Teljes a káosz az ukrán parlamentben

Átalakul az ukrajnai parlament

Parlamenti, politikai, gazdasági, társadalmi, szociális, … válság van Ukrajnában

Az ukrán parlamentben kormányváltás készül. Talán. A hírek teljesen hiteltelenek és kaotikusak. Annyi biztos, hogy az ukrán legfelsőbb ügyészt Viktor Sokint felmentették tisztségéből és megindultak a tárgyalások egy új parlamenti koalíció felállításáról. Több verzió is felmerül azzal kapcsolatban, hogy ki lehetne az új miniszterelnök.
Nem mondott le a kormány. Jacenyuk még mindig miniszterelnök.
Az emberek számára teljesen érthetetlen, hogy mi folyik a hatalomban. A kormány „de facto” a helyén van, a miniszterelnök Jacenyuk, mégis minden nap arról tárgyalnak a pártok, hogy ki legyen az új kormányfő. Egyesek már előrehozott választásokat szeretnének.
Az ukrán hírekben egymást érik az önfeláldozó bejelentések. Az összes parlamenti párt vezetője bejelentette, hogy kész feláldozni pozícióit, nem kérnek kormányposztokat, csak javuljon az állampolgárok szociális helyzete. Mindenki a következőkért kampányol:

• kommunális díjak csökkentése
• nyugdíjak adóztatásának megszűntetése
• moratóriom az állami földek eladására
• EU-s vízummentesség.

Külső szemlélők számára érthetetlen, hogy ha mindenki ugyanazt akarja, mégsem tudnak megállapodni. Álságos, hogy mindenki a kommunális díjak megfizethetetlenségéről beszél, de április 1-től újabb emeléseket vezetnek be.

Szürreális a parlamenti ülés

A szerdai parlamenti ülésen az eredeti tervek szerint az új koalíció megalkotásáról tárgyaltak volna. A képviselők felszólalásaiból egyértelműen kiderült, hogy Ukrajna polgárai rettenetes szociális helyzetben vannak, egyre több bírót és ügyészségi tisztségviselőt tartóztatnak le korrupció vádjával, keleten a háborús helyzet súlyosabb lett.
Az ukrán parlament házelnöke ezért szavazásra bocsájtott egy törvényt, mely megengedi, hogy az Ungvári reptéren álló, használhatatlan ukrán helikoptert a Kassai Múzeumnak adományozzák, „ezzel növelve Ukrajna hírnevét és javítsák a két ország szomszédi viszonyát”.
 A legfontosabb problémát tehát már megoldották a honatyák.

Amerikai párbaj vagy zsákutca az ukrajnai kormányváltás

Szerelem ez a javából

Porosenkó úgy van Jacenyukkal: „fogjuk meg és vigyétek”.

„A repeszszilánkoktól nem sérült meg senki”, „Zsákutcában a hatalom” ilyen és ehhez hasonló címmel jelentek meg az ukrajnai napilapok.
2016. február 17-én bizalmatlansági indítványt nyújtott be a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenkó pártja a miniszterelnök és a kormány ellen. Meglepő módon a szavazásnál még a Porosenkó blokk képviselői közül is akadt olyan, aki nem szavazta meg Arszenyij Jacenyuk menesztését.
Az ukrán elnök eközben igyekszik tiszta maradni. Vendégként részt vett pártja ülésén, ahol arról beszélt, hogy a kormány újraszervezésére van szükség és mindenképpen el szeretné kerülni az előrehozott választásokat, de ha erre van szükség, akkor ettől sem riad vissza. Ezután lemondásra szólította fel a főügyészt, de a miniszterelnököt egyértelműen nem szólította meg.
A parlamenti ülésen Arszenyij Jacenyuk érdemben nem reagált a visszahívását célzó kezdeményezésre, megtartotta beszámolóját, ezután következett a szavazás. A képviselők több mint fele, a szavazatszámlálás szerint nem volt jelen. A 450 képviselőből 194-en szavaztak Jacenyuk ellen, ketten támogatták, 12 tartózkodott és 28-an nem szavaztak.
Annyi bizonyos, hogy az elnöknek egyelőre sikerült semlegesnek maradnia, hiszen kormányátalakítást sürget, miközben nem tesz semmit, ami pedig hatalmában állna. Természetesen veszélyes lenne Jacenyukot leváltani, hiszen jelenleg őt támogatja a Nyugat és Amerika, de nem lehet sokáig figyelmen kívül hagyni, hogy az ország lakosságának csak 1 százaléka szeretné őt miniszterelnöknek.
Eközben a válság tovább gyűrűzik Ukrajnában. A hírportálok minden este a hrivnya dollárhoz viszonyított erősödéséről számolnak be: 15-én 26 hrivnya 36 kopekre, 16-án 26 hrivnya 78 kopekre míg 17-én este 27 hrivnya 1 kopekre erősödött az ukrán fizetőeszköz.
H.CS.

Jacenyuk munkában, Kárpátalján útlezárásokkal tiltakoznak a mozgósítás ellen

Nem kell amiatt aggódnunk, hogy munkanélküli marad. Múlt heti lemondása után július 28-án ismét munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, holott közben már egy ideiglenes kormányfő is kinevezést kapott. Két miniszterelnök is kevés azonban az országra szakadt problémák megoldására. Kárpátaljéán például lakossági tiltakozások történtek a mozgósítás ellen: főleg az aggódó anyák és feleségek közutakat blokkoltak megyeszerte.

Jacenyuk - állítása szerint - az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe.

A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint, hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni. "Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek" - jegyezte meg a kormányfő.
Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt.

Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására. Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért - több hónapon át tartó - hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után.

Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a kelet-ukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról. A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé. A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk lemondásának kérdését, következő plenáris ülésére pedig csak augusztus 12-én került volna sor, ha a házelnök nem hívott volna össze rendkívüli ülést e hét csütörtökre.

Elemzők szerint a kormányválság mögött az államfő és a miniszterelnök mögötti pártok között kialakulóban lévő érdekellentétek, választási esélynövelési szándékok állnak. A Haza párt jelenleg nem túl népszerű, így nem érdeke, hogy mihamarabb sor kerüljön az előre hozott parlamenti választásokra, Jacenyuknak pedig a lemondás lett volna talán a megoldás arra, hogy maradjon némi esélye fennmaradni a politikai életben.

Tüntetők útlezárással tiltakoznak a mozgósítás ellen kárpátalján

Ungvár, 2014. július 29., kedd (MTI) - Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.


A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.


A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.

A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán-szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.

Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.

Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.

Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.

Ilosván (Irsava) hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.

A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltotta ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján.

Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.

A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.

A kárpátaljai tiltakozásk helyszínei:

 

Frissítés:

A Munkácsi járásban ideiglenesen felfüggesztették a részleges mozgósítást

 – jelentette ki  Olekszandr Moskovszkij alezredes, a Munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság katonai biztosa.

Az alezredes elmondása szerint a hadkiegészítő parancsnokság és a városi hatóságok  képviselői kompromisszumot kötöttek a kárpátaljai részleges mozgósítás kérdésében – írja a Mukachevo.net internetes hírportál.

Az alezredes elmondta, hogy a terrorellenes műveletek zónájába senkit sem küldtek és a közeljövőben nem is fognak oda senkit sem irányítani.

Mint korábban azt hírül adtuk, az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a  tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.

Nem csökken a feszültség Kelet-Ukrajnában

Átterjedhet-e Ukrajna középső és déli területeire az orosz befolyás?

Nehéz megítélni és átlátni, pontosan mi is történik jelenleg Ukrajnában (mind a tudósítások, mind a politikai nyilatkozatok, de még a szakértői vélemények is súlyos ellentmondásokkal terhesek). Ennél csak azt nehezebb megítélni, mi fog ezután történni: alább hagy-e a polgárháborús veszély avagy tovább eszkalálódik. Akadnak, akik már a harmadik világháborút vizionálják - az ukrán miniszterelnök legutóbb már azzal vádolta Putyint, hogy ennek kirobbantására készül.

Ez valószínűleg csak a szónoki retorika része volt, ám annyi bizonyosnak látszik, hogy a kijevi kormány nem képes ellenőrizni a donyecki régióban kialakult helyzetet. Ezt maga Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő ismerte el április 30-án a megyei adminisztrációk vezetőinek Kijevben megtartott értekezletén, amikor is mértéken felül veszélyesnek minősítette a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben uralkodó állapotokat; totális orosz katonai beavatkozás veszélyéről beszélt, miközben nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az ukrán hadierőt "teljes harckészültségbe" helyezték.

Az Unian hírügynökség beszámolója szerint az ügyvivő államfő szó szerint ezeket mondotta:

Ma ebben a városban [Donyeckban] a hatalom nem ellenőrzi a helyzetet, ahogy Donyeck megye egy részében sem.

Vajon lehet-e erről arra következtetni, hogy ez a régió is elveszett Ukrajna számára? Ez nem zárható ki, hiszen például Luhanszkban az oroszbarát erők elfoglalták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a főügyészség és a megyei állami hivatal épületét, tehát gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják a várost. A megye más városaiban is hasonló a helyzet.

Az ukrán ideiglenes elnök szavai szerint Szlovjanszk városát teljes mértékben az Oroszországból érkezett "terror- és diverzáns csoportok" uralják. Hangsúlyozta, hogy az említett két megyében az ukrán fegyveres erők nem képesek ellenőrizni a helyzetet. Tétlenséggel, ügyefogyottsággal és helyenként árulással vádolta meg a helyi rendvédelmi erőket. Hangoztatta, "ez a fő oka annak, hogy az ukrán hatóságok nem hatékonyak, és gyenge a tevékenységük eredménye. Ezt nehéz beismerni, de igaz" - tette hozzá. Bejelentette: utasította a megyei kormányzókat, akadályozzák meg, hogy az események átterjednek Ukrajna középső és déli területeire.

Legitim-e az új kijevi hatalom?

Ha nem is illegitim, legitimitása megkérdőjelezhető. Ezt maguk a vezetők is elismerik azzal, hogy hatalmuk legalizálását az elnökválasztástól és az ezzel egyidejű népszavazástól várják. Az ügyvivő államfő április 30-án Kijevben fogadta az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének egy küldöttségét. A találkozón azt hangoztatta, hogy a május 25-i soron kívüli ukrajnai elnökválasztás a végső szakasza lesz az új kijevi hatalom legalizálásának. Az ukrán kormány az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást is akar tartani az ország területi egységéről.  A vonatkozó törvénytervezetet a kormány még szerdán benyújtja a parlamentnek - közölte Jacenyuk.

A referendumon az Ukrajnát leginkább aggasztó kérdések fognak szerepelni: az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció. Turcsinov ezzel kapcsolatban azt közölte, az új kijevi hatalom prioritása az, hogy az elnökválasztási kampányban nem engedi meg közigazgatási források felhasználását a választók befolyásolására, és nem avatkozik be a polgárok akaratnyilvánításába.

Eközben folytatódtak a tárgyalások az EBESZ-megfigyelőinek szabadon bocsátása ügyében, akiket a múlt héten raboltak el fegyveres oroszbarát szakadárok Szlovjanszkban. Egyiküket egészségi állapotára való tekintettel vasárnap elengedték, hatan azonban továbbra is fogságban vannak. A Donyeck megye északi részén lévő városban továbbra is nagy a feszültség. Ahogyan Harkivban és Luhanszkban is. Sőt, szerdára virradóra újabb városban, Krasznoarmejszkben is zavargások voltak.

Luhanszkban kedd délután Moszkva-barát tömeg tört be a regionális kormányzat épületébe, miután lejárt a határidő, ameddig a szeparatisták népszavazást követeltek, illetve az orosz nyelv használati jogát. A szakadárok ukrán zászlókat égettek, az épületre pedig kitűzték az orosz lobogót. Az ukrán rendőrség nem avatkozott közbe. Az ukrán belügyminiszter tanácsadója úgy reagált, hogy a térségi vezetők kezéből kicsúszott a rendőrség irányítása, ezért nem állították meg az oroszbarát aktivistákat, és az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyvereseket.

A Krím elszakad, Ukrajna társul az EU-hoz

Blogunkban a helyzet zavarossága és bizonyos szerzői jogvédelmi problémák miatt egy ideje szüneteltettük a friss ukrajnai hírek közreadását, most azonban szólnunk kell arról, hogy az orosz felsőház jóváhagyta a Krím csatlakozását. A pénteki rendkívüli ülés döntése szinte egyidőben született az ukrán alkotmánybíróság állásfoglalásával, amely szerint a a Krímben tartott március 16-i népszavazás ellentétes Ukrajna alkotmányával, így a terület jogszerűtlenül mondta ki saját függetlenségét és kérte felvételét az Orosz Föderációba.

Ukrajna, EU

Nem kevésbé fontos hír, hogy az EU és Ukrajna aláírta a társulási szerződést. Brüsszelben most a politikai részt szignózták, a szabadkereskedelmi egyezményt csak májusban, az ukrán választások után fogják jóváhagyni. A 28 EU-ország vezetői, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök 2014. március 21-én Brüsszelben írta alá az ukrán EU-társulási megállapodás politikai részét.

A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később, valamikor a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztás után, a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket, diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.

Krím, Kijev, Moszkva

Hiába kötött megállapodást Kijev és Moszkva néhány nappal ezelőtt arról, hogy március 21-ig érintetlenek maradnak a krími ukrán bázisok, és nem akadályozzák működésüket, ezt már a korábbi napokban sem tartotta be Moszkva. Csütörtökön tiltakozók elfoglalták az ukrán erők szevasztopoli bázisát, és néhány órára a krími hatóságok fogva tartották az ukrán haditengerészet parancsnokát, Szerhij Hajdukot is.

Péntekre pedig már nyílt lett a fellépés a „külföldre” került krími ukrán erőkkel szemben, orosz katonák átvették az irányítást több ukrán hadihajó felett is, amelyeknek már a tengerre való kijutását is megakadályozták.

Az ukrán katonák arról dönthetnek, hogy elhagyják a félszigetet vagy orosz állampolgárságot felvéve jelenlegi reangjukat megőrizve garantáltan az orosz hadsereg kötelékében maradhatnak 2016-ig.

A Parlament menesztette Janukovicsot

Néhány perccel ezelőtt az ukrán Parlament távollétében menesztette Viktor Junukovics államfőt. Előzmények: A délután folyamán felrebbent a hír, hogy Janukovics önként lemond. Ezt az ellenzék jelentette be annak alapján, hogy a Jacenyukkal folytatott telefonbeszélgetés során az elnök beleegyezett abba, hogy lemond. A sajtóban meg is jelentek a hírek, de az elnöki szóvivő ezt cáfolta. Nem sokkal ezután Janukovics tévéüzenetben jelentette be, hogy nem mond le és puccsnak nevezte a történteket. A Parlament ezek után döntött menesztéséről és május 25-re kiírta az elnökválasztást.

Julija Timosenko szabadlábon

A parlament törvényt fogadott el - a Jobb Szektor tovább harcol...

Törvényt fogadott el az ukrán parlament péntek délután a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, ami bizonyos jogköröktől megfosztja Viktor Janukovics államfőt.

A szűkebb elnöki jogköröket előíró korábbi alkotmányhoz való visszatérés része a válság megoldását célzó, Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők által pénteken aláírt megállapodásnak.
   
A parlament ezt követően elfogadta azt a törvényt is, amely feltétel nélküli amnesztiát biztosít mindazok számára, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.
 
Háromnapos gyász kezdődik a tüntetések áldozatainak emlékére Kárpátalján

Háromnapos gyászt hirdetett az ukrajnai hatalom elleni tüntetések során életüket vesztett áldozatok emlékére pénteken a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés).

A vasárnapig tartó közös gyász megtartását Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke rendelte el. Ennek értelmében a hét utolsó három napján a legnyugatibb ukrajnai megye területén működő vállalatoknak és intézményeknek félárbocra kell ereszteniük a fekete gyászszalaggal megjelölt ukrán állami zászlót. A szórakozóhelyeken, vendéglátóipari egységekben korlátozni kell a rendezvények, ünnepségek megtartását és a zenelejátszást. A különböző felekezeteknek gyászistentiszteletet kell tartaniuk az elhunytak emlékére.
   
Ugyancsak háromnapos gyászt rendeltek el péntektől Lembergben (Lviv). A városból és a hozzá tartozó megyéből tizenhárom tüntető vesztette életét a csütörtöki kijevi összecsapásokban.
 
Az elnöki hivatal közleményben jelentette be a megállapodást

Az ukrajnai politikai válság rendezéséről szóló megállapodást Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok írta alá - közölte az ukrán államfő hivatala pénteken.

Az aláírási aktuson jelen volt Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, továbbá Eric Fournier, a francia külügyminisztérium kontinentális Európa főosztályának vezetője.
   
"Jelen megállapodás aláírását követő 48 órán belül sor kerül annak a különleges törvénynek az elfogadására, aláírására és kihirdetésére, amely visszaállítja Ukrajna 2004. évi alkotmányát" - olvasható a közleményben.
   
"A megállapodás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy koalíciót hoznak létre és nemzeti egységkormányt állítanak fel az aláírástól számított 10 napon belül" - áll a közleményében.
   
"Az elnökválasztást az új ukrán alkotmány elfogadása után azonnal, de legkésőbb 2014. december végéig megrendezik, új választási törvényt fogadnak el, és új központi választási bizottságot hoznak létre arányos alapon, az EBESZ és a Velencei Bizottság szabályai szerint" - olvasható a közleményben.
   
A dokumentum szerint az ukrán hatóságok nem fognak bevezetni rendkívüli állapotot az országban, és a parlament "elfogad egy harmadik törvényt a büntetőjogi felelősség alóli mentesítésről, amely ugyanazokra a törvénysértésekre vonatkozik, mint a 2014. február 17-i törvény" - áll az ukrán elnöki hivatal közleményében.

Az ukrán ICTV tévécsatorna tudósítása szerint a megállapodás értelmében 48 órán belül visszaállítják Ukrajnában a 2004-es alkotmányt, 10 napon belül nemzeti egységkormány alakul, alkotmányos reform kezdődik, amely legkésőbb szeptemberig újraszabályozza az elnök, a kormány és a parlament jogköreit, majd az új alkotmány elfogadását követően, de legkésőbb az év vége előtt előre hozott elnökválasztást tartanak.

A radikális ukrán jobboldal nem fogadja el a megállapodást

A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a pénteken Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást.

A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió.

MTI

Rövid volt a tűzszünet, újabb halottak

Nem sokáig örvendhettünk annak, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök fegyvernyugvási megállapodást kötött február 19-én este az ellenzékkel, és megegyezett arról is, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Az államfő a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal - folytatott találkozója után kiadott közleményében azt írta: "a felek fegyvernyugvást jelentettek be, valamint a tárgyalások felújítását a vérontás megállítása, a helyzet stabilizálása és a civil béke érdekében".

A viszonylag békés éjszaka után azonban 20-án reggel a radikális tüntetők provokációját követően  újra összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendőrök hang- és villanógránátokat vetnek be ellenük, gumilövedékekkel lövik őket. A tüntetők pedig gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, valamint gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők “nyíltan” lőfegyvert használtak a rendőrök ellen. Eddig huszonhárom rendőr sebesült meg.

A radikális Jobb Szektor nevű csoport láthatóan nem tartotta be a tűzszünetet azzal az indoklással,  hogy Dmitro Jaros a csoport vezetője szerint a Jobb Szektor nem írt alá „semmilyen megállapodást.”

Az ukrajnai Helmnickij  megye belbiztonsági hivatalának (SZBU) épülete előtt tüntetők álltak, amikor az épületben lévők elkezdték belülről kitörni a bejárati ajtó üvegtábláit.
Bentről ezután váratlanul sorozatlövést adtak le. Lehet, hogy csak így akarták kitörni az alsó ablakot, de a lövedékek több embert eltaláltak. Egy nő meghalt, többen megsérültek. A tüntetők ezután trolikat toltak a bejárat elé. 

Ukrajna: kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát

Forrás: MTI

Kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát az ukrán főváros központjában. A miniszterelnöki hivatal egyik illetékese közölte: a kormánypalota dolgozói azt az utasítást kapták, hogy hagyják el az épületet.
Ugyanezt az utasítást kapták a parlament épületének dolgozói is, és a képviselőkkel együtt már távoznak is a törvényhozásból. Evakuálják továbbá a parlament közelében lévő Kijev szálloda vendégeit és dolgozóit is (ebben szállodában laknak a parlamenti képviselők a plenáris ülések idején).

A tüntetők csütörtök délelőtt eljutottak az ukrán parlament épületéig, a rendvédelmi erők visszavonultak, ezután megkezdték az épület evakuálását. A demonstrálóknál állítólag éles lőszer van. A Majdanon (A Függetlenség terén) a tüntetők egyes hírek szerint foglyul ejtették a Berkut különleges rendőri erők egy csoportját. Laurent Fabius francia külügyminiszter a délelőtt folyamán Kijevbe érkezett, és találkozott az ellenzék vezetőivel.

Az ellenzék délutánra rendkívüli ülésre hívta a parlamenti képviselőket

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői felszólították csütörtökön az ukrajnai parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre.

Az Eszpreszo ukrajnai internetes tévé élőben közvetítette a tüntetők üzenetét, akik a kijevi központi téren lévő emelvényről kérték erre a honatyákat. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Bomlásnak indult az ukrán kormánypárt Kárpátalján

Kilépett az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjából (PR) csütörtökön az ukrán parlament öt kárpátaljai képviselője, köztük Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, miközben Kárpátalján egymás után jelentik be feloszlásukat a párt szervezetei.

Elnöki hivatal: több tucat halálos vagy sebesült rendőr áldozat

Rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban - tájékoztatott csütörtökön az ukrán elnöki hivatal, a tüntetőkre hárítva a felelősséget a vérontásért.

A hivatal szerint a fegyvernyugvás ellenére "radikális" tüntetők csoportokba verődve támadtak rá a rohamrendőrökre reggel 9 órakor. Lőfegyvereket használnak, így mesterlövész-fegyvereket is. "Azért lőnek, hogy öljenek" - áll a közleményben.

Közben a Reuters szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, és mindnyájan civilek.

Már tizenöt halottról tud a brit hírügynökség

Már tizenöt halottról adott hírt a Reuters helyszíni kijevi tudósításában. A brit hírügynökség fotóriportere, Vaszilij Fedoszenko szerint tizenöt, takaróval lefedett holttest hever az utcán a kijevi Függetlenség tér (Majdanon) két oldalán. Fedoszenko szerint a halottak mindnyájan civilek.

Az UNIAN ukrán hírügynökség viszont azt közölte, hogy legalább heten haltak meg a csütörtöki zavargásokban, és mindnyájan középkorú férfiak. A hét halott közül haton nyaki lövés látható, ami a tüntetők szerint arra utal, hogy rendőrségi orvlövészek végeztek velük.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint a csütörtöki összetűzésekben egy rendőr halt meg és 29 megsebesült.

Éleződik a helyzet

A "fegyvernyugvás" ellenére újra éleződik a helyzet Kijevben: az Eszpresszo ukrán internetes televízió helyszíni élő adása szerint a városközpontban csütörtök reggel ismét összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendfenntartó erők hang- és villanógránátokat vetettek be, gumilövedékekkel lőtték a tömeget.

A főváros főterén robbanások hallatszottak és sűrű fekete füst gomolygott. A tüntetők gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A kijevi főtéren, a Majdanon lévő tüntetőket és a sebesülteket ellátó orvosi csoportok mozgását hangosbeszélőkből koordinálják, arra figyelmeztetik őket, hogy orvlövészek jelentek meg a környékbeli épületek tetőin.

Helyszíni beszámolók szerint a rohamrendőrök a délelőtti órákban elkezdtek kivonulni a központi térről, de a tiltakozó akció irányítói hangosbeszélőkből arra figyelmeztetik a tüntetőket, hogy ez csupán taktikai visszavonulás, és újabb rendőri roham várható.

Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a rohamrendőri osztag, a Berkut egyes tagjai átállnának a tüntetőkhöz, ha szavatolják a biztonságukat. Ezt más forrásokból egyelőre nem erősítették meg.

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét csütörtökön a brit külügyminisztériumba a súlyos kijevi erőszakcselekmények miatt. A brit külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint Vologyimir Handogij nagykövetet David Lidington európai ügyekért felelős államtitkár tájékoztatta arról, hogy a brit kormány rendkívüli aggodalommal értesült a csütörtökön történt további erőszakos cselekményekről és az újabb halálesetekről.

Lidington közölte az ukrán diplomatával, hogy London elfogadhatatlannak tartja a Függetlenség terén összegyűlt békés tiltakozók elleni fellépést.

Előző este David Cameron brit miniszterelnök külön nyilatkozatban tett alig burkolt utalást arra, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő felelősségre vonásra számíthat az erőszakos hatósági fellépés miatt. A Downing Street által ismertetett kormányfői állásfoglalás szerint Janukovicsnak "nem lehetnek kétségei azzal kapcsolatban", hogy a világ figyeli tetteit, és az erőszakcselekmények felelőseire számonkérés vár.

Nyíltan lőfegyvert használtak

Közben a belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők "nyíltan" lőfegyvert használtak a rendőrök ellen, orvlövészek támadják őket, és ismeretlen eredetű mérgező anyagot is bevetettek ellenük. Huszonhárom rendőr megsebesült a tárca közlése szerint.

A kijevi tüntetők radikális szárnya, a Jobb Szektor nevű csoport nem hajlandó betartani a "fegyvernyugvást", amelyben az ukrán államfő állapodott meg az ellenzék három vezetőjével. Dmitro Jaros, a Jobb Szektor vezetője közölte csütörtök reggel, hogy csoportja nem írt alá "semmilyen megállapodást", és nem hajlandó betartani a fegyvernyugvást - jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Viktor Janukovics ukrán elnök szerda este kötött fegyvernyugvási megállapodást a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal -, és abban is megegyezett velük, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Ennek ellenére csütörtök reggel ismét összecsaptak a tüntetők a rohamrendőrökkel Kijev központjában.

28 halott

Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott csütörtök reggel, hogy már 28 halottja van a három napja kezdődött kijevi zavargásoknak. A tárca összesítése szerint 445 sérülthöz hívtak mentőt, és 287 ember szorult kórházi kezelésre. A kórházba szállítottak között 88 rendőr, hat újságíró, négy gyermek, illetve két külföldi állampolgár volt.

A tájékoztató kiadása óta arról számolt be a kijevi média, hogy meghalt még egy tüntető. Közölt egy képet is, amelyen az úttesten fekvő, takaróval lefedett holttest látható. Ukrajnában csütörtökön gyásznapot tartanak az elmúlt napokban elhunytak emlékére.

Mégis találkoztak az uniós külügyminiszterek Janukoviccsal

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem törölték a három európai uniós külügyminiszter és Viktor Janukovics ukrán elnök csütörtökre tervezett kijevi találkozóját.

Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtök délelőtt ült össze Janukovics elnökkel Kijevben. A megbeszélésen jelen van Leonyid Kozsara ügyvezető ukrán külügyminiszter és Andrij Kljujev, az elnöki hivatal vezetője is - jelentette ki Anna German kormánypárti képviselő (Régiók Pártja), Janukuvics tanácsadója az Interfax Ukraina hírügynökségnek.

A francia külügyminisztérium annyit közölt, hogy a három uniós miniszter nem utazott el az ukrán fővárosból, s nem törölték a Janukoviccsal tervezett megbeszélést.

Moszkva a helyzet rendeződése után folyósít újabb segélyrészletet

Oroszország nem törölte a Kijevnek felajánlott támogatást, a segélyösszeg újabb részletét azonban csak azután folyósítja, hogy rendeződött a helyzet Ukrajnában - jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője csütörtökön.

Ukrajna december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket, emellett legalább 4 milliárd dollár éves megtakarítást eredményező engedményt ad az Ukrajnába exportált orosz földgáz árából.

Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék.
Január végén felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben felerősödtek a kormányellenes tüntetések.

Hétfőn Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter arról számolt be, hogy jelentősen javult a belpolitikai helyzet Ukrajnában, ezért Oroszország még a héten újból vásárol ukrán eurókötvényeket, ezúttal kétmilliárd dollár értékben. Még aznap ukrán kormánytisztviselők azt mondták, hogy a kötvény ellenértéke várhatóan már szerdán az ukrán számlán lesz.

Ezt követően szerdán ukrán kormányzati források azt közölték, hogy Ukrajna várhatóan pénteken kapja meg a forrást.
Ukrajnának az idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie.

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét halottról tud

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét ember, köztük két rendőr halálát erősítette meg a csütörtöki zavargások áldozatait összegző közleményében; a tárca szerint a három napja tartó összetűzéseknek összesen 35 halottja van. A kijevi minisztérium szerint csütörtökön 60 sérülthöz hívtak mentőt, öt embert súlyos állapotban szállítottak kórházba.

A zavargások kezdete, kedd óta 505 alkalommal riasztották a mentőket, és 292 ember szorult kórházi kezelésre.

Korábban az ukrán elnöki hivatal arról tájékoztatott, hogy rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban.

A Reuters szemtanúkra hivatkozva pedig azt jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, s valamennyi áldozat civil.

Jacenyuk: az ellenzéki vezetők nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket

Az ukrán ellenzék egyik vezetője is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek.

A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni. "Fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell tenni az utcáról a parlamentbe" - mondta.

Előzőleg Szerhij Tihipko vezető kormánypárti politikus is azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzéki vezetők ellenőrzése alól.

Medvegyev: Moszkva csak törvényes és hatékony ukrán hatalom működése esetén teljesíti ígéreteit

Az orosz kormány akkor teljesíti ukrán partnereinek tett ígéreteit, ha a szomszédos országban törvényes és hatékony lesz a hatalom - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök csütörtökön. A politikus az orosz kormány ülésén arra is figyelmeztetett: az ukrán hatalomnak meg kell védenie az embereket, "hogy ne töröljék bele (a hatalomba) a lábukat (az emberek)".

Oroszország 15 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 3400 milliárd forint) értékű pénzügyi segítséget ígért tavaly decemberben Ukrajnának, és jelentősen csökkentette a földgáz árát.

Szerdán Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője nem tudta megmondani, hogy Oroszország megvásárolja-e a héten az ukrán eurókötvények újabb csomagját, amelyről hétfőn beszélt Anton Sziluanov pénzügyminiszter.

Kijev polgármestere kilép a kormánypártból

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, tiltakozásul az ukrán főváros központjában zajló "vérfürdő és testvérháború" ellen. Közben kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték a súlyos belpolitikai válság megoldása, a radikális ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók közötti, halálos áldozatokat követelő összetűzések beszüntetése érdekében - jelentette az Interfax-Ukraina hírügynökség.

A kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. A kormánypárti képviselők mindkét szembenálló felet az erőszak beszüntetésére szólították fel, és arra, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről arra szólították a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezését célzó rendkívüli ülésre.

Lavrov ismét a nyugati politikusokat hibáztatta

Szergej Lavrov a nyugati politikusokat hibáztatta a kijevi zavargások miatt. Az orosz külügyminiszter csütörtökön nyilatkozott Bagdadban.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy a nyugati politikusok provokálják kijelentéseikkel az ukrajnai radikálisokat. Szergej Lavrov a nyugati sajtót azzal vádolta, hogy eltorzítja az Oroszországgal szomszédos országban zajló eseményeket.

Nyilvánosan fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség Ungváron

Több ezer tüntető előtt fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség állománya csütörtökön Ungváron. Több ezren tüntettek délelőtt Ungváron a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal előtti téren, miközben az épületben az Ukrajnában kialakult helyzettel foglalkozó tanácskozást tartottak a megyei és járási tanácsok (közgyűlések) képviselői és települések polgármesterei.

A fórum résztvevői felszólították a találkozón részt vevő Vaszil Varcaba tábornokot, a megyei rendőrség parancsnokát, hogy az irányítása alá tartozó testülettel együtt fogadjon hűséget a népnek, és jelentse ki, hogy sem ő, sem a beosztottjai nem hajtanak végre semmilyen bűnös parancsot. Ezután a tábornok a tüntetőkkel teli térre vezényelte a megyei rendőrség közelben lévő székházából a tiszti és legénységi állományt, közte a belügyi csapatok és a Berkut különleges egység tagjait, akik a tömeg előtt felsorakozva hűséget fogadtak a népnek.

Ezt követően a tüntetők az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei kirendeltségének központja elé vonultak, követelve, hogy a szolgálat tagjai is nyilvánítsák ki a nép melletti elkötelezettségüket, és ítéljék el Viktor Janukovics ukrán elnök "bűnös cselekedeteit". A tüntetők előtt megjelent az SZBU Kárpátalja megyei vezetője, s arról biztosította a tiltakozókat, hogy az általa irányított testület a nép mellett áll, és nem fog végrehajtani semmilyen törvényellenes parancsot.

A túlnyomórészt fiatalokból álló békés tömeg később a Kárpátalja megyei ügyészség épületéhez, illetve az ungvári katonai helyőrséghez vonult, majd szétszéledt.

Kormánypártiak és ellenzékiek is elismerik, hogy nem urai a helyzetnek

Ukrán kormánypárti és ellenzéki politikai vezetők is elismerték csütörtökön, lassan nem urai a helyzetnek, a kijevi események - ellenzéki tüntetők és a rendfenntartó erők halálos áldozatokat is követelő összecsapásai - kicsúsznak az ellenzőrésük alól, és különböző javaslatokat fogalmaztak meg a válság megfékezésére.

A BBC csütörtöki híradása szerint Szerhij Tihipko, a Régiók Pártjának elnökhelyettese azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzék vezetőinek ellenőrzése alól, egyikük sem kínál olyan megoldást a kialakult válságra, amely megnyugtatná az országot.

Tihipko a kialakult helyzetben a legsürgősebb teendőnek tartja egyrészt a parlamenti elnök azonnali menesztését és a házelnöki tisztség átadását az ellenzéknek. Emellett javasolja egy új, minden frakció által támogatott miniszterelnök megválasztását, aki már kinevezése napján bemutatná kormányát és ismertetné a legsürgősebb tennivalókat. Tihipko szerint parlamenti tényfeltáró bizottságot kell alakítani, amely kivizsgálná az emberéleteket követelő eseményeket.

Az ukrán ellenzék egyik vezetője, Arszenyij Jacenyuk is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. A Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek. A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni, vagyis - mint javasolta - "fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell terelni az utcáról a parlamentbe" - javasolta.

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, és közben a kormánypártiak és az ellenzékiek egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték. Az Interfax hírügynökség szerint kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. Támogatásukról biztosították "a népet és a nép véleménynyilvánítását", elítélték az erőszakcselekményeket.

Arra szólították fel a biztonsági szolgálatok fegyvereseit, hogy "a népnek tett esküjüket tartsák be, és ne a lőfegyverek alkalmazásáról szóló bűnös parancsokat teljesítsék, ne engedjék, hogy a rendvédelmi szervek részt vegyenek a békés lakosság és a tüntetők elleni provokációkban". A kormánypárti képviselők mindkét felet az erőszak megszüntetésére szólították fel, és arra is, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Az ellenzéki szónokok között csütörtök délig nem jelent meg sem Jacenyuk, sem a másik két ellenzéki parlamenti párt vezetője, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok.

Janukovics ajánlata, az ellenzék követelése. Oroszországi vélemények

Kérdezd a Google-t: Mi van most Ukrajnában

Miniszterelnöki posztot ajánlott Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék egyik fő politikusának, és Klicskót is beemelné a kormányba (miniszterelnök-helyettes lehetne). Engedményeket tenne az alkotmány ügyében is. Klicsko viszont közölte: az ellenzék elnökválasztást akar.

Január 25-én váratlan ajánlattal állt elő az ukrán elnök: négy órával azután, hogy az elnöki hivatalban Viktor Janukovics fogadta a három ellenzéki párt vezetőjét, nyilvánosságra került a megoldás lehetséges menete: eszerint az államfő lemondatja Nyikolaj Azarov kormányfőt, és a kormány alakítására a Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina irányítóját, Arszenyij Javenyjukot kérte fel. A megbeszélésen jelen volt a Batykivscsinával szövetséges UDAR párt vezetője – Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló – és a nacionalista Szvoboda elnöke, Oleg Tyahnibok is.

Jacenyuk nem adott egyenes választ az ajánlatra. Közölte: az ellenzék kész vállalni az országért a felelősséget, de hozzátette: "a nép határozza meg, milyen legyen Ukrajnában a hatalom. Nem engedünk az álláspontunkból". Kijelentette: az ellenzék egy szót sem hisz abból, amit a hatalom mond, és csak a tetteket fogják elfogadni. Hangsúlyozta: az ellenzék kész Ukrajnát az Európai Unióba vezetni és kiszabadítani a bebörtönzött Julija Timosenko ellenzéki vezetőt.

A tárgyalás után a Majdanon összegyűlt tömeg előtt Jacenyjuk Klicskóval és Tyahnibokkal a színpadon közölte: Janukovics a a kormányalakítás felajánlásával beismerte, hogy nem vállalja a felelősséget az országért. Az ellenzék viszont nem fél a felelősségtől, készek az ország irányítására, ám feltételeket szabnak. Ezek a következők:

•  Engedjék szabadon a tavalyelőtt hét év börtönre ítélt Julija Timosenko kormányfőt, aki hivatalosan az ukrán-orosz gázszerződés előnytelen feltételei miatt okozott károkért került rács mögé, ám az ellenzék és az EU szerint valójában Janukovics politikai bosszújának áldozata.
• Térjenek vissza a 2004-es alkotmányhoz, amely az elnök rovására a kormányfőnek ad nagyobb hatalmat.
• Vonják vissza a múlt héten elfogadott törvényeket, amelyek a tüntetők elleni fellépést és az internet, a sajtó hatalmi kontrollját könnyítik meg.
• Még idén legyen elnökválasztás, a soron következő jövő évi helyett.

Mint ismeretes, az ellenzék vezetői az elmúlt négy nap alatt harmadszor talákoztak az elnökkel, bár a korábbi hírek szerint úgy tűnt, a megbeszélések nem vezetnek eredményre.




Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor Oroszország szempontjából Ukrajna "felosztása" lenne a legkedvezőbb következmény. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet.

A moszkvai állami tévé szerint a kijevi tüntetők "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija című lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erőforrásai pedig igen szerények.

A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.

Kétmillió hrivnya az ellenzéktől az ukrán hírtévének

A csatorna vezérigazgatója szerint nem változik a hírtévé függetlensége és minden politikai erővel szemben egyformán kritikus hangvétele attól, hogy jelentős anyagi támogatást kap egy ellenzéki párttól. Adott esetben akár a kormánypárttól is elfogadnának pénztámogatást, ez sem befolyásolná pártatlanságukat.

 Timosenko pártja kétmillió hrivnyát utal a bírsággal sújtott hírtévének 

 Jelentős összeggel támogatja Ukrajnában az Egyesült Ellenzék-Batykivscsina párt a hatalommal szemben kritikus TVi hírtelevíziót, hogy megakadályozza a tévé megszüntetését - közölte pénteken Arszenyij Jacenyuk, a párt vezetője.

MTI-hír, 2012. szept.22.

Az ellenzéki politikus szavai szerint pártja a TVi megmentése érdekében inkább visszafogja kampánykiadásait, csakhogy ne kapcsolhassák ki az ország egyik független televízióját.
Az ukrán adóhatóság adótartozás címén indított pert a TVi ellen. Az illetékes kijevi bíróság múlt szerdán jogerősen hárommillió hrivnya adó plusz egymillió hrivnya büntetés megfizetésére kötelezte a hírtévét, a TVi munkatársai szerint törvénysértő módon. A hírtévé ezután felhívást tett közzé, amelyben nézőit arra kérte, hogy adományaikkal segítsenek kifizetni a rá kirótt - összesen mintegy 120 millió forintnak megfelelő - összeget.

Mikola Knyazsickij, a TVi vezérigazgatója pénteken az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy mostanáig körülbelül kétmillió hrivnya érkezett be számlájukra az önkéntes felajánlásokból.

"Természetesen elfogadjuk az Egyesült Ellenzéktől a kétmillió hrivnyás támogatást, egyrészt mert hétfőn lejár a bíróság által a pénz befizetésére szabott határidő, másrészt azért, mert felhívásunkat, hogy támogassanak bennünket politikai állásponttól függetlenül, mindenkihez intéztük, legyen az civil szervezet, párt vagy magánszemély" - szögezte le, megjegyezve, hogy ha a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártja nyújtana segítséget, tőlük is elfogadnák a pénzt.

Kérdésre válaszolva azt hangoztatta, nem csorbítja a televízió politikai függetlenségét az, hogy az Egyesült Ellenzéktől fogadnak el anyagi támogatást. Azt állította, hogy műsoraikra ez semmilyen hatással sem lesz, munkatársai ugyanolyan szakértelemmel és objektivitással végzik majd munkájukat, mint eddig, s nem változik a hírtévé minden politikai erővel szemben egyformán kritikus hangvétele sem.

---

Olvassa el ezeket is:

• Sajtószabadság - ukrán módra
• Ragtime - egy film és aktuális áthallásai
• Kikkel nem azonos egy kárpátaljai költő

Ha van véleménye a témáról, tegye közzé hozzászólásként. Ha rendszeresen ki szeretné fejteni a véleményét, jelentkezzen (email címét megadva a kommentben) társszerzőnek.