Szavcsenko Ukrajna diktátora akar lenni

Elnökök egymás között

Az ukrán pilótanő már akarja a hatalmat

Nagyezsda Szavcsenko ukrán pilótanő, a kiszabadulása utáni sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy ha felkérnék, elvállalná Ukrajna elnöki posztját, „de erről nincs mit beszélni” mondta akkor.

A Ria Novosztyi hírportál szerint most már azon a véleményen van, hogy minél hamarabb át kell venni Ukrajna elnöki székét, és – legalábbis egy időre – diktatúrát kell bevezetni.  „Eddig nem tudtam, nem akartam, most azt mondom, hogy köteles vagyok erre. Egy időre diktatúrát kell bevezetni, és vissza kell adni a népnek a hatalmat, de úgy, hogy a népnél is maradjon a hatalom” – fogalmazta meg céljait a Ria Novosztyi szerint, akik a www.dw.com portálra hivatkoztak.

Korábban Nagyezsda Szavcsenkó azzal a kijelentésével keltett feltűnést, miszerint a Kelet-Ukrajnában harcoló mindkét fél hibás.

A Ria Novosztyi egy másik írása szerint az ukrán pilótanő „nem is igazi”, valójában Putyinista ügynök. Az Oroszországban eltöltött idő alatt átnevelték, és minden hazafias kijelentése pusztán lózung, az átverés része. Putyin azért küldte Ukrajnába, hogy a parlamenten belülről bomlasszon.

Szavcsenkó elnöki tervei egyelőre csak szűk körben népszerűek, a többség elismeri áldozatát az ukrán szabadság oltárán, de nem tartják képesnek ilyen poszt betöltésére. A diktatúra bevezetését egyre többen támogatják, különösen a radikális pártok képviselői, mivel a korrupció megszüntetésének ezt az egy útját látják járhatónak.

22 évet kapott az ukrán pilótanő

Optimisták az Ukrán politikusok a cserét illetően

Nagyija Szavcsenkót, az ukrajnai tiltakozások ellenére, „kolóniába” küldik

Az orosz bíróság két napon keresztül hirdette ki ítéletét március 21-22.-én. A várakozásoknak megfelelően bűnösnek találták az ukrán pilóta-képviselőnőt két orosz újságíró, Korneljuk és Volosin, megölésében.
A bíróság végül illetékesség hiányában nem ítélte el Szavcsenkót a Luhanszk megyei ukrán lakosok ellen elkövetett feltételezett gyilkosságok ügyében.
A két napos ítélethirdetésre nagyon sokan voltak kíváncsiak. Petro Porosenkó ukrán elnök sajtófőnöke mellett több parlamenti képviselő is megjelent. Az első napon hat órán keresztül olvasták fel Nagyija (Nagyezsda) Szavcsenkó ítéletének indoklását, a nap végére annyi derült ki, hogy a bíróság bűnösnek találta. A büntetés mértékét a második tárgyalási napon hirdette ki az orosz bíróság. A büntetési tétel  kihirdetése némi közjátékkal kezdődött, mert a vádlott a Hej de szépen égtek a gumiabroncsok dalt kezdte énekelni, mire öt perc szünetet rendelt el a bíróság.
A büntetés mértékét végül 22 évben határozták meg. Mivel a pilótanő 2014. június 30-tól vizsgálati fogságban van, ezért már „csak” húsz évet kell ülnie. Ennek hallatán az ukrán diplomaták egy ukrán zászló elővéve elénekelték az ukrán himnuszt. Természetesen a rendőrség azonnal eltávolította a rendzavarókat.
A ukrajnai ügyvédek azt ígérik, hogy Szavcsenkó nem lesz sokáig a kolóniában, Petro Porosenkó elnök pedig kijelentette, hogy kész kicserélni a két elfogott orosz ügynököt Nagyezsdáért. Orosz források szerint a csere csak akkor lehetséges, ha Kijev hivatalosan kéri, és a pilótanő beismeri bűneit.

Nem csak a harcokban halnak meg az ukrán katonák

Nem csak az ellenségtől félnek az ukrán katonák

Sok az alkoholista katona az ukrajnai harcokban.
Az ukrán főügyész helyettesének, Anatolij Matioszinak az formációi szerint ezer főre tehető azoknak a katonáknak, akik az elégtelen orvosi ellátás miatt, illetve harci cselekményektől függetlenül vesztették életüket.
Az ukrajnai "Antiterrorista Műveletek" zónájában ezer ember vesztette életét, „baráti tűz”, óvatlan fegyverhasználat, baleset vagy szívelégtelenség miatt. Az egyik legnagyobb probléma, hogy rengeteg olyan ember kerül ki a frontra, akik alkoholproblémákkal küzdenek.
Értelemszerűen azok az orvosok kerülnek ki a frontra, akik nem tudják lefizetni a vezetést, az orvosok pedig szintén olyan embereket küldenek Kelet-Ukrajnába, akiknek nincs elég pénzük vagy nincs elég eszük, hogy kicselezzék a katonai „komissziót”.
A főügyész helyettes megemlített egy esetet, amikor egy részeges katona kézigránátot dobott a kályhába, mely következtében 13 bajtársa halt meg.
Az „Ajdar” egység 54 tagját kellett letartóztatni banditizmus és rablás és erőszak miatt. Az egység letartóztatott vezetője ehhez csak annyit tett hozzá: „Csillagos ötösre végeztük el a munkánkat!”.

Nem teljes a béke Kelet-Ukrajnában

A szakadárok által elfoglalt terület.

A minszki békeszerződés életbelépése nem hozott teljes nyugalmat Ukrajnában. Az „Antiterrorista Művelet” parancsnokának szóvivője szerint, a szakadárok rendszeresen megsértik a tűzszüneti megállapodást.
Általában gránátvetőkkel és kézifegyverekkel provokálják az ukrán hadsereget. Rendszeresen jelennek meg a demarkációs vonal mentén orvlövészek. Összességében a helyzetet az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt tartja. A szóvivő szerint az ukrán felderítés adatai alapján kijelenthetik, hogy a szakadárok nem készülnek támadásra. A „banda formációk” célja, hogy kiprovokálják az ukrán hadsereg válaszlépését. A terroristák célja, hogy Ukrajna dokumentálhatóan megsértse a minszki tűzszüneti megállapodást. Katonai szempontból kiemelte, hogy nagy valószínűséggel a kelet-ukrajnai lázadók védekező harcra rendezkednek be, és most „lövik be” fegyvereiket.
A vezérkar szerint jelenleg a terroristák hadserege mintegy 40 000 emberből áll, ebből 7 000 az orosz reguláris erők katonája.
A szóvivő kijelentette, Ukrajna és az ukrán hadsereg semmilyen támadásra nem készül, a tűzszüneti megállapodást maradéktalanul betartják. Ennek ellenére határozott választ fognak adni, minden támadó jellegű hadmozdulatra.

Már haditechnikát is lopnak Ukrajnában!

Nem csökken Ukrajnában a korrupció, a csempészet 

 

FIZETÉS után BEHAJTANI SZABAD!

Az IMF hitelmegállapodás egyik sarkalatos pontja volt, hogy az ukrán kormány kötelezte magát olyan törvények elfogadására, melyek megfékezik a korrupciót és jelentős mértékben csökkentik a feketegazdaság befolyását. Az ország államadóssága 2015-ben egyes becslések szerint elérheti a 157 százalékot, ezért is lenne fontos, hogy a teljes gazdaság mintegy felét kitevő árnyékgazdaságot valamilyen formában megszelídítsék.

A munkácsi ügy

Júliusban tűzharc tört ki Munkácson, a város egyik sportlétesítménynél a Jobboldali Szektor (PSZ) önkéntes fegyveresei és az ukrán parlament egyik kárpátaljai képviselőjének emberei, valamint a helyszínre érkező rendőrök között, nyolcan megsebesültek – adta hírül az MTI. Az ügy közvetett oka a csempészpiac újraosztása volt. A parlamenti vizsgálóbizottság két hónap alatt jóformán semmilyen érdemi következtetést nem tudott levonni, azon túl, hogy a lehetséges szereplők között megemlített mindenkit, akikről a hírportálok korábban írtak. Az egész tragédia hozadéka annyi volt, hogy az ügyészség elkezdte vizsgálni az Ukrán határőrök és vámosok munkáját. Lehallgatják a mobiltelefonokat és átnézik az elküldött smseket, így sikerült lebuktatni cigaretta csempészeket, de az utóbbi időben a „terroristaellenes műveleti terület” ATO ütközési zónáját ellenőrző alakulatok is fölöttébb izgalmas törvényszegésekért felelhetnek.

sms-ben tudatták a vesztegetés árát

Az Ukrán főügyészség nyilvánosságra hozta azokat a lehallgatott mobiltelefon beszélgetéseket és elfogott sms üzeneteket, melyeket a 28-as gépesített dandár parancsnoka tömegesen küldött az ATO területére behajtani akaró szállítóknak. Az üzenetek tanúsága szerint, 100-120 ezer hrivnyát (1 millió 200 ezer forint) kértek egy-egy szállítmány átengedéséért, ebből 10 ezer hrivnyát kapott a poszt, a többi a parancsnokságra ment. Az ügyet érthetetlenné teszi, hogy a kamionok például cukrot szállítottak ukrajnai raktárakból a szakadár területre. Az alkalmanként kifizetett vesztegetési összegért a boltok polcairól kiskereskedelmi áron is kb. tíz tonna cukrot lehetne venni, tehát cukrot egészen biztosan nem csempészhettek. Felvetődik a kérdés, hogy akkor az sms-ben leírt százezer hrivnyáért vajon mit volt érdemes Ukrán területről átcsempészni?…

Az Ukrán katonák, veszteségként leírt tankokat adtak el

Üde színfoltja volt a hétnek az a hír, miszerint ukrán katonák páncélos járműveket csempésztek ki a harci zónából. Az ukrán biztonsági szolgálat emberei nagyon meglepődtek, amikor egy Odesszai raktárban hosszú polcrendszerekre halmozva megtalálták, a veszteségként leselejtezett vadonatúj harckocsik és tankok alkatrészeit írta az unian.net

A fentebb leírtakból is kitűnik, hogy az ígéretek és erőfeszítések ellenére, még nagyon messze van Ukrajna EU-s csatlakozása, de még az is távolinak tűnik, hogy normális ország benyomását keltse.

Tűzszünet - minszki megállapodás

 Blogunk az ukrajnai háborús történések átláthatatlansága miatt egy ideje nem követi az aktuális történéseket. A mostani fejleményről azonban beszámolunk.

Kelet-Ukrajna: tűzszüneti megállapodás

A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai 2015. február 12-én Minszkben aláírták a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: a dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.

A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag nevet viselő dokumentumot a "normandiai négyek" - Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár - dolgozták ki 16 órás tárgyalás során, majd Kijev és a két szakadár "népköztársaság" képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá.

2015. február 15-e 00 órától lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A tárgyaló felek Minszkben a nehézfegyverek kivonásáról és a fogolycseréről is meg tudtak egyezni. 

Putyin is bejelentette

Putyin közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket.

A minszki megállapodás nem áttörés, de egy lépés a politikai megoldás felé

Frank-Walter Steinmeier, aki részt vesz a minszki tárgyalásokon, csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna". "De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni".

Ez nem egy átfogó megállapodás, és végképp nem áttörés, de az erőszak hetei után egy olyan lépés lehet, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet - mondta.

Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.

A német külügyminiszter felszólította a szemben álló feleket, hogy a fegyverszünet életbe lépéséig hátra lévő különösen kényes időszakban kerüljenek minden olyan cselekedetet, amely a megállapodást alááshatná.

Hollande és Merkel a megállapodásról

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök.

"Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.

Porosenko: Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határ felett

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

A megállapodások nem biztosítanak autonómiát a szakadároknak

Az ukrajnai válság rendezéséről tartott minszki tárgyalásokon aláírt megállapodások nem biztosítanak autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek - közölte csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök a fehérorosz fővárosban.

A megállapodás teljes fogolycserét ír elő

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik napon be kell fejeződnie.

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.

Megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről - jelentette be Petro Porosenko. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.

A megállapodás után Porosenko szavaira reagált Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke, aki szerint bíróságnak kell kimondania az ukrán pilótanő ártatlanságát, és nem létezik olyan "automatikus eljárás", amely elengedését eredményezné. Puskov leszögezte: Szavcsenko ellen nagyon súlyos vádakat hoztak fel, és ahhoz, hogy ejtsék a vádakat, vagy a nyomozószerveknek kell levonniuk azt a következtetést, hogy megalapozatlanok, vagy pedig bíróságnak kell kimondania ártatlanságát.

Szakértők mérik fel a tényleges hadi helyzetet

"Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére" - mondta Putyin a "normandiai négyek" minszki megállapodásáról tartott sajtótájékoztatóján.

Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezető által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetőnek véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében".

"Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".

Határellenőrzés

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

40 milliárd dolláros segély

A következő négy évben ennyi pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna - mondta csütörtökön Brüsszelben Christine Lagarde.  A Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója szerint szakértői szinten megállapodás született róla, hogy az IMF 17,5 milliárd dolláros hitelprogramot nyújt Ukrajnának. A program egy gazdasági reformokhoz kötött négy évre szóló közép- és hosszú távú hitelkeret (Extended Fund Facility).

Lagarde szerint más kétoldalú és multilaterális egyezményekkel együtt Ukrajna jön ki  a megközelítőleg 40 milliárd dollár támogatás, de nem árult el további részleteket. Christine Lagarde még februárban az IMF igazgatótanácsa elé fogja terjeszteni jóváhagyásra az Ukrajnával kötendő új hitelprogram tervét.

A vezérigazgató szerint egy "erős és átfogó" programot sikerült kialakítani, de magasak a kockázatai is. Lagarde szerint a program fontos lehetőség, hogy Ukrajna előremozdítsa a gazdaságát az ország történetének egy kritikus szakaszában. Az elvárások szerint Ukrajnának a következő két évben emelnie kell az energiaárakat, hogy azok megközelítsék a piaci szintet, és reformokat kell végrehajtania a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területeinél.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerint "nagyon nehéz" reformokat kér az IMF, de végre fogják hajtani. A miniszterelnök Kijevben beszélt, hogy 2016-ban már gazdasági növekedés lehet Ukrajnában, ha véget ért az "orosz agresszió" és sikeresek lesznek a belső reformok.

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök. "Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.
Négyoldalú nyilatkozat a minszki megállapodás mellett

A német kormány sajtó- és tájékoztatási hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Angela Merkel, Francois Hollande, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A négyek ebben hangsúlyozzák: elkötelezettek a minszki megállapodások végrehajtása mellett és felállítanak egy "felügyeleti mechanizmust", amelynek keretében a négy ország képviselői rendszeresen tanácskoznak majd.

A vezetők támogatják továbbá, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország háromoldalú tárgyalásokon keressen "gyakorlati megoldásokat" azokra az aggodalmakra, amelyeket Oroszország jelzett az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásával kapcsolatban.