Egyenesben a forradalomról

2016. jan. 29.

Nem csak a harcokban halnak meg az ukrán katonák

Ukrán hadsereg, ukrajnai veszteségek
Nem csak az ellenségtől félnek az ukrán katonák
Sok az alkoholista katona az ukrajnai harcokban
Az ukrán főügyész helyettesének, Anatolij Matioszinak az formációi szerint ezer főre tehető azoknak a katonáknak, akik az elégtelen orvosi ellátás miatt, illetve harci cselekményektől függetlenül vesztették életüket.
Az ukrajnai "Antiterrorista Műveletek" zónájában ezer ember vesztette életét, „baráti tűz”, óvatlan fegyverhasználat, baleset vagy szívelégtelenség miatt. Az egyik legnagyobb probléma, hogy rengeteg olyan ember kerül ki a frontra, akik alkoholproblémákkal küzdenek.
Értelemszerűen azok az orvosok kerülnek ki a frontra, akik nem tudják lefizetni a vezetést, az orvosok pedig szintén olyan embereket küldenek Kelet-Ukrajnába, akiknek nincs elég pénzük vagy nincs elég eszük, hogy kicselezzék a katonai „komissziót”.
A főügyész helyettes megemlített egy esetet, amikor egy részeges katona kézigránátot dobott a kályhába, mely következtében 13 bajtársa halt meg.
Az „Ajdar” egység 54 tagját kellett letartóztatni banditizmus és rablás és erőszak miatt. Az egység letartóztatott vezetője ehhez csak annyit tett hozzá: „Csillagos ötösre végeztük el a munkánkat!”.

2016. jan. 22.

Folytatja devalvációját az ukrán hrivnya

Ukrán pénz a hrivnya
Ukrán hrivnya
Az ukrán valutapiacra, az egyéb hatások mellett, nagy nyomást helyezett a központi büdzsé monetáris expanziója. Tavaly december végén az ország vezetése 39 milliárd hrivnyával csökkentette az államkincstár számláján lévő tartalékokat.
Az ukrán pénzügyi helyzetről az ex-pénzügyminiszter Viktor Penzenik írt közösségi oldalán, aki jelenleg a legfelsőbb tanács költségvetési bizottságának tagja.
A képviselő meglátása szerint, az Ukrán Nemzeti Bank nem tudta ellensúlyozni az állami kiadásokkal járó pénzügyi bizonytalanságot december hónap folyamán. Az állami cégek ugyanis ilyenkor költik el az év folyamán fennmaradt költségvetési pénzeket.
Az amúgy is instabil árfolyamot tovább nyomta, az államkassza likviditásának gyengülése. A bizonytalan helyzetet tovább rontotta, hogy megjelentek a spekulánsok.
December hónap folyamán, a korábbi stabilnak mondható szintről (21-23 hrivnya/ 1 USA dollár) a dollár árfolyama a feketepiacon elérte a 30 hrivnyát.
Az Ukrán Nemzeti Bank az éppen aktuális leértékelődést, az ünnep és kimenőnapok nagy számával magyarázta, mivel a valutapiacon eltolódott az eladás és a kereslet közötti egyensúly. A helyzet stabilizálása érdekében szigorítottak a valutavásárlás iránti kérelmek elbírálásán, valamint 98,7 millió USA dollár eladásával próbálták visszaállítani az árfolyamot.

2016. jan. 15.

Nem teljes a béke Kelet-Ukrajnában

Ukrajnában ezen a területen folynak a harcok.
A szakadárok által elfoglalt terület.
A minszki békeszerződés életbelépése nem hozott teljes nyugalmat Ukrajnában. Az „Antiterrorista Művelet” parancsnokának szóvivője szerint, a szakadárok rendszeresen megsértik a tűzszüneti megállapodást.
Általában gránátvetőkkel és kézifegyverekkel provokálják az ukrán hadsereget. Rendszeresen jelennek meg a demarkációs vonal mentén orvlövészek. Összességében a helyzetet az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt tartja. A szóvivő szerint az ukrán felderítés adatai alapján kijelenthetik, hogy a szakadárok nem készülnek támadásra. A „banda formációk” célja, hogy kiprovokálják az ukrán hadsereg válaszlépését. A terroristák célja, hogy Ukrajna dokumentálhatóan megsértse a minszki tűzszüneti megállapodást. Katonai szempontból kiemelte, hogy nagy valószínűséggel a kelet-ukrajnai lázadók védekező harcra rendezkednek be, és most „lövik be” fegyvereiket.
A vezérkar szerint jelenleg a terroristák hadserege mintegy 40 000 emberből áll, ebből 7 000 az orosz reguláris erők katonája.
A szóvivő kijelentette, Ukrajna és az ukrán hadsereg semmilyen támadásra nem készül, a tűzszüneti megállapodást maradéktalanul betartják. Ennek ellenére határozott választ fognak adni, minden támadó jellegű hadmozdulatra.

2016. jan. 9.

Európai Uniós pénzből modernizálják az ukrajnai határátkelőket

Európai Unió Ukrajna
Nem lebontják, modernizálják a határokat.
Az Európai Bizottság meghosszabbította Ukrajnával a határ menti együttműködési programot. Harminc millió euró támogatást nyújtanak a határátkelők felújítására és modernizálására, jelentette be Facebook oldalán az ukrán kereskedelmi és gazdaság-fejlesztési minisztérium sajtóosztálya. Ez annak köszönhető, hogy a fent említett minisztérium és az Európai Bizottság aláírta a határ menti együttműködésről szóló szerződés meghosszabbítását 2016. december 31-éig, melyet nagy szabású marketing kampánnyal terveznek bemutatni.
Az elkülönített összeget 8 határátkelő felújítására fordíthatják. Kárpátalján a Beregsurány – Asztély és az Ungvár – Felsőnémeti határátkelőt modernizálják és fejlesztik valamint Tiszaújlaknál a kajakosok részére hoznak létre határátlépő pontot.
Az illetékesek kiemelték, hogy a támogatás egyik részét a határátkelők informatikai rendszerének fejlesztésére fogják költeni, ez rossz hír azon kárpátaljai magyarok számára, akik magyar útlevéllel, több mint 3 hónapot tartózkodnak félévente Ukrajnában. Az illetékesek feladatai közzé tartozik még a határ menti területek árvízvédelmének megerősítése illetve a Duna-delta környékének természetvédelmi védelme. A tervek között szerepel az Ukrán – Moldáv közös energetikai rendszer (ENTSO-E) kiépíthetőségének felmérése is.

2015. dec. 21.

Üzemzavar egy orosz atomerőműben. Kell-e félnünk?

Leningrád Atomerőmű Oroszország
A Leningrád Atomerőmű
Pénteken a déli órákban jelent meg a hír, hogy Oroszországban, a Leningrád Atomerőműben leállították a 2-es számú reaktort, a hivatalos megfogalmazás szerint „kipárolgás” miatt. Az erőmű igazgatója, közleményében kijelentette, hogy a reaktor és a turbinarészleg nincs kritikus állapotban, a sugárzás szintje nem emelkedett.
A hírt az ukrán média és a közösségi hálók fokozták pánikhangulattá. Az ukrán szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a Szentpétervártól 80 kilométerre található atomerőmű reaktorainak típusa ugyan az, mint a Csernobili reaktorok, RBMK-1000. Ennek a reaktortípusnak a sajátossága, hogy a turbinák meghajtásához szükséges gőz közvetlenül a hasadóanyag körül képződik, és a gőzképzésre használt víz egyben moderátor és hűtőközeg is. Ebből adódóan, ha ez a gőzpára kijut a zárt rendszerből, sugárszennyezést visz magával.
Az erőmű igazgatójának bejelentése és videóüzenete ellenére, a környékbeli városokban és falvakban pánik tört ki. A patikákból eltűnt a jódtabletta, a lakosok egy része pedig elutazott.
Nem segítette a pánik csillapodását az a fénykép sem, melyen az erőmű környékéről felszálló párafelhő látható.
A Leningrád Atomerőmű vezetése további tájékoztatást akkor ad ki, ha a blokk lehűlt és a szakemberek meg tudják vizsgálni a meghibásodott részeket.

2015. dec. 8.

Bemutatták az adóreform-tervezetet Ukrajnában

Adóreform Ukrajna
Változik az ukrán adókódex
Az új törvényt a pénzügyminiszter „kompromisszumos”-nak nevezte. Szavai szerint, ez a változat csökkenti az ukrán üzleti világ adóterheit, visszaszorítja a feketegazdaságot és szélesíti a becsületes adófizetők körét.
Az Ukrajnai pénzügyminiszter, Natalia Jareszko a „Nemzeti Reformtanács” elé terjesztette a most elkészült adótörvény reformot. Véleménye szerint, ez a törvénycsomag kiegyensúlyozza az állami költségvetést. Az adócsökkentések kompenzációjáról is készítetek tervezetet, melynek minden lépését egyeztették a Nemzetközi Valutaalappal. Az új adótörvény, az ukrán adóreform sarkalatos pontja volt az Ukrajna és a Valuta Alap között létrejött korábbi finanszírozási szerződésnek.
Az új ukrán adótörvény lényege, hogy egységes, 20%-os adókulcsot vezetnek be az ÁFÁ-ra, a személyi jövedelemadóra és a szociális hozzájárulásokra.
Az ukrajnai pénzügyminisztérium adóreform javaslatával szemben, az Ukrán Parlament, adó- és vámügyi bizottsága azt indítványozta, hogy a jövedéki adót 15%-ra mérsékeljék, míg az SZJA-t 10%-ra. illetve a jövedelem összegétől függően 10%, 15% és 20% legyen.
A végleges adóreform tervezet kidolgozásakor várhatóan a Nemzetközi Valutaalap állásfoglalását és útmutatását lesz kénytelen alapul venni az ukrajnai vezetés.

2015. nov. 23.

Ukrajna elnöke, Petro Porosenkó, a Krími áramellátás gyors visszaállítását sürgeti

Krím Ukrajna része maradt
A krími tatárok jogait félti Ukrajna.
Az elnök munkacsoportot hozott létre, hogy a Krími lakosok jogainak garantálása érdekében, minél gyorsabban állítsák vissza az ideiglenesen megszállt területen az áramellátást.
Porosenkó kijelentette, hogy nemzetközi koordinációra van szükség, a Krímen letartóztatott aktivisták kiszabadítása érdekében, újra kell indítani a Krími-tatár médiumokat, engedélyezni kell a Krími tatár vezetők beutazását a Krím-félszigetre.
Nem elégít ki minket az a status quo, amikor a megszálló hatalom üldözi a Krími tatár népet. Emiatt a felelőtlen hozzáállás miatt éleződött ki a civil aktivisták és a hatalom között a helyzet.” – mondta Petro Porosenkó.
Az elnök kijelentette, hogy harcolni fog az Oroszország által megszállt Krími lakosok jogaiért, és nemzetközi segítséget is kért ehhez. Szavai szerint, a Krím-félsziget Ukrajna része és reméli, hogy nemzetközi partnereik sohasem fogják elismerni a megszállást.
Megköszönte az Európai Unió szilárd álláspontját, mellyel kiállnak az ukrajnai helyzet rendezése mellett és nem engedik át a félszigetet Oroszországnak. Mivel a Krím-félsziget továbbra is Ukrajna része, ezért munkacsoportot hozott létre az elnök, hogy megszüntessék a félsziget blokádját, és az ott élő ukrán állampolgárok, újra hozzájuthassanak ukrán árukhoz és zavartalan legyen az áramellátás is.

2015. nov. 8.

Megszűnt a rendőrség Ukrajnában

Ukrajnai járőrök avatása

Amerikai mintára szervezik át a rendőrséget

November 7-i dátummal Ukrajnában életbelépett a Nemzeti Policijáról (Nacpolicija NP) szóló törvény. Az állam reformok végrehajtásának egyik sarkalatos pontja volt, az új és megbízható rendőrség megszervezése. Ennek érdekében, három hónapon keresztül képeztek ki újoncokat, akik a NP járőrszolgálatánál teljesítenek majd szolgálatot. Ukrajnában sajnos semmi sem megy zökkenőmentesen. De jure a „Milícia” megszűnt és munkáját az NP látja el. Azonban egyelőre csak kezdő járőrök állnak rendelkezésre, mivel a törvény értelmében a Milícia megszűnésekor, minden alkalmazott munkaviszonya megszűnt, akik tovább szeretnének szolgálni az NP soraiban, azoknak minősítésen kell átesniük.
Jellemző, hogy a törvény életbelépése előtt két nappal ülésezett a Belügyminisztérium és megkezdték a minősítési eljárás kidolgozását. Nyilvánvaló, hogy két nap nem elegendő arra, hogy kidolgozzák a folyamatot és levizsgáztassák a jelentkezőket.
Az ukrán belügyminiszter, Arsen Avakov, nagyon magabiztosan nyilatkozott: „A személyi minősítések ma kezdődnek. Ma első alkalommal összeül a központi minősítési bizottság, megtárgyaljuk a minősítési elveket, határozunk a területi bizottságok felállításáról és lefolytatjuk a minősítéseket”.
Sajnos, nem tartjuk életszerűnek, hogy rövid határidőn belül képes legyen a minisztérium kidolgozni a minősítések módszertanát, felállítsa a megfelelően kvalifikált bizottságokat és érdemi, becsületes munkát végezzenek. Különösen furcsa ez annak fényében, hogy a miniszter kettős szűrést ígért. A kvalifikációt sikeresen teljesítő rendőrök kinevezését egyenként a Nemzeti Polícia vezetője és a belügyminiszter is ellenőrzi.
Kíváncsian várjuk, hogy az új törvények hatására változik-e a közbiztonság Ukrajnában. Valóban több és jobban képzett rendőr lesz-e az utcán. Megszűnik, vagy legalábbis mérséklődik-e a rendőri korrupció.

2015. okt. 15.

Hollandiában népszavazás lesz Ukrajna Európai Uniós tagságának ratifikálásáról


Szavazás Ukrajna EU csatlakozásáról
A hollandok akadályozhatják meg Ukrajna csatlakozását
A Holland választási bizottság pozitívan bírálta el azt a népszavazási kezdeményesést, melyet Ukrajna EU-s csatlakozásának ratifikálásáról kezdeményeztek.
A döntést a választási bizottság szerdai ülésén hozták meg a referendum lebonyolításával kapcsolatban jelentette az unian hírügynökség. A bizottsághoz 427 ezer 939 érvényes aláírás érkezett a népszavazás kezdeményezésének támogatása érdekében.
A referendumot hat hónap múlva lebonyolítják, egyelőre a szükséges bizottság felállítása zajlik. A szavazás érvényességéhez szükséges, hogy a választásra jogosult állampolgárok legalább 30 százaléka az urnákhoz járuljon.
A népszavazás eredménye nem kötelezi a parlamentet, csak irányadó lehet, ennek ellenére a holland külügyminisztérium bejelentette, hogy ha a választók nemmel szavaznak, visszavonják a korábbi ratifikációs határozatukat. A kezdeményezés elindítója a GeenPeil euro-szkeptikus csoport volt.
Az ukrán elnök Petro Porosenko tanácsadói körében az a pletyka terjed, hogy a holland népszavazás hátterében Oroszország áll. Vlagyimir Putyin nem csak nyílt színen támadja Ukrajna EU-s csatlakozását, de bevet minden alattomos technikát is, hogy megakadályozza azt.
Eközben Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök bejelentette, hogy novemberben már minden bizonnyal összeül az a testület, mely Ukrajna EU-s vízummentességének feltételeként szabott reformokat hivatott előkészíteni. Feltűnő, hogy a Janukovics kormány megbuktatását követő összes választás előtt belengették a vízummentesség bevezetését, de érdemi lépések a mai napig nem történtek. Elemzők véleménye szerint a mostani kérdésfelvetés is az október 25-i helyhatósági választásokra való felkészülési kampány része.

2015. okt. 8.

Az ukrán parlament megszavazta Krím megszállását


Ukrajna vagy Oroszország
Nem mindenki gondolja megszállásnak
Az ukrán parlament október 7-én hivatalosan meghatározta a dátumot (2014. február 20.) amikor a Krím-félsziget ideiglenes megszállás alá került.
Elsőre furcsának tűnhet, hogy miért volt arra szükség, hogy Ukrajna törvényileg rögzítse a Krím-félsziget megszállásának dátumát, sok nyílt kérdés lezárása végett és államigazgatási okokból is szükség volt erre. A Krím-félsziget jelenleg Oroszország része, de Ukrajnában még mindig hoznak törvényeket a régi Autonóm Köztársaságról.

Ezek a következő törvények: „Az állampolgárok jogainak és szabadságának biztosításáról valamint a jogi rendszerről Ukrajna ideiglenesen megszállás alatt lévő területén”, „Krím szabad kereskedelmi zóna kialakítása valamint a gazdaság szabályozása Ukrajna ideiglenesen megszállás alatt lévő területén." A jelen törvény segít megszüntetni néhány jogi hiányosságot és a nemzetközi joghoz igazítja a jogi helyzetet.

Az új jogszabály nyomán az Ukrán Adóhatóság bejelentette, hogy nem alkalmaznak jogi szankciókat és nem szabnak ki pénzbírságot azon cégek ellen melyek a megszállás pillanatában a Krími Autonóm Köztársaság területén voltak bejelentve és azóta elmulasztották az adóbevallások dokumentációinak valamint a transzferár nyilvántartás benyújtását.

Ukrajna továbbra is bízik benne, hogy visszaszerzi a Krím-félszigetet – jelentette be Petro Porosenkó ukrán elnök.