Megalakult az ukrán parlament (Legfelső Tanács)

Kormányfő-választás

2012. december 13-án tartotta alakuló ülését az új ukrán parlament (Legfelső Tanács), amelynek tagja lett a Régiók Pártja listájáról bekerült kárpátaljai magyar képviselő, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász most lemondott polgármestere.

Az új összetételű törvényhozás első feladata a kormányfő és a parlament elnökének megválasztása volt. Az államelnök, Viktor Janukovics a korábbi miniszterelnököt, Mikola Azarovot jelölte a posztra.

Azarov újbóli kinevezése mellett 252-en szavaztak (minimum 226 voksra volt szüksége), ellene 129-en. Az általa vezetett Régiók Pártján kívül a kommunisták frakciója és 12 független képviselő támogatta.

A három ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató, Arszenyij Jacenyuk vezette Haza, a nacionalista Szabadság és a Vitalij Klicsko profi ökölvívó által irányított UDAR (Ütés) frakciójától egyetlen támogató szavazatot sem kapott.

Az Oroszországban született ukrán állampolgárságú Mikola Azarov 2010. március 11-től 2012. december 3-ig töltötte be a kormányfői posztot, amelyről azzal az indokkal mondott le, hogy parlamenti képviselővé választották. December 9-én azonban Janukovics elnök ismét őt jelölte a posztra.

Azarov újraválasztása után a parlamenti ülésteremben lejátszották a jelenleg külföldi körúton tartózkodó államfő előre felvett videoüzenetét, amelyben távollétében üdvözölte az új összetételű Parlamentet munkája megkezdése alkalmából. A felvétel elindításakor az ellenzék tüntetőleg elhagyta az üléstermet. (Janukovics a héten Indiában tett hivatalos látogatást, ahonnan szerdán Azerbajdzsánba utazott.)

 

Házelnök választás

Az MTI híradása szerint újabb tömegverekedéssel indult új ukrán parlament ülése, ezúttal az orosz nyelvű felszólalások dühítették fel a nacionalista ellenzékieket. A Szabadság párt képviselői követelték, hogy az ukrán törvényhozásban ezentúl a képviselők kizárólag ukrán nyelven szólaljanak fel. A többségi Régiók Pártjának képviselői és a kommunista honatyák ugyanis eddig jórészt orosz nyelven beszéltek.

Vadim Kolesznyicsenko, a Régiók Pártjának képviselője viszont erre mégiscsak oroszul reagált, és ez torkollott újabb dulakodásba az elnöki tribün körül a két párt képviselői között. (Kolesznyicsenko egyébként a nyáron életbe lépett kisebbségi nyelvtörvény egyik társszerzője. A jogszabályt az ellenzék elsősorban azért támadja, mert jelentős előnyöket biztosít az orosz nyelv használatának Ukrajnában.)

Miután a rend helyreállt az ülésteremben, megválasztották Volodimir Ribakot, a Régiók Pártjának képviselőjét házelnöknek. Az új parlamenti elnököt a Régiók Pártja, a kommunista párt és független képviselők támogatták, az ellenzéktől senki.

Ribak házelnöki felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott, ígéretet téve arra, hogy csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg ezentúl a parlamentben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban. Mindazonáltal - mint hozzátette - örül, hogy nem az ő jelöltsége váltott ki erőszakig fajuló vitát a képviselők között.

 

Gajdos és a mandátum

A Kárpáti Igaz Szó aktuális cikke nyomán is értesülhetünk arról, hogy „a kárpátaljai magyarság törvényhozási mandátuma azután vált biztossá, hogy a Régiók Pártja listájáról a negyedik helyen szereplő Andrij Kljujev és a hatodik Irina Akimova nem jegyeztette be magát a Központi Választási Bizottságnál (CVK). Szimbolikus jelentőséggel is bír, hogy a Viktor Janu­kovics államfővel és a Régiók Pártjával partnerségi viszonyban álló két, azaz a magyar és a román kisebbségi szövetség vezetője egyszerre jutott a radába.”


Az, hogy Gajdos István mandátumhoz jutott, mindenképpen örvendetes tény, hiszen ezzel a mára erősebbnek, befolyásosabbnak tűnő kárpátaljai magyarságszervezet elnöke ott ülhet az ukrán törvényhozásban. Nem árt azonban újra emlékeztetni arra, hogy Gajdos nem a magyar párt (szervezet) színeiben, hanem a korábban és most most kormányzó ukrán politikai erő, a Régiók Pártja listájáról került a parlamentbe, így a magyar képviselő eleget kell hogy tegyen az őt delegáló párt elvárásainak, igazodnia kell a frakciófegyelemhez, így a magyar érdekek képviselésére korlátozottak a lehetőségei. Tudvalevő az is, hogy az ukrán üzleti és politikai életbe meglehetősen beágyazódott személyről van szó, aki, mielőtt UMDSZ-elnök lett, a "magyar vonalon" egyáltalán nem mutatott aktivitást. Igaz, hogy amióta élvezi a szervezet támogatását, magáévá tette a kárpátaljai magyarság ügyének a szolgálatát. A nagy kérdés az, hogy régiós pártemberként és az országos hatalmi erő részeseként mit és hogyan tud intézni, végezni, működtetni, képviselni abban a vonzásokkal és taszításokkal teli háromszögben, amelynek csúcsaiban ez a három fogalom áll: hatalmi érdek - üzleti érdek - magyarságképviselet.

 

Tóth Mihály vélemény

Ugyancsak a Kárpáti Igaz Szó aktuális számában szólalt meg a magyar parlamenti képviselet jelentőségéről dr. Tóth Mihályt, a Legfelső Tanács volt tagja, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a lap kérdésére így válaszolt.

– Reményekre jogosít fel a biztos mandátumszerzés. Ezzel mód nyílik a további előrelépésre a kisebbségvédelem terén, különösen úgy, hogy a román és az orosz országos szervezet képviselői is ott vannak a parlamentben. Azaz tovább bővíthető ez a jól és eredményesen működő kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, a kisebbségi politikusoknak nem lesz könnyű dolguk. A kampány során ugyanis világosan kiderült, csak a kormánypárt mutat fogékonyságot a nemzetiségi problémák iránt, az ellenzék negatívan viszonyult minden egyes ilyen kérdéshez. Ez bizony a parlamentben is éreztetni fogja hatását. Sok függ attól is, kinek a kezébe kerül a kulturális és az oktatási tárca, eleve a humán kérdéskör kezelése. Mindenesetre komoly legitimitást ad az UMDSZ elnökének, hogy egyértelműen élvezi a kárpátaljai magyarság támogatását, ami a Régiók Pártja és jelöltjeinek Kárpátalja magyarlakta vidékein elért eredményeiben is megnyilvánult.

A lap azt is megkérdezte Tóth Mihálytól, szerinte változhat-e a magyar kormány viszonya az UMDSZ-hez azután, hogy elnöke parlamenti mandátumot szerzett. A válasz:

– A magyar kormány részéről semmi jelét nem látom a változtatási szándéknak.

(Mint ismeretes, az Orbán Viktor vezette magyar kormány gyakorlatilag negligálja az UMDSZ-t és mindenben az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogatja, amely azonban kisajátító magatartásával, konfrontatív sérelmi politizálásával és önérdekű működésével egyre inkább elveszteni látszik a kárpátaljai magyarok túlnyomó többségének a bizalmát. Ezt igazolja, hogy a választáson indult képviselői a jelentős magyar lakossággal bíró körzetekben még közelébe sem jutottak a mandátumszerzésnek, a magyar lakosú településeken nemhogy a magyarok, hanem jószerével még saját szervezetük tagjai sem szavaztak rájuk.)