Egyenesben a forradalomról

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: orosz szeparatisták. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: orosz szeparatisták. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. febr. 13.

Tűzszünet - minszki megállapodás

 Blogunk az ukrajnai háborús történések átláthatatlansága miatt egy ideje nem követi az aktuális történéseket. A mostani fejleményről azonban beszámolunk.

Kelet-Ukrajna: tűzszüneti megállapodás



A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai 2015. február 12-én Minszkben aláírták a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: a dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.

A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag nevet viselő dokumentumot a "normandiai négyek" - Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár - dolgozták ki 16 órás tárgyalás során, majd Kijev és a két szakadár "népköztársaság" képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá.

2015. február 15-e 00 órától lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A tárgyaló felek Minszkben a nehézfegyverek kivonásáról és a fogolycseréről is meg tudtak egyezni. 

Putyin is bejelentette

Putyin közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket.

A minszki megállapodás nem áttörés, de egy lépés a politikai megoldás felé

Frank-Walter Steinmeier, aki részt vesz a minszki tárgyalásokon, csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna". "De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni".

Ez nem egy átfogó megállapodás, és végképp nem áttörés, de az erőszak hetei után egy olyan lépés lehet, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet - mondta.

Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.

A német külügyminiszter felszólította a szemben álló feleket, hogy a fegyverszünet életbe lépéséig hátra lévő különösen kényes időszakban kerüljenek minden olyan cselekedetet, amely a megállapodást alááshatná.

Hollande és Merkel a megállapodásról

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök.

"Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.

Porosenko: Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határ felett

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

A megállapodások nem biztosítanak autonómiát a szakadároknak

Az ukrajnai válság rendezéséről tartott minszki tárgyalásokon aláírt megállapodások nem biztosítanak autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek - közölte csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök a fehérorosz fővárosban.

A megállapodás teljes fogolycserét ír elő

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik napon be kell fejeződnie.

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.

Megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről - jelentette be Petro Porosenko. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.

A megállapodás után Porosenko szavaira reagált Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke, aki szerint bíróságnak kell kimondania az ukrán pilótanő ártatlanságát, és nem létezik olyan "automatikus eljárás", amely elengedését eredményezné. Puskov leszögezte: Szavcsenko ellen nagyon súlyos vádakat hoztak fel, és ahhoz, hogy ejtsék a vádakat, vagy a nyomozószerveknek kell levonniuk azt a következtetést, hogy megalapozatlanok, vagy pedig bíróságnak kell kimondania ártatlanságát.

Szakértők mérik fel a tényleges hadi helyzetet

"Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére" - mondta Putyin a "normandiai négyek" minszki megállapodásáról tartott sajtótájékoztatóján.

Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezető által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetőnek véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében".

"Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".

Határellenőrzés

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

40 milliárd dolláros segély

A következő négy évben ennyi pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna - mondta csütörtökön Brüsszelben Christine Lagarde.  A Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója szerint szakértői szinten megállapodás született róla, hogy az IMF 17,5 milliárd dolláros hitelprogramot nyújt Ukrajnának. A program egy gazdasági reformokhoz kötött négy évre szóló közép- és hosszú távú hitelkeret (Extended Fund Facility).

Lagarde szerint más kétoldalú és multilaterális egyezményekkel együtt Ukrajna jön ki  a megközelítőleg 40 milliárd dollár támogatás, de nem árult el további részleteket. Christine Lagarde még februárban az IMF igazgatótanácsa elé fogja terjeszteni jóváhagyásra az Ukrajnával kötendő új hitelprogram tervét.

A vezérigazgató szerint egy "erős és átfogó" programot sikerült kialakítani, de magasak a kockázatai is. Lagarde szerint a program fontos lehetőség, hogy Ukrajna előremozdítsa a gazdaságát az ország történetének egy kritikus szakaszában. Az elvárások szerint Ukrajnának a következő két évben emelnie kell az energiaárakat, hogy azok megközelítsék a piaci szintet, és reformokat kell végrehajtania a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területeinél.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerint "nagyon nehéz" reformokat kér az IMF, de végre fogják hajtani. A miniszterelnök Kijevben beszélt, hogy 2016-ban már gazdasági növekedés lehet Ukrajnában, ha véget ért az "orosz agresszió" és sikeresek lesznek a belső reformok.

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök. "Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.
Négyoldalú nyilatkozat a minszki megállapodás mellett

A német kormány sajtó- és tájékoztatási hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Angela Merkel, Francois Hollande, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A négyek ebben hangsúlyozzák: elkötelezettek a minszki megállapodások végrehajtása mellett és felállítanak egy "felügyeleti mechanizmust", amelynek keretében a négy ország képviselői rendszeresen tanácskoznak majd.

A vezetők támogatják továbbá, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország háromoldalú tárgyalásokon keressen "gyakorlati megoldásokat" azokra az aggodalmakra, amelyeket Oroszország jelzett az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásával kapcsolatban.

2014. jún. 14.

Lelőtt repőlőgép: Porosenko bosszút ígér

Nem tudni, okos dolog-e ha egy polgárháborús körülmények között egy tönk szélén álló ország elnöke bosszúval fenyegetőzik. Persze valamit mondania kell, ha lelövik a repülőgépét. De a bosszú és megtorlás nem a háború eszkalációjához vezet-e. Túléli-e Ukrajna, ha valódi háborúba sodródik? Bárhogy is, a híradások szerint az ukrán elnök bosszút ígér.... A NOL cikkét idézzük.

Mint ismeretes, június 14-re virradóra egy ukrán katonai szállító repülőgépet lelőttek a kelet-ukrajnai szeparatisták. A fedélzeten lévő negyvenkilenc ember meghalt. Petro Porosenko „méltó válasszal” fenyegette meg a támadókat. A hivatalánál pedig pokolgépet találtak hajnalban.

2014. máj. 1.

Nem csökken a feszültség Kelet-Ukrajnában

Átterjedhet-e Ukrajna középső és déli területeire az orosz befolyás?


Nehéz megítélni és átlátni, pontosan mi is történik jelenleg Ukrajnában (mind a tudósítások, mind a politikai nyilatkozatok, de még a szakértői vélemények is súlyos ellentmondásokkal terhesek). Ennél csak azt nehezebb megítélni, mi fog ezután történni: alább hagy-e a polgárháborús veszély avagy tovább eszkalálódik. Akadnak, akik már a harmadik világháborút vizionálják - az ukrán miniszterelnök legutóbb már azzal vádolta Putyint, hogy ennek kirobbantására készül.

Ez valószínűleg csak a szónoki retorika része volt, ám annyi bizonyosnak látszik, hogy a kijevi kormány nem képes ellenőrizni a donyecki régióban kialakult helyzetet. Ezt maga Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő ismerte el április 30-án a megyei adminisztrációk vezetőinek Kijevben megtartott értekezletén, amikor is mértéken felül veszélyesnek minősítette a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyékben uralkodó állapotokat; totális orosz katonai beavatkozás veszélyéről beszélt, miközben nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az ukrán hadierőt "teljes harckészültségbe" helyezték.

Az Unian hírügynökség beszámolója szerint az ügyvivő államfő szó szerint ezeket mondotta:
Ma ebben a városban [Donyeckban] a hatalom nem ellenőrzi a helyzetet, ahogy Donyeck megye egy részében sem.

Vajon lehet-e erről arra következtetni, hogy ez a régió is elveszett Ukrajna számára? Ez nem zárható ki, hiszen például Luhanszkban az oroszbarát erők elfoglalták az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), a főügyészség és a megyei állami hivatal épületét, tehát gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartják a várost. A megye más városaiban is hasonló a helyzet.

Az ukrán ideiglenes elnök szavai szerint Szlovjanszk városát teljes mértékben az Oroszországból érkezett "terror- és diverzáns csoportok" uralják. Hangsúlyozta, hogy az említett két megyében az ukrán fegyveres erők nem képesek ellenőrizni a helyzetet. Tétlenséggel, ügyefogyottsággal és helyenként árulással vádolta meg a helyi rendvédelmi erőket. Hangoztatta, "ez a fő oka annak, hogy az ukrán hatóságok nem hatékonyak, és gyenge a tevékenységük eredménye. Ezt nehéz beismerni, de igaz" - tette hozzá. Bejelentette: utasította a megyei kormányzókat, akadályozzák meg, hogy az események átterjednek Ukrajna középső és déli területeire.


Legitim-e az új kijevi hatalom?

Ha nem is illegitim, legitimitása megkérdőjelezhető. Ezt maguk a vezetők is elismerik azzal, hogy hatalmuk legalizálását az elnökválasztástól és az ezzel egyidejű népszavazástól várják. Az ügyvivő államfő április 30-án Kijevben fogadta az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének egy küldöttségét. A találkozón azt hangoztatta, hogy a május 25-i soron kívüli ukrajnai elnökválasztás a végső szakasza lesz az új kijevi hatalom legalizálásának. Az ukrán kormány az elnökválasztással egyidejűleg népszavazást is akar tartani az ország területi egységéről.  A vonatkozó törvénytervezetet a kormány még szerdán benyújtja a parlamentnek - közölte Jacenyuk.

A referendumon az Ukrajnát leginkább aggasztó kérdések fognak szerepelni: az ország területi egysége, a föderalizáció, decentralizáció. Turcsinov ezzel kapcsolatban azt közölte, az új kijevi hatalom prioritása az, hogy az elnökválasztási kampányban nem engedi meg közigazgatási források felhasználását a választók befolyásolására, és nem avatkozik be a polgárok akaratnyilvánításába.

Eközben folytatódtak a tárgyalások az EBESZ-megfigyelőinek szabadon bocsátása ügyében, akiket a múlt héten raboltak el fegyveres oroszbarát szakadárok Szlovjanszkban. Egyiküket egészségi állapotára való tekintettel vasárnap elengedték, hatan azonban továbbra is fogságban vannak. A Donyeck megye északi részén lévő városban továbbra is nagy a feszültség. Ahogyan Harkivban és Luhanszkban is. Sőt, szerdára virradóra újabb városban, Krasznoarmejszkben is zavargások voltak.

Luhanszkban kedd délután Moszkva-barát tömeg tört be a regionális kormányzat épületébe, miután lejárt a határidő, ameddig a szeparatisták népszavazást követeltek, illetve az orosz nyelv használati jogát. A szakadárok ukrán zászlókat égettek, az épületre pedig kitűzték az orosz lobogót. Az ukrán rendőrség nem avatkozott közbe. Az ukrán belügyminiszter tanácsadója úgy reagált, hogy a térségi vezetők kezéből kicsúszott a rendőrség irányítása, ezért nem állították meg az oroszbarát aktivistákat, és az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyvereseket.