Egyenesben a forradalomról

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társulás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társulás. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. szept. 18.

Az EU határozatilag támogatja Ukrajnát

Az Európai Parlament (EP) 2014. szeptember 18-án Strasbourgban állásfoglalásban erősítette meg szolidaritását az ukrán néppel és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai válság olyan politikai rendezését, amely tiszteletben tartja az ország szuverenitását, területi integritását és függetlenségét.
Az EP - olvasható az elfogadott dokumentumban - támogatja Ukrajnát abban, hogy szabadon eldönthesse, milyen politikai és kereskedelmi szövetségeseket válasszon. Egyúttal kiáll amellett, hogy az ország valamennyi régiójában biztosítsák a kisebbségi jogok szigorú védelmét.

Az EP-határozat felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza az összes katonai erőt és eszközt Ukrajnából, tiltsa meg a harcosok és fegyverek Kelet-Ukrajnába való áramlását, és szüntesse be az Ukrajna területén tevékenykedő szeparatista erők mindennemű támogatását.

Az Európai Parlament üdvözölte az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás létrejöttét, és felszólította a tagországokat, hogy gyors ütemben ratifikálják azt.

Az ukrán területen zajló, hadüzenet nélküli háború kapcsán a képviselők aggodalmukat fejezték ki a valós orosz szándékot illetően, és felszólították a tagállamokat, hogy mondják fel az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaikat, beleértve a Déli Áramlat vezeték megépítéséről szólót.

Az EP csütörtökön elfogadott határozata támogatásáról biztosította a donyecki és luhanszki körzet vitatott területeinek különleges jogállására vonatkozó, újonnan elfogadott ukrán törvényt és az ukrán parlamentben szeptember 16-án megszavazott amnesztiát.

A dokumentum támogatóan szólt az Oroszországra kirótt legújabb uniós szankciókról, indokolatlannak nevezve az orosz ellenlépéseket. Felszólította egyben az Európai Uniót, hogy fontolja meg Oroszország kizárását a nukleáris együttműködésből és a bankok közötti nemzetközi átutalásokat intéző SWIFT rendszerből.

A képviselők üdvözölték a Mistral helikopter-hordozók oroszországi exportjának leállítására vonatkozó francia kormánydöntést, és felszólították a többi tagállamot, hogy járjanak el hasonlóan más, az uniós szankciók által nem érintett áruk, például fegyverek, valamint polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek esetében.

A határozatban a képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy növelni kellene az orosz embargó által érintett uniós gazdálkodók megsegítésére rendelkezésre álló 125 millió eurós forrást, és a támogatást több termékre ki kellene terjeszteni. A parlament emellett kérte az uniótól, hogy a túlkínálat kialakulásának elkerülése érdekében a gazdálkodókat a harmadik országbeli piacokon promócióval is segítse. Az ehhez szükséges pénzt a mezőgazdasági költségvetésen kívül kell előteremteni, hiszen a válság elsősorban és leginkább politikai természetű - utalt rá az EP állásfoglalása.

Orosz csapatok Ukrajnában

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága hivatalosan elismerte, hogy vannak orosz csapatok Ukrajna területén – közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.

Az ET döntéshozó testületének tegnapi határozatában „határozottan felszólította Oroszországot, hogy vonja ki minden katonai egységét Ukrajna területéről, beleértve a törvényellenesen megszállt Krím félszigetet is, és tartózkodjon a jövőben mindenféle beavatkozástól Ukrajnában”.

Ez az első eset, hogy egy nemzetközi szervezet hivatalos határozatban elismeri az orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – közölte Kijev, ami szerint:

    „Precedens nélküli, hogy hivatalos döntésben elismerik az orosz fegyveres erők jelenlétét Ukrajna területén, amit Oroszország továbbra is tagad.”

Közben Petro Porosenko ukrán elnök egyik tanácsadója, Mikola Tomenko, a Haza párt parlamenti frakciójának tagja azt mondta: a Donyec-medence egyes területeinek nyújtandó különleges státusról és az amnesztiáról szóló törvények addig nem lépnek életbe, amíg az „utolsó orosz katona” el nem hagyja a térséget, és a „terroristák” (Kijevben így nevezik a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat) le nem teszik a fegyvert.

A törvény szövege értelmében nem kapnak közkegyelmet azok, akik „gyilkoltak, erőszakos cselekményeket hajtottak végre, fosztogattak vagy az ukrán nemzeti jelképeket gyaláztak meg”. A javaslatok parlament általi elfogadása szerinte politikai kinyilatkoztatása annak, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a megbékélés felé. „Megmutattuk, hogy készek vagyunk bizonyos kompromisszumokra, de csakis a törvények által megszabott keretek között.”

Tomenko tisztelettel viseltetik azok iránt, akik az elnöki hivatal elé vonultak az említett törvények ellen tiltakozni. „Vannak azonban az országban olyanok, akik fegyvernyugvást, békét követelnek, és nem akarják, hogy gyermekeik a harcmezőkön halljanak meg” – mondta.

Az ukrán parlament kedden fogadta el azt a két, Porosenko elnök által beterjesztett törvényjavaslatot, amik közül az egyik a Donyec-medence egyes területeinek nyújt úgynevezett különleges státust, azaz a központi vezetéstől független önigazgatást és ehhez kapcsolódó különleges jogokat. A törvény Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeire vonatkozik, amikre kiterjed a Kijev által az oroszbarát szakadárok ellen indított „terrorellenes hadművelet”. A másik jóváhagyott indítvány az oroszbarát szeparatistákat részesíti amnesztiában.

Az előző nap 300-an vonultak az elnöki hivatal elé (többnyire a radikális Jobboldali Szektor és az Avtomajdan nevű civil szervezet aktivistái), hogy tiltakozzanak a törvények elfogadása ellen, és azok megvétózását követeljék az államfőtől. (MTI)

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, strasbourgi székhellyel. Most 47 tagja van, de nyitott bármelyik európai állam előtt, ami elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja az állampolgárainak az alapvető szabadság és emberi jogokat. Nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal.

Ukrajna magyar gázt vesz

 Az ukrán energiaügyi minisztérium a jegybanktól vásárol devizát, ebből fogják kifizetni a Magyarországról, Szlovákiából és Lengyelországból érkező gázt. 1,7 milliárd dollárt vesznek hrivnyáért, mondta Jurij Prodan energiaügyi miniszter.
hirdetés

Az ukrán devizatartalék 15,83 milliárd dollár volt augusztus végén. Ez azóta csaknem 1,4 milliárd dollárral gyarapodott, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átutalta a tavasszal megajánlott 17 milliárd dolláros segélycsomag második részletét.
Az oroszoknak tartoznak

Ukrajnának 5,3 milliárd dollár rendezetlen orosz gáztartozása van, ezért tőlük nem kapnak gázt. Magyarország felől 128 millió köbméter, Lengyelország felől 122 millió köbméter földgázt importált augusztusban, és nemrég megkezdte a fölgáz behozatalát Szlovákia felől is, ahonnan eddig 280 millió köbmétert vettek.


2014. szept. 17.

EU-társulás - ratifikálták!

Történelmi pillanat – társult az EU-val Ukrajna

Egy időben ratifikálta 2014. szeptember 16-án az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást az ukrán parlament Kijevben és az Európai Parlament (EP) Strasbourgban.

A ratifikációról szóló törvényjavaslatot 355 képviselő támogatta a 450 fős ukrán törvényhozásban, míg az EP képviselői közül 535 szavazott a megállapodás mellett, 127 ellene, 35 pedig tartózkodott. A voksolás idejére videókapcsolatot teremtettek az EP és az ukrán parlament között.
Első lépés az EU-tagság felé vezető úton

Kijevben rögtön a szavazás után az ülésteremben aláírta a ratifikációról szóló törvényt Olekszandr Turcsinov házelnök és Petro Porosenko államfő, így a jogszabály másnap, a két hivatalos közlönyben való közzétételkor már életbe is lép. Porosenko a szavazás előtti beszédében a társulási megállapodás ratifikációját a teljes jogú EU-tagság felé vezető úton megtett első és határozott lépésnek nevezte. Rámutatott arra, hogy a dokumentum 2007 óta készült, és az ukrán lakosság határozottan kiállt az ország európai integrációja mellett.    

Bejelentette, hogy hamarosan elkészül egy nemzeti reformterv, amely a 2020-ig megvalósítandó feladatokat tartalmazza majd. "Sem a háború, sem a politikai helyzet nem lehet ürügy a reformok halogatására" - hangsúlyozta az elnök. Porosenko utasította az ukrán kormányt, hogy már szerdán fogadja el az uniós társulási megállapodás végrehajtási tervét.
Kötelezettségekkel jár

Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. Politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között, és biztosítja a piacokhoz való kölcsönös hozzáférést. Mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban - az EU, Oroszország és Ukrajna között a múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként - 2015 végéig elhalasztják.

"Történelmi pillanatot élünk" - mondta Martin Schulz, az EP elnöke az élő videókapcsolaton keresztül a strasbourgi és a kijevi képviselőknek. Schulz szerint a valódi demokrácia és az önrendelkezés ékes bizonyítéka az, amikor két parlament szabadon, egy időben dönt ugyanarról a kérdésről. "A ma ratifikált megállapodás az Ukrajnában a szabadságért küzdő emberek álmainak megvalósulása. Az Európai Parlament mindig is kiállt, és ezen túl is kiáll Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett "- tette hozzá az EP-elnök.
Különleges jogállás és amnesztia

A ratifikálás előtt zárt ülést tartott az ukrán parlament, amelyen elfogadta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket Petro Porosenko államfő által nyújtott be.

A csaknem fél éve folyó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó, a régió önrendelkezési jogát újraszabályozó elnöki javaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeinek, amelyekre jelenleg kiterjed az oroszbarát szakadárok ellen a kormányerők által indított "terrorellenes hadművelet".

A donyecki szakadárok egyik vezetője, Andrij Purgin "miniszterelnök-helyettes" kedden viszont elutasította az ukrán államfő javaslatát a Donyec-medence jövőbeni ideiglenes jogállásáról. A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a javaslat Ukrajnára vonatkozik, a "Donyecki Népköztársaság" törvényeit pedig saját parlamentje alkotja. Kijev szerint a tűzszünet ellenére a Moszkva-barát szakadárok kedden folytatták a donyecki repülőteret ellenőrzésük alatt tartó ukrán katonák elleni támadásaikat. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig bejelentette, hogy Moszkva megerősíti az orosz katonai jelenlétet az Ukrajnától elcsatolt Krímben.

Euforikus hangulatban ünnepelték

 az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződésének ratifikálását a kijevi parlamentben.

Az örömbe szkepticizmus vegyül, hiszen orosz gazdasági nyomásra a megállapodás csak 2016-tól lép életbe.

Julia Timosenko pártja, a Haza képviselője úgy véli: sajnos nem voltak képesek precedenst teremteni, mivel Oroszország – külső erőként – meg tudta vétózni a társulási szerződést azzal, hogy elodázta annak dátumát. Így késlelteti a szükséges és megkerülhetetlen gazdasági reformokat – mondta Hrihoríj Nemirja.

Moszkva kijátszva ütőkártyáját, miszerint adóval terheli az ukrán importot, meghátrálásra késztette keleti szomszédját.
Az orosz piacon jelenlévő ukrán cégeknek ez jó, a nyugatra igyekvőknek nem. Aztán 2016-tól fordul majd a kocka.

- A késedelem oka, a vám – mondja ki Peter Dobrinszki a legnagyobb ukrán kereskedelmi bank, a Dragon Capital ügyvezető igazgatója. De ez csak az egyik dolog. Úgy beszélünk az uniós piaci normákról, mintha annak az ukrán gazdaság egyik pillanatról a másikra képes lenne megfelelni. Amennyiben ez mégis egy hosszabb folyamat, úgy kifejezetten káros a túlzott sietség. Szóval ez a szerkezeti átalakulás még számtalan fájdalmas kérdést vet majd fel a gyakorlatban.

Az Euronews helyszíni tudósítója szerint a kijeviek úgy gondolják, az ukrán cégek az átmeneti időszakban is különleges lehetőségekhez jutnak a nyugat-európai piacon.

- Ez a késedelem most az ukrán gazdasági szféra azon részének kedvez, mely ellenzi a társulást, és inkább az Oroszország által felügyelt eurázsiai gazdasági blokk felé igyekszik.

Kárpátaljának nincs oka ünnepelni, mert


még ezt megelőzőleg leváltották posztjáról a magyar gyökerekkel rendelkező és legutóbb a magyar többségű választókörzet létrehozásáért kiálló Valerij Luncsenkót, a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal elnökét. A részben magyar származású politikust azért kritizálták, mert nem mondott le a poszttal összeférhetetlen képviselőségéről.

Petro Porosenko ukrán elnök 2014. szeptember 15-én leváltotta Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal elnöki tisztségéből Valerij Luncsenkót. Ideiglenesen Vaszil Hubalt nevezte ki a Magyarországgal szomszédos megye megbízott vezetőjévé.
hirdetés

A magyar gyökerekkel is rendelkező, huszti illetőségű Luncsenko 2014 márciusától töltötte be a kormányzói tisztséget. A 32 éves politikust ellenfelei sokat bírálták amiatt, hogy nem mondott le törvényhozási mandátumáról, jóllehet Ukrajnában parlamenti képviselő nem tölthet be állami tisztséget. Kormányzói működésének fél éve alatt intenzív kapcsolatokat ápolt a magyar kormánnyal és a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetésével. Az elmúlt hetekben kiállt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mellett a magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozása ügyében, a kérdést illetően levélben fordult az ukrán államfőhöz.

Vaszil Hubal, a megyei állami közigazgatási hivatal ideiglenes elnöke ugyancsak Huszt környékéről származik. A 47 éves politikus 2010 óta a huszti járási tanács (közgyűlés) elnöki tisztségét töltötte be, előtte üzletemberként tevékenykedett.

2014. jún. 27.

Aláírták: társulási megállapodás Ukrajnával

Ukrajna az uniós szerződés értelmében felvételét kéri az Európai Unióba

EU-társulási megállapodások Grúziával, Moldovával és Ukrajnával 


Miközben Ukrajnában továbbra is polgárháborús viszonyok uralkodnak, aláírták Brüsszelben az Ukrajnával kötendő társulási megállapodás szabadkereskedelemről szóló részét. Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

A történelmi jelentőségü esemény időpontja: 2014. június 27-e, péntek délelőtt, amikor is Brüsszelben aláírták az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.

Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

Porosenko patetikus szózata


"Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte némi pátosszal Petro Porosenko, s beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.

Oroszország: súlyos következményei lesznek a megállapodásoknak


Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik.

Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Kijev csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez, akkor Moszkva nem tarthatja fenn a vámmentességet egy sor ukrán termék számára a volt szovjet köztársaságokat összefogó Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi zónájában.

A kilátásba helyezett intézkedés elsősorban ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekre és bizonyos ipari termékekre vonatkozik. Putyin tavaly decemberben kijelentette, hogy ennek semmi köze sincs a politikához, csupán Oroszország gazdasági érdekeinek védelméről van szó.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes is bírálta Kijev és Brüsszel megállapodását. Elismerte, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de "az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek. "Egy ilyen egyezmény komoly hatással van mindegyik állam szuverenitására" - mondta a magas rangú orosz diplomata.

Tavaly november végén amiatt robbantak ki a hatalomellenes tiltakozó megmozdulások Kijevben, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán államfő Moszkva nyomására visszalépett az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásától. Az ukrán vezetés arra hivatkozott, hogy a megállapodás előnytelen lenne az ország gazdasága számára.

Néhány héttel később Moszkvában az ukrán kormány és az állami cégek képviselői Ukrajnának ígért több milliárd dolláros orosz pénzügyi segítségnyújtásról és az orosz földgáz árának csökkentéséről írtak alá megállapodást.

A februári kijevi hatalomváltást követően a Kreml leállította az ukrán eurókötvények vásárlását, és semmisnek nyilvánította a gázár-megállapodást is. A múlt hétfő óta a Gazprom leállította a földgáz szállítását Ukrajnának és közölte, hogy csak az előre kifizetett mennyiséget hajlandó eljuttatni a szomszédos országnak, amely nem térítette meg 4,5 milliárd dolláros gázadósságát sem. Márciusban néhány hét alatt Oroszországhoz csatolták az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd Kijev-ellenes oroszbarát szakadárok Ukrajna keleti megyéiben is megpróbálkoztak a hatalom átvételével.

2014. máj. 30.

Társult EU-tag lesz Ukrajna?

Miközben nem csitulnak a harcok az ország keleti régióiban és egyebek mellett Kárpátalján is folyik a fiatalok behívása sorkatonai szolgálatra, aközben előremozdulások történnek a békés kibontakozás irányában is. Ezt segíthetné elé az urópai integrációs folyamat.

A Népszava értesülései szerint Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, miszerint Ukrajna a Moldova és Grúzia esetében tervezett június 27-nél korábban aláírhatja a szabadkereskedelmi övezet létrehozását is előirányzó társulási megállapodás gazdasági részét az EU-val.

A megbízott külügyminiszter sajtótájékoztatójáról beszámoló Ukrinform Hírügynökség szerint az eredeti menetrendben az szerepel, hogy a három volt szovjet tagköztársaság egyszerre, június 27-én írja alá a szerződést. Ám Petro Porosenko, a május 25-én lezajlott elnökválasztás győztese azt szeretné, ha ennél egy korábbi időpontban kerülne sor e megállapodás aláírására. Ennek érdekében Porosenko konzultációt kezdeményez az Európai Unióval.

Kitűzött időpontról ugyan egyelőre nincsenek értesülések, de vélhetően Porosenko június 7-i ünnepélyes beiktatása utánra várható.

Emlékeztetőül: Ukrajnában a zavargások tavaly novemberben kezdődtek, amikor a Janukovics kormányzat felfüggesztette a társulási egyezmény előkészületeit és Vilniusban nem írta alá a megállapodást. Ezzel szemben a "forradalomban fogant" új hatalom azonnal lépett, és az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás politikai részét 2014. március 21-én már aláírták Brüsszelben.

2014. márc. 22.

A Krím elszakad, Ukrajna társul az EU-hoz

Blogunkban a helyzet zavarossága és bizonyos szerzői jogvédelmi problémák miatt egy ideje szüneteltettük a friss ukrajnai hírek közreadását, most azonban szólnunk kell arról, hogy az orosz felsőház jóváhagyta a Krím csatlakozását. A pénteki rendkívüli ülés döntése szinte egyidőben született az ukrán alkotmánybíróság állásfoglalásával, amely szerint a a Krímben tartott március 16-i népszavazás ellentétes Ukrajna alkotmányával, így a terület jogszerűtlenül mondta ki saját függetlenségét és kérte felvételét az Orosz Föderációba.

Ukrajna, EU


Nem kevésbé fontos hír, hogy az EU és Ukrajna aláírta a társulási szerződést. Brüsszelben most a politikai részt szignózták, a szabadkereskedelmi egyezményt csak májusban, az ukrán választások után fogják jóváhagyni. A 28 EU-ország vezetői, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök 2014. március 21-én Brüsszelben írta alá az ukrán EU-társulási megállapodás politikai részét.

A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később, valamikor a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztás után, a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket, diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.

Krím, Kijev, Moszkva


Hiába kötött megállapodást Kijev és Moszkva néhány nappal ezelőtt arról, hogy március 21-ig érintetlenek maradnak a krími ukrán bázisok, és nem akadályozzák működésüket, ezt már a korábbi napokban sem tartotta be Moszkva. Csütörtökön tiltakozók elfoglalták az ukrán erők szevasztopoli bázisát, és néhány órára a krími hatóságok fogva tartották az ukrán haditengerészet parancsnokát, Szerhij Hajdukot is.

Péntekre pedig már nyílt lett a fellépés a „külföldre” került krími ukrán erőkkel szemben, orosz katonák átvették az irányítást több ukrán hadihajó felett is, amelyeknek már a tengerre való kijutását is megakadályozták.

Az ukrán katonák arról dönthetnek, hogy elhagyják a félszigetet vagy orosz állampolgárságot felvéve jelenlegi reangjukat megőrizve garantáltan az orosz hadsereg kötelékében maradhatnak 2016-ig.

2013. dec. 3.

Egyelőre marad a kormány

MTI-hír, 2013, dec 3. délután: Marad hivatalában a Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány, miután a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot kedden a parlamentben. A négyszázötven tagú törvényhozásban csupán 186 képviselő támogatta az előterjesztést.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnöktől a kabinet menesztését.
*

Ara-Kovács Attila friss értékelése a Magyar Narancsban:

Mi történik Ukrajnában?

A megmozdulások dinamikája még nem érte el azt a fokot, ami átlendíthetné az ukrán társadalmat a jelenlegi holtponton, de már meghaladta azt a mértéket, amit sem Moszkva, sem Washington, sem pedig Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül. Bár a lényeges dolgoknak nyilvánvalóan Ukrajnában kell eldőlniük, de a világ már nem tekinthet úgy rájuk, mint egy kívülálló.  >>tovább

2013. nov. 30.

Egyenes adás a kijevi Majdanról - EU-tüntetés



Előzmények:

Tömegverekedés az EU-párti tüntetésen Ukrajnában

2013. nov. 29. Tömegverekedés tört ki péntek éjjel az EU-párti tüntetésen részt vevők és a rohamrendőrök között Kijev főterén. 


A verekedésben több százan vettek részt, köztük mintegy kétszáz rohamrendőr, valamint sportos megjelenésű, vélhetően provokátorok és EU-párti aktivisták. Utóbbiak állítják, hogy a sportos kinézetű férfiak kezdeményezték a verekedést. Feltételezések szerint a valószínűleg küzdősportokkal foglalkozókat felbérelték, hogy erőszakot szítsanak az EU-pártiak demonstrációján. Pénteken a belvárosban nagy számban láttak hozzájuk hasonlókat csoportokban gyülekezni.

A Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt Twitter-oldalán közzétett információ szerint a rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal támadtak.

A demonstrálók tömegével menekültek el a térről. Helyszíni jelentések szerint a Reuters fotóriportere, Gleb Garanics fejsérülést szenvedett, a Függetlenség terén demonstrálók nyújtottak neki elsősegélyt. A brit hírügynökség munkatársán kívül a nap folyamán egy ukrán tévé riportere szenvedett komolyabb sérülést az arcán, amikor őt és operatőrét a kormány és a parlament épületével szembeni parkban gyülekező sportos alkatú férfiak megtámadták.

Kora este, a demonstráció tetőpontján becslések szerint 20-30 ezren voltak a téren. Éjjelre már alig néhány százan maradtak.

Még korábban: 2013. nov. 28:

Több tízezren gyűltek össze Kijev központi terén,

hogy tovább követeljék Ukrajna európai uniós társulási megállapodásának aláírását csütörtökön, az EU vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletének első napján.

A tüntetőkhöz mintegy 10 ezer sztrájkoló egyetemista csatlakozott, akik a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemnél gyülekeztek, és onnan vonultak oszlopokban a Függetlenség terére. Helyszíni beszámolók szerint délután a demonstrálók a téren és a járdákon már nem fértek el, ezért a rendőrség lezárta a forgalom elől az oda vezető főutat, a Hrescsatyikot az egyik irányba, és erre a területre engedte a tüntetőket.

A megmozduláson pártzászlókat nem látni, csakis nemzeti lobogókat és uniós zászlókat. Az egyetemisták a nemzeti színű zászlóikra ráírták annak az oktatási intézménynek a nevét, amelyben tanulnak. A napokban megállapodtak a demonstrálók, hogy pártsemlegessé teszik az európai integrációt támogató megmozdulásokat. A tüntetés békés mivoltát hangsúlyozandó a mostani tüntetés fő jelszava "a mi erőnk az erőszakmentesség" lett.

Kijevben és több ukrán városban egy hete tartanak szünet nélkül az EU-párti megmozdulások. Múlt vasárnap és hétfőn az ukrán fővárosban többször is összecsaptak egymással a tüntetők és a rohamrendőrök. Utóbbiak könnygázt vetettek be a tüntetők ellen, akik egyes források szerint botokkal és fémrudakkal támadtak. A hatóságok és a demonstrálók egymást vádolták erőszak alkalmazásával.

A Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány egy hete - az ukrán lakosság és az Európai Unió számára is meglepetésként - leállította a társulási megállapodás aláírásának felkészülési folyamatát. Közösségi portálokon keresztül szerveződve még aznap este kivonultak a kijeviek a belvárosba tüntetni a kormány döntése ellen.

2013. nov. 22.

Elutasította az EU-közeledést az ukrán kormány

Az ukrán kormány leállította az EU-társulási folyamatot

Blogunk kiemelt figyelemmel kíséri - kísérte - Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledésének a fontosabb mozzanatait. Most, úgy tűnik, már csak az Oroszországhoz való újbóli közeledés megfigyelésére lesz módunk. Egy újonnan elfogadott kormányrendelet szerint ugyanis a nagy nyugati idegen helyett a nagy keleti testvérhez kíván közeledni. A részletek alább, de nézzünk előbb néhányat az előzményekből:

Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint...
Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést
Ukrajna és az EU-s társulás
A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata. 

Most pedig lássuk a friss hírt az MTI és az Origó nyomán:

Az EU helyett Oroszországot választja Ukrajna


Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.

A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében "felújítja az aktív párbeszédet" Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.

Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.

Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.

Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julia Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét.

Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna "folytatja útját az európai integráció felé".

Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
hirdetés

A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.

2013. nov. 20.

Egekben az ukrán csődkockázat

Közeleg az államcsőd? Mi emelhetné ki Ukrajnát a mélyrepülésből? 

Elemzők egybehangzó véleménye szerint Kelet-Európában Ukrajna számít a legkevésbé stabil országnak: az ötéves dolláralapú államadósságának a biztosítási felára jelenleg 966 bázisponton áll a legutóbbi 15 bázispontos emelkedését követően. A 2023 áprilisában lejáró ukrán dollárkötvények hozama pedig 9,63 százalékig emelkedett a másodpiacon, ami lényegesen magasabb a hasonlóan bóvli (S&P: B-) besorolással rendelkező Egyiptoménál, ahol ez "pusztán" 7,4 százalék. 

A portfolio.hu elemzése szerint Ukrajna csődkockázata ismét a igen magasra emelkedett, az ország kiszorult a nemzetközi kötvénypiacról és már elégették a jegybanki tartalékok negyedét. A piaci kommentárok szerint egyedül az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás segíthetne a bizalom visszaszerzésében, de ehhez Julija Timosenkó kiadását kötötték, amit a jelenleg regnáló hatalom nem tekint reális opciónak.

Ujrajna érdekelt a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében, ugyanakkor az említett feltételt - a volt kormányfő és ellenzéki politikus Julija Timosenko egészségügyi ellátásának külföldi biztosítása - nem tűnik az ország vezetése számára teljesíthetőnek. Mint ismeretes Timosenkót 2011-ben őrizetbe vették és azzal vádolják, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára.

Az ország veszélyeztetettségét az is növeli, hogy az elmúlt évben a negyedével esett vissza a devizatartalékok szintje, továbbá a globális kötvénypiacról is kiszorultak. 

2013. okt. 9.

Putyin rábólint Ukrajna EU-társulására?

A témáról blogunkban korábban:
Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a moszkvai vezetés kész arra, hogy Kijevvel kormányszinten megbeszélje az Ukrajna és az EU közötti társulási egyezmény aláírásából fakadó kockázatokat. Ez ugyan még egyáltalán nem jelenti azt, hogy áldását adta volna a volt szovjet köztársaság végleges nyugati orientációjára, mégis barátságos, megengedő gesztusként értékelik a mértékadó politológusok.

Ukrajna korábban több alkalommal javasolta, hogy konzultációkat folytassanak, azon kérdések és félelmek megoldására, amelyek az orosz félnél jelentkeznek a társulási egyezmény aláírása és az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelmi övezet létrejötte miatt - hangoztatta az ukrán külügyminisztérium. Putyin azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióval való szabadkereskedelmi övezethez árthatna ugyan az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatoknak, ám politikai téren nem jelentene problémát.

Az orosz elnök egy másik alkalommal arra mutatott rá, hogy Oroszország egy ilyen szövetség megkötése esetén kénytelen lesz a piaca védelmére intézkedéseket hozni. Egyben jelezte, hogy Oroszország javasolta Ukrajnának, kormányszinten folytassanak konzultációt a szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozás előtt.

Ezek ismeretében okkal figyeli fokozott várakozással mind a világ közvéleménye, mind az érintett Ukrajna érdeklődő lakossága a fejlményeket.

2013. okt. 7.

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Az Ukrajna Blog már több ízben foglalkozott Ukrajna és az EU kölcsönviszonyával, legutóbbi cikkeink ebben a témában: Ukrajna és az EU-társulás, illetve: Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt. Mostani összeállításunk az érintett témát több szempontból járja körbe.

Nészavazás az EU-közeledésről


Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

A felmérésben részt vett válaszadók mindössze 10 %-a bízná a döntést az államelnökre vagy a Legfelsőbb Tanácsra (parlamentre). Az adatokból kiderül, hogy az ukrajnai közvélemény egyelőre támogatja az ország európai közeledését.

Viktor Janukovics ukrán államfő pedig tehet-e mást, mint egyetért a népakarattal. Korábban is azt nyilatkozta, hogy ha elérkezik az idő, akkor az ukrán lakosság népszavazáson dönthet majd arról, hogy az ország az Európai Unióhoz csatlakozzon-e vagy inkább Oroszország felé közeledjen. Tény, hogy a döntés hosszútávon meghatározza majd Ukrajna jövőjét - mind a politikai, mind a gazdasági színtéren. Azt azonban, hogy mikor kerülhet sor a referendumra, egyelőre az államfő sem tudta megmondani.

Mértékadó kijevi politológusok szerint az európai integráció teljes összefogást igényel az országban. Társadalmi szerződésre vagy legalább nagy mérvű konszenzusra van szükség a kormánypárt, az ellenzék és a társadalmi szervezetek által képviselt széles civil rétegek között is. Ami egyelőre meg is van, ugyanis a kommunista párton kívül valamennyi parlamenti erő kiáll az európai közeledés mellett.

Az eredeti tervek szerint Brüsszel novemberben, Vilniusban az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóján írná alá a társulási szerződést Kijevvel. 

Visegrádi tárgyaqlások Ukrajna EU-társulásáról



Nemrégiben a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - külügyi tárcáinak igazgatói kétnapos látogatást tettek az ukrán fővárosban, ahol tárgyalópartnereikkel Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás november végi aláírására való felkészülés állásáról folytattak eszmecserét.

"A visegrádi csoport Ukrajna barátja, látogatásunk üzenete ezt támasztotta alá" - tájékoztatott Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója.

A külügyi igazgatók barátilag felhívták a figyelmet azonban arra: ahhoz, hogy a november 28-29-i vilniusi EU-csúcsértekezleten aláírják a megállapodást, Kijevnek teljesítenie kell még azokat a politikai feltételeket, amelyet az európai közösség számára meghatározott. Ezek közül a legfontosabbaknak az ügyészséget és a választójogot érintő törvények módosítását, valamint a szelektív igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályok eloszlatását emelték ki.

"Mi, visegrádiak gyakorlatilag üzenetközvetítők voltunk. Azt kívántuk jelezni, hogy több európai fővárosban vannak kérdőjelek, de szeretnénk azt is elérni, hogy Ukrajna az üzenetünket megértve végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyekkel a még meglévő európai szkepszist sikeresen eloszlathatják" - fejtette ki Takács Szabolcs.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a vilniusi csúcs lesz döntő jelentőségű, hanem azt megelőzően az Európai Unió külügyminisztereinek október 21-i tanácsülése, amelyen már érdemi döntések születhetnek Ukrajna európai uniós közeledése kapcsán.

Elmondta, hogy ukrán részről köszönettel fogadták a visegrádi csoport pozitív hozzáállását Ukrajna európai integrációs törekvéseihez. Kifejezték továbbá azt is, hogy értik, milyen erőfeszítéseket kell tenniük még a vilniusi csúcsértekezletig.

Kiemelte, hogy Magyarország nyáron kezdődött visegrádi elnöksége alatt a V4 külügyi politikai igazgatóinak első közös külföldi útja Ukrajnába vezetett, amit üzenetértékűnek nevezett.

Kijevben Andrij Olefilov külügyminiszter-helyettessel, Vjacseszlav Vacjukkal, az ukrán külügyi tárca politikai igazgatójával és Jevhen Burkattal, Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának külügyi részlegvezetőjével folytattak megbeszéléseket, továbbá találkoztak társadalmi szervezetek és kutatóintézetek vezetőivel, akiktől az ország belső helyzetéről kaptak tájékoztatást.

2013. szept. 21.

Ukrajna és az EU-s társulás

Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét

A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata.

- Az igazságszolgáltatás reformjára van szükség, különösen az ügyészi hivatalt érintő változtatásokat tartom fontosnak. Az a kérdés, hogy a választási rendszert hogy lehet igazságosabbá tenni, és elérni, hogy ne legyenek csalások a voksolásokon, de foglalkozni kell Julia Timosenko ügyével is – mondta Jan Tombinski, az EU-delegáció vezetője (aki az EU ukrajnai képviseletének a vezetője).

Mikola Azarov ukrán miniszterelnök sorsdöntőnek nevezte a dokumentum jóváhagyását. Az EU-s társulási szerződést a november végi vilniusi EU-csúcson írhatják alá.

- A társulási megállapodás szövegének 90%-a az unió és Ukrajna közti kereskedelmi kapcsolatokról szól. Az ukránok azonban többet várnak ettől, egyebek mellett vízummentességet, csökkenő korrupciót, jogállamiságot és demokráciát – foglalta össze Maria Korenyuk, az Euronews tudósítója.

Kijev a mostani – uniós szabadkereskedelmet is lehetővé tevő – döntéstől függetlenül a jövőben szeretne együttműködni az orosz-fehérorosz-kazah vámunió tagjaival is, de a szervezetbe nem lépne be. Oroszország ugyanakkor kereskedelmi korlátozások bevezetését szorgalmazza, ha Ukrajna valóban aláírja az uniós megállapodást.

2013. szept. 13.

Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést és demokráciát választja (egyben a nyugati orientációt), vagy az önkényuralmat (a keleti despotizmust) - és ezzel a pusztulást. Véleménye szerint az EU lehetőséget nyújt Ukrajnának a helyes út választására és a fejlődésre. Ugyanakkor az mindenki számára világos, hogy a demokrácia nehezen exportálható árucikk, nem lehet Európában tele rakni vele egy vonatszerelvényt, aztán a kijevi pályaudvaron lerakodni.

„Ukrajna jelenleg útkereszteződés előtt áll. Az első út magában foglalja egy olyan nyitottabb, az alapvető emberi jogokon és jogállamiságon alapuló társadalom kialakítását, amely az európai demokrácia, a jólét és piacgazdaság virtuális terébe szervesen beépül. A második út egy autokrata rendszer, mely gazdasági stagnálást és politikai instabilitást okozna” – fejtette ki a lengyel Tombinski.

A nagykövet szerint az EU-val való társulási egyezmény kétségtelenül hozzájárul Ukrajna fejlődéséhez. Elmondása szerint ez nem csupán az Ukrajna és az EU közötti gazdasági, kereskedelmi, beruházási kapcsolatokat erősítené, hanem Ukrajna egész gazdaságát is.

Tombinski hozzátette, hogy senki sem veszi el Ukrajnától a választási lehetőséget, a nyugat legalábbis inkább felkínálni igyekszik. „Ukrajna európai irányba is veheti a direktívát, de akár az Európa és Oroszország közötti ütközési zónában is maradhat” – jegyezte meg a nagykövet.

Mindezt annak ismeretében kell értékelnünk, hogy Dmitrij Medvegyev orosz államfő a napokban kijelentette, a Vámunió zárva lesz Ukrajna számára, amennyiben Ukrajna az Európai Unióval való társulási egyezményt aláírja (ezzel Oroszország érdekeit sértve). Ukrajna tehát valóban válaszút előtt áll, s döntenie kell, november 28-án aláíják-e Vilniusban az EU-val a társulási egyezményt.