Autonóm Kárpátalja? Visszacsatolás?

A rendszerváltás közepette a kárpátaljai magyarságot az autonómia-vita osztotta meg elsőként. Persze akkor - 1990-ben, 91-ben - ez nem a teljes területre, hanem csupán egy Beregszász-központú magyar autonóm körzetre vonatkozott.  A beregszásziak akarták, akik kívülrekedtek volna, azok nem: ez volt az első töréspont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) addig egységes tagságán belül is. Aztán 1991-ben Ukrajna függetlensége ügyében országos népszavazást tartottak, a kárpátaljaiak területük autonómiája ügyében is szavazhattak. Bár az autonómia erős többséget kapott, az ukrán törvényhozás sem ezután, sem azóta még csak napirendre sem tűzte a kérdést.

Kárpátalja autonómiája valósággá válhat

forrás

Nyikolaj Sztaroszta, a Kárpátaljai Népi Parlament (NRPR) társadalmi szervezet vezetője közölte, hogy a kárpátaljai ruszinok a Legfelsőbb Rada képviselőihez és Janukovics elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy tegyenek eleget az 1991-es népszavazás követelményének, és adjanak autonómiát Kárpátaljának.

Nem vezet-e egy ilyen lépés az ország felbomlásához vagy föderalizálásához? Kirill Frolov a FÁK Intézet elemzője fejti ki ezzel kapcsolatos véleményét:

Teljesen igazságosnak tekintem a ruszinok követelményét. De függetlenül attól, hogy mely államban voltak ruszinok – Magyarországon, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Csehszlovákiában – mindig vonzódtak Oroszországhoz, mint a rokonállamhoz. Dmitrij Szidor esperes, a Moszkvai Patriarchátus papja ma a ruszinok lelki vezetője, aki jogaikért harcol. Arról híres, hogy jelzálogba adta lakását, és Ungvár központjában nagy templomot és missziós központot építtetett. De elítélték. Miért? A szeparatizmusért, azért, hogy követelte a lakosság 72 %-a akaratának teljesítését. Ezek a lakosok 1991-es népszavazáson Kárpátalja autonómiájára szavaztak. Alááshatja-e az autonómia a politikai helyzetet a térségben? Pont fordítva - csak stabilizálja azt. Hiszen az itt élő etnikai csoportok hangulata szögesen ellentétes. A ruszinok nem akarják, hogy bármi közük legyen az Euromajdanhoz.

Mennyire reális ma, éles válság idején, Kárpátalja autonómiájának a gondolata? Mihail Pogrebinskij a kijevi Politikai és Konfliktuskutató Központ vezetője fejti ki az ezzel kapcsolatos véleményét:

Aktívabb lett a ruszinok egy bizonyos része. Ezek nem az egész régiót, hanem csak a nemzeti közösségüket képviselik, és nagyon régóta síkraszállnak autonómiáért. Nem mondanám, hogy kezdeményezésük ürügyül szolgálhat az ország felbomlásához. Csak azért, mert követelésük teljesítése jelenleg nem valószínű, bár ruszinok motívumai érthetőek. Nem akarják, hogy régiójukat Galícia tartsa ellenőrzés alatt, az a körzet, ahol virágzik az ukrán nacionalizmus, ahol ezekben a napokban elfoglalják a helyi közigazgatás épületeit. Ruszinok tartanak attól, hogy radikális nacionalisták kerülnek hatalomra, akik Ukrajna ellenségének tartják őket.
Ami pedig az autonómiához való jogot illeti, elvileg ez valósággá válhat az új Alkotmányban, amely szélesebb jogokat kell hogy biztosítson nem csak a régióknak, hanem etnikai kisebbségeknek is. De egyelőre ez nincs meg. A ruszinok aktivitása objektíven ösztönzi az állami berendezkedés változtatását, az új alkotmány bevezetését, mert mint kiderült, a régi olyan rendetleséghez vezethet, amilyet ma látunk...

Mi van, ha szétesik Ukrajna?

forrás

Nincs semmilyen általános szabály arra, hogy egy ország hogyan szakadhat szét, az egyetlen elvárás az, hogy ez békés úton következzen be. Jugoszlávia felbomlásakor Brüsszel és Washington szerette volna a folyamatot békés mederben tartani, de erőfeszítéseik sikertelenek maradtak.

Az Európai Közösség később már csak a fegyveres konfliktus mielőbbi befejeződését próbálta elősegíteni. Kidolgozott néhány elvet, amelynek alapján kész volt elismerni az újonnan függetlenné vált államokat. Ezek közé tartozott például az emberi jogok, ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Egy másik elv értelmében egy tagköztársaság kiválásához a lakosság általános egyetértése szükséges, amit népszavazás fejezhet ki a legjobban. Egy új állam elismeréséről egyébként minden ország önállóan dönt, és ebben szabad keze van. Valaki Koszovót hozta példaként: Magyarország, és az EU tagjainak többsége – Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus kivételével – elismerte az államot, de például Ukrajna vagy Oroszország nem.

Magyarország térképe Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után

Kárpátalja visszacsatolása?

„Az ukrán válság könnyen teremthet olyan történelmi lehetőséget, amely megnyugtatóan és akár véglegesen is rendezheti a kárpátaljai magyarság helyzetét” – idézte az MTI a párt közleményét. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke szerint a Fidesz nem ismerte fel a lehetőséget. A hétvégén tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián „Martonyi János külügyminiszter Ukrajna területi épségéért aggódott, miközben a visegrádi négyek miniszterelnökeinek közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor egyetlen szóval sem említette a kárpátaljai magyarságot”.

Szávay Gyöngyösi Mártonnal közösen a múlt héten levélben fordult az Országgyűlés Külügyi, illetve Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökeihez, a két bizottság együttes, zárt ülésének összehívását kezdeményezve. Ezen az ukrajnai belpolitikai fejleményeket és a 120 ezres kárpátaljai magyarság helyzetét tárgyalják meg. A javaslat nyomán az ülésre csütörtökön kerül sor.  A Jobbik szerint egy ötpárti delegáció megalakítására van szükség, amely Kárpátaljára utazva tájékozódna a helyzetről.
Valamit vissza?

„Bevonulhatunk persze megint Ukrajnába, ha Magyarország történetesen ismét agressziót szeretne elkövetni.” Valki szerint az ENSZ-alapokmány erőszaktilalmának legsúlyosabb megsértése lenne, ha valaki „segítséget nyújtana” az ottani magyar közösségnek. Ezt egyébként sok más tényező mellett NATO-tagságunk is kizárná. A NATO integrált védelmi rendszere nem tesz lehetővé semmilyen egyoldalú katonai lépést.

Jellemző például, hogy a magyar légtér megsértése esetén Olaszországból érkezik a parancs a Gripeneknek, hogy szálljanak fel, és fogják el a repülőt. Ugyanez vonatkozik a szárazföldi erőkre is, tehát a magyar hadsereg önállóan mozdulni sem tud.

Függetlenül attól, hogy milyen természetű a konfliktus, polgárháború zajlik-e, fegyveres erő kizárólag az adott ország engedélyével vagy az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján lépheti át az országhatárokat. Ezen kívül minden más agressziónak minősül, és azonnali szankciókat vonna maga után. Tökéletesen téves az a gyakran hallható feltételezés, hogy az államoknak joguk lenne „humanitárius intervenció” végrehajtására, ha egy másik országban az emberek nagyobb csoportjai közvetlen veszélybe kerülnek. Az ilyen helyzeteket is csak a Biztonsági Tanácsnak értékelhet, és csak ő dönthet a beavatkozásról. Ezt a tételt 2005-ben az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszaka is teljes konszenzussal erősítette meg.

____________________________

pr cikk - tisza forrás