Jacenyuk munkában, Kárpátalján útlezárásokkal tiltakoznak a mozgósítás ellen

Nem kell amiatt aggódnunk, hogy munkanélküli marad. Múlt heti lemondása után július 28-án ismét munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, holott közben már egy ideiglenes kormányfő is kinevezést kapott. Két miniszterelnök is kevés azonban az országra szakadt problémák megoldására. Kárpátaljéán például lakossági tiltakozások történtek a mozgósítás ellen: főleg az aggódó anyák és feleségek közutakat blokkoltak megyeszerte.

Jacenyuk - állítása szerint - az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe.

A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint, hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni. "Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek" - jegyezte meg a kormányfő.
Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt.

Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására. Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért - több hónapon át tartó - hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után.

Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a kelet-ukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról. A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé. A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk lemondásának kérdését, következő plenáris ülésére pedig csak augusztus 12-én került volna sor, ha a házelnök nem hívott volna össze rendkívüli ülést e hét csütörtökre.

Elemzők szerint a kormányválság mögött az államfő és a miniszterelnök mögötti pártok között kialakulóban lévő érdekellentétek, választási esélynövelési szándékok állnak. A Haza párt jelenleg nem túl népszerű, így nem érdeke, hogy mihamarabb sor kerüljön az előre hozott parlamenti választásokra, Jacenyuknak pedig a lemondás lett volna talán a megoldás arra, hogy maradjon némi esélye fennmaradni a politikai életben.

Tüntetők útlezárással tiltakoznak a mozgósítás ellen kárpátalján

Ungvár, 2014. július 29., kedd (MTI) - Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.


A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.


A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.

A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán-szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.

Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.

Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.

Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.

Ilosván (Irsava) hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.

A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltotta ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján.

Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.

A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.

A kárpátaljai tiltakozásk helyszínei:

 

Frissítés:

A Munkácsi járásban ideiglenesen felfüggesztették a részleges mozgósítást

 – jelentette ki  Olekszandr Moskovszkij alezredes, a Munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság katonai biztosa.

Az alezredes elmondása szerint a hadkiegészítő parancsnokság és a városi hatóságok  képviselői kompromisszumot kötöttek a kárpátaljai részleges mozgósítás kérdésében – írja a Mukachevo.net internetes hírportál.

Az alezredes elmondta, hogy a terrorellenes műveletek zónájába senkit sem küldtek és a közeljövőben nem is fognak oda senkit sem irányítani.

Mint korábban azt hírül adtuk, az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a  tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.

Nincs szomorúbb a háborúnál

Két összefüggő hír... Értelmetlen halál, értelmetlen harcba indulás. Egy csőd szélén táncoló ország halálba küldi honpolgárait, hogy előbb éhezzenek, aztán elessenek - és az országos krízis még nagyobb legyen.   

Az ukrajnai polgárháború első kárpátaljai áldozata

Utolsó útjára kísérték június 16-án Beregszászban Popovics Rolandot, a kelet-ukrajnai terrorelhárítási műveletek során életét vesztő beregszászi fiatalembertől a Művelődési Ház épületében vettek végső búcsút. Olga Bidzilja, a Beregszászi Városi Tanács képviselőjének információi szerint mesterlövész végzett a részben magyar származású önkéntes deszantossal. A katona holttestét repülőgéppel szállították Harkivból Lembergbe, majd autóval vitték tovább a szülővárosába. Helyi vállalkozók nyújtottak anyagi támogatást a temetési költségekhez. A fiatalembert katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra.

Popovics Roland július 22-én töltötte volna be huszadik életévét.

Beregszász polgármesterének felhívása

Június 20-án a megyei területvédelmi zászlóalj 400 önkéntese közül ötvenen Ukrajna keleti régióiba indulnak, ahol harcok folynak. Az önkéntesek között öt beregszászi is van: Kulikovszkij Dmitro, Malimon Szerhij, Pacjuk Olekszij, Mahocs Sztepan, Gyakov Volodimir.

Mivel az önkénteseknek felszerelésre van szüksége, azzal a kéréssel fordulok mindenkihez, hogy lehetőség szerint június 19-ig nyújtsanak anyagi segítséget a megyei területvédelmi zászlóalj harcosainak, akiket nemsokára Kelet-Ukrajnába, a harci cselekmények övezetébe irányítanak majd.

A védőfelszerelés és egyenruha beszerzésére szánt adományaikat a város központjában felállított sátorban, illetve a városházán adhatják le, amely koordinálja az akciót. Kérem, csatlakozzanak ehhez! - tette közzé Facebook-oldalán Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

A magyar szervezetek Kárpátalján nem támogatják a szeparatizmust

Kárpátalja magyar szervezetei és egyházai nemrégiben terjedelmes nyilatkozatot tettek közzé az Ukrajnában kialakult válságra és egyes szélsőséges csoportok szeparatista törekeire reagálva. Ennek orszákos visszhangja lett.

A kárpátalji magyarok elítélik az Ukrajna területi egységének megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kollektív kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – írta 2014. március 3-án az Urjadovij Kurjer, az ukrán kormány hivatalos lapja. A cikk tartalmát az MTI tudósítása alapján ismertetjuk blogunkban.

Az újság ungvári tudósítója idézte azt a nyilatkozatot, amelyet közel 40 kárpátaljai magyar szervezet és a három történelmi egyház képviselői írtak alá a múlt pénteken Beregszászon, a kárpátaljai magyarság nemzetiségi és szabadságjogainak európai szintű biztosítását kérve az ukrán állam vezetőitől és Kárpátalja megye kormányzójától.

A cikk szerint Kárpátalja legnagyobb, mintegy 150 ezer főnyi magyar nemzeti kisebbsége kinyilvánította, hogy az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvű oktatási rendszer biztosítását igényli az ukrán állam részéről, de egyúttal azt is deklarálta, hogy szüksége van az államnyelv megfelelő szintű oktatására. A magyarok elvárják, hogy az ukrán állam az állami oktatási rendszer révén biztosítsa a feltételeket az ukrán nyelv elsajátításához – olvasható az írásban.
A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozata - írja a lap - válasznak tekinthető arra múlt heti tüntetésre, amelyen a cikk szerint a Jobbik hívei Kárpátaljának "önrendelkezést" követeltek, és a terület Magyarországhoz való "visszatérését" szorgalmazták Budapesten, a Külügyminisztérium épülete előtt.

A kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak nyilatkozatukkal kinyilvánították, hogy elítélik az Ukrajna területi integritásának megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – áll a cikkben, amely szerint a magyar külügy "határozottan elhatárolódott a Jobbik szeparatistáinak petíciójától", kiállt Ukrajna területi egységének megőrzése mellett, és nem ismerte el a Krím Ukrajnától való elszakadásáról döntő népszavazás legitimitását.
Az újság szerint a kárpátaljai magyarság lehetőségei irigylésre méltóak a többi ukrajnai nemzetiség számára, hiszen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer több mint ötven iskolát és több tucat óvodát számlál, a térségben rendszeresen megjelennek magyar nyelvű újságok és folyóiratok, vannak magyar nyelvű televíziós és rádióadások. Ennek tükrében meglepő a 40 magyar szervezet ukrán államhatalommal szemben megfogalmazott követelése a kettős állampolgárság elismerését illetően – fogalmaz az írás.

A lap idézi Valerij Luncsenkót, Kárpátalja kormányzóját, aki első hivatalos sajtókonferenciáján elmondta, hogy az ukrajnai megyében nem nyomják el a nemzetiségek, köztük a magyarok jogait. A cikk szerint a megye vezetője hangsúlyozta, hogy nagyon szoros az együttműködés Magyarországgal mind gazdasági, mind kulturális téren. Luncsenko kitért arra is, hogy a nemzetiségek kérdése közel áll hozzá, hiszen az édesanyja magyar, s azt szeretné, ha a soknemzetiségű Kárpátalja jó példával járna elöl az olyan ukrajnai régiók esetében, mint amilyen a Krím – írta az ukrán kormánylap.

Gajdos István kilépett a kormánypártból

Kilépett az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjából (PR) csütörtökön az ukrán parlament öt kárpátaljai képviselője, köztük Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, miközben Kárpátalján egymás után jelentik be feloszlásukat a párt szervezetei.

Közös nyilatkozatban jelentette be a PR parlamenti frakciójának öt kárpátaljai képviselője, hogy az Ukrajnában kialakult helyzet miatt kilép a pártból. A honatyák egyúttal felszólították a kárpátaljai képviseleti szervek régiópárti képviselőit, hogy kövessék a példájukat, mert – mint fogalmaztak – „egyetlen politikai párt sem ér annyit, mint az emberi élet” – adták hírül ellenzéki kárpátaljai hírportálok.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége szerdán nyilatkozatot tett közzé azzal kapcsolatban, hogy Gajdos István egy nappal korábban felszólalt az ukrán parlament előtt tartott hatalompárti tüntetésen. A KMKSZ erkölcstelennek és a kárpátaljai magyarságra nézve károsnak nevezte a hatalompárti parlamenti képviselő megnyilvánulásait, óvva intve attól, hogy azokat a kárpátaljai magyarság véleményeként értelmezzék. Gajdos ugyanis Viktor Janukovics ukrán elnököt a kárpátaljai magyarok nevében támogatásáról biztosító beszédet mondott.

Csütörtöki sajtójelentések szerint testületileg léptek ki a PR-ből a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) képviselői, s hivatalosan is feloszlott a párt megyei frakciója. Ugyancsak megszűnt az ungvári városi tanács PR-frakciója, és Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere, valamint Fegyir Vascsuk, az ungvári egyetem rektora is elhagyta a kormánypártot. Eddig a PR három járási szervezete jelentette be, hogy feloszlatta magát.

MTI

Rövid volt a tűzszünet, újabb halottak

Nem sokáig örvendhettünk annak, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök fegyvernyugvási megállapodást kötött február 19-én este az ellenzékkel, és megegyezett arról is, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Az államfő a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal - folytatott találkozója után kiadott közleményében azt írta: "a felek fegyvernyugvást jelentettek be, valamint a tárgyalások felújítását a vérontás megállítása, a helyzet stabilizálása és a civil béke érdekében".

A viszonylag békés éjszaka után azonban 20-án reggel a radikális tüntetők provokációját követően  újra összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendőrök hang- és villanógránátokat vetnek be ellenük, gumilövedékekkel lövik őket. A tüntetők pedig gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, valamint gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők “nyíltan” lőfegyvert használtak a rendőrök ellen. Eddig huszonhárom rendőr sebesült meg.

A radikális Jobb Szektor nevű csoport láthatóan nem tartotta be a tűzszünetet azzal az indoklással,  hogy Dmitro Jaros a csoport vezetője szerint a Jobb Szektor nem írt alá „semmilyen megállapodást.”

Az ukrajnai Helmnickij  megye belbiztonsági hivatalának (SZBU) épülete előtt tüntetők álltak, amikor az épületben lévők elkezdték belülről kitörni a bejárati ajtó üvegtábláit.
Bentről ezután váratlanul sorozatlövést adtak le. Lehet, hogy csak így akarták kitörni az alsó ablakot, de a lövedékek több embert eltaláltak. Egy nő meghalt, többen megsérültek. A tüntetők ezután trolikat toltak a bejárat elé. 

Ukrajna: kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát

Forrás: MTI

Kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát az ukrán főváros központjában. A miniszterelnöki hivatal egyik illetékese közölte: a kormánypalota dolgozói azt az utasítást kapták, hogy hagyják el az épületet.
Ugyanezt az utasítást kapták a parlament épületének dolgozói is, és a képviselőkkel együtt már távoznak is a törvényhozásból. Evakuálják továbbá a parlament közelében lévő Kijev szálloda vendégeit és dolgozóit is (ebben szállodában laknak a parlamenti képviselők a plenáris ülések idején).

A tüntetők csütörtök délelőtt eljutottak az ukrán parlament épületéig, a rendvédelmi erők visszavonultak, ezután megkezdték az épület evakuálását. A demonstrálóknál állítólag éles lőszer van. A Majdanon (A Függetlenség terén) a tüntetők egyes hírek szerint foglyul ejtették a Berkut különleges rendőri erők egy csoportját. Laurent Fabius francia külügyminiszter a délelőtt folyamán Kijevbe érkezett, és találkozott az ellenzék vezetőivel.

Az ellenzék délutánra rendkívüli ülésre hívta a parlamenti képviselőket

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői felszólították csütörtökön az ukrajnai parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre.

Az Eszpreszo ukrajnai internetes tévé élőben közvetítette a tüntetők üzenetét, akik a kijevi központi téren lévő emelvényről kérték erre a honatyákat. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Bomlásnak indult az ukrán kormánypárt Kárpátalján

Kilépett az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjából (PR) csütörtökön az ukrán parlament öt kárpátaljai képviselője, köztük Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, miközben Kárpátalján egymás után jelentik be feloszlásukat a párt szervezetei.

Elnöki hivatal: több tucat halálos vagy sebesült rendőr áldozat

Rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban - tájékoztatott csütörtökön az ukrán elnöki hivatal, a tüntetőkre hárítva a felelősséget a vérontásért.

A hivatal szerint a fegyvernyugvás ellenére "radikális" tüntetők csoportokba verődve támadtak rá a rohamrendőrökre reggel 9 órakor. Lőfegyvereket használnak, így mesterlövész-fegyvereket is. "Azért lőnek, hogy öljenek" - áll a közleményben.

Közben a Reuters szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, és mindnyájan civilek.

Már tizenöt halottról tud a brit hírügynökség

Már tizenöt halottról adott hírt a Reuters helyszíni kijevi tudósításában. A brit hírügynökség fotóriportere, Vaszilij Fedoszenko szerint tizenöt, takaróval lefedett holttest hever az utcán a kijevi Függetlenség tér (Majdanon) két oldalán. Fedoszenko szerint a halottak mindnyájan civilek.

Az UNIAN ukrán hírügynökség viszont azt közölte, hogy legalább heten haltak meg a csütörtöki zavargásokban, és mindnyájan középkorú férfiak. A hét halott közül haton nyaki lövés látható, ami a tüntetők szerint arra utal, hogy rendőrségi orvlövészek végeztek velük.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint a csütörtöki összetűzésekben egy rendőr halt meg és 29 megsebesült.

Éleződik a helyzet

A "fegyvernyugvás" ellenére újra éleződik a helyzet Kijevben: az Eszpresszo ukrán internetes televízió helyszíni élő adása szerint a városközpontban csütörtök reggel ismét összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendfenntartó erők hang- és villanógránátokat vetettek be, gumilövedékekkel lőtték a tömeget.

A főváros főterén robbanások hallatszottak és sűrű fekete füst gomolygott. A tüntetők gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A kijevi főtéren, a Majdanon lévő tüntetőket és a sebesülteket ellátó orvosi csoportok mozgását hangosbeszélőkből koordinálják, arra figyelmeztetik őket, hogy orvlövészek jelentek meg a környékbeli épületek tetőin.

Helyszíni beszámolók szerint a rohamrendőrök a délelőtti órákban elkezdtek kivonulni a központi térről, de a tiltakozó akció irányítói hangosbeszélőkből arra figyelmeztetik a tüntetőket, hogy ez csupán taktikai visszavonulás, és újabb rendőri roham várható.

Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a rohamrendőri osztag, a Berkut egyes tagjai átállnának a tüntetőkhöz, ha szavatolják a biztonságukat. Ezt más forrásokból egyelőre nem erősítették meg.

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét csütörtökön a brit külügyminisztériumba a súlyos kijevi erőszakcselekmények miatt. A brit külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint Vologyimir Handogij nagykövetet David Lidington európai ügyekért felelős államtitkár tájékoztatta arról, hogy a brit kormány rendkívüli aggodalommal értesült a csütörtökön történt további erőszakos cselekményekről és az újabb halálesetekről.

Lidington közölte az ukrán diplomatával, hogy London elfogadhatatlannak tartja a Függetlenség terén összegyűlt békés tiltakozók elleni fellépést.

Előző este David Cameron brit miniszterelnök külön nyilatkozatban tett alig burkolt utalást arra, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő felelősségre vonásra számíthat az erőszakos hatósági fellépés miatt. A Downing Street által ismertetett kormányfői állásfoglalás szerint Janukovicsnak "nem lehetnek kétségei azzal kapcsolatban", hogy a világ figyeli tetteit, és az erőszakcselekmények felelőseire számonkérés vár.

Nyíltan lőfegyvert használtak

Közben a belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők "nyíltan" lőfegyvert használtak a rendőrök ellen, orvlövészek támadják őket, és ismeretlen eredetű mérgező anyagot is bevetettek ellenük. Huszonhárom rendőr megsebesült a tárca közlése szerint.

A kijevi tüntetők radikális szárnya, a Jobb Szektor nevű csoport nem hajlandó betartani a "fegyvernyugvást", amelyben az ukrán államfő állapodott meg az ellenzék három vezetőjével. Dmitro Jaros, a Jobb Szektor vezetője közölte csütörtök reggel, hogy csoportja nem írt alá "semmilyen megállapodást", és nem hajlandó betartani a fegyvernyugvást - jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Viktor Janukovics ukrán elnök szerda este kötött fegyvernyugvási megállapodást a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal -, és abban is megegyezett velük, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Ennek ellenére csütörtök reggel ismét összecsaptak a tüntetők a rohamrendőrökkel Kijev központjában.

28 halott

Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott csütörtök reggel, hogy már 28 halottja van a három napja kezdődött kijevi zavargásoknak. A tárca összesítése szerint 445 sérülthöz hívtak mentőt, és 287 ember szorult kórházi kezelésre. A kórházba szállítottak között 88 rendőr, hat újságíró, négy gyermek, illetve két külföldi állampolgár volt.

A tájékoztató kiadása óta arról számolt be a kijevi média, hogy meghalt még egy tüntető. Közölt egy képet is, amelyen az úttesten fekvő, takaróval lefedett holttest látható. Ukrajnában csütörtökön gyásznapot tartanak az elmúlt napokban elhunytak emlékére.

Mégis találkoztak az uniós külügyminiszterek Janukoviccsal

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem törölték a három európai uniós külügyminiszter és Viktor Janukovics ukrán elnök csütörtökre tervezett kijevi találkozóját.

Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtök délelőtt ült össze Janukovics elnökkel Kijevben. A megbeszélésen jelen van Leonyid Kozsara ügyvezető ukrán külügyminiszter és Andrij Kljujev, az elnöki hivatal vezetője is - jelentette ki Anna German kormánypárti képviselő (Régiók Pártja), Janukuvics tanácsadója az Interfax Ukraina hírügynökségnek.

A francia külügyminisztérium annyit közölt, hogy a három uniós miniszter nem utazott el az ukrán fővárosból, s nem törölték a Janukoviccsal tervezett megbeszélést.

Moszkva a helyzet rendeződése után folyósít újabb segélyrészletet

Oroszország nem törölte a Kijevnek felajánlott támogatást, a segélyösszeg újabb részletét azonban csak azután folyósítja, hogy rendeződött a helyzet Ukrajnában - jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője csütörtökön.

Ukrajna december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket, emellett legalább 4 milliárd dollár éves megtakarítást eredményező engedményt ad az Ukrajnába exportált orosz földgáz árából.

Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék.
Január végén felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben felerősödtek a kormányellenes tüntetések.

Hétfőn Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter arról számolt be, hogy jelentősen javult a belpolitikai helyzet Ukrajnában, ezért Oroszország még a héten újból vásárol ukrán eurókötvényeket, ezúttal kétmilliárd dollár értékben. Még aznap ukrán kormánytisztviselők azt mondták, hogy a kötvény ellenértéke várhatóan már szerdán az ukrán számlán lesz.

Ezt követően szerdán ukrán kormányzati források azt közölték, hogy Ukrajna várhatóan pénteken kapja meg a forrást.
Ukrajnának az idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie.

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét halottról tud

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét ember, köztük két rendőr halálát erősítette meg a csütörtöki zavargások áldozatait összegző közleményében; a tárca szerint a három napja tartó összetűzéseknek összesen 35 halottja van. A kijevi minisztérium szerint csütörtökön 60 sérülthöz hívtak mentőt, öt embert súlyos állapotban szállítottak kórházba.

A zavargások kezdete, kedd óta 505 alkalommal riasztották a mentőket, és 292 ember szorult kórházi kezelésre.

Korábban az ukrán elnöki hivatal arról tájékoztatott, hogy rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban.

A Reuters szemtanúkra hivatkozva pedig azt jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, s valamennyi áldozat civil.

Jacenyuk: az ellenzéki vezetők nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket

Az ukrán ellenzék egyik vezetője is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek.

A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni. "Fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell tenni az utcáról a parlamentbe" - mondta.

Előzőleg Szerhij Tihipko vezető kormánypárti politikus is azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzéki vezetők ellenőrzése alól.

Medvegyev: Moszkva csak törvényes és hatékony ukrán hatalom működése esetén teljesíti ígéreteit

Az orosz kormány akkor teljesíti ukrán partnereinek tett ígéreteit, ha a szomszédos országban törvényes és hatékony lesz a hatalom - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök csütörtökön. A politikus az orosz kormány ülésén arra is figyelmeztetett: az ukrán hatalomnak meg kell védenie az embereket, "hogy ne töröljék bele (a hatalomba) a lábukat (az emberek)".

Oroszország 15 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 3400 milliárd forint) értékű pénzügyi segítséget ígért tavaly decemberben Ukrajnának, és jelentősen csökkentette a földgáz árát.

Szerdán Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője nem tudta megmondani, hogy Oroszország megvásárolja-e a héten az ukrán eurókötvények újabb csomagját, amelyről hétfőn beszélt Anton Sziluanov pénzügyminiszter.

Kijev polgármestere kilép a kormánypártból

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, tiltakozásul az ukrán főváros központjában zajló "vérfürdő és testvérháború" ellen. Közben kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték a súlyos belpolitikai válság megoldása, a radikális ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók közötti, halálos áldozatokat követelő összetűzések beszüntetése érdekében - jelentette az Interfax-Ukraina hírügynökség.

A kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. A kormánypárti képviselők mindkét szembenálló felet az erőszak beszüntetésére szólították fel, és arra, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről arra szólították a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezését célzó rendkívüli ülésre.

Lavrov ismét a nyugati politikusokat hibáztatta

Szergej Lavrov a nyugati politikusokat hibáztatta a kijevi zavargások miatt. Az orosz külügyminiszter csütörtökön nyilatkozott Bagdadban.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy a nyugati politikusok provokálják kijelentéseikkel az ukrajnai radikálisokat. Szergej Lavrov a nyugati sajtót azzal vádolta, hogy eltorzítja az Oroszországgal szomszédos országban zajló eseményeket.

Nyilvánosan fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség Ungváron

Több ezer tüntető előtt fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség állománya csütörtökön Ungváron. Több ezren tüntettek délelőtt Ungváron a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal előtti téren, miközben az épületben az Ukrajnában kialakult helyzettel foglalkozó tanácskozást tartottak a megyei és járási tanácsok (közgyűlések) képviselői és települések polgármesterei.

A fórum résztvevői felszólították a találkozón részt vevő Vaszil Varcaba tábornokot, a megyei rendőrség parancsnokát, hogy az irányítása alá tartozó testülettel együtt fogadjon hűséget a népnek, és jelentse ki, hogy sem ő, sem a beosztottjai nem hajtanak végre semmilyen bűnös parancsot. Ezután a tábornok a tüntetőkkel teli térre vezényelte a megyei rendőrség közelben lévő székházából a tiszti és legénységi állományt, közte a belügyi csapatok és a Berkut különleges egység tagjait, akik a tömeg előtt felsorakozva hűséget fogadtak a népnek.

Ezt követően a tüntetők az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei kirendeltségének központja elé vonultak, követelve, hogy a szolgálat tagjai is nyilvánítsák ki a nép melletti elkötelezettségüket, és ítéljék el Viktor Janukovics ukrán elnök "bűnös cselekedeteit". A tüntetők előtt megjelent az SZBU Kárpátalja megyei vezetője, s arról biztosította a tiltakozókat, hogy az általa irányított testület a nép mellett áll, és nem fog végrehajtani semmilyen törvényellenes parancsot.

A túlnyomórészt fiatalokból álló békés tömeg később a Kárpátalja megyei ügyészség épületéhez, illetve az ungvári katonai helyőrséghez vonult, majd szétszéledt.

Kormánypártiak és ellenzékiek is elismerik, hogy nem urai a helyzetnek

Ukrán kormánypárti és ellenzéki politikai vezetők is elismerték csütörtökön, lassan nem urai a helyzetnek, a kijevi események - ellenzéki tüntetők és a rendfenntartó erők halálos áldozatokat is követelő összecsapásai - kicsúsznak az ellenzőrésük alól, és különböző javaslatokat fogalmaztak meg a válság megfékezésére.

A BBC csütörtöki híradása szerint Szerhij Tihipko, a Régiók Pártjának elnökhelyettese azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzék vezetőinek ellenőrzése alól, egyikük sem kínál olyan megoldást a kialakult válságra, amely megnyugtatná az országot.

Tihipko a kialakult helyzetben a legsürgősebb teendőnek tartja egyrészt a parlamenti elnök azonnali menesztését és a házelnöki tisztség átadását az ellenzéknek. Emellett javasolja egy új, minden frakció által támogatott miniszterelnök megválasztását, aki már kinevezése napján bemutatná kormányát és ismertetné a legsürgősebb tennivalókat. Tihipko szerint parlamenti tényfeltáró bizottságot kell alakítani, amely kivizsgálná az emberéleteket követelő eseményeket.

Az ukrán ellenzék egyik vezetője, Arszenyij Jacenyuk is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. A Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek. A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni, vagyis - mint javasolta - "fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell terelni az utcáról a parlamentbe" - javasolta.

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, és közben a kormánypártiak és az ellenzékiek egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték. Az Interfax hírügynökség szerint kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. Támogatásukról biztosították "a népet és a nép véleménynyilvánítását", elítélték az erőszakcselekményeket.

Arra szólították fel a biztonsági szolgálatok fegyvereseit, hogy "a népnek tett esküjüket tartsák be, és ne a lőfegyverek alkalmazásáról szóló bűnös parancsokat teljesítsék, ne engedjék, hogy a rendvédelmi szervek részt vegyenek a békés lakosság és a tüntetők elleni provokációkban". A kormánypárti képviselők mindkét felet az erőszak megszüntetésére szólították fel, és arra is, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Az ellenzéki szónokok között csütörtök délig nem jelent meg sem Jacenyuk, sem a másik két ellenzéki parlamenti párt vezetője, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok.

Ungváron a tüntetők békésen foglalták el a megyei közigazgatás épületét

Kormányellenes tüntetők szerdán Ungváron békésen elfoglalták Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatalának épületét.

Az egyetemi diákság által kedden meghirdetett tüntetésre mintegy ezren gyűltek össze Ungvár központjában, ahol a tiltakozók megemlékeztek a keddi kijevi összecsapások áldozatairól, és koszorúkat helyeztek el a szónoki emelvény előtt az elhunytak emlékére. Ezt követően a főként fiatalokból álló tömeg a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez vonult. A tüntetők betörték a hivatal bejárati ajtaját, ablakait, és lényegében ellenállás nélkül bementek az épületbe. Egy ember megsérült a szétrepülő üvegcserepektől, őt a mentők kórházba szállították.

A hivatalt őrző rendőrök békésen elvonultak, az intézmény dolgozóit hazaengedték. Az épületfoglalók Olekszandr Ledida kormányzó dolgozószobájából eltávolították Viktor Janukovics ukrán elnök portréját.

MTI

Autonóm Kárpátalja? Visszacsatolás?

A rendszerváltás közepette a kárpátaljai magyarságot az autonómia-vita osztotta meg elsőként. Persze akkor - 1990-ben, 91-ben - ez nem a teljes területre, hanem csupán egy Beregszász-központú magyar autonóm körzetre vonatkozott.  A beregszásziak akarták, akik kívülrekedtek volna, azok nem: ez volt az első töréspont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) addig egységes tagságán belül is. Aztán 1991-ben Ukrajna függetlensége ügyében országos népszavazást tartottak, a kárpátaljaiak területük autonómiája ügyében is szavazhattak. Bár az autonómia erős többséget kapott, az ukrán törvényhozás sem ezután, sem azóta még csak napirendre sem tűzte a kérdést.

Kárpátalja autonómiája valósággá válhat

forrás

Nyikolaj Sztaroszta, a Kárpátaljai Népi Parlament (NRPR) társadalmi szervezet vezetője közölte, hogy a kárpátaljai ruszinok a Legfelsőbb Rada képviselőihez és Janukovics elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy tegyenek eleget az 1991-es népszavazás követelményének, és adjanak autonómiát Kárpátaljának.

Nem vezet-e egy ilyen lépés az ország felbomlásához vagy föderalizálásához? Kirill Frolov a FÁK Intézet elemzője fejti ki ezzel kapcsolatos véleményét:

Teljesen igazságosnak tekintem a ruszinok követelményét. De függetlenül attól, hogy mely államban voltak ruszinok – Magyarországon, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Csehszlovákiában – mindig vonzódtak Oroszországhoz, mint a rokonállamhoz. Dmitrij Szidor esperes, a Moszkvai Patriarchátus papja ma a ruszinok lelki vezetője, aki jogaikért harcol. Arról híres, hogy jelzálogba adta lakását, és Ungvár központjában nagy templomot és missziós központot építtetett. De elítélték. Miért? A szeparatizmusért, azért, hogy követelte a lakosság 72 %-a akaratának teljesítését. Ezek a lakosok 1991-es népszavazáson Kárpátalja autonómiájára szavaztak. Alááshatja-e az autonómia a politikai helyzetet a térségben? Pont fordítva - csak stabilizálja azt. Hiszen az itt élő etnikai csoportok hangulata szögesen ellentétes. A ruszinok nem akarják, hogy bármi közük legyen az Euromajdanhoz.

Mennyire reális ma, éles válság idején, Kárpátalja autonómiájának a gondolata? Mihail Pogrebinskij a kijevi Politikai és Konfliktuskutató Központ vezetője fejti ki az ezzel kapcsolatos véleményét:

Aktívabb lett a ruszinok egy bizonyos része. Ezek nem az egész régiót, hanem csak a nemzeti közösségüket képviselik, és nagyon régóta síkraszállnak autonómiáért. Nem mondanám, hogy kezdeményezésük ürügyül szolgálhat az ország felbomlásához. Csak azért, mert követelésük teljesítése jelenleg nem valószínű, bár ruszinok motívumai érthetőek. Nem akarják, hogy régiójukat Galícia tartsa ellenőrzés alatt, az a körzet, ahol virágzik az ukrán nacionalizmus, ahol ezekben a napokban elfoglalják a helyi közigazgatás épületeit. Ruszinok tartanak attól, hogy radikális nacionalisták kerülnek hatalomra, akik Ukrajna ellenségének tartják őket.
Ami pedig az autonómiához való jogot illeti, elvileg ez valósággá válhat az új Alkotmányban, amely szélesebb jogokat kell hogy biztosítson nem csak a régióknak, hanem etnikai kisebbségeknek is. De egyelőre ez nincs meg. A ruszinok aktivitása objektíven ösztönzi az állami berendezkedés változtatását, az új alkotmány bevezetését, mert mint kiderült, a régi olyan rendetleséghez vezethet, amilyet ma látunk...

Mi van, ha szétesik Ukrajna?

forrás

Nincs semmilyen általános szabály arra, hogy egy ország hogyan szakadhat szét, az egyetlen elvárás az, hogy ez békés úton következzen be. Jugoszlávia felbomlásakor Brüsszel és Washington szerette volna a folyamatot békés mederben tartani, de erőfeszítéseik sikertelenek maradtak.

Az Európai Közösség később már csak a fegyveres konfliktus mielőbbi befejeződését próbálta elősegíteni. Kidolgozott néhány elvet, amelynek alapján kész volt elismerni az újonnan függetlenné vált államokat. Ezek közé tartozott például az emberi jogok, ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Egy másik elv értelmében egy tagköztársaság kiválásához a lakosság általános egyetértése szükséges, amit népszavazás fejezhet ki a legjobban. Egy új állam elismeréséről egyébként minden ország önállóan dönt, és ebben szabad keze van. Valaki Koszovót hozta példaként: Magyarország, és az EU tagjainak többsége – Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus kivételével – elismerte az államot, de például Ukrajna vagy Oroszország nem.

Magyarország térképe Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után

Kárpátalja visszacsatolása?

„Az ukrán válság könnyen teremthet olyan történelmi lehetőséget, amely megnyugtatóan és akár véglegesen is rendezheti a kárpátaljai magyarság helyzetét” – idézte az MTI a párt közleményét. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke szerint a Fidesz nem ismerte fel a lehetőséget. A hétvégén tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián „Martonyi János külügyminiszter Ukrajna területi épségéért aggódott, miközben a visegrádi négyek miniszterelnökeinek közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor egyetlen szóval sem említette a kárpátaljai magyarságot”.

Szávay Gyöngyösi Mártonnal közösen a múlt héten levélben fordult az Országgyűlés Külügyi, illetve Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökeihez, a két bizottság együttes, zárt ülésének összehívását kezdeményezve. Ezen az ukrajnai belpolitikai fejleményeket és a 120 ezres kárpátaljai magyarság helyzetét tárgyalják meg. A javaslat nyomán az ülésre csütörtökön kerül sor.  A Jobbik szerint egy ötpárti delegáció megalakítására van szükség, amely Kárpátaljára utazva tájékozódna a helyzetről.
Valamit vissza?

„Bevonulhatunk persze megint Ukrajnába, ha Magyarország történetesen ismét agressziót szeretne elkövetni.” Valki szerint az ENSZ-alapokmány erőszaktilalmának legsúlyosabb megsértése lenne, ha valaki „segítséget nyújtana” az ottani magyar közösségnek. Ezt egyébként sok más tényező mellett NATO-tagságunk is kizárná. A NATO integrált védelmi rendszere nem tesz lehetővé semmilyen egyoldalú katonai lépést.

Jellemző például, hogy a magyar légtér megsértése esetén Olaszországból érkezik a parancs a Gripeneknek, hogy szálljanak fel, és fogják el a repülőt. Ugyanez vonatkozik a szárazföldi erőkre is, tehát a magyar hadsereg önállóan mozdulni sem tud.

Függetlenül attól, hogy milyen természetű a konfliktus, polgárháború zajlik-e, fegyveres erő kizárólag az adott ország engedélyével vagy az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján lépheti át az országhatárokat. Ezen kívül minden más agressziónak minősül, és azonnali szankciókat vonna maga után. Tökéletesen téves az a gyakran hallható feltételezés, hogy az államoknak joguk lenne „humanitárius intervenció” végrehajtására, ha egy másik országban az emberek nagyobb csoportjai közvetlen veszélybe kerülnek. Az ilyen helyzeteket is csak a Biztonsági Tanácsnak értékelhet, és csak ő dönthet a beavatkozásról. Ezt a tételt 2005-ben az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszaka is teljes konszenzussal erősítette meg.

____________________________

pr cikk - tisza forrás

Bársonyos forradalom Ungváron? - Megalakult a Kárpátalja megyei néptanács

Sátortábor, barikádok a megyei közigazgatás ungvári épülete előtt

A helyi sajtó bársonyos forradalomként értékeli a friss történéseket, amelyek minden bizonnyal törvénytelenek, az ukrán alkotmányba ütköznek. Forradalom idején azonban nem nagyon nézik, mi felel meg az éppen megbuktatott hatalmat legitimáló alkotmánynak. A lényeg: 2014. január 28-án megalakult az alternatív helyhatalmi szerv szerepét betölteni hivatott Kárpátalja megyei néptanács  Ungváron, ahol a megyei tanács (közgyűlés) rendkívüli ülésén a képviselők minimális szavazattöbbséggel döntöttek a testület létrehozásáról.

A Kárpátalja megyei tanács 108 képviselőjéből 58 jelent meg a testület rendkívüli ülésén, s közülük 55 képviselő szavazta meg a néptanács létrehozásáról szóló határozatot. A döntés értelmében az új hatalmi szervben fele-fele arányban vesznek részt a megyei tanács képviselői és az ungvári hatalomellenes tüntetés küldöttei. A tervek szerint a néptanács végrehajtó bizottságot alakít, és tanácsadó testületet hoz létre.
 
A Kárpátalja megyei tanács rendkívüli ülése határozatot fogadott el a megyei közigazgatási hivatal épületét őrző rohamrendőrök visszavonásáról, és felszólította a megye lakosságát, hogy továbbra is tartózkodjon az erőszaktól. Ennek kapcsán Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy Nyugat-Ukrajnában Kárpátalja az egyetlen megye, ahol erőszak alkalmazása nélkül sikerül létrehozni a néptanácsot.
  
Az ukrán alkotmány szerint törvényellenes néptanács munkájában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megyei tanácsi képviselői nem vesznek részt. Ugyancsak kimaradnak a testületből az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megyei tanácsi képviselői, mivel a szervezet az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjának (PR) a szövetségese.

Forrás: MTI

Az ellenzék hatalomra tör. Kárpátalján is élesedik a helyzet

Az ukrán ellenzék vezetői arra hívták föl az ukrán állampolgárokat, hogy minden településen hozzanak létre önvédelmi csoportokat és vegyék kezükbe a hatalmat.

Erről a döntésről nyilatkozott Oleg Tjagnibok, a Szabadság párt vezetője a Függetlenség terén fölállított színpadról, ahol az ellenzék még két vezetője, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenjuk értett vele egyet.

Kijev központjában a szombatra virradó éjjel kiújultak a rendőrség és a tüntetők közti összeütközések. A Függetlenség terén még mindig több ezer tiltakozó tartózkodik. A tüntetők tüzeket raknak autógumikból és a barikádok erősítésével foglalkoznak, lövések is hallhatóak voltak.

Az MTI kárpátaljai tudósítója szerint

Átterjedt a tüntetés Kárpátaljára is

Varga Béla - 2014. január 25., szombat

Kárpátalja megyei néptanács megalakítását tervezik szombaton Ungváron a kormányellenes tüntetők az ukrán ellenzéki pártok helyi politikusainak vezetésével, a tiltakozók ennek érdekében blokád alá vették a megyei állami közigazgatási hivatal épületét - foglalta össze az MTI tudósítója.

Több mint ezren tüntettek pénteken Ungváron a polgármesteri hivatal épülete előtt Viktor Pogorelov polgármester lemondását követelve. A tiltakozók megpróbálták elfoglalni a székházat, ám az épületet védő rendőrök ezt megakadályozták. A tüntetők ezután a Kárpátalja megyei állami közigazgatás épületéhez vonultak, ahol a két hónapja tartó tiltakozás szervezői – ellenzéki politikai pártok helyi aktivistái – Olekszandr Ledida kormányzóval tárgyaltak. A tüntetők azt kérték a megye vezetőjétől, hogy bocsássa rendelkezésükre a megyei tanács (közgyűlés) tanácskozó termét az alternatív hatalmi szerv szerepét betölteni hivatott néptanács megalakítása céljából. Miután a kormányzó, akinek a lemondását – a többi nyugat-ukrajnai megyében folyó megmozdulásoktól eltérőn – a tüntetők nem követelték, ezt megtagadta, az ellenzéki aktivisták állandó blokádot hirdettek a hivatal épületének bejáratai elé. Egyúttal bejelentették, hogy szombaton a kárpátaljai járások küldötteinek részvételével néptanácsot hoznak létre, amely a regnáló hatalmat lesz hivatott felváltani.

A megyei közigazgatási hivatal épületének előterét pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rohamrendőrökből álló kordon védi. Az intézmény dolgozóit még délben hazaküldték, és a munkatársak szombatra is kimenőt kaptak, jóllehet Ukrajnában munkanap lesz.

Késő délután kisebb összetűzés volt a tiltakozók és a rendőrök között. Utóbbiak meg akarták akadályozni, hogy a tüntetők tüzeléshez használt fémhordót, tűzifát és autógumikat helyezzenek a hivatali épület elé.