Ukrajna és az EU-s társulás

Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét

A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata.

- Az igazságszolgáltatás reformjára van szükség, különösen az ügyészi hivatalt érintő változtatásokat tartom fontosnak. Az a kérdés, hogy a választási rendszert hogy lehet igazságosabbá tenni, és elérni, hogy ne legyenek csalások a voksolásokon, de foglalkozni kell Julia Timosenko ügyével is – mondta Jan Tombinski, az EU-delegáció vezetője (aki az EU ukrajnai képviseletének a vezetője).

Mikola Azarov ukrán miniszterelnök sorsdöntőnek nevezte a dokumentum jóváhagyását. Az EU-s társulási szerződést a november végi vilniusi EU-csúcson írhatják alá.

- A társulási megállapodás szövegének 90%-a az unió és Ukrajna közti kereskedelmi kapcsolatokról szól. Az ukránok azonban többet várnak ettől, egyebek mellett vízummentességet, csökkenő korrupciót, jogállamiságot és demokráciát – foglalta össze Maria Korenyuk, az Euronews tudósítója.

Kijev a mostani – uniós szabadkereskedelmet is lehetővé tevő – döntéstől függetlenül a jövőben szeretne együttműködni az orosz-fehérorosz-kazah vámunió tagjaival is, de a szervezetbe nem lépne be. Oroszország ugyanakkor kereskedelmi korlátozások bevezetését szorgalmazza, ha Ukrajna valóban aláírja az uniós megállapodást.

Ukrajna EU-esélyei - válaszút előtt

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést és demokráciát választja (egyben a nyugati orientációt), vagy az önkényuralmat (a keleti despotizmust) - és ezzel a pusztulást. Véleménye szerint az EU lehetőséget nyújt Ukrajnának a helyes út választására és a fejlődésre. Ugyanakkor az mindenki számára világos, hogy a demokrácia nehezen exportálható árucikk, nem lehet Európában tele rakni vele egy vonatszerelvényt, aztán a kijevi pályaudvaron lerakodni.

„Ukrajna jelenleg útkereszteződés előtt áll. Az első út magában foglalja egy olyan nyitottabb, az alapvető emberi jogokon és jogállamiságon alapuló társadalom kialakítását, amely az európai demokrácia, a jólét és piacgazdaság virtuális terébe szervesen beépül. A második út egy autokrata rendszer, mely gazdasági stagnálást és politikai instabilitást okozna” – fejtette ki a lengyel Tombinski.

A nagykövet szerint az EU-val való társulási egyezmény kétségtelenül hozzájárul Ukrajna fejlődéséhez. Elmondása szerint ez nem csupán az Ukrajna és az EU közötti gazdasági, kereskedelmi, beruházási kapcsolatokat erősítené, hanem Ukrajna egész gazdaságát is.

Tombinski hozzátette, hogy senki sem veszi el Ukrajnától a választási lehetőséget, a nyugat legalábbis inkább felkínálni igyekszik. „Ukrajna európai irányba is veheti a direktívát, de akár az Európa és Oroszország közötti ütközési zónában is maradhat” – jegyezte meg a nagykövet.

Mindezt annak ismeretében kell értékelnünk, hogy Dmitrij Medvegyev orosz államfő a napokban kijelentette, a Vámunió zárva lesz Ukrajna számára, amennyiben Ukrajna az Európai Unióval való társulási egyezményt aláírja (ezzel Oroszország érdekeit sértve). Ukrajna tehát valóban válaszút előtt áll, s döntenie kell, november 28-án aláíják-e Vilniusban az EU-val a társulási egyezményt.

Oroszország elveszti Ujrajnát?

Korábbi bejegyzésünk azzal foglalkozott, hogy Oroszország mivel zarolhatja Ukrajnát, az alábbi írás ezzel szemben azt taglalja, hogy ezek a zsarolások eredménytelenek és Oroszország véglegesen elveszítheti ukrajnai befolyását.

Koszty Bondarenko, az Ukrán politikai intézet igazgatója szerint Moszkva Kijevvel szembeni erőpolitikája, zsarolásai, fenyegetései, melynek célja Ukrajna belekényszerítése a Vámunióba, teljesen kontraproduktív, és végső soron ahhoz vezethet, hogy Oroszország elveszíti Ukrajna fölötti minden befolyását.

2013 augusztusában újabb kereskedelmi háború alakult ki Oroszország és Ukrajna között, de már a megelőző években sem volt konfliktusmentes a két ország gazdasági kapcsolata.

Időről időre sajtháború, gáz- és gázvezetékháború árnyékolja be az orosz-ukrán viszonyt. Mindez azonban nem változtatott a lényegen: Oroszország továbbra is Ukrajna első számú kereskedelmi partnere maradt, Oroszország számára pedig a 45 milliós Ukrajna a harmadik helyet foglalta el a parnerországok sorában.
Ukrajna azonban vonakodik belépni a belorusz-orosz-kazah Vámunióba, ami immár politikai színezetet adott a konfliktusnak. Kijev sajátos státuszt akar a Vámunióban, miközben továbbra sem adta fel az európai integráció gondolatát - ez utóbbi viszont elfogadhatatlan Moszkva számára.

A két ország politikai vezetőinek találkozóin szembetűnő feszültség észlelhető. Oroszország mondvacsinált okokkal betiltotta az ukrán Roshen édesipari cég áruinak importját. Az orosz vámosok elkezdték feltűnően szigorúan vizsgálni az Ukrajnából érkező árukat. Orosz vezetők kijelentették, hogy amennyiben Ukrajna aláírja az európai társulási megállapodást, akkor arra számíthat, az áruival szembeni szigorú ellenőrzés fokozódni fog, miközben az ukrajnai árukkal szemben szigorúbb követelményrendszert állapítottak meg, mint az európai termékeknél.

Az ukrán és orosz vezetők konzultációja után Oroszország enyhítette az ellenőrzés szigorát, az orosz intézkedés tehát egyfajta erődemonstráció volt.

Ukrajna tehát nem sok jóra számíthat, ha november 29-én a Keleti Partnerség vilniusi csúcstalálkozóján aláírja az európai társulási megállapodást. Eközben Kijev számára az európai társulás nem jelent semmilyen gazdasági előnyt, sőt.

De nem nyer Oroszország sem a büntető politikával. Oroszország abban a helyzetben van, hogy komoly gazdasági csapást tud mérni Ukrajnára. Azonban egy ilyen bosszúszankciók a véghezvitele szükségszerűen ahhoz fog vezetni, hogy Oroszország mindörökre elveszíti Ukrajnát. Ahogy elvesztette a Baltikumot is.

Mivel zsarolhatja Oroszország Ukrajnát?

Ukrajna hiába számít Európai léptékben legalábbis középhatalomnak, ha a szomszédjában egy olyan tényleges nagyhatalom áll, amely saját befolyási övezetének tekinti - és nem nézi jó szemmel közeledését az Európai Unióhoz.

Azt olvastuk a HVG.Hu-n, hogy Moszkva a mezőgazdasági és kohászati termékek behozatali korlátozásával büntetheti Ukrajnát, ha az csatlakozik az európai uniós (EU) szabadkereskedelmi övezethez - tudósít a magyar portál a Vedomosztyi című orosz napilap hétfői számára hivatkozva, amely  az orosz-ukrán kormányzati tárgyalásokhoz időzítette közleményét.
 
Az orosz fővárosban Dmitrij Medvegyev orosz és Mikola Azarov ukrán kormányfő vezette küldöttségek folytatnak megbeszéléseket. A Vedomosztyi emlékeztet arra, hogy a tervek szerint Ukrajna novemberben aláírja a társulási szerződést az Európai Unióval. A szabadkereskedelmi megállapodás szerint a termékek 99 százalékánál eltörlik a vámdíjat. Eközben az ukrán áruk, a fehér cukor kivételével, vámmentesen kerülnek Oroszországba. Éppen ezért a moszkvai tárgyalások célja, hogy az ukránok értésére adják, igen fontos döntés előtt állnak és annak minden következményével számolniuk kell.

Ezek lehetnek mennyiségi korlátozások, de ideiglenes vámtarifák bevezetéséről, vagy a vámvizsgálat nehezítéséről is szó lehet, hiszen meg kell állapítani az áruk eredetét - sorolta a lehetséges ellenintézkedéseket Alekszej Lihacsov orosz gazdaságfejlesztési miniszter-helyettes. Szerinte, ha Ukrajna megnyitja határait az Európai Unió felé, akkor megnő a kockázata annak, hogy az Ukrajnába korábban bevitt uniós termékeket az orosz piacra exportálják. Szergej Glazjev volt elnöki tanácsadó a Vedomosztyinak azt mondta, hogy az ukrán kereskedelmi áruk augusztus 14. és 20. között végrehajtott alapos vámellenőrzése megelőző intézkedés volt.

Amint Ukrajna és az Európai Unió aláírják a szabadkereskedelmi megállapodást, Moszkva alapos ellenőrzésbe foghat, amelynek alapján a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő védő intézkedéseket vezethet be. Ez érintheti a mezőgazdasági, kohászati és egyes gépipari termékeket is. Ezek a termékek tették ki tavaly az ukrán behozatal 44 százalékát az orosz szövetségi vámszolgálat adatai szerint. Alekszandr Morozov, a HSBC bank vezető közgazdásza szerint érzékenyen érintené Ukrajnát az orosz korlátozás, de az visszaüthet Oroszországra, minthogy Kijev aktívabban fog együttműködni az Európai Unióval. Úgy vélte, Moszkva legfeljebb azt érheti el, hogy Ukrajna elhalasztja a társulási szerződés és a szabadkereskedelmi megállapodás aláírását Brüsszellel.

Korábban az orosz vezetés által felkért szakértők rámutattak Putyin elnöknek arra a hibájára, hogy Moszkva figyelmen kívül hagyta azt, hogy az ukrán média az EU-hoz való közeledést támogatja. Ezért listába foglalták az említett tévécsatornák tulajdonosainak nevét és orosz üzleti érdekeltségeit.
A napokban Oroszország „kockázatosnak” minősítette az összes oda szállító ukrán céget, amivel gyakorlatilag megakadályozza, hogy ukrán termékek kerüljenek a piacára. Az Oroszországba exportáló ukrán vállalatokra mért csapással Moszkva azt akarja elérni, hogy az üzleti károkat elszenvedő beszállítók megváltoztatva médiapolitikájukat, nyilvánosan követeljék az ukrán vezetéstől: mondjon le az EU-hoz való közeledésről, és inkább a volt szovjet államok vámuniójához való csatlakozást válassza.

Az USA kettészakítaná Ukrajnát?

Antonyina Gavrikova  (forrás)

A NATO érdeklődik Nyugat-Ukrajna iránt

A Novij region internetes hírportálon megjelent egy cikk, amelyet a titkosszolgálat egykori munkatársa, Oleg Razumszkij írt. A cikk már felkeltette a magyar, szlovákiai és az utóbbi napokban a lengyel sajtó érdeklődését.

Razumovszkij úr szerint, az USA váratlan csapást mérhet Oroszországra, hogy kezdeményezze ezzel Kárpátalja önállóságát Baloga Viktor vezetésével, aki a volt elnök, Viktor Juscsenko hivatalának egykori vezetője volt. Razumovszkij előrevetíti Ukrajna kettészakadását és a gázvezeték USA általi ellenőrzését, amelyen keresztül az orosz gáz Európába érkezik.

Megkértük a Stratégiai Kutatások Orosz Intézetének az elemzőjét, Vlagyimir Kozinát, hogy kommentálja az eseményeket.

Egyetértek azokkal, akik úgy gondolják, hogy Razumovszkij cikke az ukrán nacionalisták akaratát tükrözi, akik Ukrajna szétválasztásáról álmodoznak és arról, hogy az ország nyugati részét a Nyugathoz csatolják. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy ez a cikk a NATO „nyitott ajtók politikájának” is a visszhangja. A NATO Ukrajnát és Grúziát, mint új jelölteket tartja számon. Az a helyzet, hogy a NATO-t érdekli Ukrajna, hiszen elhelyezhetné rakétaellenes rendszereit.

Az USA ugyanis nem mondott le arról, hogy rakétavédelmi rendszereket helyezzen el Lengyelország és Románia területén. Úgy látszik, hogy a NATO stratégáinak nem elég a jelenlegi mennyiségű rakétavédelmi rendszer, ezért Ukrajnában is szükség van rá. Ezt az iráni rakétafenyegetettséggel magyarázzák. Valójában azonban ezeket a rendszereket Oroszország ellen irányulnak. Ukrajna nyugati része érdekli a NATO-t valamint bizonyos európai országokat, hogy biztosítsák Moldova integrációját a nyugati katonai szövetségbe, valamint, hogy a Dnyeszter menti területet is csatolják a nyugati országokhoz.

A Razumszkij által írt cikkhez hasonlóak gyakran jelennek meg. Ezek provokatívak, én azt is mondanám, hogy arrogánsak. Különösen, amikor fenyegetéseket tartalmaz szuverén államok számára. Amennyire én ismerem az ukrán alkotmányt, az ország szuverenitása, területi egysége az ukrán néphez és annak vezetőihez tartozik. Semmiféle szétválasztás sem fog támogatásra találni a jelenlegi ukrán politikai-katonai vezetésben.

Vitalij Klicsko mégsem akar elnök lenni?

Félreértelmezték Vitalij Klicsko ökölvívónak, az UDAR (Ütés) párt vezetőjének szavait, amikor a héten az ukrán tömegtájékoztatási eszközök azt adták hírül, hogy Klicsko jelöltként indul a 2015-ös ukrajnai elnökválasztáson – közölte pénteken az Ukrajina televíziónak adott interjújában a Bokszvilágtanács (WBC) egy név nélkül nyilatkozó munkatársa.

A forrás szerint Klicsko José Sulaimánnnal, a WBC elnökével folytatott megbeszélésén valójában azt mondta, hogy fontolgatja az elnökválasztáson való részvételét, de még nem hozott döntést. „Az követte el a hibát, aki az angol nyelvű hírt írta" – jelentette ki a WBC munkatársa.

Klicsko elnökjelöltségének híre nemtetszést váltott ki ellenzéki szövetségeseinek körében. Andrij Mohnik, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt alelnöke elhamarkodottnak nevezte a bejelentést.

Májusban a három parlamenti ellenzéki erő vezetői, Vitalij Klicsko, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko mögött álló Haza frakcióvezetője és Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda elnöke abban állapodott meg, hogy amennyiben továbbra is kétfordulós lesz az elnökválasztás, a második fordulóba bejutó ellenzéki jelölt mögé állnak. A közvélemény-kutatások szerint a három ellenzéki vezető közül Klicsko a legnépszerűbb az ukrán választók körében.

Timosenko állapota romlik - pártja erősödik

A híradások szerint sokat romlott Julija Timosenko egészségi állapota, nem tud felkelni az ágyból - közölte újságírókkal szombaton a bebörtönzött volt ukrán kormányfő ügyvédje.

Szerhij Vlaszenko szavai szerint a Timosenkót kezelő ukrán orvosok nem tudják megállapítani, mitől lett hirtelen rosszabbul az ellenzéki politikus. Az ügyvéd közölte, kapcsolatba lép a német Charité klinika orvosaival, hogy sürgősen utazzanak Ukrajnába, és vizsgálják ki Timosenkót.

Vlaszenko a sajtó képviselőinek megerősítette, hogy nemrégiben meglátogatták Timosenkót a kelet-ukrajnai harkivi kórházban az Európai Parlament megfigyelői, Pat Cox, az Európai Parlament egykori ír elnöke és Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő. A találkozóról azonban részleteket nem közölt.

Karl Max Einhaupl, a berlini Charité klinika vezetője egy orvoskollégájával, Anett Reischauerrel együtt hétfőn járt a harkivi vasutas kórházban rabként kezelt ukrán ellenzéki politikusnál, és megállapították, hogy nem látnak javulást Timosenko állapotában. Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy műtéti beavatkozásra lesz szükség.

Egyesült három ellenzéki párt

 A Batykivscsina (Haza) pártba beolvadt két másik szervezet: a Változások Frontja és a Reformok és Rend. - Julija Timosenkót pártja élén újraválasztották.

Pártkongresszuson egyesült Kijevben három ellenzéki párt: a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató Batykivscsina pártba beleolvadt az Arszenyij Jacenyuk vezette Változások Frontja (Front Zmin) és a Reformok és Rend nevű párt.

A rendezvényt az ukrán főváros egyik központi terén tartották a szabad ég alatt. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a pártok egyesülését, s újraválasztották a Haza párt elnökének Timosenkót, első helyettesének pedig Olekszandr Turcsinovot.

Arszenyij Jacenyuk új tisztséget kapott: a párt politikai tanácsának elnöke lett.
A kongresszus úgy határozott, hogy Julija Timosenko lesz a párt államfőjelöltje a 2015-ben esedékes elnökválasztásokon.

Timosenko üzenetében - amelyet lánya olvasott fel az egybegyűlteknek - leszögezte, hogy az egyesüléssel újjáalakult Haza párt célja győzelmet aratni Viktor Janukovics államfő "tekintélyelvű klánja" fölött.

A bebörtönzött volt kormányfő kiemelte, hogy Jacenyukkal már több mint egy éve "egy csapatban" vannak, már rég nem politikai riválisok, és elégedett azzal a munkával, amelyet véghezvitt ez idő alatt.

A pártkongresszust üzenetben köszöntötte Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. "Sajnálatos módon a jelenlegi kormány és Janukovics elnök még nem győzött meg bennünket arról, hogy valóban az európai értékek követői lennének" - jelentette ki. Hozzátette, hogy példa erre egyebek között a politikai okokból tett bebörtönzések, és általában a politikai üldöztetés. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Ukrajna teljesíti az EU követelményeit az őszi vilniusi EU-csúcsértekezletig, és nem vész el az esély a tárulási megállapodás aláírására az unióval.

Az egyesüléshez gratulált a Haza párt két parlamenti szövetségese, a Vitalij Klicsko vezette UDAR (Ütés) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt is.

Ukrajna az EU felé tart?

Ukrajna és az Európai Unió viszonyával külön honlapon foglalkozom a virtuális előrevetettség keretében: Ukrajnát felvették az EU-ba. A tényszerű közlés persze egyelőre merő utópia, de a közeledésnek kétség kívül vannak jelei - mint ahogy vannak ellenkező előjelű megnyilvánulások is.

Az alábbi cikk forrása.

Ukrajna az Európai Unió felé tekint?

Elképzelhető-e, hogy egyetlen személy lefékezze Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz? A BNS hírügynökségének adott interjújában erről a témáról Dalia Grybauskite litván elnök beszélt. Az interjút a közép-európai államfők a szlovák fővárosban most befejeződött csúcstalálkozója idején adta.

Az ukrán téma elég nagy visszhangot váltott ki, bár Timosenko nevét csak a litván államfő említette. A pozsonyi találkozóról Dusan Kerny szlovák újságírót kérdeztük.

Kettős intrika volt. Részint Szlovákiának sikerült megtenni azt, ami rendkívül ritka. Szerbia és Koszovó államfőit leültetni. Ők másik 20 ország elnökeivel együtt vettek részt a csúcstalálkozón. Pozsonyban az örökös opponenseknek volt lehetőségük a kötetlen beszélgetésre. Miközben ismert, hogy Szlovákia nem ismeri el a Koszovói Köztársaságot. Ez protokolláris problémát okozott az állami jelképeket illetően. Diplomatikus megoldás született: a tárgyalóasztalokra helyezett kártyákon csak az elnökök neve szerepelt. De a találkozó megtörtént, és ez a fontos. A második fő téma, a pozsonyi csúcstalálkozó másik intrikája, ami Viktor Janukovics ukrán elnök részvételével függ össze. Neki sehogy sem sikerül meggyőznie Brüsszelt, hogy írjon alá társulati egyezményt Ukrajnával. A csúcstalálkozón kiderült, hogy a dolog Julija Timosenkoval, az ő további sorsával függ össze. Grybauskaite litván elnök pontosan megfogalmazta az európaiak követelését: Ukrajnának be kell bizonyítania, hogy jogállam, ennek érdekében átfogó reformokat kell végrehajtania a jogrendben, a bíróságok terén. Viktor Janukovics arról biztosította a résztvevőket, hogy a Keleti partnerség novemberi vilniusi csúcstalálkozójára, amikor az EU-val az egyezményt aláírnák, ez meg fog történni. Én azonban kételkedem ebben.

A szlovák fővárosban tartott csúcstalálkozón Oroszországról nem volt szó?

Hivatalosan nem, mint ahogyan nem vitatták meg a belorusz helyzetet sem, vagy az örökös EU-tag jelölt, Törökország problémáját. De a szövegközben, természetesen ott volt Oroszország. Együttes támogatást kapott a Nabucco Vest gázvezeték építése, ami a Déli Áramlat orosz projekt konkurense. Vagy akkor, amikor a román államfő nagy erejű lobbizására jóváhagyták Chisinau törekvését a szorosabb európai integrációra.

Nincs fellebezés Timosenko-ügyben

Mint köztudott, Timosenkót 2011 őszén ítélték hét év börtönbüntetésre hivatali visszaélés vádjával azért, mert a hatóságok úgy ítélték meg, Ukrajna számára előnytelen orosz-ukrán gázmegállapodást kötött Moszkvával

Az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott nyilatkozatában Olekszandr Lavrinovics igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden hozott ítéletében nem Timosenko letartóztatásának ténye, hanem pusztán annak indoka ellen emelt kifogást. A politikust ugyanis 2011. augusztus 5-én a bírósággal szembeni tiszteletlenség címén tartóztatták le.

Lavrinovics kijelentette, hogy a Timosenko letartóztatatása óta már megváltoztatott, új ukrán Btk. alapján a hasonló ügyekben már enyhébb döntések születnek Ukrajnában, azaz a legritkább esetben kerül sor ilyen alapon a vádlott bebörtönzésére, tehát Kijev már "kijavította" jogrendszerében azt, amit az emberi jogi bíróság kifogásolt.

Emiatt a miniszter jelezte: nem látja értelmét a fellebbezésnek. Lavrinovics felhívta a figyelmet: a strasbourgi ítélet nem mondja ki, hogy politikailag motivált lett volna az ellenzéki politikai vezető bebörtönzése. Rámutatott: a strasbourgi bíróság ítéletében elutasította azt a panaszt, amely szerint embertelenül bántak volna Timosenkóval.

Szavai szerint ez arról tanúskodik, hogy az ellenzéki politikus ellen a 2009-ben aláírt orosz-ukrán gázmegállapodás miatt indított jogi eljárás "tudatosan átpolitizált" üggyé vált az ellenzék által. Julija Timosenkót 2011 őszén ítélték hét év börtönbüntetésre hivatali visszaélés vádjával a Kijev szerint Ukrajna számára előnytelen orosz-ukrán gázmegállapodás miatt, amelynek módosítását a jelenlegi vezetésnek sem sikerült mostanáig Moszkvánál elérnie.

Az ellenzéki politikust jelenleg rabként kezelik a harkivi vasutas kórházban gerincpanaszai miatt. Időközben két újabb eljárást indítottak ellene. Az egyikben azzal vádolják, hogy a kilencvenes évek második felében az Ukrán Egyesített Energiarendszerek nevű vállalat vezetőjeként adócsalást és sikkasztást követett el. Az év elején pedig még egy eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy ő volt

az egyik megrendelője Jevheny Scserbany donyecki üzletember és parlamenti képviselő 1996-ban történt megölésének. Az ukrán ellenzék, valamint vezető európai politikusok és szervezetek azonban politikai indíttatásúnak minősítik a Timosenko elleni eljárásokat, ezért szabadon bocsátását követelik. A strasbourgi bíróság döntése után e követelések még erőteljesebbekké váltak.

Szerzői jogok Ukrajnában

Ukrajnában sérülnek a legnagyobb mértékben a szerzői jogok, derült ki egy jelentésből, amelyben az Egyesült Államok hatóságai - talán nem véletlenül - Ukrajnát nevezték meg olyan országként, amely a legrosszabb teljesítményt nyújtja a szellemi tulajdonjogok védelme területén.

Az USA kereskedelmi képviselőjének jelentése szerint Kijev eddig elmulasztott fellépni az internetes kalózkodással és az illegális szoftver-használattal szemben. Illegális, vagyis jogtalanul használt (letöltött, feltört, megbuherált) szoftvereket még a kormányhoz tartozó ügynökségek is használnak - mutat rá az amerikai jelentés. 

Ukrajnát figyelmeztették, megvonhatják tőle a kereskedelmi előnyöket, ha nem hajlandó cselekedni. A jelentés súlyos aggodalmának ad kifejezést amiatt is, hogy állítólag jogellenesen használnak fel kereskedelmi titkokat Kínában. Ez pedig mind az amerikai vállalatokra, mind a nemzetbiztonságra nézve fenyegetést jelent - mutat rá a jelentés.