Teljes a káosz az ukrán parlamentben

Átalakul az ukrajnai parlament

Parlamenti, politikai, gazdasági, társadalmi, szociális, … válság van Ukrajnában

Az ukrán parlamentben kormányváltás készül. Talán. A hírek teljesen hiteltelenek és kaotikusak. Annyi biztos, hogy az ukrán legfelsőbb ügyészt Viktor Sokint felmentették tisztségéből és megindultak a tárgyalások egy új parlamenti koalíció felállításáról. Több verzió is felmerül azzal kapcsolatban, hogy ki lehetne az új miniszterelnök.
Nem mondott le a kormány. Jacenyuk még mindig miniszterelnök.
Az emberek számára teljesen érthetetlen, hogy mi folyik a hatalomban. A kormány „de facto” a helyén van, a miniszterelnök Jacenyuk, mégis minden nap arról tárgyalnak a pártok, hogy ki legyen az új kormányfő. Egyesek már előrehozott választásokat szeretnének.
Az ukrán hírekben egymást érik az önfeláldozó bejelentések. Az összes parlamenti párt vezetője bejelentette, hogy kész feláldozni pozícióit, nem kérnek kormányposztokat, csak javuljon az állampolgárok szociális helyzete. Mindenki a következőkért kampányol:

• kommunális díjak csökkentése
• nyugdíjak adóztatásának megszűntetése
• moratóriom az állami földek eladására
• EU-s vízummentesség.

Külső szemlélők számára érthetetlen, hogy ha mindenki ugyanazt akarja, mégsem tudnak megállapodni. Álságos, hogy mindenki a kommunális díjak megfizethetetlenségéről beszél, de április 1-től újabb emeléseket vezetnek be.

Szürreális a parlamenti ülés

A szerdai parlamenti ülésen az eredeti tervek szerint az új koalíció megalkotásáról tárgyaltak volna. A képviselők felszólalásaiból egyértelműen kiderült, hogy Ukrajna polgárai rettenetes szociális helyzetben vannak, egyre több bírót és ügyészségi tisztségviselőt tartóztatnak le korrupció vádjával, keleten a háborús helyzet súlyosabb lett.
Az ukrán parlament házelnöke ezért szavazásra bocsájtott egy törvényt, mely megengedi, hogy az Ungvári reptéren álló, használhatatlan ukrán helikoptert a Kassai Múzeumnak adományozzák, „ezzel növelve Ukrajna hírnevét és javítsák a két ország szomszédi viszonyát”.
 A legfontosabb problémát tehát már megoldották a honatyák.

Orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát

Napok óta folynak a találgatások a sajtóban: vajon azzal, hogy Ukrajna elfogadta Oroszország humanitárius segítségét, nem a saját lerohanását hagyta-e jóvá. A több száz kamionból álló segélykonvoj pontos tartalmáról az orosz fél nem adott felvilágosítást, így volt alapja a feltételezésnek, hogy nem csupán élelem, ruházat, orvosi eszközök lapulnak a ponyvák alatt, hanem a szeparatisták megsegítését - a vérmesebbek szerint: Ukrajna lerohanását - célzó hadászati eszközök. Azt sem lehetett pontosan tudni: mekkora és hogyan felszerelt katonai kíséret biztosítja a konvoj zavartalan haladását.

23 páncélost számoltak a nyugati újságírók
Maxim Zmeyev / Reuters

2014. augusztus 15-én szárnyra kapott a hír, hogy orosz katonai járművek lépték át Ukrajna határát az éj leple alatt, míg a 260 kamionból álló orosz segélyszállító konvoj a határon vesztegelt. A The Guardian és a The Telegraph szemtanúkra hivatkozva adta hírül, hogy orosz páncélozott személyszállító és más katonai járművek lépték át augusztus 14-én este az ukrán határt.

A két brit lap internetes kiadásában arról számolt be, hogy a sötétség beálltával 23 páncélozott személyszállító katonai jármű, továbbá néhány üzemanyag-szállító és más teherautó lépte át az ukrán határt. Sok járművön az orosz hadsereg jelzése volt látható.

Oroszország kedden indította útnak segélykonvoját a kelet-ukrajnai oroszbarát lázadók két bástyájának számító Luhanszk és Donyeck lakosságának támogatására, annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak és Kijev is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a segélymisszió egy orosz katonai intervenció ürügyéül szolgálhat. Az orosz hatóságokkal egyeztetést sürgetett a koordinálást vállaló Nemzetközi Vöröskereszt is, ez azonban a szervezet szerint egyelőre nem történt meg.

Nem megerősített ukrán sajtóinformációk szerint a konvoj csütörtök este már a határ térségébe ért, és a Luhanszk megyei Krasznodontól nem messze, a szeparatisták által ellenőrzött területen készült átlépni a határt.

A katonai menetoszlop korábban ezt a teherautó-konvojt kísérte. A szállítmány szintén vitát váltott ki Moszkva és Kijev között. A 262, fehérre festett, jelzést nem viselő tehergépkocsiról az oroszok azt állítják, a Nemzetközi Vöröskereszt égisze alatt humanitárius segélyt szállít a harcok miatt csapdába esett és ellátás nélkül maradt donyecki civil lakosságnak. Az ukrán vezetés azonban meg van győződve arról, hogy a segély valójában a felkelőknek szánt fegyverszállítmány, ezért eddig nem engedték átlépni a határt, és azt javasolták, független ENSZ-ellenőrök vizsgálják át a szállítmányt. A Vöröskereszt is jelezte: nincs információjuk arról, mit szállítanak a teherautók, így semmiképpen sem tekinthető a szervezethez köthető akciónak a mostani.

Az incidens egyébként éppen annál az izvarinei határátkelőhelynél történt, amelyen keresztül az ukrán gyanú szerint az oroszbarát felkelők eltüntették Ukrajnából a Malaysia Airlines 17-es járatának júliusi lelövésekor használt BUK rakétaegységet.

A segélykonvoj feltartóztatása után a páncélos menetoszlop megvárta, hogy besötétedjen, majd a fényszórók felkapcsolása nélkül átkelt az ukrán határon. A jelenetet végignéző, és azt Twitteren közvetítő brit újságíró szerint azonban aligha invázióról van szó. Sokkal valószínűbb, hogy Moszkva egyfajta utánpótlási útvonalat akar létrehozni az ukrán erők által csaknem teljesen körbezárt, és az utóbbi hetekben mind nagyobb veszteségeket elszenvedő donyecki és luhanszki felkelőknek, így a lehető legkisebb közvetlen részvétellel folytathatja a szeparatista erők fegyverzését.

A történtekről beszámoló hírügynökségek az említett brit lapokra hivatkoztak, a hírt más források egyelőre nem erősítették meg. A The Telegraph szemtanúkra hivatkozva arról írt: egyelőre nem világos, vajon a katonai járművek a konvojhoz tartoznak-e vagy nem.

Az orosz külügyminisztérium csütörtök este tűzszünet életbe léptetését sürgette a Kelet-Ukrajnában harcoló felektől. "Erre azért van szükség, hogy garantálni lehessen a küszöbönálló humanitárius akciót", s hogy szét lehessen osztani "a humanitárius segélyt Délkelet-Ukrajna lakosságának" - hangoztatta késő este kiadott nyilatkozatában a tárca.

Villámháború Krím visszafglalására?

Az ukrán hadsereg nehézfegyverzetet von össze Krím határán

Porosenko villámháborút indít a Krím visszaszerzése érdekében?

A haditechnika mozgását Sztrelkovoje faluban észlelték, ahova az ukrán katonaság páncélosokat, Grad reaktív sorozatlövő-rendszereket és Osza légvédelmi rakétarendszert irányít. A technika a hadsereg őrhelyeinél koncentrálódik.

Az Osza a légtér ellenőrzését szolgálja. A rendszer az ellenfél légierőt képes észlelni és négy irányított rakéta révén megsemmisíteni az ellenséges gépeket. A Grad pedig szárazföldi célpontokat semmisít meg – élőerőt és nem páncélozott technikát.

Ukrajna villámháborúra készül a Krím félszigeten

Orosz szakértők szerint Ukrajna arra készül, hogy villámcsapást már a Krímen állomásozó orosz és/vagy oroszbarát csapatokra és visszafoglalja a félszigetet. Erről részben kiszivárgott hírek, részben egyes ukrán vezetők kijelentései, de leginkább az észlelt csapatösszevonások engednek következtetni.

Miközben a délkelet-ukrajnai megyékben folytatódnak a számos emberáldozatot követelő katonai műveletek, Kijev titokban villámháborúra készül a Krím félszigeten - írta pénteki számában a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap katonai szakértőkre hivatkozva - közli az MTI.

Az újság közlése szerint a Krímmel határos Herszon megyében, amelyet a támadás "hídfőállásának" tekintenek, teljes katonai mozgósítást rendeltek el. 35 éves korig minden férfit behívtak. Ezzel egyidejűleg a Krím félszigettel a szárazföldet összekötő földszorosnál csapatösszevonások zajlanak - tudatta a lappal az orosz védelmi miniszter név nélkül nyilatkozó illetékese. Szerinte "Kijev feladata az, hogy nem megvárva a csapatok délkelet-ukrajnai műveleteinek eredményét katonai konfliktust robbantson ki a félszigeten, amelybe helyi lakosokat és krími tatárokat is bevonnak".

Az ukrán sajtó eközben az ideiglenes krími határ védelmének megerősítéséről ír - tette hozzá a Nyezaviszimaja Gazeta. A független orosz lap emlékeztet Valerij Heletejnek, az egy hete kinevezett új ukrán védelmi miniszternek a kijelentésére, miszerint hamarosan Szevasztopolban tartják a győzelmi parádét.

"Meggyőződésen, hogy Ukrajna győzni fog. Higgyék el, a győzelmi felvonulás minden kétséget kizárólag az ukrajnai Szevasztopolban lesz" – mondta Valerij Heletej a múlt csütörtökön az ukrán parlamentben. A Nyezaviszimaja Gazeta utalt rá, hogy egyes szakértők hősködésnek tartották Heletej szavait, amelyeknek semmi köze a valósághoz. A lap ugyanakkor azt írta: "mint kiderült, Petro Porosenko ukrán államfőnek mégis szándékában áll, hogy krími villámháborút indítson a közeljövőben".

Jurij Nyetkacsev altábornagy, katonai szakértő az orosz újságnak  azt mondta, hogy az ukrajnai Herszon megyében 45 napra behívott tartalékosokkal közölték, hogy a katonai felkészítés után a Krímbe küldik őket. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a Krím félsziget keleti oldalához közel húzódó Arabatszkaja Sztrelka nevű (112 kilométer hosszú és 8 kilométertől mindössze 270 méterig terjedő szélességű) szigetnyúlványon BM-21-es Grad típusú rakéta-sorozatvetőket telepítenek. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a Sztrelkovoje nevű krími településhez közeli gázmezőt és gázelosztó rendszert akarja megtámadni, hogy megakadályozza a félsziget energiaellátását. Nyetkacsev úgy tudja, hogy az ukrán csapatok a Krímhez vezető földszorosnál, Csongar és Tureckij val nevű települések környékén páncélosok és tüzérségi fegyverek, valamint harci helikopterek vannak.

Nyetkacsev altábornagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Musztafa Dzsemiljev, az orosz hatóságok által a félszigetről kitiltott krími tatár vezető a napokban arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány Herszon megyének és a Krím félszigetnek Ukrajna keretében való egyesítésére dolgoz ki tervet. Eduard Rogyukov ezredes, a katonai tudományos akadémia levelező tagja a Nyezaviszimaja Gazetának elmondta, meg van győződve arról, hogy a kijevi hatalom a krími tatárokra a lehetséges katonai konfliktus legfontosabb tényezőjeként tekint. A szakértő attól tart, hogy Kijev esetleges intenzív krími katonai műveletekeihez a radikális ukrán Jobboldali Szektor "fél-partizán" zászlóaljai és a krími tatárok fegyveresei is csatlakoznak. "A forgatókönyv természetesen szörnyű, de megvannak az előfeltételei annak, hogy Kijev az amerikaiak és a NATO segítségével megpróbálkozik annak a megvalósításával"- mondta Rogyukov.

Porosenko vérbosszút hirdet

Porosenko meg akarja büntetni a terroristákat

A terroristák megfizetnek  az ukrán katonák meggyilkolásáért – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő.

„Minden ukrán életért több tucat vagy több száz élettel fognak megfizetni a sajátjaik közül. Egy terrorista sem fogja kikerülni  a bűnügyi felelősséget” – jegyezte meg Porosenko.

Porosenko ezenkívül minden katonát hősnek nevez, akik a donyecki és luhanszki reptereket és más városokat védenek – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

„Az ukrán állam nagyra becsüli hőseit és mindenkiről megemlékezik aki a legértékesebbet, vagyis az életét adta a haza védelméért” – mondta az államfő.

_________________________

Más: marketing: laptop kijelző típusok, szerviz 

Nem szűnik a krízishelyzet

Mint ismeretes, a csokoládékirály Petro Porosenko május 25-én már az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást, megszerezve a támogatószavazatok több mint felét. Azóta be is iktatták hivatalába.

Annak köszönhetően, hogy nem kellett második fordulót tartani a választásokon, több mint 600 millió hrivnya, azaz mintegy 12 milliárd forint maradt az államkasszában. Az államfő most azt kezdeményezte, hogy ezt az összeget költsék a katonák fegyverzetének technikai eszközeinek javítására, valamint védőfelszerelések beszerzésére - ami bizonyára hozzá fog járulni a hadműveletek további folytatásához, azaz a polgárháborús krízis fenntartásához.

A harci cselekmények nem szűni intenzitással folytatódtak Kelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Dmitrivkában a szeparatisták ellenőrzésük alá vonták az orosz-ukrán határt. A mintegy 3400 lakosú településen elfoglalták a postát és lakóházakba szállásolták be magukat, a helyi vezetéstől pedig a földhivatal adatainak kiadását követelik. A luhanszki repülőtérnél médiajelentések szerint újabb szeparatista támadást vertek vissza a terrorellenes erők. A szakadárok aknavetőkkel és automata fegyverekkel támadtak. A deszantosok válaszul tüzet nyitottak, és negyedóra alatt megfutamították a támadókat. A katonák közül senki sem sérült meg.

A Donyeck megyei Jenakijevében nyolc rendőrt ejtettek foglyul szakadár fegyveresek. A donyecki népköztársaság emberei letartóztatták és menesztették hivatalából Vjacseszlav Ponomarjovot, Szlovjanszk népi polgármesterét, a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulás egyik fő szereplőjét. A polgármester leváltását állítólag megerősítette Igor Sztrelkov az orosz hírszerzés Ukrajnában tevékenykedő munkatársa, a szakadárok védelmi minisztere Facebook-oldalán, ugyanakkor egyes források szerint kétséges, hogy ő írta a bejegyzést. Ponomarjov letartóztatásáról a szakadárokkal szoros kapcsolatban álló LifeNews orosz televízió számolt be, viszont a hírt később cáfolta a donyecki népköztársaság vezetése. Elemzők szerint ez is arra utal, hogy belső hatalmi viszályok dúlnak a szakadárok vezetői között.

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozása

A magyar sajtó is tudősított arról, hogy az ukrán külügyminisztérium felháborodásának adott hangot a mai napon (júl. 11) amiatt, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete és egyéb orosz szervek - legalábbis az ukrán fél szerint - továbbra is segítik szervezett fegyveres csoportok illegális átkelését Ukrajnába a közös határon.

Az ukrán külügyi tárca sajtószolgálata részéről kiadott közlemény szerint:

Ukrajna külügyminisztériuma határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció részéről nem szűnnek a határsértések, a nemzetközi közösség és az ukrán vezetés követelései ellenére sem.

Továbbá a minisztérium közölte, hogy június 5-én az ukrán kormány elrendelte több Donyeck és Luhanszk megyei határátkelő lezárását, amiről a kétoldalú megállapodásoknak megfelelően tájékoztatta az orosz felet.

Nyíltan figyelmen kívül hagyva kötelezettségeit és gyakorlatilag a nemzetközi terrorizmust szponzorálva, az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete nem gördít semmiféle akadályt a bűnözők útjába, továbbra is átenged a határon Ukrajnába fegyvereseket.

- áll a nyilatkozatban, amelyben a kijevi vezetés ismételten követelte Moszkvától, hogy szüntesse be a nemzetközi jogi normák és az államközi kapcsolatok sorozatos megsértését.

"A nemzetközi közösség az Oroszországi Föderációtól nem nyilatkozatokat vár, hanem konkrét tetteket, amelyek megteremtik a feltételeit annak, hogy megvalósuljon az Ukrajna keleti részén kialakult helyzet békés rendezésének terve" - szögezte le az ukrán külügyminisztérium.

Médiajelentések szerint Putyin elnök múlt szombaton állítólag utasította az FSZB határrendészetét az orosz-ukrán határ őrizetének megerősítésére, indoklása szerint annak érdekében, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket. Putyin egy nappal azt követően rendelte el az intézkedést, hogy Franciaországban megbeszélést folytatott több befolyásos ország vezetőjével, valamint szót váltott Petro Porosenko megválasztott ukrán elnökkel is.

Ukrajna elutasította az orosz gázárengedményt

Ukrajna a brüsszeli tárgyalások kezdete előtt hivatalosan elutasította a gázszállításokra vonatkozó orosz árengedményt. Az oroszok által kínált ezer köbméterenkénti 100 dolláros árengedmény nem kielégitő - jelentette ki  Arszenij Jacenjuk miniszterelnök Kijevben.

Újabb szerződést kell létrehozni, piaci árakkal - mondta az ukrán kormányfő. Az ORF osztrák tévé emlékeztet arra, Kijev és Moszkva között érvényes szerződés áll fenn, amely 2019-ig tart. Brüsszelben ma újabb tárgyalások kezdődnek Oroszország és Ukrajna között, Günther Oettinger,az Európai Bizottság biztosa közvetítésével. Az oroszok legutóbb ezer köbméterenként 385 dolláros árat kínáltak