Megalakult az ukrán parlament (Legfelső Tanács)

Kormányfő-választás

2012. december 13-án tartotta alakuló ülését az új ukrán parlament (Legfelső Tanács), amelynek tagja lett a Régiók Pártja listájáról bekerült kárpátaljai magyar képviselő, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász most lemondott polgármestere.

Az új összetételű törvényhozás első feladata a kormányfő és a parlament elnökének megválasztása volt. Az államelnök, Viktor Janukovics a korábbi miniszterelnököt, Mikola Azarovot jelölte a posztra.

Azarov újbóli kinevezése mellett 252-en szavaztak (minimum 226 voksra volt szüksége), ellene 129-en. Az általa vezetett Régiók Pártján kívül a kommunisták frakciója és 12 független képviselő támogatta.

A három ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató, Arszenyij Jacenyuk vezette Haza, a nacionalista Szabadság és a Vitalij Klicsko profi ökölvívó által irányított UDAR (Ütés) frakciójától egyetlen támogató szavazatot sem kapott.

Az Oroszországban született ukrán állampolgárságú Mikola Azarov 2010. március 11-től 2012. december 3-ig töltötte be a kormányfői posztot, amelyről azzal az indokkal mondott le, hogy parlamenti képviselővé választották. December 9-én azonban Janukovics elnök ismét őt jelölte a posztra.

Azarov újraválasztása után a parlamenti ülésteremben lejátszották a jelenleg külföldi körúton tartózkodó államfő előre felvett videoüzenetét, amelyben távollétében üdvözölte az új összetételű Parlamentet munkája megkezdése alkalmából. A felvétel elindításakor az ellenzék tüntetőleg elhagyta az üléstermet. (Janukovics a héten Indiában tett hivatalos látogatást, ahonnan szerdán Azerbajdzsánba utazott.)

 

Házelnök választás

Az MTI híradása szerint újabb tömegverekedéssel indult új ukrán parlament ülése, ezúttal az orosz nyelvű felszólalások dühítették fel a nacionalista ellenzékieket. A Szabadság párt képviselői követelték, hogy az ukrán törvényhozásban ezentúl a képviselők kizárólag ukrán nyelven szólaljanak fel. A többségi Régiók Pártjának képviselői és a kommunista honatyák ugyanis eddig jórészt orosz nyelven beszéltek.

Vadim Kolesznyicsenko, a Régiók Pártjának képviselője viszont erre mégiscsak oroszul reagált, és ez torkollott újabb dulakodásba az elnöki tribün körül a két párt képviselői között. (Kolesznyicsenko egyébként a nyáron életbe lépett kisebbségi nyelvtörvény egyik társszerzője. A jogszabályt az ellenzék elsősorban azért támadja, mert jelentős előnyöket biztosít az orosz nyelv használatának Ukrajnában.)

Miután a rend helyreállt az ülésteremben, megválasztották Volodimir Ribakot, a Régiók Pártjának képviselőjét házelnöknek. Az új parlamenti elnököt a Régiók Pártja, a kommunista párt és független képviselők támogatták, az ellenzéktől senki.

Ribak házelnöki felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott, ígéretet téve arra, hogy csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg ezentúl a parlamentben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban. Mindazonáltal - mint hozzátette - örül, hogy nem az ő jelöltsége váltott ki erőszakig fajuló vitát a képviselők között.

 

Gajdos és a mandátum

A Kárpáti Igaz Szó aktuális cikke nyomán is értesülhetünk arról, hogy „a kárpátaljai magyarság törvényhozási mandátuma azután vált biztossá, hogy a Régiók Pártja listájáról a negyedik helyen szereplő Andrij Kljujev és a hatodik Irina Akimova nem jegyeztette be magát a Központi Választási Bizottságnál (CVK). Szimbolikus jelentőséggel is bír, hogy a Viktor Janu­kovics államfővel és a Régiók Pártjával partnerségi viszonyban álló két, azaz a magyar és a román kisebbségi szövetség vezetője egyszerre jutott a radába.”


Az, hogy Gajdos István mandátumhoz jutott, mindenképpen örvendetes tény, hiszen ezzel a mára erősebbnek, befolyásosabbnak tűnő kárpátaljai magyarságszervezet elnöke ott ülhet az ukrán törvényhozásban. Nem árt azonban újra emlékeztetni arra, hogy Gajdos nem a magyar párt (szervezet) színeiben, hanem a korábban és most most kormányzó ukrán politikai erő, a Régiók Pártja listájáról került a parlamentbe, így a magyar képviselő eleget kell hogy tegyen az őt delegáló párt elvárásainak, igazodnia kell a frakciófegyelemhez, így a magyar érdekek képviselésére korlátozottak a lehetőségei. Tudvalevő az is, hogy az ukrán üzleti és politikai életbe meglehetősen beágyazódott személyről van szó, aki, mielőtt UMDSZ-elnök lett, a "magyar vonalon" egyáltalán nem mutatott aktivitást. Igaz, hogy amióta élvezi a szervezet támogatását, magáévá tette a kárpátaljai magyarság ügyének a szolgálatát. A nagy kérdés az, hogy régiós pártemberként és az országos hatalmi erő részeseként mit és hogyan tud intézni, végezni, működtetni, képviselni abban a vonzásokkal és taszításokkal teli háromszögben, amelynek csúcsaiban ez a három fogalom áll: hatalmi érdek - üzleti érdek - magyarságképviselet.

 

Tóth Mihály vélemény

Ugyancsak a Kárpáti Igaz Szó aktuális számában szólalt meg a magyar parlamenti képviselet jelentőségéről dr. Tóth Mihályt, a Legfelső Tanács volt tagja, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a lap kérdésére így válaszolt.

– Reményekre jogosít fel a biztos mandátumszerzés. Ezzel mód nyílik a további előrelépésre a kisebbségvédelem terén, különösen úgy, hogy a román és az orosz országos szervezet képviselői is ott vannak a parlamentben. Azaz tovább bővíthető ez a jól és eredményesen működő kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, a kisebbségi politikusoknak nem lesz könnyű dolguk. A kampány során ugyanis világosan kiderült, csak a kormánypárt mutat fogékonyságot a nemzetiségi problémák iránt, az ellenzék negatívan viszonyult minden egyes ilyen kérdéshez. Ez bizony a parlamentben is éreztetni fogja hatását. Sok függ attól is, kinek a kezébe kerül a kulturális és az oktatási tárca, eleve a humán kérdéskör kezelése. Mindenesetre komoly legitimitást ad az UMDSZ elnökének, hogy egyértelműen élvezi a kárpátaljai magyarság támogatását, ami a Régiók Pártja és jelöltjeinek Kárpátalja magyarlakta vidékein elért eredményeiben is megnyilvánult.

A lap azt is megkérdezte Tóth Mihálytól, szerinte változhat-e a magyar kormány viszonya az UMDSZ-hez azután, hogy elnöke parlamenti mandátumot szerzett. A válasz:

– A magyar kormány részéről semmi jelét nem látom a változtatási szándéknak.

(Mint ismeretes, az Orbán Viktor vezette magyar kormány gyakorlatilag negligálja az UMDSZ-t és mindenben az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogatja, amely azonban kisajátító magatartásával, konfrontatív sérelmi politizálásával és önérdekű működésével egyre inkább elveszteni látszik a kárpátaljai magyarok túlnyomó többségének a bizalmát. Ezt igazolja, hogy a választáson indult képviselői a jelentős magyar lakossággal bíró körzetekben még közelébe sem jutottak a mandátumszerzésnek, a magyar lakosú településeken nemhogy a magyarok, hanem jószerével még saját szervezetük tagjai sem szavaztak rájuk.)

Kárpátalja - Gajdos István mandátuma

Mind a pártlistára, mind az egyéni jelöltekre leadott szavazatok tekintetében a Régiók Pártja megnyerte a 2012. évi ukrán választásokat, így kormányt alakíthat.

A párt listáján a kárpátaljai magyar jelölt, Gajdos István a 74. helyen szerepelt. Ez az előzetes becslések alapján befutó helynek számított. A párt listájára leadott szavazatok alapján azonban az előzetes számítások szerint valószínűleg egy-két képviselővel kevesebb kerül be automatikusan a parlamentbe, a 74. hely éppen kiesőnek vagy határpozíciónak látszik. Azonban, ha a Régiók Pártja alakít kormányt, akkor Gajdos mandátuma teljesen bizonyos, tekintve, hogy a pártlistán tíznél több leendő kormánytag neve szerepel, és mivel kabinettagok nem lehetnek egyben képviselők is, így ők lekerülnek a listáról, s ezzel a többiek ugyanennyi pozícióval feljebb lépnek, a magyar jelölt ez esetben mindenképpen a bejutók közé kerül. Ha azonban a Régiók Pártja nem képes kormányt alakítani és nem szabadulnak fel a Gajdos pozícióját megelőző listás helyek, akkor a magyar jelölt valószínűleg elesik a képviselőségtől.

Mint ismeretes, Gajdos István az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Mivel magyar párt számára a parlamenti küszöb elérése gyakorlatilag lehetetlen, ezért annak élérésére, hogy magyar képviselő kerüljön az ukrán törvényhozásba, két lehetőség mutatkozott. Az egyik: egyéni jelöltként való indulás. A KMKSZ ezt az utat választotta, ám jelöltjei a számottevő magyar lakossággal rendelkező körzetekben nem kerültek még az esélyesek közé sem. A másik lehetőség: ukrán párt listáján befutó helyet kapni. Az UMDSZ és  Régiók Pártja közti megállapodás ezt tette lehetővé. Gajdos 74. pozíciója fejében az UMDSZ sehol nem állított saját jelölteket, hanem az RP ukrán jelöltjeit támogatta - három körzetben éppenséggel a magyar KMKSZ-jelöltekkel szemben

*
Gajdos István személyének és tevékenységének a megítélése korántsem egyértelmű. Egyaránt ismertek a szélsőségesen negatív és a túlzottan pozitív vélekedések Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Gajdos egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, a Kárpáti Igaz Szó c. lapban megjelenő híradások, cikkek, interjúk viszont a kárpátaljai magyarság legnagyobb jótevőjének állatják be. Az igazság valahol a kettő között lehet.

Annyi bizonyos, hogy Gajdos hamarább volt beágyazódva a fehérnek nem nevezhető ukrajnai üzleti szférába és hatalmi apparátusba, mintsem a "magyar ügyet" felfedezte és felhasználta volna volna a maga politikai karriere számára. Az üzleti és nomenklatúrás múlt és jelen erős determinációt jelent, de kétségtelen, hogy ezt a politikusnak gyakran sikerül összeegyeztetnie a magyar közösség érdekeinek hatékony képviselésével.

Jogosnak látszik a vád, hogy Gajdos a pártkötődéseit saját érdekei szerint váltogatja (szocdem volt, aztán amikor pártja vesztett a narancsos fordulatban, átlépett a győztes szocialisták frakciójába; most meg, ugye, az oroszbarátnak joggal mondható RP színeiben szerez mandátumot). Nyilvánvaló, hogy a hatalmi pártérdekeknek való megfelelés meghatározza számára, mit-meddig-hogyan tehet vagy nem tehet. Mindezzel együtt megállapítható, hogy ez a súlyos tehertételekkel nehezített magyarságképviselet sokszor jóval eredményesebb, mint a KMKSZ orcátlanul önérdekű, kisajátító és kirekesztő sérelmi politizálása. 

---

Frissítés: Gajdos István 2014 júniusában lemondott az UMDSZ élén 12 éven át gyakorolt elnöki posztjáról. Ebből az alkalomból rövid életrajzát közöljük ehelyt, már csak azért is, mert ez a honlap az 1-ső tíz Google-találat közé tartozik a képviselő nevére keresve.

Gajdos István életrajza

Gajdos István 1971. május 5-én született egy kárpátaljai magyar faluban, a Beregszász mellett fekvő Jánosiban. 

1988–1992 között a Tulai Műszaki Főiskolán, majd 1992-től 1995-ig a Lvivi Műszaki Egyetemen tanult, ahol gépészmérnöki diplomár szerzett. 1998–2005 között a Kárpátaljai Állami Egyetemen a jogtudományi szakon szerzett végzettséget


1998–2000 között a Beregszászi Járási Tanács elnöke, 2000–2002 között a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, 2006–2012 között Beregszász polgármestere volt.

Két alkalommal választották parlamenti képviselővé. Első alkalommal a 2002-es ukrajnai parlamenti választáson jutott mandátumhoz a kárpátaljai 72. sz. egyéni választókerületben. Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak 2002–2006 között volt a tagja. 2002–2005 között képviselőként az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt (USZDPe) frakciójának tagja volt, majd a narancsos forradalom győzelme után (2005) a vesztes pártból kilépett és  belépett a győztes, kormányba jutott Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába.

A 2012-es ukrajnai parlamenti választáson azonban már nem a szocialisták színeben indult, hanem a Régiók Pártja választási listájának 74. helyén szerzett mandátumot (lásd részletesen fentebb; azaz újra pártot váltott). A parlamentben 2012. december 25-től az emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkára.

2014. február 20-án négy másik kárpátaljai képviselővel együtt kilépett a Régiók Pártjából. Az ukrajnai tüntetések során a Régiók Pártja melletti kiállása miatt a Beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-i rendkívüli ülésén határozatban határolódott el Gajdos Istvántól, aki később azt nyilatkozta, hogy az ártatlan áldozatok miatt lépett ki a Régiók Pártjából, azóta független képviselő

2002-től 2014 júniusáig töltötte be az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöki posztját. Ekkor belátta, hogy személye nem elősegítője, hanem akadálya annak, a kárpátaljai magyarság politikai érdekérvényesítő képessége erősödjön.