EU-társulás - ratifikálták!

Történelmi pillanat – társult az EU-val Ukrajna

Egy időben ratifikálta 2014. szeptember 16-án az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást az ukrán parlament Kijevben és az Európai Parlament (EP) Strasbourgban.

A ratifikációról szóló törvényjavaslatot 355 képviselő támogatta a 450 fős ukrán törvényhozásban, míg az EP képviselői közül 535 szavazott a megállapodás mellett, 127 ellene, 35 pedig tartózkodott. A voksolás idejére videókapcsolatot teremtettek az EP és az ukrán parlament között.
Első lépés az EU-tagság felé vezető úton

Kijevben rögtön a szavazás után az ülésteremben aláírta a ratifikációról szóló törvényt Olekszandr Turcsinov házelnök és Petro Porosenko államfő, így a jogszabály másnap, a két hivatalos közlönyben való közzétételkor már életbe is lép. Porosenko a szavazás előtti beszédében a társulási megállapodás ratifikációját a teljes jogú EU-tagság felé vezető úton megtett első és határozott lépésnek nevezte. Rámutatott arra, hogy a dokumentum 2007 óta készült, és az ukrán lakosság határozottan kiállt az ország európai integrációja mellett.    

Bejelentette, hogy hamarosan elkészül egy nemzeti reformterv, amely a 2020-ig megvalósítandó feladatokat tartalmazza majd. "Sem a háború, sem a politikai helyzet nem lehet ürügy a reformok halogatására" - hangsúlyozta az elnök. Porosenko utasította az ukrán kormányt, hogy már szerdán fogadja el az uniós társulási megállapodás végrehajtási tervét.
Kötelezettségekkel jár

Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. Politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között, és biztosítja a piacokhoz való kölcsönös hozzáférést. Mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban - az EU, Oroszország és Ukrajna között a múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként - 2015 végéig elhalasztják.

"Történelmi pillanatot élünk" - mondta Martin Schulz, az EP elnöke az élő videókapcsolaton keresztül a strasbourgi és a kijevi képviselőknek. Schulz szerint a valódi demokrácia és az önrendelkezés ékes bizonyítéka az, amikor két parlament szabadon, egy időben dönt ugyanarról a kérdésről. "A ma ratifikált megállapodás az Ukrajnában a szabadságért küzdő emberek álmainak megvalósulása. Az Európai Parlament mindig is kiállt, és ezen túl is kiáll Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett "- tette hozzá az EP-elnök.
Különleges jogállás és amnesztia

A ratifikálás előtt zárt ülést tartott az ukrán parlament, amelyen elfogadta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket Petro Porosenko államfő által nyújtott be.

A csaknem fél éve folyó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó, a régió önrendelkezési jogát újraszabályozó elnöki javaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeinek, amelyekre jelenleg kiterjed az oroszbarát szakadárok ellen a kormányerők által indított "terrorellenes hadművelet".

A donyecki szakadárok egyik vezetője, Andrij Purgin "miniszterelnök-helyettes" kedden viszont elutasította az ukrán államfő javaslatát a Donyec-medence jövőbeni ideiglenes jogállásáról. A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a javaslat Ukrajnára vonatkozik, a "Donyecki Népköztársaság" törvényeit pedig saját parlamentje alkotja. Kijev szerint a tűzszünet ellenére a Moszkva-barát szakadárok kedden folytatták a donyecki repülőteret ellenőrzésük alatt tartó ukrán katonák elleni támadásaikat. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig bejelentette, hogy Moszkva megerősíti az orosz katonai jelenlétet az Ukrajnától elcsatolt Krímben.

Euforikus hangulatban ünnepelték

 az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződésének ratifikálását a kijevi parlamentben.

Az örömbe szkepticizmus vegyül, hiszen orosz gazdasági nyomásra a megállapodás csak 2016-tól lép életbe.

Julia Timosenko pártja, a Haza képviselője úgy véli: sajnos nem voltak képesek precedenst teremteni, mivel Oroszország – külső erőként – meg tudta vétózni a társulási szerződést azzal, hogy elodázta annak dátumát. Így késlelteti a szükséges és megkerülhetetlen gazdasági reformokat – mondta Hrihoríj Nemirja.

Moszkva kijátszva ütőkártyáját, miszerint adóval terheli az ukrán importot, meghátrálásra késztette keleti szomszédját.
Az orosz piacon jelenlévő ukrán cégeknek ez jó, a nyugatra igyekvőknek nem. Aztán 2016-tól fordul majd a kocka.

- A késedelem oka, a vám – mondja ki Peter Dobrinszki a legnagyobb ukrán kereskedelmi bank, a Dragon Capital ügyvezető igazgatója. De ez csak az egyik dolog. Úgy beszélünk az uniós piaci normákról, mintha annak az ukrán gazdaság egyik pillanatról a másikra képes lenne megfelelni. Amennyiben ez mégis egy hosszabb folyamat, úgy kifejezetten káros a túlzott sietség. Szóval ez a szerkezeti átalakulás még számtalan fájdalmas kérdést vet majd fel a gyakorlatban.

Az Euronews helyszíni tudósítója szerint a kijeviek úgy gondolják, az ukrán cégek az átmeneti időszakban is különleges lehetőségekhez jutnak a nyugat-európai piacon.

- Ez a késedelem most az ukrán gazdasági szféra azon részének kedvez, mely ellenzi a társulást, és inkább az Oroszország által felügyelt eurázsiai gazdasági blokk felé igyekszik.

Kárpátaljának nincs oka ünnepelni, mert

még ezt megelőzőleg leváltották posztjáról a magyar gyökerekkel rendelkező és legutóbb a magyar többségű választókörzet létrehozásáért kiálló Valerij Luncsenkót, a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal elnökét. A részben magyar származású politikust azért kritizálták, mert nem mondott le a poszttal összeférhetetlen képviselőségéről.

Petro Porosenko ukrán elnök 2014. szeptember 15-én leváltotta Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal elnöki tisztségéből Valerij Luncsenkót. Ideiglenesen Vaszil Hubalt nevezte ki a Magyarországgal szomszédos megye megbízott vezetőjévé.
hirdetés

A magyar gyökerekkel is rendelkező, huszti illetőségű Luncsenko 2014 márciusától töltötte be a kormányzói tisztséget. A 32 éves politikust ellenfelei sokat bírálták amiatt, hogy nem mondott le törvényhozási mandátumáról, jóllehet Ukrajnában parlamenti képviselő nem tölthet be állami tisztséget. Kormányzói működésének fél éve alatt intenzív kapcsolatokat ápolt a magyar kormánnyal és a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetésével. Az elmúlt hetekben kiállt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mellett a magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozása ügyében, a kérdést illetően levélben fordult az ukrán államfőhöz.

Vaszil Hubal, a megyei állami közigazgatási hivatal ideiglenes elnöke ugyancsak Huszt környékéről származik. A 47 éves politikus 2010 óta a huszti járási tanács (közgyűlés) elnöki tisztségét töltötte be, előtte üzletemberként tevékenykedett.