Kudarc a tárgyalásokon - kormánypárti ellentüntetés

Hogy is kezdődött?

November 21-én kezdődött a tiltakozássorozat, a megmozdulások kezdetben még civil kezdeményezésre, spontán szerveződve vonultak utcára az emberek tömegével. Amiatt tiltakozntak, hogy a kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát. Azóta szünet nélkül tartanak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.

 November 30-ra virradóan rohamrendőrök például brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt élére állt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdtek követelni.

Egyre nőtt a vasárnapokon megrendezett népi nagygyűlések (narodnoje vecse)) résztvevőinek a száma. December 1-jén, majd a következő hétvégén már több százezren demonstráltak Kijev belvárosában: a Majdan téren és a kormányzati negyedben is. Véres összetűzés is történt rohamrendőrökkel, a tüntetők közül sokakat őrizetbe vettek a hatóságok. Emiatt a Majdan tüntetőinek követelései kiegészültek a fogva tartott aktivisták szabadon bocsátásával és az erőszakos rendőri akciók felelőseinek megbüntetésével.

Kormánypárti tüntetés december 14-én

A kormányalkotó Régiók Pártja felhívására ezrek mentek ki az ukrán kormány melletti tüntetésre Kijevben, sőt még az ország keleti feléből is buszoztatták, vonatoztatták a Janukovics-drukkereket, akik ingyenszállást is kapnak a fővárosban. Vasárnapra, december 15-ére 200 ezer főre számítanak, eredeti felhívásukban ez szerepelt, de ez valószínűleg nagyságrendi tévedés volt. Kijevben e poszt megjelenésekor, 14-én délután egyre több a rohamrendőr, a kormányellenes tüntetők pedig támadástól tartanak - nem alaptanalul. Ők nem a rendőröktől várják a védelmet, osztagokat kezdtek felállítani arra az esetre, ha a kormánypárti tüntetők esetleg megtámadnák őket. Többen összeesküvést gyanítanak: szerintük a kormánypárti tüntetők Kijevbe szólítása és szállítása és a rohamrendőrök számának újabb növelése akár egy éjszakai egy támadás előjele is lehet.

Kudarccal végződött kerekasztal

Ezt megelőzőleg, december 13-án elégedetlenül távoztak az ukrán ellenzék vezetői arról a kerekasztal-megbeszélésről, amelyet Viktor Janukovics elnök kezdeményezésére tartottak, hogy kiutat keressenek a belpolitikai válságból.

A résztvevők közül Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt vezetője kijelentette, hogy számos fontos kérdésre nem kaptak választ, például arra, ki adott parancsot a Függetlenség terén folyó tüntetés erőszakos feloszlatására, s megbüntetik-e a felelősöket.

"Követeltük, hogy ne alkalmazzanak erőszakot. Legalább erre válaszolt (Janukovics), hogy nem fognak. Hiszek-e neki? Nem" - szögezte le Jacenyuk.

Viktor Janukovics a tanácskozásról távozóban nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. Az elnök még a találkozó előtt értésére adta az ellenzéknek, hogy nem hajlandó meneszteni a kormányt.

Egy másik ellenzéki vezető, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője közölte, hogy a jövőben csak akkor vesz részt ilyen kerekasztal-tárgyaláson, ha a tüntetők kérik rá. "Nem akartam ma eljönni, de a Majdan (a kijevi Függetlenség terén demonstrálók) kötelezett minket erre. Közös állásponton vagyunk, amihez tartjuk magunkat" - mondta, utalva arra, hogy a három parlamenti ellenzéki párt vezetői a tüntetők felhatalmazásától tették függővé megjelenésüket a tanácskozáson.

Leonyid Kravcsuk volt államfő, a független Ukrajna első elnöke kijelentette, hogy reményei szerint a jövő héten, valószínűleg kedden lehet újabb fordulója a kerekasztal-tárgyalásoknak.

Eközben, mint fentebb a fejleményekről beszámoltunk, hirdette meg a kormányzó Régiók Pártja - írásban jelezve ezt a főváros vezetésének - , hogy vasárnap 200 ezer fős ellendemonstrációt tart Kijevben. Két helyszínt jelöltek meg: a parlamenttel szemközti parkot és a Függetlenség terének közvetlen szomszédságában lévő Európai teret. A párt fellegvárának számító kelet-ukrajnai Donyeckben a helyi szervezetük közzétette, hogy 19 vagonból álló szerelvényt béreltek a rendezvényre készülő híveik számára, akiknek élelmiszercsomagokat is osztanak az útra.

Az ellenzék újabb "népi nagygyűlést" hirdetett meg immár a negyedik egymást követő vasárnapra a Kijevi főtérre, s a megmozdulásnak a Méltóság napja elnevezést adták. Céljuk, hogy kifejezzék elkötelezettségüket Ukrajna európai integrációja mellett, továbbá tiltakozzanak az ellen, hogy Janukovics elnök megállapodást kössön a Moszkva irányította orosz-kazah-fehérorosz vámunióhoz való csatlakozásról.

A kora esti órákban becslések szerint mintegy 8 ezer tüntető volt a Függetlenség terén, még körülbelül ezren a környéken elfoglalt épületekben melegedtek. Az európai integrációért és hatalomváltásért demonstrálók már mintegy 250 sátrat állítottak fel a téren. A parlamenttel szemközti Marijinszkij parkban a kormánypárti ellendemonstráción a rendőrség közlése szerint ugyanebben az időszakban mintegy 15 ezren tartózkodtak.

Megalakult az ukrán parlament (Legfelső Tanács)

Kormányfő-választás

2012. december 13-án tartotta alakuló ülését az új ukrán parlament (Legfelső Tanács), amelynek tagja lett a Régiók Pártja listájáról bekerült kárpátaljai magyar képviselő, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász most lemondott polgármestere.

Az új összetételű törvényhozás első feladata a kormányfő és a parlament elnökének megválasztása volt. Az államelnök, Viktor Janukovics a korábbi miniszterelnököt, Mikola Azarovot jelölte a posztra.

Azarov újbóli kinevezése mellett 252-en szavaztak (minimum 226 voksra volt szüksége), ellene 129-en. Az általa vezetett Régiók Pártján kívül a kommunisták frakciója és 12 független képviselő támogatta.

A három ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató, Arszenyij Jacenyuk vezette Haza, a nacionalista Szabadság és a Vitalij Klicsko profi ökölvívó által irányított UDAR (Ütés) frakciójától egyetlen támogató szavazatot sem kapott.

Az Oroszországban született ukrán állampolgárságú Mikola Azarov 2010. március 11-től 2012. december 3-ig töltötte be a kormányfői posztot, amelyről azzal az indokkal mondott le, hogy parlamenti képviselővé választották. December 9-én azonban Janukovics elnök ismét őt jelölte a posztra.

Azarov újraválasztása után a parlamenti ülésteremben lejátszották a jelenleg külföldi körúton tartózkodó államfő előre felvett videoüzenetét, amelyben távollétében üdvözölte az új összetételű Parlamentet munkája megkezdése alkalmából. A felvétel elindításakor az ellenzék tüntetőleg elhagyta az üléstermet. (Janukovics a héten Indiában tett hivatalos látogatást, ahonnan szerdán Azerbajdzsánba utazott.)

 

Házelnök választás

Az MTI híradása szerint újabb tömegverekedéssel indult új ukrán parlament ülése, ezúttal az orosz nyelvű felszólalások dühítették fel a nacionalista ellenzékieket. A Szabadság párt képviselői követelték, hogy az ukrán törvényhozásban ezentúl a képviselők kizárólag ukrán nyelven szólaljanak fel. A többségi Régiók Pártjának képviselői és a kommunista honatyák ugyanis eddig jórészt orosz nyelven beszéltek.

Vadim Kolesznyicsenko, a Régiók Pártjának képviselője viszont erre mégiscsak oroszul reagált, és ez torkollott újabb dulakodásba az elnöki tribün körül a két párt képviselői között. (Kolesznyicsenko egyébként a nyáron életbe lépett kisebbségi nyelvtörvény egyik társszerzője. A jogszabályt az ellenzék elsősorban azért támadja, mert jelentős előnyöket biztosít az orosz nyelv használatának Ukrajnában.)

Miután a rend helyreállt az ülésteremben, megválasztották Volodimir Ribakot, a Régiók Pártjának képviselőjét házelnöknek. Az új parlamenti elnököt a Régiók Pártja, a kommunista párt és független képviselők támogatták, az ellenzéktől senki.

Ribak házelnöki felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott, ígéretet téve arra, hogy csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg ezentúl a parlamentben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban. Mindazonáltal - mint hozzátette - örül, hogy nem az ő jelöltsége váltott ki erőszakig fajuló vitát a képviselők között.

 

Gajdos és a mandátum

A Kárpáti Igaz Szó aktuális cikke nyomán is értesülhetünk arról, hogy „a kárpátaljai magyarság törvényhozási mandátuma azután vált biztossá, hogy a Régiók Pártja listájáról a negyedik helyen szereplő Andrij Kljujev és a hatodik Irina Akimova nem jegyeztette be magát a Központi Választási Bizottságnál (CVK). Szimbolikus jelentőséggel is bír, hogy a Viktor Janu­kovics államfővel és a Régiók Pártjával partnerségi viszonyban álló két, azaz a magyar és a román kisebbségi szövetség vezetője egyszerre jutott a radába.”


Az, hogy Gajdos István mandátumhoz jutott, mindenképpen örvendetes tény, hiszen ezzel a mára erősebbnek, befolyásosabbnak tűnő kárpátaljai magyarságszervezet elnöke ott ülhet az ukrán törvényhozásban. Nem árt azonban újra emlékeztetni arra, hogy Gajdos nem a magyar párt (szervezet) színeiben, hanem a korábban és most most kormányzó ukrán politikai erő, a Régiók Pártja listájáról került a parlamentbe, így a magyar képviselő eleget kell hogy tegyen az őt delegáló párt elvárásainak, igazodnia kell a frakciófegyelemhez, így a magyar érdekek képviselésére korlátozottak a lehetőségei. Tudvalevő az is, hogy az ukrán üzleti és politikai életbe meglehetősen beágyazódott személyről van szó, aki, mielőtt UMDSZ-elnök lett, a "magyar vonalon" egyáltalán nem mutatott aktivitást. Igaz, hogy amióta élvezi a szervezet támogatását, magáévá tette a kárpátaljai magyarság ügyének a szolgálatát. A nagy kérdés az, hogy régiós pártemberként és az országos hatalmi erő részeseként mit és hogyan tud intézni, végezni, működtetni, képviselni abban a vonzásokkal és taszításokkal teli háromszögben, amelynek csúcsaiban ez a három fogalom áll: hatalmi érdek - üzleti érdek - magyarságképviselet.

 

Tóth Mihály vélemény

Ugyancsak a Kárpáti Igaz Szó aktuális számában szólalt meg a magyar parlamenti képviselet jelentőségéről dr. Tóth Mihályt, a Legfelső Tanács volt tagja, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a lap kérdésére így válaszolt.

– Reményekre jogosít fel a biztos mandátumszerzés. Ezzel mód nyílik a további előrelépésre a kisebbségvédelem terén, különösen úgy, hogy a román és az orosz országos szervezet képviselői is ott vannak a parlamentben. Azaz tovább bővíthető ez a jól és eredményesen működő kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, a kisebbségi politikusoknak nem lesz könnyű dolguk. A kampány során ugyanis világosan kiderült, csak a kormánypárt mutat fogékonyságot a nemzetiségi problémák iránt, az ellenzék negatívan viszonyult minden egyes ilyen kérdéshez. Ez bizony a parlamentben is éreztetni fogja hatását. Sok függ attól is, kinek a kezébe kerül a kulturális és az oktatási tárca, eleve a humán kérdéskör kezelése. Mindenesetre komoly legitimitást ad az UMDSZ elnökének, hogy egyértelműen élvezi a kárpátaljai magyarság támogatását, ami a Régiók Pártja és jelöltjeinek Kárpátalja magyarlakta vidékein elért eredményeiben is megnyilvánult.

A lap azt is megkérdezte Tóth Mihálytól, szerinte változhat-e a magyar kormány viszonya az UMDSZ-hez azután, hogy elnöke parlamenti mandátumot szerzett. A válasz:

– A magyar kormány részéről semmi jelét nem látom a változtatási szándéknak.

(Mint ismeretes, az Orbán Viktor vezette magyar kormány gyakorlatilag negligálja az UMDSZ-t és mindenben az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogatja, amely azonban kisajátító magatartásával, konfrontatív sérelmi politizálásával és önérdekű működésével egyre inkább elveszteni látszik a kárpátaljai magyarok túlnyomó többségének a bizalmát. Ezt igazolja, hogy a választáson indult képviselői a jelentős magyar lakossággal bíró körzetekben még közelébe sem jutottak a mandátumszerzésnek, a magyar lakosú településeken nemhogy a magyarok, hanem jószerével még saját szervezetük tagjai sem szavaztak rájuk.)

Gajdos István bejutott az ukrán parlamentbe

Mint azt korábban is jeleztük (Gajdos István mandátuma), a Régiók Pártja listáján indult magyar képviselőjelölt bejutása az ukrán parlamentbe szinte bizonyosra volt vehető annak ellenére, hogy a lista 74. helyén szerepelt és csak 72 jelölt jutott jutott automatikusan mandátumhoz. Már a szavazatok nem teljes összeszámolása után játszott, hogy bár a jelenlegi kormányerők nem szereztek abszolút többséget, de ha sikerül a független képviselők közül a hiányzó létszámot biztosítaniuk, akkor képesek lesznek a kormányalakításra - ez esetben viszont azok a képviselők, akik a pártlistán bejutottak a törvényhozásba, ám kormányzati tisztséget is vállalnak, le kell hogy mondjanak mandátumukról. A kieső pozíciók okán a lista "feljebb ugrik". Pontosan ez történt hétfőn, 2012. december 3-án. Az MTI tudósítása:

Ukrán parlamenti képviselő lett Gajdos István

Az ukrán központi választási bizottság hétfői döntése értelmében parlamenti képviselői mandátumot kapott Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) jelöltlistájának 74. helyén indult a tavaly őszi parlamenti választásokon. 

Az október végi voksoláson a PR 72 parlamenti helyet szerzett pártlistán, ám a jegyzék elején szereplő két képviselő, akik várhatóan az újonnan alakuló kormányban kapnak vezető tisztségeket, hétfőn lemondott képviselői mandátumáról. Ennek köszönhetően Gajdos István és az egy hellyel előtte lévő, bukovinai román kisebbségi politikus, Ion Popescu bejutott az új összetételű ukrán parlamentbe – adta hírül a kárpátaljai zakarpattya.net.ua internetes hírportál.

Az ukrán parlamentnek utoljára hat évvel ezelőtt volt magyar képviselője ugyancsak Gajdos személyében, aki 2002-ben az akkori magyar többségű, Beregszász központú egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Az általa vezetett UMDSZ 2009-ben együttműködési megállapodást kötött Viktor Janukovics akkori elnökjelölttel, jelenlegi államfővel. Ennek eredményeként jött létre az UMDSZ-nek pártlistás parlamenti képviseletet eredményező választási szövetség a magyar szervezet és a PR között.

Hidegen fújnak a keleti szelek Ukrajnában

Korán tört ránk ez a novemberi hideg. Korán tör Ukrajnára egy várhatóan szigorú politikai évad. Két évtizede voltaképp alig ízlelhettünk bele a szabadságba és demokráciába, előbbit a gazdasági zuhanás, utóbbit a társadalmi káosz tette ellentmondásossá és nehezen érzékelhetővé. Aztán mintha az ezredfordulót követően kezdett volna kialakulni valamiféle normálisabb élet: a politikai viszonyok ugyan továbbra is teljesen szétziláltak maradtak, egyáltalán nem hozott megváltást a narancsos forradalom, egymást érték a hatalmi válságok - de mintha a felfelé szépen szépen ívelő gazdaság ezt felülírta volna: a sok évtizedes szűkölködést árubőség váltotta fel és a megélhetési lehetőségek is szaporodni látszottak. Már-már úgy festett, mégis lesz valami ebből a független lábán alig álló Ukrajnából. Aztán a 2008-as gazdasági válság megmutatta: lehet, hogymégsem. A gazdaság alázuhant, a politikai-közigazgatási káosz viszont maradt. A társadalmi anómia elmélyülni látszott.

A 2012-es választások utáni perspektívák még nem látszanak eléggé élesen. A fő kérdés alighanem az, hogy egy megerősödő államhatalom esetében melyik folyamat zajlik gyorsabban: a káosz felszámolása vagy a diktatúra kiépülése.

Két írást ajánlok olvasóink figyelmébe:

Abszolút többséget szerezhet a Régiók Pártja

Nem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a vasárnap Ukrajnában megtartott parlamenti választások nyomán a törvényhozásba bejutó másik négy párt valamelyikével - írta szerdai elemzésében a Korreszpondent.

MTI, 2012. okt. 31.


Az ukrán hírportál számításai szerint a Régiók Pártja listán 70-72 mandátumot szerezhet meg, egyéni jelöltjei pedig 115-118 választókerületben győzhetnek. E szerint akár 190 fős is lehet a Régiók pártjának frakciója az új parlamentben. Az előzetes eredmények alapján csatlakozhat még hozzájuk a kormánytöbbség megalakítása érdekében körülbelül 30 független, vagy egyéb párt színeiben egyéniben mandátumot szerző képviselő, köztük az Egységes Centrum Kárpátalján győztes három jelöltje, a pártot vezető Viktor Baloha eddigi katasztrófavédelmi miniszter, fivére és unokatestvére, valamint Volodimir Litvin házelnök és az általa vezetett Néppárt egy egyéni körzetben nyertes tagja.

Ahhoz pedig, hogy meglegyen a 450 fős parlamentben a legalább 226 főnyi többség, elég még hat képviselőt átállítaniuk magukhoz az ellenzékből. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a kormánytöbbség megalakítása érdekében annyi ellenzéki ülhet át a Régiók Pártjának frakciójába, amennyi ehhez szükséges.

A Korreszpondent emlékeztetett: a független Ukrajnának csak az első parlamentjében volt egypárti többség: 1992-1994 között, amikor a Kommunista Párt képviselőcsoportjának 239 tagja volt.

A választás eredményei

A leadott szavazatok összeszámlálása folyamatban van, hivatalos végeredmények néhány nap múlva várhatóak. A részeredmények a Központi Választási Bizottság (CVK) hivatalos honlapján követhetők nyomon.

A parlamenti küszöböt 5 párt lépte át, eredményeik arányában ezek osztoznak az összesen 450 mandátum felén, azaz 225 képviselői széken (a másik felét az egyéni választőkörzetek győztesei szerzik meg).

Meglepetést okozott, hogy a vasárnap esti exit poll adatokhoz képest  az első értékelhető tényleges hétfői adatok alapján kommunista párt jött fel a harmadik helyre, megelőzve Klicskó UDAR nev pártját. A Régiók Pártja és a Batykivscsina közti különbség hóval nagyobbnak látszott a korábban felbecsültnél, a nacionalista Szvoboda pedig 10 % alá esett.

Ahogy a feldolgozottság a 100 % felé haladt, a számok egyre inkább közelednek az exit poll felmérés eredményeihez, 90 százalék fölött az UDAR visszakerült a 3. helyre, megelőzve a Kommunista Pártot, a nacionalista Szvoboda pedig 10 % fölé emelkedett (mindez kedd este történ).

Az adatokat folyamatosan frissítem, utoljára majd a végeredmény kerül ide.

Utolsó frissítés: november 9. Feldolgozottság: 100 %

• Régiók Pártja – 30,00 % / (exit poll: 30,48)
• Batykivscsina –  25,54 % / (exit poll: 23,87)
• UDAR – közel 13,96 % / (exit poll: 14,67)
• Ukrán Kommunista Párt - 13,18 % / (exit poll: 12,07)
• Szvoboda - 10.44 %  / (exit poll: 11.92)

Forrás: CVK

Más eredmények:

Mandátumok eloszlása - választási eredmény

Gajdos István (Kárpátalja) mandátuma

Exit poll eredmények, ukrán parlamenti választás

A 2012. október 28-án este, urnazárás után közzétett exit poll adatok

Forrás: http://podrobnosti.ua/power/2012/10/28/866809.html

A 614 szavazókörzet 20 ezer szavazójának megkérdezésén alapuló, több felmérés összesített adatai alapján az ukrán parlamentbe öt párt jut be a következő elért eredményekkel:

• Régiók Pártja – 30,48
• Batykivscsina – 23,87%
• UDAR – 14,67 %
• Ukrán Kommunista Párt - 12,07%
• Szvoboda - 11,92

-----
A későbbi tényleges eredmények alakulása >itt követhető nyomon.

Választási esélyek - Ukrajna 2012

Az ukrajnai parlamenti választások eredménye 2007-ben
- a pártok elsősége szerint - KATTINTÁSRA NAGYOBB

Öt év telt el a legutóbbi ukrajnai parlamenti változások óta. Nem valószínű, hogy az elmúlt időszak az ország történetének arany oldali közé fog tartozni. Úgy tűnik,Ukrajna elvesztette azt a (főleg erkölcsi) előny, amely a "tiszta lappal indulás" után számára megadatott annak ellenére is, hogy az 1990-es évek gazdasági mélyrepüléssel kezdődtek a függetlenségét elnyert állam számára. Mégis: a fejlődés lehetősége, a lábra kapó demokrácia, a szabadságjogok kiszélesedése sokáig nagy bizalommal töltötte el a lakosságot. A 2000-es évek elejére ez a bizakodást látványos gazdasági fejlődés erősítette, 2008-ig úgy látszott, hogy a politikai széthúzás, a hatalmi struktúra szétziláltsága, a törvényi, pénzügyi, szabályozási háttér kaotikus volta ellenére a profitorientált piacgazdaság felülírja a nehézségeket. Szinte úgy tűnt, az ország hatékonyan működő kormányzás nélkül is prosperálhat, még az vaskos üzleti érdekek és a hatalom összefonódása sem akadályozta a fejlődést. A 2008-as válság aztán ezt a folyamatot megállította, a jól működő gazdaság visszaesett, repedések keletkeztek rajta, és ezeken keresztül egyre inkább láthatóvá vált a korrupció, a politikai arrogancia, a széthúzás, sőt, a nacionalizmus, idegengyűlölet is.

Hogy milyen esélyekkel indulnak az ukrajnai politikai erők a 2012-es választásokon?

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet októberi, frissnek mondható felmérésének eredményei szerint a parlamenti mandátumra esélyes egyes pártok támogatottsága:

• Régiók Pártja  - 20,1 %
• Batykivscsina - 12,1 %
• UDAR -  11.5 %
• Ukrán Kommunista Párt  - 7,8 %
• Szvoboda - 4,7 %

Ukrán nyelvtörvény

Viták, szempontok a választási kampány fényében és árnyékában

Ukrajna nyelvtörvénye a viták kereszttüzében áll. Senki nem tud megnyugtató választ adni arra, hogy

• nem csupán a Régiók Pártja és Viktor Janukovics választási trükkjéről van-e szó, amellyel a tízmilliós nagyságrendű orosz lakosság bizalmátés szavazatait remélik elnyerni
• nem az orosz nyelvnek az államnyelv szintjére való emelése-e a valódi cél, miközben az elenyészőbb számú kisebbségek számára semmilyen kedvezmény nem várható
• nem bukik-e el a törvény a végrehajtás útvesztőiben
• nem születnek-e olyan lényegi törvénymódosítások, amelyek alaposan eltávolítják a majdan végrehajtandó nyelvtörvényt az eredeti koncepciótól 

A kételyek súlyosak. Könnyen meglehet, csalatkozniuk kell azoknak, akik vérmes reményeket tápláltak az Ukrajnában immáron törvényerőre emelkedett nyelvtörvény nyújtotta előnyökkel kapcsolatba. A regionális nyelvi státus megadásának kedvező feltételei máris szigorodni látszanak, miközben tudható, hogy az ország számos közigazgatási egységében már a végrehajtási határozatra vonatkozóan is születtek testületi döntések. Nem tudni, hová, merre tendál a nyelvtörvény ügye, s milyen kölcsönviszonyba kerül a választási eredményekkel.

Vezet a Régiók Pártja

A legfrissebb felmérések szerint átvette a vezetést a Viktor Janukovics ukrán elnök mögött álló Régiók Pártja az október végi parlamenti választásokon vele szemben induló legnagyobb ellenzéki erőtől, a bebörtönzött Julija Timosenko vezette Batykivscsina (Haza) párttól.

MTI-hír, 2012. szept. 13.


A Rejting közvélemény-kutató csoport szeptemberi felmérése szerint - amelyet a Korreszpondent ukrán hírportál csütörtökön hozott nyilvánosságra -, ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Régiók Pártja 26,3 százalékot kapna, míg az Egyesült Ellenzék-Batkivscsina 22,6 százalékot. A szociológusok emlékeztettek arra, hogy augusztusban még az ellenzéki párt állt az első helyen, 2 százalékkal megelőzve Janukovics pártját.

A legfrissebb felmérés alapján még két párt számít biztos befutónak: a Vitalij Klicsko profi ökölvívó vezette Udar (Csapás), és a Régiók Pártjával jelenleg koalícióban kormányzó Kommunista párt. Előbbit a megkérdezettek 12 százaléka, utóbbit 10,8 százaléka támogatja jelenleg. Az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz közeli a támogatottsága a jobboldali, nemzeti kérdésekben radikális Szvoboda (Szabadság) pártnak 4,1 százalékkal, valamint a Timosenkóéktól eltávolodott és most inkább a Régiók Pártjához húzó, magát szociáldemokratának nevező Natalija Korolevszka vezette Ukrajna-Előre! nevű pártnak, amelynek jelöltjei között van Andrij Sevcsenko sztárfutballista is. A pártot a megkérdezettek 3,7 százaléka támogatja.
A volt államfő, Viktor Juscsenko pártja, a Mi Ukrajnánk támogatottsága mindössze 1 százalék. A többi induló párt támogatottsága nem éri el az egy százalékot sem. A megkérdezettek 16,6 százaléka válaszolt úgy, hogy még nem döntötte el, melyik pártra szavaz.

A részvételi szándékot firtató kérdésre a felmérésben részt vevők 40 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 34 százalék pedig, hogy valószínűleg elmegy. A részvételre való hajlandóság a választásra jogosultak körében az ország nyugati és középső részében a legnagyobb.

A jelenlegi két kormánypárt, a Régiók Pártja és a kommunisták főként a keleti és a déli megyékben népszerűek, míg Klicsko pártjának a nyugati és a középső országrészben, a Szvobodának Ukrajna nyugati felében, Natalija Korolevszka pártjának az ország középső részében népszerűbb.

A legtöbb bizonytalan választóval a közvélemény-kutatók Kelet-Ukrajnában találkoztak.
A Rejting munkatársai az egész országra kiterjedő felmérés során szeptember 1-11. között 1200 nagykorú állampolgárt kérdeztek meg.

http://korrespondent.net/ukraine/politics/1394464-opros-partiya-regionov-operezhaet-batkivshchinu