Újabb tűzszüneti megállapodás Ukrajna és a szeparatisták között

Állóháború Ukrajnában

Tudunk-e hinni még egy ilyen bejelentésnek, elhisszük-e, hogy betartják az újabb tűzszüneti megállapodást? A halott egyre több, az értelmes nyilatkozat egyre kevesebb, a mozgósítás napról napra erőszakosabb. Az abszurditásig kaotikus viszonyok közepette versenyt futnak az indulatok a gáz hétszereződő árával. Már a korrupció gépezete sem működik zavartalanul: hiába jön kintről a temérdek segély, támogatás, hatalmas hitel – nem elég arra, hogy békére korrumpálják azokat, akiknek jobb üzlet az állóháború. Lehetünk-e bizakodóak az újabb hír olvastán, miszerint:

Végérvényesen gátat vetnének a minszki tűzszüneti egyezmény sorozatos megsértésének az ukránok és a szeparatisták egyaránt. Szerdán este megállapodás született az EBESZ által közvetített szakértői tárgyalásokon arról, hogy mindkét fél jövő keddtől teljes mértékben tiszteletben tartja a fegyverszüneti egyezményt, mindenféle támadást beszüntet, jelentette a Reuters hírügynökség.
hirdetés

Ezt megelőzően Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök is tárgyalt az ukrajnai helyzetről. Az Egyesült Államok álláspontja szerint a kijevi kormány a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásokkal összhangban teljesíti kötelezettségeit, és Moszkvának is ezt kell tennie - közölte a találkozó után a Fehér Ház. A washingtoni közlemény szerint a közelmúltban ismét fellángolt kelet-ukrajnai erőszak a Moszkva-barát szakadároknak köszönhető. Barack Obama felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna előrehaladásra törekszik kötelezettségei teljesítésében a minszki megállapodásokkal összhangban, és Oroszországnak is ezt kell tennie.

Mind az ukrán, mind a szakadár katonai vezetés jelezte, információik szerint a másik fél újabb nagyarányú támadásra készül.

A folytatódó propagandaháború közepette ültek tárgyalóasztalhoz Minszkben a kontaktcsoport tagjai, azaz Ukrajna, Oroszország és a szeparatisták képviselői az EBESZ közvetítésével és kötötték meg az újabb gesztusértékű megállapodást. A tervezet szerint szeptember 1-től mindenféle tüzérségi támadást beszüntetnek a felek.

____________________

Eredményes lesz e az újabb tűzszüneti megállapodás Ukrajna és a szeparatisták között? Másfél éve tartó polgárháború, állóháború, hibrid háború a végső összeomlás felé sodródó Ukrajnában

Tűzszünet - minszki megállapodás

 Blogunk az ukrajnai háborús történések átláthatatlansága miatt egy ideje nem követi az aktuális történéseket. A mostani fejleményről azonban beszámolunk.

Kelet-Ukrajna: tűzszüneti megállapodás

A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai 2015. február 12-én Minszkben aláírták a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: a dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.

A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag nevet viselő dokumentumot a "normandiai négyek" - Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár - dolgozták ki 16 órás tárgyalás során, majd Kijev és a két szakadár "népköztársaság" képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá.

2015. február 15-e 00 órától lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A tárgyaló felek Minszkben a nehézfegyverek kivonásáról és a fogolycseréről is meg tudtak egyezni. 

Putyin is bejelentette

Putyin közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket.

A minszki megállapodás nem áttörés, de egy lépés a politikai megoldás felé

Frank-Walter Steinmeier, aki részt vesz a minszki tárgyalásokon, csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna". "De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni".

Ez nem egy átfogó megállapodás, és végképp nem áttörés, de az erőszak hetei után egy olyan lépés lehet, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet - mondta.

Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.

A német külügyminiszter felszólította a szemben álló feleket, hogy a fegyverszünet életbe lépéséig hátra lévő különösen kényes időszakban kerüljenek minden olyan cselekedetet, amely a megállapodást alááshatná.

Hollande és Merkel a megállapodásról

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök.

"Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.

Porosenko: Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határ felett

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

A megállapodások nem biztosítanak autonómiát a szakadároknak

Az ukrajnai válság rendezéséről tartott minszki tárgyalásokon aláírt megállapodások nem biztosítanak autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek - közölte csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök a fehérorosz fővárosban.

A megállapodás teljes fogolycserét ír elő

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik napon be kell fejeződnie.

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.

Megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről - jelentette be Petro Porosenko. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.

A megállapodás után Porosenko szavaira reagált Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke, aki szerint bíróságnak kell kimondania az ukrán pilótanő ártatlanságát, és nem létezik olyan "automatikus eljárás", amely elengedését eredményezné. Puskov leszögezte: Szavcsenko ellen nagyon súlyos vádakat hoztak fel, és ahhoz, hogy ejtsék a vádakat, vagy a nyomozószerveknek kell levonniuk azt a következtetést, hogy megalapozatlanok, vagy pedig bíróságnak kell kimondania ártatlanságát.

Szakértők mérik fel a tényleges hadi helyzetet

"Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére" - mondta Putyin a "normandiai négyek" minszki megállapodásáról tartott sajtótájékoztatóján.

Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezető által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetőnek véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében".

"Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".

Határellenőrzés

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

40 milliárd dolláros segély

A következő négy évben ennyi pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna - mondta csütörtökön Brüsszelben Christine Lagarde.  A Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója szerint szakértői szinten megállapodás született róla, hogy az IMF 17,5 milliárd dolláros hitelprogramot nyújt Ukrajnának. A program egy gazdasági reformokhoz kötött négy évre szóló közép- és hosszú távú hitelkeret (Extended Fund Facility).

Lagarde szerint más kétoldalú és multilaterális egyezményekkel együtt Ukrajna jön ki  a megközelítőleg 40 milliárd dollár támogatás, de nem árult el további részleteket. Christine Lagarde még februárban az IMF igazgatótanácsa elé fogja terjeszteni jóváhagyásra az Ukrajnával kötendő új hitelprogram tervét.

A vezérigazgató szerint egy "erős és átfogó" programot sikerült kialakítani, de magasak a kockázatai is. Lagarde szerint a program fontos lehetőség, hogy Ukrajna előremozdítsa a gazdaságát az ország történetének egy kritikus szakaszában. Az elvárások szerint Ukrajnának a következő két évben emelnie kell az energiaárakat, hogy azok megközelítsék a piaci szintet, és reformokat kell végrehajtania a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területeinél.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerint "nagyon nehéz" reformokat kér az IMF, de végre fogják hajtani. A miniszterelnök Kijevben beszélt, hogy 2016-ban már gazdasági növekedés lehet Ukrajnában, ha véget ért az "orosz agresszió" és sikeresek lesznek a belső reformok.

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök. "Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.
Négyoldalú nyilatkozat a minszki megállapodás mellett

A német kormány sajtó- és tájékoztatási hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Angela Merkel, Francois Hollande, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A négyek ebben hangsúlyozzák: elkötelezettek a minszki megállapodások végrehajtása mellett és felállítanak egy "felügyeleti mechanizmust", amelynek keretében a négy ország képviselői rendszeresen tanácskoznak majd.

A vezetők támogatják továbbá, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország háromoldalú tárgyalásokon keressen "gyakorlati megoldásokat" azokra az aggodalmakra, amelyeket Oroszország jelzett az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásával kapcsolatban.

Az EU határozatilag támogatja Ukrajnát

Az Európai Parlament (EP) 2014. szeptember 18-án Strasbourgban állásfoglalásban erősítette meg szolidaritását az ukrán néppel és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai válság olyan politikai rendezését, amely tiszteletben tartja az ország szuverenitását, területi integritását és függetlenségét.
Az EP - olvasható az elfogadott dokumentumban - támogatja Ukrajnát abban, hogy szabadon eldönthesse, milyen politikai és kereskedelmi szövetségeseket válasszon. Egyúttal kiáll amellett, hogy az ország valamennyi régiójában biztosítsák a kisebbségi jogok szigorú védelmét.

Az EP-határozat felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza az összes katonai erőt és eszközt Ukrajnából, tiltsa meg a harcosok és fegyverek Kelet-Ukrajnába való áramlását, és szüntesse be az Ukrajna területén tevékenykedő szeparatista erők mindennemű támogatását.

Az Európai Parlament üdvözölte az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás létrejöttét, és felszólította a tagországokat, hogy gyors ütemben ratifikálják azt.

Az ukrán területen zajló, hadüzenet nélküli háború kapcsán a képviselők aggodalmukat fejezték ki a valós orosz szándékot illetően, és felszólították a tagállamokat, hogy mondják fel az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaikat, beleértve a Déli Áramlat vezeték megépítéséről szólót.

Az EP csütörtökön elfogadott határozata támogatásáról biztosította a donyecki és luhanszki körzet vitatott területeinek különleges jogállására vonatkozó, újonnan elfogadott ukrán törvényt és az ukrán parlamentben szeptember 16-án megszavazott amnesztiát.

A dokumentum támogatóan szólt az Oroszországra kirótt legújabb uniós szankciókról, indokolatlannak nevezve az orosz ellenlépéseket. Felszólította egyben az Európai Uniót, hogy fontolja meg Oroszország kizárását a nukleáris együttműködésből és a bankok közötti nemzetközi átutalásokat intéző SWIFT rendszerből.

A képviselők üdvözölték a Mistral helikopter-hordozók oroszországi exportjának leállítására vonatkozó francia kormánydöntést, és felszólították a többi tagállamot, hogy járjanak el hasonlóan más, az uniós szankciók által nem érintett áruk, például fegyverek, valamint polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek esetében.

A határozatban a képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy növelni kellene az orosz embargó által érintett uniós gazdálkodók megsegítésére rendelkezésre álló 125 millió eurós forrást, és a támogatást több termékre ki kellene terjeszteni. A parlament emellett kérte az uniótól, hogy a túlkínálat kialakulásának elkerülése érdekében a gazdálkodókat a harmadik országbeli piacokon promócióval is segítse. Az ehhez szükséges pénzt a mezőgazdasági költségvetésen kívül kell előteremteni, hiszen a válság elsősorban és leginkább politikai természetű - utalt rá az EP állásfoglalása.

Orosz csapatok Ukrajnában

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága hivatalosan elismerte, hogy vannak orosz csapatok Ukrajna területén – közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.

Az ET döntéshozó testületének tegnapi határozatában „határozottan felszólította Oroszországot, hogy vonja ki minden katonai egységét Ukrajna területéről, beleértve a törvényellenesen megszállt Krím félszigetet is, és tartózkodjon a jövőben mindenféle beavatkozástól Ukrajnában”.

Ez az első eset, hogy egy nemzetközi szervezet hivatalos határozatban elismeri az orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – közölte Kijev, ami szerint:

    „Precedens nélküli, hogy hivatalos döntésben elismerik az orosz fegyveres erők jelenlétét Ukrajna területén, amit Oroszország továbbra is tagad.”

Közben Petro Porosenko ukrán elnök egyik tanácsadója, Mikola Tomenko, a Haza párt parlamenti frakciójának tagja azt mondta: a Donyec-medence egyes területeinek nyújtandó különleges státusról és az amnesztiáról szóló törvények addig nem lépnek életbe, amíg az „utolsó orosz katona” el nem hagyja a térséget, és a „terroristák” (Kijevben így nevezik a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat) le nem teszik a fegyvert.

A törvény szövege értelmében nem kapnak közkegyelmet azok, akik „gyilkoltak, erőszakos cselekményeket hajtottak végre, fosztogattak vagy az ukrán nemzeti jelképeket gyaláztak meg”. A javaslatok parlament általi elfogadása szerinte politikai kinyilatkoztatása annak, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a megbékélés felé. „Megmutattuk, hogy készek vagyunk bizonyos kompromisszumokra, de csakis a törvények által megszabott keretek között.”

Tomenko tisztelettel viseltetik azok iránt, akik az elnöki hivatal elé vonultak az említett törvények ellen tiltakozni. „Vannak azonban az országban olyanok, akik fegyvernyugvást, békét követelnek, és nem akarják, hogy gyermekeik a harcmezőkön halljanak meg” – mondta.

Az ukrán parlament kedden fogadta el azt a két, Porosenko elnök által beterjesztett törvényjavaslatot, amik közül az egyik a Donyec-medence egyes területeinek nyújt úgynevezett különleges státust, azaz a központi vezetéstől független önigazgatást és ehhez kapcsolódó különleges jogokat. A törvény Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeire vonatkozik, amikre kiterjed a Kijev által az oroszbarát szakadárok ellen indított „terrorellenes hadművelet”. A másik jóváhagyott indítvány az oroszbarát szeparatistákat részesíti amnesztiában.

Az előző nap 300-an vonultak az elnöki hivatal elé (többnyire a radikális Jobboldali Szektor és az Avtomajdan nevű civil szervezet aktivistái), hogy tiltakozzanak a törvények elfogadása ellen, és azok megvétózását követeljék az államfőtől. (MTI)

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, strasbourgi székhellyel. Most 47 tagja van, de nyitott bármelyik európai állam előtt, ami elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja az állampolgárainak az alapvető szabadság és emberi jogokat. Nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal.

Ukrajna magyar gázt vesz

 Az ukrán energiaügyi minisztérium a jegybanktól vásárol devizát, ebből fogják kifizetni a Magyarországról, Szlovákiából és Lengyelországból érkező gázt. 1,7 milliárd dollárt vesznek hrivnyáért, mondta Jurij Prodan energiaügyi miniszter.
hirdetés

Az ukrán devizatartalék 15,83 milliárd dollár volt augusztus végén. Ez azóta csaknem 1,4 milliárd dollárral gyarapodott, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átutalta a tavasszal megajánlott 17 milliárd dolláros segélycsomag második részletét.
Az oroszoknak tartoznak

Ukrajnának 5,3 milliárd dollár rendezetlen orosz gáztartozása van, ezért tőlük nem kapnak gázt. Magyarország felől 128 millió köbméter, Lengyelország felől 122 millió köbméter földgázt importált augusztusban, és nemrég megkezdte a fölgáz behozatalát Szlovákia felől is, ahonnan eddig 280 millió köbmétert vettek.

Aláírták! - Tűzszünet Ukrajnában

Több, egymástól független hírforrás is megerősítette: Minszkben ma, 2014. szeptember 5-én aláírták a tűzszünetről szóló megállapodást Kijev és a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadárok képviselői. A fegyvernyugvás közép-európai idő szerint 16 órakor lép életbe. -  A 14 pontból álló jegyzőkönyv fogolycseréről is rendelkezik.


„Az emberi élet a legnagyobb érték, ezért meg kell tennünk mindent, hogy megállítsuk a vérontást és véget vessünk a szenvedésnek" – mondta Petro Porosenko ukrán elnök az aláírás után. Porosenko a tűzszünet bejelentését követő első nyilatkozatában azt mondta, a fegyvernyugvást hatékony nemzetközi felügyeletnek kell biztosítania.

A NATO-országok a walesi csúcs első napján találkoztak Porosenkóval, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Porosenko a pénteken életbe lépő tűzszünetről azt mondta, az az első lépés lehet a béke felé, majd egy „fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.

A szakadárok egyik vezetője viszont arról beszélt az AP szerint, hogy a tűzszüneti jegyzőkönyv aláírása nem jelenti azt, hogy az elszakadásért folyó harcuk véget ért volna.


Ugyanakkor még nem tudni, hogyan sikerül megvalósítani a megállapodást. Philip Hammond brit külügyminiszter például – még a megegyezés előtt – azt mondta, hogy az Európai Uniónak mindentől függetlenül dolgoznia kell a közvetlen kelet-ukrajnai katonai beavatkozással vádolt Moszkva elleni újabb szankciókon, de hozzátette: a büntetőintézkedéseket enyhíthetik, ha a tűzszünet tartósnak bizonyul. Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Reuters arról számolt be, hogy az EU – miként azt tervezi – dönthet ugyan a gazdasági korlátozások szigorításáról, de annak életbe léptetésével valószínűleg kivár. Egyes hírek szerint három napot, mások szerint egy hetet adhat Oroszországnak, hogy bebizonyítsa, valóban a konfliktus megoldásán dolgozik.

A kelet-ukrajnai lázadók korábban jelezték, hogy garanciákat követelnek a fegyvernyugvás megvalósulására. Egyebek között attól tartanak, hogy az ukrán oligarchák által pénzelt önkéntes alakulatok folytatják a hadműveleteket. Szerintük a korábbi, júniusban meghirdetett tűzszünetet is a kormányerők sértették meg. Kijevben viszont éppen a lázadókat vádolják ugyanezzel, és kételkednek abban, hogy a szakadárok tekintettel lesznek a megállapodásra. Julija Timosenko volt kormányfő, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője már ki is jelentette: „nem szabad bízni egy agresszorral kötött megállapodásban", ilyen egyezségre nem lehet stratégiai békét alapozni.

Pénteken napközben még folytatódtak a harcok a szakadár régióban, mintha az egymással szembenálló erők a lehető legjobb pozíciókat akarták volna kiharcolni maguknak a tűzszünet életbe lépése előtt. A Reuters jelenése szerint összecsapások voltak az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosnál, Mariupolnál, és a lázadók ellenőrzése alatt álló Donyeck repülőtere környékén is.

Frissítés kora este:

A Kreml üdvözölte az ukrán válság rendezését célzó nemzetközi összekötő csoport minszki ülésén létrejött tűzszüneti megállapodást.
hirdetés

Az orosz államfő szóvivője, Dmitrij Peszkov elmondta: Moszkva reméli, hogy a felek pontosan végrehajtják a dokumentumban foglaltakat és abban is bízik, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat az ukrán válság teljes rendezéséig.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hivatalosan is megerősítette az ukrajnai fegyvernyugvási jegyzőkönyv aláírását, Petro Porosenko ukrán elnök pedig arra utasította a hadsereg parancsnokait, hogy helyi idő szerint 18 órától szüntessék be a tüzet.

Tűzszüneti megállapodás, amerikai hadgyakorlat Ukrajnában

Amerikai irányítással nemzetközi hadgyakorlatot tartanak Nyugat-Ukrajnában szeptember második felében. A régóta tervezett közös hadgyakorlat - amelyet eredetileg júliusban tartottak volna meg - szeptember 16. és 26. között lesz, az ukrán hadsereg egységei mellett amerikai katonák és egyes európai országok erői vesznek részt rajta.

A "Rapid Trident 14" (Gyors szigony) nevű manővert a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városának környékén hajtják végre ukrán, amerikai, lengyel, román, moldovai, bolgár, spanyol, észt, brit, litván, norvég és német katonák közreműködésével. A gyakorlaton 200 amerikai katona lesz jelen, és további ezer a többi országból.

"A közös műveletekben olyan feladatokat gyakorolnak, mint a járőrözés, felderítés, a házi készítésű pokolgépek elleni küzdelem vagy az egészségügyi evakuálás" - közölte a lengyel védelmi tárca.

Ukrajna keleti részén eközben tovább folytatódnak a harcok az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányerők között. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus öt hónappal ezelőtti kirobbanása óta mintegy 2600-an vesztették életüket, és több mint félmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön otthonából.

Tűzszüneti megállapodás a két elnök között

Telefonon állapodott meg a tartós tűzszünetről Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin orosz elnök
 Kijev szerint a tűzszüneten kívül a két elnök a békéhez vezető lépésekben is megegyezett. Az ukrán fél egyértelműen tűzszünetről beszélt, Moszkva azonban homályosabban fogalmazott. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője korábban annyit mondott, a két elnök nagyrészt egyetértett abban, hogy milyen intézkedések szükségesek a kelet-ukrajnai válság megoldásához. Részleteket azonban nem mondott, a tűzszünetre pedig egyáltalán nem utalt.

A tájékoztatás eltérő hangsúlyait az a moszkvai álláspont magyarázza, amely szerint Ukrajna belügye a fél éve tartó válság, Oroszország nem játszik szerepet benne. Ezt hangoztatta Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov is, amikor bejelentette: Oroszország „fizikailag" nem köthetett egyezséget a harcok leállításáról, mert nem részese a konfliktusnak.

Nem sokkal később az eredeti bejelentés után Porosenko sajtóirodája finomította közleményét, amelyben már csak az állt: a két elnök telefonbeszélgetése során "megegyezés született arról a folyamatról, amely a harcok befejezéséhez vezet majd Donbasz régióban."

A nap folyamán Putyin közölte, reméli, hogy Ukrajna és a lázadók pénteki minszki találkozójukon békét kötnek majd, és arra sürgette a feleket, hogy hagyjanak fel a harcokkal Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán elnök sajtóirodájának közleménye ugyan zavarodottságot okozott, azonban a két elnök közötti telefonbeszélgetés és a közeledő álláspontok bizakodásra adhatnak okot. Az is elképzelhető, hogy az orosz és az ukrán fél kijelentései befolyásolják  majd az EU döntéshozóit, akik újabb szankciókat fontolgatnak Moszkva ellen.

Eközben Kelet-Ukrajnában a harcok nem csitultak. A newsru.com orosz internetes hírportál szerint mindkét szembenálló féltől olyan értesülések érkeznek, amelyek szerint az ukrán hadsereg és a nemzeti gárda jelentős erőit vonták ki a két önkényesen kikiáltott népköztársaság, a donyecki és luhanszki területéről. A lázadók hírügynöksége, a Novorosszija ugyanakkor arról ír, hogy nem egyértelmű, mi áll e manőverek hátterében. Lehet, hogy más területek, Dnyipropetrovszk és a Zaporizzsja megye védelmére, de lehet, hogy erőátcsoportosításra készülnek a kormánycsapatok.

Több mint 2600 ember halt meg és egymillión menekültek el április óta Kelet-Ukrajnából, miután az oroszbarát szeparatisták irányításuk alá vonták a területet. Az ukrán erők azóta harcban állnak a lázadókkal, akiket Kijev és a Nyugat szerint Moszkva fegyverekkel és katonákkal támogat.

Orosz invázió? Háború Ukrajnában

Petro Porosenko ukrán elnök 2014. augusztus 28-án reggel jelentett be, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába. Közölte, úgy döntött, elhalasztja törökországi munkalátogatását a Donyeck megyei helyzet hirtelen súlyosbodásával összefüggésben, kiváltképpen Amvroszijivka és Sztarobeseve településeken, tekintettel az orosz csapatok Ukrajnába történő behatolására.

A mai, augusztus 24-i legfrissebb ukrán híradások szerint már az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében vannak az orosz harckocsik – jelentette pénteken az ukrán média.

A TSZN televízió híradása szerint az orosz csapatok a csütörtökön elfoglalt Novoazovszk városából Mariupolba indultak, és már 60 orosz harckocsi érkezett a városhoz, ahol újabb hídfőállást építenek ki.  Az ukrán hírszerzés szerint az orosz csapatok a stratégiai fontosságú várostól mintegy 20 kilométerre fekvő Bezimjanne falut használják erre a célra.

Állítólag Amerikai katonák jönnek Kelet-Európába

Közben az Egyesült Államok arra készül, hogy tankokat és katonákat vezényel Ukrajna közelébe  kelet-európai hadgyakorlatokra, hogy megnyugtassa az Ukrajna elleni orosz intervenció miatt aggódó szövetségeseit - jelentette ki Vanessa Hillman alezredes, a Pentagon szóvivője.

A tervek szerint októberben az 1. lovassági (légi szállítású) hadosztály 1. dandárjának 600 katonáját vezénylik majd Lengyelországba és a balti államokba, hogy ott a 173. légi szállítású dandár ejtőernyőseit felváltva vegyenek rész kiképzési gyakorlatokon. Amerikai részvétellel a NATO keleti határai mentén az elmúlt időben több hadgyakorlatot is tartottak az ukrajnai szakadárok orosz támogatása miatt nyugtalan szövetségesek megnyugtatása érdekében. Az Egyesült Államok emellett F-16-os vadászrepülőket vezényelt Lengyelországba és részt vesz a balti államok légterének biztosításában is.

Így kezdődött

Ukrajna elnöke csütörtök reggel jelentett be, hogy orosz csapatok hatoltak be Ukrajnába - tájékoztatott a Reuters jelentése szerint honlapján az elnöki hivatal. Petro Porosenko közölte, úgy döntött, elhalasztja törökországi munkalátogatását a Donyeck megyei helyzet hirtelen súlyosbodásával összefüggésben, kiváltképpen Amvroszijivka és Sztarobeseve településeken, tekintettel az orosz csapatok Ukrajnába történő behatolására.

Az államfő a további teendők kidolgozása érdekében összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot. Kijev emellett haladéktalanul kezdeményezni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, és az európai partnerországokhoz fordul az Európai Tanács rendkívüli ülésének összehívása érdekében.

„Oroszország tegnap megkezdte a nyílt inváziót Ukrajna ellen” – kezdte üzenetét Kosztyantin Jeliszjejev, aki szerint az Oroszországnak a héten Minszkben nyújtott békejobbra egy buta cinikus mosoly volt a válasz, az orosz hadsereg pedig még azon az éjszakán átlépte az ukrán határt. A Krímben látottakhoz hasonlóan jelöletlen egyenruhát viselő „zöld emberkék” árasztják el Ukrajnát – írja a közösségi oldalon Jeliszjejev.

„Ukrajnának és az Európai Uniónak véget kell vetnie ennek a háborúnak” – közli a nagykövet, aki felszólítja az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy szombaton tartson rendkívüli uniós csúcsot az ukrajnai helyzet miatt.

„Elég volt az agresszorral való összejátszásból és a lekenyerezéséből” – tudatja az ukrán diplomata, aki emlékeztet, hogy február óta a tanács 11 zárónyilatkozatot fogadott el, az Európai Parlament pedig négy határozatban követelte, hogy Oroszország tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét. „Nem volt elég ennyi, hogy kiderüljön: a Kreml fütyül a szavakra?”

KIjev az ENSZ BT összehívását sürgeti.

A magyar külügyminisztérium aggodalommal figyel Ukrajnára

A Külgazdasági és Külügyminisztérium aggodalommal figyeli a Kelet-Ukrajnában - a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján - növekvő feszültséget - áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleményében.

Mint fogalmaznak: a kijevi nagykövetség és más ukrajnai külképviseletek útján folyamatosan figyelemmel kísérik és értékelik a helyzetet, valamint kapcsolatban állnak európai uniós és NATO szövetségeseinkkel. Amennyiben beigazolódnak azok a hírek, hogy orosz reguláris csapatok behatoltak Ukrajna területére, azt Magyarország a válság súlyos eszkalációjának tekinti.

A külügyminisztérium a korábbiakban is következetesen képviselt álláspont alapján a válság kizárólag politikai úton történő rendezését tartja elfogadhatónak, ezért maximálisan támogatnak minden erre irányuló diplomáciai erőfeszítést. Az európai álláspont egyeztetésére jó alkalmat kínál az augusztus 30-i rendkívüli Európai Tanácsülés, valamint az EU külügyminiszterek ezzel egyidőben zajló informális tanácskozása - olvasható a közleményben.

Az Együtt-PM felszólítja Orbán Viktor miniszterelnököt

hogy álljon ki Ukrajna területi épsége és függetlensége mellett és függessze fel a paksi bővítés előkészítését mindaddig, amíg orosz csapatok tartózkodnak az országban.

Tegnapi hír: Visszaállítják a sorkatonaságot Ukrajnában

Az ukrán védelmi tanács úgy határozott, hogy visszaállítják a sorkötelességet Ukrajnában, ősszel sorozást tartanak. A sorkatonai szolgálatot még az elűzött elnök, Viktor Janukovics törölte el, az utolsó sorozás tavaly volt.

Dezertáló egységek miatt kerülhettek bajba az ukránok Ilovajszknál – mondta Petro Porosenko ukrán elnök Kijevben, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács rendkívüli ülésén.

A tanács azután ült össze, hogy kiéleződött az Ukrajna és Oroszország közti konfliktus és Ukrajna nyílt orosz támadásról beszélt.

Ilovajszknál lassan egy hete heves tűz alatt tartják az ukrán önkénteseket és hivatásos katonákat, akik a város szeparatistáktól való visszavételéért küzdenek. Két katonai egység dezertált. „A felelősséget az Ilovajszknál kialakult helyzetért nagy mértékben annak a két egységnek a tagjai és parancsnokai viselik, akik önhatalmúlag elhagyták állásaikat, veszélybe sodorva ezzel bajtársaik életét” – mondta az elnök.

Porosenko hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erőknek köszönhetően jelentősen visszaszorultak a szeparatisták és zsugorodott a harcok sújtotta terület, de orosz csapatok érkeztek a szakadárok megsegítésére. „A terrorista banda megmentésére hadoszlopok hatoltak be Oroszországból azon a határszakaszon, amit nem mi tartunk ellenőrzésünk alatt” – mondta Porosenko.

Az elnök szerint a kelet-ukrajnai helyzet rendkívül súlyos, de „kontroll alatt tartható”, ezért mindenkit kért, hogy ne essen pánikba, hideg fejjel és józan ésszel hozzanak döntéseket a további lépésekről. Az államfő arról is tájékoztatott, hogy Ukrajna és Oroszország között vezérkari szintű konzultációt tartanak, emellett a határőrszolgálatok képviselői is egyeztetnek.

A védelmi tanács az ülésen úgy határozott, hogy visszaállítják a sorkötelességet Ukrajnában, ősszel sorozást tartanak. A sorkatonai szolgálatot még az elűzött elnök, Viktor Janukovics törölte el, az utolsó sorozás tavaly volt.

Katonai parádé országos katasztrófa idején

Ukrajna parádézik és fegyverkezik

Miközben Ukrajna gazdasága romokban hever, miközben elszabadult az infláció és katasztrofális energiahiány fenyeget, aközben Petro Porosenko ukrán elnök a függetlenség napja alkalmából tartott  katonai parádén bejelentette, hogy hárommilliárd dolláros (710 milliárd forintos) katonai fejlesztésre kerül sor a 2015 és 2017 közötti időszakban. Azzal indokolta a döntést, hogy országa a belátható jövőben folyamatos katonai fenyegetésnek lesz kitéve.

Az elnök elmondta, hogy a fegyveres erők fejlesztésére szolgáló milliárdokból harci repülőgépeket, helikoptereket és hadihajókat fognak vásárolni, ám szerinte ez "csak a szerény kezdetét jelenti az ukrán hadsereg újjászületésének".

Porosenko beszédét több ezren hallgatták a kijevi Függetlenség terén (Majdan). Sokan ukrán zászlót terítettek a vállukra, mások népviseletben jelentek meg a rendezvényen, amelynek részeként a tömeg elénekelte az ukrán himnuszt, miközben a téren felvonták a nemzeti zászlót. Az ukrán fővárosban páncélosok és katonák vonultak fel. A szervezők szerint a felvonulók közül százhúsz katona már megjárta a keleti frontot.

Bár a védelmi minisztérium adatai szerint a katonai kiadások 2014-ben 1,5 milliárd dollárt (355 milliárd forintot) tesznek ki, a hadsereg vezetői többször is arról panaszkodtak, hogy több pénzre lenne szükségük a kelet-ukrajnai Donyecket és Luhanszkot továbbra is ellenőrzésük alatt tartó oroszbarát szakadárok elleni harchoz. Az ENSZ becslése szerint az ország keleti részében zajló összecsapásokban április óta mintegy kétezer ember vesztette életét.

Parádé katasztrófa idején

Külön figyelmet érdemel a patetikus hanghordozás és a drámai hangsúly, amellyel elszavalják a dicsekvő kijelentéseket. Mint a legsötétebb szocializmus idején. Hányinger.


Mindeközben ötmilliárd köbméternyi gázt szeretne venni Ukrajna Oroszországtól, mert rosszul állnak a tározóik feltöltésével. Szénbányák is állnak Ukrajnában, télen az áramellátással és a távfűtéssel gondok lehetnek. A két ország amúgy háborúzik egymással.

Az ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy a télre készülve Ukrajnának további 5 milliárd köbméter orosz földgázra lesz szüksége és szenet is importálnia kell, mert a bányák egy része áll a kelet-ukrajnai események miatt. Az ügy pikantériája, hogy Ukrajna és Oroszország most lényegében harcban állnak egymással, hónapok óta véres katonai akciók vannak Ukrajnában.

A Naftohaz ukrán állami gázvállalatnak 3,1 milliárd dollárja van gázvásárlásra. Oroszország Ukrajna gázszükségletének csaknem a felét biztosította tavaly. A gázárvita miatt azonban Moszkva június közepén leállította a gázszállítást Ukrajnába, mert a Gazprom orosz gázipari cég szerint Ukrajna összesen 5,296 milliárd dollárral tartozik a korábbi gázszállításokért.

Ukrajna lépéseket tett ugyan arra, hogy Nyugat-Európa felől, Magyarországon, Lengyelországon és Szlovákián át szerezzen be fölgázt, ez azonban nem lesz elég. Tavaly az ukránok 50 milliárd köbméter gázt vettek. Ukrajna gáztárózóiban jelenleg 15 milliárd köbméter gáztartalék van.

Jacenyuk rámutatott arra, hogy gondok lehetnek télen az áram- és távhőellátással, mert nincs elég szén az erőművek táplálására. Ukrajna Európa második legnagyobb széntermelője, a kelet-ukrajnai események miatt azonban az ország 115 bányájának mintegy a felében áll a termelés.

Kelet-Ukrajnában emberhez méltatlan ellenparádé   

A kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták is felvonultak vasárnap Donyeckben: a sajátos parádéra elfogott ukrán katonák tucatjait is kivezényelték, akiket felháborító, megalázó módon masíroztattak végig a központi Lenin térig. A térre vezető út mindkét oldalán százak gyülekeztek és szitkokat szórtak a sebesülten is felvonulni kényszerített foglyokra, néhányan állatias ösztönöktől vezérelve meg is dobálták őket üvegekkel.

NATO- és EU segítséget kér Ukrajna

Nem kétséges, hogy az orosz-ukrán konfliktus kiélezéséhez, rosszabb esetben egy igazi háború kitöréséhez vezethet, ha a NATO-csapatok hadműveleteket kezdenek Ukrajna területén. Egy ilyen lépés nem a megoldás felé vezet, hanem a katonai konfliktus eszkalálódásához. Miközben minden fórumon mindenki a békés rendezés szükségessége mellett érvel, aközben minden jel arra mutat, hogy a harcok folytatódni, élesedni fognak, egyre több lesz a civil áldozat, nő a menekültáradat és súlyos humanitárius katasztrófa alakul ki a háborús övezetben. MTI-hír:

Katonai segítséget kér a NATO-tól és az EU-tól Ukrajna

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter

Katonai támogatást kért országa számára az oroszbarát szeparatisták elleni harchoz a NATO-tól és az Európai Uniótól az ukrán külügyminiszter.

Közben Ukrajna elismerte a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.
A Deutschlandfunk német rádióállomásnak adott, vasárnap elhangzó nyilatkozatában Pavlo Klimkin annak a nézetnek adott hangot, hogy a nyugati katonai szövetség részéről új stratégiára van szükség Ukrajnával kapcsolatban,

Klimkin szerint a NATO-nak és az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy milyen lépéseket tehetnek, illetve tesznek akkor, ha - mint fogalmazott - megszegik a szabályokat, amint azt a Krím félsziget annektálása, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása bizonyítja.

A hírügynökségek által szombat éjszaka előzetes ismertetett interjúban Klimkin hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen katonai támogatást kér. Szükség van a katonai támogatásra, mert az megkönnyíti az ukrán haderő számára, hogy fellépjen a szeparatisták ellen - fogalmazott a miniszter, aki utalt arra is: az ország gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nehéz helyzetben van, ezért a most szükséges katonai segélyt csak később tudja visszafizetni.

Az általa említett új stratégiával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy  szeptemberi csúcstalálkozóján a NATO elfogadja azt. A stratégia részeként említette a politikai támogatást, a katonai segélyt, a reformok segítését, továbbá támogatást olyan területeken, mint a terrorizmus elleni harc vagy a kiberbiztonság.

Az ukrán külügyminiszter Berlinben tartózkodik, ahol vasárnap orosz, továbbá német és francia kollégájával találkozik.

Szombat késő este vált ismertté a német fővárosban, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a jövő hétre kijevi látogatásra hívta meg Angela Merkel kancellárt. A kancellár szóvivője szerint jelenleg tanulmányozzák a meghívást.

Kijev elismerte az orosz konvoj humanitárius jellegét

Elismerte Ukrajna szombaton a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.

A kormány honlapján megjelent közlemény szerint - amely Petro Porosenko elnök friss rendeletére hivatkozik - a Nemzetközi Vöröskereszt koordinálásával érkezett humanitárius segítségnek tekintik a szállítmányt.

A rendelet közelebb visz ahhoz, hogy a 300 teherautóból álló konvoj átléphesse az ukrán határt.

A járműoszlop napok óta vesztegel, mert az ukrán hatóságok alaposan át kívánják vizsgálni. Kijev korábban hangoztatott aggodalmai szerint a konvoj katonai célokat is szolgálhat. Oroszország mindvégig azt állította, hogy humanitárius segítségről van szó a jelentős arányú oroszbarát lakosságnak otthont adó térség számára.

A vöröskereszt egyik illetékese, Pascal Cuttat szombat éjjel elmondta, hogy Ukrajna és Oroszország már megállapodott az 1800 tonnányi rakomány átvizsgálásának módjáról. Ahhoz azonban, hogy a rakomány átléphesse a határt, a kijevi vezetés egyértelmű engedélyére és biztonsági garanciáira is szükség van. Az ukrán kormány előzőleg azt hangoztatta, hogy a konvoj biztonságáért Moszkva a felelős.

Szombaton telefonbeszélgetést folytatott Porosenko ukrán államfő és Joe Biden amerikai alelnök. Ezen - washingtoni közlés szerint - megismételték, hogy a válságra diplomáciai megoldást kell keresni, és elítélték a szakadárokat segítő orosz fegyverszállításokat, valamint az orosz katonai járművek (orosz részről meg nem erősített) behatolását Ukrajnába. Mindez nem segíti azt a törekvést sem, hogy javítsák a fegyveres konfliktus övezetében lakók humanitárius támogatását és általános ellátását - tették hozzá.

-----------
Kárpátaljai hír, a beregszászi magyar főiskola honlapján olvasható:

A főiskola is gyászolja egykori hallgatóját

Főiskolánk egykori hallgatója is áldozata lett a kelet-ukrajnai harcoknak. A Beregszászi Hadkiegészítő Parancsnokság augusztus 14-én kapta meg a hivatalos értesítést egy beregszászi szerződéses katona, Timoscsuk Mihály haláláról. Az А1556-os katonai egység tagja augusztus 13-án vesztette életét szolgálati feladatainak teljesítése közben, amikor a szakadárok tüzet nyitottak az egységére. Timoscsuk Mihály 1987-ben született, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem–földrajz szakán végezte tanulmányait. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola valamennyi hallgatója és munkatársa mély részvétét fejezi ki az elhunyt hozzátartozóinak, barátainak.

Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát

Napok óta folynak a találgatások a sajtóban: vajon azzal, hogy Ukrajna elfogadta Oroszország humanitárius segítségét, nem a saját lerohanását hagyta-e jóvá. A több száz kamionból álló segélykonvoj pontos tartalmáról az orosz fél nem adott felvilágosítást, így volt alapja a feltételezésnek, hogy nem csupán élelem, ruházat, orvosi eszközök lapulnak a ponyvák alatt, hanem a szeparatisták megsegítését - a vérmesebbek szerint: Ukrajna lerohanását - célzó hadászati eszközök. Azt sem lehetett pontosan tudni: mekkora és hogyan felszerelt katonai kíséret biztosítja a konvoj zavartalan haladását.

23 páncélost számoltak a nyugati újságírók
Maxim Zmeyev / Reuters

2014. augusztus 15-én szárnyra kapott a hír, hogy orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát az éj leple alatt, míg a 260 kamionból álló orosz segélyszállító konvoj a határon vesztegelt. A The Guardian és a The Telegraph szemtanúkra hivatkozva adta hírül, hogy orosz páncélozott személyszállító és más katonai járművek lépték át augusztus 14-én este az ukrán határt.

A két brit lap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a sötétség beálltával 23 páncélozott személyszállító katonai jármű, továbbá néhány üzemanyag-szállító és más teherautó lépte át az ukrán határt. Sok járművön az orosz hadsereg jelzése volt látható.

Oroszország kedden indította útnak segélykonvoját a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók két bástyájának számító Luhanszk és Donyeck lakosságának támogatására, annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak és Kijev is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a segélymisszió egy orosz katonai intervenció ürügyéül szolgálhat. Az orosz hatóságokkal egyeztetést sürgetett a koordinálást vállaló Nemzetközi Vöröskereszt is, ez azonban a szervezet szerint egyelőre nem történt meg.

Nem megerősített ukrán sajtóinformációk szerint a konvoj csütörtök este már a határ térségébe ért, és a Luhanszk megyei Krasznodontól nem messze, a szeparatisták által ellenőrzött területen készült átlépni a határt.

A katonai menetoszlop korábban ezt a teherautó-konvojt kísérte. A szállítmány szintén vitát váltott ki Moszkva és Kijev között. A 262, fehérre festett, jelzést nem viselő tehergépkocsiról az oroszok azt állítják, a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt humanitárius segélyt szállít a harcok miatt csapdába esett és ellátás nélkül maradt donyecki civil lakosságnak. Az ukrán vezetés azonban meg van győződve arról, hogy a segély valójában a felkelőknek szánt fegyverszállítmány, ezért eddig nem engedték átlépni a határt, és azt javasolták, független ENSZ-ellenőrök vizsgálják át a szállítmányt. A Vöröskereszt is jelezte: nincs információjuk arról, mit szállítanak a teherautók, így semmiképpen sem tekinthető a szervezethez köthető akciónak a mostani.

Az incidens egyébként éppen annál az izvarinei határátkelőhelynél történt, amelyen keresztül az ukrán gyanú szerint az oroszbarát felkelők eltüntették Ukrajnából a Malaysia Airlines 17-es járatának júliusi lelövésekor használt BUK rakétaegységet.

A segélykonvoj feltartóztatása után a páncélos menetoszlop megvárta, hogy besötétedjen, majd a fényszórók felkapcsolása nélkül átkelt az ukrán határon. A jelenetet végignéző, és azt Twitteren közvetítő brit újságíró szerint azonban aligha invázióról van szó. Sokkal valószínűbb, hogy Moszkva egyfajta utánpótlási útvonalat akar létrehozni az ukrán erők által csaknem teljesen körbezárt, és az utóbbi hetekben mind nagyobb veszteségeket elszenvedő donyecki és luhanszki felkelőknek, így a lehető legkisebb közvetlen részvétellel folytathatja a szeparatista erők fegyverzését.

A történtekről beszámoló hírügynökségek az említett brit lapokra hivatkoztak, a hírt más források egyelőre nem erősítették meg. A The Telegraph szemtanúkra hivatkozva arról írt: egyelőre nem világos, vajon a katonai járművek a konvojhoz tartoznak-e vagy nem.

Az orosz külügyminisztérium csütörtök este tűzszünet életbe léptetését sürgette a Kelet-Ukrajnában harcoló felektől. "Erre azért van szükség, hogy garantálni lehessen a küszöbönálló humanitárius akciót", s hogy szét lehessen osztani "a humanitárius segélyt Délkelet-Ukrajna lakosságának" - hangoztatta késő este kiadott nyilatkozatában a tárca.

Jacenyuk munkában, Kárpátalján útlezárásokkal tiltakoznak a mozgósítás ellen

Nem kell amiatt aggódnunk, hogy munkanélküli marad. Múlt heti lemondása után július 28-án ismét munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, holott közben már egy ideiglenes kormányfő is kinevezést kapott. Két miniszterelnök is kevés azonban az országra szakadt problémák megoldására. Kárpátaljéán például lakossági tiltakozások történtek a mozgósítás ellen: főleg az aggódó anyák és feleségek közutakat blokkoltak megyeszerte.

Jacenyuk - állítása szerint - az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe.

A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint, hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni. "Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek" - jegyezte meg a kormányfő.
Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt.

Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására. Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért - több hónapon át tartó - hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után.

Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a kelet-ukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról. A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé. A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk lemondásának kérdését, következő plenáris ülésére pedig csak augusztus 12-én került volna sor, ha a házelnök nem hívott volna össze rendkívüli ülést e hét csütörtökre.

Elemzők szerint a kormányválság mögött az államfő és a miniszterelnök mögötti pártok között kialakulóban lévő érdekellentétek, választási esélynövelési szándékok állnak. A Haza párt jelenleg nem túl népszerű, így nem érdeke, hogy mihamarabb sor kerüljön az előre hozott parlamenti választásokra, Jacenyuknak pedig a lemondás lett volna talán a megoldás arra, hogy maradjon némi esélye fennmaradni a politikai életben.

Tüntetők útlezárással tiltakoznak a mozgósítás ellen kárpátalján

Ungvár, 2014. július 29., kedd (MTI) - Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.


A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.


A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.

A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán-szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.

Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.

Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.

Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.

Ilosván (Irsava) hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.

A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltotta ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján.

Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.

A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.

A kárpátaljai tiltakozásk helyszínei:

 

Frissítés:

A Munkácsi járásban ideiglenesen felfüggesztették a részleges mozgósítást

 – jelentette ki  Olekszandr Moskovszkij alezredes, a Munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság katonai biztosa.

Az alezredes elmondása szerint a hadkiegészítő parancsnokság és a városi hatóságok  képviselői kompromisszumot kötöttek a kárpátaljai részleges mozgósítás kérdésében – írja a Mukachevo.net internetes hírportál.

Az alezredes elmondta, hogy a terrorellenes műveletek zónájába senkit sem küldtek és a közeljövőben nem is fognak oda senkit sem irányítani.

Mint korábban azt hírül adtuk, az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a  tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.

Villámháború Krím visszafglalására?

Az ukrán hadsereg nehézfegyverzetet von össze Krím határán

Porosenko villámháborút indít a Krím visszaszerzése érdekében?

A haditechnika mozgását Sztrelkovoje faluban észlelték, ahova az ukrán katonaság páncélosokat, Grad reaktív sorozatlövő-rendszereket és Osza légvédelmi rakétarendszert irányít. A technika a hadsereg őrhelyeinél koncentrálódik.

Az Osza a légtér ellenőrzését szolgálja. A rendszer az ellenfél légierőt képes észlelni és négy irányított rakéta révén megsemmisíteni az ellenséges gépeket. A Grad pedig szárazföldi célpontokat semmisít meg – élőerőt és nem páncélozott technikát.

Ukrajna villámháborúra készül a Krím félszigeten

Orosz szakértők szerint Ukrajna arra készül, hogy villámcsapást már a Krímen állomásozó orosz és/vagy oroszbarát csapatokra és visszafoglalja a félszigetet. Erről részben kiszivárgott hírek, részben egyes ukrán vezetők kijelentései, de leginkább az észlelt csapatösszevonások engednek következtetni.

Miközben a délkelet-ukrajnai megyékben folytatódnak a számos emberáldozatot követelő katonai műveletek, Kijev titokban villámháborúra készül a Krím félszigeten - írta pénteki számában a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap katonai szakértőkre hivatkozva - közli az MTI.

Az újság közlése szerint a Krímmel határos Herszon megyében, amelyet a támadás "hídfőállásának" tekintenek, teljes katonai mozgósítást rendeltek el. 35 éves korig minden férfit behívtak. Ezzel egyidejűleg a Krím félszigettel a szárazföldet összekötő földszorosnál csapatösszevonások zajlanak - tudatta a lappal az orosz védelmi miniszter név nélkül nyilatkozó illetékese. Szerinte "Kijev feladata az, hogy nem megvárva a csapatok délkelet-ukrajnai műveleteinek eredményét katonai konfliktust robbantson ki a félszigeten, amelybe helyi lakosokat és krími tatárokat is bevonnak".

Az ukrán sajtó eközben az ideiglenes krími határ védelmének megerősítéséről ír - tette hozzá a Nyezaviszimaja Gazeta. A független orosz lap emlékeztet Valerij Heletejnek, az egy hete kinevezett új ukrán védelmi miniszternek a kijelentésére, miszerint hamarosan Szevasztopolban tartják a győzelmi parádét.

"Meggyőződésen, hogy Ukrajna győzni fog. Higgyék el, a győzelmi felvonulás minden kétséget kizárólag az ukrajnai Szevasztopolban lesz" – mondta Valerij Heletej a múlt csütörtökön az ukrán parlamentben. A Nyezaviszimaja Gazeta utalt rá, hogy egyes szakértők hősködésnek tartották Heletej szavait, amelyeknek semmi köze a valósághoz. A lap ugyanakkor azt írta: "mint kiderült, Petro Porosenko ukrán államfőnek mégis szándékában áll, hogy krími villámháborút indítson a közeljövőben".

Jurij Nyetkacsev altábornagy, katonai szakértő az orosz újságnak  azt mondta, hogy az ukrajnai Herszon megyében 45 napra behívott tartalékosokkal közölték, hogy a katonai felkészítés után a Krímbe küldik őket. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a Krím félsziget keleti oldalához közel húzódó Arabatszkaja Sztrelka nevű (112 kilométer hosszú és 8 kilométertől mindössze 270 méterig terjedő szélességű) szigetnyúlványon BM-21-es Grad típusú rakéta-sorozatvetőket telepítenek. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a Sztrelkovoje nevű krími településhez közeli gázmezőt és gázelosztó rendszert akarja megtámadni, hogy megakadályozza a félsziget energiaellátását. Nyetkacsev úgy tudja, hogy az ukrán csapatok a Krímhez vezető földszorosnál, Csongar és Tureckij val nevű települések környékén páncélosok és tüzérségi fegyverek, valamint harci helikopterek vannak.

Nyetkacsev altábornagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Musztafa Dzsemiljev, az orosz hatóságok által a félszigetről kitiltott krími tatár vezető a napokban arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány Herszon megyének és a Krím félszigetnek Ukrajna keretében való egyesítésére dolgoz ki tervet. Eduard Rogyukov ezredes, a katonai tudományos akadémia levelező tagja a Nyezaviszimaja Gazetának elmondta, meg van győződve arról, hogy a kijevi hatalom a krími tatárokra a lehetséges katonai konfliktus legfontosabb tényezőjeként tekint. A szakértő attól tart, hogy Kijev esetleges intenzív krími katonai műveletekeihez a radikális ukrán Jobboldali Szektor "fél-partizán" zászlóaljai és a krími tatárok fegyveresei is csatlakoznak. "A forgatókönyv természetesen szörnyű, de megvannak az előfeltételei annak, hogy Kijev az amerikaiak és a NATO segítségével megpróbálkozik annak a megvalósításával"- mondta Rogyukov.

Porosenko vérbosszút hirdet

Porosenko meg akarja büntetni a terroristákat

A terroristák megfizetnek  az ukrán katonák meggyilkolásáért – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő.

„Minden ukrán életért több tucat vagy több száz élettel fognak megfizetni a sajátjaik közül. Egy terrorista sem fogja kikerülni  a bűnügyi felelősséget” – jegyezte meg Porosenko.

Porosenko ezenkívül minden katonát hősnek nevez, akik a donyecki és luhanszki reptereket és más városokat védenek – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

„Az ukrán állam nagyra becsüli hőseit és mindenkiről megemlékezik aki a legértékesebbet, vagyis az életét adta a haza védelméért” – mondta az államfő.

_________________________

Más: marketing: laptop kijelző típusok, szerviz 

Polgárháború, leszámolás, elmozdulás a holtpontról

Jó hír, hogy az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett Berlinben: a tűzszünet felújítása érdekében július 6-án tárgyalások kezdődnének, még ám a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával. De előtte egy kis ungibungi...

 

Leszámolás - vegyes eredménnyel

Porosenko befenyít

Korábbi saját tűzszünet-kihirdetését felülbírálva Porosenko ukrán elnök úgy döntött, hogy nyers erőszak alkalmazásával oldja meg a Kelet-Ukrajnában állóháborúvá váló szembenállást. (Mint ismeretes, az ország két keleti, Oroszországgal határos és jelentős orosz identitású lakossal rendelkező megyéjében, Luhanszk és Donyeck megyében 2014 tavasza óta tart a fennálló hatalom elleni szeparatista felkelés. Az itt élő oroszok egy része, valószínűleg oroszországi támagotással és idegen zsoldosok részvételével, erős fegyveres ellenállást tanúsít új kijevi vezetéssel szemben. A vitás legitimitású májusi népszavazáson állítólag a megye lakosai az Ukrajnától való elszakadásra szavazott, minek következtében a szeparatista erők kikiáltották az ugynevezett Donyecki Népköztársaságot. Az ukrán hatalom átütő erő nélküli "terrorellenes" támadásokkal ugyan meg-megtépázta az ellenállók erejét, de felszámolni nem volt képes. A tűzszünet kihirdetése sem vetett végett a harcoknak. Ezek után Petro Porisenko 2014. június 30-án végső elhatározásra jutott és a híradások szerint "drámai hangú beszédben" jelentette be, hogy az ukrán hadsereg a végső csapás szándékával ismét hadba lép az ország területi integritását permanensen veszélyeztető felkelőkkel, szakadárokkal, terrorista csoportokkal - egyszóval "az ellenséggel" szemben. Az ígérte (tehetett-e mást), hogy a civil lakosságnak nem esik bántódása. Nem okozva ezzel meglepetést az USA kormánya jóváhagyta az akciót.

A leszámolás elindítása utáni első hírek - szokás szerint - teljesen ellentmondásosak voltak. A dicsekvő ukrán hadijelentések több száz felkelő megsemmisítéséről és komoly eredményekről számolnak be, ám úgy tudni, hogy ezek továbbra is lokális csetepaték voltak, mert a nagyobb városok közül egyet sem foglaltak vissza. Sok forrás igen jelentős számú civil áldozatról is beszámol. Mind a sebesültek, mind a halálos áldozatok számát különbözőképpen becsülik az egyik és a másik oldalon. A legmagasabb szám: 3500 halott.

Külügyminiszteri találkozó a rendezés érdekében

Mindeközben az ukrajnai krízis rendezése érdekében a német diplomácia vezetője, Frank-Walter Steinmeier kezdeményezésére külügyminiszteri találkozót rendeztek Berlinben, amelyen részt vett  Szergej Lavrov orosz, Pavlo Klimkin ukrán és Laurent Fabius francia külögyminiszter is. Felszólították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy küldjön megfigyelőket az orosz-ukrán határpontokra.

Az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett arról is Berlinben, hogy a tűzszünet felújítása érdekében már most vasárnap tárgyalások kezdődnének a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával.

Porosenko tűzszünetet hirdet

Egy nappal a több halálos áldozatot követelő újabb Luhansz megyei harcok és ugyancsak egy nappal az Urengoj-Ungvár gázvezeték Poltava területi szakaszán történt robbantás után Ukrajna egyoldalúan felfüggeszti a katonai hadműveletet Kelet-Ukrajnában, amnesztiát ajánl a fegyverletételt választó lázadóknak és lehetővé teszi, hogy az Oroszországból érkezett harcosok egy korridoron visszatérjenek a határ túloldalára. Ezt az ajánlatot azután tette Petro Porosenko új ukrán elnök, hogy nem sokkal korábban telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Az ukrán elnök kedd este telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel a kétoldalú viszonyról és az ukrán válságövezetben uralkodó helyzetről. Porosenko már hétfőn bejelentette, hogy még a héten részletes béketervet terjeszt elő, amelynek a kelet-ukrajnai lázadókkal kötendő tűzszüneti egyezmény is részét képezi.

Porosenko beszélt arról, hogy éveken át az ukrán hadsereg szisztematikus leépítése zajlott. A háború csupasz kézzel, alig felfegyverzett katonákkal ért bennünket - fogalmazott. Porosenko biztosította a jelen lévő katonai vezetőket, hogy Ukrajna győzelmet fog aratni ebben a küzdelemben.

Porosenko és Putyin hónap elején történt rövid találkozója után az esti telefonbeszélgetés volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két, egyre ellenségesebb ország elnökei között.

Reggel még csak a megbeszélések tényét említették közleményben, de Porosenko délelőtt gyakorlatilag olyan bejelentést tett, amivel eleget tett az oroszok korábbi követelésének.

Ukrajna egyoldalú tűzszünetet hirdet

Cserébe azt várja, hogy az "események összes résztvevője" - azaz a kelet-ukrajnai lázadók is -, támogassák az elnök béketervét - tudatta.

Porosenko azt is közölte, hogy amnesztiát kapnak azok a felkelők, akik leteszik a fegyvert és akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket. Emellett egy olyan folyosó létrehozását javasolja, amelyen keresztül "a zsoldosok fegyver nélkül elhagyhatják országunk területét". Ezzel a szerinte Moszkva által pénzelt és Ukrajnába küldött fegyveresekre utalt.

Korábban Kirill kijevi pátriárka, az ukrán pravoszláv egyház feje azt mondta, hogy "a zsoldosokat likvidálni" kell.

Porosenko figyelmeztetett, hogy ajánlata csak rövid ideig él majd, tehát a fegyverletételt és a kivonulást gyorsan kell végrehajtani.

Az ukrán elnök tegnap Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt, akivel arról beszélt, hogy 10 km széles ütközőzónát kellene létrehozni a harcoló felek között.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben Porosenko részvétét nyilvánította a Luganszk közelében meghalt két orosz újságíró halála miatt és azt mondta: igyekeznek vigyázni a tudósítók biztonságára. Az orosz állami tévé riportere és operatőre az ukrán erők és a felkelők harcában, egy aknavető támadás után vesztette életét. Az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács szerint ugyanakkor nem volt rajtuk megkülönböztető jelzés és a riporternek nem volt engedélyük Ukrajnában dolgozni.

Gyenisz Pusilin, a külvilág által el nem ismert "Donyecki Népköztársaság" egyik vezetője értelmetlennek nevezte az ukrán elnök ajánlatát.

"Ha letesszük a fegyvert, akkor fegyver nélkül fognak el bennünket" - mondta az ellenzéki Dozsgy tévében. Luganszkban közben a lázadók egy olyan különleges egységet hoztak létre, amelynek feladata "megtisztítani saját soraikat a kémektől és diverzánsoktól".

Kedden több, mint 30 fegyverest öltek meg az ukrán erők a luganszki régióban fekvő Szcsasztjánál. Arszen Avakov belügyminiszter pedig azt mondta: az Urengoj-Ungvár gázvezetéken történt robbanást egy pokolgép okozta.

Előzőleg a Gazprom és az ukrán Naftogaz nem tudott megállapodni az Ukrajnának szállítandó orosz gáz áráról és Ukrajna tartozásairól. Ezt követően a Gazprom átállt arra a számlázási módra, hogy előre kéri a szállítandó gáz árát és mivel Ukrajna nem fizetett, ezért elzárta a csapokat.


Mindeközben:

Komolyan aggódhatunk Ukrajna miatt a Nemzetbiztonsági bizottság szerint

Továbbra is elhúzódó és mélyülő konfliktusról van szó Ukrajnában - erről tájékoztatták a magyar szolgálatok képviselői szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
Mik ezek?

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a zárt ülés után újságíróknak úgy nyilatkozott: a szomszédos országban a háború eszközei kiszélesedtek, egyre inkább totális eszközökkel zajlik a harc, egyre több a halálos áldozat. A kárpátaljai magyarság jelenleg nincs közvetlen veszélyben - emelte ki Molnár Zsolt, ugyanakkor hozzátette: egy ilyen elhúzódó válság esetén már mindenre kiterjedő hatásokkal kell számolni.

Szél Bernadett , a bizottság LMP-s tagja elmondta: külön tájékoztatást kért arról az atomvonatról, amely Magyarországról kiégett, illetve sérült fűtőelemeket szállítana a célállomásra. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg Ukrajnában ilyen helyzet van, bármiféle nukleáris mozgás induljon meg a térségben.

Nincs szomorúbb a háborúnál

Két összefüggő hír... Értelmetlen halál, értelmetlen harcba indulás. Egy csőd szélén táncoló ország halálba küldi honpolgárait, hogy előbb éhezzenek, aztán elessenek - és az országos krízis még nagyobb legyen.   

Az ukrajnai polgárháború első kárpátaljai áldozata

Utolsó útjára kísérték június 16-án Beregszászban Popovics Rolandot, a kelet-ukrajnai terrorelhárítási műveletek során életét vesztő beregszászi fiatalembertől a Művelődési Ház épületében vettek végső búcsút. Olga Bidzilja, a Beregszászi Városi Tanács képviselőjének információi szerint mesterlövész végzett a részben magyar származású önkéntes deszantossal. A katona holttestét repülőgéppel szállították Harkivból Lembergbe, majd autóval vitték tovább a szülővárosába. Helyi vállalkozók nyújtottak anyagi támogatást a temetési költségekhez. A fiatalembert katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra.

Popovics Roland július 22-én töltötte volna be huszadik életévét.

Beregszász polgármesterének felhívása

Június 20-án a megyei területvédelmi zászlóalj 400 önkéntese közül ötvenen Ukrajna keleti régióiba indulnak, ahol harcok folynak. Az önkéntesek között öt beregszászi is van: Kulikovszkij Dmitro, Malimon Szerhij, Pacjuk Olekszij, Mahocs Sztepan, Gyakov Volodimir.

Mivel az önkénteseknek felszerelésre van szüksége, azzal a kéréssel fordulok mindenkihez, hogy lehetőség szerint június 19-ig nyújtsanak anyagi segítséget a megyei területvédelmi zászlóalj harcosainak, akiket nemsokára Kelet-Ukrajnába, a harci cselekmények övezetébe irányítanak majd.

A védőfelszerelés és egyenruha beszerzésére szánt adományaikat a város központjában felállított sátorban, illetve a városházán adhatják le, amely koordinálja az akciót. Kérem, csatlakozzanak ehhez! - tette közzé Facebook-oldalán Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

Lelőtt repőlőgép: Porosenko bosszút ígér

Nem tudni, okos dolog-e ha egy polgárháborús körülmények között egy tönk szélén álló ország elnöke bosszúval fenyegetőzik. Persze valamit mondania kell, ha lelövik a repülőgépét. De a bosszú és megtorlás nem a háború eszkalációjához vezet-e. Túléli-e Ukrajna, ha valódi háborúba sodródik? Bárhogy is, a híradások szerint az ukrán elnök bosszút ígér.... A NOL cikkét idézzük.

Mint ismeretes, június 14-re virradóra egy ukrán katonai szállító repülőgépet lelőttek a kelet-ukrajnai szeparatisták. A fedélzeten lévő negyvenkilenc ember meghalt. Petro Porosenko „méltó válasszal” fenyegette meg a támadókat. A hivatalánál pedig pokolgépet találtak hajnalban.

Nem szűnik a krízishelyzet

Mint ismeretes, a csokoládékirály Petro Porosenko május 25-én már az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást, megszerezve a támogatószavazatok több mint felét. Azóta be is iktatták hivatalába.

Annak köszönhetően, hogy nem kellett második fordulót tartani a választásokon, több mint 600 millió hrivnya, azaz mintegy 12 milliárd forint maradt az államkasszában. Az államfő most azt kezdeményezte, hogy ezt az összeget költsék a katonák fegyverzetének technikai eszközeinek javítására, valamint védőfelszerelések beszerzésére - ami bizonyára hozzá fog járulni a hadműveletek további folytatásához, azaz a polgárháborús krízis fenntartásához.

A harci cselekmények nem szűni intenzitással folytatódtak Kelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Dmitrivkában a szeparatisták ellenőrzésük alá vonták az orosz-ukrán határt. A mintegy 3400 lakosú településen elfoglalták a postát és lakóházakba szállásolták be magukat, a helyi vezetéstől pedig a földhivatal adatainak kiadását követelik. A luhanszki repülőtérnél médiajelentések szerint újabb szeparatista támadást vertek vissza a terrorellenes erők. A szakadárok aknavetőkkel és automata fegyverekkel támadtak. A deszantosok válaszul tüzet nyitottak, és negyedóra alatt megfutamították a támadókat. A katonák közül senki sem sérült meg.

A Donyeck megyei Jenakijevében nyolc rendőrt ejtettek foglyul szakadár fegyveresek. A donyecki népköztársaság emberei letartóztatták és menesztették hivatalából Vjacseszlav Ponomarjovot, Szlovjanszk népi polgármesterét, a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulás egyik fő szereplőjét. A polgármester leváltását állítólag megerősítette Igor Sztrelkov az orosz hírszerzés Ukrajnában tevékenykedő munkatársa, a szakadárok védelmi minisztere Facebook-oldalán, ugyanakkor egyes források szerint kétséges, hogy ő írta a bejegyzést. Ponomarjov letartóztatásáról a szakadárokkal szoros kapcsolatban álló LifeNews orosz televízió számolt be, viszont a hírt később cáfolta a donyecki népköztársaság vezetése. Elemzők szerint ez is arra utal, hogy belső hatalmi viszályok dúlnak a szakadárok vezetői között.

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozása

A magyar sajtó is tudősított arról, hogy az ukrán külügyminisztérium felháborodásának adott hangot a mai napon (júl. 11) amiatt, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete és egyéb orosz szervek - legalábbis az ukrán fél szerint - továbbra is segítik szervezett fegyveres csoportok illegális átkelését Ukrajnába a közös határon.

Az ukrán külügyi tárca sajtószolgálata részéről kiadott közlemény szerint:

Ukrajna külügyminisztériuma határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció részéről nem szűnnek a határsértések, a nemzetközi közösség és az ukrán vezetés követelései ellenére sem.

Továbbá a minisztérium közölte, hogy június 5-én az ukrán kormány elrendelte több Donyeck és Luhanszk megyei határátkelő lezárását, amiről a kétoldalú megállapodásoknak megfelelően tájékoztatta az orosz felet.

Nyíltan figyelmen kívül hagyva kötelezettségeit és gyakorlatilag a nemzetközi terrorizmust szponzorálva, az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete nem gördít semmiféle akadályt a bűnözők útjába, továbbra is átenged a határon Ukrajnába fegyvereseket.

- áll a nyilatkozatban, amelyben a kijevi vezetés ismételten követelte Moszkvától, hogy szüntesse be a nemzetközi jogi normák és az államközi kapcsolatok sorozatos megsértését.

"A nemzetközi közösség az Oroszországi Föderációtól nem nyilatkozatokat vár, hanem konkrét tetteket, amelyek megteremtik a feltételeit annak, hogy megvalósuljon az Ukrajna keleti részén kialakult helyzet békés rendezésének terve" - szögezte le az ukrán külügyminisztérium.

Médiajelentések szerint Putyin elnök múlt szombaton állítólag utasította az FSZB határrendészetét az orosz-ukrán határ őrizetének megerősítésére, indoklása szerint annak érdekében, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket. Putyin egy nappal azt követően rendelte el az intézkedést, hogy Franciaországban megbeszélést folytatott több befolyásos ország vezetőjével, valamint szót váltott Petro Porosenko megválasztott ukrán elnökkel is.

Ukrajna elutasította az orosz gázárengedményt

Ukrajna a brüsszeli tárgyalások kezdete előtt hivatalosan elutasította a gázszállításokra vonatkozó orosz árengedményt. Az oroszok által kínált ezer köbméterenkénti 100 dolláros árengedmény nem kielégitő - jelentette ki  Arszenij Jacenjuk miniszterelnök Kijevben.

Újabb szerződést kell létrehozni, piaci árakkal - mondta az ukrán kormányfő. Az ORF osztrák tévé emlékeztet arra, Kijev és Moszkva között érvényes szerződés áll fenn, amely 2019-ig tart. Brüsszelben ma újabb tárgyalások kezdődnek Oroszország és Ukrajna között, Günther Oettinger,az Európai Bizottság biztosa közvetítésével. Az oroszok legutóbb ezer köbméterenként 385 dolláros árat kínáltak

Odesszában elszabadult a pokol

Háromnapos nemzeti gyász Odesszában (május 3 és 5)

2014. május 2-án este a milliós ukrán nagyvárosban tömeges összecsapásokra került sor, amelynek következtében, a legfrissebb adatok szerint, 43 ember életét vesztette és több mint 200-an megsebesültek, köztük 25 állapota igen súlyos. Az összecsapásokban az ország föderációjának támogatói és ellenzői vettek részt.

Arról, hogy ki kire támadt rá, ellentmondó információk láttak napvilágot, a felek egymást vádolják.

A halálos áldozatok között egyes híradások szerint több (valószínűleg 15) orosz állampolgár is van. Oroszország Külügyminisztériuma felszólította az ukrán vezetést, hogy találjanak megoldást a válságra és hivatalosan jelentsék be, hogy valóban vannak-e orosz állampolgárok a halottak között.



Az Unian ukrán hírügynökség esti (máj. 2.) jelentése szerint a kijevi hatalommal rokonszenvező néhány száz aktivista a szakszervezetek székháza előtti téren felgyújtotta az oroszbarát szeparatisták sátrait. Utóbbiak itt gyűjtöttek aláírásokat az Ukrajna szövetségi állammá való átalakításáról és az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánításáról szóló népszavazás megrendezéséhez.

A szakadárok bemenekültek az épületbe, ahonnan lőfegyverekkel lőttek ki, és kövekkel is dobálták a támadókat. Tűz ütött ki a szakszervezeti székházban is, ahonnan többen az ablakokon kiugrálva menekültek.

Harcok más régiókban

Az ukrán kormányerők május 2-án Szlovjanszknál indított támadása a legjelentősebb hadmozdulat azóta, hogy ott egy hónappal ezelőtt fegyveres felkelés robbant ki a 130 ezres lakosú kelet-ukrajnai városban.

Avakov az akcióról szombaton azt írta, hogy a szakadárok elleni "hadművelet aktív szakasza hajnalban folytatódott".

Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség a felkelők tájékoztatását idézve arról számolt be, hogy az ukrán kormányerők Szlovjanszkban lőtték az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi részlegének épületét, ahol a felkelők parancsnoksága is van. Egy ember meghalt, tízen megsebesültek.


A kelet-ukrajnai Kramatorszkban folytatódott május 2-án hajnalban az ukrán kormányerők hadművelete az oroszbarát szakadárok ellen. Ezt Arszen Avakov ukrán belügyminiszter jelentette be kora reggel.

A politikus tájékoztatása szerint erőik elfoglalták a tévétornyot Kramatorszk városában.

Megjegyzendő, hogy valamennyi eseményről más-más beállításban számolnak be az orosz és az ukrán hírforrások, a Slavjánszki eseményeket például mindkét fél saját sikereként értékeli.

Nem csökken a feszültség Kelet-Ukrajnában

Átterjedhet-e Ukrajna középső és déli területeire az orosz befolyás?

Nehéz megítélni és átlátni, pontosan mi is történik jelenleg Ukrajnában (mind a tudósítások, mind a politikai nyilatkozatok, de még a szakértői vélemények is súlyos ellentmondásokkal terhesek). Ennél csak azt nehezebb megítélni, mi fog ezután történni: alább hagy-e a polgárháborús veszély avagy tovább eszkalálódik. Akadnak, akik már a harmadik világháborút vizionálják - az ukrán miniszterelnök legutóbb már azzal vádolta Putyint, hogy ennek kirobbantására készül.

Ez valószínűleg csak a szónoki retorika része volt, ám annyi bizonyosnak látszik, hogy a kijevi kormány nem képes ellenőrizni a donyecki régióban kialakult helyzetet. Ezt maga Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő ismerte el április 30-án a megyei adminisztrációk vezetőinek Kijevben megtartott értekezletén, amikor is mértéken felül veszélyesnek minősítette a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben uralkodó állapotokat; totális orosz katonai beavatkozás veszélyéről beszélt, miközben nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az ukrán hadierőt "teljes harckészültségbe" helyezték.

Az Unian hírügynökség beszámolója szerint az ügyvivő államfő szó szerint ezeket mondotta:

Ma ebben a városban [Donyeckban] a hatalom nem ellenőrzi a helyzetet, ahogy Donyeck megye egy részében sem.

Vajon lehet-e erről arra következtetni, hogy ez a régió is elveszett Ukrajna számára? Ez nem zárható ki, hiszen például Luhanszkban az oroszbarát erők elfoglalták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a főügyészség és a megyei állami hivatal épületét, tehát gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják a várost. A megye más városaiban is hasonló a helyzet.

Az ukrán ideiglenes elnök szavai szerint Szlovjanszk városát teljes mértékben az Oroszországból érkezett "terror- és diverzáns csoportok" uralják. Hangsúlyozta, hogy az említett két megyében az ukrán fegyveres erők nem képesek ellenőrizni a helyzetet. Tétlenséggel, ügyefogyottsággal és helyenként árulással vádolta meg a helyi rendvédelmi erőket. Hangoztatta, "ez a fő oka annak, hogy az ukrán hatóságok nem hatékonyak, és gyenge a tevékenységük eredménye. Ezt nehéz beismerni, de igaz" - tette hozzá. Bejelentette: utasította a megyei kormányzókat, akadályozzák meg, hogy az események átterjednek Ukrajna középső és déli területeire.

Legitim-e az új kijevi hatalom?

Ha nem is illegitim, legitimitása megkérdőjelezhető. Ezt maguk a vezetők is elismerik azzal, hogy hatalmuk legalizálását az elnökválasztástól és az ezzel egyidejű népszavazástól várják. Az ügyvivő államfő április 30-án Kijevben fogadta az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének egy küldöttségét. A találkozón azt hangoztatta, hogy a május 25-i soron kívüli ukrajnai elnökválasztás a végső szakasza lesz az új kijevi hatalom legalizálásának. Az ukrán kormány az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást is akar tartani az ország területi egységéről.  A vonatkozó törvénytervezetet a kormány még szerdán benyújtja a parlamentnek - közölte Jacenyuk.

A referendumon az Ukrajnát leginkább aggasztó kérdések fognak szerepelni: az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció. Turcsinov ezzel kapcsolatban azt közölte, az új kijevi hatalom prioritása az, hogy az elnökválasztási kampányban nem engedi meg közigazgatási források felhasználását a választók befolyásolására, és nem avatkozik be a polgárok akaratnyilvánításába.

Eközben folytatódtak a tárgyalások az EBESZ-megfigyelőinek szabadon bocsátása ügyében, akiket a múlt héten raboltak el fegyveres oroszbarát szakadárok Szlovjanszkban. Egyiküket egészségi állapotára való tekintettel vasárnap elengedték, hatan azonban továbbra is fogságban vannak. A Donyeck megye északi részén lévő városban továbbra is nagy a feszültség. Ahogyan Harkivban és Luhanszkban is. Sőt, szerdára virradóra újabb városban, Krasznoarmejszkben is zavargások voltak.

Luhanszkban kedd délután Moszkva-barát tömeg tört be a regionális kormányzat épületébe, miután lejárt a határidő, ameddig a szeparatisták népszavazást követeltek, illetve az orosz nyelv használati jogát. A szakadárok ukrán zászlókat égettek, az épületre pedig kitűzték az orosz lobogót. Az ukrán rendőrség nem avatkozott közbe. Az ukrán belügyminiszter tanácsadója úgy reagált, hogy a térségi vezetők kezéből kicsúszott a rendőrség irányítása, ezért nem állították meg az oroszbarát aktivistákat, és az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyvereseket.

Donyeck behívja az orosz csapatokat

A hírek szerint Moszkva beavatkozását kérte a kelet-ukrajnai Szlovjanszk önvédelmi csapatának vezetője, miután húsvét hétfőjén kora reggel halálos áldozatokkal járó lövöldözés volt a település közelében. Vjacseszlav Ponomarjov, a Donyeck megyei település „népi polgármestere” és népi milíciájának vezetője rendkívüli sajtótájékoztatón közölte, hogy Oroszország vezetéséhez fordult azzal a kéréssel, vonultasson be békefenntartó erőt az ukrán Nemzeti Gárda és Jobb Szektor által fenyegetett kelet-ukrajnai régióba, a donyecki és luhanszki területekre (megyékbe). Hozzátette azt is, ha Putyin nem tud békefenntartó erőket küldeni, akkor legalább adjon nekik fegyvereket.

Krisztus feltámadt, Ukrajna harcol

Az oroszbarát önkéntesek vezetője szerint a várost az ukrán szélsőségesek (a Jobb Szektor)  ostromolja Szlovjanszkot. Az éjszakai támadás idején egy helyi sofőr a két fiával őrködött az ellenőrzőpontnál. Nem volt náluk fegyver, épp Krisztus feltámadását ünnepelték. Éjjel kettő körül észrevettek egy terepjárókból álló konvojt, amely gyanúsnak tűnt számukra. Megállították az autókat, erre azokból tüzet nyitottak rájuk, hárman szenvedtek halálos sérülést. Ezt követően az önkéntesek, hogy elkerüljék a további támadásokat és provokációkat, éjféltől reggel hatig kijárási tilalmat rendeltek el Szlovjanszkban. Moszkva szerint a Jobb Szektor fegyveresei támadták meg az ellenőrzőpontot. Az orosz külügyminisztérium provokációnak tartja a kelet-ukrajnai városban történt lövöldözést. Állásfoglalásuk szerint Moszkvát felháborította a felbérelt fegyveresek provokációja, amely arról tanúskodik, hogy a kijevi hatalom nem akarja megfékezni és lefegyverezni a nacionalistákat és a szélsőségeseket.

Nem tudni, ténylegesen hiányzik-e az ukrán vezetés részéről ez a szándék, avagy inkább csak az eszközeik nincsenek meg ahhoz, hogy a zavaros helyzeten úrrá legyenek.