Amerikai párbaj vagy zsákutca az ukrajnai kormányváltás

Szerelem ez a javából

Porosenkó úgy van Jacenyukkal: „fogjuk meg és vigyétek”.

„A repeszszilánkoktól nem sérült meg senki”, „Zsákutcában a hatalom” ilyen és ehhez hasonló címmel jelentek meg az ukrajnai napilapok.
2016. február 17-én bizalmatlansági indítványt nyújtott be a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenkó pártja a miniszterelnök és a kormány ellen. Meglepő módon a szavazásnál még a Porosenkó blokk képviselői közül is akadt olyan, aki nem szavazta meg Arszenyij Jacenyuk menesztését.
Az ukrán elnök eközben igyekszik tiszta maradni. Vendégként részt vett pártja ülésén, ahol arról beszélt, hogy a kormány újraszervezésére van szükség és mindenképpen el szeretné kerülni az előrehozott választásokat, de ha erre van szükség, akkor ettől sem riad vissza. Ezután lemondásra szólította fel a főügyészt, de a miniszterelnököt egyértelműen nem szólította meg.
A parlamenti ülésen Arszenyij Jacenyuk érdemben nem reagált a visszahívását célzó kezdeményezésre, megtartotta beszámolóját, ezután következett a szavazás. A képviselők több mint fele, a szavazatszámlálás szerint nem volt jelen. A 450 képviselőből 194-en szavaztak Jacenyuk ellen, ketten támogatták, 12 tartózkodott és 28-an nem szavaztak.
Annyi bizonyos, hogy az elnöknek egyelőre sikerült semlegesnek maradnia, hiszen kormányátalakítást sürget, miközben nem tesz semmit, ami pedig hatalmában állna. Természetesen veszélyes lenne Jacenyukot leváltani, hiszen jelenleg őt támogatja a Nyugat és Amerika, de nem lehet sokáig figyelmen kívül hagyni, hogy az ország lakosságának csak 1 százaléka szeretné őt miniszterelnöknek.
Eközben a válság tovább gyűrűzik Ukrajnában. A hírportálok minden este a hrivnya dollárhoz viszonyított erősödéséről számolnak be: 15-én 26 hrivnya 36 kopekre, 16-án 26 hrivnya 78 kopekre míg 17-én este 27 hrivnya 1 kopekre erősödött az ukrán fizetőeszköz.
H.CS.

Nem csak a harcokban halnak meg az ukrán katonák

Nem csak az ellenségtől félnek az ukrán katonák

Sok az alkoholista katona az ukrajnai harcokban.
Az ukrán főügyész helyettesének, Anatolij Matioszinak az formációi szerint ezer főre tehető azoknak a katonáknak, akik az elégtelen orvosi ellátás miatt, illetve harci cselekményektől függetlenül vesztették életüket.
Az ukrajnai "Antiterrorista Műveletek" zónájában ezer ember vesztette életét, „baráti tűz”, óvatlan fegyverhasználat, baleset vagy szívelégtelenség miatt. Az egyik legnagyobb probléma, hogy rengeteg olyan ember kerül ki a frontra, akik alkoholproblémákkal küzdenek.
Értelemszerűen azok az orvosok kerülnek ki a frontra, akik nem tudják lefizetni a vezetést, az orvosok pedig szintén olyan embereket küldenek Kelet-Ukrajnába, akiknek nincs elég pénzük vagy nincs elég eszük, hogy kicselezzék a katonai „komissziót”.
A főügyész helyettes megemlített egy esetet, amikor egy részeges katona kézigránátot dobott a kályhába, mely következtében 13 bajtársa halt meg.
Az „Ajdar” egység 54 tagját kellett letartóztatni banditizmus és rablás és erőszak miatt. Az egység letartóztatott vezetője ehhez csak annyit tett hozzá: „Csillagos ötösre végeztük el a munkánkat!”.

Folytatja devalvációját az ukrán hrivnya

Ukrán hrivnya

Az ukrán valutapiacra, az egyéb hatások mellett, nagy nyomást helyezett a központi büdzsé monetáris expanziója. Tavaly december végén az ország vezetése 39 milliárd hrivnyával csökkentette az államkincstár számláján lévő tartalékokat.
Az ukrán pénzügyi helyzetről az ex-pénzügyminiszter Viktor Penzenik írt közösségi oldalán, aki jelenleg a legfelsőbb tanács költségvetési bizottságának tagja.
A képviselő meglátása szerint, az Ukrán Nemzeti Bank nem tudta ellensúlyozni az állami kiadásokkal járó pénzügyi bizonytalanságot december hónap folyamán. Az állami cégek ugyanis ilyenkor költik el az év folyamán fennmaradt költségvetési pénzeket.
Az amúgy is instabil árfolyamot tovább nyomta, az államkassza likviditásának gyengülése. A bizonytalan helyzetet tovább rontotta, hogy megjelentek a spekulánsok.
December hónap folyamán, a korábbi stabilnak mondható szintről (21-23 hrivnya/ 1 USA dollár) a dollár árfolyama a feketepiacon elérte a 30 hrivnyát.
Az Ukrán Nemzeti Bank az éppen aktuális leértékelődést, az ünnep és kimenőnapok nagy számával magyarázta, mivel a valutapiacon eltolódott az eladás és a kereslet közötti egyensúly. A helyzet stabilizálása érdekében szigorítottak a valutavásárlás iránti kérelmek elbírálásán, valamint 98,7 millió USA dollár eladásával próbálták visszaállítani az árfolyamot.

Nem teljes a béke Kelet-Ukrajnában

A szakadárok által elfoglalt terület.

A minszki békeszerződés életbelépése nem hozott teljes nyugalmat Ukrajnában. Az „Antiterrorista Művelet” parancsnokának szóvivője szerint, a szakadárok rendszeresen megsértik a tűzszüneti megállapodást.
Általában gránátvetőkkel és kézifegyverekkel provokálják az ukrán hadsereget. Rendszeresen jelennek meg a demarkációs vonal mentén orvlövészek. Összességében a helyzetet az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt tartja. A szóvivő szerint az ukrán felderítés adatai alapján kijelenthetik, hogy a szakadárok nem készülnek támadásra. A „banda formációk” célja, hogy kiprovokálják az ukrán hadsereg válaszlépését. A terroristák célja, hogy Ukrajna dokumentálhatóan megsértse a minszki tűzszüneti megállapodást. Katonai szempontból kiemelte, hogy nagy valószínűséggel a kelet-ukrajnai lázadók védekező harcra rendezkednek be, és most „lövik be” fegyvereiket.
A vezérkar szerint jelenleg a terroristák hadserege mintegy 40 000 emberből áll, ebből 7 000 az orosz reguláris erők katonája.
A szóvivő kijelentette, Ukrajna és az ukrán hadsereg semmilyen támadásra nem készül, a tűzszüneti megállapodást maradéktalanul betartják. Ennek ellenére határozott választ fognak adni, minden támadó jellegű hadmozdulatra.

Európai Uniós pénzből modernizálják az ukrajnai határátkelőket

Nem lebontják, modernizálják a határokat.

Az Európai Bizottság meghosszabbította Ukrajnával a határ menti együttműködési programot. Harminc millió euró támogatást nyújtanak a határátkelők felújítására és modernizálására, jelentette be Facebook oldalán az ukrán kereskedelmi és gazdaság-fejlesztési minisztérium sajtóosztálya. Ez annak köszönhető, hogy a fent említett minisztérium és az Európai Bizottság aláírta a határ menti együttműködésről szóló szerződés meghosszabbítását 2016. december 31-éig, melyet nagy szabású marketing kampánnyal terveznek bemutatni.
Az elkülönített összeget 8 határátkelő felújítására fordíthatják. Kárpátalján a Beregsurány – Asztély és az Ungvár – Felsőnémeti határátkelőt modernizálják és fejlesztik valamint Tiszaújlaknál a kajakosok részére hoznak létre határátlépő pontot.
Az illetékesek kiemelték, hogy a támogatás egyik részét a határátkelők informatikai rendszerének fejlesztésére fogják költeni, ez rossz hír azon kárpátaljai magyarok számára, akik magyar útlevéllel, több mint 3 hónapot tartózkodnak félévente Ukrajnában. Az illetékesek feladatai közzé tartozik még a határ menti területek árvízvédelmének megerősítése illetve a Duna-delta környékének természetvédelmi védelme. A tervek között szerepel az Ukrán – Moldáv közös energetikai rendszer (ENTSO-E) kiépíthetőségének felmérése is.

Üzemzavar egy orosz atomerőműben. Kell-e félnünk?

A Leningrád Atomerőmű

Pénteken a déli órákban jelent meg a hír, hogy Oroszországban, a Leningrád Atomerőműben leállították a 2-es számú reaktort, a hivatalos megfogalmazás szerint „kipárolgás” miatt. Az erőmű igazgatója, közleményében kijelentette, hogy a reaktor és a turbinarészleg nincs kritikus állapotban, a sugárzás szintje nem emelkedett.
A hírt az ukrán média és a közösségi hálók fokozták pánikhangulattá. Az ukrán szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a Szentpétervártól 80 kilométerre található atomerőmű reaktorainak típusa ugyan az, mint a Csernobili reaktorok, RBMK-1000. Ennek a reaktortípusnak a sajátossága, hogy a turbinák meghajtásához szükséges gőz közvetlenül a hasadóanyag körül képződik, és a gőzképzésre használt víz egyben moderátor és hűtőközeg is. Ebből adódóan, ha ez a gőzpára kijut a zárt rendszerből, sugárszennyezést visz magával.
Az erőmű igazgatójának bejelentése és videóüzenete ellenére, a környékbeli városokban és falvakban pánik tört ki. A patikákból eltűnt a jódtabletta, a lakosok egy része pedig elutazott.
Nem segítette a pánik csillapodását az a fénykép sem, melyen az erőmű környékéről felszálló párafelhő látható.
A Leningrád Atomerőmű vezetése további tájékoztatást akkor ad ki, ha a blokk lehűlt és a szakemberek meg tudják vizsgálni a meghibásodott részeket.

Bemutatták az adóreform-tervezetet Ukrajnában

Változik az ukrán adókódex

Az új törvényt a pénzügyminiszter „kompromisszumos”-nak nevezte. Szavai szerint, ez a változat csökkenti az ukrán üzleti világ adóterheit, visszaszorítja a feketegazdaságot és szélesíti a becsületes adófizetők körét.
Az Ukrajnai pénzügyminiszter, Natalia Jareszko a „Nemzeti Reformtanács” elé terjesztette a most elkészült adótörvény reformot. Véleménye szerint, ez a törvénycsomag kiegyensúlyozza az állami költségvetést. Az adócsökkentések kompenzációjáról is készítetek tervezetet, melynek minden lépését egyeztették a Nemzetközi Valutaalappal. Az új adótörvény, az ukrán adóreform sarkalatos pontja volt az Ukrajna és a Valuta Alap között létrejött korábbi finanszírozási szerződésnek.
Az új ukrán adótörvény lényege, hogy egységes, 20%-os adókulcsot vezetnek be az ÁFÁ-ra, a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulásokra.
Az ukrajnai pénzügyminisztérium adóreform javaslatával szemben, az Ukrán Parlament, adó- és vámügyi bizottsága azt indítványozta, hogy a jövedéki adót 15%-ra mérsékeljék, míg az SZJA-t 10%-ra. illetve a jövedelem összegétől függően 10%, 15% és 20% legyen.
A végleges adóreform tervezet kidolgozásakor várhatóan a Nemzetközi Valutaalap állásfoglalását és útmutatását lesz kénytelen alapul venni az ukrajnai vezetés.

Ukrajna elnöke, Petro Porosenkó, a Krími áramellátás gyors visszaállítását sürgeti

A krími tatárok jogait félti Ukrajna.

Az elnök munkacsoportot hozott létre, hogy a Krími lakosok jogainak garantálása érdekében, minél gyorsabban állítsák vissza az ideiglenesen megszállt területen az áramellátást.
Porosenkó kijelentette, hogy nemzetközi koordinációra van szükség, a Krímen letartóztatott aktivisták kiszabadítása érdekében, újra kell indítani a Krími-tatár médiumokat, engedélyezni kell a Krími tatár vezetők beutazását a Krím-félszigetre.
„Nem elégít ki minket az a status quo, amikor a megszálló hatalom üldözi a Krími tatár népet. Emiatt a felelőtlen hozzáállás miatt éleződött ki a civil aktivisták és a hatalom között a helyzet.” – mondta Petro Porosenkó.
Az elnök kijelentette, hogy harcolni fog az Oroszország által megszállt Krími lakosok jogaiért, és nemzetközi segítséget is kért ehhez. Szavai szerint, a Krím-félsziget Ukrajna része és reméli, hogy nemzetközi partnereik sohasem fogják elismerni a megszállást.
Megköszönte az Európai Unió szilárd álláspontját, mellyel kiállnak az ukrajnai helyzet rendezése mellett és nem engedik át a félszigetet Oroszországnak. Mivel a Krím-félsziget továbbra is Ukrajna része, ezért munkacsoportot hozott létre az elnök, hogy megszüntessék a félsziget blokádját, és az ott élő ukrán állampolgárok, újra hozzájuthassanak ukrán árukhoz és zavartalan legyen az áramellátás is.

Megszűnt a rendőrség Ukrajnában

Ukrajnai járőrök avatása

Amerikai mintára szervezik át a rendőrséget

November 7-i dátummal Ukrajnában életbelépett a Nemzeti Policijáról (Nacpolicija NP) szóló törvény. Az állam reformok végrehajtásának egyik sarkalatos pontja volt, az új és megbízható rendőrség megszervezése. Ennek érdekében, három hónapon keresztül képeztek ki újoncokat, akik a NP járőrszolgálatánál teljesítenek majd szolgálatot. Ukrajnában sajnos semmi sem megy zökkenőmentesen. De jure a „Milícia” megszűnt és munkáját az NP látja el. Azonban egyelőre csak kezdő járőrök állnak rendelkezésre, mivel a törvény értelmében a Milícia megszűnésekor, minden alkalmazott munkaviszonya megszűnt, akik tovább szeretnének szolgálni az NP soraiban, azoknak minősítésen kell átesniük.
Jellemző, hogy a törvény életbelépése előtt két nappal ülésezett a Belügyminisztérium és megkezdték a minősítési eljárás kidolgozását. Nyilvánvaló, hogy két nap nem elegendő arra, hogy kidolgozzák a folyamatot és levizsgáztassák a jelentkezőket.
Az ukrán belügyminiszter, Arsen Avakov, nagyon magabiztosan nyilatkozott: „A személyi minősítések ma kezdődnek. Ma első alkalommal összeül a központi minősítési bizottság, megtárgyaljuk a minősítési elveket, határozunk a területi bizottságok felállításáról és lefolytatjuk a minősítéseket”.
Sajnos, nem tartjuk életszerűnek, hogy rövid határidőn belül képes legyen a minisztérium kidolgozni a minősítések módszertanát, felállítsa a megfelelően kvalifikált bizottságokat és érdemi, becsületes munkát végezzenek. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy a miniszter kettős szűrést ígért. A kvalifikációt sikeresen teljesítő rendőrök kinevezését egyenként a Nemzeti Polícia vezetője és a belügyminiszter is ellenőrzi.
Kíváncsian várjuk, hogy az új törvények hatására változik-e a közbiztonság Ukrajnában. Valóban több és jobban képzett rendőr lesz-e az utcán. Megszűnik, vagy legalábbis mérséklődik-e a rendőri korrupció.

Hollandiában népszavazás lesz Ukrajna Európai Uniós tagságának ratifikálásáról

A hollandok akadályozhatják meg Ukrajna csatlakozását

A Holland választási bizottság pozitívan bírálta el azt a népszavazási kezdeményesést, melyet Ukrajna EU-s csatlakozásának ratifikálásáról kezdeményeztek.
A döntést a választási bizottság szerdai ülésén hozták meg a referendum lebonyolításával kapcsolatban jelentette az unian hírügynökség. A bizottsághoz 427 ezer 939 érvényes aláírás érkezett a népszavazás kezdeményezésének támogatása érdekében.
A referendumot hat hónap múlva lebonyolítják, egyelőre a szükséges bizottság felállítása zajlik. A szavazás érvényességéhez szükséges, hogy a választásra jogosult állampolgárok legalább 30 százaléka az urnákhoz járuljon.
A népszavazás eredménye nem kötelezi a parlamentet, csak irányadó lehet, ennek ellenére a holland külügyminisztérium bejelentette, hogy ha a választók nemmel szavaznak, visszavonják a korábbi ratifikációs határozatukat. A kezdeményezés elindítója a GeenPeil euro-szkeptikus csoport volt.
Az ukrán elnök Petro Porosenko tanácsadói körében az a pletyka terjed, hogy a holland népszavazás hátterében Oroszország áll. Vlagyimir Putyin nem csak nyílt színen támadja Ukrajna EU-s csatlakozását, de bevet minden alattomos technikát is, hogy megakadályozza azt.
Eközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy novemberben már minden bizonnyal összeül az a testület, mely Ukrajna EU-s vízummentességének feltételeként szabott reformokat hivatott előkészíteni. Feltűnő, hogy a Janukovics kormány megbuktatását követő összes választás előtt belengették a vízummentesség bevezetését, de érdemi lépések a mai napig nem történtek. Elemzők véleménye szerint a mostani kérdésfelvetés is az október 25-i helyhatósági választásokra való felkészülési kampány része.