Egyenesben a forradalomról

2014 ápr. 14

Polgárháború a keleti országrészben?

Már halálos áldozata is van az összetűzéseknek... Több tucatnyian megsérültek és egy ember meghalt, miután az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetésével terroristaellenes akció indult Szlovjanszkban, hogy kifüstöljék a kormányépületeket elfoglaló milicistákat. Számos kelet-ukrajnai nagyvárosban közben összecsaptak az Ukrajna területi sérthetetlensége mellett demonstrálók és az orosz területszerzést, a szeparatizmust támogató tüntetők. Az ukrán belügy a szeparatista tüntetőket terroristáknak minősítette, az elnök antiterrorista akciót jelentett be, az ukrán hadsereg bevonásával. Az USA nagykövete szerint az orosz hadseregben rendszeresített fegyvereik vannak és olyan az egyenruhájuk, mint a Krímben megjelenő katonáké. A NATO-főtitkár és az amerikai ENSZ-nagykövet, britek további szankciókkal fenyegeti Oroszországot. Az orosz külügy szerint a Nyugat felelős az ukrán helyzetért. Az ukrán belügy új terrorelhárító szervezetet hoz létre. Ukrajna miatt összeül az ENSZ BT. Janukovics sajtótájékoztatót tartott. Több ezer tüntető virraszt Luganszkban. 

Krasznij Limanban szintén ismeretlen fegyveresek vették tűz alá a helyi rendőrséget. Az ottani belügyi szervek szerint a támadók AK100-as gépkarabélyt használtak, ez a típus csak az orosz hadseregben van rendszeresítve Itt a rendőrök elbarikádozták magukat az ostromlott épületben.
Donyeckben, Luhanszkban és Harkovban is megszállták a helyi közigazgatás fontosabb épületeit. Harkovban azóta helyreállt a rend, ám Donyeckben és Luhanszkban – illetve mostanra Szlovjanszkban is – a szeparatisták diktálnak.

Az ITAR-TASZSZ szerint a rossz időjárás ellenére több ezer oroszpárti tüntető virraszt Luganszkban az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) elfoglalt épülete előtt, egyelőre nem volt atrocitás. Odesszában 2000 oroszpárti tüntető demonstrál  ukrán belbiztonsági szolgálat épülete előtt. Donyeckben kiürítették az egyik helyi tévétársaság épületét, mert úgy tudják, hogy a tüntetők el akarják foglalni. A Kommerszant szerint a mariupoli összecsapásokban hat ember sérült, őket az intenzíven ápolják.

Rendkívüli sajtótájékoztatót tartott vasárnap késő este Viktor Janukovics elmozdított ukrán elnök. A volt államfő szerint az új ukrán hatalom azután döntött arról, hogy beveti a sereget Ukrajna keleti régiójában, hogy egyeztettek a CIA vezetőjével. Ezért az új vezetőket büntetőjogi felelősség fogja terhelni. Szerinte Ukrajna a csőd és a polgárháború szélére sodródott, hála az amerikaiaknak.

A héten Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten levelet írt az orosz földgázt vásárló országok vezetőinek: ebben kifejtette hogy a kiegyenlítetlen ukrán gázszámla az európai szállítások biztonságát fenyegeti. Mivel ha Oroszország leállítja az ukrán gázszállításokat, Ukrajna a területén áthaladó vezetékből a nem neki szánt mennyiség lecsapolásával pótolhatja a hiányt. A levelet José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke válaszolta meg, aki hétfőre tanácskozót hívott össze az érintett országokkal.

2014 ápr. 3

A magyar szervezetek Kárpátalján nem támogatják a szeparatizmust

Kárpátalja magyar szervezetei és egyházai nemrégiben terjedelmes nyilatkozatot tettek közzé az Ukrajnában kialakult válságra és egyes szélsőséges csoportok szeparatista törekeire reagálva. Ennek orszákos visszhangja lett.

A kárpátalji magyarok elítélik az Ukrajna területi egységének megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kollektív kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – írta 2014. március 3-án az Urjadovij Kurjer, az ukrán kormány hivatalos lapja. A cikk tartalmát az MTI tudósítása alapján ismertetjuk blogunkban.

Az újság ungvári tudósítója idézte azt a nyilatkozatot, amelyet közel 40 kárpátaljai magyar szervezet és a három történelmi egyház képviselői írtak alá a múlt pénteken Beregszászon, a kárpátaljai magyarság nemzetiségi és szabadságjogainak európai szintű biztosítását kérve az ukrán állam vezetőitől és Kárpátalja megye kormányzójától.

A cikk szerint Kárpátalja legnagyobb, mintegy 150 ezer főnyi magyar nemzeti kisebbsége kinyilvánította, hogy az óvodától az egyetemig terjedő anyanyelvű oktatási rendszer biztosítását igényli az ukrán állam részéről, de egyúttal azt is deklarálta, hogy szüksége van az államnyelv megfelelő szintű oktatására. A magyarok elvárják, hogy az ukrán állam az állami oktatási rendszer révén biztosítsa a feltételeket az ukrán nyelv elsajátításához – olvasható az írásban.
A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozata - írja a lap - válasznak tekinthető arra múlt heti tüntetésre, amelyen a cikk szerint a Jobbik hívei Kárpátaljának "önrendelkezést" követeltek, és a terület Magyarországhoz való "visszatérését" szorgalmazták Budapesten, a Külügyminisztérium épülete előtt.

A kárpátaljai magyar szervezetek és egyházak nyilatkozatukkal kinyilvánították, hogy elítélik az Ukrajna területi integritásának megbontására irányuló kísérleteket, és az ukrán államtól kulturális és nemzetiségi jogaik biztosítását kérik – áll a cikkben, amely szerint a magyar külügy "határozottan elhatárolódott a Jobbik szeparatistáinak petíciójától", kiállt Ukrajna területi egységének megőrzése mellett, és nem ismerte el a Krím Ukrajnától való elszakadásáról döntő népszavazás legitimitását.
Az újság szerint a kárpátaljai magyarság lehetőségei irigylésre méltóak a többi ukrajnai nemzetiség számára, hiszen a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatási rendszer több mint ötven iskolát és több tucat óvodát számlál, a térségben rendszeresen megjelennek magyar nyelvű újságok és folyóiratok, vannak magyar nyelvű televíziós és rádióadások. Ennek tükrében meglepő a 40 magyar szervezet ukrán államhatalommal szemben megfogalmazott követelése a kettős állampolgárság elismerését illetően – fogalmaz az írás.

A lap idézi Valerij Luncsenkót, Kárpátalja kormányzóját, aki első hivatalos sajtókonferenciáján elmondta, hogy az ukrajnai megyében nem nyomják el a nemzetiségek, köztük a magyarok jogait. A cikk szerint a megye vezetője hangsúlyozta, hogy nagyon szoros az együttműködés Magyarországgal mind gazdasági, mind kulturális téren. Luncsenko kitért arra is, hogy a nemzetiségek kérdése közel áll hozzá, hiszen az édesanyja magyar, s azt szeretné, ha a soknemzetiségű Kárpátalja jó példával járna elöl az olyan ukrajnai régiók esetében, mint amilyen a Krím – írta az ukrán kormánylap.

2014 márc. 29

Ukrajna 2014 - amiről a világ hallgat


Stephen Elekes

Ukrajna 2014

Az alaphelyzet (amiről a világ hallgat) 


Oroszország évszázados vágya volt, hogy „meleg vizű tengerre jusson ki”. Ez a 18. században sikerült is, amikor Patyomkin herceg 1783. május 13-án Szevasztopolban megalapította az első orosz hadikikötőt, majd az évek folyamán szinte az egész Krím-félsziget az orosz fekete-tengeri flotta állandó állomáshelye lett. Sorra épültek a hajógyárak, a hadikikötők, ahonnan később a Földközi-tengerre is eljutott a szovjet-orosz hadiflotta. A Krím-ért, pontosabban a támaszpontokért, még háborút is vívott Oroszország a Fekete-tenger déli részét kezében tartó Ottomán Birodalom ellen. (Krimi háború 1853-56). Vallás-háborúnak indult, pontosabban a Török Birodalom területén élő keresztények (katolikusok és ortodoxok) védelmében. Franciaország és Nagy-Britannia azonban attól tartva, hogy Oroszország a térségben területi előnyökhöz juthat, a törökök pártjára álltak. A katolikus Habsburg-ház ebből kimaradt, és ezzel hálálta meg az 1849-es magyar szabadságharc elleni orosz segítséget.

Különben a krími háború mai napig hatással van a térségre, az azóta vívott csaták, „lakosságcserék”, nacionalista mozgalmak eredménye a jelenlegi Ukrajna, Moldova, Bulgária, Románia, Görögország, Törökország, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia, azaz a Fekete-tenger környéke és a Kaukázus vidéke. Beleértve a Krím-félszigetet is, melynek rövid legújabb kori története

1921-ben, mint autonóm SZSZK került a Szovjetunióhoz.

1942-ben náci megszállás. Ezért

1944-ben a kollaborálás gyanúja miatt Sztálin parancsára a teljes (muszlim!) tatár lakosságot (kb. 300.000 ember!) kitelepítették.

1945-ben Sztálin megvonta az autonóm SZSZK „rangot”, és az Oroszországi SZSZSZK egyik területének, járásának (oblaszty) nevezték ki, „fokozták le”.

1954-ben (Sztálin halála utáni évben!) Hruscsov, a Szovjet Kommunista Párt első titkára, a „krimi oblaszty”-ot, tehát területet, járást az Ukrán SZSZK-hoz kapcsolta, pontosabban „ajándékozta”. E nemes gesztus háttere: 1954-ben ünnepelte a Szovjetunió Oroszország és Ukrajna egyesülésének 300. évfordulóját. Hruscsovot még 1939-ben nevezte ki Sztálin Ukrajna kormányzójának, és egyúttal megbízta az 1934-ben elkezdett politikai tisztogatások folytatásával. Feltehetőleg emiatt, no meg (talán) az (1932-es) ukrajnai éhínség miatt érzett lelkiismeret furdalása vitte rá Hruscsovot erre az egyéni és önkényes területajándékozásra. A Krím-et, a cári idők orosz Riviéráját, már Lenin is a munkásosztály üdülőparadicsomának akarta megtenni. Különben az orosz származású Hruscsov ukrán bányászként kezdte pályafutását.

Hruscsov halála után elterjedt, hogy a Krím elajándékozását a párt első titkára illuminált állapotban követte el. Ennél sokkal hihetőbb dédunokája könyve, melyben azt írja, az „elajándékozás” 15 perc alatt történt, mert a jelenlévő Politikai Bizottsági tagok közül, senki sem mert ellenkezni. Anno 1954 – alig egy évvel Sztálin halála után!

Most, pedig, lássuk, hogyan is alakult Ukrajna helyzete a cári Oroszország megszűnésétől, és lett mára Európa legnagyobb országa: 603,628 km2 – kétszer akkora, mint Németország (357,021 km2). A hivatalos nyelvek száma 18, ergo egy soknemzetiségű ország, köztársaság. Területe mindig is megosztott volt. Sőt, az elnevezése (Ukrajna = határszéli, határ menti) is vitatott, éppúgy, mint a lakosság elnevezése, az ukrán is, mely csak a XX. sz. elején vált általánossá. A latin, vagy angol, német írásokban az évszázadok során a „rutén” terjedt el, ami „vörösorosz”-ra utal, azzal a logikával, hogy van orosz, fehérorosz és vörösorosz. Története során Ukrajna először csak, mint szovjet tagköztársaság lett egységes 1939. szeptember 17. után, amikor a nácikkal kötött paktum értelmében a Szovjetunió orvul megtámadta, és keleti irányból lerohanta Lengyelországot. Akkoriban született meg az, az álszent, hamis, hazug szovjet propagandaszöveg, miszerint a Vörös Hadsereg a nácik elől „védte meg” és foglalta el Nyugat-Ukrajnát. Ez a hazugság napjainkban is elevenen él, pedig Lengyelország szovjet megtámadása (1939. szept. 17) és lerohanása előtt ez a geopolitikai fogalom (Nyugat-Ukrajna) nem létezett! Még a II. világháború befejezése előtt Sztálin meggyőzte a nyugati szövetségeseket, hogy a jobb (kommunista) szavazati arány érdekében az ENSZ alapító tagjai közé vegyék fel Belorussziát és Ukrajnát. A nyugatiak hozzájárulása ezzel szentesítette az 1939 előtti Kelet-Lengyelország végleges bekebelezését, és 1945-ben „Nyugat-Ukrajna” néven. az Ukrán SZSZK-hoz csatolását. Ukrajna csak 1991-ben lett önálló, szuverén, független köztársaság. Ennek a függetlenségnek az ára, hogy Kyiv (Kijev) garantálta az Orosz (fekete-tengeri) Flotta jelenlétét a Krímben, amiért cserében - a FÁK (Független Államok Közössége) időkben kötött szerződés alapján - Moszkva 2042-ig bérleti díjat fizet. A Krimi-félszigeten található hadikikötők és katonai bázisok védelméért, valamint hadiflottája biztonságáért a moszkvai vezetés mindig és mindenkor mindent, és mindenáron meg fog tenni.

Nincs olyan orosz vezető, de talán ország sincs a világon, mely hadseregét, annak bázisait ne védené meg. Különösen, ha egy olyan stratégiailag létfontosságúról van szó, mint az egyetlen meleg vizű haditengerészeti támaszpont. Erről a nyugati média mintha megfeledkezne, és helyette előtérbe kezd kerülni a több évszázados russzofóbia, ami a napóleoni háborúk óta uralja Európát. A vesztes franciák terjesztették először a barbár és ázsiai népségről szóló hiedelmeket, amit aztán a többi európai nép is átvett, és ma is velünk él. Ezt a gyűlöletet tápláló, sztereotip előítéletet csak fokozta a XX. századi bolsevik imperialista birodalmi terjeszkedési politika, a szovjet-diktatúra és ideológiája. Ma Hitlerhez hasonlítják Sztálint, pedig kegyetlen rendszere nélkül a II. világháború végkimenetele jelentősen elhúzódott volna. Az iskolákban nem tanítják, hogy a cári Oroszország európai területének nagy részét (Versailles nélkül!) a bolsevikok miatt veszítette el. Finnország, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Besszarábia (Moldova), stb. Ugyanis a breszt-litovszki különbéke (1918. március 3.) következtében ezek a területek még az I. világháború befejezése (1918. nov.) előtt német és osztrák-magyar kézre kerültek. Majd a versailles-i béketárgyalásokon már a vesztesektől „vették el”, és alakultak meg területükön az új nemzetállamok, köztársaságok. Lenin a (bolsevik) hatalom megszilárdítása érdekében (ideiglenesen) lemondott róluk. Majd Sztálin a Molotov-Ribbentrop paktummal szerezte vissza a cári Oroszország 1914-es határait. Az 1941-es náci orvtámadás visszaverésével, majd legyőzésével 1945-től a Szovjetunió jogot formált Közép-Európa keleti felére. A Sztálin utáni szovjetvezetés pedig politikai és katonai világhatalommá fejlesztette a diktatúrán és félelmen alapuló bolsevik birodalmat. A rendszer megreformálására tett kísérlet kudarcra volt ítélve, és a Szovjetunió 1991-ben megszűnt. Putyin nem hódítani akar, hanem az orosz nyelvű területeket megtartani. A stratégiailag létfontosságú területekről, támaszpontokról nem mondhat el. Kár, hogy ezt a Nyugat nem akarja megérteni. Megjegyzendő: a Szovjetunió felbomlása óta 16 (nem szláv!) egykori tagköztársaság fordított hátat Moszkvának, és került „nyugati befolyás” alá. Közülük többen az EU tagjai (is) lettek. Érdekességként: az orosz csak Oroszországban államnyelv. Belorussziában második államnyelv, Kazahsztánban hivatalos nyelv, Kirgizisztánban második hivatalos nyelv, Tádzsikisztánban pedig közvetítő nyelv.

Ha már krízis, akkor a mostani krími helyzet az 1962-es kubai válságra emlékeztet. Az amerikaiakat a nyugati féltekén megjelent szovjet rakétákon kívül, Guantánamo esetleges elvesztése izgatta. Végül megoldották. Kuba lehet kommunista, de a támaszpont amerikai marad! Talán még van, aki emlékszik rá, mikor Castro-ék elzárták a támaszpont közműellátását, köztünk a legfájóbbat, az ivóvizet. Vajon a demokrata és Béke-Nobeldíjas Obama, valamint tanácsadói erre miért nem akarnak emlékezni?

Moszkva szinte Ukrajna függetlenné válása óta aggódik a „nyugat-ukrajnai” nacionalisták miatt. Valóságos félelemkeltő hecckampány folyik mindkét oldalon. Putyinék a nacionalistáktól félnek, az ukránok meg a szovjet időkre emlékeztető oroszoktól. Igen, úgy tűnik a Putyin vezette Oroszország fél. Fél, hogy a (nyugat-ukrán) nacionalisták kerülnek hatalomra és felmondják az államszerződéseket, terrorizálják a lakosságot (különösen az orosz nemzetiségűeket), megtámadják és kárt okoznak az orosz katonai létesítményekben, mindenekelőtt az ukrán államtól bérelt orosz haditengerészeti támaszpontokban, hajógyárakban, vagy az odavezető utakban, közművezetékekben. Oroszország nagyon fél, és védekezik. Hogy a védekezés mennyire felel meg a nemzetközi jognak, arról lehet, sőt kell tárgyalni, és valamennyi félnek elfogadható megoldást keresni.

A Krím-félsziget évszázadok óta Oroszországhoz tartozott. Mint feljebb már jeleztem, Sztálin 1945-ben megvonta az autonóm köztársasági rangot, és az Orosz Föderáció egyik területének, járásának fokozta le. 1954-ben pedig Hruscsov egy tollvonással a területet egy másik tagköztársasághoz csatolta. Ukrajna 1991-es függetlenné válásának alapfeltétele volt, hogy a Krím ismét autonóm köztársaság legyen, mely (némi) biztonságot nyújtott a területén található orosz stratégiai támaszpontoknak, amiért Moszkva bérleti díjat fizet a központi ukrán kormánynak, Kijevnek. Ennek az autonóm köztársaságnak a lakói döntöttek úgy (népszavazással), hogy egy kommunista diktátor (Hruscsov) 60 évvel ezelőtti önkényes elhatározását felülírva vissza kívánnak térni a több évszázados orosz közigazgatáshoz.

Nyugat-Ukrajna és a nacionalisták


Nyugat-Ukrajna sohasem volt része a cári Oroszországnak. A geopolitikai elnevezést 1939-ben kreálta a Sztálin vezette Szovjetunió. Nyugat-Ukrajna a 13. században Magyarországhoz tartozott. Akkoriban Halics-nak hívták, és Katona József Bánk bán című művéből közismert. A színmű a királyi udvar intrikáit bemutatja be, miközben a király (II. András) hódító háborút vív a Kárpátokon túli területekért. Később a Habsburg korona része lett Galícia és Lodoméria néven. Ez már a 18.-19. század. A lakosság összetételét tekintve ez az országrész volt a Habsburg birodalom legvegyesebb területe: lengyelek, rutének (ukránok), oroszok, németek, örmények, zsidók, moldávok, magyarok, cigányok, stb. lakták. Nyugat-Galíciában a lengyelek, Kelet-Galíciában a rutének(ukránok) voltak többségben. A zsidók és örmények a kereskedelmet tartották kézben, így szinte mindenhol fellelhetők voltak, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak 8 százalékát tették ki. A monarchiabeli népszámlálások azért pontatlanok, mert a megkérdezetteket nem a nemzetiségük, hanem a hétköznapi életben használt nyelvük szerint csoportosították. Vallási megosztásban a lengyelek római katolikusok voltak, a rutének pedig görög katolikusok, akiket két egyház is képviselt: az ukrán görögkeleti és a ruszin görögkeleti egyház.

A Kiegyezéssel egy időben, 1867-ben, Galícia autonómiát kapott, melyben a lengyelek domináltak, olyannyira, hogy a hivatalos nyelv a lengyel lett, a német csak a hadseregre (K.u.K.) és az államvasutakra korlátozódott. Galícia összlakossága 1914-ben több mint nyolcmillió volt. ebből 54.75 % lengyel és 42.20 % rutén (ukrán). A lengyelek Nyugat-Galíciában (fővárosa Kraków) voltak többségben, és ők adták a nemesség és a városi lakosság többségét. Kelet-Galíciában (fővárosa Lemberg/Lwów/Lvov/Lviv) a földbirtokosok lengyelek voltak, a parasztok pedig ruténok (ukránok). Az 1867-es galíciai Kiegyezés meghozta a vallási és nemzetiségi emancipációt. Az itt élő (askenázi) zsidók a némethez hasonló jiddis nyelvet használták, melyet héber betűkkel írtak. A hétköznapi társalgás nyelve a német és a lengyel volt. Mivel a lakosság többségét a lengyelek tették ki, így a kulcspozíciók betöltéséhez is a lengyel kellett. Ezért a zsidóság asszimilációja is a lengyelek irányába fordult. Hamarosan a lengyel nemesség is „rákapott” a kapitalizmusra, a szövetkezetek, és kereskedelmi láncok szervezésére, mely egyúttal háttérbe szorította az addig hagyományos zsidó szakmákat. A lengyelek segítségére sietett a római katolikus egyház is, mely szabad utat engedett az antiszemitizmusnak, pl. a vérvádnak.

A (XX.) századfordulóra Kelet-Galíciában elszaporodtak az agrársztrájkok, azaz a rutén (ukrán) parasztok elégedetlenségei. Az általános választójog bevezetésével megnőtt az ukránok száma a galíciai parlamentben, sőt elérték, hogy Lembergben ukrán egyetem legyen. Közben cári Oroszország egyre jobban elnyomta a területén élő ukránokat, akik Nyugat felé vették útjukat. Emiatt nőtt a galíciai lengyelek és ukránok közti feszültség, melynek az I. világháború vetett véget. A lengyelek javára.

Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullását követő rövid időre Galícia területén is megalakulnak a nemzetiségi köztársaságok. A volt cári területen az Ukrán Népköztársaság, azaz a bolsevista ukrán állam, Kelet-Galícia területén pedig a politikai függetlenséget hirdető Nyugat Ukrajnai Népköztársaság. Mivel Kelet-Galíciában csak a fővárosban, Lembergben, voltak többségben a lengyelek (60 %) ezért a lengyel lakosság védelmében fegyveres összecsapásokra került sor az Ukrajna függetlenségéért harcolók, és az egységes (Nagy-) Lengyelországot megteremteni kívánó Pilsudski marsall csapatai között. A helyzetet csak bonyolította Szovjet-Oroszország, mely a világforradalom jegyében akarta területeit növelni. Pontosabban az I. világháborúban elvesztett cári területeket visszaszerezni. Az ukránok két tűz közzé kerültek, hiszen független Ukrajnát sem a lengyel, sem a szovjet nem akart. Végül a rigai békével közel 150 év után ismét megalakult Lengyelország, amelynek dél-keleti területei megegyeztek az egykori Galícia területével. A békeévekben (1920-1939) ukrán részről erős nacionalista mozgalom indult a történelem során még sosem létezett független Ukrajna megteremtésére.

Különféle fegyveres csoportok, egységek alakultak. A legnagyobb ellenség a Szovjetunió volt, mely 1939 óta tartotta megszállva a volt lengyel területeket, ahol már a Monarchia idején is egy független Ukrajnáról álmodoztak. A lengyel lakosságot terrorizálták, és épp úgy gyilkolták, mint a zsidókat. A nácikat barátként fogadták, annak reményében, hogy segítségükkel elnyerhetik a rég várt állami szuverenitást és függetlenséget. Már a „barátság” kezdetén ki kellett ábrándulniuk. Legendás vezetőjük, Stepan Bandera, nyolc nappal a Szovjetunió elleni náci támadás után Lviv-ben kikiáltotta a független Ukrán államot. Mire a nácik koncentrációs táborba zárták. Ennek ellenére a kommunista történetírás nácinak tartja. Az egész ukrán nacionalista mozgalom rákfenéje, hogy mindenki ellen harcolnak, pontosabban kegyetlenül és brutálisan lépnek fel. Ez történt napjainkban is. És emiatt a „kiszámíthatatlanság” miatt keltenek félelmet. Sajnos, a szabadságszeretők mintha nem akarnák ezt észrevenni, és nem a kompromisszumra törekednek, hanem a körülmények alapos és őszinte ismerete nélkül előítéletekkel élnek. „Putyin rossz. A nacionalistákat is keblükre ölelő kijevi vezetés jó”.

Külön említést érdemel Kárpátalja, mely csak 1945 óta tartozik Ukrajnához, még pedig a Szovjetunió döntése alapján, amit ugyancsak a történészek és az „oknyomozó újságírók” figyelmébe ajánlok. Amíg az Osztrák-Magyar Monarchia idején (1867-1918) a Kárpátok külső lejtői melletti területek a Habsburg koronához tartoztak (Galícia), addig a hegyvonulat belső oldala a magyar koronához. Ez a terület Ruszinföld, vagy Ruszinszkó, ahol a lakosság többsége ruszin vagy rutén, és szép számmal keveredtek magyarok, zsidók, németek és kis számban románok. A Trianoni békeszerződés Csehszlovákiának ítélte Ruszinföldet, majd 1939-ben a magyar királyi hadsereg (náci-német tiltás ellenére) bevonult erre a területre. Az ukrán nacionalisták ezt is számon tartják. Moszkvában meg azt, hogy 1941-től jó volt az együttműködés a magyarok által megszállt és ellenőrzött területeken a helyi ukrán rendőrséggel, milíciákkal, fegyveres csoportokkal. Az ukrán nacionalisták sokat segítettek a partizánok elleni harcban, amiért cserében a magyarok szemet hunytak a zsidóirtások felett. Ez még kibeszéletlen téma hetvenvalahány év távlatából. Egyúttal (nemcsak) a magyar külügy figyelmébe: a Kárpátok vonulatában élő mintegy egymillió ruszin külön nemzetiségnek tekinti magát, és hevesen tiltakoznak, ha valaki ukránnak vagy orosznak nevezi őket.

Végkövetkeztetés


Oroszországnak be kell látnia, hogy nem szuperhatalom. Sohasem volt az. Csak (nukleáris) katonai ereje tette azzá a világ vezető gazdasági nagyhatalmával szemben. Ugyanakkor a világ legnagyobb területű országa, természeti kincsekben szinte kimeríthetetlen. Az ebből fakadó gazdasági ereje miatt egyszerűen nem lehet ignorálni, „leírni”, kihagyni a világ gazdasági életéből. A szankciók nevetségesek, ill. nagyon jól mutatják, hogy a nyugati világ mennyire nem tudja nélkülözni Oroszországot.

Az Egyesült Államok is mintha a hidegháború korát élné. Nagy szavak, fenyegetések. Más semmi. Ez már akkor megmutatkozott, mikor Obama elnök Szíria bombázásával fenyegetőzött. Aztán mikor Putyin emlékeztette, hogy az egyik szír kikötő – orosz személyzettel! – Oroszország egyetlen haditengerészeti támaszpontja a Földközi-tengeren, az amerikai elnök többé nem beszélt bombázásról. Sőt, a média is mintha azóta megfeledkezett volna a polgárháborúról, a civilek, öregek, gyerekek gyilkolásáról, a többszázezer menekültről és a jordániai menekült táborokról.

Érdekes, miközben a vezető politikusok, „békeharcosok”, és a „nyugati” média Putyint kiáltja ki agresszornak, a hangos és lelkes, no meg harcias amerikai és nyugat-európai baloldal ez idáig, valahogy nem lepte el New York, London, Párizs vagy Berlin utcáit, hogy tiltakozzon az orosz agresszió ellen.

Az EU sem az, aminek nevezi magát. Még mindig csak egy Gazdasági Közösség, amit az évszázados két ellenség: Franciaország és Németország bölcs vezetői alapítottak azzal a szándékkal, hogy ha a lakosság életszínvonala azonos, azaz a „gyomrok teli vannak”, akkor a jóllét miatt az irigység minden formája (nacionalizmus, antiszemitizmus, stb.) háttérbe szorul. Ennek a nemes ötletnek és célnak a természetes fejlődését és lassú terjeszkedését akadályozta meg a szovjet blokk felbomlása. Az EGK-nak (Európai Gazdasági Közösség) gyors politikai döntést kellett hoznia, nehogy keleti csórikámék elinduljanak Nyugat-felé és, mint a sáskát, mindent elpusztítsanak. Ekkor született meg a „kétlépcsős” Európa: a gazdagoknak az euró-övezet, a csóróknak pedig, mint illúzió és remény az EU. Az EU aztán rájött, hogy fantasztikus felvevőpiac és üzlet a bővítés. Ukrajna a maga közel 45 milliós lakójával remek (fel)vásárlóerő. Az, hogy elvakult nacionalisták, esetleg antiszemiták, vagy talán nem demokraták, kit érdekel? De hogyan is lennének demokraták, amikor történelmük során eddig még sohasem voltak függetlenek?

Sok nyitott kérdés. Sajnos még a felvetésekkel is tartozik a nyugati világ. Hát még a válaszokkal!


----
Közlés a szerző szíves engedélyével.
Eredeti megjelenés: http://pocakosgondok.blogspot.hu/2014/03/ukrajna-2014.html

IMF-megállapodás: készenléti hitel

Megállhat az ukrán nemzeti valuta, a Hrivnya (UHR) hetek óta tartó mélyrepülése annak köszönhetően, hogy - adták hírül a hírügynökségek március 27-án - a Nemzetközi Valutaalap jelentős készenléti hitelt bocsát Kijev rendelkezésére, miután megszületett a megállapodás az IMF és Ukrajna kormánya között. A nemzetközi pénzintézmény 2 évre 14-18 milliárd dollár készenléti hitelt bocsát Ukrajna rendelkezésére. Az IMF küldöttsége szakértői szinten úgyszintén megállapodott az ukrán kormánnyal a bevezetendő gazdasági reformprogramról.

A megállapodás hírére megkönnyebbültek a pénzpiacok


Kilenc % alá csökkent a 10-éves ukrán államkötvény hozama és - egyelőre csak átmenetileg - javult a hrivnya árfolyama is. Az ukrán kormány számításai szerint idén legalább 3 százalékkal csökken az ukrán hazai össztermék (GDP), az infláció 12-14 százalék lehet. Ezzel együtt Ukrajnát továbbra is államcsőd fenyegeti, mert magas az államháztartás hiány, tetemes az államadósság, és megcsappant az ország devizatartaléka.

2014 márc. 22

A Krím elszakad, Ukrajna társul az EU-hoz

Blogunkban a helyzet zavarossága és bizonyos szerzői jogvédelmi problémák miatt egy ideje szüneteltettük a friss ukrajnai hírek közreadását, most azonban szólnunk kell arról, hogy az orosz felsőház jóváhagyta a Krím csatlakozását. A pénteki rendkívüli ülés döntése szinte egyidőben született az ukrán alkotmánybíróság állásfoglalásával, amely szerint a a Krímben tartott március 16-i népszavazás ellentétes Ukrajna alkotmányával, így a terület jogszerűtlenül mondta ki saját függetlenségét és kérte felvételét az Orosz Föderációba.

Ukrajna, EU


Nem kevésbé fontos hír, hogy az EU és Ukrajna aláírta a társulási szerződést. Brüsszelben most a politikai részt szignózták, a szabadkereskedelmi egyezményt csak májusban, az ukrán választások után fogják jóváhagyni. A 28 EU-ország vezetői, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök 2014. március 21-én Brüsszelben írta alá az ukrán EU-társulási megállapodás politikai részét.

A megállapodás parafált szövegének eredetileg részét képezte az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz most kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében ez a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később, valamikor a május 25-re kiírt ukrajnai elnökválasztás után, a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, ám az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket, diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt.

Krím, Kijev, Moszkva


Hiába kötött megállapodást Kijev és Moszkva néhány nappal ezelőtt arról, hogy március 21-ig érintetlenek maradnak a krími ukrán bázisok, és nem akadályozzák működésüket, ezt már a korábbi napokban sem tartotta be Moszkva. Csütörtökön tiltakozók elfoglalták az ukrán erők szevasztopoli bázisát, és néhány órára a krími hatóságok fogva tartották az ukrán haditengerészet parancsnokát, Szerhij Hajdukot is.

Péntekre pedig már nyílt lett a fellépés a „külföldre” került krími ukrán erőkkel szemben, orosz katonák átvették az irányítást több ukrán hadihajó felett is, amelyeknek már a tengerre való kijutását is megakadályozták.

Az ukrán katonák arról dönthetnek, hogy elhagyják a félszigetet vagy orosz állampolgárságot felvéve jelenlegi reangjukat megőrizve garantáltan az orosz hadsereg kötelékében maradhatnak 2016-ig.

2014 márc. 21

Így lettem orosz MÉM

Meghamisítottak – lassan legenda leszek

Nem akartam foglalkozni ezzel a hülyeséggel, de sajnos mémként terjedni kezdett az orosz online felületeken a hamis szöveg és a torz beállítás. Lassan két hete annak, hogy észrevettem: egy ismeretlen orosz honlapról egyre többen kattintanak át A komisz Ukrajna c. cikkemre. Megnéztem, honnan is. És elképedtem. A blogpublikáció képmásolatként közli bejegyzésem elejét, majd ismerteti előbb a Kárpáti Igaz Szó Szpaszibo című cikkét (amelynek állításaira én is utaltam az eredetiben, nem épp egyetértőleg), utána az én írásomat „foglalja össze”. A kezdés akár imponáló is lehetne:
… на другом популярном ресурсе прогремела статья “Хамская страна”. Автор, Карой Бала, крупнейший поэт творящих сегодня по-венгерски, обожаемый и почитаемый в Будапеште, открыто заявил, что
Ám aztán olyan „idézeteket” hoz fel, amelyekhez még csak hasonló mondatok sincsenek bejegyzésemben. Úgy vagyok beállítva, mint valami rettentően radikális ukránellenes és oroszbarát ellenálló, főként, hogy a záradékban még egy kis krimit is kanyarít a szerző körém: mintha maszkos huligánok rá akartak volna támadni a családunkra, de a véletlenül arra sétáló jóindulatú turisták ezt megakadályozták. Ezen már kacagnom kellett és úgy gondoltam, hogy a képtelenségeket állító blogger valószínűleg valamilyen fordítóprogrammal lefordíttatta a cikkemet, valami halvány elképzelése lett arról, mi is áll benne, a többit hozzáköltötte saját beállítódása és szája íze szerint, majd fantáziált a végére egy kis csattanót is.
Én nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget a dolognak, minden bloggernek joga van fantáziálni, akár még rólam is, miért is kellene ezen fennakadnom, hiszen ezt teszem magam is gyakorta, amikor például halálhíremet költöm.

Igen ám, de a kis hamis hamisító cikkecskéje vagy szó szerinti formában, vagy módosított szöveggel-képpel útra kelt az orosz nyelvű interneten, volt, ahol Parti Nagy Lajos fotóját tették belé, mintha az engem ábrázolna. Amíg blogok, fórumok, közösségi szájtok osztogatták, nem is zavart, később azonban már online hírportálok is vagy átvették, vagy hivatkoztak rá…

Tovább >> » Meghamisítottak – lassan legenda leszek

2014 febr. 22

A Parlament menesztette Janukovicsot

Néhány perccel ezelőtt az ukrán Parlament távollétében menesztette Viktor Junukovics államfőt. Előzmények: A délután folyamán felrebbent a hír, hogy Janukovics önként lemond. Ezt az ellenzék jelentette be annak alapján, hogy a Jacenyukkal folytatott telefonbeszélgetés során az elnök beleegyezett abba, hogy lemond. A sajtóban meg is jelentek a hírek, de az elnöki szóvivő ezt cáfolta. Nem sokkal ezután Janukovics tévéüzenetben jelentette be, hogy nem mond le és puccsnak nevezte a történteket. A Parlament ezek után döntött menesztéséről és május 25-re kiírta az elnökválasztást.

Julija Timosenko szabadlábon

Janukovics és a belügyminiszter elhagyta Kijevet

Több hírforrás is megerősítette, hogy Viktor Janukovics és a belügyminiszter elhagyta Kijevet - nem tudni, hogy csak pártjának ottani rendezvénye miatt-e, avagy ez már egyfajta menekülésnek is értelmezhető. A tüntetők átvették az irányítást a kormányzati negyedben

Viktor Janukovics Kijevből a kelet-ukrán Harkivba utazott az ukrán sajtó értesülései szerint. Az információt megerősítette egy magas rangú amerikai diplomata is, aki az ukrán külügyminisztériumtól úgy tudja, hogy az államfő egy politikai találkozón vesz részt. A diplomata emlékeztetett arra, hogy az említett régió Janukovics támogatóinak fellegvára.

Harkivban tanácskozik szombaton a jelenleg kormányzó Régiók Pártja. A párt egyik képviselője, Nesztor Sufrics ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélésen már az ellenzéki szerepre való áttérésről lesz szó.

A kijevi tüntetők szombatra virradóra teljes ellenőrzésük alá vonták a kormányzati negyedet, a parlament, az elnöki és a miniszterelnöki hivatal, illetve a belügyminisztérium épületét is.

A leváltott belügyminiszter állítólag Fehéroroszországba szökött. Az ukrán parlament pénteken mentette fel Zaharcsenkót azzal az indokkal, hogy ő a felelős a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért. Az ügyvezető belügyminiszter túllépte hatáskörét, törvénytelen, alkotmányellenes parancsokat adott, amelyek emberek halálához vezettek

*
Kárpátalján a helyzet nyugodt. Ungváron esik az eső...

A Vipera News glosszáját már közel 200-an lájkolták: Gajdos István újra pártot vált

2014 febr. 21

A parlament törvényt fogadott el - a Jobb Szektor tovább harcol...

Törvényt fogadott el az ukrán parlament péntek délután a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, ami bizonyos jogköröktől megfosztja Viktor Janukovics államfőt.

A szűkebb elnöki jogköröket előíró korábbi alkotmányhoz való visszatérés része a válság megoldását célzó, Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők által pénteken aláírt megállapodásnak.
   
A parlament ezt követően elfogadta azt a törvényt is, amely feltétel nélküli amnesztiát biztosít mindazok számára, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le.
 
Háromnapos gyász kezdődik a tüntetések áldozatainak emlékére Kárpátalján


Háromnapos gyászt hirdetett az ukrajnai hatalom elleni tüntetések során életüket vesztett áldozatok emlékére pénteken a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés).

A vasárnapig tartó közös gyász megtartását Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke rendelte el. Ennek értelmében a hét utolsó három napján a legnyugatibb ukrajnai megye területén működő vállalatoknak és intézményeknek félárbocra kell ereszteniük a fekete gyászszalaggal megjelölt ukrán állami zászlót. A szórakozóhelyeken, vendéglátóipari egységekben korlátozni kell a rendezvények, ünnepségek megtartását és a zenelejátszást. A különböző felekezeteknek gyászistentiszteletet kell tartaniuk az elhunytak emlékére.
   
Ugyancsak háromnapos gyászt rendeltek el péntektől Lembergben (Lviv). A városból és a hozzá tartozó megyéből tizenhárom tüntető vesztette életét a csütörtöki kijevi összecsapásokban.
 
Az elnöki hivatal közleményben jelentette be a megállapodást


Az ukrajnai politikai válság rendezéséről szóló megállapodást Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok írta alá - közölte az ukrán államfő hivatala pénteken.

Az aláírási aktuson jelen volt Frank-Walter Steinmeier német és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, továbbá Eric Fournier, a francia külügyminisztérium kontinentális Európa főosztályának vezetője.
   
"Jelen megállapodás aláírását követő 48 órán belül sor kerül annak a különleges törvénynek az elfogadására, aláírására és kihirdetésére, amely visszaállítja Ukrajna 2004. évi alkotmányát" - olvasható a közleményben.
   
"A megállapodás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy koalíciót hoznak létre és nemzeti egységkormányt állítanak fel az aláírástól számított 10 napon belül" - áll a közleményében.
   
"Az elnökválasztást az új ukrán alkotmány elfogadása után azonnal, de legkésőbb 2014. december végéig megrendezik, új választási törvényt fogadnak el, és új központi választási bizottságot hoznak létre arányos alapon, az EBESZ és a Velencei Bizottság szabályai szerint" - olvasható a közleményben.
   
A dokumentum szerint az ukrán hatóságok nem fognak bevezetni rendkívüli állapotot az országban, és a parlament "elfogad egy harmadik törvényt a büntetőjogi felelősség alóli mentesítésről, amely ugyanazokra a törvénysértésekre vonatkozik, mint a 2014. február 17-i törvény" - áll az ukrán elnöki hivatal közleményében.

Az ukrán ICTV tévécsatorna tudósítása szerint a megállapodás értelmében 48 órán belül visszaállítják Ukrajnában a 2004-es alkotmányt, 10 napon belül nemzeti egységkormány alakul, alkotmányos reform kezdődik, amely legkésőbb szeptemberig újraszabályozza az elnök, a kormány és a parlament jogköreit, majd az új alkotmány elfogadását követően, de legkésőbb az év vége előtt előre hozott elnökválasztást tartanak.

A radikális ukrán jobboldal nem fogadja el a megállapodást

A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor bejelentette, hogy nem fogadja el a pénteken Viktor Janukovics ukrán elnök és a parlamenti ellenzék három vezetője között aláírt megállapodást.

A Jobb Szektor, amely nagyon aktívan részt vett a kijevi kormányellenes megmozdulásokban, közölte, hogy folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig" - jelentette helyszíni adásában a TVN24 lengyel hírtelevízió.

MTI

Janukovics előrehozott választásokat fog kezdeményezni


Viktor Janukovics ukrán elnök közlemény adott ki pénteken, magyar idő szerint délben, melyben azt írja: Ukrajnában előre hozott elnökválasztásokat tartanak, valamint visszaállítják a 2004-es alkotmányt, mely korlátozza az elnök hatalmát. Az elnök azt is elmondta: nemzeti egységkormányt alakítanak, melynek előkészületei elindulnak. Az elnökválasztás pontos időpontját ugyanakkor nem nevezte meg.



"Bejelentem, hogy kezdeményezni fogom az előre hozott választásokat. Kezdeményezem a 2004-es alkotmány visszahozását, a felhatalmazások újrafelosztását a parlamenti köztársaság javára" - jelent meg az elnök honlapján. "Ukrajna elnökeként és az alkotmány védelmezőjeként ma kötelességemet teljesítem a nép, Ukrajna és Isten előtt, a nemzet megmentése, az emberéletek megóvása, országunk békéjének és nyugalmának megőrzése jegyében" - fogalmaz Janukovics az elnöki honlapon olvasható közleményben. Janukovics utal az elmúlt "tragikus napokra", amelyekben az ország súlyos veszteségeket szenvedett, a barikád mindkét oldalán emberek haltak meg.

"Előre hozott elnökválasztást kezdeményezek. Ugyancsak kezdeményezem a visszatérést a 2004-es alkotmányhoz, amely csökkentené az elnöki hatalmat a kormány és a parlament javára" - olvasható a nyilatkozatban, amely szerint Janukovics nemzeti egységkormány létrehozását is kilátásba helyezi.

Az elnök ugyanakkor részletekbe nem bocsátkozott, időpontokra még utalást sem tett. Nyilatkozata alapján nem engedett a hatalomváltást követelő tüntetők legfőbb követelésének, miszerint haladéktalanul mondjon le az államfői posztról. Az ukrán médiában megjelent értesülések szerint az alkotmányreform egészen szeptemberig elhúzódhat, és csak decemberre írnák ki az előre hozott elnökválasztást. Jövő márciusban lenne esedékes különben a nem soron kívüli államfőválasztás.

Az ukrán médiában megjelent értesülések szerint az alkotmányreform egészen szeptemberig elhúzódhat, és csak decemberre írnák ki az előre hozott elnökválasztást. Jövő márciusban lenne esedékes különben a nem soron kívüli államfőválasztás.

Az ellenzék egyik vezetője, Vitalij Klicsko kijelentette, hogy az ellenzék kész egyezményt aláírni Viktor Janukoviccsal, de azt is hangsúlyozta, hogy a Függetlenség téri tüntetőkkel is tárgyalni kellene és meg kellene győzni őket a megállapodás feltételeinek elfogadásáról. Klicsko fenti bejelentése a Bild német lapnak adott interjúban szerepel.