Polgárháborús veszély. Forradalom: diktatúra vagy anarchia?

Mind a nyugati szakértők, mind az ukrajnai politológusok, mind pedig az oroszországi véleményalkotók úgy tartják, Magyarország keleti szomszédja vészesen közelít ahhoz, hogy beláthatatlan következményű  geopolitikai katasztrófa következzen be. Többen úgy vélik, egyre nagyobb az esélye annak, hogy külső diplomáciai erőfeszítések nélkül már nem lehet javítani a helyzeten; a vérmesebbek a nemzetközi rendfenntartó erők beavatkozását sem tartják lehetetlennek.

Az MTI a gazeta.ru hírportálra hivatkozva idézi az Ukrán front című szerkesztőségi kommentárt, amely szerint  "az európai értékektől végtelenül távol álló szélsőséges nacionalisták és futballfanatikusok utcai harcai eltemették a Majdant (a kijevi főteret, az ukrajnai békés tiltakozás jelképét)".

A tudósítás szerint az online orgánum kiemelte, hogy január 22-én, az ukrán egység és szabadság napján korábban a 2004-es narancsos forradalom kezdetét ünnepelték, most azonban sem egység, sem szabadság nincs Ukrajnában. Az ország sorsa Viktor Janukovics államfő kezében van. 2004-ben Leonyid Kucsma akkori ukrán elnöknek volt annyi bölcsessége, hogy engedett, vagy csak nem mert szembeszállni népével.

A gazeta.ru kommentárja szerint Ukrajna ugyan hozzászokott a politikai megrázkódtatásokhoz, de most államisága óta a legkomolyabb veszély előtt áll: "a népességét tekintve második legnagyobb volt szovjet köztársaság egyszerűen eltűnhet a világpolitikai térképről, vagy egy elmaradott diktatúra mocsarába csúszik, mint néhány közép-ázsiai ország".

Ugyancsak hivatkozik az MTI a Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapra, amelynek cikke szerint Ukrajna minden nappal egyre közelebb kerül a polgárháborúhoz. Makszim Juszin szerint eljött az ideje annak, hogy az ukrajnai válság rendezésébe nemzetközi közvetítők kapcsolódjanak be. Elsősorban az Európai Unió és Oroszország. A kommentátor úgy véli, hogy az Ukrajnában egymással szemben álló erők külső segítség nélkül nem tudnak kijutni a zsákutcából és elkerülni a polgárháborút.

Szerinte nem a baltikumi államokra, és nem Lengyelországra van most szükség, hanem arra, hogy az európai politikában fajsúlyos szerepet játszó Németország és Franciaország hallassa a hangját, mert számukra a kontinens stabilitása a fontos és nem akarnak újabb hidegháborút. Juszin véleménye az, hogy a "felelős, elfogulatlan európai hatalmak tudnak valódi kiutat javasolni a hatalomnak és az ellenzéknek a válságból".

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap írása szerint ha nem rendeződik a válság Ukrajnában, az ország eleshet a további orosz pénzügyi segítségtől. Moszkva a decemberben megígért 15 milliárd dollárból (mintegy 3400 milliárd forint) 3 milliárdért már vásárolt ukrán eurókötvényeket, és Ukrajna a héten újabb 2 milliárd euró értékben akarnak állampapírokat kibocsátani.

A befolyásos orosz üzleti-politikai újságnak egy név nélkül nyilatkozó orosz állami tisztviselő azt mondta: egyelőre szó sincs arról, hogy felfüggesztenék a hitelnyújtást, de ha a politikai kockázatok megnőnek Ukrajnában, ha megjelenik az ottani hatalomváltás veszélye, akkor újfent elemezni fogják helyzetet Moszkvában.

Eközben, mint a 444.hu hírportál beszámol róla, szenvedélyes levélben fordult az európai közvéleményhez Jurij Andruhovics ukrán költő, aki maga is résztvevője a kijevi tüntetéseknek. Írása így szól:

Kedves barátaim, elsősorban is a külföldi újságírók és szerkesztők!

Az utóbbi napokban számtalan megkeresést kaptam tőletek azzal kapcsolatban, hogy mondjam el, mi folyik Kijevben és Ukrajnában, fejtsem ki a véleményem az eseményekkel kapcsolatban, és hogy mit gondolok a közeljövőről. Mivel egyszerűen fizikailag lehetetlen, hogy minden megkeresésre hosszasan válaszoljak, úgy döntöttem, ezzel a rövid állásfoglalással jelentkezem, amit aztán mindannyian szabadon felhasználhattok.

A legfontosabb, amit el kell mondanom, a következő. Kevesebb, mint négy év alatt Viktor Janukovics rezsimje az országot és a társadalmat a végletekig szétfeszítette. Ami pedig ennél is rosszabb, úgy sarokba szorította saját magát, hogy semmilyen kiutat nem hagyott magának, és ezért örökké ragaszkodnia kell a hatalomhoz – bármilyen eszközzel. Ellenkező esetben bíróság előtt találná magát. A lopás mértéke felülmúl mindent, amit ép ésszel az emberi kapzsiságról el lehet képzelni.

Az egyetlen válasz, amit ez a rezsim a harmadik hónapja tartó békés tüntetésekre adni tudott, az erőszak volt, olyan egyre fokozódó erőszak, amelynek természete összetett. A Majdanon támadó különleges osztagok ereje kombinálódik ellenzéki aktivisták és a tüntetések egyszerű résztvevőinek egyéni üldöztetésével és vegzálásával (megfigyelés, verések, autók és házak felgyújtása, otthonok lerohanása, motozások, letartóztatások, komoly jogi eljárás nélküli bírósági ítéletek). A kulcsszó itt a megfélemlítés. És mivel ez a megfélemlítés nem hatékony, és az emberek egyre nagyobb tömege tüntet, a hatalmon lévők az elnyomás eszközeit egyre brutálisabbá teszik.

A “jogi alapot” mindehhez január 16-on teremtették meg, amikor parlamenti képviselők, akik minden szempontból Janukovics elnöktől függnek, figyelmen kívül hagyva minden eljárási és szavazási szabályt, és valójában magát az alkotmányt is, alig néhány perc alatt (!) egyszerű kézfeltartással (!), megszavaztak egy rakás törvényi változást, amelyek valójában bevezették a diktatórikus hatalomgyakorlást és a szükségállapotot úgy, hogy valójában hivatalosan egyiket sem jelentették ki. Én például ennek a szövegnek a megírásával és terjesztésével több új büntetőjogi kategóriát kimerítek, a “rágalmazást”, a “feszültségkeltést”, stb. Röviden ha ezeket a jogokat szigorúan vesszük, akkor Ukrajnában minden tilos, amit a hatalmon lévők nem engedélyeztek egyértelműen. És az egyetlen dolog, amit engedélyeztek az, hogy engedjünk nekik.

Január 19-án az ezekkel a “törvényekkel” egyet nem értő ukrán társadalom ismét felkelt, hogy megvédje a jövőjét. Ma a Kijevből érkező híradások képein sisakos, maszkos tüntetőket láthatóak, néha botokkal a kezükben. Ne higyjék, hogy ezek “szélsőségesek”, “provokátorok” vagy “jobboldali radikálisok”. Én és az ismerőseim is így felöltözve megyünk ki tüntetni. Ebben az esetben a feleségem, a lányom és a barátaim is “szélsőségesek”. Nincs más választásunk: meg kell védenünk a magunk és a szeretteink életét és egészségét. A különleges alakulatok lőnek ránk, mesterlövészeik megölik a barátainkat. Csak egyetlen, a város kormányzati negyedében található háztömb körül 5 vagy 7 tüntetőt öltek meg különböző beszámolók szerint, és több tucat kijevinek nyoma veszett.

Nem állíthatjuk le a tüntetéseket, mert ez azt jelentené, hogy beletörődtünk, olyan országban kell élnünk, ami életfogytiglani börtönné változott. A fiatal ukránok, akik a posztszovjet időszakban születtek és nőttek fel, természetesen elutasítják a diktatúra minden formáját. Ha a diktatúra nyer, Európa egy Észak-Koreára számíthat a keleti határán, és különböző becslések szerint 5-10 millió menekültre.

Nem akarom önöket megijeszteni. Most a fiatalok forradalma zajlik, és ezért a hatalmon lévők elsősorban ellenük háborúznak. Amikor Kijevben besötétedik, rejtélyes “civil ruhás” csoportok járják a várost, fiatalokra vadászva, különösen azokra, akik a Majdan vagy az EU szimbólumait viselik. Elrabolják őket, és kiviszik az erdőbe, ahol meztelenül kínozzák meg őket a borzasztó hidegben. Valamilyen furcsa okból a célpontok elsősorban fiatal művészek – színészek, festők, költők. Az ember úgy érzi, mintha halálbrigádokat szabadítottak volna az országra azzal a feladattal, hogy irtsák ki a legjobbakat.

Még egy jellemző részlet. A kijevi kórházakból a rendőrség elrabolja a sérült tüntetőket, és (ismétlem, sérült emberekről beszélünk) elviszi őket kihallgatásra ismeretlen helyekre. Ma már veszélyes kórházba mennie még annak is, akit ártatlan járókelőként talált el egy rendőrségi plasztikgránát szilánkja. Az orvosok csak a karjukat tudják széttárni, és átadni ezeket a sérülteket a rendőrségnek.

Befejezésként: ma Ukrajnában számtalan emberiesség elleni bűncselekményt követnek el, és ezért a kormány a felelős. Ha ebben a helyzetben vannak szélsőségesek, éppen az ország vezetése érdemli meg, hogy annak nevezzék. Visszatérve a két kérdésre, amiket nekem mindig a legnehezebb megválaszolni: nem tudom, mi fog történni, és azt sem, hogy önök mit tehetnének értünk. Mindenesetre terjeszthetik ezt az írást. És érezzenek velünk együtt. Gondoljanak ránk. Mi fogunk nyerni, bármilyen keményen támadnak ránk. Minden túlzás nékül most az ukrán nép saját vérével védi a szabadság és igazság európai értékeit. Remélem ezt önök is méltányolják.

Andruhovics aggodalma valószínűleg jogos, hiszen a rendkívüli állapot esetleges elrendelésével a kijevi kormány teljes vakságra és süketségre kárhoztathatja az ország lakosságát. Bár Janukovics egyelőre tagadja, mégis egyre valószínűbb a rendkívüli állapot elrendelése. A kormányellenes tüntetők és a rohamrendőrök összecsapásait egyenes adásban közvetítő internetes espreso.tv nyilvánosságra hozott egy hitelesnek tűnő felszólító levelet, amelyet az elmúlt órákban kézbesítettek az ukrajnai internet- és mobilszolgáltatóknak, valamint földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórással foglalkozó telekommunikációs vállalatok vezetőinek az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának aláírásával.

A felszólításban közlik, hogy január 24-től bármikor érvénybe léphet az egész országra kiterjedő rendkívüli állapot, amire a címzetteknek fel kell készülniük. A szolgáltatóknak a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a kihirdetést követően azonnal be kell szüntetniük a hozzáférést a világhálóhoz, gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosság számára kizárólag a nemzeti 1-es tévé- és rádiócsatornák adásai legyenek elérhetők.

Csak a vezetékes telefonhálózat maradhat működőképes, ám azon is csak a segélykérő számokat lehet hívni. A rendelkezések végrehajtásáról a szolgáltatók íráűsban kötelesek jelentést tenni a minisztériumnak.

*

Az Omega rendőrségi különleges egység levetkeztetett egy férfit a fagyban és kamerával fölvették a jelenetet, jelentette ki az egyik ukrán tévécsatorna adásában Vitalij Jarema, az ukrán fővárosi rendőrség volt parancsnoka, közölte a sajtó.

„Kollégáim felismerték őket. Ezek az Omega különleges egység katonái. Ezek a katonák a terrorizmus ellen kell, hogy harcoljanak, és túszokat szabadítsanak ki” – mondta Jarema.

Január 23-án tették közzé a YouTube-on azt a videót, melyen a letartóztatott aktivistán való gúnyolódás látható Kijev központjában.

A rendőrök kivitték a meztelen embert a fagyba és fényképezkedtek vele. Korábban azt állították, hogy a bűnösök a Berkut különleges egység tagjai.

Az Omega harccsoport a terrorizmus elleni, szélsőségesen nehéz körülmények között való harcra van kiképezve.

Diktatórikus törvények

A január 16-án az ukrán parlament által előkészítés, tárgyalás nélkül gyors szavazással elfogadott törvényt főbb kitételei (a 444.hu nyomán):

A gyülekezési szabadság korlátozása

    Az új törvény alapján tilos öt vagy annál több autóból álló karavánokban közlekedni. Aki megsérti a szabályt, attól elkobozhatják az autóját és két évre bevonhatják a jogosítványát. Így próbálják megakadályozni, hogy vidékről szervezetten utazzanak tüntetők a fővárosba.
    A békés demonstrációra vonatkozó szabályok megsértőit 24 órán belül azonosítják. A békés demonstráció szabályainak megsértéséhez elég, ha valaki gyakorlóruhában van, vagy sisakot visel. Ezért akár tíz napra el is zárhatják.
    Az ukrán tüntetések egyik sajátossága a sátrazás. Ehhez ezentúl rendőrségi engedély kell. Ennek hiányában 15 napra elzárhatják a tüntetőt. Azért is elzárás jár, ha engedély nélkül építenek ki színpadokat vagy hangosítást.
    A hatóság “legitim utasításainak” figyelmen kívül hagyásáért 56 ezer forintos bírság jár.
    A büntető törvénykönyv módosításával bűncselekménnyé minősítették azt, ha a tüntetők blokád alá vonják valakinek az otthonát. Ezért akár hat év börtön is kiszabható.
    Rendőr megfélemlítéséért hét év jár.
    A közrend csoportos megzavarásáért – hogy ez mi, azt a törvény nem részletezi – két éves börtönbüntetés járhat.
    Nagymértékű rendzavarásért akár 15 év.
    Ezzel szemben a rohamrendőrök és parancsnokaik, akik a tüntetők ellen követnek el bűncselekményeket, mentesülnek a jogkövetkezmények alól.

A szólásszabadság korlátozása

    Az új törvény alapján ahhoz, hogy valaki tudósíthasson a tüntetésekről, regisztrálnia kell a hatóságoknál. Aki regisztráció nélkül tudósít, attól elkobozhatják a felszerelését és megbírságolhatják.
    A kormány letilthatja az internethozzáférést.
    Az internetszolgáltatók, akik a tiltás ellenére se korlátozzák a hozzáférést, 190 ezer forintos bírságot fizethetnek.
    A rágalmazást visszavették a büntető törvénykönyvbe, két év börtön jár érte.
    A “szélsőséges anyagok” terjesztése – hogy mi számít szélsőségesnek, az nincs meghatározva – három év börtönt ér.
    Az is három évet kaphat, aki rendőrről vagy bíróról gyűjt adatokat.

Az egyesülési jog korlátozása

    A civil szervezetek és egyházak nem vehetnek részt “szélsőséges tevékenységekben”. Hogy ez mi, azt nem határozták meg.
    A civil szervezetek “politikai tevékenységük” finanszírozásához állami engedélyt kell kérjenek.
    Azok a civil szervezetek, amelyek külföldről is támogatást kapnak, fel kell tüntessék, hogy “külföldi ügynökök”.