Egyenesben a forradalomról

2015. febr. 13.

Tűzszünet - minszki megállapodás

 Blogunk az ukrajnai háborús történések átláthatatlansága miatt egy ideje nem követi az aktuális történéseket. A mostani fejleményről azonban beszámolunk.

Kelet-Ukrajna: tűzszüneti megállapodás



A délkelet-ukrajnai válság rendezésével foglalkozó kontaktcsoport tagjai 2015. február 12-én Minszkben aláírták a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról szóló 13 pontos intézkedéscsomagot: a dokumentum rendelkezik egyebek mellett a tűzszünet betartásáról, a nehézfegyverek visszavonásáról, a foglyok teljes cseréjéről, illetve arról is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakaszon.

A Minszki megállapodások végrehajtását előirányzó intézkedéscsomag nevet viselő dokumentumot a "normandiai négyek" - Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár - dolgozták ki 16 órás tárgyalás során, majd Kijev és a két szakadár "népköztársaság" képviselőiből álló kontaktcsoport tagjai írták alá.

2015. február 15-e 00 órától lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A tárgyaló felek Minszkben a nehézfegyverek kivonásáról és a fogolycseréről is meg tudtak egyezni. 

Putyin is bejelentette

Putyin közölte, hogy a tárgyalási folyamat nehézségei ellenére a "normandiai négyeknek" mégis sikerült megállapodást elérniük az ukrán válság rendezését célzó legfőbb kérdésekben. A politikus közölte a sajtóval, helyi idő szerint vasárnap nulla órától, azaz szombat éjféltől lép életbe a tűzszüneti megállapodás. A négy államfő abban egyezett meg, hogy az ukrán kormányzati erők a jelenlegi frontvonaltól, a délkelet-ukrajnai "felkelők" pedig a tavaly szeptember 19-én Minszkben született megállapodásban rögzített vonaltól vonják vissza a nehézfegyvereket.

A minszki megállapodás nem áttörés, de egy lépés a politikai megoldás felé

Frank-Walter Steinmeier, aki részt vesz a minszki tárgyalásokon, csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy az elért megállapodás "egyesek számára nem lesz elegendő, és mi is többet szerettünk volna". "De ez az, amiben ma éjjel az orosz és ukrán elnök meg tudott állapodni".

Ez nem egy átfogó megállapodás, és végképp nem áttörés, de az erőszak hetei után egy olyan lépés lehet, amely a katonai erőszak spiráljától a politikai megoldás irányában vezethet - mondta.

Steinmeier szerint a megállapodásban a legfontosabb a fegyverszünet. De a tárgyaló felek megegyeztek a tavaly szeptemberi minszki megállapodást szabályozó feltételekben is. "Először vannak egyértelmű időbeli előírások a minszki kötelezettségek megvalósítására - a választásokra, a határőrizetre, a fogolycserére, hogy néhányat említsek" - mondta Steinmeier.

A német külügyminiszter felszólította a szemben álló feleket, hogy a fegyverszünet életbe lépéséig hátra lévő különösen kényes időszakban kerüljenek minden olyan cselekedetet, amely a megállapodást alááshatná.

Hollande és Merkel a megállapodásról

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök.

"Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.

Porosenko: Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határ felett

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

A megállapodások nem biztosítanak autonómiát a szakadároknak

Az ukrajnai válság rendezéséről tartott minszki tárgyalásokon aláírt megállapodások nem biztosítanak autonómiát az oroszbarát szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területeknek - közölte csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök a fehérorosz fővárosban.

A megállapodás teljes fogolycserét ír elő

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik napon be kell fejeződnie.

A felek "mindenkit mindenkire" alapon biztosítják a kelet-ukrajnai konfliktusban túszul ejtett és törvénytelenül fogva tartott foglyaikat - egyebek között ez áll az ukrán válság rendezéséről csütörtökön aláírt minszki megállapodásokban - jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség. A fogolycsere folyamatának legkésőbb a nehézfegyverek visszavonását követő ötödik nap be kell fejeződnie.

Megállapodtak Nagyija Szavcsenko ukrán pilótanő rövid időn belül történő szabadon engedéséről - jelentette be Petro Porosenko. Szavcsenko tavaly nyáron esett az oroszbarát donyec-medencei szakadárok fogságába, akik átadták őt az orosz hatóságoknak. Moszkva orosz újságírók halálában való közreműködéssel vádolta Szavcsenkót.

A megállapodás után Porosenko szavaira reagált Alekszej Puskov, a duma külügyi bizottságának elnöke, aki szerint bíróságnak kell kimondania az ukrán pilótanő ártatlanságát, és nem létezik olyan "automatikus eljárás", amely elengedését eredményezné. Puskov leszögezte: Szavcsenko ellen nagyon súlyos vádakat hoztak fel, és ahhoz, hogy ejtsék a vádakat, vagy a nyomozószerveknek kell levonniuk azt a következtetést, hogy megalapozatlanok, vagy pedig bíróságnak kell kimondania ártatlanságát.

Szakértők mérik fel a tényleges hadi helyzetet

"Megállapodtunk Porosenko elnökkel arról, hogy megbízzuk (...) katonai szakértőinket, állapítsák meg mi is folyik valójában (...), és igyekezzenek kidolgozni valamiféle lépéseket az elfogadott intézkedések betartásának ellenőrzésére" - mondta Putyin a "normandiai négyek" minszki megállapodásáról tartott sajtótájékoztatóján.

Példaként az orosz elnök az úgynevezett "debalcevei katlanban" kialakult helyzet eltérő értékelését hozta fel, miután a Donyeck és Luhanszk között félúton, egy ukrán beszögelésben védett Debalcevénél Kijev szerint valójában nem zárták körbe az ukrán erőket. A minszki megállapodások aláírása előtt nem sokkal a szakadárok egyik követelése az volt, hogy Kijev vonja ki katonáit a hetek óta ostromlott debalcevei katlanból.

Olekszandr Zaharcsenko, a Luhanszki Népköztársaság elnöke reményét fejezte ki, hogy a négy államvezető által biztosított garanciák révén olyan megállapodást született, amely remélhetőnek véget vett a harcoknak, és lehetővé teszi a donyecki és a luhanszki köztársaságoknak a "békés építkezést a nép érdekében".

"Ezzel a lépéssel magának Ukrajnának is segítünk megváltozni" - mondta Zaharcsenko, és leszögezte, hogy a kontaktcsoport által aláírt dokumentum minden egyes pontja további egyeztetéseket kíván, és "megsértése esetén semmilyen új találkozók és memorandumok nem lesznek".

Határellenőrzés

Az ukrajnai válság rendezéséről minszki megállapodások előirányozzák azt is, hogy Ukrajna helyreállítja az ellenőrzést a teljes orosz-ukrán határszakasz felett; ez a folyamat a helyhatósági választások megtartása után veszi kezdetét, és a jövő év végéig tart - idézte az Interfax hírügynökség csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnököt.

40 milliárd dolláros segély

A következő négy évben ennyi pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna - mondta csütörtökön Brüsszelben Christine Lagarde.  A Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója szerint szakértői szinten megállapodás született róla, hogy az IMF 17,5 milliárd dolláros hitelprogramot nyújt Ukrajnának. A program egy gazdasági reformokhoz kötött négy évre szóló közép- és hosszú távú hitelkeret (Extended Fund Facility).

Lagarde szerint más kétoldalú és multilaterális egyezményekkel együtt Ukrajna jön ki  a megközelítőleg 40 milliárd dollár támogatás, de nem árult el további részleteket. Christine Lagarde még februárban az IMF igazgatótanácsa elé fogja terjeszteni jóváhagyásra az Ukrajnával kötendő új hitelprogram tervét.

A vezérigazgató szerint egy "erős és átfogó" programot sikerült kialakítani, de magasak a kockázatai is. Lagarde szerint a program fontos lehetőség, hogy Ukrajna előremozdítsa a gazdaságát az ország történetének egy kritikus szakaszában. Az elvárások szerint Ukrajnának a következő két évben emelnie kell az energiaárakat, hogy azok megközelítsék a piaci szintet, és reformokat kell végrehajtania a gazdaság, az igazságszolgáltatás és a bankszektor területeinél.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök szerint "nagyon nehéz" reformokat kér az IMF, de végre fogják hajtani. A miniszterelnök Kijevben beszélt, hogy 2016-ban már gazdasági növekedés lehet Ukrajnában, ha véget ért az "orosz agresszió" és sikeresek lesznek a belső reformok.

Az ukrán válság rendezésére létrehozott összekötő csoport tagjai - a kijevi kormány, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői - aláírták a szakadárok vezetőivel az ukrán válság rendezéséről született minszki megállapodás végrehajtásáról szóló intézkedéscsomagot - jelentette be az orosz elnök után Petro Porosenko ukrán elnök, illetve Francois Hollande francia államfő és Angela Merkel német kancellár.

"Az összekötő csoport aláírta a dokumentumot, amelyet nagy viták közepette kidolgoztunk" - mondta Petro Porosenko ukrán elnök. "Az összekötő csoport és a szeparatisták által aláírt szöveg minden kérdést kezel" - jelentette ki Francois Hollande Angela Merkellel közösen adott nyilatkozatában. Hollande az újságíróknak "komoly reményekre" okot adó megállapodásról beszélt, még ha - mint mondta - "nem is sikerült még mindent elérni" a tárgyalásokon.

Merkel hangsúlyozta, Porosenko minden tőle telhetőt megtett, hogy véget vessen a vérontásnak. A német kancellár szerint "most van egy halvány reményünk", de még komoly akadályok állnak előttünk". "Nincsenek illúzióink. Még nagyon-nagyon sok munka szükséges. Mindazonáltal reális esély van arra, hogy a dolgok jobbra forduljanak" - mondta Angela Merkel.
Négyoldalú nyilatkozat a minszki megállapodás mellett

A német kormány sajtó- és tájékoztatási hivatala által kiadott sajtóközlemény szerint Angela Merkel, Francois Hollande, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin közös nyilatkozatban erősítették meg, hogy tiszteletben tartják Ukrajna szuverenitását és területi épségét. A négyek ebben hangsúlyozzák: elkötelezettek a minszki megállapodások végrehajtása mellett és felállítanak egy "felügyeleti mechanizmust", amelynek keretében a négy ország képviselői rendszeresen tanácskoznak majd.

A vezetők támogatják továbbá, hogy az EU, Ukrajna és Oroszország háromoldalú tárgyalásokon keressen "gyakorlati megoldásokat" azokra az aggodalmakra, amelyeket Oroszország jelzett az EU és Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodásával kapcsolatban.

2014. dec. 23.

Ukrajna a NATO felé lép

Ukrajna újabb lépést tett a NATO-tagság felé

Az ország "tömbön kívüli" státusának feladásáról és a NATO-csatlakozáshoz vezető út megkezdéséről döntött 2014. december 23-án az ukrán parlament.

Az erről szóló törvényjavaslatot 303 képviselő támogatta a 450 fős kijevi törvényhozásban, és csupán nyolcan szavaztak ellene. A rendelkezés életbe lépéséhez már csak Petro Porosenko államfő aláírása hiányzik, aki maga indítványozta a semlegességről való lemondást.

A törvényt Porosenko arra hivatkozva nyújtotta be a parlamentben, hogy "az Ukrajnával szembeni orosz agresszió" és "a Krím törvénytelen elfoglalása" miatt nem tartható az ország tömbön kívülisége. A jogszabályhoz csatolt magyarázat szerint a semlegesség politikája nem volt hatékony.

A tömbön kívüliséget Ukrajna egy 2010-ben, a februárban a kijevi tüntetések hatására elmenekült, majd a parlament által elmozdított Viktor Janukovics exelnök által kihirdetett törvényben vállalta. Moszkva korábban többször is arra szólította fel Ukrajnát, hogy tartsa fent semlegességét, és maradjon távol a NATO-tól.

Oroszország barátságtalan lépésről beszél

Oroszországnak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált állandó képviselője kedden úgy reagált a kijevi parlament lépésére, hogy az "barátságtalan lépés Oroszországgal szemben, különösen a mostani helyzetben, amelyhez - mint mondta - negatívan fogunk viszonyulni".

Kelin úgy fogalmazott, hogy az ukrán parlament döntése növelni fogja a feszültséget a két ország viszonyában, és "elárulja, hogy a kijevi hatalom milyen irányba akarja terelni" Ukrajnát és az ukrán-orosz kapcsolatot. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy a törvény elfogadása Ukrajna "európai és euroatlanti integrációjához fog vezetni".

A NATO szóvivője Brüsszelben így reagált: a szövetség ajtaja nyitva áll, és Ukrajna a NATO tagjává válhat, ha úgy akarja, valamint teljesíti az ehhez szükséges feltételeket és betartja a szövetség alapelveit. Petro Porosenko hivatala a törvény kapcsán közölte: Ukrajnának azért kell a nyugati tömb részévé válnia, mert hosszú ideig "egy szürke ütközőzóna volt", és az ország függetlenségének és határainak tiszteletben tartását ígérő nemzetközi kötelezettségvállalások nem bizonyultak elégséges biztonsági garanciáknak.

Ez utóbbival Porosenko elsősorban az 1994-es budapesti memorandumra utalt, amelyben az Egyesült Államok, Oroszország és Nagy-Britannia felelősséget vállalt Ukrajna szuverenitásának védelméért, cserébe azért, hogy Kijev feladta a szovjet időkben az ország területén állomásoztatott atomfegyvereket.

2014. dec. 6.

Európában a legkorruptabb ország Ukrajna

Oroszországnál is nagyobb a korrupció Ukrajnában


A Transparency International idén is elkészítette a világ legátfogóbb korrupciós felmérését (A korrupció világtérképe) a Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) alkalmazásával. Ezt az indexációs felmérő módszert 2014. december 3-án mutattak be Budapesten. Az eredmények azt mutatják, hogy Ukrajna a legkorruptabb ország Európában (még Oroszországot is megelőzi néhány indexponttal), de Magyarország  sem képes kitörni a korrupció csapdájából, sőt, EU-s és regionális összehasonlításban lejjebb csúszott.

Az idei felmérésben a vizsgált 175 ország több mint kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el az államok korrupciós helyzetét mérő, 0-tól (nagyon korruptnak érzékelt) 100-ig (nagyon tisztának érzékelt) terjedő skálán. „Ez nagyon rossz eredmény” – mondta José Ugaz, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes mozgalom elnöke, aki szerint „az országok többségében a közhatalom birtokosainak a visszaélései aláássák a korrupció elleni intézkedéseket és visszavetik a gazdaság teljesítményét”. Ugaz hozzátette: „a korrupció mindaddig rombolni fogja a demokrácia és a jogállamiság értékeit, amíg az állami vezetők büntetlenül menekíthetik korruptan szerzett vagyonukat off-shore paradicsomokban vezetett titkos bankszámlákra”.

Az idén huszadik alkalommal elkészített Korrupció Érzékelési Index legnagyobb vesztesei közé sorolható a 2013-as helyezéséhez képest 20 helyet rontó Kína és a tavalyi eredményét 11 hellyel alulmúló Törökország. Kína egyebek mellett azért volt kénytelen a 2013-as, nem túl előkelő 80. helyezését 2014-ben a 100.-ra cserélni, mert nem lépett fel elég hatékonyan a korrupt állami vezetők ellen, akik, amint azt a nyilvánosságra került információk tanúsítják, gond nélkül juttathatták külföldre bűnös úton szerzett vagyonukat. (Emlékeztetőül: Orbán Viktor hajlamos Kínát és Törökországot pozitív példaként emlegetni Magyarország számára.)

A térképen a sötétebb színnel jelzett országok a korruptabban, minél világosabb egy ország, annak jobbak a mutatószámai.

 Ukrajna a lehetséges 100 pontból mindössze 26-ot szerezve a 142 helyre került (175-ből), ezzel Európában a legkorruptabb állam


„A „kirakat cseréje” ellenére Ukrajna tovább is egy helyben toporog. A nemrég elfogadott törvények egyelőre nem hoztak érzékelhető eredményeket a korrupcióellenes küzdelemben. Ukrajna ezért továbbra is azon országok klubjában vendégeskedik, amelyekben nagyon korrupt a hatalom” — idéz a Transparency International rangsorhoz fűzött magyarázatából a hírügynökség. A TI ugyanakkor pozitívnak tartja, hogy az utóbbi évben a bürokrácia nem gyakorol akkora nyomást az üzleti életre, s az export és import műveletek is megszabadultak némileg a kenőpénzekről.

Az idén Dánia áll az élen, 92 ponttal, Új-Zéland pedig a második, 91 ponttal. Az élbolyba tartozik még Finnország (89 pont), Svédország (87 pont), valamint Norvégia és Svájc (86 pont), és Hollandia is ismét befért a tíz legtisztább ország csoportjába. A korrupcióval alig fertőzött élmezőny – idetartozik az összes skandináv ország – azért teljesít jól, mert a közhatalom a közjót szolgálja, az állam pedig átláthatóan és elszámoltathatóan működik.

A lista másik végén Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália található, a két sereghajtó 8-8 ponttal zárja a rangsort. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.

Magyarország egy helyet rontott tavalyhoz képest és továbbra is az EU korrupt harmadához tartozik - a 47. helyet sikerült megszereznie. A régión belül gyengébben teljesít az ország, mint egy éve. Míg az országot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, addig idén már Lettország is lehagyott bennünket. Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesített az ország: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel.

A TI már többször bemutatta, miért súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon. A kormányzati döntések átláthatatlanok: a Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll. Az elmúlt években – ráadásul – a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák. A kormány visszaél a hatalmával: a kiszámíthatatlan és a kormányközeli üzleti csoportoknak, oligarcháknak kedvező jogalkotás tovább növeli a bajt. Az elmúlt időszakban nemegyszer sérült a vállalkozások szabadsága és a tulajdonhoz való jog. Csak két példa: a dohány-kiskereskedelmi ágazatot és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvények súlyosan sértik a jogállami elveket. 

A magyar polgárok emellett több mint egy éve hiába várnak arra, hogy a kormány tisztességes vizsgálattal, megnyugtató módon tisztázza a hazai és a nemzetközi vádak alól a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Horváth András, volt adóhivatali dolgozónak a rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatos, egy évvel ezelőtti állításait egyelőre nem sikerült cáfolnia a közhatalomnak, amely adós azzal is, hogy kivizsgálja az Egyesült Államok részéről megfogalmazott korrupciós vádakat. Önmagában az a tény, hogy az Egyesült Államokból kitiltott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke továbbra is betöltheti a pozícióját, azt jelzi, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható.   

A magyarországi rendszerszintű korrupció sokszor törvényerőre emelkedik. A legalizált korrupció rombolja az egészséges versenyt, visszaveti a gazdasági fejlődést, az állampolgárok esélyeit, és tovább csökkenti a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat.

Keleti nyitás: arccal a korrupció és a leszakadás felé

A kormány a jelek szerint azonban nemcsak a hazai korrupció súlyossága iránt érzéketlen, hanem az ország gazdasági és külkapcsolataiban sem válogatós. Orbán Viktor kormányfő minapi nyilatkozata szerint Magyarország számára Azerbajdzsán mintaállam, egy korábbi beszédében pedig az „illiberális” demokráciákat állította példaként a magyarok elé.  A Transparency International felmérése azt mutatja, hogy ezek az országok rendkívül korruptak, Kína és Törökország teljesítménye ráadásul lényegesen romlott is az elmúlt egy évben. A CPI rangsorában Magyarország új szövetségesei nagyon rossz helyezést mondhatnak magukénak: Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136. (a 175 vizsgált ország közül).

„A kormány ahelyett, hogy komolyan venné a korrupció súlyosságára vonatkozó jelzéseket, korrupt államokat állít példaként a magyarok elé” – mondta a budapesti sajtótájékoztatón Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

A Transparency International és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között. „Elszomorító, hogy Magyarország – számos más régiós országgal együtt, de néhány esetben azokhoz képest is – nagyon rossz teljesítmény mutat az intézményrendszer átláthatósága terén. Magyarország versenyképessége az elmúlt bő egy évtizedben zuhanórepülést mutatott, ennek egyik fő oka az átláthatóság hiánya” – erre Martin József Péter, a korrupció ellen küzdő civil szervezet vezetője mutatott rá. „A közpénzek illetéktelen felhasználása, a gazdaságra nehezedő szabályozási teher, és a kormányzati döntéshozatal kiszámíthatatlansága terén Magyarország a keleti autokráciákra jellemző, gyenge teljesítményt nyújtja” – emelte ki Martin József Péter.

A Korrupciós Érzékelési Indexről

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perception Index – CPI) 13 felmérés és értékelés felhasználásával készíti el a Transparency International (TI) berlini titkársága. Szakértők és üzletemberek megkérdezése alapján mérik az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. Ahhoz, hogy egy ország szerepelhessen a Korrupció Érzékelési Indexben, legalább három háttérfelmérés adatainak kell rendelkezésre állnia. 2014-ben 175 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 9 különböző alindex alapján vizsgálták. A háttérindexek pontszámait 0-100-as skálára vetíti a TI, ahol 0 a korrupcióval leginkább, 100 a legkevésbé fertőzött országokat jelzi. A TI berlini titkársága a pontszámok átlagából súlyozott átlagolással számítja ki az indexet.

2014. okt. 31.

Az ukrajnai választások végeredménye 2014

Ujrajnában 2014 október 26-án tartottak előrehozott egyfordulós parlamenti választást.

A 450 fős törvényhozás helyeinek fele pártlistákon dőlt el, míg a maradék a 225 egyéni körzetben. Az országban bejegyzett 203 politikai párt közül 29 állított országos listát. Mivel az ország keleti részében még mindig dúl a háború, ezért ott 14 kerületben nem tudták megtartani a voksolást, míg a Krímen máskor 15 körzetben szavaztak, most egyben sem.

Részvételi arány: 52,42 %

Az eredmények 98,70%-os feldolgozottsága szerint a pártlistákra leadott voksok alapján:
  1.  az Arszenyij Jacenyuk vezette Népi Front (Narodnij Front)  - 22,2 %
  2.  a Petro Porosenko Blokk (BPP) - 21,8 %
  3.  az Andrij Szadovij lembergi polgármester vezette Önsegítés (Szamopomics) - 11,0 %
  4.  a Jurij Bojko vezette egykori Régiók Pártjából szerveződött Ellenzéki Blokk (Opozicij­nij Blokk) - 9,4 %
  5. az Oleh Ljasko fémjelezte Radikális Párt - 7,4 %
  6. Julia Timosenko Haza (Batykivscsina) Pártja - 5,6%
Kilencen más párt színeiben jutottak képviselői helyhez, 99-en pedig független jelöltként győztek.

Az egyéni bejutott jelöltekkel együtt a számítások szerint az egyes pártok által elnyert mandátumok száma:
  1. 1. Petro Porosenko Blog: 127 = 63 pártlistás + 64 egyén
  2.  Népi Front: 85 = 65  + 20
  3.  Önsegítés (Számopomics): 33 =32 + 1
  4.  Ellenzéki Blokk (Opozicijnij Blokk): 29 = 27 + 2

 Nagy valószínűség szerint az első három helyezett párt léphet koalícióra.

2014. okt. 17.

Putyin nem akar Dnyeszter-mentét

Október 16-án  Petro Porosenko ukrán államfő aláírta a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról szóló törvényt.

A kelet-ukrajnai konfliktus békés feloldását célzó törvényt szeptember 16-án fogadta el a kijevi parlament, a 450 képviselőből 277-en támogatták. A törvény lényegében föderalizálja az oroszpárti szakadárok által megszállt területeket. Ennek jegyében:

  • Az érintett területek különleges önkormányzati jogokat kapnak.
  • A különleges jogállás megteremtése érdekében december 7-re rendkívüli helyhatósági választásokat fognak tartani.
  • Szavatolják "az orosz és minden más nyelv" szabad használatát a magán és a hivatalos életben, és ezek oktatását és fejlődését is támogatásáról biztosítja.
  •   Teljes körű amnesztiát hirdet az ukrajnai harcok résztvevőinek.
A papíron jól hangzó elképzeléseket valószínűleg nem lesz egyszerű életbe léptetni, különös tekintettel arra, hogy a térségben az oroszok által támogatott szakadárok még az előző napon is komoly támadásokat intéztek a luganszki ukrán állások ellen.

Putyin Ukrajna szerves részének tekinti a Donyeck-medencét

- legalábbis ezt mondta az október 17-én véget ért milánói Ázsia-Európa találkozón.
A rendezvényt, melyen Orbán Viktor is részt vett, sajtótájékoztatóval zárták. Itt Herman Van Rompuy, az Európai Tanács hamarosan távozó elnöke elmondta, hogy az ukrajnai konfliktusra továbbra sem sikerült politikai megoldást találni. Idézte viszont Vlagyimir Putyin szavait – az orosz államfő a találkozón azt mondta, hogy a Donyeck-medencét Ukrajna szerves részének tekinti és nem akarja, hogy újabb „Dnyeszter-mente” jöjjön létre. Az ukrán államfő, Petro Porosenko és Putyin találkozóján uniós vezetők is részt vettek. A megbeszélésen mindenki egyetértett abban, hogy végre kell hajtani a minszki megállapodást a tűzszünetről és a határok ellenőrzéséről.

Rompuy arra is kitért, hogy az Európai Unió kiáll a szabadkereskedelem eszméje mellett, az ennek útjában álló akadályok lebontásáért száll síkra. Szót ejtett arról is, hogy az ázsiai és európai országok egyaránt kénytelenek szembenézni a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség fenyegetésével.


Nincs előrelépés Ukrajna ügyében


Nem volt tapasztalható semmiféle előrelépés az ukrajnai konfliktus kapcsán az Európa-Ázsia Csúcstalálkozón, Milánóban, Vlagyimir Putyin és Angela Merkel között. Az orosz elnök nem csekély késéssel érkezett az észak-olaszországi városba Belgrádból. Először Silvio Berlusconi fogadta, majd késő este a német kancellárral folytatott megbeszéléseket. Hajnali fél 2-ig tárgyaltak, két és fél órán keresztül, de nem közeledtek az álláspontok.
hirdetés

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt közölte, továbbra is jelentősek a különbségek az ukrajnai válság megítélését illetően, s abban is, miért alakult ki a jelenlegi helyzet. Merkel a megbeszélésen felszólította Putyint, ültesse át a gyakorlatba a szeptemberi, Minszkben elfogadott béketerv pontjait. A találkozó előtt Putyin a gázszállítások mérséklésével fenyegette meg az Európai Uniót. Barack Obamát pedig azzal vádolta, hogy az amerikai elnök ellenséges hazájával szemben.

Pénteken reggel munkareggeli kezdődött, amelyen Putyin mellett jelen van Petro Porosenko ukrán elnök is, továbbá egy sor uniós vezető, köztük Merkel, José Manuel Barroso bizottsági elnök, Francois Hollande francia államfő és David Cameron brit miniszterelnök.

2014. okt. 16.

Kijev: Tüntetők és rendőrök csaptak össze a parlament előtt

Tüntetők és rendőrök a kijevi parlament épülete előtt
Miközben Dél-kelet Ukrajnában sincs fegyvernyugvás, forrong újra a főváros is: tüntetők és rendőrök csaptak össze október 14-én Kijevben a parlament épülete előtt. Helyszíni jelentésekre támaszkodó sajtóhírek szerint "ismeretlenek egy csoportja" megpróbált behatolni a törvényhozás épületébe.
A rendőrök gumibotokkal szálltak szembe a rudakkal, Molotov-koktélokkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel támadókra, közben füstbombák robbantak, és állítólag lövések is eldördültek.

2014. október 14-én délelőtt Kijev központi terén gyűlt össze a nacionalista Szabadság párt mintegy háromezer híve, a tömeg onnan a parlament elé vonult, hogy követelje az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) elismerését a második világháború olyan résztvevőjeként, amely Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért harcolt.

Az erről szóló törvényjavaslatot azonban kedden délig – a szükséges mennyiségű támogatószavazat hiányában – hetedszeri nekifutásra sem sikerült a parlamentnek a plenáris ülés napirendjére tűznie.

Később feltűnt a parlament előtt a radikális Jobb Szektor zászlói alatt egy körülbelül kétszáz fős, maszkot viselő csoport, a tömegből valaki Molotov-koktélt dobott az épületre. Ezután szabadultak el az indulatok. A csoport tagjai tovább dobálták petárdákkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel az épület főbejáratát, illetve egyesek kövekkel a parlament ablakait.

Közben a tüntetők azt kiabálták, hogy „forradalom” és „szavazz!” – ez utóbbi esetében az UPA elismerésére vonatkozó törvényjavaslatra utalva. A rendőrökhöz mintegy százfős erősítés érkezett teljes rohamrendőri felszerelésben.

Az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál szerint az összecsapásban feltűntek Dmitro Korcsinszkij Testvériség nevű neonáci szervezetének tagjai is, saját zászlajuk alatt.

Provokáció vagy szélsőjobbos terrorcselekmény?


Közben a Szabadság párt és a Jobb Szektor is cáfolta, hogy közük lenne a parlament előtti rendbontáshoz. Oleh Tyahnibok, a Szabadság párt elnöke a parlamentben újságíróknak nyilatkozva provokációnak nevezte az incidenst, kijelentette, hogy a rendbontás a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasaként ismert oroszbarát ukrán politikus, Viktor Medvigycsuk „embereinek műve”.

Október 14-e a Szűz Mária oltalmának napja, ezt tekintik az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) megalakulása napjának. Az UPA történelmi megítélése máig vitatott. A partizánsereg egy ideig együttműködött a náci németekkel, majd szembefordulva velük egyszerre harcolt ellenük és az előrenyomuló szovjet hadsereg ellen is.

2014. szept. 18.

Az EU határozatilag támogatja Ukrajnát

Az Európai Parlament (EP) 2014. szeptember 18-án Strasbourgban állásfoglalásban erősítette meg szolidaritását az ukrán néppel és támogatásáról biztosította a kelet-ukrajnai válság olyan politikai rendezését, amely tiszteletben tartja az ország szuverenitását, területi integritását és függetlenségét.
Az EP - olvasható az elfogadott dokumentumban - támogatja Ukrajnát abban, hogy szabadon eldönthesse, milyen politikai és kereskedelmi szövetségeseket válasszon. Egyúttal kiáll amellett, hogy az ország valamennyi régiójában biztosítsák a kisebbségi jogok szigorú védelmét.

Az EP-határozat felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja vissza az összes katonai erőt és eszközt Ukrajnából, tiltsa meg a harcosok és fegyverek Kelet-Ukrajnába való áramlását, és szüntesse be az Ukrajna területén tevékenykedő szeparatista erők mindennemű támogatását.

Az Európai Parlament üdvözölte az unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás létrejöttét, és felszólította a tagországokat, hogy gyors ütemben ratifikálják azt.

Az ukrán területen zajló, hadüzenet nélküli háború kapcsán a képviselők aggodalmukat fejezték ki a valós orosz szándékot illetően, és felszólították a tagállamokat, hogy mondják fel az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaikat, beleértve a Déli Áramlat vezeték megépítéséről szólót.

Az EP csütörtökön elfogadott határozata támogatásáról biztosította a donyecki és luhanszki körzet vitatott területeinek különleges jogállására vonatkozó, újonnan elfogadott ukrán törvényt és az ukrán parlamentben szeptember 16-án megszavazott amnesztiát.

A dokumentum támogatóan szólt az Oroszországra kirótt legújabb uniós szankciókról, indokolatlannak nevezve az orosz ellenlépéseket. Felszólította egyben az Európai Uniót, hogy fontolja meg Oroszország kizárását a nukleáris együttműködésből és a bankok közötti nemzetközi átutalásokat intéző SWIFT rendszerből.

A képviselők üdvözölték a Mistral helikopter-hordozók oroszországi exportjának leállítására vonatkozó francia kormánydöntést, és felszólították a többi tagállamot, hogy járjanak el hasonlóan más, az uniós szankciók által nem érintett áruk, például fegyverek, valamint polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható termékek esetében.

A határozatban a képviselők annak a véleményüknek adtak hangot, hogy növelni kellene az orosz embargó által érintett uniós gazdálkodók megsegítésére rendelkezésre álló 125 millió eurós forrást, és a támogatást több termékre ki kellene terjeszteni. A parlament emellett kérte az uniótól, hogy a túlkínálat kialakulásának elkerülése érdekében a gazdálkodókat a harmadik országbeli piacokon promócióval is segítse. Az ehhez szükséges pénzt a mezőgazdasági költségvetésen kívül kell előteremteni, hiszen a válság elsősorban és leginkább politikai természetű - utalt rá az EP állásfoglalása.

Orosz csapatok Ukrajnában

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága hivatalosan elismerte, hogy vannak orosz csapatok Ukrajna területén – közölte csütörtökön az ukrán külügyminisztérium.

Az ET döntéshozó testületének tegnapi határozatában „határozottan felszólította Oroszországot, hogy vonja ki minden katonai egységét Ukrajna területéről, beleértve a törvényellenesen megszállt Krím félszigetet is, és tartózkodjon a jövőben mindenféle beavatkozástól Ukrajnában”.

Ez az első eset, hogy egy nemzetközi szervezet hivatalos határozatban elismeri az orosz katonai jelenlétet Ukrajna területén – közölte Kijev, ami szerint:

    „Precedens nélküli, hogy hivatalos döntésben elismerik az orosz fegyveres erők jelenlétét Ukrajna területén, amit Oroszország továbbra is tagad.”

Közben Petro Porosenko ukrán elnök egyik tanácsadója, Mikola Tomenko, a Haza párt parlamenti frakciójának tagja azt mondta: a Donyec-medence egyes területeinek nyújtandó különleges státusról és az amnesztiáról szóló törvények addig nem lépnek életbe, amíg az „utolsó orosz katona” el nem hagyja a térséget, és a „terroristák” (Kijevben így nevezik a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat) le nem teszik a fegyvert.

A törvény szövege értelmében nem kapnak közkegyelmet azok, akik „gyilkoltak, erőszakos cselekményeket hajtottak végre, fosztogattak vagy az ukrán nemzeti jelképeket gyaláztak meg”. A javaslatok parlament általi elfogadása szerinte politikai kinyilatkoztatása annak, hogy Ukrajna kész további lépéseket tenni a megbékélés felé. „Megmutattuk, hogy készek vagyunk bizonyos kompromisszumokra, de csakis a törvények által megszabott keretek között.”

Tomenko tisztelettel viseltetik azok iránt, akik az elnöki hivatal elé vonultak az említett törvények ellen tiltakozni. „Vannak azonban az országban olyanok, akik fegyvernyugvást, békét követelnek, és nem akarják, hogy gyermekeik a harcmezőkön halljanak meg” – mondta.

Az ukrán parlament kedden fogadta el azt a két, Porosenko elnök által beterjesztett törvényjavaslatot, amik közül az egyik a Donyec-medence egyes területeinek nyújt úgynevezett különleges státust, azaz a központi vezetéstől független önigazgatást és ehhez kapcsolódó különleges jogokat. A törvény Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeire vonatkozik, amikre kiterjed a Kijev által az oroszbarát szakadárok ellen indított „terrorellenes hadművelet”. A másik jóváhagyott indítvány az oroszbarát szeparatistákat részesíti amnesztiában.

Az előző nap 300-an vonultak az elnöki hivatal elé (többnyire a radikális Jobboldali Szektor és az Avtomajdan nevű civil szervezet aktivistái), hogy tiltakozzanak a törvények elfogadása ellen, és azok megvétózását követeljék az államfőtől. (MTI)

Az Európa Tanács egy regionális nemzetközi szervezet, strasbourgi székhellyel. Most 47 tagja van, de nyitott bármelyik európai állam előtt, ami elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja az állampolgárainak az alapvető szabadság és emberi jogokat. Nem összetévesztendő az Európai Tanáccsal.

Ukrajna magyar gázt vesz

 Az ukrán energiaügyi minisztérium a jegybanktól vásárol devizát, ebből fogják kifizetni a Magyarországról, Szlovákiából és Lengyelországból érkező gázt. 1,7 milliárd dollárt vesznek hrivnyáért, mondta Jurij Prodan energiaügyi miniszter.
hirdetés

Az ukrán devizatartalék 15,83 milliárd dollár volt augusztus végén. Ez azóta csaknem 1,4 milliárd dollárral gyarapodott, miután a Nemzetközi Valutaalap (IMF) átutalta a tavasszal megajánlott 17 milliárd dolláros segélycsomag második részletét.
Az oroszoknak tartoznak

Ukrajnának 5,3 milliárd dollár rendezetlen orosz gáztartozása van, ezért tőlük nem kapnak gázt. Magyarország felől 128 millió köbméter, Lengyelország felől 122 millió köbméter földgázt importált augusztusban, és nemrég megkezdte a fölgáz behozatalát Szlovákia felől is, ahonnan eddig 280 millió köbmétert vettek.


2014. szept. 17.

EU-társulás - ratifikálták!

Történelmi pillanat – társult az EU-val Ukrajna

Egy időben ratifikálta 2014. szeptember 16-án az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást az ukrán parlament Kijevben és az Európai Parlament (EP) Strasbourgban.

A ratifikációról szóló törvényjavaslatot 355 képviselő támogatta a 450 fős ukrán törvényhozásban, míg az EP képviselői közül 535 szavazott a megállapodás mellett, 127 ellene, 35 pedig tartózkodott. A voksolás idejére videókapcsolatot teremtettek az EP és az ukrán parlament között.
Első lépés az EU-tagság felé vezető úton

Kijevben rögtön a szavazás után az ülésteremben aláírta a ratifikációról szóló törvényt Olekszandr Turcsinov házelnök és Petro Porosenko államfő, így a jogszabály másnap, a két hivatalos közlönyben való közzétételkor már életbe is lép. Porosenko a szavazás előtti beszédében a társulási megállapodás ratifikációját a teljes jogú EU-tagság felé vezető úton megtett első és határozott lépésnek nevezte. Rámutatott arra, hogy a dokumentum 2007 óta készült, és az ukrán lakosság határozottan kiállt az ország európai integrációja mellett.    

Bejelentette, hogy hamarosan elkészül egy nemzeti reformterv, amely a 2020-ig megvalósítandó feladatokat tartalmazza majd. "Sem a háború, sem a politikai helyzet nem lehet ürügy a reformok halogatására" - hangsúlyozta az elnök. Porosenko utasította az ukrán kormányt, hogy már szerdán fogadja el az uniós társulási megállapodás végrehajtási tervét.
Kötelezettségekkel jár

Az elfogadott dokumentumban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre. Politikai társulást és gazdasági integrációt hoz létre az Európai Unió és Ukrajna között, és biztosítja a piacokhoz való kölcsönös hozzáférést. Mély és átfogó szabadkereskedelmi övezetről szóló egyezményt is magában foglal, amelynek az életbe léptetését azonban - az EU, Oroszország és Ukrajna között a múlt pénteken lefolytatott tárgyalások eredményeként - 2015 végéig elhalasztják.

"Történelmi pillanatot élünk" - mondta Martin Schulz, az EP elnöke az élő videókapcsolaton keresztül a strasbourgi és a kijevi képviselőknek. Schulz szerint a valódi demokrácia és az önrendelkezés ékes bizonyítéka az, amikor két parlament szabadon, egy időben dönt ugyanarról a kérdésről. "A ma ratifikált megállapodás az Ukrajnában a szabadságért küzdő emberek álmainak megvalósulása. Az Európai Parlament mindig is kiállt, és ezen túl is kiáll Ukrajna területi egysége és függetlensége mellett "- tette hozzá az EP-elnök.
Különleges jogállás és amnesztia

A ratifikálás előtt zárt ülést tartott az ukrán parlament, amelyen elfogadta a Donyeck és Luhanszk megye egyes területeinek különleges jogállásáról, valamint a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtandó amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, amelyeket Petro Porosenko államfő által nyújtott be.

A csaknem fél éve folyó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus rendezését célzó, a régió önrendelkezési jogát újraszabályozó elnöki javaslat három évre biztosít különleges státust, vagyis a központi vezetéstől független önkormányzást és ehhez kapcsolódóan különleges jogokat Donyeck és Luhanszk megye azon közigazgatási egységeinek, amelyekre jelenleg kiterjed az oroszbarát szakadárok ellen a kormányerők által indított "terrorellenes hadművelet".

A donyecki szakadárok egyik vezetője, Andrij Purgin "miniszterelnök-helyettes" kedden viszont elutasította az ukrán államfő javaslatát a Donyec-medence jövőbeni ideiglenes jogállásáról. A Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, hogy a javaslat Ukrajnára vonatkozik, a "Donyecki Népköztársaság" törvényeit pedig saját parlamentje alkotja. Kijev szerint a tűzszünet ellenére a Moszkva-barát szakadárok kedden folytatták a donyecki repülőteret ellenőrzésük alatt tartó ukrán katonák elleni támadásaikat. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pedig bejelentette, hogy Moszkva megerősíti az orosz katonai jelenlétet az Ukrajnától elcsatolt Krímben.

Euforikus hangulatban ünnepelték

 az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződésének ratifikálását a kijevi parlamentben.

Az örömbe szkepticizmus vegyül, hiszen orosz gazdasági nyomásra a megállapodás csak 2016-tól lép életbe.

Julia Timosenko pártja, a Haza képviselője úgy véli: sajnos nem voltak képesek precedenst teremteni, mivel Oroszország – külső erőként – meg tudta vétózni a társulási szerződést azzal, hogy elodázta annak dátumát. Így késlelteti a szükséges és megkerülhetetlen gazdasági reformokat – mondta Hrihoríj Nemirja.

Moszkva kijátszva ütőkártyáját, miszerint adóval terheli az ukrán importot, meghátrálásra késztette keleti szomszédját.
Az orosz piacon jelenlévő ukrán cégeknek ez jó, a nyugatra igyekvőknek nem. Aztán 2016-tól fordul majd a kocka.

- A késedelem oka, a vám – mondja ki Peter Dobrinszki a legnagyobb ukrán kereskedelmi bank, a Dragon Capital ügyvezető igazgatója. De ez csak az egyik dolog. Úgy beszélünk az uniós piaci normákról, mintha annak az ukrán gazdaság egyik pillanatról a másikra képes lenne megfelelni. Amennyiben ez mégis egy hosszabb folyamat, úgy kifejezetten káros a túlzott sietség. Szóval ez a szerkezeti átalakulás még számtalan fájdalmas kérdést vet majd fel a gyakorlatban.

Az Euronews helyszíni tudósítója szerint a kijeviek úgy gondolják, az ukrán cégek az átmeneti időszakban is különleges lehetőségekhez jutnak a nyugat-európai piacon.

- Ez a késedelem most az ukrán gazdasági szféra azon részének kedvez, mely ellenzi a társulást, és inkább az Oroszország által felügyelt eurázsiai gazdasági blokk felé igyekszik.

Kárpátaljának nincs oka ünnepelni, mert


még ezt megelőzőleg leváltották posztjáról a magyar gyökerekkel rendelkező és legutóbb a magyar többségű választókörzet létrehozásáért kiálló Valerij Luncsenkót, a Kárpátalja megyei közigazgatási hivatal elnökét. A részben magyar származású politikust azért kritizálták, mert nem mondott le a poszttal összeférhetetlen képviselőségéről.

Petro Porosenko ukrán elnök 2014. szeptember 15-én leváltotta Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal elnöki tisztségéből Valerij Luncsenkót. Ideiglenesen Vaszil Hubalt nevezte ki a Magyarországgal szomszédos megye megbízott vezetőjévé.
hirdetés

A magyar gyökerekkel is rendelkező, huszti illetőségű Luncsenko 2014 márciusától töltötte be a kormányzói tisztséget. A 32 éves politikust ellenfelei sokat bírálták amiatt, hogy nem mondott le törvényhozási mandátumáról, jóllehet Ukrajnában parlamenti képviselő nem tölthet be állami tisztséget. Kormányzói működésének fél éve alatt intenzív kapcsolatokat ápolt a magyar kormánnyal és a Kárpátaljával szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetésével. Az elmúlt hetekben kiállt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mellett a magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozása ügyében, a kérdést illetően levélben fordult az ukrán államfőhöz.

Vaszil Hubal, a megyei állami közigazgatási hivatal ideiglenes elnöke ugyancsak Huszt környékéről származik. A 47 éves politikus 2010 óta a huszti járási tanács (közgyűlés) elnöki tisztségét töltötte be, előtte üzletemberként tevékenykedett.

2014. szept. 5.

Aláírták! - Tűzszünet Ukrajnában

Több, egymástól független hírforrás is megerősítette: Minszkben ma, 2014. szeptember 5-én aláírták a tűzszünetről szóló megállapodást Kijev és a Kelet-Ukrajnában harcoló szakadárok képviselői. A fegyvernyugvás közép-európai idő szerint 16 órakor lép életbe. -  A 14 pontból álló jegyzőkönyv fogolycseréről is rendelkezik.


„Az emberi élet a legnagyobb érték, ezért meg kell tennünk mindent, hogy megállítsuk a vérontást és véget vessünk a szenvedésnek" – mondta Petro Porosenko ukrán elnök az aláírás után. Porosenko a tűzszünet bejelentését követő első nyilatkozatában azt mondta, a fegyvernyugvást hatékony nemzetközi felügyeletnek kell biztosítania.

A NATO-országok a walesi csúcs első napján találkoztak Porosenkóval, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Porosenko a pénteken életbe lépő tűzszünetről azt mondta, az az első lépés lehet a béke felé, majd egy „fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.

A szakadárok egyik vezetője viszont arról beszélt az AP szerint, hogy a tűzszüneti jegyzőkönyv aláírása nem jelenti azt, hogy az elszakadásért folyó harcuk véget ért volna.


Ugyanakkor még nem tudni, hogyan sikerül megvalósítani a megállapodást. Philip Hammond brit külügyminiszter például – még a megegyezés előtt – azt mondta, hogy az Európai Uniónak mindentől függetlenül dolgoznia kell a közvetlen kelet-ukrajnai katonai beavatkozással vádolt Moszkva elleni újabb szankciókon, de hozzátette: a büntetőintézkedéseket enyhíthetik, ha a tűzszünet tartósnak bizonyul. Diplomáciai forrásokra hivatkozva a Reuters arról számolt be, hogy az EU – miként azt tervezi – dönthet ugyan a gazdasági korlátozások szigorításáról, de annak életbe léptetésével valószínűleg kivár. Egyes hírek szerint három napot, mások szerint egy hetet adhat Oroszországnak, hogy bebizonyítsa, valóban a konfliktus megoldásán dolgozik.

A kelet-ukrajnai lázadók korábban jelezték, hogy garanciákat követelnek a fegyvernyugvás megvalósulására. Egyebek között attól tartanak, hogy az ukrán oligarchák által pénzelt önkéntes alakulatok folytatják a hadműveleteket. Szerintük a korábbi, júniusban meghirdetett tűzszünetet is a kormányerők sértették meg. Kijevben viszont éppen a lázadókat vádolják ugyanezzel, és kételkednek abban, hogy a szakadárok tekintettel lesznek a megállapodásra. Julija Timosenko volt kormányfő, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője már ki is jelentette: „nem szabad bízni egy agresszorral kötött megállapodásban", ilyen egyezségre nem lehet stratégiai békét alapozni.

Pénteken napközben még folytatódtak a harcok a szakadár régióban, mintha az egymással szembenálló erők a lehető legjobb pozíciókat akarták volna kiharcolni maguknak a tűzszünet életbe lépése előtt. A Reuters jelenése szerint összecsapások voltak az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárosnál, Mariupolnál, és a lázadók ellenőrzése alatt álló Donyeck repülőtere környékén is.

Frissítés kora este:

A Kreml üdvözölte az ukrán válság rendezését célzó nemzetközi összekötő csoport minszki ülésén létrejött tűzszüneti megállapodást.
hirdetés

Az orosz államfő szóvivője, Dmitrij Peszkov elmondta: Moszkva reméli, hogy a felek pontosan végrehajtják a dokumentumban foglaltakat és abban is bízik, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat az ukrán válság teljes rendezéséig.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) hivatalosan is megerősítette az ukrajnai fegyvernyugvási jegyzőkönyv aláírását, Petro Porosenko ukrán elnök pedig arra utasította a hadsereg parancsnokait, hogy helyi idő szerint 18 órától szüntessék be a tüzet.

2014. szept. 4.

Tűzszüneti megállapodás, amerikai hadgyakorlat Ukrajnában

Amerikai irányítással nemzetközi hadgyakorlatot tartanak Nyugat-Ukrajnában szeptember második felében. A régóta tervezett közös hadgyakorlat - amelyet eredetileg júliusban tartottak volna meg - szeptember 16. és 26. között lesz, az ukrán hadsereg egységei mellett amerikai katonák és egyes európai országok erői vesznek részt rajta.

A "Rapid Trident 14" (Gyors szigony) nevű manővert a nyugat-ukrajnai Lemberg (Lviv) városának környékén hajtják végre ukrán, amerikai, lengyel, román, moldovai, bolgár, spanyol, észt, brit, litván, norvég és német katonák közreműködésével. A gyakorlaton 200 amerikai katona lesz jelen, és további ezer a többi országból.

"A közös műveletekben olyan feladatokat gyakorolnak, mint a járőrözés, felderítés, a házi készítésű pokolgépek elleni küzdelem vagy az egészségügyi evakuálás" - közölte a lengyel védelmi tárca.

Ukrajna keleti részén eközben tovább folytatódnak a harcok az oroszbarát szeparatisták és az ukrán kormányerők között. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus öt hónappal ezelőtti kirobbanása óta mintegy 2600-an vesztették életüket, és több mint félmillió ember kényszerült arra, hogy elmeneküljön otthonából.

Tűzszüneti megállapodás a két elnök között

Telefonon állapodott meg a tartós tűzszünetről Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin orosz elnök
 Kijev szerint a tűzszüneten kívül a két elnök a békéhez vezető lépésekben is megegyezett. Az ukrán fél egyértelműen tűzszünetről beszélt, Moszkva azonban homályosabban fogalmazott. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője korábban annyit mondott, a két elnök nagyrészt egyetértett abban, hogy milyen intézkedések szükségesek a kelet-ukrajnai válság megoldásához. Részleteket azonban nem mondott, a tűzszünetre pedig egyáltalán nem utalt.

A tájékoztatás eltérő hangsúlyait az a moszkvai álláspont magyarázza, amely szerint Ukrajna belügye a fél éve tartó válság, Oroszország nem játszik szerepet benne. Ezt hangoztatta Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov is, amikor bejelentette: Oroszország „fizikailag" nem köthetett egyezséget a harcok leállításáról, mert nem részese a konfliktusnak.

Nem sokkal később az eredeti bejelentés után Porosenko sajtóirodája finomította közleményét, amelyben már csak az állt: a két elnök telefonbeszélgetése során "megegyezés született arról a folyamatról, amely a harcok befejezéséhez vezet majd Donbasz régióban."

A nap folyamán Putyin közölte, reméli, hogy Ukrajna és a lázadók pénteki minszki találkozójukon békét kötnek majd, és arra sürgette a feleket, hogy hagyjanak fel a harcokkal Kelet-Ukrajnában.

Az ukrán elnök sajtóirodájának közleménye ugyan zavarodottságot okozott, azonban a két elnök közötti telefonbeszélgetés és a közeledő álláspontok bizakodásra adhatnak okot. Az is elképzelhető, hogy az orosz és az ukrán fél kijelentései befolyásolják  majd az EU döntéshozóit, akik újabb szankciókat fontolgatnak Moszkva ellen.

Eközben Kelet-Ukrajnában a harcok nem csitultak. A newsru.com orosz internetes hírportál szerint mindkét szembenálló féltől olyan értesülések érkeznek, amelyek szerint az ukrán hadsereg és a nemzeti gárda jelentős erőit vonták ki a két önkényesen kikiáltott népköztársaság, a donyecki és luhanszki területéről. A lázadók hírügynöksége, a Novorosszija ugyanakkor arról ír, hogy nem egyértelmű, mi áll e manőverek hátterében. Lehet, hogy más területek, Dnyipropetrovszk és a Zaporizzsja megye védelmére, de lehet, hogy erőátcsoportosításra készülnek a kormánycsapatok.

Több mint 2600 ember halt meg és egymillión menekültek el április óta Kelet-Ukrajnából, miután az oroszbarát szeparatisták irányításuk alá vonták a területet. Az ukrán erők azóta harcban állnak a lázadókkal, akiket Kijev és a Nyugat szerint Moszkva fegyverekkel és katonákkal támogat.