Egyenesben a forradalomról

2013. okt. 7.

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Az Ukrajna Blog már több ízben foglalkozott Ukrajna és az EU kölcsönviszonyával, legutóbbi cikkeink ebben a témában: Ukrajna és az EU-társulás, illetve: Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt. Mostani összeállításunk az érintett témát több szempontból járja körbe.

Nészavazás az EU-közeledésről


Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

A felmérésben részt vett válaszadók mindössze 10 %-a bízná a döntést az államelnökre vagy a Legfelsőbb Tanácsra (parlamentre). Az adatokból kiderül, hogy az ukrajnai közvélemény egyelőre támogatja az ország európai közeledését.

Viktor Janukovics ukrán államfő pedig tehet-e mást, mint egyetért a népakarattal. Korábban is azt nyilatkozta, hogy ha elérkezik az idő, akkor az ukrán lakosság népszavazáson dönthet majd arról, hogy az ország az Európai Unióhoz csatlakozzon-e vagy inkább Oroszország felé közeledjen. Tény, hogy a döntés hosszútávon meghatározza majd Ukrajna jövőjét - mind a politikai, mind a gazdasági színtéren. Azt azonban, hogy mikor kerülhet sor a referendumra, egyelőre az államfő sem tudta megmondani.

Mértékadó kijevi politológusok szerint az európai integráció teljes összefogást igényel az országban. Társadalmi szerződésre vagy legalább nagy mérvű konszenzusra van szükség a kormánypárt, az ellenzék és a társadalmi szervezetek által képviselt széles civil rétegek között is. Ami egyelőre meg is van, ugyanis a kommunista párton kívül valamennyi parlamenti erő kiáll az európai közeledés mellett.

Az eredeti tervek szerint Brüsszel novemberben, Vilniusban az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóján írná alá a társulási szerződést Kijevvel. 

Visegrádi tárgyaqlások Ukrajna EU-társulásáról



Nemrégiben a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - külügyi tárcáinak igazgatói kétnapos látogatást tettek az ukrán fővárosban, ahol tárgyalópartnereikkel Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás november végi aláírására való felkészülés állásáról folytattak eszmecserét.

"A visegrádi csoport Ukrajna barátja, látogatásunk üzenete ezt támasztotta alá" - tájékoztatott Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója.

A külügyi igazgatók barátilag felhívták a figyelmet azonban arra: ahhoz, hogy a november 28-29-i vilniusi EU-csúcsértekezleten aláírják a megállapodást, Kijevnek teljesítenie kell még azokat a politikai feltételeket, amelyet az európai közösség számára meghatározott. Ezek közül a legfontosabbaknak az ügyészséget és a választójogot érintő törvények módosítását, valamint a szelektív igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályok eloszlatását emelték ki.

"Mi, visegrádiak gyakorlatilag üzenetközvetítők voltunk. Azt kívántuk jelezni, hogy több európai fővárosban vannak kérdőjelek, de szeretnénk azt is elérni, hogy Ukrajna az üzenetünket megértve végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyekkel a még meglévő európai szkepszist sikeresen eloszlathatják" - fejtette ki Takács Szabolcs.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a vilniusi csúcs lesz döntő jelentőségű, hanem azt megelőzően az Európai Unió külügyminisztereinek október 21-i tanácsülése, amelyen már érdemi döntések születhetnek Ukrajna európai uniós közeledése kapcsán.

Elmondta, hogy ukrán részről köszönettel fogadták a visegrádi csoport pozitív hozzáállását Ukrajna európai integrációs törekvéseihez. Kifejezték továbbá azt is, hogy értik, milyen erőfeszítéseket kell tenniük még a vilniusi csúcsértekezletig.

Kiemelte, hogy Magyarország nyáron kezdődött visegrádi elnöksége alatt a V4 külügyi politikai igazgatóinak első közös külföldi útja Ukrajnába vezetett, amit üzenetértékűnek nevezett.

Kijevben Andrij Olefilov külügyminiszter-helyettessel, Vjacseszlav Vacjukkal, az ukrán külügyi tárca politikai igazgatójával és Jevhen Burkattal, Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának külügyi részlegvezetőjével folytattak megbeszéléseket, továbbá találkoztak társadalmi szervezetek és kutatóintézetek vezetőivel, akiktől az ország belső helyzetéről kaptak tájékoztatást.



Mi az EU-társulás ára Ukrajna számára?


írta: Ilja Harlamov. Forrás: Oroszország Hangja

165 milliárd euró 10 év alatt: ilyen jelentékeny summába fog kerülni Ukrajnának, hogy az Európai Unió követelményeivel egységbe hozza a termékekre vonatkozó szabályozást. Erre akkor lesz szükség, ha Kijev a gazdasági integrációt választja Európával. Mikola Azarov, Ukrajna kormányfője nem veszíti el a reményt, hogy az európaiak osztoznak országával e nehéz pénzügyi terhet illetően.
Ukrajna és Európa között akadályt jelenthet Julija Timosenko volt kormányfő ügye is. Igaz, a hivatalos dokumentumokban nem rögzítették, hogy az EU követeli Timosenko szabadon bocsátását. De az uniós képviselők nagyon pontosan értésre adták, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nélkül nem lehet szó a társulási szerződésről.

Az ukrán kabinet vezetője szerint óriási munka vár az országra: „az egész gazdaságot új szabványokra kell átállítani”. Ukrajna számít az Európai unió pénzügyi és műszaki segítségére a társulási egyezményben előirányzott szabadkereskedelmi övezet kialakításában. A társulási szerződés aláírása hamarosan várható. Időközben Jan Tombinski, az EU ukrajnai képviseletének vezetője sokkal szerényebb számokat adott meg. Amennyiben Ukrajna és az Európai Unió között valóban aláírásra kerül a társulási szerződés, Európa 45 milliárd eurót biztosít a reformok megvalósítására két év során. Így a milliárdos támogatás igen csak kérdéses.

Moszkvában rámutatnak, hogy Ukrajna elfordulása az eurázsiai projektektől az EU irányába megfosztja az országot az energetikai terén levő lényeges kedvezményektől. Ráadásul Oroszországnak a Vámunió határán védőintézkedéseket kell tenni az olcsó európai áruk ellen, amelyek Ukrajnán át beáramolhatnak Oroszországba, Kazahsztánba és Fehéroroszországba.Ukrajna geopolitikai választását az Európai Unió mellett a hivatalos Kijev a nép véleményével magyarázza. Ugyanakkor a szociológusok adatai azt igazolják, hogy közel fele-fele arányú az egyik és a másik projekt esetében is a támogatottság. Lehet persze, hogy a stratégiai kérdés népszavazásra kerül. De a politika mögött ott van még a gazdaság is. Az EU-val való társulás hozhat Ukrajnának befektetéseket, nyugati menedzsereket és bizonyos termelési kapacitásokat is. De a mérleg másik serpenyőjében ott vannak azoknak az államoknak a perspektivikus piacai, ahol 170 millióan élnek, és ahol hajlandók megvásárolni az ukrajnai termékeket. És akkor még nem is szóltunk az energiahordozókra vonatkozó, az ukrán ipar számára oly fontos kedvezményekről, amelyeket Moszkva megígért, ha Ukrajna csatlakozik az Oroszországot, Kazahsztánt és Fehéroroszországot tömörítő Vámunióhoz. Egyelőre nem világos, hogy Ukrajnában mennyire készek összevetni a pro és a kontra érveket annak a döntésnek a meghozatalánál, amely meghatározza az ország további sorsát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése