Tűzszüneti megállapodás, amerikai hadgyakorlat Ukrajnában

Amerikai irányítással nemzetközi hadgyakorlatot tartanak Nyugat-Ukrajnában szeptember második felében. A régóta tervezett közös hadgyakorlat - amelyet eredetileg júliusban tartottak volna meg - szeptember 16. és 26. között lesz, az ukrán hadsereg egységei mellett amerikai katonák és egyes európai országok erői vesznek részt rajta.

A "Rapid Trident 14" (Gyors szigony) nevű manővert a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városának környékén hajtják végre ukrán, amerikai, lengyel, román, moldovai, bolgár, spanyol, észt, brit, litván, norvég és német katonák közreműködésével. A gyakorlaton 200 amerikai katona lesz jelen, és további ezer a többi országból.

"A közös műveletekben olyan feladatokat gyakorolnak, mint a járőrözés, felderítés, a házi készítésű pokolgépek elleni küzdelem vagy az egészségügyi evakuálás" - közölte a lengyel védelmi tárca.

Ukrajna keleti részén eközben tovább folytatódnak a harcok az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányerők között. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus öt hónappal ezelőtti kirobbanása óta mintegy 2600-an vesztették életüket, és több mint félmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön otthonából.

Tűzszüneti megállapodás a két elnök között

Telefonon állapodott meg a tartós tűzszünetről Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin orosz elnök
 Kijev szerint a tűzszüneten kívül a két elnök a békéhez vezető lépésekben is megegyezett. Az ukrán fél egyértelműen tűzszünetről beszélt, Moszkva azonban homályosabban fogalmazott. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője korábban annyit mondott, a két elnök nagyrészt egyetértett abban, hogy milyen intézkedések szükségesek a kelet-ukrajnai válság megoldásához. Részleteket azonban nem mondott, a tűzszünetre pedig egyáltalán nem utalt.

A tájékoztatás eltérő hangsúlyait az a moszkvai álláspont magyarázza, amely szerint Ukrajna belügye a fél éve tartó válság, Oroszország nem játszik szerepet benne. Ezt hangoztatta Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov is, amikor bejelentette: Oroszország „fizikailag" nem köthetett egyezséget a harcok leállításáról, mert nem részese a konfliktusnak.

Nem sokkal később az eredeti bejelentés után Porosenko sajtóirodája finomította közleményét, amelyben már csak az állt: a két elnök telefonbeszélgetése során "megegyezés született arról a folyamatról, amely a harcok befejezéséhez vezet majd Donbasz régióban."

A nap folyamán Putyin közölte, reméli, hogy Ukrajna és a lázadók pénteki minszki találkozójukon békét kötnek majd, és arra sürgette a feleket, hogy hagyjanak fel a harcokkal Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán elnök sajtóirodájának közleménye ugyan zavarodottságot okozott, azonban a két elnök közötti telefonbeszélgetés és a közeledő álláspontok bizakodásra adhatnak okot. Az is elképzelhető, hogy az orosz és az ukrán fél kijelentései befolyásolják  majd az EU döntéshozóit, akik újabb szankciókat fontolgatnak Moszkva ellen.

Eközben Kelet-Ukrajnában a harcok nem csitultak. A newsru.com orosz internetes hírportál szerint mindkét szembenálló féltől olyan értesülések érkeznek, amelyek szerint az ukrán hadsereg és a nemzeti gárda jelentős erőit vonták ki a két önkényesen kikiáltott népköztársaság, a donyecki és luhanszki területéről. A lázadók hírügynöksége, a Novorosszija ugyanakkor arról ír, hogy nem egyértelmű, mi áll e manőverek hátterében. Lehet, hogy más területek, Dnyipropetrovszk és a Zaporizzsja megye védelmére, de lehet, hogy erőátcsoportosításra készülnek a kormánycsapatok.

Több mint 2600 ember halt meg és egymillión menekültek el április óta Kelet-Ukrajnából, miután az oroszbarát szeparatisták irányításuk alá vonták a területet. Az ukrán erők azóta harcban állnak a lázadókkal, akiket Kijev és a Nyugat szerint Moszkva fegyverekkel és katonákkal támogat.