Egyenesben a forradalomról

2014. júl. 29.

Jacenyuk munkában, Kárpátalján útlezárásokkal tiltakoznak a mozgósítás ellen

Nem kell amiatt aggódnunk, hogy munkanélküli marad. Múlt heti lemondása után július 28-án ismét munkába állt Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő, holott közben már egy ideiglenes kormányfő is kinevezést kapott. Két miniszterelnök is kevés azonban az országra szakadt problémák megoldására. Kárpátaljéán például lakossági tiltakozások történtek a mozgósítás ellen: főleg az aggódó anyák és feleségek közutakat blokkoltak megyeszerte.

Jacenyuk - állítása szerint - az ukrán hadsereg finanszírozása szempontjából fontos költségvetési módosítási javaslat, illetve a gázvezetékrendszer reformjáról szóló előterjesztés napirendre vételének elutasítása miatt mondott le posztjáról múlt csütörtökön. Utóbbi lehetővé tenné nyugati befektetők bevonását a gázvezetékrendszer korszerűsítésébe.

A miniszterelnök hétfőn kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a kormánytagok és a képviselők fizetésének csökkentését javasolja a kabinet, valamint, hogy a központi kormányzati szervek büdzséjét 400 millió hrivnyával, azaz mintegy 8 milliárd forinttal tervezi csökkenteni. "Nevezhetik ezeket némelyek populista intézkedéseknek" - jegyezte meg a kormányfő.
Közben Olekszandr Turcsinov házelnök csütörtökre összehívta a parlamenti képviselőket rendkívüli ülésre, amelyen Jacenyuk pozíciója is eldőlhet. Jelenleg jogilag még ő a kormányfő, de kissé zavaros a helyzet, mert kabinetje kinevezett egy ideiglenes kormányfőt.

Jacenyuk múlt csütörtökön azután nyújtotta be lemondását, hogy felbomlott az ukrán parlamentben a többségi kormánykoalíció. Előbb a Petro Porosenko elnök mögött álló Vitalij Klicsko kijevi polgármester vezette Ütés párt frakciója, majd a nacionalista Szabadság párt képviselőcsoportja jelentette be kilépését. A két párt ezt azzal indokolta, hogy így kívánnak lehetőséget teremteni az államfőnek a parlament feloszlatására és új parlamenti választás kiírására. Kormánypárti képviselők már régóta hangoztatták, hogy a jelenlegi parlament működésképtelen, nagy számban vannak benne olyan volt kormánypárti képviselők, akik orosz érdekeket szolgálnak, valamint az ukrán választók zöme is új választást, a parlament megtisztulását követeli a februárban véget ért - több hónapon át tartó - hatalomváltást követelő Majdan-tüntetések után.

Jacenyuk pártja, a Haza ugyanakkor nem értett egyet a kormánykoalíció felbomlásával. A kormányfő kijelentette, hogy egyes képviselők saját népszerűségük alakulását az ország érdekei elé helyezik. Miután a kelet-ukrajnai szeparatistákkal folyó harc miatt a hadsereg finanszírozását, az ország nehéz gazdasági helyzetének javítását célzó javaslatok napirendre tűzését a parlament elvetette, Jacenyuk benyújtotta lemondását a miniszterelnöki posztról. A jogszabályok szerint a kormányfő lemondását a parlamentnek jóvá kell hagynia, ám ezt meg sem várva, még aznap a kormányülésen kinevezték Volodimir Hrojszman miniszterelnök-helyettest ideiglenes kormányfővé. A parlament sem csütörtökön, sem pénteken nem tűzte napirendre Jacenyuk lemondásának kérdését, következő plenáris ülésére pedig csak augusztus 12-én került volna sor, ha a házelnök nem hívott volna össze rendkívüli ülést e hét csütörtökre.

Elemzők szerint a kormányválság mögött az államfő és a miniszterelnök mögötti pártok között kialakulóban lévő érdekellentétek, választási esélynövelési szándékok állnak. A Haza párt jelenleg nem túl népszerű, így nem érdeke, hogy mihamarabb sor kerüljön az előre hozott parlamenti választásokra, Jacenyuknak pedig a lemondás lett volna talán a megoldás arra, hogy maradjon némi esélye fennmaradni a politikai életben.

Tüntetők útlezárással tiltakoznak a mozgósítás ellen kárpátalján


Ungvár, 2014. július 29., kedd (MTI) - Az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.


A munkácsi hadkiegészítő parancsnokság épülete előtti tüntetésen a hadseregbe behívott tartalékosok női hozzátartozói azt követelték a katonai hatóságtól, hogy férjeiket, fiaikat és fivéreiket ne vigyék a kelet-ukrajnai háborús övezetbe. A tiltakozók szerint a terrorellenes műveletben csak megfelelően kiképzett katonáknak lenne szabad részt venniük.


A „Kárpátalja, ne háborúzz!” jelszót skandáló nők a katonai parancsnokságtól a város egyik legforgalmasabb útkereszteződéséhez vonultak, és lezárták a forgalom elől. A tüntetők azt követelik, hogy Lengyel Zoltán polgármester tárgyaljon velük, ellenkező esetben lezárják a városon áthaladó nemzetközi vasútvonalat is. A tiltakozás azután is folytatódik, hogy Munkács első embere találkozott a tüntetőkkel és a „kényszermozgósítás” leállítását követelő közös beadványt fogalmazott meg velük együtt az ukrán elnöknek.

A város melletti Beregrákoson és három szomszédos községben hétfőn délután mintegy harminc nő és gyerek lezárta a településen áthaladó nemzetközi főútvonalat, aminek következtében hatalmas forgalmi dugó alakult ki mindkét irányban. Munkács felől Ungvár és az ukrán-szlovák határátkelőhely csak több tíz kilométeres kerülővel érhető el.

Az ukrán és magyar lakosságú faluban a tiltakozást az az álhír váltotta ki, hogy 300 helyi férfit fognak a hadseregbe behívni és a kelet-ukrajnai terrorellenes műveleti övezetbe vinni. A tiltakozók kedden sem voltak hajlandók feloldani az útblokádot, jóllehet reggel beleegyeztek, hogy beadványban fordulnak az ukrán állam vezetőihez, amelyben azt követelik, hogy ne a civileket, hanem a rendvédelmi szervek munkatársait hívják be katonai szolgálatra.

Hétfő délután a Huszti járás négy településén tartottak főként nők útlezárásos tiltakozást, de estére mindenütt feloldották a blokádot. A tüntetők azonban kilátásba helyezték, hogy amennyiben a hatóságok nem szüntetik be a mozgósítást, folytatják a tiltakozást.

Ugyancsak útlezárással tiltakoztak hétfő délután a nők a Beregszászi járás több magyarlakta településén. Forgalmas közlekedési útvonalakat vettek blokád alá Nagyberegen, Kígyóson, Beregújfaluban és egy nappal korábban Gáton.

Ilosván (Irsava) hétfőn helyi és környékbeli hadköteles férfiak tüntettek a járási állami közigazgatási hivatal épületénél a részleges mozgósítás ellen. A tiltakozók bejelentették, hogy a behívások folytatódása esetén lezárják a fő közlekedési útvonalakat.

A tiltakozó megmozdulásokat nagyrészt olyan rémhírek váltotta ki, hogy hatósági emberek mikrobuszokkal járják a településeket és erőszakkal fogdossák össze és viszik el a hadköteles férfiakat.

Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója a mozgósítás elleni tiltakozási hullámra reagálva azt mondta, hogy abban ellenséges titkosszolgálatok keze is benne lehet, így próbálva destabilizálni a helyzetet Kárpátalján.

Ivan Vaszilcjun ezredes, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság parancsnoka hétfői sajtótájékoztatóján hadititokra hivatkozva nem volt hajlandó elárulni, hogy hány tartalékost fognak behívni a hadsereg soraiba a részleges mozgósítás 45 napja során.

A kárpátaljai ukrán nyelvű médiában ugyanakkor olyan hírek jelentek meg, hogy a megyéből a mostani részleges mozgósítás során hatezer tartalékost hívnak be katonai szolgálatra. Félhivatalos jelentések szerint az Ungvári járásból hatszáz, a Munkácsiból 500 főt mozgósítanak.
Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban.

A kárpátaljai tiltakozásk helyszínei:


Frissítés:

A Munkácsi járásban ideiglenesen felfüggesztették a részleges mozgósítást


 – jelentette ki  Olekszandr Moskovszkij alezredes, a Munkácsi Hadkiegészítő Parancsnokság katonai biztosa.

Az alezredes elmondása szerint a hadkiegészítő parancsnokság és a városi hatóságok  képviselői kompromisszumot kötöttek a kárpátaljai részleges mozgósítás kérdésében – írja a Mukachevo.net internetes hírportál.

Az alezredes elmondta, hogy a terrorellenes műveletek zónájába senkit sem küldtek és a közeljövőben nem is fognak oda senkit sem irányítani.

Mint korábban azt hírül adtuk, az ukrán hadseregben elrendelt részleges mozgósítás ellen kezdődött több száz fős tüntetés kedden Munkácson, miközben a közeli Beregrákoson (Rakosino) második napja tarják lezárva a Csap-Kijev főútvonalat a  tüntetők; a Huszti és a Beregszászi járás több településén is volt útlezárásos tiltakozás.

2014. júl. 26.

A maláj gép lelövése

Még mindig folyik a kölcsönös vádaskodás: Ukrajna, Oroszország vagy az általa támogatott kelet-ukrajnai szakadárok felelősek-e a katasztrófáért. Egyáltalán: kik lőtték le a gépet? Bizonyítékok és ellenbizonyítékok... A legvalószínűbbnek az a verzió tűnik, hogy az oroszbarát szakadárok tették ezt, valószínűleg tévedésből, nem sokkal korábban zsákmányolt BUK rakétarendszerrel. De erre egyértelmű bizonyíték nincsen, mind a lázadók, mind az orosz fél tagadja ezt a vádat. És természetesen vannak más verziók is, ezek egy része összeesküvés-elméletnek tűnik, egy másik részére talán érdemes figyelmet fordítani. 

Mint ismeretes, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járata 2014. július 17-én zuhant le a kelet-ukrajnai Donyeck megye szakadárok kezén lévő részében, a Boeing 777 gépen tartózkodó 298 ember, többségében holland állampolgár, életét vesztette.  Kijev és a nyugati országok azt gyanítják, hogy a szakadárok lőtték le a gépet egy, Oroszországtól beszerzett Buk-üteggel, de Moszkva és a lázadók mindeddig ezt cáfolták. Az áldozatok földi maradványainak Hollandiába szállítását július 23-án kezdte meg két katonai repülőgép.

A holland védelmi minisztérium pénteken megerősítette, hogy 40 fegyvertelen rendőr és további 23 törvényszéki szakértő indul éjszaka Kelet-Ukrajnába, hogy a már ott lévő szakértői csoporthoz csatlakozva részt vegyenek a további áldozatok utáni kutatásban. Ausztrália, amely Hollandia után a legtöbb állampolgárát veszítette el a tragédiában, ötven rendőrt indított útnak csütörtökön Ukrajnába a nyomok biztosítására. Hollandia és Ausztrália már azt is jelezte: az ENSZ oltalma alatt egy politikai és katonai missziót szeretnének küldeni a katasztrófa helyszínére, hogy megtalálják az összes földi maradványt.

A holland rendőrség egy pénteken közzétett – orosz, ukrán és angol nyelven is megjelent – felhívása szerint olyan embereket keres, akik a "balesethez kapcsolódó anyagok birtokában lehetnek". A hatóságok a katasztrófa helyszínéről várnak a maláj utasszállító lezuhanása előtt, közben és után készült fényképeket és videókat. Ezek a felvételek hozzájárulhatnak az események rekonstrukciójához – közölte pénteken Hágában a rendőrség.

A ZDF német tévécsatorna információi szerint a maláj utasszállító lezuhanásának helyszínén több nagy roncsdarab hever. A géptörzs egyik legutóbb – egy erdőben – megtalált része 5-6 méter hosszú – jelentette a ZDF helyszíni tudósítója telefonon a német hírügynökségnek. A helyszínen üléseket, lógó öveket, illetve az áldozatok bőröndjeit és egyéb holmiját lehet látni. Az újságíró beszámolt arról is, hogy a törzsrész külső borításán 3-5 centiméter átmérőjű lyukak látszanak, amelyek szakértők szerint repeszek becsapódásának nyomai is lehetnek. A Malaysia Airlines MH17-es járatát feltételezések szerint egy föld-levegő rakétával lőtték le. Ez a fegyver repesz-romboló töltettel rendelkezik, amelyet a közeli gyújtás hoz működésbe a célpontnál, vagyis kis fémrészecskékkel, illetve repeszekkel éri el pusztító hatását.

A ZDF tudósítója elmondta, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői, valamint Ausztrália és Malajzia képviselői nagyrészt zavartalanul mozoghatnak a gép becsapódásának helyszínén. A megfigyelők a területet ellenőrző oroszbarát szeparatisták kíséretében végzik munkájukat. A lezuhanás utáni első napokban a fegyveres szakadárok határozottan akadályozták a külföldi szakértők munkáját.

Bizonyító erejű hangfelvétel?


Július 25-én a Reuters hírügynökség hozta nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen a Moszkva-barát szakadárok egyik parancsnoka elismeri, hogy Oroszországból érkezhetett az a Buk légvédelmi rakéta, amellyel feltételezések szerint a lázadók lelőtték a maláj utasszállítót.

A brit hírügynökségnél szerdán megjelent interjú után Olekszandr Hodakovszkij, a szakadár "donyecki népköztársaság" biztonsági szolgálatának főnöke az orosz médiának nyilatkozva cáfolta azt, hogy szót ejtett a Buk-rakétákról. A Reuters most a beszélgetés hangfelvételének közzétételével rácáfolt erre.

A felvétel tanúsága szerint Olekszandr Hodakovszkij valóban nem zárta ki, hogy a szóban forgó rakétarendszert már vissza is küldték Oroszországba, hogy eltüntessék a bizonyítékokat.

"Tudtam arról, hogy a rakéta Luhanszkból érkezett. Közölték velem, hogy hoznak a városból egy Buk rakétát, amelyre a luhanszki népköztársaság zászlaját tűzték ki" – jelentette ki Hodakovszkij.

Kijevi provokációnak nevezték


A biztonsági főnök ugyanakkor Kijevet hibáztatta az utasszállító katasztrófájának "kiprovokálásáért". Azt állította, hogy az ukrán kormányerők szándékosan légicsapásokat mértek arra a környékre, amelyről pontosan tudták, hogy ott légvédelmi rakétákat szereltek fel.

Hodakovszkij kifejtette: "Éppen akkor indítottak légitámadást (az ukrán erők), amikor a polgári repülőgép elhaladt a fejünk felett. Még ha volt is Buk rakéta, és még ha használták is, Ukrajna mindent megtett azért, hogy lelőjék azt az utasszállítót".

Ellenvélemény is létezik


A Infovars.com cikkét magyarul ismertetve a kontrolblog más interpretációról számol be.

A tudósítás arról számol be, hogy az AP hírügynökség ismert újságírója, Robert Perry közölte: a felderítésnél dolgozó informátora állítása szerint az USA-nak vannak olyan műholdfelvételei, amelyek azt bizonyítják, hogy a maláj légiforgalmi társaság gépét az ukrán hadsereg lőtte le. Bár még nem történtek meg a szükséges vizsgálatok, az utóbbi napokban a nyugati média csupán az "oroszbarát felkelőkre" mutogat, mint egyedül lehetséges elkövetőkre. Perry hírforrása ennek ellenkezőjét állítja.

Perry hírforrása régebben már több alkalommal adott pontosnak bizonyult információkat hasonlóan kényes helyzetekről. Most azt közölte, hogy az USA felderítő szervezeteinek részletes műholdfelvételei vannak arról a rakéta ütegről, amelyik kilőtte a halálos rakétát, s ez az üteg az ukrán kormányerők által ellenőrzött területen áll, a kezelők az ukrán hadsereg uniformisát viselik.
 hivatkozva A hírforrás hozzátette, hogy a CIA elemzői egyenlőre nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a kilövőállás mellett álló gyalogosok hasonló öltözetet viselő keleti felkelők, de kezdettől fogva a ráutaló jelek alapján ukrán kormánykatonáknak tartják őket. Van olyan feltételezés is, hogy a katonák nem voltak szolgálat ellátására alkalmasak, ittasak voltak, a felvételen ugyanis szétdobált üres sörösüvegek láthatóak. Bár a kormánypárti sajtó (is) igyekszik tagadni minden olyasmit, ami kételkedik a hivatalos verzióban, azaz abban, hogy felkelők felelnek az incidensért, Perry mindenkit (elsősorban ellenfeleit) emlékeztetett arra a fontos szerepre, amit az Associated Press és a Newsweek játszott az Iran-Contra botrány feltárásában. (Iran-Contra botrány: az iraki-iráni háború idején tört ki. Az USA akkor a lehető legrosszabb viszonyban volt Iránnal. A CIA minden erővel támogatta a nicaraguai kontrákat, de a Kongresszus nem adott pénzt erre, s természetesen tiltotta az Iránnak történő fegyvereladást. Néhány kormánytisztviselő mindkét tiltást megszegte: fegyvert szállítottak Iránnak, a kapott pénz a kontrákhoz vándorolt. Egy ezredest börtönbüntetésre ítéltek, akiből természetesen rövidesen nemzeti hős lett - akár a My Lai-i tömeggyilkos szakaszparancsnokból...a ford.) Perrynek az a tevékenysége, amit az ügy tisztázásának érdekében végzett, s amiért megkapta a Polk Award díjat, alapot ad arra, hogy informátorának közlései komoly figyelmet érdemelnek.

Az amerikai és az ukrán kormányzat továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a tragédiáért a Moszkva által támogatott szeparatisták felelősök, azt bizonygatják, hogy  "Buk" rakétarendszerrel lőtték le az utasszállítót. Mindennek ellentmond  Vitalij Jarema, ukrán főügyész, aki kijelentette:

    "A katonák, amikor a katasztrófáról, a gép lelövéséről jelentettek az elnöknek, elmondták, hogy a terroristáknak nincs "Buk" kilövőállványa."

Az üggyel kapcsolatos, hogy audio-szakértők, akik megvizsgálták az ukrán felderítés  által terjesztett hangfelvételt, ami az oroszbarát felkelőket vádolja az MH17 elleni rakétatámadással,arra a következtetésre jutottak, hogy a felvétel hamisított.

    "A felvétel második részét három darabból vágták össze, de egy egységként tálalták. A spektrális- és az időelemzés kimutatta, hogy a párbeszédet előbb részekre vágták, majd ezután montírozták. A felvételen levő rövid szünetek igen sokat mondóak, a hangfájlon megmaradt ideiglenes jelek pedig arra utalnak, hogy a dialógust néhány különböző részből vágták össze" - véleményezik a szakértők.

Kérdések, amelyek felmerülhetnek a legvalószínűbb verzióval szemben

  A cink.hu közvetlenül a történtek után ismertette Dmitrij Perlin politikus/politológus kérdéseit, amelyeket a blogjában tett fel: 


  1. Miért ülésezett egy órával a katasztrófa előtt az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács?
  2. Miért a katasztrófa előtt fél órával jelentette be az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács, hogy a lázadóknak vannak nagy magasságban repülő gépek megsemmisítésére alkalmas fegyvereik?
  3. Percekkel a katasztrófa után miért jelentette a teljes ukrán média minden nyomozás és utánajárás nélkül, hogy bizonyos, hogy a gépet lelőtték, és ezt a lázadók tették?
  4. Miért jelentette be Petro Porosenko államfő röviddel az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács ülése, illetve a katasztrófa után, hogy nemzetközi katonai segítséget kér?
  5. A nagy nemzetközi légitársaságok miért változtatták meg összes gépük útirányát úgy, hogy egyáltalán ne érintsék Ukrajna egész területét?
  6. Hol állomásoztak a tegnapi nap folyamán az ukrán Buk közepes hatótávolságú légvédelmi rakétakomplexumok?
  7. Miért kísérte a Malaysia Airlines Boeing 777-esét két ukrán katonai gép?
  8. Miért nem pontosan azon az útvonalon repült a maláj–holland járat, amelyen egy nappal korábban?
  9. Miért lőttek le egy olyan repülőt, amely külsőleg kísértetiesen emlékeztet Vlagyimir Putyin orosz elnök gépére?
  10. Egyes ukrán nacionalista csoportok miért jelentették, hogy az ukrán haderő lelőtte a lázadók egyik gépét?
  11. Egyes források korábban miért írtak arról – többen és többször is –, hogy Ukrajna provokációként egy civil repülőgép lelövésére készül?
Az ukrán helyzet nemzetközi kontextusát is jól ismerő magyar blogger, Stephen Elekes szerint az ukránok szándékosan játszották a szakadárok kezére a maláj gépet, mintegy lelövették velük, hogy ezzel dehonesztálják őket és Putyint. A blogger elolvasásra érdemes hosszú okfejtése végén ezt írja:

Igazolva látom sejtésemet, hogy az ukrán légi irányítás - együttműködve az ukrán titkosszolgálattal - a maláj gépet abba a körzetbe irányította (ill. tartotta), ahol a szakadárok (egy „füles” alapján) az (állítólagos) ukrán katonai gép (AN-26) érkezését várták.

A Times of India számolt be arról, hogy az Air India egyik - ugyancsak Boeing 777-es – gépe Delhi-ből Birmingham-be tartott, és mindössze 25 kilométerrel haladt el a szerencsétlenül járt MH17 mellett, amikor meghallotta a dnyepropetrovszk-i (ukránul dnyipropetrovszki) légi irányító központ utasítását. Az Air India pilótái szerint az ukrán földi irányítás utasította a maláj gép (MH17) személyzetét a „direct routing” (az egyenes irány) betartására. Ez egy repülési szakzsargon, mely azt jelenti, hogy ellentétben a földi irányítási pontok „cikk-cakk”-ban követésével, a „egyenes iránnyal” (direct routing) lehet időt és üzemanyagot spórolni. A szerencsétlen maláj gép pilótái hittek és követték az ukrán földi irányítás barátinak és kedvezőnek tűnő utasítását.

2014. júl. 11.

Villámháború Krím visszafglalására?

Porosenko villámháborút indít a Krím visszaszerzése érdekében?

Az ukrán hadsereg nehézfegyverzetet von össze Krím határán

A haditechnika mozgását Sztrelkovoje faluban észlelték, ahova az ukrán katonaság páncélosokat, Grad reaktív sorozatlövő-rendszereket és Osza légvédelmi rakétarendszert irányít. A technika a hadsereg őrhelyeinél koncentrálódik.

Az Osza a légtér ellenőrzését szolgálja. A rendszer az ellenfél légierőt képes észlelni és négy irányított rakéta révén megsemmisíteni az ellenséges gépeket. A Grad pedig szárazföldi célpontokat semmisít meg – élőerőt és nem páncélozott technikát.

Ukrajna villámháborúra készül a Krím félszigeten

Orosz szakértők szerint Ukrajna arra készül, hogy villámcsapást már a Krímen állomásozó orosz és/vagy oroszbarát csapatokra és visszafoglalja a félszigetet. Erről részben kiszivárgott hírek, részben egyes ukrán vezetők kijelentései, de leginkább az észlelt csapatösszevonások engednek következtetni.

Miközben a délkelet-ukrajnai megyékben folytatódnak a számos emberáldozatot követelő katonai műveletek, Kijev titokban villámháborúra készül a Krím félszigeten - írta pénteki számában a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap katonai szakértőkre hivatkozva - közli az MTI.

Az újság közlése szerint a Krímmel határos Herszon megyében, amelyet a támadás "hídfőállásának" tekintenek, teljes katonai mozgósítást rendeltek el. 35 éves korig minden férfit behívtak. Ezzel egyidejűleg a Krím félszigettel a szárazföldet összekötő földszorosnál csapatösszevonások zajlanak - tudatta a lappal az orosz védelmi miniszter név nélkül nyilatkozó illetékese. Szerinte "Kijev feladata az, hogy nem megvárva a csapatok délkelet-ukrajnai műveleteinek eredményét katonai konfliktust robbantson ki a félszigeten, amelybe helyi lakosokat és krími tatárokat is bevonnak".

Az ukrán sajtó eközben az ideiglenes krími határ védelmének megerősítéséről ír - tette hozzá a Nyezaviszimaja Gazeta. A független orosz lap emlékeztet Valerij Heletejnek, az egy hete kinevezett új ukrán védelmi miniszternek a kijelentésére, miszerint hamarosan Szevasztopolban tartják a győzelmi parádét.

"Meggyőződésen, hogy Ukrajna győzni fog. Higgyék el, a győzelmi felvonulás minden kétséget kizárólag az ukrajnai Szevasztopolban lesz" – mondta Valerij Heletej a múlt csütörtökön az ukrán parlamentben. A Nyezaviszimaja Gazeta utalt rá, hogy egyes szakértők hősködésnek tartották Heletej szavait, amelyeknek semmi köze a valósághoz. A lap ugyanakkor azt írta: "mint kiderült, Petro Porosenko ukrán államfőnek mégis szándékában áll, hogy krími villámháborút indítson a közeljövőben".

Jurij Nyetkacsev altábornagy, katonai szakértő az orosz újságnak  azt mondta, hogy az ukrajnai Herszon megyében 45 napra behívott tartalékosokkal közölték, hogy a katonai felkészítés után a Krímbe küldik őket. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a Krím félsziget keleti oldalához közel húzódó Arabatszkaja Sztrelka nevű (112 kilométer hosszú és 8 kilométertől mindössze 270 méterig terjedő szélességű) szigetnyúlványon BM-21-es Grad típusú rakéta-sorozatvetőket telepítenek. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a Sztrelkovoje nevű krími településhez közeli gázmezőt és gázelosztó rendszert akarja megtámadni, hogy megakadályozza a félsziget energiaellátását. Nyetkacsev úgy tudja, hogy az ukrán csapatok a Krímhez vezető földszorosnál, Csongar és Tureckij val nevű települések környékén páncélosok és tüzérségi fegyverek, valamint harci helikopterek vannak.

Nyetkacsev altábornagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Musztafa Dzsemiljev, az orosz hatóságok által a félszigetről kitiltott krími tatár vezető a napokban arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány Herszon megyének és a Krím félszigetnek Ukrajna keretében való egyesítésére dolgoz ki tervet. Eduard Rogyukov ezredes, a katonai tudományos akadémia levelező tagja a Nyezaviszimaja Gazetának elmondta, meg van győződve arról, hogy a kijevi hatalom a krími tatárokra a lehetséges katonai konfliktus legfontosabb tényezőjeként tekint. A szakértő attól tart, hogy Kijev esetleges intenzív krími katonai műveletekeihez a radikális ukrán Jobboldali Szektor "fél-partizán" zászlóaljai és a krími tatárok fegyveresei is csatlakoznak. "A forgatókönyv természetesen szörnyű, de megvannak az előfeltételei annak, hogy Kijev az amerikaiak és a NATO segítségével megpróbálkozik annak a megvalósításával"- mondta Rogyukov.

Porosenko vérbosszút hirdet

Porosenko meg akarja büntetni a terroristákat

A terroristák megfizetnek  az ukrán katonák meggyilkolásáért – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő.

„Minden ukrán életért több tucat vagy több száz élettel fognak megfizetni a sajátjaik közül. Egy terrorista sem fogja kikerülni  a bűnügyi felelősséget” – jegyezte meg Porosenko.

Porosenko ezenkívül minden katonát hősnek nevez, akik a donyecki és luhanszki reptereket és más városokat védenek – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

„Az ukrán állam nagyra becsüli hőseit és mindenkiről megemlékezik aki a legértékesebbet, vagyis az életét adta a haza védelméért” – mondta az államfő.

2014. júl. 3.

Polgárháború, leszámolás, elmozdulás a holtpontról

Jó hír, hogy az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett Berlinben: a tűzszünet felújítása érdekében július 6-án tárgyalások kezdődnének, még ám a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával. De előtte egy kis ungibungi...

 

Leszámolás - vegyes eredménnyel


porosenko - ukrajna elnöke
Porosenko befenyít
Korábbi saját tűzszünet-kihirdetését felülbírálva Porosenko ukrán elnök úgy döntött, hogy nyers erőszak alkalmazásával oldja meg a Kelet-Ukrajnában állóháborúvá váló szembenállást. (Mint ismeretes, az ország két keleti, Oroszországgal határos és jelentős orosz identitású lakossal rendelkező megyéjében, Luhanszk és Donyeck megyében 2014 tavasza óta tart a fennálló hatalom elleni szeparatista felkelés. Az itt élő oroszok egy része, valószínűleg oroszországi támagotással és idegen zsoldosok részvételével, erős fegyveres ellenállást tanúsít új kijevi vezetéssel szemben. A vitás legitimitású májusi népszavazáson állítólag a megye lakosai az Ukrajnától való elszakadásra szavazott, minek következtében a szeparatista erők kikiáltották az ugynevezett Donyecki Népköztársaságot. Az ukrán hatalom átütő erő nélküli "terrorellenes" támadásokkal ugyan meg-megtépázta az ellenállók erejét, de felszámolni nem volt képes. A tűzszünet kihirdetése sem vetett végett a harcoknak. Ezek után Petro Porisenko 2014. június 30-án végső elhatározásra jutott és a híradások szerint "drámai hangú beszédben" jelentette be, hogy az ukrán hadsereg a végső csapás szándékával ismét hadba lép az ország területi integritását permanensen veszélyeztető felkelőkkel, szakadárokkal, terrorista csoportokkal - egyszóval "az ellenséggel" szemben. Az ígérte (tehetett-e mást), hogy a civil lakosságnak nem esik bántódása. Nem okozva ezzel meglepetést az USA kormánya jóváhagyta az akciót.

A leszámolás elindítása utáni első hírek - szokás szerint - teljesen ellentmondásosak voltak. A dicsekvő ukrán hadijelentések több száz felkelő megsemmisítéséről és komoly eredményekről számolnak be, ám úgy tudni, hogy ezek továbbra is lokális csetepaték voltak, mert a nagyobb városok közül egyet sem foglaltak vissza. Sok forrás igen jelentős számú civil áldozatról is beszámol. Mind a sebesültek, mind a halálos áldozatok számát különbözőképpen becsülik az egyik és a másik oldalon. A legmagasabb szám: 3500 halott.

Külügyminiszteri találkozó a rendezés érdekében


Mindeközben az ukrajnai krízis rendezése érdekében a német diplomácia vezetője, Frank-Walter Steinmeier kezdeményezésére külügyminiszteri találkozót rendeztek Berlinben, amelyen részt vett  Szergej Lavrov orosz, Pavlo Klimkin ukrán és Laurent Fabius francia külögyminiszter is. Felszólították az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy küldjön megfigyelőket az orosz-ukrán határpontokra.

Az orosz és az ukrán külügyi tárca vezetője megegyezett arról is Berlinben, hogy a tűzszünet felújítása érdekében már most vasárnap tárgyalások kezdődnének a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok bevonásával.

2014. jún. 27.

Aláírták: társulási megállapodás Ukrajnával

Ukrajna az uniós szerződés értelmében felvételét kéri az Európai Unióba

EU-társulási megállapodások Grúziával, Moldovával és Ukrajnával 


Miközben Ukrajnában továbbra is polgárháborús viszonyok uralkodnak, aláírták Brüsszelben az Ukrajnával kötendő társulási megállapodás szabadkereskedelemről szóló részét. Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

A történelmi jelentőségü esemény időpontja: 2014. június 27-e, péntek délelőtt, amikor is Brüsszelben aláírták az Európai Unió és Moldova, valamint Grúzia közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodást, valamint az Ukrajnával kötendő egyezmény még hátralévő, a szabadkereskedelemről szóló részét. Az EU Ukrajnával már márciusban aláírta a megállapodás politikai részét.

Az uniós csúcstalálkozóra érkezve Petro Porosenko ukrán elnök úgy vélekedett, hogy ez Ukrajna számára új perspektívát nyit, valamint a legjelentősebb nap az ország történetében, amióta elnyerte függetlenségét. Az ukrán elnök az aláírás előtt azt is bejelentette, hogy Ukrajna az uniós szerződés 49. cikke értelmében felvételét kéri az Európai Unióba.

Porosenko patetikus szózata


"Ukrajna a legnagyobb árat fizette ezért, és legalább egy nyilatkozatra vágyik az EU részéről, hogy ha teljesíti a követelményeket, csatlakozhat. Ez az uniónak semmibe sem kerül, a hazám számára viszont a világot jelentené" - közölte némi pátosszal Petro Porosenko, s beszédét az "Éljen az Európai Unió! Éljen Ukrajna!" felkiáltással zárta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke az aláírás előtt kijelentette: Ukrajnában emberek adták az életüket azért, hogy az ország közeledhessen Európához, amit sosem szabad elfelejteni. Nagy nap ez Európa számára - hangoztatta a belga politikus, aki szerint a társulás nem a végállomás e három ország számára az uniós közeledésben. Hasonlóan nyilatkozott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Úgy fogalmazott, hogy ez nem az út vége, hanem egy utazás kezdete, amelyre most indul el a három ország.

Oroszország: súlyos következményei lesznek a megállapodásoknak


Oroszország szerint súlyos következményei lesznek annak, hogy Ukrajna, valamint Grúzia és Moldova aláírta pénteken az Európai Unióval a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az aláírást követően azt közölte, hogy Oroszország lépéseket fog tenni gazdaságának védelmére, ha azt a most megkötött megállapodások negatívan érintik.

Vlagyimir Putyin orosz államfő korábban arra figyelmeztetett, hogy amennyiben Kijev csatlakozik az uniós szabadkereskedelmi övezethez, akkor Moszkva nem tarthatja fenn a vámmentességet egy sor ukrán termék számára a volt szovjet köztársaságokat összefogó Független Államok Közösségének szabadkereskedelmi zónájában.

A kilátásba helyezett intézkedés elsősorban ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekre és bizonyos ipari termékekre vonatkozik. Putyin tavaly decemberben kijelentette, hogy ennek semmi köze sincs a politikához, csupán Oroszország gazdasági érdekeinek védelméről van szó.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes is bírálta Kijev és Brüsszel megállapodását. Elismerte, hogy az egyezmények aláírása az egyes államok önálló jogkörébe tartozik, de "az Ukrajnával és Moldovával kötött megállapodások következményei kétségkívül súlyosak lesznek. "Egy ilyen egyezmény komoly hatással van mindegyik állam szuverenitására" - mondta a magas rangú orosz diplomata.

Tavaly november végén amiatt robbantak ki a hatalomellenes tiltakozó megmozdulások Kijevben, hogy Viktor Janukovics akkori ukrán államfő Moszkva nyomására visszalépett az Európai Unióval tervezett társulási szerződés aláírásától. Az ukrán vezetés arra hivatkozott, hogy a megállapodás előnytelen lenne az ország gazdasága számára.

Néhány héttel később Moszkvában az ukrán kormány és az állami cégek képviselői Ukrajnának ígért több milliárd dolláros orosz pénzügyi segítségnyújtásról és az orosz földgáz árának csökkentéséről írtak alá megállapodást.

A februári kijevi hatalomváltást követően a Kreml leállította az ukrán eurókötvények vásárlását, és semmisnek nyilvánította a gázár-megállapodást is. A múlt hétfő óta a Gazprom leállította a földgáz szállítását Ukrajnának és közölte, hogy csak az előre kifizetett mennyiséget hajlandó eljuttatni a szomszédos országnak, amely nem térítette meg 4,5 milliárd dolláros gázadósságát sem. Márciusban néhány hét alatt Oroszországhoz csatolták az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd Kijev-ellenes oroszbarát szakadárok Ukrajna keleti megyéiben is megpróbálkoztak a hatalom átvételével.

2014. jún. 18.

Porosenko tűzszünetet hirdet

Egy nappal a több halálos áldozatot követelő újabb Luhansz megyei harcok és ugyancsak egy nappal az Urengoj-Ungvár gázvezeték Poltava területi szakaszán történt robbantás után Ukrajna egyoldalúan felfüggeszti a katonai hadműveletet Kelet-Ukrajnában, amnesztiát ajánl a fegyverletételt választó lázadóknak és lehetővé teszi, hogy az Oroszországból érkezett harcosok egy korridoron visszatérjenek a határ túloldalára. Ezt az ajánlatot azután tette Petro Porosenko új ukrán elnök, hogy nem sokkal korábban telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Az ukrán elnök kedd este telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel a kétoldalú viszonyról és az ukrán válságövezetben uralkodó helyzetről. Porosenko már hétfőn bejelentette, hogy még a héten részletes béketervet terjeszt elő, amelynek a kelet-ukrajnai lázadókkal kötendő tűzszüneti egyezmény is részét képezi.

Porosenko beszélt arról, hogy éveken át az ukrán hadsereg szisztematikus leépítése zajlott. A háború csupasz kézzel, alig felfegyverzett katonákkal ért bennünket - fogalmazott. Porosenko biztosította a jelen lévő katonai vezetőket, hogy Ukrajna győzelmet fog aratni ebben a küzdelemben.

Porosenko és Putyin hónap elején történt rövid találkozója után az esti telefonbeszélgetés volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két, egyre ellenségesebb ország elnökei között.

Reggel még csak a megbeszélések tényét említették közleményben, de Porosenko délelőtt gyakorlatilag olyan bejelentést tett, amivel eleget tett az oroszok korábbi követelésének.

Ukrajna egyoldalú tűzszünetet hirdet


Cserébe azt várja, hogy az "események összes résztvevője" - azaz a kelet-ukrajnai lázadók is -, támogassák az elnök béketervét - tudatta.

Porosenko azt is közölte, hogy amnesztiát kapnak azok a felkelők, akik leteszik a fegyvert és akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket. Emellett egy olyan folyosó létrehozását javasolja, amelyen keresztül "a zsoldosok fegyver nélkül elhagyhatják országunk területét". Ezzel a szerinte Moszkva által pénzelt és Ukrajnába küldött fegyveresekre utalt.

Korábban Kirill kijevi pátriárka, az ukrán pravoszláv egyház feje azt mondta, hogy "a zsoldosokat likvidálni" kell.

Porosenko figyelmeztetett, hogy ajánlata csak rövid ideig él majd, tehát a fegyverletételt és a kivonulást gyorsan kell végrehajtani.

Az ukrán elnök tegnap Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt, akivel arról beszélt, hogy 10 km széles ütközőzónát kellene létrehozni a harcoló felek között.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben Porosenko részvétét nyilvánította a Luganszk közelében meghalt két orosz újságíró halála miatt és azt mondta: igyekeznek vigyázni a tudósítók biztonságára. Az orosz állami tévé riportere és operatőre az ukrán erők és a felkelők harcában, egy aknavető támadás után vesztette életét. Az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács szerint ugyanakkor nem volt rajtuk megkülönböztető jelzés és a riporternek nem volt engedélyük Ukrajnában dolgozni.

Gyenisz Pusilin, a külvilág által el nem ismert "Donyecki Népköztársaság" egyik vezetője értelmetlennek nevezte az ukrán elnök ajánlatát.

"Ha letesszük a fegyvert, akkor fegyver nélkül fognak el bennünket" - mondta az ellenzéki Dozsgy tévében. Luganszkban közben a lázadók egy olyan különleges egységet hoztak létre, amelynek feladata "megtisztítani saját soraikat a kémektől és diverzánsoktól".

Kedden több, mint 30 fegyverest öltek meg az ukrán erők a luganszki régióban fekvő Szcsasztjánál. Arszen Avakov belügyminiszter pedig azt mondta: az Urengoj-Ungvár gázvezetéken történt robbanást egy pokolgép okozta.

Előzőleg a Gazprom és az ukrán Naftogaz nem tudott megállapodni az Ukrajnának szállítandó orosz gáz áráról és Ukrajna tartozásairól. Ezt követően a Gazprom átállt arra a számlázási módra, hogy előre kéri a szállítandó gáz árát és mivel Ukrajna nem fizetett, ezért elzárta a csapokat.


Mindeközben:

Komolyan aggódhatunk Ukrajna miatt a Nemzetbiztonsági bizottság szerint

Továbbra is elhúzódó és mélyülő konfliktusról van szó Ukrajnában - erről tájékoztatták a magyar szolgálatok képviselői szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
Mik ezek?

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a zárt ülés után újságíróknak úgy nyilatkozott: a szomszédos országban a háború eszközei kiszélesedtek, egyre inkább totális eszközökkel zajlik a harc, egyre több a halálos áldozat. A kárpátaljai magyarság jelenleg nincs közvetlen veszélyben - emelte ki Molnár Zsolt, ugyanakkor hozzátette: egy ilyen elhúzódó válság esetén már mindenre kiterjedő hatásokkal kell számolni.

Szél Bernadett , a bizottság LMP-s tagja elmondta: külön tájékoztatást kért arról az atomvonatról, amely Magyarországról kiégett, illetve sérült fűtőelemeket szállítana a célállomásra. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg Ukrajnában ilyen helyzet van, bármiféle nukleáris mozgás induljon meg a térségben.

2014. jún. 17.

Felrobbant az Európába vezető gázcső

 Terrortámadás? Diverzáns akció? Baleset?

A Poltava területhez tartozó Lohvica közelében felrobbant az Urengoj - Pomari - Ungvár csővezeték - adta hírül többek között az Interfax hírügyökség a helyi belügyi szervek közlésére támaszkodbva.
Az előzetes jelentések szerint emberáldozatot nem követelt a robbanás, senki sem sérült meg. Jelenleg a helyszíni vizsgálat folyik, illetve a gázfolyás eltorlaszolásán fáradoznak. A gázömlés mintegy 1 km-es körzetet érint.


Szemtanúk beszámolója szerint a lángok kb. 200 méter magasra csaptak fel. A helyi szervek nem zárják ki annak lehetőségét, hogy terrortámadás történt. Mint emlékezetes, márciusban a szélsőségesen nacionalista Jobb Szektpr vezetője Dmitrij Jaros azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja az Oroszországot és Európa országait összekötő gázvezetéket, így kívánván megfosztani Moszkva pénzforrását.

A Testvériség gázvezeték a szibériai forráshelyet köti össze Ungvárral, innen jut az energiahordozó a nyugat-európai végfelhasználókhoz. 

Frissítés:

A robbanás nem veszélyezteti a gázszállítást

Az Urengoj-Ungvár gázvezetékem történt robbanás nem befolyásolja a földgáz szállítását Európába, adta közre a Interfax-Ukrajna hírügynökség sajtószolgálata révén az Ukrtransgaz. Az Energiaügyi Minisztérium és a szénipari Ügynökség jelentette, a lakossági gázellátás sem s nem állt le.  A Naftogaz Ukrajna most vizsgálja a robbanás okait és körülményeit.

Megállapították, hogy a balesetet nyomáscsökkenés okozta, vagyis az, hogy a nyomás alatt álló 1400 mm átmérőjű gázcső 2 m mélységben (azaz a föld alatt 2 méterrel) elvesztette hermetikus jellegét. Magyarul: kilukadt. 






Hatan vesztették életüket Kramatorszkban

A Kramatorszk városában (Donyecki terület) folytatott harcok következtében június 16-án 6 ember vesztette életét – közölte a donyecki közigazgatási hivatal egészségügyi osztálya.  A közlemény szerint még további 13 személy részesült egészségügyi segítségnyújtásban, közülük nyolcan különböző fokú sérüléssel kórházba kerültek – írja a Tsn.ua internetes hírportál. Mint ismeretes, a Donyecki területről mintegy 34 ezer lakos kénytelen volt elmenekülni otthonából a harcok miatt.

2014. jún. 16.

Nincs szomorúbb a háborúnál

Két összefüggő hír... Értelmetlen halál, értelmetlen harcba indulás. Egy csőd szélén táncoló ország halálba küldi honpolgárait, hogy előbb éhezzenek, aztán elessenek - és az országos krízis még nagyobb legyen.   

Az ukrajnai polgárháború első kárpátaljai áldozata


Utolsó útjára kísérték június 16-án Beregszászban Popovics Rolandot, a kelet-ukrajnai terrorelhárítási műveletek során életét vesztő beregszászi fiatalembertől a Művelődési Ház épületében vettek végső búcsút. Olga Bidzilja, a Beregszászi Városi Tanács képviselőjének információi szerint mesterlövész végzett a részben magyar származású önkéntes deszantossal. A katona holttestét repülőgéppel szállították Harkivból Lembergbe, majd autóval vitték tovább a szülővárosába. Helyi vállalkozók nyújtottak anyagi támogatást a temetési költségekhez. A fiatalembert katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra.

Popovics Roland július 22-én töltötte volna be huszadik életévét.

Beregszász polgármesterének felhívása

Június 20-án a megyei területvédelmi zászlóalj 400 önkéntese közül ötvenen Ukrajna keleti régióiba indulnak, ahol harcok folynak. Az önkéntesek között öt beregszászi is van: Kulikovszkij Dmitro, Malimon Szerhij, Pacjuk Olekszij, Mahocs Sztepan, Gyakov Volodimir.

Mivel az önkénteseknek felszerelésre van szüksége, azzal a kéréssel fordulok mindenkihez, hogy lehetőség szerint június 19-ig nyújtsanak anyagi segítséget a megyei területvédelmi zászlóalj harcosainak, akiket nemsokára Kelet-Ukrajnába, a harci cselekmények övezetébe irányítanak majd.

A védőfelszerelés és egyenruha beszerzésére szánt adományaikat a város központjában felállított sátorban, illetve a városházán adhatják le, amely koordinálja az akciót. Kérem, csatlakozzanak ehhez! - tette közzé Facebook-oldalán Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

2014. jún. 14.

Lelőtt repőlőgép: Porosenko bosszút ígér

Nem tudni, okos dolog-e ha egy polgárháborús körülmények között egy tönk szélén álló ország elnöke bosszúval fenyegetőzik. Persze valamit mondania kell, ha lelövik a repülőgépét. De a bosszú és megtorlás nem a háború eszkalációjához vezet-e. Túléli-e Ukrajna, ha valódi háborúba sodródik? Bárhogy is, a híradások szerint az ukrán elnök bosszút ígér.... A NOL cikkét idézzük.

Mint ismeretes, június 14-re virradóra egy ukrán katonai szállító repülőgépet lelőttek a kelet-ukrajnai szeparatisták. A fedélzeten lévő negyvenkilenc ember meghalt. Petro Porosenko „méltó válasszal” fenyegette meg a támadókat. A hivatalánál pedig pokolgépet találtak hajnalban.

2014. jún. 11.

Nem szűnik a krízishelyzet

Mint ismeretes, a csokoládékirály Petro Porosenko május 25-én már az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást, megszerezve a támogatószavazatok több mint felét. Azóta be is iktatták hivatalába.

Annak köszönhetően, hogy nem kellett második fordulót tartani a választásokon, több mint 600 millió hrivnya, azaz mintegy 12 milliárd forint maradt az államkasszában. Az államfő most azt kezdeményezte, hogy ezt az összeget költsék a katonák fegyverzetének technikai eszközeinek javítására, valamint védőfelszerelések beszerzésére - ami bizonyára hozzá fog járulni a hadműveletek további folytatásához, azaz a polgárháborús krízis fenntartásához.

A harci cselekmények nem szűni intenzitással folytatódtak Kelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Dmitrivkában a szeparatisták ellenőrzésük alá vonták az orosz-ukrán határt. A mintegy 3400 lakosú településen elfoglalták a postát és lakóházakba szállásolták be magukat, a helyi vezetéstől pedig a földhivatal adatainak kiadását követelik. A luhanszki repülőtérnél médiajelentések szerint újabb szeparatista támadást vertek vissza a terrorellenes erők. A szakadárok aknavetőkkel és automata fegyverekkel támadtak. A deszantosok válaszul tüzet nyitottak, és negyedóra alatt megfutamították a támadókat. A katonák közül senki sem sérült meg.

A Donyeck megyei Jenakijevében nyolc rendőrt ejtettek foglyul szakadár fegyveresek. A donyecki népköztársaság emberei letartóztatták és menesztették hivatalából Vjacseszlav Ponomarjovot, Szlovjanszk népi polgármesterét, a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulás egyik fő szereplőjét. A polgármester leváltását állítólag megerősítette Igor Sztrelkov az orosz hírszerzés Ukrajnában tevékenykedő munkatársa, a szakadárok védelmi minisztere Facebook-oldalán, ugyanakkor egyes források szerint kétséges, hogy ő írta a bejegyzést. Ponomarjov letartóztatásáról a szakadárokkal szoros kapcsolatban álló LifeNews orosz televízió számolt be, viszont a hírt később cáfolta a donyecki népköztársaság vezetése. Elemzők szerint ez is arra utal, hogy belső hatalmi viszályok dúlnak a szakadárok vezetői között.

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozása


A magyar sajtó is tudősított arról, hogy az ukrán külügyminisztérium felháborodásának adott hangot a mai napon (júl. 11) amiatt, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete és egyéb orosz szervek - legalábbis az ukrán fél szerint - továbbra is segítik szervezett fegyveres csoportok illegális átkelését Ukrajnába a közös határon.

Az ukrán külügyi tárca sajtószolgálata részéről kiadott közlemény szerint:

Ukrajna külügyminisztériuma határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció részéről nem szűnnek a határsértések, a nemzetközi közösség és az ukrán vezetés követelései ellenére sem.

Továbbá a minisztérium közölte, hogy június 5-én az ukrán kormány elrendelte több Donyeck és Luhanszk megyei határátkelő lezárását, amiről a kétoldalú megállapodásoknak megfelelően tájékoztatta az orosz felet.

Nyíltan figyelmen kívül hagyva kötelezettségeit és gyakorlatilag a nemzetközi terrorizmust szponzorálva, az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete nem gördít semmiféle akadályt a bűnözők útjába, továbbra is átenged a határon Ukrajnába fegyvereseket.
- áll a nyilatkozatban, amelyben a kijevi vezetés ismételten követelte Moszkvától, hogy szüntesse be a nemzetközi jogi normák és az államközi kapcsolatok sorozatos megsértését.

"A nemzetközi közösség az Oroszországi Föderációtól nem nyilatkozatokat vár, hanem konkrét tetteket, amelyek megteremtik a feltételeit annak, hogy megvalósuljon az Ukrajna keleti részén kialakult helyzet békés rendezésének terve" - szögezte le az ukrán külügyminisztérium.

Médiajelentések szerint Putyin elnök múlt szombaton állítólag utasította az FSZB határrendészetét az orosz-ukrán határ őrizetének megerősítésére, indoklása szerint annak érdekében, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket. Putyin egy nappal azt követően rendelte el az intézkedést, hogy Franciaországban megbeszélést folytatott több befolyásos ország vezetőjével, valamint szót váltott Petro Porosenko megválasztott ukrán elnökkel is.

Ukrajna elutasította az orosz gázárengedményt


Ukrajna a brüsszeli tárgyalások kezdete előtt hivatalosan elutasította a gázszállításokra vonatkozó orosz árengedményt. Az oroszok által kínált ezer köbméterenkénti 100 dolláros árengedmény nem kielégitő - jelentette ki  Arszenij Jacenjuk miniszterelnök Kijevben.

Újabb szerződést kell létrehozni, piaci árakkal - mondta az ukrán kormányfő. Az ORF osztrák tévé emlékeztet arra, Kijev és Moszkva között érvényes szerződés áll fenn, amely 2019-ig tart. Brüsszelben ma újabb tárgyalások kezdődnek Oroszország és Ukrajna között, Günther Oettinger,az Európai Bizottság biztosa közvetítésével. Az oroszok legutóbb ezer köbméterenként 385 dolláros árat kínáltak