Ukrajnának fegyverekre van szüksége a Nyugattól

- nem pedig az orosz kaviárra és briliánsokra kivetendő embargóra - fejtette ki véleményét a hét végén Volodimir Feszenko ukrán politológus Petro Porosenko ukrán elnök brüsszeli tárgyalásait értékelve.

A Penta politikai kutatóközpont vezetője a Gordon ukrán internetes kiadványnak adott interjújában úgy vélte, Porosenko elérheti az Európai Uniónál, hogy újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, azonban az igazán hatékony segítség most az lenne, ha a Nyugat fegyvereket szállítana Ukrajnának. Feszenko szerint nem az a kérdés okozza a fő problémát, hogy Oroszország hivatalosan háborút visel-e Ukrajnával szemben vagy sem, hanem az, hogy Ukrajnának nincs elegendő eszköze a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megoldására, valamint gondok vannak a fegyveres erők tevékenységének koordinálásában a felső hadvezetés szintjén.
hirdetés

Szerinte amennyiben az "ellenséges erők" elfoglalják az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost és tovább nyomulnak a Krím félsziget felé, vagyis a válság súlyosbodik, az arra késztet majd egyes országokat, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. A politológus úgy véli, Oroszországnak arra nincs elegendő hadereje, hogy egész Ukrajnára kiterjedő háborút folytasson. Szerinte Oroszország alapvető célja, hogy folyamatosan fenntartsa a fegyveres konfliktust Ukrajnában.

Porosenko tűzszünetet hirdet

Egy nappal a több halálos áldozatot követelő újabb Luhansz megyei harcok és ugyancsak egy nappal az Urengoj-Ungvár gázvezeték Poltava területi szakaszán történt robbantás után Ukrajna egyoldalúan felfüggeszti a katonai hadműveletet Kelet-Ukrajnában, amnesztiát ajánl a fegyverletételt választó lázadóknak és lehetővé teszi, hogy az Oroszországból érkezett harcosok egy korridoron visszatérjenek a határ túloldalára. Ezt az ajánlatot azután tette Petro Porosenko új ukrán elnök, hogy nem sokkal korábban telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Az ukrán elnök kedd este telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel a kétoldalú viszonyról és az ukrán válságövezetben uralkodó helyzetről. Porosenko már hétfőn bejelentette, hogy még a héten részletes béketervet terjeszt elő, amelynek a kelet-ukrajnai lázadókkal kötendő tűzszüneti egyezmény is részét képezi.

Porosenko beszélt arról, hogy éveken át az ukrán hadsereg szisztematikus leépítése zajlott. A háború csupasz kézzel, alig felfegyverzett katonákkal ért bennünket - fogalmazott. Porosenko biztosította a jelen lévő katonai vezetőket, hogy Ukrajna győzelmet fog aratni ebben a küzdelemben.

Porosenko és Putyin hónap elején történt rövid találkozója után az esti telefonbeszélgetés volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két, egyre ellenségesebb ország elnökei között.

Reggel még csak a megbeszélések tényét említették közleményben, de Porosenko délelőtt gyakorlatilag olyan bejelentést tett, amivel eleget tett az oroszok korábbi követelésének.

Ukrajna egyoldalú tűzszünetet hirdet

Cserébe azt várja, hogy az "események összes résztvevője" - azaz a kelet-ukrajnai lázadók is -, támogassák az elnök béketervét - tudatta.

Porosenko azt is közölte, hogy amnesztiát kapnak azok a felkelők, akik leteszik a fegyvert és akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket. Emellett egy olyan folyosó létrehozását javasolja, amelyen keresztül "a zsoldosok fegyver nélkül elhagyhatják országunk területét". Ezzel a szerinte Moszkva által pénzelt és Ukrajnába küldött fegyveresekre utalt.

Korábban Kirill kijevi pátriárka, az ukrán pravoszláv egyház feje azt mondta, hogy "a zsoldosokat likvidálni" kell.

Porosenko figyelmeztetett, hogy ajánlata csak rövid ideig él majd, tehát a fegyverletételt és a kivonulást gyorsan kell végrehajtani.

Az ukrán elnök tegnap Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt, akivel arról beszélt, hogy 10 km széles ütközőzónát kellene létrehozni a harcoló felek között.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben Porosenko részvétét nyilvánította a Luganszk közelében meghalt két orosz újságíró halála miatt és azt mondta: igyekeznek vigyázni a tudósítók biztonságára. Az orosz állami tévé riportere és operatőre az ukrán erők és a felkelők harcában, egy aknavető támadás után vesztette életét. Az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács szerint ugyanakkor nem volt rajtuk megkülönböztető jelzés és a riporternek nem volt engedélyük Ukrajnában dolgozni.

Gyenisz Pusilin, a külvilág által el nem ismert "Donyecki Népköztársaság" egyik vezetője értelmetlennek nevezte az ukrán elnök ajánlatát.

"Ha letesszük a fegyvert, akkor fegyver nélkül fognak el bennünket" - mondta az ellenzéki Dozsgy tévében. Luganszkban közben a lázadók egy olyan különleges egységet hoztak létre, amelynek feladata "megtisztítani saját soraikat a kémektől és diverzánsoktól".

Kedden több, mint 30 fegyverest öltek meg az ukrán erők a luganszki régióban fekvő Szcsasztjánál. Arszen Avakov belügyminiszter pedig azt mondta: az Urengoj-Ungvár gázvezetéken történt robbanást egy pokolgép okozta.

Előzőleg a Gazprom és az ukrán Naftogaz nem tudott megállapodni az Ukrajnának szállítandó orosz gáz áráról és Ukrajna tartozásairól. Ezt követően a Gazprom átállt arra a számlázási módra, hogy előre kéri a szállítandó gáz árát és mivel Ukrajna nem fizetett, ezért elzárta a csapokat.


Mindeközben:

Komolyan aggódhatunk Ukrajna miatt a Nemzetbiztonsági bizottság szerint

Továbbra is elhúzódó és mélyülő konfliktusról van szó Ukrajnában - erről tájékoztatták a magyar szolgálatok képviselői szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
Mik ezek?

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a zárt ülés után újságíróknak úgy nyilatkozott: a szomszédos országban a háború eszközei kiszélesedtek, egyre inkább totális eszközökkel zajlik a harc, egyre több a halálos áldozat. A kárpátaljai magyarság jelenleg nincs közvetlen veszélyben - emelte ki Molnár Zsolt, ugyanakkor hozzátette: egy ilyen elhúzódó válság esetén már mindenre kiterjedő hatásokkal kell számolni.

Szél Bernadett , a bizottság LMP-s tagja elmondta: külön tájékoztatást kért arról az atomvonatról, amely Magyarországról kiégett, illetve sérült fűtőelemeket szállítana a célállomásra. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg Ukrajnában ilyen helyzet van, bármiféle nukleáris mozgás induljon meg a térségben.

Putyin találkozott Porosenkóval

Miközben folyamatosan érkeznek az sms-hírek arról, Kelet-Ukrajnában nem csitulnak a harcok, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko megválasztott ukrán elnök 2014. június 6-án először találkozott egymással a normandiai partraszállás 70. évfordulóján tartott protokoll-rendezvényem, mégpedig a reggeli után, a díszebéd előtt. Csak néhány percig tartott beszélgetésük, de francia hírügynökségi jelentések szerint abban a fontos kérfésben váltottak szót, hogy néhány napon belül az ukrajnai tűzszünet feltételeit is megvitathatják. A normandiai Bénouville város kastélyában tartott cirka negyedórás megbeszélésen jelen volt Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár is.

- Egy asztalhoz ültünk, ahol mintegy negyedórát beszélgettünk. Nem mondanám, hogy részletes megbeszélés volt, de legalább érintettük a főbb kérdéseket a jelenlegi helyzet megoldásával és gazdasági kapcsolataink erősítésével kapcsolatban. Úgy értelmezem, hogy Porosenko hamarosan befejezi Ukrajna keleti részén a vérontást, és erre van egy terve is. De erről a tervről inkább őt kell kérdezni – nyilatkozta Putyin elnök újságíróknak.

Putyin rábólint Ukrajna EU-társulására?

A témáról blogunkban korábban:

• Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz
• Ukrajna és az EU-s társulás  
• Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt
• Oroszország elveszti Ujrajnát?
• Ukrajna és az Európai Unió

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a moszkvai vezetés kész arra, hogy Kijevvel kormányszinten megbeszélje az Ukrajna és az EU közötti társulási egyezmény aláírásából fakadó kockázatokat. Ez ugyan még egyáltalán nem jelenti azt, hogy áldását adta volna a volt szovjet köztársaság végleges nyugati orientációjára, mégis barátságos, megengedő gesztusként értékelik a mértékadó politológusok.

Ukrajna korábban több alkalommal javasolta, hogy konzultációkat folytassanak, azon kérdések és félelmek megoldására, amelyek az orosz félnél jelentkeznek a társulási egyezmény aláírása és az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelmi övezet létrejötte miatt - hangoztatta az ukrán külügyminisztérium. Putyin azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióval való szabadkereskedelmi övezethez árthatna ugyan az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatoknak, ám politikai téren nem jelentene problémát.

Az orosz elnök egy másik alkalommal arra mutatott rá, hogy Oroszország egy ilyen szövetség megkötése esetén kénytelen lesz a piaca védelmére intézkedéseket hozni. Egyben jelezte, hogy Oroszország javasolta Ukrajnának, kormányszinten folytassanak konzultációt a szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozás előtt.

Ezek ismeretében okkal figyeli fokozott várakozással mind a világ közvéleménye, mind az érintett Ukrajna érdeklődő lakossága a fejlményeket.