Elnökválasztás: május 25

Ukrajnai elnökválasztás, 2014

Mind a szakmai elemzők, mind a közvéleménykutatók továbbra is az Udar-os Petro Porosenko üzletembert tartják a vasárnapi ukrán elnökválasztás fő esélyesének. A csokoládékirályként emlegetett jelölt a Klicsko vezette Ütés párt színeiben száll ringbe.

Felívelő népszerűségével szemben a börtönből való szabadulása óta jelentősen csökkent a  Julia Timosenko korábbi miniszterelnök támogatottsága, aki a Batykivscsina (Haza) párt zászlaja alatt indul, mikörben az ország keleti felén harcok dúlnak és Ukrajna fővárosában, a Majdanon még állnak a sátrak, a hónapokig tartó tiltakozó akciókra emlékeztetve.

Az elnökválasztás lebonyolításával kapcsolatban Kijevben nem számítanak különösebb nehézségekre, de a keleti megyékben lehetnek gondok május 25-én, vasárnap, ezért a hatóságok hetvenötezer katonát mozgósítanak a zökkenőmentes szavazás biztosítása érdekében - miközben a keleti területek határán a kormányhoz hű milícia fegyveresei járőröznek. A kijevi vezetés nem tartja kizártnak, hogy az oroszbarát szeparatisták több provokációival is igyekeznek megzavarni az ukrajnai elnökválasztás békés lebonyolítását.

Porosenko a legesélyesebb - elnökválasztás a krízis közepén

Választás válság közepette... Petro Porosenko üzletember és politikus megnyerné már az első fordulóban az ukrán elnökválasztást, ha most rendeznék meg azt - derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) legfrissebb, csütörtökön közzétett felméréséből, amelyet az MTI 2014. május 15-én ismertetett.

A Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) párt által támogatott "csokoládégyáros" Porosenkóra a megkérdezettek 33,7 százaléka készül a szavazatát adni a tíz nap múlva esedékes elnökválasztáson. Ezzel az eredménnyel jócskán lehagyta a többi elnökjelöltet, köztük a második helyen álló Julija Timosenkót, a Haza (Batykivscsina) párt jelöltjét, akinek támogatottsága 5,9 százalékra esett vissza az áprilisi 9,5 százalékról.

A harmadik helyen Szerhij Tihipko régiópárti politikus áll 4,1 százalékkal, őt követi 4 százalékkal Anatolij Gricenko, a Haza parlamenti frakciójából kivált volt védelmi miniszter.

Oleh Ljasko független parlamenti honatyát, a radikális párt vezetőjét a megkérdezettek 3,3, Mihajlo Dobkint, a hatalomváltás előtt kormányzó Régiók Pártja jelöltjét 2,6, Petro Szimonyeko kommunista pártvezért 2,4, Olha Bohomolec Majdan-aktivistát 2,1, Oleh Tyahnibokot, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnökét pedig egy százaléka támogatja. A többi 14 jelöltre összesen a választók 2,4 százaléka szavazna.

A felmérésben részt vevők 13 százaléka jelezte, hogy egyik jelöltet sem támogatja, míg 25,4 százalék még nem döntötte el, melyik jelöltre adja a szavazatát.

A szociológusok számításai szerint ha most lenne a választás, és csak azok vennének részt rajta, akik már eldöntötték, kire szavaznak, akkor 62 százalékos lenne a részvétel. Ez alapján Porosenko 54,7 százalékkal az első fordulóban megnyerné a választást.

A felmérést a szociológusok április 29. és május 11. között végezték, 2200 nagykorú vett benne részt Ukrajna minden régiójából, kivéve a Krímet - közölte az MTI.

A Parlament menesztette Janukovicsot

Néhány perccel ezelőtt az ukrán Parlament távollétében menesztette Viktor Junukovics államfőt. Előzmények: A délután folyamán felrebbent a hír, hogy Janukovics önként lemond. Ezt az ellenzék jelentette be annak alapján, hogy a Jacenyukkal folytatott telefonbeszélgetés során az elnök beleegyezett abba, hogy lemond. A sajtóban meg is jelentek a hírek, de az elnöki szóvivő ezt cáfolta. Nem sokkal ezután Janukovics tévéüzenetben jelentette be, hogy nem mond le és puccsnak nevezte a történteket. A Parlament ezek után döntött menesztéséről és május 25-re kiírta az elnökválasztást.

Julija Timosenko szabadlábon

Elutasította az EU-közeledést az ukrán kormány

Az ukrán kormány leállította az EU-társulási folyamatot

Blogunk kiemelt figyelemmel kíséri - kísérte - Ukrajnának az Európai Unióhoz való közeledésének a fontosabb mozzanatait. Most, úgy tűnik, már csak az Oroszországhoz való újbóli közeledés megfigyelésére lesz módunk. Egy újonnan elfogadott kormányrendelet szerint ugyanis a nagy nyugati idegen helyett a nagy keleti testvérhez kíván közeledni. A részletek alább, de nézzünk előbb néhányat az előzményekből:

Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz

Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás szerint Ukrajna lakosságának túlnyomó többsége népszavazáson szeretne dönteni arról, hogy országuk az Európai Unióhoz avagy az orosz-belorusz-kazah vámszövetséghez csatlakozzon-e inkább.

Rábólint-e Putyin Ukrajna EU-társulására?

Oroszország a Szovjetuniótól örökölt nagybirodalmi ambíciói alapján Ukrajnát mindig is saját befolyási övezetének tekintette. Bár a politikai kényszerek miatt függetlenségét el kellett ismernie, de kezéből kiereszteni nem igazán szándékozott. Ennek geopolitika, katonai-stratégiai, gazdasági és etnikai okai egyaránt vannak. Most azonban, mióta felgyorsult Ukrajna EU-közeledésének a folyamata, úgy tűnik, a kötelékek tovább lazulnak. A RIA Novosztyi hírügynökség éppen most jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint...

Ukrajna és az EU-s társulás

Ukrajna jóváhagyta az uniós társulási megállapodás tervezetét A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja

Ukrajna EU-társulásának esélyei

Az Európai Unió ukrajnai képviseletének a vezetője, Jan Tadeusz Tombiński az úgy véli, hogy Ukrajnának választania kell: vagy a fejlődést

Ukrajna és az EU-s társulás

A 2013. szeptember 18-án jóváhagyott dokumentum alapján az egyezség célja, hogy egyre jelentősebbé váljon a felek közti gazdasági és kereskedelmi kapcsolat, így Ukrajna fokozatosan integrálódna az EU belső piacába. A mostani megállapodás azonban nem jelenti azt, hogy Ukrajna azonnali uniós tagállammá válna. Kijev az egyezség szerint vállalja, hogy az uniós normáknak megfelelő jogszabályokat alkalmaz majd, az Európai Unió szerint Ukrajnának van még feladata. 

Most pedig lássuk a friss hírt az MTI és az Origó nyomán:

Az EU helyett Oroszországot választja Ukrajna

Az ukrán kormány leállította csütörtökön az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás aláírása érdekében folytatott felkészülési folyamatot. Az erről szóló kormányrendeletet Mikola Azarov miniszterelnök írta alá, és a kabinet honlapján tették közzé.

A kormány nemzetbiztonsági megfontolásokkal indokolta a döntést. Egyúttal döntött arról is, hogy a gazdasági kapcsolatok fellendítésének érdekében "felújítja az aktív párbeszédet" Oroszországgal, a Moszkva irányította vámszövetség tagjaival, valamint a Független Államok Közösségével.

Az ukrán kormány emellett kezdeményezte, hogy hozzanak létre egy háromoldalú bizottságot Ukrajna, az EU és Oroszország részvételével az áttekintendő kérdések megvitatására. Ukrán híradások szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök előre támogatásáról biztosította Kijev ez irányú javaslatát, még annak elhangzása előtt kijelentette, hogy Oroszország kész részt venni egy háromoldalú tárgyaláson.

Az ukrán média emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hetekben Viktor Janukovics ukrán államfő két alkalommal is folytatott titkos tárgyalásokat Putyinnal.

Az ukrán kormány október 18-án hagyta jóvá az Európai Unióval kötendő, szabad kereskedelmet is magában foglaló társulási megállapodás tervezetét, amelyet az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén készültek aláírni. Ehhez Kijevnek már csak az ügyészségekről szóló törvényt kellett korszerűsítenie, illetve megoldania a bebörtönzött és a fogva tartása alatt meggyengült egészségi állapotú Julia Timosenko volt kormányfő külföldi gyógykezelésének ügyét.

Janukovics határozottan elzárkózott attól, hogy elnöki jogkörével élve legalább részleges kegyelemben részesítse politikai ellenfelét, akit kis fölénnyel győzött csak le a 2010-es elnökválasztáson. Ehelyett a parlamentre tolta át a feladatot, hogy jogalkotással rendezze a problémát. Az ukrán államfő bécsi látogatása alatt csütörtökön ismételten leszögezte, hogy Timosenko ügyét csakis jogszabályi keretek között lehet rendezni. Kijelentette ugyanakkor, hogy Ukrajna "folytatja útját az európai integráció felé".

Az ukrán parlament csütörtökön elutasította az összes törvényjavaslatot, amely Timosenko ügyét rendezhette volna. A kudarcért az ellenzék személyesen Janukovics elnököt és a mögötte álló Régiók Pártját tette felelőssé, a kormányzó párt frakciója ugyanis egyetlen javaslatot sem támogatott.
hirdetés

A kormányrendelet kiadása után Arszenyij Jacenyuk, a Timosenko mögötti Haza párt frakcióvezetője közölte, hogy a társulási megállapodás aláírásának meghiúsításáért kész bíróságon kívüli alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményezni az államfő ellen, továbbá követeli a kormány menesztését.

Egekben az ukrán csődkockázat

Közeleg az államcsőd? Mi emelhetné ki Ukrajnát a mélyrepülésből? 

Elemzők egybehangzó véleménye szerint Kelet-Európában Ukrajna számít a legkevésbé stabil országnak: az ötéves dolláralapú államadósságának a biztosítási felára jelenleg 966 bázisponton áll a legutóbbi 15 bázispontos emelkedését követően. A 2023 áprilisában lejáró ukrán dollárkötvények hozama pedig 9,63 százalékig emelkedett a másodpiacon, ami lényegesen magasabb a hasonlóan bóvli (S&P: B-) besorolással rendelkező Egyiptoménál, ahol ez "pusztán" 7,4 százalék. 

A portfolio.hu elemzése szerint Ukrajna csődkockázata ismét a igen magasra emelkedett, az ország kiszorult a nemzetközi kötvénypiacról és már elégették a jegybanki tartalékok negyedét. A piaci kommentárok szerint egyedül az EU-val kötött szabadkereskedelmi megállapodás segíthetne a bizalom visszaszerzésében, de ehhez Julija Timosenkó kiadását kötötték, amit a jelenleg regnáló hatalom nem tekint reális opciónak.

Ujrajna érdekelt a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében, ugyanakkor az említett feltételt - a volt kormányfő és ellenzéki politikus Julija Timosenko egészségügyi ellátásának külföldi biztosítása - nem tűnik az ország vezetése számára teljesíthetőnek. Mint ismeretes Timosenkót 2011-ben őrizetbe vették és azzal vádolják, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára.

Az ország veszélyeztetettségét az is növeli, hogy az elmúlt évben a negyedével esett vissza a devizatartalékok szintje, továbbá a globális kötvénypiacról is kiszorultak. 

Timosenko állapota romlik - pártja erősödik

A híradások szerint sokat romlott Julija Timosenko egészségi állapota, nem tud felkelni az ágyból - közölte újságírókkal szombaton a bebörtönzött volt ukrán kormányfő ügyvédje.

Szerhij Vlaszenko szavai szerint a Timosenkót kezelő ukrán orvosok nem tudják megállapítani, mitől lett hirtelen rosszabbul az ellenzéki politikus. Az ügyvéd közölte, kapcsolatba lép a német Charité klinika orvosaival, hogy sürgősen utazzanak Ukrajnába, és vizsgálják ki Timosenkót.

Vlaszenko a sajtó képviselőinek megerősítette, hogy nemrégiben meglátogatták Timosenkót a kelet-ukrajnai harkivi kórházban az Európai Parlament megfigyelői, Pat Cox, az Európai Parlament egykori ír elnöke és Aleksander Kwasniewski volt lengyel államfő. A találkozóról azonban részleteket nem közölt.

Karl Max Einhaupl, a berlini Charité klinika vezetője egy orvoskollégájával, Anett Reischauerrel együtt hétfőn járt a harkivi vasutas kórházban rabként kezelt ukrán ellenzéki politikusnál, és megállapították, hogy nem látnak javulást Timosenko állapotában. Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy műtéti beavatkozásra lesz szükség.

Egyesült három ellenzéki párt

 A Batykivscsina (Haza) pártba beolvadt két másik szervezet: a Változások Frontja és a Reformok és Rend. - Julija Timosenkót pártja élén újraválasztották.

Pártkongresszuson egyesült Kijevben három ellenzéki párt: a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató Batykivscsina pártba beleolvadt az Arszenyij Jacenyuk vezette Változások Frontja (Front Zmin) és a Reformok és Rend nevű párt.

A rendezvényt az ukrán főváros egyik központi terén tartották a szabad ég alatt. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a pártok egyesülését, s újraválasztották a Haza párt elnökének Timosenkót, első helyettesének pedig Olekszandr Turcsinovot.

Arszenyij Jacenyuk új tisztséget kapott: a párt politikai tanácsának elnöke lett.
A kongresszus úgy határozott, hogy Julija Timosenko lesz a párt államfőjelöltje a 2015-ben esedékes elnökválasztásokon.

Timosenko üzenetében - amelyet lánya olvasott fel az egybegyűlteknek - leszögezte, hogy az egyesüléssel újjáalakult Haza párt célja győzelmet aratni Viktor Janukovics államfő "tekintélyelvű klánja" fölött.

A bebörtönzött volt kormányfő kiemelte, hogy Jacenyukkal már több mint egy éve "egy csapatban" vannak, már rég nem politikai riválisok, és elégedett azzal a munkával, amelyet véghezvitt ez idő alatt.

A pártkongresszust üzenetben köszöntötte Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke. "Sajnálatos módon a jelenlegi kormány és Janukovics elnök még nem győzött meg bennünket arról, hogy valóban az európai értékek követői lennének" - jelentette ki. Hozzátette, hogy példa erre egyebek között a politikai okokból tett bebörtönzések, és általában a politikai üldöztetés. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Ukrajna teljesíti az EU követelményeit az őszi vilniusi EU-csúcsértekezletig, és nem vész el az esély a tárulási megállapodás aláírására az unióval.

Az egyesüléshez gratulált a Haza párt két parlamenti szövetségese, a Vitalij Klicsko vezette UDAR (Ütés) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt is.

Ukrajna az EU felé tart?

Ukrajna és az Európai Unió viszonyával külön honlapon foglalkozom a virtuális előrevetettség keretében: Ukrajnát felvették az EU-ba. A tényszerű közlés persze egyelőre merő utópia, de a közeledésnek kétség kívül vannak jelei - mint ahogy vannak ellenkező előjelű megnyilvánulások is.

Az alábbi cikk forrása.

Ukrajna az Európai Unió felé tekint?

Elképzelhető-e, hogy egyetlen személy lefékezze Ukrajna közeledését az Európai Unióhoz? A BNS hírügynökségének adott interjújában erről a témáról Dalia Grybauskite litván elnök beszélt. Az interjút a közép-európai államfők a szlovák fővárosban most befejeződött csúcstalálkozója idején adta.

Az ukrán téma elég nagy visszhangot váltott ki, bár Timosenko nevét csak a litván államfő említette. A pozsonyi találkozóról Dusan Kerny szlovák újságírót kérdeztük.

Kettős intrika volt. Részint Szlovákiának sikerült megtenni azt, ami rendkívül ritka. Szerbia és Koszovó államfőit leültetni. Ők másik 20 ország elnökeivel együtt vettek részt a csúcstalálkozón. Pozsonyban az örökös opponenseknek volt lehetőségük a kötetlen beszélgetésre. Miközben ismert, hogy Szlovákia nem ismeri el a Koszovói Köztársaságot. Ez protokolláris problémát okozott az állami jelképeket illetően. Diplomatikus megoldás született: a tárgyalóasztalokra helyezett kártyákon csak az elnökök neve szerepelt. De a találkozó megtörtént, és ez a fontos. A második fő téma, a pozsonyi csúcstalálkozó másik intrikája, ami Viktor Janukovics ukrán elnök részvételével függ össze. Neki sehogy sem sikerül meggyőznie Brüsszelt, hogy írjon alá társulati egyezményt Ukrajnával. A csúcstalálkozón kiderült, hogy a dolog Julija Timosenkoval, az ő további sorsával függ össze. Grybauskaite litván elnök pontosan megfogalmazta az európaiak követelését: Ukrajnának be kell bizonyítania, hogy jogállam, ennek érdekében átfogó reformokat kell végrehajtania a jogrendben, a bíróságok terén. Viktor Janukovics arról biztosította a résztvevőket, hogy a Keleti partnerség novemberi vilniusi csúcstalálkozójára, amikor az EU-val az egyezményt aláírnák, ez meg fog történni. Én azonban kételkedem ebben.

A szlovák fővárosban tartott csúcstalálkozón Oroszországról nem volt szó?

Hivatalosan nem, mint ahogyan nem vitatták meg a belorusz helyzetet sem, vagy az örökös EU-tag jelölt, Törökország problémáját. De a szövegközben, természetesen ott volt Oroszország. Együttes támogatást kapott a Nabucco Vest gázvezeték építése, ami a Déli Áramlat orosz projekt konkurense. Vagy akkor, amikor a román államfő nagy erejű lobbizására jóváhagyták Chisinau törekvését a szorosabb európai integrációra.

Nincs fellebezés Timosenko-ügyben

Mint köztudott, Timosenkót 2011 őszén ítélték hét év börtönbüntetésre hivatali visszaélés vádjával azért, mert a hatóságok úgy ítélték meg, Ukrajna számára előnytelen orosz-ukrán gázmegállapodást kötött Moszkvával

Az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott nyilatkozatában Olekszandr Lavrinovics igazságügy-miniszter kijelentette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kedden hozott ítéletében nem Timosenko letartóztatásának ténye, hanem pusztán annak indoka ellen emelt kifogást. A politikust ugyanis 2011. augusztus 5-én a bírósággal szembeni tiszteletlenség címén tartóztatták le.

Lavrinovics kijelentette, hogy a Timosenko letartóztatatása óta már megváltoztatott, új ukrán Btk. alapján a hasonló ügyekben már enyhébb döntések születnek Ukrajnában, azaz a legritkább esetben kerül sor ilyen alapon a vádlott bebörtönzésére, tehát Kijev már "kijavította" jogrendszerében azt, amit az emberi jogi bíróság kifogásolt.

Emiatt a miniszter jelezte: nem látja értelmét a fellebbezésnek. Lavrinovics felhívta a figyelmet: a strasbourgi ítélet nem mondja ki, hogy politikailag motivált lett volna az ellenzéki politikai vezető bebörtönzése. Rámutatott: a strasbourgi bíróság ítéletében elutasította azt a panaszt, amely szerint embertelenül bántak volna Timosenkóval.

Szavai szerint ez arról tanúskodik, hogy az ellenzéki politikus ellen a 2009-ben aláírt orosz-ukrán gázmegállapodás miatt indított jogi eljárás "tudatosan átpolitizált" üggyé vált az ellenzék által. Julija Timosenkót 2011 őszén ítélték hét év börtönbüntetésre hivatali visszaélés vádjával a Kijev szerint Ukrajna számára előnytelen orosz-ukrán gázmegállapodás miatt, amelynek módosítását a jelenlegi vezetésnek sem sikerült mostanáig Moszkvánál elérnie.

Az ellenzéki politikust jelenleg rabként kezelik a harkivi vasutas kórházban gerincpanaszai miatt. Időközben két újabb eljárást indítottak ellene. Az egyikben azzal vádolják, hogy a kilencvenes évek második felében az Ukrán Egyesített Energiarendszerek nevű vállalat vezetőjeként adócsalást és sikkasztást követett el. Az év elején pedig még egy eljárás indult ellene azzal a váddal, hogy ő volt

az egyik megrendelője Jevheny Scserbany donyecki üzletember és parlamenti képviselő 1996-ban történt megölésének. Az ukrán ellenzék, valamint vezető európai politikusok és szervezetek azonban politikai indíttatásúnak minősítik a Timosenko elleni eljárásokat, ezért szabadon bocsátását követelik. A strasbourgi bíróság döntése után e követelések még erőteljesebbekké váltak.

Ukrajna elnöke kíván lenni Timosenko

Julija Timosenko, Ukrajna volt miniszterelnöke, akit 7 év börtönbüntetésre ítéltek hatalommal való visszaélésért, egy interjúban bejelentette, hogy a következő, 2015-ös elnökválasztásokon részt szeretne venni.

„2012. december 7-én az egyesült ellenzék bejelentette, hogy támogatni fognak a következő elnökválasztásokon. Természetesen komoly akadályai vannak ennek. Én azonban mindig ellenálltam azoknak, akik megpróbáltak engem eltéríteni céljaimtól és Ukrajna jövőjéről alkotott álmaimtól” – mondta a volt miniszterelnök a Le Temps-nek adott interjúban.

Timosenko szerint a jelenlegi ukrán kormány „kannibáltörvényekre” alapozza tevékenységét.

Hidegen fújnak a keleti szelek Ukrajnában

Korán tört ránk ez a novemberi hideg. Korán tör Ukrajnára egy várhatóan szigorú politikai évad. Két évtizede voltaképp alig ízlelhettünk bele a szabadságba és demokráciába, előbbit a gazdasági zuhanás, utóbbit a társadalmi káosz tette ellentmondásossá és nehezen érzékelhetővé. Aztán mintha az ezredfordulót követően kezdett volna kialakulni valamiféle normálisabb élet: a politikai viszonyok ugyan továbbra is teljesen szétziláltak maradtak, egyáltalán nem hozott megváltást a narancsos forradalom, egymást érték a hatalmi válságok - de mintha a felfelé szépen szépen ívelő gazdaság ezt felülírta volna: a sok évtizedes szűkölködést árubőség váltotta fel és a megélhetési lehetőségek is szaporodni látszottak. Már-már úgy festett, mégis lesz valami ebből a független lábán alig álló Ukrajnából. Aztán a 2008-as gazdasági válság megmutatta: lehet, hogymégsem. A gazdaság alázuhant, a politikai-közigazgatási káosz viszont maradt. A társadalmi anómia elmélyülni látszott.

A 2012-es választások utáni perspektívák még nem látszanak eléggé élesen. A fő kérdés alighanem az, hogy egy megerősödő államhatalom esetében melyik folyamat zajlik gyorsabban: a káosz felszámolása vagy a diktatúra kiépülése.

Két írást ajánlok olvasóink figyelmébe:

Julija Timosenko: éhségsztrájk a börtönben

a képen nem ő látható

Éhségsztrájkot kezdett október 29-én, a választások utáni első napon Julija Timosenko. A bebörtönzött volt ukrán kormányfő ezzel az ellen tiltakozik, hogy szerinte választási csalásokat követtek el a 2012-es ukrajnai parlamenti választásokon.

Az éhségsztrájkról a volt miniszterelnök ügyvédje, Szerhij Vlaszenko számolt be. Közlése szerint Timosenko hétfőn már csak vizet volt hajlandó magához venni. Éhségsztrájkjáról hivatalosan írásban értesítette az állami büntetés-végrehajtási szolgálatot.

Mint ismeretes, a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfőt jelenleg a harkivi börtönkórházban kezelik gerincpanaszai miatt.

Timosenko börtönbüntetésének megkezdése óta már másodjára folytat éhségsztrájkot. Korábban április 20-tól csaknem három héten át nem evett tiltakozásul amiatt, hogy beleegyezése nélkül szállították be a harkivi kórházba, s állítólag eközben fizikai erőszakot is alkalmaztak vele szemben.

A parlamenti választásokkal kapcsolatban nemzetközi szervezetek komoly bírálatokat fogalmaztak meg. Az EBESZ megfigyelői szerint a választást az egyenlő feltételek hiánya jellemezte, amit elsősorban az adminisztratív lehetőségekkel való visszaélés, a pártfinanszírozás átláthatóságának és a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a hiánya tett lehetővé. Andreas Gross, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megfigyelői missziójának vezetője kijelentette: az egész választási folyamat "oligarchizálódása" azt eredményezte, hogy az emberek elvesztették a választásokba vetett bizalmukat.

Választási esélyek - Ukrajna 2012

Az ukrajnai parlamenti választások eredménye 2007-ben
- a pártok elsősége szerint - KATTINTÁSRA NAGYOBB

Öt év telt el a legutóbbi ukrajnai parlamenti változások óta. Nem valószínű, hogy az elmúlt időszak az ország történetének arany oldali közé fog tartozni. Úgy tűnik,Ukrajna elvesztette azt a (főleg erkölcsi) előny, amely a "tiszta lappal indulás" után számára megadatott annak ellenére is, hogy az 1990-es évek gazdasági mélyrepüléssel kezdődtek a függetlenségét elnyert állam számára. Mégis: a fejlődés lehetősége, a lábra kapó demokrácia, a szabadságjogok kiszélesedése sokáig nagy bizalommal töltötte el a lakosságot. A 2000-es évek elejére ez a bizakodást látványos gazdasági fejlődés erősítette, 2008-ig úgy látszott, hogy a politikai széthúzás, a hatalmi struktúra szétziláltsága, a törvényi, pénzügyi, szabályozási háttér kaotikus volta ellenére a profitorientált piacgazdaság felülírja a nehézségeket. Szinte úgy tűnt, az ország hatékonyan működő kormányzás nélkül is prosperálhat, még az vaskos üzleti érdekek és a hatalom összefonódása sem akadályozta a fejlődést. A 2008-as válság aztán ezt a folyamatot megállította, a jól működő gazdaság visszaesett, repedések keletkeztek rajta, és ezeken keresztül egyre inkább láthatóvá vált a korrupció, a politikai arrogancia, a széthúzás, sőt, a nacionalizmus, idegengyűlölet is.

Hogy milyen esélyekkel indulnak az ukrajnai politikai erők a 2012-es választásokon?

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet októberi, frissnek mondható felmérésének eredményei szerint a parlamenti mandátumra esélyes egyes pártok támogatottsága:

• Régiók Pártja  - 20,1 %
• Batykivscsina - 12,1 %
• UDAR -  11.5 %
• Ukrán Kommunista Párt  - 7,8 %
• Szvoboda - 4,7 %

Ukrán nyelvtörvény

Viták, szempontok a választási kampány fényében és árnyékában

Ukrajna nyelvtörvénye a viták kereszttüzében áll. Senki nem tud megnyugtató választ adni arra, hogy

• nem csupán a Régiók Pártja és Viktor Janukovics választási trükkjéről van-e szó, amellyel a tízmilliós nagyságrendű orosz lakosság bizalmátés szavazatait remélik elnyerni
• nem az orosz nyelvnek az államnyelv szintjére való emelése-e a valódi cél, miközben az elenyészőbb számú kisebbségek számára semmilyen kedvezmény nem várható
• nem bukik-e el a törvény a végrehajtás útvesztőiben
• nem születnek-e olyan lényegi törvénymódosítások, amelyek alaposan eltávolítják a majdan végrehajtandó nyelvtörvényt az eredeti koncepciótól 

A kételyek súlyosak. Könnyen meglehet, csalatkozniuk kell azoknak, akik vérmes reményeket tápláltak az Ukrajnában immáron törvényerőre emelkedett nyelvtörvény nyújtotta előnyökkel kapcsolatba. A regionális nyelvi státus megadásának kedvező feltételei máris szigorodni látszanak, miközben tudható, hogy az ország számos közigazgatási egységében már a végrehajtási határozatra vonatkozóan is születtek testületi döntések. Nem tudni, hová, merre tendál a nyelvtörvény ügye, s milyen kölcsönviszonyba kerül a választási eredményekkel.

Ukrajnai választás 2012 - Timosenko és Klicsko pártja közös jelölteket indít

Ukrajna erős-egészséges férfiúja és gyönge-beteg asszonya összefogott. Ellenzéki koalíció?

 MTI-hír, 2012. október 12.

Közös jelölteket indít az egyéni választókörzetekben az október 28-i ukrán parlamenti választásokon a két vezető ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött ukrán exkormányfő mögött álló Egyesült Ellenzék-Batykivscsina és a profi ökölvívó, Vitalij Klicsko UDAR (Ütés) nevű pártja - értesült a Kommerszant Ukrajina című lap.

Az újság csütörtöki írása szerint a két párt között január óta folyó egyeztetések nyomán mostanra csaknem minden körzetre kiterjedően megszületett a megállapodás.

Valentyina Nalivajcsenko, az UDAR egyik jelöltje a lapnak elmondta, hogy a 250 körzetből mindössze alig 40 maradt, amelyben még nem dőlt el, melyik jelöltet léptetik vissza a másik javára. Hozzátette, hogy a közös jelölteket a népszerűségi mutatók alapján választják ki, ez napokon belül az említett körzetekben is megtörténik.

A Batykivscsinánál is megerősítették az újságnak, hogy megegyezett a két párt egymással a közös jelöltek java részéről. Ivan Kirilenko, a párt parlamenti képviselője hozzáfűzte, hogy a még vitatott körzetekben a pártok helyi képviseletei választanak a jelöltek közül aszerint, hogy az illető mennyire élvezi a választók bizalmát, mekkora az ismertsége és a tekintélye az adott körzetben.

A Kommerszant Ukrajina ugyanakkor megjegyzi, hogy noha a két párt központi vezetése egymás között megállapodott, a jelöltek között vannak, akik érthető okok miatt vonakodnak önként visszalépni. "Több hónapon át dolgoztak, pénzt költöttek a kampányra. Ha van viszont egy mindkét erő által kinyilvánított közös elv, közös cél, az előrébb való az egyéni ambícióknál" - szögezte le Kirilenko.

Ukrajna külügyminisztere szerint a társulási megállapodás nem EU-ajándék

Az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás nem valamiféle ajándék Ukrajnának, hanem mindkét fél számára előnyös szerződés - jelentette ki Hriscsenko.

MTI-hír, 2012.09.21


A tárca vezetője a Korreszpondent ukrán hírportál szerint ígéretet tett arra, hogy az uniós képviselőkkel való találkozókon Kijev bizonyítani fogja tárgyalópartnereinek az említett megállapodás mindkét fél számára kölcsönös előnyeit.

Kifejtette, hogy szerinte hibát követ el az EU azzal, hogy átpolitizálja a társulási megállapodás aláírásának kérdését.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a múlt hét végén jelentette ki, hogy az Európai Unió egyelőre nem látja teljesülni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az unió aláírja a társulási megállapodást Ukrajnával.

Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrajnai bírósági döntések - amelyek szavai szerint nem felelnek meg a nemzetközi normáknak - megakadályozták a két bebörtönzött vezető ellenzéki politikus, Julija Timosenko volt kormányfő és Jurij Lucenko exbelügyminiszter indulását az október 28-i parlamenti választásokon.

Vezet a Régiók Pártja

A legfrissebb felmérések szerint átvette a vezetést a Viktor Janukovics ukrán elnök mögött álló Régiók Pártja az október végi parlamenti választásokon vele szemben induló legnagyobb ellenzéki erőtől, a bebörtönzött Julija Timosenko vezette Batykivscsina (Haza) párttól.

MTI-hír, 2012. szept. 13.


A Rejting közvélemény-kutató csoport szeptemberi felmérése szerint - amelyet a Korreszpondent ukrán hírportál csütörtökön hozott nyilvánosságra -, ha most tartanák a parlamenti választásokat, a Régiók Pártja 26,3 százalékot kapna, míg az Egyesült Ellenzék-Batkivscsina 22,6 százalékot. A szociológusok emlékeztettek arra, hogy augusztusban még az ellenzéki párt állt az első helyen, 2 százalékkal megelőzve Janukovics pártját.

A legfrissebb felmérés alapján még két párt számít biztos befutónak: a Vitalij Klicsko profi ökölvívó vezette Udar (Csapás), és a Régiók Pártjával jelenleg koalícióban kormányzó Kommunista párt. Előbbit a megkérdezettek 12 százaléka, utóbbit 10,8 százaléka támogatja jelenleg. Az ötszázalékos parlamenti küszöbhöz közeli a támogatottsága a jobboldali, nemzeti kérdésekben radikális Szvoboda (Szabadság) pártnak 4,1 százalékkal, valamint a Timosenkóéktól eltávolodott és most inkább a Régiók Pártjához húzó, magát szociáldemokratának nevező Natalija Korolevszka vezette Ukrajna-Előre! nevű pártnak, amelynek jelöltjei között van Andrij Sevcsenko sztárfutballista is. A pártot a megkérdezettek 3,7 százaléka támogatja.
A volt államfő, Viktor Juscsenko pártja, a Mi Ukrajnánk támogatottsága mindössze 1 százalék. A többi induló párt támogatottsága nem éri el az egy százalékot sem. A megkérdezettek 16,6 százaléka válaszolt úgy, hogy még nem döntötte el, melyik pártra szavaz.

A részvételi szándékot firtató kérdésre a felmérésben részt vevők 40 százaléka válaszolta azt, hogy biztosan elmegy szavazni, 34 százalék pedig, hogy valószínűleg elmegy. A részvételre való hajlandóság a választásra jogosultak körében az ország nyugati és középső részében a legnagyobb.

A jelenlegi két kormánypárt, a Régiók Pártja és a kommunisták főként a keleti és a déli megyékben népszerűek, míg Klicsko pártjának a nyugati és a középső országrészben, a Szvobodának Ukrajna nyugati felében, Natalija Korolevszka pártjának az ország középső részében népszerűbb.

A legtöbb bizonytalan választóval a közvélemény-kutatók Kelet-Ukrajnában találkoztak.
A Rejting munkatársai az egész országra kiterjedő felmérés során szeptember 1-11. között 1200 nagykorú állampolgárt kérdeztek meg.

http://korrespondent.net/ukraine/politics/1394464-opros-partiya-regionov-operezhaet-batkivshchinu