NATO- és EU segítséget kér Ukrajna

Nem kétséges, hogy az orosz-ukrán konfliktus kiélezéséhez, rosszabb esetben egy igazi háború kitöréséhez vezethet, ha a NATO-csapatok hadműveleteket kezdenek Ukrajna területén. Egy ilyen lépés nem a megoldás felé vezet, hanem a katonai konfliktus eszkalálódásához. Miközben minden fórumon mindenki a békés rendezés szükségessége mellett érvel, aközben minden jel arra mutat, hogy a harcok folytatódni, élesedni fognak, egyre több lesz a civil áldozat, nő a menekültáradat és súlyos humanitárius katasztrófa alakul ki a háborús övezetben. MTI-hír:

Katonai segítséget kér a NATO-tól és az EU-tól Ukrajna

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter

Katonai támogatást kért országa számára az oroszbarát szeparatisták elleni harchoz a NATO-tól és az Európai Uniótól az ukrán külügyminiszter.

Közben Ukrajna elismerte a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.
A Deutschlandfunk német rádióállomásnak adott, vasárnap elhangzó nyilatkozatában Pavlo Klimkin annak a nézetnek adott hangot, hogy a nyugati katonai szövetség részéről új stratégiára van szükség Ukrajnával kapcsolatban,

Klimkin szerint a NATO-nak és az EU-nak fontolóra kell vennie, hogy milyen lépéseket tehetnek, illetve tesznek akkor, ha - mint fogalmazott - megszegik a szabályokat, amint azt a Krím félsziget annektálása, valamint a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták támogatása bizonyítja.

A hírügynökségek által szombat éjszaka előzetes ismertetett interjúban Klimkin hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen katonai támogatást kér. Szükség van a katonai támogatásra, mert az megkönnyíti az ukrán haderő számára, hogy fellépjen a szeparatisták ellen - fogalmazott a miniszter, aki utalt arra is: az ország gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nehéz helyzetben van, ezért a most szükséges katonai segélyt csak később tudja visszafizetni.

Az általa említett új stratégiával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy  szeptemberi csúcstalálkozóján a NATO elfogadja azt. A stratégia részeként említette a politikai támogatást, a katonai segélyt, a reformok segítését, továbbá támogatást olyan területeken, mint a terrorizmus elleni harc vagy a kiberbiztonság.

Az ukrán külügyminiszter Berlinben tartózkodik, ahol vasárnap orosz, továbbá német és francia kollégájával találkozik.

Szombat késő este vált ismertté a német fővárosban, hogy Petro Porosenko ukrán elnök a jövő hétre kijevi látogatásra hívta meg Angela Merkel kancellárt. A kancellár szóvivője szerint jelenleg tanulmányozzák a meghívást.

Kijev elismerte az orosz konvoj humanitárius jellegét

Elismerte Ukrajna szombaton a határának közelében veszteglő orosz járműoszlop küldetésének humanitárius jellegét.

A kormány honlapján megjelent közlemény szerint - amely Petro Porosenko elnök friss rendeletére hivatkozik - a Nemzetközi Vöröskereszt koordinálásával érkezett humanitárius segítségnek tekintik a szállítmányt.

A rendelet közelebb visz ahhoz, hogy a 300 teherautóból álló konvoj átléphesse az ukrán határt.

A járműoszlop napok óta vesztegel, mert az ukrán hatóságok alaposan át kívánják vizsgálni. Kijev korábban hangoztatott aggodalmai szerint a konvoj katonai célokat is szolgálhat. Oroszország mindvégig azt állította, hogy humanitárius segítségről van szó a jelentős arányú oroszbarát lakosságnak otthont adó térség számára.

A vöröskereszt egyik illetékese, Pascal Cuttat szombat éjjel elmondta, hogy Ukrajna és Oroszország már megállapodott az 1800 tonnányi rakomány átvizsgálásának módjáról. Ahhoz azonban, hogy a rakomány átléphesse a határt, a kijevi vezetés egyértelmű engedélyére és biztonsági garanciáira is szükség van. Az ukrán kormány előzőleg azt hangoztatta, hogy a konvoj biztonságáért Moszkva a felelős.

Szombaton telefonbeszélgetést folytatott Porosenko ukrán államfő és Joe Biden amerikai alelnök. Ezen - washingtoni közlés szerint - megismételték, hogy a válságra diplomáciai megoldást kell keresni, és elítélték a szakadárokat segítő orosz fegyverszállításokat, valamint az orosz katonai járművek (orosz részről meg nem erősített) behatolását Ukrajnába. Mindez nem segíti azt a törekvést sem, hogy javítsák a fegyveres konfliktus övezetében lakók humanitárius támogatását és általános ellátását - tették hozzá.

-----------
Kárpátaljai hír, a beregszászi magyar főiskola honlapján olvasható:

A főiskola is gyászolja egykori hallgatóját

Főiskolánk egykori hallgatója is áldozata lett a kelet-ukrajnai harcoknak. A Beregszászi Hadkiegészítő Parancsnokság augusztus 14-én kapta meg a hivatalos értesítést egy beregszászi szerződéses katona, Timoscsuk Mihály haláláról. Az А1556-os katonai egység tagja augusztus 13-án vesztette életét szolgálati feladatainak teljesítése közben, amikor a szakadárok tüzet nyitottak az egységére. Timoscsuk Mihály 1987-ben született, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem–földrajz szakán végezte tanulmányait. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola valamennyi hallgatója és munkatársa mély részvétét fejezi ki az elhunyt hozzátartozóinak, barátainak.

Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát

Napok óta folynak a találgatások a sajtóban: vajon azzal, hogy Ukrajna elfogadta Oroszország humanitárius segítségét, nem a saját lerohanását hagyta-e jóvá. A több száz kamionból álló segélykonvoj pontos tartalmáról az orosz fél nem adott felvilágosítást, így volt alapja a feltételezésnek, hogy nem csupán élelem, ruházat, orvosi eszközök lapulnak a ponyvák alatt, hanem a szeparatisták megsegítését - a vérmesebbek szerint: Ukrajna lerohanását - célzó hadászati eszközök. Azt sem lehetett pontosan tudni: mekkora és hogyan felszerelt katonai kíséret biztosítja a konvoj zavartalan haladását.

23 páncélost számoltak a nyugati újságírók
Maxim Zmeyev / Reuters

2014. augusztus 15-én szárnyra kapott a hír, hogy orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát az éj leple alatt, míg a 260 kamionból álló orosz segélyszállító konvoj a határon vesztegelt. A The Guardian és a The Telegraph szemtanúkra hivatkozva adta hírül, hogy orosz páncélozott személyszállító és más katonai járművek lépték át augusztus 14-én este az ukrán határt.

A két brit lap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a sötétség beálltával 23 páncélozott személyszállító katonai jármű, továbbá néhány üzemanyag-szállító és más teherautó lépte át az ukrán határt. Sok járművön az orosz hadsereg jelzése volt látható.

Oroszország kedden indította útnak segélykonvoját a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók két bástyájának számító Luhanszk és Donyeck lakosságának támogatására, annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak és Kijev is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a segélymisszió egy orosz katonai intervenció ürügyéül szolgálhat. Az orosz hatóságokkal egyeztetést sürgetett a koordinálást vállaló Nemzetközi Vöröskereszt is, ez azonban a szervezet szerint egyelőre nem történt meg.

Nem megerősített ukrán sajtóinformációk szerint a konvoj csütörtök este már a határ térségébe ért, és a Luhanszk megyei Krasznodontól nem messze, a szeparatisták által ellenőrzött területen készült átlépni a határt.

A katonai menetoszlop korábban ezt a teherautó-konvojt kísérte. A szállítmány szintén vitát váltott ki Moszkva és Kijev között. A 262, fehérre festett, jelzést nem viselő tehergépkocsiról az oroszok azt állítják, a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt humanitárius segélyt szállít a harcok miatt csapdába esett és ellátás nélkül maradt donyecki civil lakosságnak. Az ukrán vezetés azonban meg van győződve arról, hogy a segély valójában a felkelőknek szánt fegyverszállítmány, ezért eddig nem engedték átlépni a határt, és azt javasolták, független ENSZ-ellenőrök vizsgálják át a szállítmányt. A Vöröskereszt is jelezte: nincs információjuk arról, mit szállítanak a teherautók, így semmiképpen sem tekinthető a szervezethez köthető akciónak a mostani.

Az incidens egyébként éppen annál az izvarinei határátkelőhelynél történt, amelyen keresztül az ukrán gyanú szerint az oroszbarát felkelők eltüntették Ukrajnából a Malaysia Airlines 17-es járatának júliusi lelövésekor használt BUK rakétaegységet.

A segélykonvoj feltartóztatása után a páncélos menetoszlop megvárta, hogy besötétedjen, majd a fényszórók felkapcsolása nélkül átkelt az ukrán határon. A jelenetet végignéző, és azt Twitteren közvetítő brit újságíró szerint azonban aligha invázióról van szó. Sokkal valószínűbb, hogy Moszkva egyfajta utánpótlási útvonalat akar létrehozni az ukrán erők által csaknem teljesen körbezárt, és az utóbbi hetekben mind nagyobb veszteségeket elszenvedő donyecki és luhanszki felkelőknek, így a lehető legkisebb közvetlen részvétellel folytathatja a szeparatista erők fegyverzését.

A történtekről beszámoló hírügynökségek az említett brit lapokra hivatkoztak, a hírt más források egyelőre nem erősítették meg. A The Telegraph szemtanúkra hivatkozva arról írt: egyelőre nem világos, vajon a katonai járművek a konvojhoz tartoznak-e vagy nem.

Az orosz külügyminisztérium csütörtök este tűzszünet életbe léptetését sürgette a Kelet-Ukrajnában harcoló felektől. "Erre azért van szükség, hogy garantálni lehessen a küszöbönálló humanitárius akciót", s hogy szét lehessen osztani "a humanitárius segélyt Délkelet-Ukrajna lakosságának" - hangoztatta késő este kiadott nyilatkozatában a tárca.