Totális háború? Új állam Ukrajna területén?

Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztus 29-én vették fel azt az interjút,  amelyet ma, vasárnap, augusztus 31-én sugároztak a Voszkresznoje Vremja műsorban az 1-es csatornán - de állítólag nem országosan, hanem csak az érintett területeken. Ebben az elnök arról beszélt, hogy haladéktalanul el kell kezdeni a tárgyalásokat Délkelet-Ukrajna államiságáról. Ezt egy külön állam létrehozására (vagy Oroszországhoz csatolására) irányuló szándékként értelmezték (főleg Ukrajnában). Az elnök szavait később Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő  próbálta értelmezni és enyhíteni, mondván, hogy a terület sorsáról csakis Ukrajnán belüli tárgyalások dönthetnek. 

Putyin véleménye szerint a nyugat felelős a kialakult ukrán helyzetért, amiért azok az országok támogatták a Viktor Janukovics elleni puccsot még februárban. Az elnök azt mondta, hogy igazán tudhatnák, Oroszország nem fog csak úgy félreállni, amikor az oroszokat csak úgy agyonlövik.

Putyin tagadta, hogy Moszkva katonákat küldött volna Ukrajnában, de hangsúlyozta, Oroszország nem nézheti tétlenül, ha emberekre lőnek Ukrajnában. "Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy Oroszország nem maradhat tétlen, ha embereket lőnek le szinte közvetlen közelről".

Nem sokkal a nemzetközi reakciók után megérkezett az orosz elnöki szóvivő hivatalos nyilatkozata is. Dmitrij Peszkov szerint Vlagyimir Putyin nem a délkelet-ukrajnai szakadár területek államiságának megadásáról, hanem az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről szóló tárgyalásokról beszélt a Pervij kanal tévécsatornának. Szerinte egyáltalán nincsen szó a terület szuverenitásáról.

Ahonnan már nincs visszatérés

Petro Porosenko ukrán elnök helyzetértékelése szerint a kelet-ukrajnai konfliktusba való orosz beavatkozással kézzelfogható közelségbe került az a pont, "ahonnan már nincs visszatérés". Eközben Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke azt mondta az uniós országok Brüsszelben tanácskozó csúcsvezetőinek, hogy nem csupán az Oroszország elleni szankciók esetleges szigorításáról, hanem a diplomáciai megoldás lehetőségeiről is tárgyalniuk kell.

Az augusztus 30-i EU-csúcs résztvevői mind Porosenkóval, mind Schulzcal megbeszélést folytattak, mielőtt az Európai Tanács új elnökének, illetve az EU új kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének személyéről döntöttek volna.

Nemzetközi sajtótájékoztatóján Porosenko azt emelte ki, hogy az uniós országok vezetői egységesen támogatásukról biztosították Ukrajnát. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy megítélése szerint Ukrajna ügyében kudarcot vallott-e az unió külpolitikája.

Az ukrán elnök hangoztatta: közel kerültek ahhoz a ponthoz, "ahonnan már nincs visszatérés". Szerinte ezt akkor kellene konstatálni, ha "teljes körű háború" törne ki Ukrajna és Oroszország között. A szeparatisták által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken ez lényegében már megtörtént - tette hozzá. Reményének adott azonban hangot azt illetően, hogy hétfőn a nemzetközi közvetítés melletti újabb tervezett háromoldalú eszmecserén a szemben álló felek közötti tűzszünetről is szó eshet majd.

Nem a gázellátás lehet Ukrajna legnagyobb problémája

A gázellátásról Porosenko azt mondta: béke esetén nem lenne kétely az ellátás biztonságát illetően, ám "ha romlik a helyzet, akkor nem a gáz lesz a legfontosabb kérdés".Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy az uniós tagországi vezetők többsége támogatta az általa előterjesztett javaslatokat az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókkal kapcsolatban. E célzott szankciók javasolt konkrét irányait nem fejtette ki az újságírók előtt.

Diplomácia és szankciók
A szankciókról Schulz - az uniós csúcsvezetők előtt elhangzott beszédéről a sajtó számára kiadott tájékoztatás szerint - azt mondta, hogy a korlátozó intézkedések esetleges kiszélesítése mellett az eddiginél határozottabb diplomáciai és politikai erőfeszítésekről is tárgyalni kell.

Ukrajnának fegyverekre van szüksége a Nyugattól

- nem pedig az orosz kaviárra és briliánsokra kivetendő embargóra - fejtette ki véleményét a hét végén Volodimir Feszenko ukrán politológus Petro Porosenko ukrán elnök brüsszeli tárgyalásait értékelve.

A Penta politikai kutatóközpont vezetője a Gordon ukrán internetes kiadványnak adott interjújában úgy vélte, Porosenko elérheti az Európai Uniónál, hogy újabb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, azonban az igazán hatékony segítség most az lenne, ha a Nyugat fegyvereket szállítana Ukrajnának. Feszenko szerint nem az a kérdés okozza a fő problémát, hogy Oroszország hivatalosan háborút visel-e Ukrajnával szemben vagy sem, hanem az, hogy Ukrajnának nincs elegendő eszköze a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus megoldására, valamint gondok vannak a fegyveres erők tevékenységének koordinálásában a felső hadvezetés szintjén.
hirdetés

Szerinte amennyiben az "ellenséges erők" elfoglalják az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárost és tovább nyomulnak a Krím félsziget felé, vagyis a válság súlyosbodik, az arra késztet majd egyes országokat, hogy fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. A politológus úgy véli, Oroszországnak arra nincs elegendő hadereje, hogy egész Ukrajnára kiterjedő háborút folytasson. Szerinte Oroszország alapvető célja, hogy folyamatosan fenntartsa a fegyveres konfliktust Ukrajnában.

Állítólag az ukrán hadsereg megsemmisítette az orosz egységet

Tegnap valamennyi hírportál közölte a hírt, hogy Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát. Az újabb fejleményekről a  Népszava közölt összefoglalót Melegedő hidegháború címen:

Petro Porosenko ukrán elnök szerint péntek hajnalban állítólag az ukrán hadsereg megsemmisített egy, az országba behatoló orosz páncélos egységet. Moszkva azt is cáfolja, hogy egyáltalán sor került a határátlépésre. Ám amennyiben igaznak bizonyul az ukrán elnök bejelentése, az orosz-ukrán konfliktusban új fejezet kezdődik.

Péntek reggeli híradások szerint egy húsz páncélosból álló orosz konvoj hatolt be ukrán területre. Először brit újságírók számoltak be a történtekről, majd az ukrán hatóságok is megerősítették azt. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is hasonlóképpen nyilatkozott. Állította, ez is bizonyítja, hogy Oroszország valóban fegyverekkel látja el a kelet-ukrajnai lázadókat, és részt vesz a térség destabilizálásában. Az Orosz Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége azonnal közleményben reagált, cáfolva, hogy orosz katonai személyek vagy harckocsik átlépték volna az ukrán határt. A határőrség szerint valóban járőröznek az orosz határőrség mobil csoportjai, de kizárólagosan orosz területen. Orosz indoklás szerint erre azért van szükség, mert Oroszország területét rendszeresen lövik Ukrajnából és az ukrán katonák egyre gyakrabban lépik át tömegesen az ukrán-orosz határt, az orosz hatóságok így minden szükséges intézkedést megtesznek az orosz határ menti települések lakosai biztonságának szavatolása érdekében. Moszkva szerint a brit tudósítók ezeket a járőröző páncélosokat láthatták a határ orosz oldalán.

Délután robbant az információs bomba, amikor Petro Porosenko ukrán elnök egy David Cameron brit miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetés során megerősítette, hogy hajnalban Ukrajna területére behatolt orosz páncélosokat semmisített meg az ukrán tüzérség. Amennyiben igaz az ukrán állítás, az fordulópontot jelenthet a hónapok óta tartó válságban, ugyanis mindeddig sem Kijev, sem a nyugati országok nem tudtak konkrét bizonyítékot felmutatni arra vonatkozóan, hogy Moszkva valóban katonákkal és fegyverzettel segíti a kelet-ukrajnai szeparatista lázadókat. Ha az ukrán tüzérség megsemmisítette az orosz páncélosokat, azok maradványai kellő bizonyítékot szolgáltatnak a vádakra. Lapzártánkig ezeket nem mutatták be.

Oroszország nagy-britanniai nagykövetét bekérették a londoni külügyminisztériumba az ukrajnai orosz katonai behatolásról szóló hírek tisztázása végett. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli rendkívüli tanácskozásán részt vevő Philip Hammond brit külügyminiszter kijelentette: ha valóban vannak orosz katonák vagy harci járművek Kelet-Ukrajnában, haladéktalanul távozniuk kell onnan, különben "nagyon súlyos következményekkel" kell számolni, mert a "nagyon veszélyessé válhat". Az uniós külügyminiszterek is aggodalmukat fejezték ki a hír kapcsán és felszólították Oroszországot, vonja vissza csapatait az ukrán határ térségéből.

Közben Moszkva is vádol. Az orosz külügy közleménye szerint az ukrán fél a a hadműveletek aktivizálásával akadályozza a napok óta vesztegelő orosz humanitárius segély célba juttatását, sőt olyan információkkal rendelkezik, hogy az ukrán "Ajdar" büntetőzászlóalj felforgató osztaga azt tervezi, hogy aláaknázza Luhanszk megye útjainak egyes szakaszait, hogy így semmisítse meg a segélyt szállító orosz teherautó-oszlopot és annak személyzetét, majd az egész terrorakciót a felkelők nyakába varrja".

Az orosz humanitárius segély sorsa is függőben maradt. Délutáni hírek arról szóltak, hogy megállapodás született a kérdésben, az ukrán határőrök átvizsgálják a rakományt, a 260 kamion segély az EBESz és a Nemzetközi Vöröskereszt felügyelete alatt bemehet Ukrajnába. Este azonban olyan közlemény látott napvilágot, miszerint megfelelő dokumentáció hiányában meg sem kezdődött a teherautók átvizsgálása. Az ukrán határ közelében veszteglő kamionokat megmutatták az újságíróknak, akik arról számoltak be, hogy bár valóban humanitárius segély - élelmiszer, víz, hálózsákok stb - láthatók a rakterekben, érdekes módon a legtöbb kamion félig üres. Így felmerült annak a gyanúja, hogy korábban fegyverzet is lehetett a humanitárius küldemény mellett.

Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát

Napok óta folynak a találgatások a sajtóban: vajon azzal, hogy Ukrajna elfogadta Oroszország humanitárius segítségét, nem a saját lerohanását hagyta-e jóvá. A több száz kamionból álló segélykonvoj pontos tartalmáról az orosz fél nem adott felvilágosítást, így volt alapja a feltételezésnek, hogy nem csupán élelem, ruházat, orvosi eszközök lapulnak a ponyvák alatt, hanem a szeparatisták megsegítését - a vérmesebbek szerint: Ukrajna lerohanását - célzó hadászati eszközök. Azt sem lehetett pontosan tudni: mekkora és hogyan felszerelt katonai kíséret biztosítja a konvoj zavartalan haladását.

23 páncélost számoltak a nyugati újságírók
Maxim Zmeyev / Reuters

2014. augusztus 15-én szárnyra kapott a hír, hogy orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát az éj leple alatt, míg a 260 kamionból álló orosz segélyszállító konvoj a határon vesztegelt. A The Guardian és a The Telegraph szemtanúkra hivatkozva adta hírül, hogy orosz páncélozott személyszállító és más katonai járművek lépték át augusztus 14-én este az ukrán határt.

A két brit lap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a sötétség beálltával 23 páncélozott személyszállító katonai jármű, továbbá néhány üzemanyag-szállító és más teherautó lépte át az ukrán határt. Sok járművön az orosz hadsereg jelzése volt látható.

Oroszország kedden indította útnak segélykonvoját a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók két bástyájának számító Luhanszk és Donyeck lakosságának támogatására, annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak és Kijev is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a segélymisszió egy orosz katonai intervenció ürügyéül szolgálhat. Az orosz hatóságokkal egyeztetést sürgetett a koordinálást vállaló Nemzetközi Vöröskereszt is, ez azonban a szervezet szerint egyelőre nem történt meg.

Nem megerősített ukrán sajtóinformációk szerint a konvoj csütörtök este már a határ térségébe ért, és a Luhanszk megyei Krasznodontól nem messze, a szeparatisták által ellenőrzött területen készült átlépni a határt.

A katonai menetoszlop korábban ezt a teherautó-konvojt kísérte. A szállítmány szintén vitát váltott ki Moszkva és Kijev között. A 262, fehérre festett, jelzést nem viselő tehergépkocsiról az oroszok azt állítják, a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt humanitárius segélyt szállít a harcok miatt csapdába esett és ellátás nélkül maradt donyecki civil lakosságnak. Az ukrán vezetés azonban meg van győződve arról, hogy a segély valójában a felkelőknek szánt fegyverszállítmány, ezért eddig nem engedték átlépni a határt, és azt javasolták, független ENSZ-ellenőrök vizsgálják át a szállítmányt. A Vöröskereszt is jelezte: nincs információjuk arról, mit szállítanak a teherautók, így semmiképpen sem tekinthető a szervezethez köthető akciónak a mostani.

Az incidens egyébként éppen annál az izvarinei határátkelőhelynél történt, amelyen keresztül az ukrán gyanú szerint az oroszbarát felkelők eltüntették Ukrajnából a Malaysia Airlines 17-es járatának júliusi lelövésekor használt BUK rakétaegységet.

A segélykonvoj feltartóztatása után a páncélos menetoszlop megvárta, hogy besötétedjen, majd a fényszórók felkapcsolása nélkül átkelt az ukrán határon. A jelenetet végignéző, és azt Twitteren közvetítő brit újságíró szerint azonban aligha invázióról van szó. Sokkal valószínűbb, hogy Moszkva egyfajta utánpótlási útvonalat akar létrehozni az ukrán erők által csaknem teljesen körbezárt, és az utóbbi hetekben mind nagyobb veszteségeket elszenvedő donyecki és luhanszki felkelőknek, így a lehető legkisebb közvetlen részvétellel folytathatja a szeparatista erők fegyverzését.

A történtekről beszámoló hírügynökségek az említett brit lapokra hivatkoztak, a hírt más források egyelőre nem erősítették meg. A The Telegraph szemtanúkra hivatkozva arról írt: egyelőre nem világos, vajon a katonai járművek a konvojhoz tartoznak-e vagy nem.

Az orosz külügyminisztérium csütörtök este tűzszünet életbe léptetését sürgette a Kelet-Ukrajnában harcoló felektől. "Erre azért van szükség, hogy garantálni lehessen a küszöbönálló humanitárius akciót", s hogy szét lehessen osztani "a humanitárius segélyt Délkelet-Ukrajna lakosságának" - hangoztatta késő este kiadott nyilatkozatában a tárca.