Putyin rábólint Ukrajna EU-társulására?

A témáról blogunkban korábban:

• Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz
• Ukrajna és az EU-s társulás  
• Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt
• Oroszország elveszti Ujrajnát?
• Ukrajna és az Európai Unió

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a moszkvai vezetés kész arra, hogy Kijevvel kormányszinten megbeszélje az Ukrajna és az EU közötti társulási egyezmény aláírásából fakadó kockázatokat. Ez ugyan még egyáltalán nem jelenti azt, hogy áldását adta volna a volt szovjet köztársaság végleges nyugati orientációjára, mégis barátságos, megengedő gesztusként értékelik a mértékadó politológusok.

Ukrajna korábban több alkalommal javasolta, hogy konzultációkat folytassanak, azon kérdések és félelmek megoldására, amelyek az orosz félnél jelentkeznek a társulási egyezmény aláírása és az EU és Ukrajna közti szabadkereskedelmi övezet létrejötte miatt - hangoztatta az ukrán külügyminisztérium. Putyin azt mondta, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióval való szabadkereskedelmi övezethez árthatna ugyan az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatoknak, ám politikai téren nem jelentene problémát.

Az orosz elnök egy másik alkalommal arra mutatott rá, hogy Oroszország egy ilyen szövetség megkötése esetén kénytelen lesz a piaca védelmére intézkedéseket hozni. Egyben jelezte, hogy Oroszország javasolta Ukrajnának, kormányszinten folytassanak konzultációt a szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozás előtt.

Ezek ismeretében okkal figyeli fokozott várakozással mind a világ közvéleménye, mind az érintett Ukrajna érdeklődő lakossága a fejlményeket.

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Az Ukrajna Blog már több ízben foglalkozott Ukrajna és az EU kölcsönviszonyával, legutóbbi cikkeink ebben a témában: Ukrajna és az EU-társulás, illetve: Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt. Mostani összeállításunk az érintett témát több szempontból járja körbe.

Nészavazás az EU-közeledésről

Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

A felmérésben részt vett válaszadók mindössze 10 %-a bízná a döntést az államelnökre vagy a Legfelsőbb Tanácsra (parlamentre). Az adatokból kiderül, hogy az ukrajnai közvélemény egyelőre támogatja az ország európai közeledését.

Viktor Janukovics ukrán államfő pedig tehet-e mást, mint egyetért a népakarattal. Korábban is azt nyilatkozta, hogy ha elérkezik az idő, akkor az ukrán lakosság népszavazáson dönthet majd arról, hogy az ország az Európai Unióhoz csatlakozzon-e vagy inkább Oroszország felé közeledjen. Tény, hogy a döntés hosszútávon meghatározza majd Ukrajna jövőjét - mind a politikai, mind a gazdasági színtéren. Azt azonban, hogy mikor kerülhet sor a referendumra, egyelőre az államfő sem tudta megmondani.

Mértékadó kijevi politológusok szerint az európai integráció teljes összefogást igényel az országban. Társadalmi szerződésre vagy legalább nagy mérvű konszenzusra van szükség a kormánypárt, az ellenzék és a társadalmi szervezetek által képviselt széles civil rétegek között is. Ami egyelőre meg is van, ugyanis a kommunista párton kívül valamennyi parlamenti erő kiáll az európai közeledés mellett.

Az eredeti tervek szerint Brüsszel novemberben, Vilniusban az EU keleti partnerségi csúcstalálkozóján írná alá a társulási szerződést Kijevvel. 

Visegrádi tárgyaqlások Ukrajna EU-társulásáról

Nemrégiben a visegrádi országok - Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország - külügyi tárcáinak igazgatói kétnapos látogatást tettek az ukrán fővárosban, ahol tárgyalópartnereikkel Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás november végi aláírására való felkészülés állásáról folytattak eszmecserét.

"A visegrádi csoport Ukrajna barátja, látogatásunk üzenete ezt támasztotta alá" - tájékoztatott Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium politikai igazgatója.

A külügyi igazgatók barátilag felhívták a figyelmet azonban arra: ahhoz, hogy a november 28-29-i vilniusi EU-csúcsértekezleten aláírják a megállapodást, Kijevnek teljesítenie kell még azokat a politikai feltételeket, amelyet az európai közösség számára meghatározott. Ezek közül a legfontosabbaknak az ügyészséget és a választójogot érintő törvények módosítását, valamint a szelektív igazságszolgáltatással kapcsolatos aggályok eloszlatását emelték ki.

"Mi, visegrádiak gyakorlatilag üzenetközvetítők voltunk. Azt kívántuk jelezni, hogy több európai fővárosban vannak kérdőjelek, de szeretnénk azt is elérni, hogy Ukrajna az üzenetünket megértve végrehajtsa azokat a változtatásokat, amelyekkel a még meglévő európai szkepszist sikeresen eloszlathatják" - fejtette ki Takács Szabolcs.

Hangsúlyozta, hogy nemcsak a vilniusi csúcs lesz döntő jelentőségű, hanem azt megelőzően az Európai Unió külügyminisztereinek október 21-i tanácsülése, amelyen már érdemi döntések születhetnek Ukrajna európai uniós közeledése kapcsán.

Elmondta, hogy ukrán részről köszönettel fogadták a visegrádi csoport pozitív hozzáállását Ukrajna európai integrációs törekvéseihez. Kifejezték továbbá azt is, hogy értik, milyen erőfeszítéseket kell tenniük még a vilniusi csúcsértekezletig.

Kiemelte, hogy Magyarország nyáron kezdődött visegrádi elnöksége alatt a V4 külügyi politikai igazgatóinak első közös külföldi útja Ukrajnába vezetett, amit üzenetértékűnek nevezett.

Kijevben Andrij Olefilov külügyminiszter-helyettessel, Vjacseszlav Vacjukkal, az ukrán külügyi tárca politikai igazgatójával és Jevhen Burkattal, Viktor Janukovics ukrán elnök hivatalának külügyi részlegvezetőjével folytattak megbeszéléseket, továbbá találkoztak társadalmi szervezetek és kutatóintézetek vezetőivel, akiktől az ország belső helyzetéről kaptak tájékoztatást.

Mivel zsarolhatja Oroszország Ukrajnát?

Ukrajna hiába számít Európai léptékben legalábbis középhatalomnak, ha a szomszédjában egy olyan tényleges nagyhatalom áll, amely saját befolyási övezetének tekinti - és nem nézi jó szemmel közeledését az Európai Unióhoz.

Azt olvastuk a HVG.Hu-n, hogy Moszkva a mezőgazdasági és kohászati termékek behozatali korlátozásával büntetheti Ukrajnát, ha az csatlakozik az európai uniós (EU) szabadkereskedelmi övezethez - tudósít a magyar portál a Vedomosztyi című orosz napilap hétfői számára hivatkozva, amely  az orosz-ukrán kormányzati tárgyalásokhoz időzítette közleményét.
 
Az orosz fővárosban Dmitrij Medvegyev orosz és Mikola Azarov ukrán kormányfő vezette küldöttségek folytatnak megbeszéléseket. A Vedomosztyi emlékeztet arra, hogy a tervek szerint Ukrajna novemberben aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval. A szabadkereskedelmi megállapodás szerint a termékek 99 százalékánál eltörlik a vámdíjat. Eközben az ukrán áruk, a fehér cukor kivételével, vámmentesen kerülnek Oroszországba. Éppen ezért a moszkvai tárgyalások célja, hogy az ukránok értésére adják, igen fontos döntés előtt állnak és annak minden következményével számolniuk kell.

Ezek lehetnek mennyiségi korlátozások, de ideiglenes vámtarifák bevezetéséről, vagy a vámvizsgálat nehezítéséről is szó lehet, hiszen meg kell állapítani az áruk eredetét - sorolta a lehetséges ellenintézkedéseket Alekszej Lihacsov orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Szerinte, ha Ukrajna megnyitja határait az Európai Unió felé, akkor megnő a kockázata annak, hogy az Ukrajnába korábban bevitt uniós termékeket az orosz piacra exportálják. Szergej Glazjev volt elnöki tanácsadó a Vedomosztyinak azt mondta, hogy az ukrán kereskedelmi áruk augusztus 14. és 20. között végrehajtott alapos vámellenőrzése megelőző intézkedés volt.

Amint Ukrajna és az Európai Unió aláírják a szabadkereskedelmi megállapodást, Moszkva alapos ellenőrzésbe foghat, amelynek alapján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő védő intézkedéseket vezethet be. Ez érintheti a mezőgazdasági, kohászati és egyes gépipari termékeket is. Ezek a termékek tették ki tavaly az ukrán behozatal 44 százalékát az orosz szövetségi vámszolgálat adatai szerint. Alekszandr Morozov, a HSBC bank vezető közgazdásza szerint érzékenyen érintené Ukrajnát az orosz korlátozás, de az visszaüthet Oroszországra, minthogy Kijev aktívabban fog együttműködni az Európai Unióval. Úgy vélte, Moszkva legfeljebb azt érheti el, hogy Ukrajna elhalasztja a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását Brüsszellel.

Korábban az orosz vezetés által felkért szakértők rámutattak Putyin elnöknek arra a hibájára, hogy Moszkva figyelmen kívül hagyta azt, hogy az ukrán média az EU-hoz való közeledést támogatja. Ezért listába foglalták az említett tévécsatornák tulajdonosainak nevét és orosz üzleti érdekeltségeit.
A napokban Oroszország „kockázatosnak” minősítette az összes oda szállító ukrán céget, amivel gyakorlatilag megakadályozza, hogy ukrán termékek kerüljenek a piacára. Az Oroszországba exportáló ukrán vállalatokra mért csapással Moszkva azt akarja elérni, hogy az üzleti károkat elszenvedő beszállítók megváltoztatva médiapolitikájukat, nyilvánosan követeljék az ukrán vezetéstől: mondjon le az EU-hoz való közeledésről, és inkább a volt szovjet államok vámuniójához való csatlakozást válassza.