Egyes külföldi megfigyelők szerint Ukrajnában forradalom bontakozik ki, amelynek tétje már elsősorban nem az uniós társulás, hanem a kormány megdöntése. A feszültséget a belföldi orosz−ukrán ellentét is fokozza − a Krímből már katonai segítséget kértek Putyintól.
December 3-án reggel feszült helyzet alakult ki az ukrán parlament előtt, miután a Kijev központjában tüntetők néhány ezres csoportja átvonult a parlamenthez, de útjukat elállta mintegy kétszáz rohamrendőr.
A napok óta hatalomváltást és Ukrajna európai uniós integrációjának folytatását követelő demonstrálók azért vonultak a Függetlenség teréről a törvényhozás épületéhez, hogy jelenlétükkel támogassák a kormány menesztését célzó ellenzéki kezdeményezést. A parlament a tervek szerint ma tárgyalja a Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A tüntetők egy másik csoportja eközben ismét a kormány épületét vette blokád alá, ahogy azt tegnap is tette.
Mint tudható, az ellenzék és a tüntetők napok óta már nemcsak az unióval való társulási szerződésről felfüggesztett tárgyalások folytatását követelik, hanem sokkal hangsúlyosabban a kormány és az államfő távozását, előrehozott parlamenti és elnökválasztást is. Kétséges, hogy a tüntetők megfogadják Azarov miniszterelnök bölcs tanácsát, miszerint ha valóban a nemzeti érdekeket akarják védeni, akkor menjenek vissza dolgozni és tanulni, mert a politikai instabilitás árt a hrivnya árfolyamának és az ukrán gazdaságnak. Miközben ismét hangsúlyozta a kormány európai elkötelezettségét, a TSN televíziónak adott interjújában elmondta: Janukovics elnök még ebben a hónapban Moszkvába utazik, hogy kidolgozzák a felek közti új gazdasági együttműködés menetrendjét.
A moszkvai televízió által megkérdezett orosz szakértők szerint a tiltakozások mögött ugyanazok az erők állnak, mint a narancsos forradalom mögött: az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO, Ukrajna pedig belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, hogy szombaton Kijevbe érkezett több lengyel ellenzéki politikus és európai képviselő.
Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben kiéleződnek az ellentétek a sokmilliós orosz kisebbség és moszkovita ukrán valamint a nacionalista érzelmű ukrán többség között. Ez akár az ország kettészakadásához vezethet, főleg, ha esetleg Moszkva beavatkozik.
Viktor Janukovics elnök tévéinterjúban próbálta csillapítani az indulatokat: "Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál".
Mikola Azarov kormányfő úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak.
"Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" - fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá".
Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető".
"Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová" - szögezte le a kormányfő.
Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve".
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Úgy vélte, hogy az ellenzéki akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz, ugyanis szerinte az ellenzékiek közül "senki sem vette a fáradtságot", hogy mélyebben megismerje az EU és Kijev társulási szerződését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást.
A washingtoni Fehér Ház elfogadhatatlannak minősítette a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, és felszólította Kijevet, hogy tartsa tiszteletben az ukránoknak a szólás és a gyülekezés szabadságához való jogát. "Elfogadhatatlan, hogy a kormányzati hatóságoknak szombat reggel Kijevben erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen" - jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése