Európai Uniós pénzből modernizálják az ukrajnai határátkelőket

Nem lebontják, modernizálják a határokat.

Az Európai Bizottság meghosszabbította Ukrajnával a határ menti együttműködési programot. Harminc millió euró támogatást nyújtanak a határátkelők felújítására és modernizálására, jelentette be Facebook oldalán az ukrán kereskedelmi és gazdaság-fejlesztési minisztérium sajtóosztálya. Ez annak köszönhető, hogy a fent említett minisztérium és az Európai Bizottság aláírta a határ menti együttműködésről szóló szerződés meghosszabbítását 2016. december 31-éig, melyet nagy szabású marketing kampánnyal terveznek bemutatni.
Az elkülönített összeget 8 határátkelő felújítására fordíthatják. Kárpátalján a Beregsurány – Asztély és az Ungvár – Felsőnémeti határátkelőt modernizálják és fejlesztik valamint Tiszaújlaknál a kajakosok részére hoznak létre határátlépő pontot.
Az illetékesek kiemelték, hogy a támogatás egyik részét a határátkelők informatikai rendszerének fejlesztésére fogják költeni, ez rossz hír azon kárpátaljai magyarok számára, akik magyar útlevéllel, több mint 3 hónapot tartózkodnak félévente Ukrajnában. Az illetékesek feladatai közzé tartozik még a határ menti területek árvízvédelmének megerősítése illetve a Duna-delta környékének természetvédelmi védelme. A tervek között szerepel az Ukrán – Moldáv közös energetikai rendszer (ENTSO-E) kiépíthetőségének felmérése is.

1,7 milliárd dolláros hitelrészlet az IMF-től

Frissítés augusztus 1-jén:

 Ukrajna valóban elkerülte a csődöt
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatósága július 31-én zárta le az Ukrajnával kötött kibővített megállapodás első felülvizsgálatát és ezzel engedélyezte újabb 1,7 milliárd dollár átutalását - közölte a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet sajtószolgálata. 

Sajtóhírek szerint a a Nemzetközi Valutaalap jóváhagyta újabb 1,7 milliárd dollár átutalását azzal indokolva, hogy Ukrajna teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. Ezt  Twitter-profilján az ukrán elnök, Petro Porosenko is megerősítette, ám bejegyzéséből az nem derült ki, hogy az IMF az összeget jóváhagyta, vagy már át is utalta. Arszenyij Jacenyuk július 24-én jelentette be, hogy Ukrajna teljesítette a hitelrészlet folyósításához szükséges valamennyi feltételt, és hogy az IMF majd július 31-iki ülésén dönt a részlet megadásáról. Még korábban Gerry Rice, IMF-szóvivő is azt mondta, hogy július utolsó napján várható döntés.

Az IMF 2015 februárjában négy évre szóló hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára, összesen 17,5 milliárd dollár értékben, amelynek első, csaknem ötmilliárd dolláros részletét Kijev március 13-án már megkapta. A négy évre szóló, teljes egészében 40 milliárd dolláros mentőprogram sikeréhez azonban az is kell, hogy az ukrán kormány olyan megállapodásra tudjon jutni magánhitelezőivel, amelynek révén a program során 15 milliárd dollárral csökkennek adósságszolgálati terhei. Kijev március óta tárgyal a magánhitelezőkkel szembeni, összesen 19 milliárd dollárnyi adósságából mintegy 9 milliárd dollár fölött rendelkező kötvénytulajdonosi konzorciummal, de a holtpontról nem tudnak kimozdulni. Az ukrán fél 40 százalékos „haircutot” javasol, vagyis ennyivel csökkentenék a kötvények névértékét, a Franklin Templeton Alap vezette konzorcium viszont ezt elutasítja, ehelyett a kötvények futamidejének meghosszabbítását javasolja megoldásként.

Az ukrán pénzügyminiszter, Natalija Jareszko már korábban is kilátásba helyezte: akár a nemfizetés eszközét is bevethetik annak érdekében, hogy a kötvénytulajdonosokat rászorítsák a megegyezésre (az ő kezükben levő papírok nagyot veszítenének értékükből egy formális csőd esetén). A törvényhozás májusban felhatalmazta a kormányt arra, hogy moratóriumot hirdessen nemzetközi fizetési kötelezettségeire, de eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel, júniusban is átutaltak egy esedékes 75 millió dolláros törlesztést. Jareszko mindenesetre többször is kijelentette azóta, hogy egy csődesemény már csak minimális hatással lenne az ukrán gazdaságra, és most is kiemelte: arra viszont jó lenne, hogy folytassák és felgyorsítsák a hitelezői tárgyalásokat.

A pénzügyminiszter azt is hangsúlyozta a BBC-nek, hogy országának helyzete teljesen más, mint Görögországé, ahol még sok a tennivaló a reformokkal. Az ukrán parlament a múlt héten fogadta el azokat a törvényeket, amelyek még hiányoztak az IMF által elvárt, egyebek közt a bankszektort és az energiaágazatot is érintő reformok végrehajtásához – ez volt a feltétele annak, hogy az ország megkapja a nemzetközi pénzügyi támogatások esedékes részét (1,7 milliárd dollár az IMF-től, 1 milliárd a Világbanktól, 300 millió Japántól és 200 millió euró Németországtól). Ezeket a pénzeket részben a legsürgetőbb költségvetési feladatokra költik – közölte Artyem Sevalev pénzügyminiszter –, részben a nemzetközi tartalékok feltöltésére, hogy támogatni tudják a hrivnya árfolyamát szükség esetén. Jareszko ugyanakkor elismerte, hogy a reformok hatásának érvényesülése minimum hónapokba telik, és egyelőre inkább a gazdasági hanyatlást érzékeli a lakosság.

Az IMF már jelentősen lerontotta az ukrán GDP-változásra adott előrejelzését: áprilisban még csak 5,5 százalékos mínuszt vártak 2015-re a tavalyi 6,8 százalék után, ezt június elején 9 százalékos csökkenésre módosították, emellett az év végére 46 százalékos inflációt várnak (a júniusi ráta 57,5 százalék volt). A prognózis módosításakor ismert volt, hogy az első negyedévben év/év alapon több mint 17 százalékkal csökkent a GDP; a bázisidőszakban, 2014 márciusában annektálta Oroszország a Krím félszigetet. Szakértői becslések szerint a Krím elvesztése 4 százalékot vitt el az ukrán GDP-ből, amelyet tovább csökkent a kelet-ukrajnai szakadár tartományokban tartóssá vált konfliktushelyzet.

Az EU határozatilag támogatja Ukrajnát

Az Európai Parlament (EP) 2014. szeptember 18-án Strasbourgban állásfoglalásban erősítette meg szolidaritását az ukrán néppel és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai válság olyan politikai rendezését, amely tiszteletben tartja az ország szuverenitását, területi integritását és függetlenségét.
Az EP - olvasható az elfogadott dokumentumban - támogatja Ukrajnát abban, hogy szabadon eldönthesse, milyen politikai és kereskedelmi szövetségeseket válasszon. Egyúttal kiáll amellett, hogy az ország valamennyi régiójában biztosítsák a kisebbségi jogok szigorú védelmét.

Az EP-határozat felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza az összes katonai erőt és eszközt Ukrajnából, tiltsa meg a harcosok és fegyverek Kelet-Ukrajnába való áramlását, és szüntesse be az Ukrajna területén tevékenykedő szeparatista erők mindennemű támogatását.

Az Európai Parlament üdvözölte az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás létrejöttét, és felszólította a tagországokat, hogy gyors ütemben ratifikálják azt.

Az ukrán területen zajló, hadüzenet nélküli háború kapcsán a képviselők aggodalmukat fejezték ki a valós orosz szándékot illetően, és felszólították a tagállamokat, hogy mondják fel az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaikat, beleértve a Déli Áramlat vezeték megépítéséről szólót.

Az EP csütörtökön elfogadott határozata támogatásáról biztosította a donyecki és luhanszki körzet vitatott területeinek különleges jogállására vonatkozó, újonnan elfogadott ukrán törvényt és az ukrán parlamentben szeptember 16-án megszavazott amnesztiát.

A dokumentum támogatóan szólt az Oroszországra kirótt legújabb uniós szankciókról, indokolatlannak nevezve az orosz ellenlépéseket. Felszólította egyben az Európai Uniót, hogy fontolja meg Oroszország kizárását a nukleáris együttműködésből és a bankok közötti nemzetközi átutalásokat intéző SWIFT rendszerből.

A képviselők üdvözölték a Mistral helikopter-hordozók oroszországi exportjának leállítására vonatkozó francia kormánydöntést, és felszólították a többi tagállamot, hogy járjanak el hasonlóan más, az uniós szankciók által nem érintett áruk, például fegyverek, valamint polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek esetében.

A határozatban a képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy növelni kellene az orosz embargó által érintett uniós gazdálkodók megsegítésére rendelkezésre álló 125 millió eurós forrást, és a támogatást több termékre ki kellene terjeszteni. A parlament emellett kérte az uniótól, hogy a túlkínálat kialakulásának elkerülése érdekében a gazdálkodókat a harmadik országbeli piacokon promócióval is segítse. Az ehhez szükséges pénzt a mezőgazdasági költségvetésen kívül kell előteremteni, hiszen a válság elsősorban és leginkább politikai természetű - utalt rá az EP állásfoglalása.

Orosz csapatok Ukrajnában

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága hivatalosan elismerte, hogy vannak orosz csapatok Ukrajna területén – közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.

Az ET döntéshozó testületének tegnapi határozatában „határozottan felszólította Oroszországot, hogy vonja ki minden katonai egységét Ukrajna területéről, beleértve a törvényellenesen megszállt Krím félszigetet is, és tartózkodjon a jövőben mindenféle beavatkozástól Ukrajnában”.

Ez az első eset, hogy egy nemzetközi szervezet hivatalos határozatban elismeri az orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – közölte Kijev, ami szerint:

    „Precedens nélküli, hogy hivatalos döntésben elismerik az orosz fegyveres erők jelenlétét Ukrajna területén, amit Oroszország továbbra is tagad.”

Közben Petro Porosenko ukrán elnök egyik tanácsadója, Mikola Tomenko, a Haza párt parlamenti frakciójának tagja azt mondta: a Donyec-medence egyes területeinek nyújtandó különleges státusról és az amnesztiáról szóló törvények addig nem lépnek életbe, amíg az „utolsó orosz katona” el nem hagyja a térséget, és a „terroristák” (Kijevben így nevezik a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat) le nem teszik a fegyvert.

A törvény szövege értelmében nem kapnak közkegyelmet azok, akik „gyilkoltak, erőszakos cselekményeket hajtottak végre, fosztogattak vagy az ukrán nemzeti jelképeket gyaláztak meg”. A javaslatok parlament általi elfogadása szerinte politikai kinyilatkoztatása annak, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a megbékélés felé. „Megmutattuk, hogy készek vagyunk bizonyos kompromisszumokra, de csakis a törvények által megszabott keretek között.”

Tomenko tisztelettel viseltetik azok iránt, akik az elnöki hivatal elé vonultak az említett törvények ellen tiltakozni. „Vannak azonban az országban olyanok, akik fegyvernyugvást, békét követelnek, és nem akarják, hogy gyermekeik a harcmezőkön halljanak meg” – mondta.

Az ukrán parlament kedden fogadta el azt a két, Porosenko elnök által beterjesztett törvényjavaslatot, amik közül az egyik a Donyec-medence egyes területeinek nyújt úgynevezett különleges státust, azaz a központi vezetéstől független önigazgatást és ehhez kapcsolódó különleges jogokat. A törvény Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeire vonatkozik, amikre kiterjed a Kijev által az oroszbarát szakadárok ellen indított „terrorellenes hadművelet”. A másik jóváhagyott indítvány az oroszbarát szeparatistákat részesíti amnesztiában.

Az előző nap 300-an vonultak az elnöki hivatal elé (többnyire a radikális Jobboldali Szektor és az Avtomajdan nevű civil szervezet aktivistái), hogy tiltakozzanak a törvények elfogadása ellen, és azok megvétózását követeljék az államfőtől. (MTI)

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, strasbourgi székhellyel. Most 47 tagja van, de nyitott bármelyik európai állam előtt, ami elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja az állampolgárainak az alapvető szabadság és emberi jogokat. Nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal.

Ukrajna magyar gázt vesz

 Az ukrán energiaügyi minisztérium a jegybanktól vásárol devizát, ebből fogják kifizetni a Magyarországról, Szlovákiából és Lengyelországból érkező gázt. 1,7 milliárd dollárt vesznek hrivnyáért, mondta Jurij Prodan energiaügyi miniszter.
hirdetés

Az ukrán devizatartalék 15,83 milliárd dollár volt augusztus végén. Ez azóta csaknem 1,4 milliárd dollárral gyarapodott, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átutalta a tavasszal megajánlott 17 milliárd dolláros segélycsomag második részletét.
Az oroszoknak tartoznak

Ukrajnának 5,3 milliárd dollár rendezetlen orosz gáztartozása van, ezért tőlük nem kapnak gázt. Magyarország felől 128 millió köbméter, Lengyelország felől 122 millió köbméter földgázt importált augusztusban, és nemrég megkezdte a fölgáz behozatalát Szlovákia felől is, ahonnan eddig 280 millió köbmétert vettek.

EU-társulás - ratifikálták!

Történelmi pillanat – társult az EU-val Ukrajna

Egy időben ratifikálta 2014. szeptember 16-án az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást az ukrán parlament Kijevben és az Európai Parlament (EP) Strasbourgban.

A ratifikációról szóló törvényjavaslatot 355 képviselő támogatta a 450 fős ukrán törvényhozásban, míg az EP képviselői közül 535 szavazott a megállapodás mellett, 127 ellene, 35 pedig tartózkodott. A voksolás idejére videókapcsolatot teremtettek az EP és az ukrán parlament között.
Első lépés az EU-tagság felé vezető úton

Kijevben rögtön a szavazás után az ülésteremben aláírta a ratifikációról szóló törvényt Olekszandr Turcsinov házelnök és Petro Porosenko államfő, így a jogszabály másnap, a két hivatalos közlönyben való közzétételkor már életbe is lép. Porosenko a szavazás előtti beszédében a társulási megállapodás ratifikációját a teljes jogú EU-tagság felé vezető úton megtett első és határozott lépésnek nevezte. Rámutatott arra, hogy a dokumentum 2007 óta készült, és az ukrán lakosság határozottan kiállt az ország európai integrációja mellett.    

Bejelentette, hogy hamarosan elkészül egy nemzeti reformterv, amely a 2020-ig megvalósítandó feladatokat tartalmazza majd. "Sem a háború, sem a politikai helyzet nem lehet ürügy a reformok halogatására" - hangsúlyozta az elnök. Porosenko utasította az ukrán kormányt, hogy már szerdán fogadja el az uniós társulási megállapodás végrehajtási tervét.
Kötelezettségekkel jár

Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. Politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között, és biztosítja a piacokhoz való kölcsönös hozzáférést. Mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban - az EU, Oroszország és Ukrajna között a múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként - 2015 végéig elhalasztják.

"Történelmi pillanatot élünk" - mondta Martin Schulz, az EP elnöke az élő videókapcsolaton keresztül a strasbourgi és a kijevi képviselőknek. Schulz szerint a valódi demokrácia és az önrendelkezés ékes bizonyítéka az, amikor két parlament szabadon, egy időben dönt ugyanarról a kérdésről. "A ma ratifikált megállapodás az Ukrajnában a szabadságért küzdő emberek álmainak megvalósulása. Az Európai Parlament mindig is kiállt, és ezen túl is kiáll Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett "- tette hozzá az EP-elnök.
Különleges jogállás és amnesztia

A ratifikálás előtt zárt ülést tartott az ukrán parlament, amelyen elfogadta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket Petro Porosenko államfő által nyújtott be.

A csaknem fél éve folyó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó, a régió önrendelkezési jogát újraszabályozó elnöki javaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeinek, amelyekre jelenleg kiterjed az oroszbarát szakadárok ellen a kormányerők által indított "terrorellenes hadművelet".

A donyecki szakadárok egyik vezetője, Andrij Purgin "miniszterelnök-helyettes" kedden viszont elutasította az ukrán államfő javaslatát a Donyec-medence jövőbeni ideiglenes jogállásáról. A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a javaslat Ukrajnára vonatkozik, a "Donyecki Népköztársaság" törvényeit pedig saját parlamentje alkotja. Kijev szerint a tűzszünet ellenére a Moszkva-barát szakadárok kedden folytatták a donyecki repülőteret ellenőrzésük alatt tartó ukrán katonák elleni támadásaikat. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig bejelentette, hogy Moszkva megerősíti az orosz katonai jelenlétet az Ukrajnától elcsatolt Krímben.

Euforikus hangulatban ünnepelték

 az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződésének ratifikálását a kijevi parlamentben.

Az örömbe szkepticizmus vegyül, hiszen orosz gazdasági nyomásra a megállapodás csak 2016-tól lép életbe.

Julia Timosenko pártja, a Haza képviselője úgy véli: sajnos nem voltak képesek precedenst teremteni, mivel Oroszország – külső erőként – meg tudta vétózni a társulási szerződést azzal, hogy elodázta annak dátumát. Így késlelteti a szükséges és megkerülhetetlen gazdasági reformokat – mondta Hrihoríj Nemirja.

Moszkva kijátszva ütőkártyáját, miszerint adóval terheli az ukrán importot, meghátrálásra késztette keleti szomszédját.
Az orosz piacon jelenlévő ukrán cégeknek ez jó, a nyugatra igyekvőknek nem. Aztán 2016-tól fordul majd a kocka.

- A késedelem oka, a vám – mondja ki Peter Dobrinszki a legnagyobb ukrán kereskedelmi bank, a Dragon Capital ügyvezető igazgatója. De ez csak az egyik dolog. Úgy beszélünk az uniós piaci normákról, mintha annak az ukrán gazdaság egyik pillanatról a másikra képes lenne megfelelni. Amennyiben ez mégis egy hosszabb folyamat, úgy kifejezetten káros a túlzott sietség. Szóval ez a szerkezeti átalakulás még számtalan fájdalmas kérdést vet majd fel a gyakorlatban.

Az Euronews helyszíni tudósítója szerint a kijeviek úgy gondolják, az ukrán cégek az átmeneti időszakban is különleges lehetőségekhez jutnak a nyugat-európai piacon.

- Ez a késedelem most az ukrán gazdasági szféra azon részének kedvez, mely ellenzi a társulást, és inkább az Oroszország által felügyelt eurázsiai gazdasági blokk felé igyekszik.

Kárpátaljának nincs oka ünnepelni, mert

még ezt megelőzőleg leváltották posztjáról a magyar gyökerekkel rendelkező és legutóbb a magyar többségű választókörzet létrehozásáért kiálló Valerij Luncsenkót, a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal elnökét. A részben magyar származású politikust azért kritizálták, mert nem mondott le a poszttal összeférhetetlen képviselőségéről.

Petro Porosenko ukrán elnök 2014. szeptember 15-én leváltotta Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal elnöki tisztségéből Valerij Luncsenkót. Ideiglenesen Vaszil Hubalt nevezte ki a Magyarországgal szomszédos megye megbízott vezetőjévé.
hirdetés

A magyar gyökerekkel is rendelkező, huszti illetőségű Luncsenko 2014 márciusától töltötte be a kormányzói tisztséget. A 32 éves politikust ellenfelei sokat bírálták amiatt, hogy nem mondott le törvényhozási mandátumáról, jóllehet Ukrajnában parlamenti képviselő nem tölthet be állami tisztséget. Kormányzói működésének fél éve alatt intenzív kapcsolatokat ápolt a magyar kormánnyal és a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetésével. Az elmúlt hetekben kiállt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mellett a magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozása ügyében, a kérdést illetően levélben fordult az ukrán államfőhöz.

Vaszil Hubal, a megyei állami közigazgatási hivatal ideiglenes elnöke ugyancsak Huszt környékéről származik. A 47 éves politikus 2010 óta a huszti járási tanács (közgyűlés) elnöki tisztségét töltötte be, előtte üzletemberként tevékenykedett.

Aláírták: társulási megállapodás Ukrajnával

Ukrajna az uniós szerződés értelmében felvételét kéri az Európai Unióba

EU-társulási megállapodások Grúziával, Moldovával és Ukrajnával 

Miközben Ukrajnában továbbra is polgárháborús viszonyok uralkodnak, aláírták Brüsszelben az Ukrajnával kötendő társulási megállapodás szabadkereskedelemről szóló részét. Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

A történelmi jelentőségü esemény időpontja: 2014. június 27-e, péntek délelőtt, amikor is Brüsszelben aláírták az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.

Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

Porosenko patetikus szózata

"Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte némi pátosszal Petro Porosenko, s beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.

Oroszország: súlyos következményei lesznek a megállapodásoknak

Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik.

Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Kijev csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez, akkor Moszkva nem tarthatja fenn a vámmentességet egy sor ukrán termék számára a volt szovjet köztársaságokat összefogó Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi zónájában.

A kilátásba helyezett intézkedés elsősorban ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekre és bizonyos ipari termékekre vonatkozik. Putyin tavaly decemberben kijelentette, hogy ennek semmi köze sincs a politikához, csupán Oroszország gazdasági érdekeinek védelméről van szó.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes is bírálta Kijev és Brüsszel megállapodását. Elismerte, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de "az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek. "Egy ilyen egyezmény komoly hatással van mindegyik állam szuverenitására" - mondta a magas rangú orosz diplomata.

Tavaly november végén amiatt robbantak ki a hatalomellenes tiltakozó megmozdulások Kijevben, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán államfő Moszkva nyomására visszalépett az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásától. Az ukrán vezetés arra hivatkozott, hogy a megállapodás előnytelen lenne az ország gazdasága számára.

Néhány héttel később Moszkvában az ukrán kormány és az állami cégek képviselői Ukrajnának ígért több milliárd dolláros orosz pénzügyi segítségnyújtásról és az orosz földgáz árának csökkentéséről írtak alá megállapodást.

A februári kijevi hatalomváltást követően a Kreml leállította az ukrán eurókötvények vásárlását, és semmisnek nyilvánította a gázár-megállapodást is. A múlt hétfő óta a Gazprom leállította a földgáz szállítását Ukrajnának és közölte, hogy csak az előre kifizetett mennyiséget hajlandó eljuttatni a szomszédos országnak, amely nem térítette meg 4,5 milliárd dolláros gázadósságát sem. Márciusban néhány hét alatt Oroszországhoz csatolták az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd Kijev-ellenes oroszbarát szakadárok Ukrajna keleti megyéiben is megpróbálkoztak a hatalom átvételével.

Társult EU-tag lesz Ukrajna?

Miközben nem csitulnak a harcok az ország keleti régióiban és egyebek mellett Kárpátalján is folyik a fiatalok behívása sorkatonai szolgálatra, aközben előremozdulások történnek a békés kibontakozás irányában is. Ezt segíthetné elé az urópai integrációs folyamat.

A Népszava értesülései szerint Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, miszerint Ukrajna a Moldova és Grúzia esetében tervezett június 27-nél korábban aláírhatja a szabadkereskedelmi övezet létrehozását is előirányzó társulási megállapodás gazdasági részét az EU-val.

A megbízott külügyminiszter sajtótájékoztatójáról beszámoló Ukrinform Hírügynökség szerint az eredeti menetrendben az szerepel, hogy a három volt szovjet tagköztársaság egyszerre, június 27-én írja alá a szerződést. Ám Petro Porosenko, a május 25-én lezajlott elnökválasztás győztese azt szeretné, ha ennél egy korábbi időpontban kerülne sor e megállapodás aláírására. Ennek érdekében Porosenko konzultációt kezdeményez az Európai Unióval.

Kitűzött időpontról ugyan egyelőre nincsenek értesülések, de vélhetően Porosenko június 7-i ünnepélyes beiktatása utánra várható.

Emlékeztetőül: Ukrajnában a zavargások tavaly novemberben kezdődtek, amikor a Janukovics kormányzat felfüggesztette a társulási egyezmény előkészületeit és Vilniusban nem írta alá a megállapodást. Ezzel szemben a "forradalomban fogant" új hatalom azonnal lépett, és az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás politikai részét 2014. március 21-én már aláírták Brüsszelben.

Ukrajna 2014 - amiről a világ hallgat

Stephen Elekes

Ukrajna 2014

Az alaphelyzet (amiről a világ hallgat) 

Oroszország évszázados vágya volt, hogy „meleg vizű tengerre jusson ki”. Ez a 18. században sikerült is, amikor Patyomkin herceg 1783. május 13-án Szevasztopolban megalapította az első orosz hadikikötőt, majd az évek folyamán szinte az egész Krím-félsziget az orosz fekete-tengeri flotta állandó állomáshelye lett. Sorra épültek a hajógyárak, a hadikikötők, ahonnan később a Földközi-tengerre is eljutott a szovjet-orosz hadiflotta. A Krím-ért, pontosabban a támaszpontokért, még háborút is vívott Oroszország a Fekete-tenger déli részét kezében tartó Ottomán Birodalom ellen. (Krimi háború 1853-56). Vallás-háborúnak indult, pontosabban a Török Birodalom területén élő keresztények (katolikusok és ortodoxok) védelmében. Franciaország és Nagy-Britannia azonban attól tartva, hogy Oroszország a térségben területi előnyökhöz juthat, a törökök pártjára álltak. A katolikus Habsburg-ház ebből kimaradt, és ezzel hálálta meg az 1849-es magyar szabadságharc elleni orosz segítséget.

Különben a krími háború mai napig hatással van a térségre, az azóta vívott csaták, „lakosságcserék”, nacionalista mozgalmak eredménye a jelenlegi Ukrajna, Moldova, Bulgária, Románia, Görögország, Törökország, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, azaz a Fekete-tenger környéke és a Kaukázus vidéke. Beleértve a Krím-félszigetet is, melynek rövid legújabb kori története

1921-ben, mint autonóm SZSZK került a Szovjetunióhoz.

1942-ben náci megszállás. Ezért

1944-ben a kollaborálás gyanúja miatt Sztálin parancsára a teljes (muszlim!) tatár lakosságot (kb. 300.000 ember!) kitelepítették.

1945-ben Sztálin megvonta az autonóm SZSZK „rangot”, és az Oroszországi SZSZSZK egyik területének, járásának (oblaszty) nevezték ki, „fokozták le”.

1954-ben (Sztálin halála utáni évben!) Hruscsov, a Szovjet Kommunista Párt első titkára, a „krimi oblaszty”-ot, tehát területet, járást az Ukrán SZSZK-hoz kapcsolta, pontosabban „ajándékozta”. E nemes gesztus háttere: 1954-ben ünnepelte a Szovjetunió Oroszország és Ukrajna egyesülésének 300. évfordulóját. Hruscsovot még 1939-ben nevezte ki Sztálin Ukrajna kormányzójának, és egyúttal megbízta az 1934-ben elkezdett politikai tisztogatások folytatásával. Feltehetőleg emiatt, no meg (talán) az (1932-es) ukrajnai éhínség miatt érzett lelkiismeret furdalása vitte rá Hruscsovot erre az egyéni és önkényes területajándékozásra. A Krím-et, a cári idők orosz Riviéráját, már Lenin is a munkásosztály üdülőparadicsomának akarta megtenni. Különben az orosz származású Hruscsov ukrán bányászként kezdte pályafutását.

Hruscsov halála után elterjedt, hogy a Krím elajándékozását a párt első titkára illuminált állapotban követte el. Ennél sokkal hihetőbb dédunokája könyve, melyben azt írja, az „elajándékozás” 15 perc alatt történt, mert a jelenlévő Politikai Bizottsági tagok közül, senki sem mert ellenkezni. Anno 1954 – alig egy évvel Sztálin halála után!

Most, pedig, lássuk, hogyan is alakult Ukrajna helyzete a cári Oroszország megszűnésétől, és lett mára Európa legnagyobb országa: 603,628 km2 – kétszer akkora, mint Németország (357,021 km2). A hivatalos nyelvek száma 18, ergo egy soknemzetiségű ország, köztársaság. Területe mindig is megosztott volt. Sőt, az elnevezése (Ukrajna = határszéli, határ menti) is vitatott, éppúgy, mint a lakosság elnevezése, az ukrán is, mely csak a XX. sz. elején vált általánossá. A latin, vagy angol, német írásokban az évszázadok során a „rutén” terjedt el, ami „vörösorosz”-ra utal, azzal a logikával, hogy van orosz, fehérorosz és vörösorosz. Története során Ukrajna először csak, mint szovjet tagköztársaság lett egységes 1939. szeptember 17. után, amikor a nácikkal kötött paktum értelmében a Szovjetunió orvul megtámadta, és keleti irányból lerohanta Lengyelországot. Akkoriban született meg az, az álszent, hamis, hazug szovjet propagandaszöveg, miszerint a Vörös Hadsereg a nácik elől „védte meg” és foglalta el Nyugat-Ukrajnát. Ez a hazugság napjainkban is elevenen él, pedig Lengyelország szovjet megtámadása (1939. szept. 17) és lerohanása előtt ez a geopolitikai fogalom (Nyugat-Ukrajna) nem létezett! Még a II. világháború befejezése előtt Sztálin meggyőzte a nyugati szövetségeseket, hogy a jobb (kommunista) szavazati arány érdekében az ENSZ alapító tagjai közé vegyék fel Belorussziát és Ukrajnát. A nyugatiak hozzájárulása ezzel szentesítette az 1939 előtti Kelet-Lengyelország végleges bekebelezését, és 1945-ben „Nyugat-Ukrajna” néven. az Ukrán SZSZK-hoz csatolását. Ukrajna csak 1991-ben lett önálló, szuverén, független köztársaság. Ennek a függetlenségnek az ára, hogy Kyiv (Kijev) garantálta az Orosz (fekete-tengeri) Flotta jelenlétét a Krímben, amiért cserében - a FÁK (Független Államok Közössége) időkben kötött szerződés alapján - Moszkva 2042-ig bérleti díjat fizet. A Krimi-félszigeten található hadikikötők és katonai bázisok védelméért, valamint hadiflottája biztonságáért a moszkvai vezetés mindig és mindenkor mindent, és mindenáron meg fog tenni.

Nincs olyan orosz vezető, de talán ország sincs a világon, mely hadseregét, annak bázisait ne védené meg. Különösen, ha egy olyan stratégiailag létfontosságúról van szó, mint az egyetlen meleg vizű haditengerészeti támaszpont. Erről a nyugati média mintha megfeledkezne, és helyette előtérbe kezd kerülni a több évszázados russzofóbia, ami a napóleoni háborúk óta uralja Európát. A vesztes franciák terjesztették először a barbár és ázsiai népségről szóló hiedelmeket, amit aztán a többi európai nép is átvett, és ma is velünk él. Ezt a gyűlöletet tápláló, sztereotip előítéletet csak fokozta a XX. századi bolsevik imperialista birodalmi terjeszkedési politika, a szovjet-diktatúra és ideológiája. Ma Hitlerhez hasonlítják Sztálint, pedig kegyetlen rendszere nélkül a II. világháború végkimenetele jelentősen elhúzódott volna. Az iskolákban nem tanítják, hogy a cári Oroszország európai területének nagy részét (Versailles nélkül!) a bolsevikok miatt veszítette el. Finnország, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Besszarábia (Moldova), stb. Ugyanis a breszt-litovszki különbéke (1918. március 3.) következtében ezek a területek még az I. világháború befejezése (1918. nov.) előtt német és osztrák-magyar kézre kerültek. Majd a versailles-i béketárgyalásokon már a vesztesektől „vették el”, és alakultak meg területükön az új nemzetállamok, köztársaságok. Lenin a (bolsevik) hatalom megszilárdítása érdekében (ideiglenesen) lemondott róluk. Majd Sztálin a Molotov-Ribbentrop paktummal szerezte vissza a cári Oroszország 1914-es határait. Az 1941-es náci orvtámadás visszaverésével, majd legyőzésével 1945-től a Szovjetunió jogot formált Közép-Európa keleti felére. A Sztálin utáni szovjetvezetés pedig politikai és katonai világhatalommá fejlesztette a diktatúrán és félelmen alapuló bolsevik birodalmat. A rendszer megreformálására tett kísérlet kudarcra volt ítélve, és a Szovjetunió 1991-ben megszűnt. Putyin nem hódítani akar, hanem az orosz nyelvű területeket megtartani. A stratégiailag létfontosságú területekről, támaszpontokról nem mondhat el. Kár, hogy ezt a Nyugat nem akarja megérteni. Megjegyzendő: a Szovjetunió felbomlása óta 16 (nem szláv!) egykori tagköztársaság fordított hátat Moszkvának, és került „nyugati befolyás” alá. Közülük többen az EU tagjai (is) lettek. Érdekességként: az orosz csak Oroszországban államnyelv. Belorussziában második államnyelv, Kazahsztánban hivatalos nyelv, Kirgizisztánban második hivatalos nyelv, Tádzsikisztánban pedig közvetítő nyelv.

Ha már krízis, akkor a mostani krími helyzet az 1962-es kubai válságra emlékeztet. Az amerikaiakat a nyugati féltekén megjelent szovjet rakétákon kívül, Guantánamo esetleges elvesztése izgatta. Végül megoldották. Kuba lehet kommunista, de a támaszpont amerikai marad! Talán még van, aki emlékszik rá, mikor Castro-ék elzárták a támaszpont közműellátását, köztünk a legfájóbbat, az ivóvizet. Vajon a demokrata és Béke-Nobeldíjas Obama, valamint tanácsadói erre miért nem akarnak emlékezni?

Moszkva szinte Ukrajna függetlenné válása óta aggódik a „nyugat-ukrajnai” nacionalisták miatt. Valóságos félelemkeltő hecckampány folyik mindkét oldalon. Putyinék a nacionalistáktól félnek, az ukránok meg a szovjet időkre emlékeztető oroszoktól. Igen, úgy tűnik a Putyin vezette Oroszország fél. Fél, hogy a (nyugat-ukrán) nacionalisták kerülnek hatalomra és felmondják az államszerződéseket, terrorizálják a lakosságot (különösen az orosz nemzetiségűeket), megtámadják és kárt okoznak az orosz katonai létesítményekben, mindenekelőtt az ukrán államtól bérelt orosz haditengerészeti támaszpontokban, hajógyárakban, vagy az odavezető utakban, közművezetékekben. Oroszország nagyon fél, és védekezik. Hogy a védekezés mennyire felel meg a nemzetközi jognak, arról lehet, sőt kell tárgyalni, és valamennyi félnek elfogadható megoldást keresni.

A Krím-félsziget évszázadok óta Oroszországhoz tartozott. Mint feljebb már jeleztem, Sztálin 1945-ben megvonta az autonóm köztársasági rangot, és az Orosz Föderáció egyik területének, járásának fokozta le. 1954-ben pedig Hruscsov egy tollvonással a területet egy másik tagköztársasághoz csatolta. Ukrajna 1991-es függetlenné válásának alapfeltétele volt, hogy a Krím ismét autonóm köztársaság legyen, mely (némi) biztonságot nyújtott a területén található orosz stratégiai támaszpontoknak, amiért Moszkva bérleti díjat fizet a központi ukrán kormánynak, Kijevnek. Ennek az autonóm köztársaságnak a lakói döntöttek úgy (népszavazással), hogy egy kommunista diktátor (Hruscsov) 60 évvel ezelőtti önkényes elhatározását felülírva vissza kívánnak térni a több évszázados orosz közigazgatáshoz.

Nyugat-Ukrajna és a nacionalisták

Nyugat-Ukrajna sohasem volt része a cári Oroszországnak. A geopolitikai elnevezést 1939-ben kreálta a Sztálin vezette Szovjetunió. Nyugat-Ukrajna a 13. században Magyarországhoz tartozott. Akkoriban Halics-nak hívták, és Katona József Bánk bán című művéből közismert. A színmű a királyi udvar intrikáit bemutatja be, miközben a király (II. András) hódító háborút vív a Kárpátokon túli területekért. Később a Habsburg korona része lett Galícia és Lodoméria néven. Ez már a 18.-19. század. A lakosság összetételét tekintve ez az országrész volt a Habsburg birodalom legvegyesebb területe: lengyelek, rutének (ukránok), oroszok, németek, örmények, zsidók, moldávok, magyarok, cigányok, stb. lakták. Nyugat-Galíciában a lengyelek, Kelet-Galíciában a rutének(ukránok) voltak többségben. A zsidók és örmények a kereskedelmet tartották kézben, így szinte mindenhol fellelhetők voltak, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak 8 százalékát tették ki. A monarchiabeli népszámlálások azért pontatlanok, mert a megkérdezetteket nem a nemzetiségük, hanem a hétköznapi életben használt nyelvük szerint csoportosították. Vallási megosztásban a lengyelek római katolikusok voltak, a rutének pedig görög katolikusok, akiket két egyház is képviselt: az ukrán görögkeleti és a ruszin görögkeleti egyház.

A Kiegyezéssel egy időben, 1867-ben, Galícia autonómiát kapott, melyben a lengyelek domináltak, olyannyira, hogy a hivatalos nyelv a lengyel lett, a német csak a hadseregre (K.u.K.) és az államvasutakra korlátozódott. Galícia összlakossága 1914-ben több mint nyolcmillió volt. ebből 54.75 % lengyel és 42.20 % rutén (ukrán). A lengyelek Nyugat-Galíciában (fővárosa Kraków) voltak többségben, és ők adták a nemesség és a városi lakosság többségét. Kelet-Galíciában (fővárosa Lemberg/Lwów/Lvov/Lviv) a földbirtokosok lengyelek voltak, a parasztok pedig ruténok (ukránok). Az 1867-es galíciai Kiegyezés meghozta a vallási és nemzetiségi emancipációt. Az itt élő (askenázi) zsidók a némethez hasonló jiddis nyelvet használták, melyet héber betűkkel írtak. A hétköznapi társalgás nyelve a német és a lengyel volt. Mivel a lakosság többségét a lengyelek tették ki, így a kulcspozíciók betöltéséhez is a lengyel kellett. Ezért a zsidóság asszimilációja is a lengyelek irányába fordult. Hamarosan a lengyel nemesség is „rákapott” a kapitalizmusra, a szövetkezetek, és kereskedelmi láncok szervezésére, mely egyúttal háttérbe szorította az addig hagyományos zsidó szakmákat. A lengyelek segítségére sietett a római katolikus egyház is, mely szabad utat engedett az antiszemitizmusnak, pl. a vérvádnak.

A (XX.) századfordulóra Kelet-Galíciában elszaporodtak az agrársztrájkok, azaz a rutén (ukrán) parasztok elégedetlenségei. Az általános választójog bevezetésével megnőtt az ukránok száma a galíciai parlamentben, sőt elérték, hogy Lembergben ukrán egyetem legyen. Közben cári Oroszország egyre jobban elnyomta a területén élő ukránokat, akik Nyugat felé vették útjukat. Emiatt nőtt a galíciai lengyelek és ukránok közti feszültség, melynek az I. világháború vetett véget. A lengyelek javára.

Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követő rövid időre Galícia területén is megalakulnak a nemzetiségi köztársaságok. A volt cári területen az Ukrán Népköztársaság, azaz a bolsevista ukrán állam, Kelet-Galícia területén pedig a politikai függetlenséget hirdető Nyugat Ukrajnai Népköztársaság. Mivel Kelet-Galíciában csak a fővárosban, Lembergben, voltak többségben a lengyelek (60 %) ezért a lengyel lakosság védelmében fegyveres összecsapásokra került sor az Ukrajna függetlenségéért harcolók, és az egységes (Nagy-) Lengyelországot megteremteni kívánó Pilsudski marsall csapatai között. A helyzetet csak bonyolította Szovjet-Oroszország, mely a világforradalom jegyében akarta területeit növelni. Pontosabban az I. világháborúban elvesztett cári területeket visszaszerezni. Az ukránok két tűz közzé kerültek, hiszen független Ukrajnát sem a lengyel, sem a szovjet nem akart. Végül a rigai békével közel 150 év után ismét megalakult Lengyelország, amelynek dél-keleti területei megegyeztek az egykori Galícia területével. A békeévekben (1920-1939) ukrán részről erős nacionalista mozgalom indult a történelem során még sosem létezett független Ukrajna megteremtésére.

Különféle fegyveres csoportok, egységek alakultak. A legnagyobb ellenség a Szovjetunió volt, mely 1939 óta tartotta megszállva a volt lengyel területeket, ahol már a Monarchia idején is egy független Ukrajnáról álmodoztak. A lengyel lakosságot terrorizálták, és épp úgy gyilkolták, mint a zsidókat. A nácikat barátként fogadták, annak reményében, hogy segítségükkel elnyerhetik a rég várt állami szuverenitást és függetlenséget. Már a „barátság” kezdetén ki kellett ábrándulniuk. Legendás vezetőjük, Stepan Bandera, nyolc nappal a Szovjetunió elleni náci támadás után Lviv-ben kikiáltotta a független Ukrán államot. Mire a nácik koncentrációs táborba zárták. Ennek ellenére a kommunista történetírás nácinak tartja. Az egész ukrán nacionalista mozgalom rákfenéje, hogy mindenki ellen harcolnak, pontosabban kegyetlenül és brutálisan lépnek fel. Ez történt napjainkban is. És emiatt a „kiszámíthatatlanság” miatt keltenek félelmet. Sajnos, a szabadságszeretők mintha nem akarnák ezt észrevenni, és nem a kompromisszumra törekednek, hanem a körülmények alapos és őszinte ismerete nélkül előítéletekkel élnek. „Putyin rossz. A nacionalistákat is keblükre ölelő kijevi vezetés jó”.

Külön említést érdemel Kárpátalja, mely csak 1945 óta tartozik Ukrajnához, még pedig a Szovjetunió döntése alapján, amit ugyancsak a történészek és az „oknyomozó újságírók” figyelmébe ajánlok. Amíg az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867-1918) a Kárpátok külső lejtői melletti területek a Habsburg koronához tartoztak (Galícia), addig a hegyvonulat belső oldala a magyar koronához. Ez a terület Ruszinföld, vagy Ruszinszkó, ahol a lakosság többsége ruszin vagy rutén, és szép számmal keveredtek magyarok, zsidók, németek és kis számban románok. A Trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Ruszinföldet, majd 1939-ben a magyar királyi hadsereg (náci-német tiltás ellenére) bevonult erre a területre. Az ukrán nacionalisták ezt is számon tartják. Moszkvában meg azt, hogy 1941-től jó volt az együttműködés a magyarok által megszállt és ellenőrzött területeken a helyi ukrán rendőrséggel, milíciákkal, fegyveres csoportokkal. Az ukrán nacionalisták sokat segítettek a partizánok elleni harcban, amiért cserében a magyarok szemet hunytak a zsidóirtások felett. Ez még kibeszéletlen téma hetvenvalahány év távlatából. Egyúttal (nemcsak) a magyar külügy figyelmébe: a Kárpátok vonulatában élő mintegy egymillió ruszin külön nemzetiségnek tekinti magát, és hevesen tiltakoznak, ha valaki ukránnak vagy orosznak nevezi őket.

Végkövetkeztetés

Oroszországnak be kell látnia, hogy nem szuperhatalom. Sohasem volt az. Csak (nukleáris) katonai ereje tette azzá a világ vezető gazdasági nagyhatalmával szemben. Ugyanakkor a világ legnagyobb területű országa, természeti kincsekben szinte kimeríthetetlen. Az ebből fakadó gazdasági ereje miatt egyszerűen nem lehet ignorálni, „leírni”, kihagyni a világ gazdasági életéből. A szankciók nevetségesek, ill. nagyon jól mutatják, hogy a nyugati világ mennyire nem tudja nélkülözni Oroszországot.

Az Egyesült Államok is mintha a hidegháború korát élné. Nagy szavak, fenyegetések. Más semmi. Ez már akkor megmutatkozott, mikor Obama elnök Szíria bombázásával fenyegetőzött. Aztán mikor Putyin emlékeztette, hogy az egyik szír kikötő – orosz személyzettel! – Oroszország egyetlen haditengerészeti támaszpontja a Földközi-tengeren, az amerikai elnök többé nem beszélt bombázásról. Sőt, a média is mintha azóta megfeledkezett volna a polgárháborúról, a civilek, öregek, gyerekek gyilkolásáról, a többszázezer menekültről és a jordániai menekült táborokról.

Érdekes, miközben a vezető politikusok, „békeharcosok”, és a „nyugati” média Putyint kiáltja ki agresszornak, a hangos és lelkes, no meg harcias amerikai és nyugat-európai baloldal ez idáig, valahogy nem lepte el New York, London, Párizs vagy Berlin utcáit, hogy tiltakozzon az orosz agresszió ellen.

Az EU sem az, aminek nevezi magát. Még mindig csak egy Gazdasági Közösség, amit az évszázados két ellenség: Franciaország és Németország bölcs vezetői alapítottak azzal a szándékkal, hogy ha a lakosság életszínvonala azonos, azaz a „gyomrok teli vannak”, akkor a jóllét miatt az irigység minden formája (nacionalizmus, antiszemitizmus, stb.) háttérbe szorul. Ennek a nemes ötletnek és célnak a természetes fejlődését és lassú terjeszkedését akadályozta meg a szovjet blokk felbomlása. Az EGK-nak (Európai Gazdasági Közösség) gyors politikai döntést kellett hoznia, nehogy keleti csórikámék elinduljanak Nyugat-felé és, mint a sáskát, mindent elpusztítsanak. Ekkor született meg a „kétlépcsős” Európa: a gazdagoknak az euró-övezet, a csóróknak pedig, mint illúzió és remény az EU. Az EU aztán rájött, hogy fantasztikus felvevőpiac és üzlet a bővítés. Ukrajna a maga közel 45 milliós lakójával remek (fel)vásárlóerő. Az, hogy elvakult nacionalisták, esetleg antiszemiták, vagy talán nem demokraták, kit érdekel? De hogyan is lennének demokraták, amikor történelmük során eddig még sohasem voltak függetlenek?

Sok nyitott kérdés. Sajnos még a felvetésekkel is tartozik a nyugati világ. Hát még a válaszokkal!

----
Közlés a szerző szíves engedélyével.
Eredeti megjelenés: http://pocakosgondok.blogspot.hu/2014/03/ukrajna-2014.html

A Krím elszakad, Ukrajna társul az EU-hoz

Blogunkban a helyzet zavarossága és bizonyos szerzői jogvédelmi problémák miatt egy ideje szüneteltettük a friss ukrajnai hírek közreadását, most azonban szólnunk kell arról, hogy az orosz felsőház jóváhagyta a Krím csatlakozását. A pénteki rendkívüli ülés döntése szinte egyidőben született az ukrán alkotmánybíróság állásfoglalásával, amely szerint a a Krímben tartott március 16-i népszavazás ellentétes Ukrajna alkotmányával, így a terület jogszerűtlenül mondta ki saját függetlenségét és kérte felvételét az Orosz Föderációba.

Ukrajna, EU

Nem kevésbé fontos hír, hogy az EU és Ukrajna aláírta a társulási szerződést. Brüsszelben most a politikai részt szignózták, a szabadkereskedelmi egyezményt csak májusban, az ukrán választások után fogják jóváhagyni. A 28 EU-ország vezetői, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök 2014. március 21-én Brüsszelben írta alá az ukrán EU-társulási megállapodás politikai részét.

A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később, valamikor a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztás után, a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket, diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.

Krím, Kijev, Moszkva

Hiába kötött megállapodást Kijev és Moszkva néhány nappal ezelőtt arról, hogy március 21-ig érintetlenek maradnak a krími ukrán bázisok, és nem akadályozzák működésüket, ezt már a korábbi napokban sem tartotta be Moszkva. Csütörtökön tiltakozók elfoglalták az ukrán erők szevasztopoli bázisát, és néhány órára a krími hatóságok fogva tartották az ukrán haditengerészet parancsnokát, Szerhij Hajdukot is.

Péntekre pedig már nyílt lett a fellépés a „külföldre” került krími ukrán erőkkel szemben, orosz katonák átvették az irányítást több ukrán hadihajó felett is, amelyeknek már a tengerre való kijutását is megakadályozták.

Az ukrán katonák arról dönthetnek, hogy elhagyják a félszigetet vagy orosz állampolgárságot felvéve jelenlegi reangjukat megőrizve garantáltan az orosz hadsereg kötelékében maradhatnak 2016-ig.

Csökkenő gázár, kihúnyó forradalom

Százezrekből tízezrek, majd ezrek lettek... mostanra százak... Egyre kevesebben tüntetnek a Majdanon. Mai hír: Kijevben több száz ember tüntet a Belügyminisztérium épületénél követelve az ukrán belügyminiszter, Vitalij Zaharcsenko lemondását Tatjana Csornovol újságírónő megverése miatt. - "Találkozóra kerül sor Zaharcsenkóval, amelyen be kell számolnia az aktivistákkal szembeni bűncselekmények nyomozásának az állásáról. Ezen kívül arra számítunk, hogy a miniszter vagy az egyik helyettese kijön a tüntetőkhöz és egyenesen megmondja az embereknek, hogy mi várható ettől az elfogadhatatlan helyzettől a tömeges elnyomást illetően, amit most egész Ukrajnában láthatunk" – mondta Ruszlan Marcinkiv a Szvoboda párt képviselője.

Brutalitások Kijevben

Mint ismeretes, néhány napja két ismeretlen férfi brutálisan összeverte Tetyjana Csornovol ukrán újságírónőt, a kijevi EU-párti tüntetések ismert aktivistáját - hozta nyilvánosságra december 25-én a helyi média.

Csornovolt a Kijev melletti Boriszpil település felé vezető autóúton vette üldözőbe egy gépkocsi, amelyben két férfi ült. Többször nekimentek az újságíró autójának, ami miatt megállásra kényszerült. A két támadó betörte kocsija szélvédőjét, ezért az újságírónő futva próbált elmenekülni. Utolérték és brutálisan összeverték.
  
A hírek szerint Csornovolt a segélyhívására kiérkező rendőrök szállították kórházba, ahol agyrázkódást állapítottak meg nála. Az arcát teljesen összetörték, tele van véraláfutásokkal és duzzanatokkal. Az újságírónő bántalmazásának hírére a Majdanról (Függetlenség teréről) tüntetők egy csoportja a belügyminisztérium elé vonult tiltakozni. Az aktivisták elmondták, hogy nem ez az első eset, hogy az európai integrációt és hatalomváltást követelő demonstráció résztvevőit erőszakos támadás éri.
  
Viktor Janukovics ukrán elnök sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Vitalij Zaharcsenko belügyminisztert és Viktor Psonka főügyészt utasította az eset azonnali kivizsgálására. Az államfő elítélte az újságírónő ellen elkövetett támadást. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak fel kell derítenie a bűncselekményt, elkövetőire pedig a törvény adta legszigorúbb büntetést kell kiszabni.
  
Tetyjana Csornovol egyike a Majdan azon aktivistáinak, akik ellen eljárás indult a tüntetéseken történt incidensekkel kapcsolatban. Részt vett például a téren elhelyezett, lehallgató eszközökkel teli mikrobusz leleplezésében, és megrongálásában. Korábban arról vált ismertté, hogy tavaly nyáron átmászott Janukovics mezsihirjai rezidenciája kerítésén, és titokban fényképeket készített. Ellenzéki jelöltként indult a tavaly októberi parlamenti választásokon a Julija Timosenko mögött álló Haza (Batykivscsina) párt színeiben, de nem jutott be a törvényhozásba. A kampány alatt kétszer is megverték.

Korábban arról olvashattunk, hogy meghalt a kórházban egy férfi, akit állítólag rohamrendőrök vertek össze. A 41 éves Pavlo Mazurenkót december 18-án hazafelé menet igazoltatták a Berkut rohamrendőrség tagjai. Az iratai mellett megláttak egy szórólapot, ami alapján arra következtettek, hogy a Majdanon (Függetlenség terén) folyó tüntetésen volt. "Mennyire elegünk van már a ti Majdanotokból!" - mondta az egyik rohamrendőr, majd harmadmagával kegyetlenül megverte a férfit. Az áldozat még saját lábán hazament, felesége mentőt hívott, de a férfi nem volt hajlandó kórházba menni, arra hivatkozva, hogy sokba kerülne ellátása a családnak. Két nappal később az intenzívre szállították, ahol belehalt a sérüléseibe. Felesége elmondása szerint a kórházi zárójelentésbe azt írták, hogy "tüdőgyulladás" következtében hunyt el. A férfi egy hétéves kisfiú édesapja volt.

Közben kedden Viktor Janukovics ukrán államfő állami adminisztrációk vezetőjelöltjeivel találkozva kifejtette azon véleményét, hogy a "Jevromajdan" elnevezésű tüntetéssorozat résztvevői "a jobb életért" vonultak utcára. Az elnök sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Janukovics ebben semmi kivetnivalót nem lát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "nagyon sok embert nem az értelem, hanem az érzelmek vezérelnek". Szavai szerint ezt az "érzelmi kitörést" használják ki "politikusok, szélsőségesek és különböző provokátorok".

Olvashattunk továbbá külföldiek listázásáról, kitiltásokról, beutazási korlátozásokról...

Megjött az orosz pénz

Ezzel egyidőben december 24-én Ukrajna megkapta az Oroszország által ígért hitel első részletét. A 2,2 milliárd eurót az ukrán központi banknak utalták át – közölte az ukrán kormány.

A múlt héten Viktor Janukovics ukrán elnök moszkvai látogatása során Vlagyimir Putyin orosz elnök tett ígéretet arra, hogy összesen 15 milliárd összegű segély nyújtásával megmenti Ukrajnát a csődtől és segély folyósításával támogatja.

A pénzből Oroszország ukrán államkötvényeket vásárol, továbbá 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szóló orosz földgáz árát. A Die Presse című bécsi lap emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2010-ben  már kapott az IMF-től  15 milliárd dollár összegű hitelkeretet. Ám ebből eddig mindössze 3 milliárd dollárt fizetett ki. A további részletek kifizetését az IMF döntő fontosságú reformok megvalósításától tette függővé.

Rezsicsökentés - olcsóbb lesz a gáz

Alig két nappal később, december 26-án Viktor Janukovics ukrán elnök utasította csütörtökön a kormányt, hogy a közeli napokban találjon megoldást a fogyasztói gázárak fokozatos csökkentésére. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint utasítását az elnök egyenesen Mikola Azarov kormányfőnek címezte. Janukovics kijelentette, azt szeretné, ha az ipari és a lakossági gázfogyasztók "már január 1-jétől éreznék az árcsökkenést". - "Jól tudom, hogy a tározókban a régi áron vásárolt gáz van felhalmozva. Azt nem szabad ott tartani, hanem fokozatosan fel kell használni" – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy a gáz ára fokozatosan csökkenthető az új, kedvezőbb áron érkező szállítmányoknak köszönhetően.

Janukovics december 17-i moszkvai látogatása alatt a két ország állami gázvállalatai megállapodtak abban, hogy Ukrajna az eddigi, ezer köbméterenként átlagosan 401 dollár helyett 268,5 dolláros áron kapja a földgázt.

Megkapják a bérüket a közalkalmazottak

Az államfő utasította Azarovot emellett arra, hogy december 30-ig rendezze a kijevi közalkalmazottak elmaradt bérének kifizetését. Ellenzéki politikusok és aktivisták kedden megakadályozták, hogy kihelyezett ülést tartson a fővárosi tanács, amelyet nem ismernek el legitimnek. A testület mandátuma június elején lejárt, de mostanáig még ki sem írták az önkormányzati választásokat Kijevben.

Harc a korrupció ellen

Az államfő a régiók tanácsa nevű szervezet csütörtöki ülésén közölte, hogy újévtől felveszi a harcot a korrupcióval. Keményebb fellépést ígért a rendvédelmi és az ellenőrző szerveknél tapasztalható korrupcióval szemben, valamint a tisztviselők felelősségének növelését e téren. Közölte, hogy forródrótot hoznak létre, amelyen a vállalatok és a lakosok bejelentéseket tehetnek a korrupciós esetekről.

Halina Hereha, a tanács titkára akkor szóvá tette, hogy mivel a testület nem tudott dolgozni, a közalkalmazottak "nem kapják meg a novemberi és decemberi bérüket". Válaszul Olekszandr Brihinec ellenzéki képviselő emlékeztette arra, hogy a költségvetésben erre elkülönített összegnek kell lennie, a közalkalmazottak fizetésének visszatartása pedig büntetőjogi felelősséget von maga után.

"Azok, akik megakadályozták a közalkalmazotti bérek kifizetésével kapcsolatos határozatot, saját lelkiismeretükkel számoljanak el ezért, ha van nekik olyan, és az emberek előtt viseljék érte a felelősséget" – jegyezte meg Janukovics.

Mindezek ismeretében talán nem meglepő, hogy a forradalmi láz alábbhagyni látszik. Úgy tűnik, a kormány stabilizálja helyzetét és Moszkva hatákony segítségének köszönhetően nemcsakhogy úrrá lesz a helyzeten, hanem a lakosság jelentős részét arról is sikerül meggyőznie,  hogy Kijev sokkal inkább számíthat Oroszországra, mint az EU-ra

Kudarc a tárgyalásokon - kormánypárti ellentüntetés

Hogy is kezdődött?

November 21-én kezdődött a tiltakozássorozat, a megmozdulások kezdetben még civil kezdeményezésre, spontán szerveződve vonultak utcára az emberek tömegével. Amiatt tiltakozntak, hogy a kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát. Azóta szünet nélkül tartanak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.

 November 30-ra virradóan rohamrendőrök például brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt élére állt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdtek követelni.

Egyre nőtt a vasárnapokon megrendezett népi nagygyűlések (narodnoje vecse)) résztvevőinek a száma. December 1-jén, majd a következő hétvégén már több százezren demonstráltak Kijev belvárosában: a Majdan téren és a kormányzati negyedben is. Véres összetűzés is történt rohamrendőrökkel, a tüntetők közül sokakat őrizetbe vettek a hatóságok. Emiatt a Majdan tüntetőinek követelései kiegészültek a fogva tartott aktivisták szabadon bocsátásával és az erőszakos rendőri akciók felelőseinek megbüntetésével.

Kormánypárti tüntetés december 14-én

A kormányalkotó Régiók Pártja felhívására ezrek mentek ki az ukrán kormány melletti tüntetésre Kijevben, sőt még az ország keleti feléből is buszoztatták, vonatoztatták a Janukovics-drukkereket, akik ingyenszállást is kapnak a fővárosban. Vasárnapra, december 15-ére 200 ezer főre számítanak, eredeti felhívásukban ez szerepelt, de ez valószínűleg nagyságrendi tévedés volt. Kijevben e poszt megjelenésekor, 14-én délután egyre több a rohamrendőr, a kormányellenes tüntetők pedig támadástól tartanak - nem alaptanalul. Ők nem a rendőröktől várják a védelmet, osztagokat kezdtek felállítani arra az esetre, ha a kormánypárti tüntetők esetleg megtámadnák őket. Többen összeesküvést gyanítanak: szerintük a kormánypárti tüntetők Kijevbe szólítása és szállítása és a rohamrendőrök számának újabb növelése akár egy éjszakai egy támadás előjele is lehet.

Kudarccal végződött kerekasztal

Ezt megelőzőleg, december 13-án elégedetlenül távoztak az ukrán ellenzék vezetői arról a kerekasztal-megbeszélésről, amelyet Viktor Janukovics elnök kezdeményezésére tartottak, hogy kiutat keressenek a belpolitikai válságból.

A résztvevők közül Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt vezetője kijelentette, hogy számos fontos kérdésre nem kaptak választ, például arra, ki adott parancsot a Függetlenség terén folyó tüntetés erőszakos feloszlatására, s megbüntetik-e a felelősöket.

"Követeltük, hogy ne alkalmazzanak erőszakot. Legalább erre válaszolt (Janukovics), hogy nem fognak. Hiszek-e neki? Nem" - szögezte le Jacenyuk.

Viktor Janukovics a tanácskozásról távozóban nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. Az elnök még a találkozó előtt értésére adta az ellenzéknek, hogy nem hajlandó meneszteni a kormányt.

Egy másik ellenzéki vezető, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője közölte, hogy a jövőben csak akkor vesz részt ilyen kerekasztal-tárgyaláson, ha a tüntetők kérik rá. "Nem akartam ma eljönni, de a Majdan (a kijevi Függetlenség terén demonstrálók) kötelezett minket erre. Közös állásponton vagyunk, amihez tartjuk magunkat" - mondta, utalva arra, hogy a három parlamenti ellenzéki párt vezetői a tüntetők felhatalmazásától tették függővé megjelenésüket a tanácskozáson.

Leonyid Kravcsuk volt államfő, a független Ukrajna első elnöke kijelentette, hogy reményei szerint a jövő héten, valószínűleg kedden lehet újabb fordulója a kerekasztal-tárgyalásoknak.

Eközben, mint fentebb a fejleményekről beszámoltunk, hirdette meg a kormányzó Régiók Pártja - írásban jelezve ezt a főváros vezetésének - , hogy vasárnap 200 ezer fős ellendemonstrációt tart Kijevben. Két helyszínt jelöltek meg: a parlamenttel szemközti parkot és a Függetlenség terének közvetlen szomszédságában lévő Európai teret. A párt fellegvárának számító kelet-ukrajnai Donyeckben a helyi szervezetük közzétette, hogy 19 vagonból álló szerelvényt béreltek a rendezvényre készülő híveik számára, akiknek élelmiszercsomagokat is osztanak az útra.

Az ellenzék újabb "népi nagygyűlést" hirdetett meg immár a negyedik egymást követő vasárnapra a Kijevi főtérre, s a megmozdulásnak a Méltóság napja elnevezést adták. Céljuk, hogy kifejezzék elkötelezettségüket Ukrajna európai integrációja mellett, továbbá tiltakozzanak az ellen, hogy Janukovics elnök megállapodást kössön a Moszkva irányította orosz-kazah-fehérorosz vámunióhoz való csatlakozásról.

A kora esti órákban becslések szerint mintegy 8 ezer tüntető volt a Függetlenség terén, még körülbelül ezren a környéken elfoglalt épületekben melegedtek. Az európai integrációért és hatalomváltásért demonstrálók már mintegy 250 sátrat állítottak fel a téren. A parlamenttel szemközti Marijinszkij parkban a kormánypárti ellendemonstráción a rendőrség közlése szerint ugyanebben az időszakban mintegy 15 ezren tartózkodtak.

Kiszorítósdi Kijevben

Hetek óta folyik a kiszorítósdi Kijevben. A hatalmi játék grandiózus tömegeket mozgat, az indulatok hol felcsapnak, hol alább hagynak, a tömeg hol felduzzad, hol megritkul, a karhatalmi erők hol bekeményítenek, hol passzivitást mutatnak... Most mintha offenzívába lendültek volna és a tüntetés teljes felszámolása, az elfoglalt területek, épületek visszafoglalása lenne a céljuk. Nem tudni, az egyre zordabb időjárás közepette erre hogyan reagálnak a még mozgósítható tömegek.

Az ukrán főváros központjában található Függetlenség téren (Majdan) november vége óta szinte folyamatosan tíz- és százezrek tüntetnek Ukrajna európai integrációs folyamatának folytatását követelve, keményebb fellépés, rendőri erőszak korábban csak egyszer fordult elő (november 30-án): ez egyben kiváltója lett a tömegesebb felháborodásnak.

A tiltakozások átterjedtek egy másik helyszínre, a kijevi kormányzati negyedre. Innen a rohamrendőrök december 10-én reggelre teljesen kiszorították a tüntetőket.

December 11-én hajnalban a rohamrendőrség behatolt a Függetlenség terére, és visszafoglalta a tér egy részét.

A jelentős erővel felvonuló hatóság pajzzsal szorította vissza a tüntetőket, a torlaszokat és sátrakat a tér érintett részén lerombolták. A rendőrök - akik egy bírósági döntésre hivatkozva cselekedtek - nyugalomra szólították a helyszínen tartózkodókat. Egy rendőrségi szóvivő azt mondta, hogy az akció célja a tér átjárhatóságának biztosítása, és ebben szerinte az önkormányzat illetékes szolgálatai is közreműködnek.

A tüntetők igyekeztek megakadályozni a rendőrségi műveletet. A téren tiltakozók közül többen az ukrán himnuszt énekelték, imádkoztak, és gyertyát emeltek a levegőbe.
Az akcióra annak ellenére került sor, hogy a városban tartózkodik a kormányoldal és az ellenzék között közvetíteni próbáló európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton, valamint az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkár-helyettese, Victoria Nuland is.

Az EU ukrajnai delegációja közleményt adott ki, amelyben felszólította az ukrán hatóságokat: akadályozzák meg, hogy civilek ellen erőszakot alkalmazzanak. Facebook-oldalán Ashton szomorúságát fejezte ki, hogy a rendőrség békés emberek ellen fordult erővel.

Aggodalmát fejezte ki Carl Bildt svéd külügyminiszter is, aki egy közösségi oldalon kiemelte: Ukrajnát nem az elnyomás viszi előre, hanem a reformok.

Janukovics elnök még kedden bejelentette, hogy delegációt küld Brüsszelbe a tárgyalások folytatására az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás megkötése érdekében. Ígéretet tett arra is, hogy a november 30-i diáktüntetés brutális szétoszlatásában részt vevő rendfenntartókat a vizsgálat idejére felfüggesztik a munkavégzés alól. Arra kérte továbbá a főügyészt, hogy a letartóztatott tüntetők közül eresszék szabadon azokat, akik "nem követtek el súlyos bűncselekményt".

Egy kárpátaljai résztvevő személyes véleménye

A 25 éves fiatal kárpátaljai nő csalódottan jött haza Kijevből. Lelkesen, meggyőződésből, önszántából ment - és kiábrándultan jött haza három napi részvétel után. Ami tapasztalt, szerinte nem más, mint a tömegek hatalmi érdekből történő manipulálása. A tömegben állók ezrei-tízezrei-százezrei szerinte sokkal inkább tétovák, semmint elszántak. A jóval kevesebb hangadó épp ellenkezőleg, de a jövőre vonatkozói elképzeléseik inkább csak politikai szólamokban, jelszavakban, illetve vágyképekben öltenek testet. Hogy milyen úton-módon lesz majd Európa itten, arra nézve nem hallott olyan érveket, amelyek meggyőzték volna legalább arról, hogy még egy napig maradjon. Arról is beszámolt, hogy a lakossági szolidaritás viszont példás, forró teát, kekszet, egyéb ételt-italt folyamatosan hoznak a térre a spontán támogatók.

 

Egy cikkből

 mi a jó/rossz ebben a kárpátaljai magyaroknak? Nem jó nekik ebben semmi. 2004-ben a narancsosok ígértek fűt, fát, virágot, és egyetlen ígéretüket sem tartották be, mi több, oroszellenes intézkedéseik jó része nem kis mértékben rajtuk is csattant, majdhogynem felszámolták az anyanyelvi oktatást is. Aztán jöttek a régiósok, és oroszbarát jogszabályaik egy részének mellékhatásait a magyarok is élvezhették. A paradoxon hibátlan: ki kellene állniuk Európa mellett, de nem tehetik. Hogy is tehetnék, amikor a Szvoboda például a legszívesebben még az országból is elkergetné mind a 150 ezrüket? Várni kell. Sokkal rosszabb hátha nem lesz. 

Ukrajna: mi ez a balhé itt a szomszédban?

És a legfrissebb hír:

A belügyi csapatok és a Berkut kommandó megkezdte a kijevi városi tanács épületének felszabadítását. Az épületet a tüntető ellenzék foglalta el.

Az épülethez három autóbusz érkezett, amelyből sisakot és golyóálló mellényt viselő kommandósok rontottak be az épületbe.

Az ukrán belügyminisztérium azt állítja, hogy a tüntetők könnyfakasztó gázt alkalmaztak, vízzel öntötték le a városi vezetés épületének ablakaiból a rendőrség munkatársait.

 

Egyelőre marad a kormány

MTI-hír, 2013, dec 3. délután: Marad hivatalában a Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány, miután a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot kedden a parlamentben. A négyszázötven tagú törvényhozásban csupán 186 képviselő támogatta az előterjesztést.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnöktől a kabinet menesztését.
*

Ara-Kovács Attila friss értékelése a Magyar Narancsban:

Mi történik Ukrajnában?

A megmozdulások dinamikája még nem érte el azt a fokot, ami átlendíthetné az ukrán társadalmat a jelenlegi holtponton, de már meghaladta azt a mértéket, amit sem Moszkva, sem Washington, sem pedig Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül. Bár a lényeges dolgoknak nyilvánvalóan Ukrajnában kell eldőlniük, de a világ már nem tekinthet úgy rájuk, mint egy kívülálló.  >>tovább

Forradalom? Államcsíny? Országszakadás? - Kijev forrong

Sokak szerint a látszat ellenére az, ami Kijevben történik, már nem Ukrajna EU-közeledéséről szól. A kormány döntése, hogy megszakítja az integrációs folyamatot és inkább Moszkva felé nyit, csupán felszínre hozta egyfelől az ország belső megosztottságát, másfelől az évek óta tartó hatalmi harcot a belpolitika jelentős erői, érdekcsoportjai között.

Egyes külföldi megfigyelők szerint Ukrajnában forradalom bontakozik ki, amelynek tétje már elsősorban nem az uniós társulás, hanem a kormány megdöntése. A feszültséget a belföldi orosz−ukrán ellentét is fokozza − a Krímből már katonai segítséget kértek Putyintól.

December 3-án reggel feszült helyzet alakult ki az ukrán parlament előtt, miután a Kijev központjában tüntetők néhány ezres csoportja átvonult a parlamenthez, de útjukat elállta mintegy kétszáz rohamrendőr.

A napok óta hatalomváltást és Ukrajna európai uniós integrációjának folytatását követelő demonstrálók azért vonultak a Függetlenség teréről a törvényhozás épületéhez, hogy jelenlétükkel támogassák a kormány menesztését célzó ellenzéki kezdeményezést. A parlament a tervek szerint ma tárgyalja a Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

A tüntetők egy másik csoportja eközben ismét a kormány épületét vette blokád alá, ahogy azt tegnap is tette.

Mint tudható, az ellenzék és a tüntetők napok óta már nemcsak az unióval való társulási szerződésről felfüggesztett tárgyalások folytatását követelik, hanem sokkal hangsúlyosabban a kormány és az államfő távozását, előrehozott parlamenti és elnökválasztást is. Kétséges, hogy a tüntetők megfogadják Azarov miniszterelnök bölcs tanácsát, miszerint ha valóban a nemzeti érdekeket akarják védeni, akkor menjenek vissza dolgozni és tanulni, mert a politikai instabilitás árt a hrivnya árfolyamának és az ukrán gazdaságnak. Miközben ismét hangsúlyozta a kormány európai elkötelezettségét, a TSN televíziónak adott interjújában elmondta: Janukovics elnök még ebben a hónapban Moszkvába utazik, hogy kidolgozzák a felek közti új gazdasági együttműködés menetrendjét.

A moszkvai televízió által megkérdezett orosz szakértők szerint a tiltakozások mögött ugyanazok az erők állnak, mint a narancsos forradalom mögött: az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO, Ukrajna pedig belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, hogy szombaton Kijevbe érkezett több lengyel ellenzéki politikus és európai képviselő.

Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben kiéleződnek az ellentétek a sokmilliós orosz kisebbség és moszkovita ukrán valamint a nacionalista érzelmű ukrán többség között. Ez akár az ország kettészakadásához vezethet, főleg, ha esetleg Moszkva beavatkozik.

Viktor Janukovics elnök tévéinterjúban próbálta csillapítani az indulatokat: "Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál".

Mikola Azarov kormányfő úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak.

"Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" - fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá".

Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető".

"Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová" - szögezte le a kormányfő.

Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve".

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Úgy vélte, hogy az ellenzéki akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz, ugyanis szerinte az ellenzékiek közül "senki sem vette a fáradtságot", hogy mélyebben megismerje az EU és Kijev társulási szerződését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást.

A washingtoni Fehér Ház elfogadhatatlannak minősítette a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, és felszólította Kijevet, hogy tartsa tiszteletben az ukránoknak a szólás és a gyülekezés szabadságához való jogát. "Elfogadhatatlan, hogy a kormányzati hatóságoknak szombat reggel Kijevben erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen" - jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője.

Forradalmi helyzet Kijevben

Élessé kezd válni a helyzet Kijevben. Miután az ukrán kormány leállította az EU-hoz való közeledést, helyette az Oroszország felé történő nyitást helyezve kilátásba, országszerte tüntetések kezdődtek. A fővárosban több összecsapásra is sor került.

Nézd ezt is:

Egyenes adás a kijevi Majdanról (Függetlenség tere) - EU-tüntetés

Megbénult az ukrán főváros központjának közlekedése vasárnap, miután hatalmas tömeg vonult utcára Ukrajna EU-integrációját és az ország vezetőinek távozását követelve.

Több százezren követelik Kijevben Európát

(MTI/HVG)

A délutáni becslések már 200-700 ezer közé tehető a demonstrálók létszáma.
Az elnöki hivatal épülete előtt feszültté vált a helyzet, miután ismeretlenek - akikről nem tudni, hogy tüntetők vagy provokátorok - buldózerrel próbálták áttörni a rendőrségi kordont. A rohamrendőrök könnygáz- és hanggránátokat vetettek be a támadók ellen, akik válaszul tűzijáték-rakétákat, köveket, botokat dobáltak a rendfenntartók felé.



A belügyminisztérium közlése szerint több mint száz rendőr és néhány támadó megsérült. Az elnöki hivatal bejáratához vezető utat a rendőrök fémkorlátokkal és buszokkal torlaszolták el. Az elnöki hivatalnál tüntetők két csoportra oszlottak: az egyik oldal próbálja visszaterelni békés mederbe a tiltakozást, és a rendőrök védelmére kelt, a másik viszont újra és újra támadásba lendült.

Az ellenzéki vezetők szerint provokátorok szították a feszültséget a demonstrálók és a rendvédelmi szervek munkatársai között az elnöki hivatalnál. Vitalij Klicsko arra szólította fel a tüntetőket, hogy ne engedjenek a provokációknak.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője a Függetlenség terén tüntetők előtt kijelentette, hogy nemzeti ellenállási parancsnokságot hoz létre az ellenzék Kijevben, amely koordinálni fogja a megmozdulásokat.

Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke fegyelemre intette a Függetlenség teréről más helyszínekre vonuló tüntetőket, arra kérve őket, hogy ne cselekedjenek a megmozdulás szervezőinek utasításaival szemben. "Forradalom!" felkiáltással zárta beszédét, amelyet a tömeg vele együtt skandált tovább.

Az ellenzéki vezetők általános sztrájkra szólították fel az egész országot, Viktor Janukovics elnököt pedig lemondásra. Személyesen őt tartják felelősnek ugyanis azért, hogy nem jött létre az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás a héten Vilniusban, az unió keleti partnerségi csúcsértekezletén.

Nap közben a tüntetők egy csoportja behatolt a fővárost irányító adminisztráció épületébe, és elfoglalta annak első szintjét. A városházába behatolók között sok, maszkot viselő férfi volt, akik a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái. Magyarázatuk szerint arra kell a helyiség, hogy a demonstrálók megmelegedhessenek. Az elnöki hivatal közelében lévő Szakszervezetek Házát is elfoglalta egy csoport tüntető, zömében szintén Szabadság párti aktivisták.

Vasárnap vidéken is voltak EU-párti megmozdulások, még a főként orosz ajkúak és Janukovics-pártiak lakta városokban, így a kelet-ukrajnai Donyeckben és az ország déli részén lévő Odesszában, valamint Szimferopolban is.

Egyenes adás a kijevi Majdanról - EU-tüntetés

Előzmények:

Tömegverekedés az EU-párti tüntetésen Ukrajnában

2013. nov. 29. Tömegverekedés tört ki péntek éjjel az EU-párti tüntetésen részt vevők és a rohamrendőrök között Kijev főterén. 

A verekedésben több százan vettek részt, köztük mintegy kétszáz rohamrendőr, valamint sportos megjelenésű, vélhetően provokátorok és EU-párti aktivisták. Utóbbiak állítják, hogy a sportos kinézetű férfiak kezdeményezték a verekedést. Feltételezések szerint a valószínűleg küzdősportokkal foglalkozókat felbérelték, hogy erőszakot szítsanak az EU-pártiak demonstrációján. Pénteken a belvárosban nagy számban láttak hozzájuk hasonlókat csoportokban gyülekezni.

A Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt Twitter-oldalán közzétett információ szerint a rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal támadtak.

A demonstrálók tömegével menekültek el a térről. Helyszíni jelentések szerint a Reuters fotóriportere, Gleb Garanics fejsérülést szenvedett, a Függetlenség terén demonstrálók nyújtottak neki elsősegélyt. A brit hírügynökség munkatársán kívül a nap folyamán egy ukrán tévé riportere szenvedett komolyabb sérülést az arcán, amikor őt és operatőrét a kormány és a parlament épületével szembeni parkban gyülekező sportos alkatú férfiak megtámadták.

Kora este, a demonstráció tetőpontján becslések szerint 20-30 ezren voltak a téren. Éjjelre már alig néhány százan maradtak.

Még korábban: 2013. nov. 28:

Több tízezren gyűltek össze Kijev központi terén,

hogy tovább követeljék Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírását csütörtökön, az EU vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletének első napján.

A tüntetőkhöz mintegy 10 ezer sztrájkoló egyetemista csatlakozott, akik a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemnél gyülekeztek, és onnan vonultak oszlopokban a Függetlenség terére. Helyszíni beszámolók szerint délután a demonstrálók a téren és a járdákon már nem fértek el, ezért a rendőrség lezárta a forgalom elől az oda vezető főutat, a Hrescsatyikot az egyik irányba, és erre a területre engedte a tüntetőket.

A megmozduláson pártzászlókat nem látni, csakis nemzeti lobogókat és uniós zászlókat. Az egyetemisták a nemzeti színű zászlóikra ráírták annak az oktatási intézménynek a nevét, amelyben tanulnak. A napokban megállapodtak a demonstrálók, hogy pártsemlegessé teszik az európai integrációt támogató megmozdulásokat. A tüntetés békés mivoltát hangsúlyozandó a mostani tüntetés fő jelszava "a mi erőnk az erőszakmentesség" lett.

Kijevben és több ukrán városban egy hete tartanak szünet nélkül az EU-párti megmozdulások. Múlt vasárnap és hétfőn az ukrán fővárosban többször is összecsaptak egymással a tüntetők és a rohamrendőrök. Utóbbiak könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik egyes források szerint botokkal és fémrudakkal támadtak. A hatóságok és a demonstrálók egymást vádolták erőszak alkalmazásával.

A Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány egy hete - az ukrán lakosság és az Európai Unió számára is meglepetésként - leállította a társulási megállapodás aláírásának felkészülési folyamatát. Közösségi portálokon keresztül szerveződve még aznap este kivonultak a kijeviek a belvárosba tüntetni a kormány döntése ellen.

Elutasította az EU-közeledést az ukrán kormány

Az ukrán kormány leállította az EU-társulási folyamatot

Blogunk kiemelt figyelemmel kíséri - kísérte - Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledésének a fontosabb mozzanatait. Most, úgy tűnik, már csak az Oroszországhoz való újbóli közeledés megfigyelésére lesz módunk. Egy újonnan elfogadott kormányrendelet szerint ugyanis a nagy nyugati idegen helyett a nagy keleti testvérhez kíván közeledni. A részletek alább, de nézzünk előbb néhányat az előzményekből:

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

Rábólint-e Putyin Ukrajna EU-társulására?

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint...

Ukrajna és az EU-s társulás

Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja

Ukrajna EU-társulásának esélyei

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést

Ukrajna és az EU-s társulás

A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata. 

Most pedig lássuk a friss hírt az MTI és az Origó nyomán:

Az EU helyett Oroszországot választja Ukrajna

Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.

A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében "felújítja az aktív párbeszédet" Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.

Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.

Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.

Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julia Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét.

Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna "folytatja útját az európai integráció felé".

Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
hirdetés

A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.

Putyin rábólint Ukrajna EU-társulására?

A témáról blogunkban korábban:

• Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz
• Ukrajna és az EU-s társulás  
• Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt
• Oroszország elveszti Ujrajnát?
• Ukrajna és az Európai Unió

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a moszkvai vezetés kész arra, hogy Kijevvel kormányszinten megbeszélje az Ukrajna és az EU közötti társulási egyezmény aláírásából fakadó kockázatokat. Ez ugyan még egyáltalán nem jelenti azt, hogy áldását adta volna a volt szovjet köztársaság végleges nyugati orientációjára, mégis barátságos, megengedő gesztusként értékelik a mértékadó politológusok.

Ukrajna korábban több alkalommal javasolta, hogy konzultációkat folytassanak, azon kérdések és félelmek megoldására, amelyek az orosz félnél jelentkeznek a társulási egyezmény aláírása és az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelmi övezet létrejötte miatt - hangoztatta az ukrán külügyminisztérium. Putyin azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióval való szabadkereskedelmi övezethez árthatna ugyan az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatoknak, ám politikai téren nem jelentene problémát.

Az orosz elnök egy másik alkalommal arra mutatott rá, hogy Oroszország egy ilyen szövetség megkötése esetén kénytelen lesz a piaca védelmére intézkedéseket hozni. Egyben jelezte, hogy Oroszország javasolta Ukrajnának, kormányszinten folytassanak konzultációt a szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozás előtt.

Ezek ismeretében okkal figyeli fokozott várakozással mind a világ közvéleménye, mind az érintett Ukrajna érdeklődő lakossága a fejlményeket.

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Az Ukrajna Blog már több ízben foglalkozott Ukrajna és az EU kölcsönviszonyával, legutóbbi cikkeink ebben a témában: Ukrajna és az EU-társulás, illetve: Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt. Mostani összeállításunk az érintett témát több szempontból járja körbe.

Nészavazás az EU-közeledésről

Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

A felmérésben részt vett válaszadók mindössze 10 %-a bízná a döntést az államelnökre vagy a Legfelsőbb Tanácsra (parlamentre). Az adatokból kiderül, hogy az ukrajnai közvélemény egyelőre támogatja az ország európai közeledését.

Viktor Janukovics ukrán államfő pedig tehet-e mást, mint egyetért a népakarattal. Korábban is azt nyilatkozta, hogy ha elérkezik az idő, akkor az ukrán lakosság népszavazáson dönthet majd arról, hogy az ország az Európai Unióhoz csatlakozzon-e vagy inkább Oroszország felé közeledjen. Tény, hogy a döntés hosszútávon meghatározza majd Ukrajna jövőjét - mind a politikai, mind a gazdasági színtéren. Azt azonban, hogy mikor kerülhet sor a referendumra, egyelőre az államfő sem tudta megmondani.

Mértékadó kijevi politológusok szerint az európai integráció teljes összefogást igényel az országban. Társadalmi szerződésre vagy legalább nagy mérvű konszenzusra van szükség a kormánypárt, az ellenzék és a társadalmi szervezetek által képviselt széles civil rétegek között is. Ami egyelőre meg is van, ugyanis a kommunista párton kívül valamennyi parlamenti erő kiáll az európai közeledés mellett.

Az eredeti tervek szerint Brüsszel novemberben, Vilniusban az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóján írná alá a társulási szerződést Kijevvel. 

Visegrádi tárgyaqlások Ukrajna EU-társulásáról

Nemrégiben a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - külügyi tárcáinak igazgatói kétnapos látogatást tettek az ukrán fővárosban, ahol tárgyalópartnereikkel Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás november végi aláírására való felkészülés állásáról folytattak eszmecserét.

"A visegrádi csoport Ukrajna barátja, látogatásunk üzenete ezt támasztotta alá" - tájékoztatott Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója.

A külügyi igazgatók barátilag felhívták a figyelmet azonban arra: ahhoz, hogy a november 28-29-i vilniusi EU-csúcsértekezleten aláírják a megállapodást, Kijevnek teljesítenie kell még azokat a politikai feltételeket, amelyet az európai közösség számára meghatározott. Ezek közül a legfontosabbaknak az ügyészséget és a választójogot érintő törvények módosítását, valamint a szelektív igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályok eloszlatását emelték ki.

"Mi, visegrádiak gyakorlatilag üzenetközvetítők voltunk. Azt kívántuk jelezni, hogy több európai fővárosban vannak kérdőjelek, de szeretnénk azt is elérni, hogy Ukrajna az üzenetünket megértve végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyekkel a még meglévő európai szkepszist sikeresen eloszlathatják" - fejtette ki Takács Szabolcs.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a vilniusi csúcs lesz döntő jelentőségű, hanem azt megelőzően az Európai Unió külügyminisztereinek október 21-i tanácsülése, amelyen már érdemi döntések születhetnek Ukrajna európai uniós közeledése kapcsán.

Elmondta, hogy ukrán részről köszönettel fogadták a visegrádi csoport pozitív hozzáállását Ukrajna európai integrációs törekvéseihez. Kifejezték továbbá azt is, hogy értik, milyen erőfeszítéseket kell tenniük még a vilniusi csúcsértekezletig.

Kiemelte, hogy Magyarország nyáron kezdődött visegrádi elnöksége alatt a V4 külügyi politikai igazgatóinak első közös külföldi útja Ukrajnába vezetett, amit üzenetértékűnek nevezett.

Kijevben Andrij Olefilov külügyminiszter-helyettessel, Vjacseszlav Vacjukkal, az ukrán külügyi tárca politikai igazgatójával és Jevhen Burkattal, Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának külügyi részlegvezetőjével folytattak megbeszéléseket, továbbá találkoztak társadalmi szervezetek és kutatóintézetek vezetőivel, akiktől az ország belső helyzetéről kaptak tájékoztatást.