Villámháború Krím visszafglalására?

Az ukrán hadsereg nehézfegyverzetet von össze Krím határán

Porosenko villámháborút indít a Krím visszaszerzése érdekében?

A haditechnika mozgását Sztrelkovoje faluban észlelték, ahova az ukrán katonaság páncélosokat, Grad reaktív sorozatlövő-rendszereket és Osza légvédelmi rakétarendszert irányít. A technika a hadsereg őrhelyeinél koncentrálódik.

Az Osza a légtér ellenőrzését szolgálja. A rendszer az ellenfél légierőt képes észlelni és négy irányított rakéta révén megsemmisíteni az ellenséges gépeket. A Grad pedig szárazföldi célpontokat semmisít meg – élőerőt és nem páncélozott technikát.

Ukrajna villámháborúra készül a Krím félszigeten

Orosz szakértők szerint Ukrajna arra készül, hogy villámcsapást már a Krímen állomásozó orosz és/vagy oroszbarát csapatokra és visszafoglalja a félszigetet. Erről részben kiszivárgott hírek, részben egyes ukrán vezetők kijelentései, de leginkább az észlelt csapatösszevonások engednek következtetni.

Miközben a délkelet-ukrajnai megyékben folytatódnak a számos emberáldozatot követelő katonai műveletek, Kijev titokban villámháborúra készül a Krím félszigeten - írta pénteki számában a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap katonai szakértőkre hivatkozva - közli az MTI.

Az újság közlése szerint a Krímmel határos Herszon megyében, amelyet a támadás "hídfőállásának" tekintenek, teljes katonai mozgósítást rendeltek el. 35 éves korig minden férfit behívtak. Ezzel egyidejűleg a Krím félszigettel a szárazföldet összekötő földszorosnál csapatösszevonások zajlanak - tudatta a lappal az orosz védelmi miniszter név nélkül nyilatkozó illetékese. Szerinte "Kijev feladata az, hogy nem megvárva a csapatok délkelet-ukrajnai műveleteinek eredményét katonai konfliktust robbantson ki a félszigeten, amelybe helyi lakosokat és krími tatárokat is bevonnak".

Az ukrán sajtó eközben az ideiglenes krími határ védelmének megerősítéséről ír - tette hozzá a Nyezaviszimaja Gazeta. A független orosz lap emlékeztet Valerij Heletejnek, az egy hete kinevezett új ukrán védelmi miniszternek a kijelentésére, miszerint hamarosan Szevasztopolban tartják a győzelmi parádét.

"Meggyőződésen, hogy Ukrajna győzni fog. Higgyék el, a győzelmi felvonulás minden kétséget kizárólag az ukrajnai Szevasztopolban lesz" – mondta Valerij Heletej a múlt csütörtökön az ukrán parlamentben. A Nyezaviszimaja Gazeta utalt rá, hogy egyes szakértők hősködésnek tartották Heletej szavait, amelyeknek semmi köze a valósághoz. A lap ugyanakkor azt írta: "mint kiderült, Petro Porosenko ukrán államfőnek mégis szándékában áll, hogy krími villámháborút indítson a közeljövőben".

Jurij Nyetkacsev altábornagy, katonai szakértő az orosz újságnak  azt mondta, hogy az ukrajnai Herszon megyében 45 napra behívott tartalékosokkal közölték, hogy a katonai felkészítés után a Krímbe küldik őket. A szakértő szerint nem véletlen, hogy a Krím félsziget keleti oldalához közel húzódó Arabatszkaja Sztrelka nevű (112 kilométer hosszú és 8 kilométertől mindössze 270 méterig terjedő szélességű) szigetnyúlványon BM-21-es Grad típusú rakéta-sorozatvetőket telepítenek. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg a Sztrelkovoje nevű krími településhez közeli gázmezőt és gázelosztó rendszert akarja megtámadni, hogy megakadályozza a félsziget energiaellátását. Nyetkacsev úgy tudja, hogy az ukrán csapatok a Krímhez vezető földszorosnál, Csongar és Tureckij val nevű települések környékén páncélosok és tüzérségi fegyverek, valamint harci helikopterek vannak.

Nyetkacsev altábornagy arra is felhívta a figyelmet, hogy Musztafa Dzsemiljev, az orosz hatóságok által a félszigetről kitiltott krími tatár vezető a napokban arról tájékoztatott, hogy az ukrán kormány Herszon megyének és a Krím félszigetnek Ukrajna keretében való egyesítésére dolgoz ki tervet. Eduard Rogyukov ezredes, a katonai tudományos akadémia levelező tagja a Nyezaviszimaja Gazetának elmondta, meg van győződve arról, hogy a kijevi hatalom a krími tatárokra a lehetséges katonai konfliktus legfontosabb tényezőjeként tekint. A szakértő attól tart, hogy Kijev esetleges intenzív krími katonai műveletekeihez a radikális ukrán Jobboldali Szektor "fél-partizán" zászlóaljai és a krími tatárok fegyveresei is csatlakoznak. "A forgatókönyv természetesen szörnyű, de megvannak az előfeltételei annak, hogy Kijev az amerikaiak és a NATO segítségével megpróbálkozik annak a megvalósításával"- mondta Rogyukov.

Porosenko vérbosszút hirdet

Porosenko meg akarja büntetni a terroristákat

A terroristák megfizetnek  az ukrán katonák meggyilkolásáért – jelentette ki Petro Porosenko ukrán államfő.

„Minden ukrán életért több tucat vagy több száz élettel fognak megfizetni a sajátjaik közül. Egy terrorista sem fogja kikerülni  a bűnügyi felelősséget” – jegyezte meg Porosenko.

Porosenko ezenkívül minden katonát hősnek nevez, akik a donyecki és luhanszki reptereket és más városokat védenek – írja a Tsn.ua internetes hírportál.

„Az ukrán állam nagyra becsüli hőseit és mindenkiről megemlékezik aki a legértékesebbet, vagyis az életét adta a haza védelméért” – mondta az államfő.

_________________________

Más: marketing: laptop kijelző típusok, szerviz 

Porosenko tűzszünetet hirdet

Egy nappal a több halálos áldozatot követelő újabb Luhansz megyei harcok és ugyancsak egy nappal az Urengoj-Ungvár gázvezeték Poltava területi szakaszán történt robbantás után Ukrajna egyoldalúan felfüggeszti a katonai hadműveletet Kelet-Ukrajnában, amnesztiát ajánl a fegyverletételt választó lázadóknak és lehetővé teszi, hogy az Oroszországból érkezett harcosok egy korridoron visszatérjenek a határ túloldalára. Ezt az ajánlatot azután tette Petro Porosenko új ukrán elnök, hogy nem sokkal korábban telefonon beszélt Vlagyimir Putyin orosz államfővel.

Az ukrán elnök kedd este telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz államfővel a kétoldalú viszonyról és az ukrán válságövezetben uralkodó helyzetről. Porosenko már hétfőn bejelentette, hogy még a héten részletes béketervet terjeszt elő, amelynek a kelet-ukrajnai lázadókkal kötendő tűzszüneti egyezmény is részét képezi.

Porosenko beszélt arról, hogy éveken át az ukrán hadsereg szisztematikus leépítése zajlott. A háború csupasz kézzel, alig felfegyverzett katonákkal ért bennünket - fogalmazott. Porosenko biztosította a jelen lévő katonai vezetőket, hogy Ukrajna győzelmet fog aratni ebben a küzdelemben.

Porosenko és Putyin hónap elején történt rövid találkozója után az esti telefonbeszélgetés volt az első hivatalos kapcsolatfelvétel a két, egyre ellenségesebb ország elnökei között.

Reggel még csak a megbeszélések tényét említették közleményben, de Porosenko délelőtt gyakorlatilag olyan bejelentést tett, amivel eleget tett az oroszok korábbi követelésének.

Ukrajna egyoldalú tűzszünetet hirdet

Cserébe azt várja, hogy az "események összes résztvevője" - azaz a kelet-ukrajnai lázadók is -, támogassák az elnök béketervét - tudatta.

Porosenko azt is közölte, hogy amnesztiát kapnak azok a felkelők, akik leteszik a fegyvert és akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket. Emellett egy olyan folyosó létrehozását javasolja, amelyen keresztül "a zsoldosok fegyver nélkül elhagyhatják országunk területét". Ezzel a szerinte Moszkva által pénzelt és Ukrajnába küldött fegyveresekre utalt.

Korábban Kirill kijevi pátriárka, az ukrán pravoszláv egyház feje azt mondta, hogy "a zsoldosokat likvidálni" kell.

Porosenko figyelmeztetett, hogy ajánlata csak rövid ideig él majd, tehát a fegyverletételt és a kivonulást gyorsan kell végrehajtani.

Az ukrán elnök tegnap Angela Merkel német kancellárral is tárgyalt, akivel arról beszélt, hogy 10 km széles ütközőzónát kellene létrehozni a harcoló felek között.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésben Porosenko részvétét nyilvánította a Luganszk közelében meghalt két orosz újságíró halála miatt és azt mondta: igyekeznek vigyázni a tudósítók biztonságára. Az orosz állami tévé riportere és operatőre az ukrán erők és a felkelők harcában, egy aknavető támadás után vesztette életét. Az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács szerint ugyanakkor nem volt rajtuk megkülönböztető jelzés és a riporternek nem volt engedélyük Ukrajnában dolgozni.

Gyenisz Pusilin, a külvilág által el nem ismert "Donyecki Népköztársaság" egyik vezetője értelmetlennek nevezte az ukrán elnök ajánlatát.

"Ha letesszük a fegyvert, akkor fegyver nélkül fognak el bennünket" - mondta az ellenzéki Dozsgy tévében. Luganszkban közben a lázadók egy olyan különleges egységet hoztak létre, amelynek feladata "megtisztítani saját soraikat a kémektől és diverzánsoktól".

Kedden több, mint 30 fegyverest öltek meg az ukrán erők a luganszki régióban fekvő Szcsasztjánál. Arszen Avakov belügyminiszter pedig azt mondta: az Urengoj-Ungvár gázvezetéken történt robbanást egy pokolgép okozta.

Előzőleg a Gazprom és az ukrán Naftogaz nem tudott megállapodni az Ukrajnának szállítandó orosz gáz áráról és Ukrajna tartozásairól. Ezt követően a Gazprom átállt arra a számlázási módra, hogy előre kéri a szállítandó gáz árát és mivel Ukrajna nem fizetett, ezért elzárta a csapokat.


Mindeközben:

Komolyan aggódhatunk Ukrajna miatt a Nemzetbiztonsági bizottság szerint

Továbbra is elhúzódó és mélyülő konfliktusról van szó Ukrajnában - erről tájékoztatták a magyar szolgálatok képviselői szerdán az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát.
Mik ezek?

Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a zárt ülés után újságíróknak úgy nyilatkozott: a szomszédos országban a háború eszközei kiszélesedtek, egyre inkább totális eszközökkel zajlik a harc, egyre több a halálos áldozat. A kárpátaljai magyarság jelenleg nincs közvetlen veszélyben - emelte ki Molnár Zsolt, ugyanakkor hozzátette: egy ilyen elhúzódó válság esetén már mindenre kiterjedő hatásokkal kell számolni.

Szél Bernadett , a bizottság LMP-s tagja elmondta: külön tájékoztatást kért arról az atomvonatról, amely Magyarországról kiégett, illetve sérült fűtőelemeket szállítana a célállomásra. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy amíg Ukrajnában ilyen helyzet van, bármiféle nukleáris mozgás induljon meg a térségben.

Nem szűnik a krízishelyzet

Mint ismeretes, a csokoládékirály Petro Porosenko május 25-én már az első fordulóban megnyerte az elnökválasztást, megszerezve a támogatószavazatok több mint felét. Azóta be is iktatták hivatalába.

Annak köszönhetően, hogy nem kellett második fordulót tartani a választásokon, több mint 600 millió hrivnya, azaz mintegy 12 milliárd forint maradt az államkasszában. Az államfő most azt kezdeményezte, hogy ezt az összeget költsék a katonák fegyverzetének technikai eszközeinek javítására, valamint védőfelszerelések beszerzésére - ami bizonyára hozzá fog járulni a hadműveletek további folytatásához, azaz a polgárháborús krízis fenntartásához.

A harci cselekmények nem szűni intenzitással folytatódtak Kelet-Ukrajnában. A Donyeck megyei Dmitrivkában a szeparatisták ellenőrzésük alá vonták az orosz-ukrán határt. A mintegy 3400 lakosú településen elfoglalták a postát és lakóházakba szállásolták be magukat, a helyi vezetéstől pedig a földhivatal adatainak kiadását követelik. A luhanszki repülőtérnél médiajelentések szerint újabb szeparatista támadást vertek vissza a terrorellenes erők. A szakadárok aknavetőkkel és automata fegyverekkel támadtak. A deszantosok válaszul tüzet nyitottak, és negyedóra alatt megfutamították a támadókat. A katonák közül senki sem sérült meg.

A Donyeck megyei Jenakijevében nyolc rendőrt ejtettek foglyul szakadár fegyveresek. A donyecki népköztársaság emberei letartóztatták és menesztették hivatalából Vjacseszlav Ponomarjovot, Szlovjanszk népi polgármesterét, a kelet-ukrajnai szeparatista megmozdulás egyik fő szereplőjét. A polgármester leváltását állítólag megerősítette Igor Sztrelkov az orosz hírszerzés Ukrajnában tevékenykedő munkatársa, a szakadárok védelmi minisztere Facebook-oldalán, ugyanakkor egyes források szerint kétséges, hogy ő írta a bejegyzést. Ponomarjov letartóztatásáról a szakadárokkal szoros kapcsolatban álló LifeNews orosz televízió számolt be, viszont a hírt később cáfolta a donyecki népköztársaság vezetése. Elemzők szerint ez is arra utal, hogy belső hatalmi viszályok dúlnak a szakadárok vezetői között.

Az ukrán külügyminisztérium tiltakozása

A magyar sajtó is tudősított arról, hogy az ukrán külügyminisztérium felháborodásának adott hangot a mai napon (júl. 11) amiatt, hogy az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete és egyéb orosz szervek - legalábbis az ukrán fél szerint - továbbra is segítik szervezett fegyveres csoportok illegális átkelését Ukrajnába a közös határon.

Az ukrán külügyi tárca sajtószolgálata részéről kiadott közlemény szerint:

Ukrajna külügyminisztériuma határozottan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció részéről nem szűnnek a határsértések, a nemzetközi közösség és az ukrán vezetés követelései ellenére sem.

Továbbá a minisztérium közölte, hogy június 5-én az ukrán kormány elrendelte több Donyeck és Luhanszk megyei határátkelő lezárását, amiről a kétoldalú megállapodásoknak megfelelően tájékoztatta az orosz felet.

Nyíltan figyelmen kívül hagyva kötelezettségeit és gyakorlatilag a nemzetközi terrorizmust szponzorálva, az orosz biztonsági szolgálat (FSZB) határrendészete nem gördít semmiféle akadályt a bűnözők útjába, továbbra is átenged a határon Ukrajnába fegyvereseket.

- áll a nyilatkozatban, amelyben a kijevi vezetés ismételten követelte Moszkvától, hogy szüntesse be a nemzetközi jogi normák és az államközi kapcsolatok sorozatos megsértését.

"A nemzetközi közösség az Oroszországi Föderációtól nem nyilatkozatokat vár, hanem konkrét tetteket, amelyek megteremtik a feltételeit annak, hogy megvalósuljon az Ukrajna keleti részén kialakult helyzet békés rendezésének terve" - szögezte le az ukrán külügyminisztérium.

Médiajelentések szerint Putyin elnök múlt szombaton állítólag utasította az FSZB határrendészetét az orosz-ukrán határ őrizetének megerősítésére, indoklása szerint annak érdekében, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket. Putyin egy nappal azt követően rendelte el az intézkedést, hogy Franciaországban megbeszélést folytatott több befolyásos ország vezetőjével, valamint szót váltott Petro Porosenko megválasztott ukrán elnökkel is.

Ukrajna elutasította az orosz gázárengedményt

Ukrajna a brüsszeli tárgyalások kezdete előtt hivatalosan elutasította a gázszállításokra vonatkozó orosz árengedményt. Az oroszok által kínált ezer köbméterenkénti 100 dolláros árengedmény nem kielégitő - jelentette ki  Arszenij Jacenjuk miniszterelnök Kijevben.

Újabb szerződést kell létrehozni, piaci árakkal - mondta az ukrán kormányfő. Az ORF osztrák tévé emlékeztet arra, Kijev és Moszkva között érvényes szerződés áll fenn, amely 2019-ig tart. Brüsszelben ma újabb tárgyalások kezdődnek Oroszország és Ukrajna között, Günther Oettinger,az Európai Bizottság biztosa közvetítésével. Az oroszok legutóbb ezer köbméterenként 385 dolláros árat kínáltak