Egyenesben a forradalomról

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Klicsko. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Klicsko. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. máj. 26.

Porosenko elnök, Klicsko kijevi polgármester lesz

Hatalmasat tarolt az UDAR párt a május 25-én tartott ukrajnai választáson. Bár az esemény részben polgárháborús körülmények között zajlott és a keleti megyékben a szeparatista erők konkrétan megakadályozták a lebonyolítását, az egyértelmű eredmény nehezen kérdőjelezhető meg. Az Ütés (UDAR) nagy győzelmének nem feltétlenül kell örvendenünk: a pártelnök Klicsko már korábban kijelentette: Kárpátalján nem lesz autonómia.
Részletek (forrás: MTI, HVG):   

Petro Porosenko, a Vitalij Kicsko vezette UDAR párt jelöltje megszerezte a szavazatok több mint felét (55,9 százalékát). a hírek szerint Kijevben különösebb lelkesedés nélkül fogadták a csokoládékirály milliárdos első körös győzelmét.  A Majdanon, ahol februárban véres csaták árán diadalmaskodott a Viktor Janukovics államfőt megbuktató forradalom, mindössze pár százan verődtek össze, hogy teljes csöndben nézzék a választási közvetítést.

"Az első dolog az lesz, hogy azonnal párbeszédet kezdünk a Donyecki-medencében élőkkel" - nyilatkozta a vasárnap megválasztott új ukrán államfő. Hozzátette,  az új kijevi vezetés harcot kezd az egész országot fojtogató korrupció ellen is. "Mindegy, hogy milyen gazdag az illető, s hogy a szövetségesünk, vagy a politikai ellenfelünk".

Porosenko közölte, kész arra, hogy nemzetközi közvetítéssel tárgyalásokat kezdjen Moszkvával a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről. "Oroszország a szomszédunk, és az utóbbi kétszáz évben mindig is nagy jelentősége volt a Moszkvához fűződő kapcsolatoknak" - hangsúlyozta, de hozzátette: Kijev soha sem fogja elismerni az Ukrajnához tartozó Krím-félszigeten rendezett márciusi népszavazást, s a két millió lakosú térség orosz megszállását". Porosenko szerint a választási eredmények azt mutatják, hogy az ukrán választók kilencven százaléka az egységes Ukrajnára - nem pedig az ukrán, illetve oroszok lakta országrészek föderációjára - szavazott, s nyolcvan százalékos az európai integrációt támogatók aránya.

Klicsko is jól taktikázott


A szavazatok 57,4 százalékával Vitalij Klicsko, az UDAR (Ütés) párt vezetője nyerte a vasárnapi ukrán elnökválasztással együtt tartott kijevi polgármester-választást az ukrán televízióban ismertetett exit poll felmérés eredménye szerint.

A volt profi ökölvívó világbajnok 2006-ban és 2008-ban is indult a tisztségért, de mindkét alkalommal alulmaradt. Most több mint 40 százalékkal előzte meg a második helyen végző Leszja Orobec parlamenti képviselőt, Majdan téri aktivistát.

A 42 éves Klicsko pártjának jelöltje, a milliárdos Petro Porosenko már az első fordulóban megnyerte az előrehozott elnökválasztást.

Klicsko a sajtónak arról beszélt, hogy az ukrán főváros központjában a tüntetések idején emelt barikádok "betöltötték funkciójukat", és ideje lebontani őket.

"Azzal a felhívással fordulunk az emberekhez, segítsenek elbontani a barikádokat, hogy Kijev és Ukrajna visszatérjen a normális kerékvágásba. Vissza kell hoznunk a békét Ukrajnába, a főváros pedig jó példát fog mutatni az egész országnak" – mondta.

A kijevi Függetlenség terén, a Majdanon aktivisták eddig megtagadták, hogy elhagyják a belvárost, amíg nem valósulnak meg azok a reformok, amelyekért harcoltak.

Klicsko megígérte, hogy nem alkalmaz erőszakot a Majdanon több mint fél éve sátrat vert tüntetők ellen, de megpróbálja majd meggyőzni őket, hogy bontsák le a barikádokat.

A 2,8 milliós ukrán főváros leendő polgármestere úgy fogalmazott: sok reformra van szükség a közlekedés, az ingatlanpiac, az egészségügyi ellátás és az oktatás terén, és elsődleges célnak tartja a korrupció elleni harcot.

A polgármesteri tisztség most azonban inkább csak reprezentatív tisztség, a legfontosabb döntéseket az államfő által közvetlenül kinevezett közgyűlési elnök hozza meg. Megfigyelők ugyanakkor arra számítanak, hogy Porosenko nagyobb hatalommal ruházza majd fel a bizalmasának tartott Klicskót.

Vitalij Klicsko egyelőre csak átmeneti ideig, a 2015 októberében tartandó rendes polgármester-választásig lesz a város vezetője. A polgármesteri szék 2012 nyara óta üres.

A hajdani ökölvívó világbanjnok megválasztásának és az UDAR nagy térnyerésének természetesen vannak árnyoldalai is, euek közül az egyik, hogy Klicsko már korábban nyilatkozott:  Nem lesz kárpátaljai autonómia

Nem lesz Kárpátalján autonómia, mivel az az ukrán alkotmányba ütközik – nyilatkozta a Heti Válasznak Vitalij Klicsko, az UDAR párt vezetője. Klicsko hozzátette: a helyi önkormányzatok hatáskörét szeretnék szélesíteni. Az eltörölt nyelvtörvényről a politikus azt mondja: az is alkotmányellenes volt, de új törvényen dolgoznak.

Mindig is az ukrán alkotmányba ütközött a nemrég eltörölt az ukrán nyelvtörvény – nyilatkozta a Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Vitalij Klicsko ukrán ellenzéki vezető, az Udar párt elnöke.
Klicsko hozzátette: megérti az ezzel kapcsolatos aggodalmat, és szeretné közelebb vinni hazáját az Európai Unió alapelveihez, ebbe pedig „az emberjogi normák tiszteletben tartása is beleértendő, ami az itt élő kisebbségek felemelkedésének kulcsa. Ezért az UDAR új törvényen dolgozik, melyet remélhetőleg Ukrajna összes nemzetisége el fog fogadni.” A politikus elmondta: az alkotmány nem garantál senkinek autonómiát, ezt a kérdést decentralizációval kell megoldani, és több jogkört kell adni az önkormányzatoknak.

A nacionalizmustól való félelemre reagálva Klicsko azt mondta: „Az erőszakoskodó emberek nagy része nem nacionalista, csupán dühös állampolgár”, a kisebbségek védelmét pedig garantálja az alkotmány.

2014. máj. 16.

Porosenko a legesélyesebb - elnökválasztás a krízis közepén

Választás válság közepette... Petro Porosenko üzletember és politikus megnyerné már az első fordulóban az ukrán elnökválasztást, ha most rendeznék meg azt - derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb, csütörtökön közzétett felméréséből, amelyet az MTI 2014. május 15-én ismertetett.

A Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) párt által támogatott "csokoládégyáros" Porosenkóra a megkérdezettek 33,7 százaléka készül a szavazatát adni a tíz nap múlva esedékes elnökválasztáson. Ezzel az eredménnyel jócskán lehagyta a többi elnökjelöltet, köztük a második helyen álló Julija Timosenkót, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltjét, akinek támogatottsága 5,9 százalékra esett vissza az áprilisi 9,5 százalékról.

A harmadik helyen Szerhij Tihipko régiópárti politikus áll 4,1 százalékkal, őt követi 4 százalékkal Anatolij Gricenko, a Haza parlamenti frakciójából kivált volt védelmi miniszter.

Oleh Ljasko független parlamenti honatyát, a radikális párt vezetőjét a megkérdezettek 3,3, Mihajlo Dobkint, a hatalomváltás előtt kormányzó Régiók Pártja jelöltjét 2,6, Petro Szimonyeko kommunista pártvezért 2,4, Olha Bohomolec Majdan-aktivistát 2,1, Oleh Tyahnibokot, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnökét pedig egy százaléka támogatja. A többi 14 jelöltre összesen a választók 2,4 százaléka szavazna.

A felmérésben részt vevők 13 százaléka jelezte, hogy egyik jelöltet sem támogatja, míg 25,4 százalék még nem döntötte el, melyik jelöltre adja a szavazatát.

A szociológusok számításai szerint ha most lenne a választás, és csak azok vennének részt rajta, akik már eldöntötték, kire szavaznak, akkor 62 százalékos lenne a részvétel. Ez alapján Porosenko 54,7 százalékkal az első fordulóban megnyerné a választást.

A felmérést a szociológusok április 29. és május 11. között végezték, 2200 nagykorú vett benne részt Ukrajna minden régiójából, kivéve a Krímet - közölte az MTI.

2014. febr. 21.

A parlament törvényt fogadott el - a Jobb Szektor tovább harcol...

Törvényt fogadott el az ukrán parlament péntek délután a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, ami bizonyos jogköröktől megfosztja Viktor Janukovics államfőt.

A szűkebb elnöki jogköröket előíró korábbi alkotmányhoz való visszatérés része a válság megoldását célzó, Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők által pénteken aláírt megállapodásnak.
   
A parlament ezt követően elfogadta azt a törvényt is, amely feltétel nélküli amnesztiát biztosít mindazok számára, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.
 
Háromnapos gyász kezdődik a tüntetések áldozatainak emlékére Kárpátalján


Háromnapos gyászt hirdetett az ukrajnai hatalom elleni tüntetések során életüket vesztett áldozatok emlékére pénteken a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés).

A vasárnapig tartó közös gyász megtartását Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke rendelte el. Ennek értelmében a hét utolsó három napján a legnyugatibb ukrajnai megye területén működő vállalatoknak és intézményeknek félárbocra kell ereszteniük a fekete gyászszalaggal megjelölt ukrán állami zászlót. A szórakozóhelyeken, vendéglátóipari egységekben korlátozni kell a rendezvények, ünnepségek megtartását és a zenelejátszást. A különböző felekezeteknek gyászistentiszteletet kell tartaniuk az elhunytak emlékére.
   
Ugyancsak háromnapos gyászt rendeltek el péntektől Lembergben (Lviv). A városból és a hozzá tartozó megyéből tizenhárom tüntető vesztette életét a csütörtöki kijevi összecsapásokban.
 
Az elnöki hivatal közleményben jelentette be a megállapodást


Az ukrajnai politikai válság rendezéséről szóló megállapodást Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok írta alá - közölte az ukrán államfő hivatala pénteken.

Az aláírási aktuson jelen volt Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, továbbá Eric Fournier, a francia külügyminisztérium kontinentális Európa főosztályának vezetője.
   
"Jelen megállapodás aláírását követő 48 órán belül sor kerül annak a különleges törvénynek az elfogadására, aláírására és kihirdetésére, amely visszaállítja Ukrajna 2004. évi alkotmányát" - olvasható a közleményben.
   
"A megállapodás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy koalíciót hoznak létre és nemzeti egységkormányt állítanak fel az aláírástól számított 10 napon belül" - áll a közleményében.
   
"Az elnökválasztást az új ukrán alkotmány elfogadása után azonnal, de legkésőbb 2014. december végéig megrendezik, új választási törvényt fogadnak el, és új központi választási bizottságot hoznak létre arányos alapon, az EBESZ és a Velencei Bizottság szabályai szerint" - olvasható a közleményben.
   
A dokumentum szerint az ukrán hatóságok nem fognak bevezetni rendkívüli állapotot az országban, és a parlament "elfogad egy harmadik törvényt a büntetőjogi felelősség alóli mentesítésről, amely ugyanazokra a törvénysértésekre vonatkozik, mint a 2014. február 17-i törvény" - áll az ukrán elnöki hivatal közleményében.

Az ukrán ICTV tévécsatorna tudósítása szerint a megállapodás értelmében 48 órán belül visszaállítják Ukrajnában a 2004-es alkotmányt, 10 napon belül nemzeti egységkormány alakul, alkotmányos reform kezdődik, amely legkésőbb szeptemberig újraszabályozza az elnök, a kormány és a parlament jogköreit, majd az új alkotmány elfogadását követően, de legkésőbb az év vége előtt előre hozott elnökválasztást tartanak.

A radikális ukrán jobboldal nem fogadja el a megállapodást

A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a pénteken Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást.

A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió.

MTI

2014. febr. 20.

Rövid volt a tűzszünet, újabb halottak

Nem sokáig örvendhettünk annak, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök fegyvernyugvási megállapodást kötött február 19-én este az ellenzékkel, és megegyezett arról is, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Az államfő a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal - folytatott találkozója után kiadott közleményében azt írta: "a felek fegyvernyugvást jelentettek be, valamint a tárgyalások felújítását a vérontás megállítása, a helyzet stabilizálása és a civil béke érdekében".

A viszonylag békés éjszaka után azonban 20-án reggel a radikális tüntetők provokációját követően  újra összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendőrök hang- és villanógránátokat vetnek be ellenük, gumilövedékekkel lövik őket. A tüntetők pedig gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, valamint gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők “nyíltan” lőfegyvert használtak a rendőrök ellen. Eddig huszonhárom rendőr sebesült meg.

A radikális Jobb Szektor nevű csoport láthatóan nem tartotta be a tűzszünetet azzal az indoklással,  hogy Dmitro Jaros a csoport vezetője szerint a Jobb Szektor nem írt alá „semmilyen megállapodást.”

Az ukrajnai Helmnickij  megye belbiztonsági hivatalának (SZBU) épülete előtt tüntetők álltak, amikor az épületben lévők elkezdték belülről kitörni a bejárati ajtó üvegtábláit.
Bentről ezután váratlanul sorozatlövést adtak le. Lehet, hogy csak így akarták kitörni az alsó ablakot, de a lövedékek több embert eltaláltak. Egy nő meghalt, többen megsérültek. A tüntetők ezután trolikat toltak a bejárat elé. 




Ukrajna: kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát

Forrás: MTI

Kiürítik a miniszterelnöki hivatalt, a parlamentet és a Kijev szállodát az ukrán főváros központjában. A miniszterelnöki hivatal egyik illetékese közölte: a kormánypalota dolgozói azt az utasítást kapták, hogy hagyják el az épületet.
Ugyanezt az utasítást kapták a parlament épületének dolgozói is, és a képviselőkkel együtt már távoznak is a törvényhozásból. Evakuálják továbbá a parlament közelében lévő Kijev szálloda vendégeit és dolgozóit is (ebben szállodában laknak a parlamenti képviselők a plenáris ülések idején).

A tüntetők csütörtök délelőtt eljutottak az ukrán parlament épületéig, a rendvédelmi erők visszavonultak, ezután megkezdték az épület evakuálását. A demonstrálóknál állítólag éles lőszer van. A Majdanon (A Függetlenség terén) a tüntetők egyes hírek szerint foglyul ejtették a Berkut különleges rendőri erők egy csoportját. Laurent Fabius francia külügyminiszter a délelőtt folyamán Kijevbe érkezett, és találkozott az ellenzék vezetőivel.

Az ellenzék délutánra rendkívüli ülésre hívta a parlamenti képviselőket

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői felszólították csütörtökön az ukrajnai parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre.

Az Eszpreszo ukrajnai internetes tévé élőben közvetítette a tüntetők üzenetét, akik a kijevi központi téren lévő emelvényről kérték erre a honatyákat. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Bomlásnak indult az ukrán kormánypárt Kárpátalján

Kilépett az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjából (PR) csütörtökön az ukrán parlament öt kárpátaljai képviselője, köztük Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, miközben Kárpátalján egymás után jelentik be feloszlásukat a párt szervezetei.

Elnöki hivatal: több tucat halálos vagy sebesült rendőr áldozat

Rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban - tájékoztatott csütörtökön az ukrán elnöki hivatal, a tüntetőkre hárítva a felelősséget a vérontásért.

A hivatal szerint a fegyvernyugvás ellenére "radikális" tüntetők csoportokba verődve támadtak rá a rohamrendőrökre reggel 9 órakor. Lőfegyvereket használnak, így mesterlövész-fegyvereket is. "Azért lőnek, hogy öljenek" - áll a közleményben.

Közben a Reuters szemtanúkra hivatkozva jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, és mindnyájan civilek.

Már tizenöt halottról tud a brit hírügynökség

Már tizenöt halottról adott hírt a Reuters helyszíni kijevi tudósításában. A brit hírügynökség fotóriportere, Vaszilij Fedoszenko szerint tizenöt, takaróval lefedett holttest hever az utcán a kijevi Függetlenség tér (Majdanon) két oldalán. Fedoszenko szerint a halottak mindnyájan civilek.

Az UNIAN ukrán hírügynökség viszont azt közölte, hogy legalább heten haltak meg a csütörtöki zavargásokban, és mindnyájan középkorú férfiak. A hét halott közül haton nyaki lövés látható, ami a tüntetők szerint arra utal, hogy rendőrségi orvlövészek végeztek velük.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint a csütörtöki összetűzésekben egy rendőr halt meg és 29 megsebesült.

Éleződik a helyzet

A "fegyvernyugvás" ellenére újra éleződik a helyzet Kijevben: az Eszpresszo ukrán internetes televízió helyszíni élő adása szerint a városközpontban csütörtök reggel ismét összecsaptak a rohamrendőrök és a tüntetők, a rendfenntartó erők hang- és villanógránátokat vetettek be, gumilövedékekkel lőtték a tömeget.

A főváros főterén robbanások hallatszottak és sűrű fekete füst gomolygott. A tüntetők gumiabroncsokat égetnek, hogy füstfüggönnyel megakadályozzák a rohamrendőrök támadását, gyújtópalackokkal és kövekkel dobálják őket. A kijevi főtéren, a Majdanon lévő tüntetőket és a sebesülteket ellátó orvosi csoportok mozgását hangosbeszélőkből koordinálják, arra figyelmeztetik őket, hogy orvlövészek jelentek meg a környékbeli épületek tetőin.

Helyszíni beszámolók szerint a rohamrendőrök a délelőtti órákban elkezdtek kivonulni a központi térről, de a tiltakozó akció irányítói hangosbeszélőkből arra figyelmeztetik a tüntetőket, hogy ez csupán taktikai visszavonulás, és újabb rendőri roham várható.

Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a rohamrendőri osztag, a Berkut egyes tagjai átállnának a tüntetőkhöz, ha szavatolják a biztonságukat. Ezt más forrásokból egyelőre nem erősítették meg.

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét a brit külügyminisztériumba

Bekérették Ukrajna londoni nagykövetét csütörtökön a brit külügyminisztériumba a súlyos kijevi erőszakcselekmények miatt. A brit külügyminisztérium csütörtöki közleménye szerint Vologyimir Handogij nagykövetet David Lidington európai ügyekért felelős államtitkár tájékoztatta arról, hogy a brit kormány rendkívüli aggodalommal értesült a csütörtökön történt további erőszakos cselekményekről és az újabb halálesetekről.

Lidington közölte az ukrán diplomatával, hogy London elfogadhatatlannak tartja a Függetlenség terén összegyűlt békés tiltakozók elleni fellépést.

Előző este David Cameron brit miniszterelnök külön nyilatkozatban tett alig burkolt utalást arra, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő felelősségre vonásra számíthat az erőszakos hatósági fellépés miatt. A Downing Street által ismertetett kormányfői állásfoglalás szerint Janukovicsnak "nem lehetnek kétségei azzal kapcsolatban", hogy a világ figyeli tetteit, és az erőszakcselekmények felelőseire számonkérés vár.

Nyíltan lőfegyvert használtak

Közben a belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tüntetők "nyíltan" lőfegyvert használtak a rendőrök ellen, orvlövészek támadják őket, és ismeretlen eredetű mérgező anyagot is bevetettek ellenük. Huszonhárom rendőr megsebesült a tárca közlése szerint.

A kijevi tüntetők radikális szárnya, a Jobb Szektor nevű csoport nem hajlandó betartani a "fegyvernyugvást", amelyben az ukrán államfő állapodott meg az ellenzék három vezetőjével. Dmitro Jaros, a Jobb Szektor vezetője közölte csütörtök reggel, hogy csoportja nem írt alá "semmilyen megállapodást", és nem hajlandó betartani a fegyvernyugvást - jelentette a RIA Novosztyi orosz hírügynökség.

Viktor Janukovics ukrán elnök szerda este kötött fegyvernyugvási megállapodást a három ellenzéki vezetővel - Arszenyij Jacenyukkal, Vitalij Klicskóval és Oleh Tyahnibokkal -, és abban is megegyezett velük, hogy újabb tárgyalások kezdődnek a vérontás megállítása érdekében. Ennek ellenére csütörtök reggel ismét összecsaptak a tüntetők a rohamrendőrökkel Kijev központjában.

28 halott

Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott csütörtök reggel, hogy már 28 halottja van a három napja kezdődött kijevi zavargásoknak. A tárca összesítése szerint 445 sérülthöz hívtak mentőt, és 287 ember szorult kórházi kezelésre. A kórházba szállítottak között 88 rendőr, hat újságíró, négy gyermek, illetve két külföldi állampolgár volt.

A tájékoztató kiadása óta arról számolt be a kijevi média, hogy meghalt még egy tüntető. Közölt egy képet is, amelyen az úttesten fekvő, takaróval lefedett holttest látható. Ukrajnában csütörtökön gyásznapot tartanak az elmúlt napokban elhunytak emlékére.

Mégis találkoztak az uniós külügyminiszterek Janukoviccsal

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem törölték a három európai uniós külügyminiszter és Viktor Janukovics ukrán elnök csütörtökre tervezett kijevi találkozóját.

Laurent Fabius francia, Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtök délelőtt ült össze Janukovics elnökkel Kijevben. A megbeszélésen jelen van Leonyid Kozsara ügyvezető ukrán külügyminiszter és Andrij Kljujev, az elnöki hivatal vezetője is - jelentette ki Anna German kormánypárti képviselő (Régiók Pártja), Janukuvics tanácsadója az Interfax Ukraina hírügynökségnek.

A francia külügyminisztérium annyit közölt, hogy a három uniós miniszter nem utazott el az ukrán fővárosból, s nem törölték a Janukoviccsal tervezett megbeszélést.

Moszkva a helyzet rendeződése után folyósít újabb segélyrészletet

Oroszország nem törölte a Kijevnek felajánlott támogatást, a segélyösszeg újabb részletét azonban csak azután folyósítja, hogy rendeződött a helyzet Ukrajnában - jelentette be Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője csütörtökön.

Ukrajna december 17-én kötött pénzügyi támogatási megállapodást Oroszországgal, amelynek alapján Moszkva 15 milliárd dollár értékben vásárol ukrán kötvényeket, emellett legalább 4 milliárd dollár éves megtakarítást eredményező engedményt ad az Ukrajnába exportált orosz földgáz árából.

Az orosz pénzügyminiszter alig egy héttel később, december 23-án jelentette be, hogy Oroszország 3 milliárd dollárnyi ukrán eurókötvényt vásárolt. A kétéves lejáratú adósságpapír kuponja (évenként fizetendő kamata) öt százalék.
Január végén felerősödtek azok a jelzések, hogy Oroszország rövid időn belül ismét ukrán kötvényt vásárol. Néhány nappal később Moszkva azonban befagyasztotta a segélyezési folyamatot, miután Kijevben felerősödtek a kormányellenes tüntetések.

Hétfőn Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter arról számolt be, hogy jelentősen javult a belpolitikai helyzet Ukrajnában, ezért Oroszország még a héten újból vásárol ukrán eurókötvényeket, ezúttal kétmilliárd dollár értékben. Még aznap ukrán kormánytisztviselők azt mondták, hogy a kötvény ellenértéke várhatóan már szerdán az ukrán számlán lesz.

Ezt követően szerdán ukrán kormányzati források azt közölték, hogy Ukrajna várhatóan pénteken kapja meg a forrást.
Ukrajnának az idén nagyjából 8 milliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie.

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét halottról tud

Az ukrán egészségügyi minisztérium hét ember, köztük két rendőr halálát erősítette meg a csütörtöki zavargások áldozatait összegző közleményében; a tárca szerint a három napja tartó összetűzéseknek összesen 35 halottja van. A kijevi minisztérium szerint csütörtökön 60 sérülthöz hívtak mentőt, öt embert súlyos állapotban szállítottak kórházba.

A zavargások kezdete, kedd óta 505 alkalommal riasztották a mentőket, és 292 ember szorult kórházi kezelésre.

Korábban az ukrán elnöki hivatal arról tájékoztatott, hogy rendőrök tucatjai vesztették életüket vagy sebesültek meg az ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban.

A Reuters szemtanúkra hivatkozva pedig azt jelentette, hogy 21 holttest hever az utcákon a kijevi Majdan közelében, s valamennyi áldozat civil.

Jacenyuk: az ellenzéki vezetők nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket

Az ukrán ellenzék egyik vezetője is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek.

A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni. "Fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell tenni az utcáról a parlamentbe" - mondta.

Előzőleg Szerhij Tihipko vezető kormánypárti politikus is azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzéki vezetők ellenőrzése alól.

Medvegyev: Moszkva csak törvényes és hatékony ukrán hatalom működése esetén teljesíti ígéreteit

Az orosz kormány akkor teljesíti ukrán partnereinek tett ígéreteit, ha a szomszédos országban törvényes és hatékony lesz a hatalom - jelentette ki Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök csütörtökön. A politikus az orosz kormány ülésén arra is figyelmeztetett: az ukrán hatalomnak meg kell védenie az embereket, "hogy ne töröljék bele (a hatalomba) a lábukat (az emberek)".

Oroszország 15 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 3400 milliárd forint) értékű pénzügyi segítséget ígért tavaly decemberben Ukrajnának, és jelentősen csökkentette a földgáz árát.

Szerdán Dmitrij Peszkov, az orosz államfő szóvivője nem tudta megmondani, hogy Oroszország megvásárolja-e a héten az ukrán eurókötvények újabb csomagját, amelyről hétfőn beszélt Anton Sziluanov pénzügyminiszter.

Kijev polgármestere kilép a kormánypártból

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, tiltakozásul az ukrán főváros központjában zajló "vérfürdő és testvérháború" ellen. Közben kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték a súlyos belpolitikai válság megoldása, a radikális ellenzéki tüntetők és a rendfenntartók közötti, halálos áldozatokat követelő összetűzések beszüntetése érdekében - jelentette az Interfax-Ukraina hírügynökség.

A kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. A kormánypárti képviselők mindkét szembenálló felet az erőszak beszüntetésére szólították fel, és arra, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről arra szólították a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezését célzó rendkívüli ülésre.

Lavrov ismét a nyugati politikusokat hibáztatta

Szergej Lavrov a nyugati politikusokat hibáztatta a kijevi zavargások miatt. Az orosz külügyminiszter csütörtökön nyilatkozott Bagdadban.

A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint a moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy a nyugati politikusok provokálják kijelentéseikkel az ukrajnai radikálisokat. Szergej Lavrov a nyugati sajtót azzal vádolta, hogy eltorzítja az Oroszországgal szomszédos országban zajló eseményeket.

Nyilvánosan fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség Ungváron

Több ezer tüntető előtt fogadott hűséget a népnek a Kárpátalja megyei rendőrség állománya csütörtökön Ungváron. Több ezren tüntettek délelőtt Ungváron a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal előtti téren, miközben az épületben az Ukrajnában kialakult helyzettel foglalkozó tanácskozást tartottak a megyei és járási tanácsok (közgyűlések) képviselői és települések polgármesterei.

A fórum résztvevői felszólították a találkozón részt vevő Vaszil Varcaba tábornokot, a megyei rendőrség parancsnokát, hogy az irányítása alá tartozó testülettel együtt fogadjon hűséget a népnek, és jelentse ki, hogy sem ő, sem a beosztottjai nem hajtanak végre semmilyen bűnös parancsot. Ezután a tábornok a tüntetőkkel teli térre vezényelte a megyei rendőrség közelben lévő székházából a tiszti és legénységi állományt, közte a belügyi csapatok és a Berkut különleges egység tagjait, akik a tömeg előtt felsorakozva hűséget fogadtak a népnek.

Ezt követően a tüntetők az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megyei kirendeltségének központja elé vonultak, követelve, hogy a szolgálat tagjai is nyilvánítsák ki a nép melletti elkötelezettségüket, és ítéljék el Viktor Janukovics ukrán elnök "bűnös cselekedeteit". A tüntetők előtt megjelent az SZBU Kárpátalja megyei vezetője, s arról biztosította a tiltakozókat, hogy az általa irányított testület a nép mellett áll, és nem fog végrehajtani semmilyen törvényellenes parancsot.

A túlnyomórészt fiatalokból álló békés tömeg később a Kárpátalja megyei ügyészség épületéhez, illetve az ungvári katonai helyőrséghez vonult, majd szétszéledt.

Kormánypártiak és ellenzékiek is elismerik, hogy nem urai a helyzetnek

Ukrán kormánypárti és ellenzéki politikai vezetők is elismerték csütörtökön, lassan nem urai a helyzetnek, a kijevi események - ellenzéki tüntetők és a rendfenntartó erők halálos áldozatokat is követelő összecsapásai - kicsúsznak az ellenzőrésük alól, és különböző javaslatokat fogalmaztak meg a válság megfékezésére.

A BBC csütörtöki híradása szerint Szerhij Tihipko, a Régiók Pártjának elnökhelyettese azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyvezető miniszterelnök és az ellenzék vezetőinek ellenőrzése alól, egyikük sem kínál olyan megoldást a kialakult válságra, amely megnyugtatná az országot.

Tihipko a kialakult helyzetben a legsürgősebb teendőnek tartja egyrészt a parlamenti elnök azonnali menesztését és a házelnöki tisztség átadását az ellenzéknek. Emellett javasolja egy új, minden frakció által támogatott miniszterelnök megválasztását, aki már kinevezése napján bemutatná kormányát és ismertetné a legsürgősebb tennivalókat. Tihipko szerint parlamenti tényfeltáró bizottságot kell alakítani, amely kivizsgálná az emberéleteket követelő eseményeket.

Az ukrán ellenzék egyik vezetője, Arszenyij Jacenyuk is elismerte csütörtökön, hogy nehezen tudják kordában tartani a tüntetőket. A Haza párt parlamenti frakciójának vezetője a német, a francia és a lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után ismerte el, hogy az ellenzéki vezetők lassan már nem urai a helyzetnek. A találkozón a vérontás megállításáról és a válság további fokozódásának megfékezéséről volt szó. Jacenyuk szerint ezt egyetlen módon lehet elérni, vagyis - mint javasolta - "fegyvermentes övezetet kell létrehozni, és a konfliktust át kell terelni az utcáról a parlamentbe" - javasolta.

Volodimir Makejenko kijevi polgármester bejelentette csütörtökön, hogy kilép a kormánypártból, és közben a kormánypártiak és az ellenzékiek egyaránt a parlament sürgős összehívását kezdeményezték. Az Interfax hírügynökség szerint kormányzó Régiók Pártjának 12 képviselője közösen adott ki ilyen értelmű felhívást. Támogatásukról biztosították "a népet és a nép véleménynyilvánítását", elítélték az erőszakcselekményeket.

Arra szólították fel a biztonsági szolgálatok fegyvereseit, hogy "a népnek tett esküjüket tartsák be, és ne a lőfegyverek alkalmazásáról szóló bűnös parancsokat teljesítsék, ne engedjék, hogy a rendvédelmi szervek részt vegyenek a békés lakosság és a tüntetők elleni provokációkban". A kormánypárti képviselők mindkét felet az erőszak megszüntetésére szólították fel, és arra is, hogy kezdjenek "béketárgyalásokat" német, lengyel, orosz és amerikai közvetítéssel.

A kijevi kormányellenes tüntetők vezetői is a kijevi főtéren, a Majdanon lévő emelvényről szólították fel a parlamenti képviselőket, hogy helyi idő szerint délután három órakor gyűljenek össze a törvényhozásban a válság rendezésének szentelt rendkívüli ülésre. Leszögezték, hogy a tiltakozók nem fogják elfoglalni a törvényhozás épületét, amelynek dolgozói nem sokkal korábban az épületből való távozásra kaptak utasítás.

Az ellenzéki szónokok felszólították a rohamrendőröket, hogy álljanak a nép oldalára. Arra figyelmeztették továbbá őket és a katonákat, hogy éles lőszer használata a tüntetők ellen emberiesség elleni elévülhetetlen bűnténynek minősül. Értésükre adták azt is, hogy az ukrán törvények ilyen esetben lehetővé teszik számukra a parancs megtagadását.

Az ellenzéki szónokok között csütörtök délig nem jelent meg sem Jacenyuk, sem a másik két ellenzéki parlamenti párt vezetője, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok.

2014. jan. 26.

Janukovics ajánlata, az ellenzék követelése. Oroszországi vélemények

Kérdezd a Google-t: Mi van most Ukrajnában
Miniszterelnöki posztot ajánlott Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék egyik fő politikusának, és Klicskót is beemelné a kormányba (miniszterelnök-helyettes lehetne). Engedményeket tenne az alkotmány ügyében is. Klicsko viszont közölte: az ellenzék elnökválasztást akar.

Január 25-én váratlan ajánlattal állt elő az ukrán elnök: négy órával azután, hogy az elnöki hivatalban Viktor Janukovics fogadta a három ellenzéki párt vezetőjét, nyilvánosságra került a megoldás lehetséges menete: eszerint az államfő lemondatja Nyikolaj Azarov kormányfőt, és a kormány alakítására a Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina irányítóját, Arszenyij Javenyjukot kérte fel. A megbeszélésen jelen volt a Batykivscsinával szövetséges UDAR párt vezetője – Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló – és a nacionalista Szvoboda elnöke, Oleg Tyahnibok is.

Jacenyuk nem adott egyenes választ az ajánlatra. Közölte: az ellenzék kész vállalni az országért a felelősséget, de hozzátette: "a nép határozza meg, milyen legyen Ukrajnában a hatalom. Nem engedünk az álláspontunkból". Kijelentette: az ellenzék egy szót sem hisz abból, amit a hatalom mond, és csak a tetteket fogják elfogadni. Hangsúlyozta: az ellenzék kész Ukrajnát az Európai Unióba vezetni és kiszabadítani a bebörtönzött Julija Timosenko ellenzéki vezetőt.

A tárgyalás után a Majdanon összegyűlt tömeg előtt Jacenyjuk Klicskóval és Tyahnibokkal a színpadon közölte: Janukovics a a kormányalakítás felajánlásával beismerte, hogy nem vállalja a felelősséget az országért. Az ellenzék viszont nem fél a felelősségtől, készek az ország irányítására, ám feltételeket szabnak. Ezek a következők:

  •  Engedjék szabadon a tavalyelőtt hét év börtönre ítélt Julija Timosenko kormányfőt, aki hivatalosan az ukrán-orosz gázszerződés előnytelen feltételei miatt okozott károkért került rács mögé, ám az ellenzék és az EU szerint valójában Janukovics politikai bosszújának áldozata.
  • Térjenek vissza a 2004-es alkotmányhoz, amely az elnök rovására a kormányfőnek ad nagyobb hatalmat.
  • Vonják vissza a múlt héten elfogadott törvényeket, amelyek a tüntetők elleni fellépést és az internet, a sajtó hatalmi kontrollját könnyítik meg.
  • Még idén legyen elnökválasztás, a soron következő jövő évi helyett.
Mint ismeretes, az ellenzék vezetői az elmúlt négy nap alatt harmadszor talákoztak az elnökkel, bár a korábbi hírek szerint úgy tűnt, a megbeszélések nem vezetnek eredményre.




Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor Oroszország szempontjából Ukrajna "felosztása" lenne a legkedvezőbb következmény. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet.

A moszkvai állami tévé szerint a kijevi tüntetők "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija című lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erőforrásai pedig igen szerények.

A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.

2014. jan. 21.

Polgárháborús veszély Ukrajnában?

A csúzlis forradalmár - Kijev, 2014. december 19.
© AFP / Sergei Supinsky
2014 januárjának közepétől újra feszültebbé vált a hangulat Kijevben, a zavargások 19-én meghaladták a decemberiek mértékén. Vasárnap a kijevi ellenzék nagygyűlést tartott a Függetlenség terén (a Majdanon), amelyen becslések szerint legalább százezren, egyes források szerint pedig közel félmillióan vettek részt. A tüntetés békésnek indult, ám egy ponton túl a radikális tüntetők néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel a Dinamo-stadionnál. Helyszíni beszámolók szerint az arcukat maszkkal, sállal, gázálarccal eltakaró radikális tüntetők különféle tárgyakat, petárdákat, füstbombákat és Molotov-koktélokat dobáltak a rendőri kordon felé. Akadt aki csúzlival támadt... A feldühödött tüntetők a rendfenntartó erők több autóbuszát és teherautóját felgyújtották.  Másnap reggel is folytatódtak az összecsapások az ukrán tüntetők és a rohamrendőrök között. Ekkor már legalább 12 órája tartott az ukrán fővárosban a tüntetők és a rendvédelmi szervek minden korábbinál élesebb összecsapása. Minimum öt rendőrségi buszt és 2 teherautót fel is gyújtottak a dühödt tüntetők. Mindez annak az ellenállási-tiltakozási hullámnak a keretében történt, amely amiatt vett új lendületet, hogy az ukrán törvényhozás az előző héten alaposan megszigorította a gyölekezési szabadságra vonatkozó szabályokat. Emiatt több százezren vonultak ki a kijevi Majdanra - és el-elszabadulni látszottak az indulatok. Sokak szerint az irányítás kicsúszott az ellenzéki megmozdulás vezetőjének számító Vitalis Klicsko volt ökölvívő világbajnok kezéből. Ugyanis miközben a rohamrendőrök könnygázzal töltött villanó és hanggránátokat lőttek a tömegbe és a tüntetők közül többen a buszok tetején állva a "forradalom" szót skandálták, Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) vezetője a helyszínen igyekezett csillapítani a kedélyeket, de közben valaki a tüntetők közül poroltóval lefújta, és többen kifütyülték.

Korábban Klicsko azt nyilatkozta, hogy találkozott Viktor Janukovics ukrán államfővel. Az elnök azt ígérte, hogy hétfőn bizottságot alakítanak, amely a válsághelyzet rendezésével foglalkozik. Az ukrán közszolgálati televízióban Klicsko rámutatott, hogy a helyzet a polgárháborúhoz közelít.„A rendszer nem az embereket, hanem csak a hatalmat szolgálja” – állapította meg az Ütés párt vezetője.

A híradások szerint vasárnap és hétfőn száznál több rendőr sérült meg a tüntetők akciói nyomán. Tucatnyinál több tüntetőt őrizetbe vettek.

A Jobboldali Szektor elnevezésű szélsőséges csoport megerősítette, hogy tagjai részt vettek a rohamrendőrök és a tüntetők között a Dinamo stadionnál kitört összecsapásokban.





2013. aug. 17.

Vitalij Klicsko mégsem akar elnök lenni?

Félreértelmezték Vitalij Klicsko ökölvívónak, az UDAR (Ütés) párt vezetőjének szavait, amikor a héten az ukrán tömegtájékoztatási eszközök azt adták hírül, hogy Klicsko jelöltként indul a 2015-ös ukrajnai elnökválasztáson – közölte pénteken az Ukrajina televíziónak adott interjújában a Bokszvilágtanács (WBC) egy név nélkül nyilatkozó munkatársa.

A forrás szerint Klicsko José Sulaimánnnal, a WBC elnökével folytatott megbeszélésén valójában azt mondta, hogy fontolgatja az elnökválasztáson való részvételét, de még nem hozott döntést. „Az követte el a hibát, aki az angol nyelvű hírt írta" – jelentette ki a WBC munkatársa.

Klicsko elnökjelöltségének híre nemtetszést váltott ki ellenzéki szövetségeseinek körében. Andrij Mohnik, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt alelnöke elhamarkodottnak nevezte a bejelentést.

Májusban a három parlamenti ellenzéki erő vezetői, Vitalij Klicsko, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza frakcióvezetője és Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda elnöke abban állapodott meg, hogy amennyiben továbbra is kétfordulós lesz az elnökválasztás, a második fordulóba bejutó ellenzéki jelölt mögé állnak. A közvélemény-kutatások szerint a három ellenzéki vezető közül Klicsko a legnépszerűbb az ukrán választók körében.

2012. nov. 2.

Hidegen fújnak a keleti szelek Ukrajnában

Korán tört ránk ez a novemberi hideg. Korán tör Ukrajnára egy várhatóan szigorú politikai évad. Két évtizede voltaképp alig ízlelhettünk bele a szabadságba és demokráciába, előbbit a gazdasági zuhanás, utóbbit a társadalmi káosz tette ellentmondásossá és nehezen érzékelhetővé. Aztán mintha az ezredfordulót követően kezdett volna kialakulni valamiféle normálisabb élet: a politikai viszonyok ugyan továbbra is teljesen szétziláltak maradtak, egyáltalán nem hozott megváltást a narancsos forradalom, egymást érték a hatalmi válságok - de mintha a felfelé szépen szépen ívelő gazdaság ezt felülírta volna: a sok évtizedes szűkölködést árubőség váltotta fel és a megélhetési lehetőségek is szaporodni látszottak. Már-már úgy festett, mégis lesz valami ebből a független lábán alig álló Ukrajnából. Aztán a 2008-as gazdasági válság megmutatta: lehet, hogymégsem. A gazdaság alázuhant, a politikai-közigazgatási káosz viszont maradt. A társadalmi anómia elmélyülni látszott.

A 2012-es választások utáni perspektívák még nem látszanak eléggé élesen. A fő kérdés alighanem az, hogy egy megerősödő államhatalom esetében melyik folyamat zajlik gyorsabban: a káosz felszámolása vagy a diktatúra kiépülése.

Két írást ajánlok olvasóink figyelmébe:

2012. okt. 22.

Választási esélyek - Ukrajna 2012

Az ukrajnai parlamenti választások eredménye 2007-ben
- a pártok elsősége szerint - KATTINTÁSRA NAGYOBB


Öt év telt el a legutóbbi ukrajnai parlamenti változások óta. Nem valószínű, hogy az elmúlt időszak az ország történetének arany oldali közé fog tartozni. Úgy tűnik,Ukrajna elvesztette azt a (főleg erkölcsi) előny, amely a "tiszta lappal indulás" után számára megadatott annak ellenére is, hogy az 1990-es évek gazdasági mélyrepüléssel kezdődtek a függetlenségét elnyert állam számára. Mégis: a fejlődés lehetősége, a lábra kapó demokrácia, a szabadságjogok kiszélesedése sokáig nagy bizalommal töltötte el a lakosságot. A 2000-es évek elejére ez a bizakodást látványos gazdasági fejlődés erősítette, 2008-ig úgy látszott, hogy a politikai széthúzás, a hatalmi struktúra szétziláltsága, a törvényi, pénzügyi, szabályozási háttér kaotikus volta ellenére a profitorientált piacgazdaság felülírja a nehézségeket. Szinte úgy tűnt, az ország hatékonyan működő kormányzás nélkül is prosperálhat, még az vaskos üzleti érdekek és a hatalom összefonódása sem akadályozta a fejlődést. A 2008-as válság aztán ezt a folyamatot megállította, a jól működő gazdaság visszaesett, repedések keletkeztek rajta, és ezeken keresztül egyre inkább láthatóvá vált a korrupció, a politikai arrogancia, a széthúzás, sőt, a nacionalizmus, idegengyűlölet is.

Hogy milyen esélyekkel indulnak az ukrajnai politikai erők a 2012-es választásokon?

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet októberi, frissnek mondható felmérésének eredményei szerint a parlamenti mandátumra esélyes egyes pártok támogatottsága:
  • Régiók Pártja  - 20,1 %
  • Batykivscsina - 12,1 %
  • UDAR -  11.5 %
  • Ukrán Kommunista Párt  - 7,8 %
  • Szvoboda - 4,7 %

2012. szept. 18.

Vezet a Régiók Pártja

A legfrissebb felmérések szerint átvette a vezetést a Viktor Janukovics ukrán elnök mögött álló Régiók Pártja az október végi parlamenti választásokon vele szemben induló legnagyobb ellenzéki erőtől, a bebörtönzött Julija Timosenko vezette Batykivscsina (Haza) párttól.

MTI-hír, 2012. szept. 13.


A Rejting közvélemény-kutató csoport szeptemberi felmérése szerint - amelyet a Korreszpondent ukrán hírportál csütörtökön hozott nyilvánosságra -, ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Régiók Pártja 26,3 százalékot kapna, míg az Egyesült Ellenzék-Batkivscsina 22,6 százalékot. A szociológusok emlékeztettek arra, hogy augusztusban még az ellenzéki párt állt az első helyen, 2 százalékkal megelőzve Janukovics pártját.

A legfrissebb felmérés alapján még két párt számít biztos befutónak: a Vitalij Klicsko profi ökölvívó vezette Udar (Csapás), és a Régiók Pártjával jelenleg koalícióban kormányzó Kommunista párt. Előbbit a megkérdezettek 12 százaléka, utóbbit 10,8 százaléka támogatja jelenleg. Az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz közeli a támogatottsága a jobboldali, nemzeti kérdésekben radikális Szvoboda (Szabadság) pártnak 4,1 százalékkal, valamint a Timosenkóéktól eltávolodott és most inkább a Régiók Pártjához húzó, magát szociáldemokratának nevező Natalija Korolevszka vezette Ukrajna-Előre! nevű pártnak, amelynek jelöltjei között van Andrij Sevcsenko sztárfutballista is. A pártot a megkérdezettek 3,7 százaléka támogatja.
A volt államfő, Viktor Juscsenko pártja, a Mi Ukrajnánk támogatottsága mindössze 1 százalék. A többi induló párt támogatottsága nem éri el az egy százalékot sem. A megkérdezettek 16,6 százaléka válaszolt úgy, hogy még nem döntötte el, melyik pártra szavaz.

A részvételi szándékot firtató kérdésre a felmérésben részt vevők 40 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 34 százalék pedig, hogy valószínűleg elmegy. A részvételre való hajlandóság a választásra jogosultak körében az ország nyugati és középső részében a legnagyobb.

A jelenlegi két kormánypárt, a Régiók Pártja és a kommunisták főként a keleti és a déli megyékben népszerűek, míg Klicsko pártjának a nyugati és a középső országrészben, a Szvobodának Ukrajna nyugati felében, Natalija Korolevszka pártjának az ország középső részében népszerűbb.

A legtöbb bizonytalan választóval a közvélemény-kutatók Kelet-Ukrajnában találkoztak.
A Rejting munkatársai az egész országra kiterjedő felmérés során szeptember 1-11. között 1200 nagykorú állampolgárt kérdeztek meg.

http://korrespondent.net/ukraine/politics/1394464-opros-partiya-regionov-operezhaet-batkivshchinu