Mandátumok eloszlása - választási eredmény

Több ukrán portálon is napvilágot láttak a most már 99,95 százalékos feldolgozottságra alapozott mandátumbecslések. Eszerint az ukrán parlament 450 mandátumán a pártok és függetlenek a listákra leadott szavazatok és az egyéni győzelmek összesítésével így osztoznak:  

Párt	Listán szerzett	Egyénileg szerzett	Öszes mandátum	Százalék
Régiók Pártja	72	115	187	41,56
Batykivcsina	62	40	102	22,67
függetlenek	-	44	44	9,78
Udar	34	6	40	8,87
Szvoboda	25	13	38	8,44
Ukrán Kommunista Párt	32	-	32	7,11
Jedinij Centr	-	3	3	0,67
Ukrán népi Párt	-	2	2	0,44
Szojuz	-	1	1	0,22
Radikális Párt	-	1	1	0,22

A 2014-es ukrán parlamenti választás eredménye még nem végleges. A hivatalos eredmények közzététele később várható.

Rada, parlament, mandátum, mandátumok megoszlása, parlamenti patkó, választási eredmények, ki hány mandátumot szerzett, hány parlamenti helye, mandátuma lesz az ukrán pártoknak. 

Tüntetés Kijevben

A CVK épülete előtt összegyült ellenzék azzal vádolja Viktor Janukovics elnököt és pártját, hogy csalt az október 28-i parlamenti választáson. A mintegy ötszáz nemzetközi megfigyelő is komoly jogsértéseket tapasztalt a voksolás lebonyolítása során. 

Bár a szavazatok összeszámlálása napokkal ezelőtt már a 99 % fölé került, a választás végeredményét továbbra sem közlik.

Kilenc egyéni választókörzetben még mindig kérdéses, melyik jelölt nyert. 

A kormánykoalíció előre gondoskodott választási győzelméről, hiszen eltörölték a csak listás választási rendszert, így a mandátumok felét lehet megszerezni pártlistáról, a másik felét pedig az egyéni választókörzetek alapján. 

A koalíció épp annak köszönheti győzelmét, hogy az egyéni körzetekben jobban szerepeltek jelöltjei. Egyelőre ugyan nem tudni, megtartja-e a kormányzat 225 fős mandátumtöbbségét, ám a koalíció mindenképpen biztos többségre számíthat, mert a parlamentbe jutott mintegy félszáz független képviselő nagy része Janukovicsékat támogatja majd. A Julija Timosenko és Vitalij Klicsko-vezette ellenzék ugyan csak körülbelül 180 mandátumra számíthat, de sikerült megakadályozni azt, hogy a koalíció megszerezze a 300 mandátumot, amely már elegendő lenne az alkotmány módosításához is. Janukovics hírek szerint úgy akarja megváltoztatni az alaptörvényt, hogy 2015-ben ne a nép, hanem a parlament választhassa meg az új elnököt. Így újabb államfői mandátumot biztosítana maga számára.

A közzétett választási adatok meghamisítása

Kanadai választási megfigyelők szerint súlyos szabálysértések kísérik Ukrajnában a múlt vasárnapi parlamenti választásokon leadott szavazatok összeszámlálását. A nemzetközi megfigyelők kanadai kontingense úgy értékelte, mindez megkérdőjelezi az egyes körzetekben már kihirdetett eredmények hitelességét.

Az észak-amerikai ország megfigyelői szerint a szavazatszámlálás kaotikus körülmények között zajlik, és a hatóságok több esetben akadályozták őket tevékenységük ellátásában. Ezen kívül a megfigyelők annak a gyanújuknak adtak hangot, hogy a központi választási bizottság honlapján már közzétett eredményeket meghamisították.

Kanada több száz választási megfigyelővel képviseltette magát a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon. Korábban bírálta a szavazás lebonyolítását az Európai Unió, az EBESZ és az Egyesült Államok is.

A legutóbbi hivatalos kijevi bejelentés szerint a 225 ukrajnai választási kerületből nyolcban még nem fejeződött be a szavazatszámlálás. Az eddigi eredmények szerint meglehetős fölénnyel vezet a Viktor Janukovics elnök mögött álló kormánypárt, a Régiók Pártja, megelőzve a bebörtönzött volt miniszterelnököt, Julija Timosenkót támogató Egyesült Ellenzéket.

Hidegen fújnak a keleti szelek Ukrajnában

Korán tört ránk ez a novemberi hideg. Korán tör Ukrajnára egy várhatóan szigorú politikai évad. Két évtizede voltaképp alig ízlelhettünk bele a szabadságba és demokráciába, előbbit a gazdasági zuhanás, utóbbit a társadalmi káosz tette ellentmondásossá és nehezen érzékelhetővé. Aztán mintha az ezredfordulót követően kezdett volna kialakulni valamiféle normálisabb élet: a politikai viszonyok ugyan továbbra is teljesen szétziláltak maradtak, egyáltalán nem hozott megváltást a narancsos forradalom, egymást érték a hatalmi válságok - de mintha a felfelé szépen szépen ívelő gazdaság ezt felülírta volna: a sok évtizedes szűkölködést árubőség váltotta fel és a megélhetési lehetőségek is szaporodni látszottak. Már-már úgy festett, mégis lesz valami ebből a független lábán alig álló Ukrajnából. Aztán a 2008-as gazdasági válság megmutatta: lehet, hogymégsem. A gazdaság alázuhant, a politikai-közigazgatási káosz viszont maradt. A társadalmi anómia elmélyülni látszott.

A 2012-es választások utáni perspektívák még nem látszanak eléggé élesen. A fő kérdés alighanem az, hogy egy megerősödő államhatalom esetében melyik folyamat zajlik gyorsabban: a káosz felszámolása vagy a diktatúra kiépülése.

Két írást ajánlok olvasóink figyelmébe:

Kárpátalja - Gajdos István mandátuma

Mind a pártlistára, mind az egyéni jelöltekre leadott szavazatok tekintetében a Régiók Pártja megnyerte a 2012. évi ukrán választásokat, így kormányt alakíthat.

A párt listáján a kárpátaljai magyar jelölt, Gajdos István a 74. helyen szerepelt. Ez az előzetes becslések alapján befutó helynek számított. A párt listájára leadott szavazatok alapján azonban az előzetes számítások szerint valószínűleg egy-két képviselővel kevesebb kerül be automatikusan a parlamentbe, a 74. hely éppen kiesőnek vagy határpozíciónak látszik. Azonban, ha a Régiók Pártja alakít kormányt, akkor Gajdos mandátuma teljesen bizonyos, tekintve, hogy a pártlistán tíznél több leendő kormánytag neve szerepel, és mivel kabinettagok nem lehetnek egyben képviselők is, így ők lekerülnek a listáról, s ezzel a többiek ugyanennyi pozícióval feljebb lépnek, a magyar jelölt ez esetben mindenképpen a bejutók közé kerül. Ha azonban a Régiók Pártja nem képes kormányt alakítani és nem szabadulnak fel a Gajdos pozícióját megelőző listás helyek, akkor a magyar jelölt valószínűleg elesik a képviselőségtől.

Mint ismeretes, Gajdos István az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Mivel magyar párt számára a parlamenti küszöb elérése gyakorlatilag lehetetlen, ezért annak élérésére, hogy magyar képviselő kerüljön az ukrán törvényhozásba, két lehetőség mutatkozott. Az egyik: egyéni jelöltként való indulás. A KMKSZ ezt az utat választotta, ám jelöltjei a számottevő magyar lakossággal rendelkező körzetekben nem kerültek még az esélyesek közé sem. A másik lehetőség: ukrán párt listáján befutó helyet kapni. Az UMDSZ és  Régiók Pártja közti megállapodás ezt tette lehetővé. Gajdos 74. pozíciója fejében az UMDSZ sehol nem állított saját jelölteket, hanem az RP ukrán jelöltjeit támogatta - három körzetben éppenséggel a magyar KMKSZ-jelöltekkel szemben

*
Gajdos István személyének és tevékenységének a megítélése korántsem egyértelmű. Egyaránt ismertek a szélsőségesen negatív és a túlzottan pozitív vélekedések Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Gajdos egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, a Kárpáti Igaz Szó c. lapban megjelenő híradások, cikkek, interjúk viszont a kárpátaljai magyarság legnagyobb jótevőjének állatják be. Az igazság valahol a kettő között lehet.

Annyi bizonyos, hogy Gajdos hamarább volt beágyazódva a fehérnek nem nevezhető ukrajnai üzleti szférába és hatalmi apparátusba, mintsem a "magyar ügyet" felfedezte és felhasználta volna volna a maga politikai karriere számára. Az üzleti és nomenklatúrás múlt és jelen erős determinációt jelent, de kétségtelen, hogy ezt a politikusnak gyakran sikerül összeegyeztetnie a magyar közösség érdekeinek hatékony képviselésével.

Jogosnak látszik a vád, hogy Gajdos a pártkötődéseit saját érdekei szerint váltogatja (szocdem volt, aztán amikor pártja vesztett a narancsos fordulatban, átlépett a győztes szocialisták frakciójába; most meg, ugye, az oroszbarátnak joggal mondható RP színeiben szerez mandátumot). Nyilvánvaló, hogy a hatalmi pártérdekeknek való megfelelés meghatározza számára, mit-meddig-hogyan tehet vagy nem tehet. Mindezzel együtt megállapítható, hogy ez a súlyos tehertételekkel nehezített magyarságképviselet sokszor jóval eredményesebb, mint a KMKSZ orcátlanul önérdekű, kisajátító és kirekesztő sérelmi politizálása. 

---

Frissítés: Gajdos István 2014 júniusában lemondott az UMDSZ élén 12 éven át gyakorolt elnöki posztjáról. Ebből az alkalomból rövid életrajzát közöljük ehelyt, már csak azért is, mert ez a honlap az 1-ső tíz Google-találat közé tartozik a képviselő nevére keresve.

Gajdos István életrajza

Gajdos István 1971. május 5-én született egy kárpátaljai magyar faluban, a Beregszász mellett fekvő Jánosiban. 

1988–1992 között a Tulai Műszaki Főiskolán, majd 1992-től 1995-ig a Lvivi Műszaki Egyetemen tanult, ahol gépészmérnöki diplomár szerzett. 1998–2005 között a Kárpátaljai Állami Egyetemen a jogtudományi szakon szerzett végzettséget


1998–2000 között a Beregszászi Járási Tanács elnöke, 2000–2002 között a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, 2006–2012 között Beregszász polgármestere volt.

Két alkalommal választották parlamenti képviselővé. Első alkalommal a 2002-es ukrajnai parlamenti választáson jutott mandátumhoz a kárpátaljai 72. sz. egyéni választókerületben. Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak 2002–2006 között volt a tagja. 2002–2005 között képviselőként az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt (USZDPe) frakciójának tagja volt, majd a narancsos forradalom győzelme után (2005) a vesztes pártból kilépett és  belépett a győztes, kormányba jutott Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába.

A 2012-es ukrajnai parlamenti választáson azonban már nem a szocialisták színeben indult, hanem a Régiók Pártja választási listájának 74. helyén szerzett mandátumot (lásd részletesen fentebb; azaz újra pártot váltott). A parlamentben 2012. december 25-től az emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkára.

2014. február 20-án négy másik kárpátaljai képviselővel együtt kilépett a Régiók Pártjából. Az ukrajnai tüntetések során a Régiók Pártja melletti kiállása miatt a Beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-i rendkívüli ülésén határozatban határolódott el Gajdos Istvántól, aki később azt nyilatkozta, hogy az ártatlan áldozatok miatt lépett ki a Régiók Pártjából, azóta független képviselő

2002-től 2014 júniusáig töltötte be az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöki posztját. Ekkor belátta, hogy személye nem elősegítője, hanem akadálya annak, a kárpátaljai magyarság politikai érdekérvényesítő képessége erősödjön.

Abszolút többséget szerezhet a Régiók Pártja

Nem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a vasárnap Ukrajnában megtartott parlamenti választások nyomán a törvényhozásba bejutó másik négy párt valamelyikével - írta szerdai elemzésében a Korreszpondent.

MTI, 2012. okt. 31.


Az ukrán hírportál számításai szerint a Régiók Pártja listán 70-72 mandátumot szerezhet meg, egyéni jelöltjei pedig 115-118 választókerületben győzhetnek. E szerint akár 190 fős is lehet a Régiók pártjának frakciója az új parlamentben. Az előzetes eredmények alapján csatlakozhat még hozzájuk a kormánytöbbség megalakítása érdekében körülbelül 30 független, vagy egyéb párt színeiben egyéniben mandátumot szerző képviselő, köztük az Egységes Centrum Kárpátalján győztes három jelöltje, a pártot vezető Viktor Baloha eddigi katasztrófavédelmi miniszter, fivére és unokatestvére, valamint Volodimir Litvin házelnök és az általa vezetett Néppárt egy egyéni körzetben nyertes tagja.

Ahhoz pedig, hogy meglegyen a 450 fős parlamentben a legalább 226 főnyi többség, elég még hat képviselőt átállítaniuk magukhoz az ellenzékből. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a kormánytöbbség megalakítása érdekében annyi ellenzéki ülhet át a Régiók Pártjának frakciójába, amennyi ehhez szükséges.

A Korreszpondent emlékeztetett: a független Ukrajnának csak az első parlamentjében volt egypárti többség: 1992-1994 között, amikor a Kommunista Párt képviselőcsoportjának 239 tagja volt.

Julija Timosenko: éhségsztrájk a börtönben

a képen nem ő látható

Éhségsztrájkot kezdett október 29-én, a választások utáni első napon Julija Timosenko. A bebörtönzött volt ukrán kormányfő ezzel az ellen tiltakozik, hogy szerinte választási csalásokat követtek el a 2012-es ukrajnai parlamenti választásokon.

Az éhségsztrájkról a volt miniszterelnök ügyvédje, Szerhij Vlaszenko számolt be. Közlése szerint Timosenko hétfőn már csak vizet volt hajlandó magához venni. Éhségsztrájkjáról hivatalosan írásban értesítette az állami büntetés-végrehajtási szolgálatot.

Mint ismeretes, a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfőt jelenleg a harkivi börtönkórházban kezelik gerincpanaszai miatt.

Timosenko börtönbüntetésének megkezdése óta már másodjára folytat éhségsztrájkot. Korábban április 20-tól csaknem három héten át nem evett tiltakozásul amiatt, hogy beleegyezése nélkül szállították be a harkivi kórházba, s állítólag eközben fizikai erőszakot is alkalmaztak vele szemben.

A parlamenti választásokkal kapcsolatban nemzetközi szervezetek komoly bírálatokat fogalmaztak meg. Az EBESZ megfigyelői szerint a választást az egyenlő feltételek hiánya jellemezte, amit elsősorban az adminisztratív lehetőségekkel való visszaélés, a pártfinanszírozás átláthatóságának és a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a hiánya tett lehetővé. Andreas Gross, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megfigyelői missziójának vezetője kijelentette: az egész választási folyamat "oligarchizálódása" azt eredményezte, hogy az emberek elvesztették a választásokba vetett bizalmukat.

Választási csalások - bírál az EBESZ, az EU és az USA

Az összeállítás az ukrajnai választások tisztaságát illető külföldi bírálatok közül ismertet hármat.

Komolyan bírálja az EBESZ az ukrán választásokat 

A szervezet szerint visszaélések történtek, és kiegyensúlyozatlan volt a tájékoztatás. Az ellenzék kampányfőnöke arról beszél, hogy akadályozzák a szavazatszámlálást több megyében. Janukovics pártjának előnye csökken, de még mindig tetemes.

A demokratikus fejlődés szempontjából visszalépésnek minősítették az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői a vasárnapi ukrajnai parlamenti választást.
Szerintük a választást az egyenlő feltételek hiánya jellemezte, amit elsősorban az adminisztratív lehetőségekkel való visszaélés, a kampány, a pártfinanszírozás átláthatóságának és a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a hiánya tett lehetővé.
A szavazást megelőző időszak bizonyos vonatkozásai visszalépést jelentettek az előző országos választás hasonló időszakával összehasonlítva - mutatott rá a több mint 600 megfigyelő véleményét összegző jelentés. Az, hogy Julija Timosenko ellenzéki vezető nem indulhatott jelöltként, szintén "károsan hatott a választási folyamatra" - állapították meg az EBESZ megbízottai. (okt, 29)

Élesen bírálta az ukrajnai választásokat az EU

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitika főképviselője, valamint Stefan Füle bővítési biztos hétfő este közös nyilatkozatban emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi megfigyelők a választások lebonyolításával kapcsolatban számos visszásságot tapasztaltak. "Elvárjuk, hogy Ukrajna jövőbeni parlamentje korrekt módon tükrözze a választók akaratát" - közölték nyilatkozatukban az uniós vezetők.
Ashton és Füle sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a bíróságok több ellenzéki személyiséget megakadályoztak a szavazáson való részvételben. A választások előtt lefolytatott bírósági eljárások nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak - hangsúlyozta a nyilatkozat. Ezzel összefüggésben az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint a bővítésért felelős biztos hangsúlyozta az ukrajnai igazságügyi rendszer megreformálásának a szükségességét.
Az uniós vezetők felszólították az ukrajnai hatóságokat a vasárnapi választásokon leadott szavazatok korrekt összeszámlálására, valamint az eredmények - hasonlóan korrekt - közzétételére. (okt. 30)

Választási csalás, manipuláció: Washington is aggódik Ukrajna miatt

A washingtoni külügyminisztérium helyi idő szerint hétfő este nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az amerikai kormányt aggodalommal töltötte el a választások lebonyolítása. A külügyminisztérium szóvivője elismerte, hogy a vasárnapi szavazás békésen zajlott, azt számos hazai és nemzetközi megfigyelő ellenőrizte, ugyanakkor felhívta a figyelmet: Washington információi szerint a szavazás menetét, illetve a szavazatok leadását csalások és különféle manipulációk kísérték.
A szóvivő úgy értékelte, hogy a vasárnapi választások visszalépést jelentettek a korábbi parlamenti-, illetve elnökválasztásokhoz viszonyítva. Ennek kapcsán utalt arra a jelentős különbségre, amely a hivatalos választási bizottság által közzétett előzetes eredmények, valamint az ellenzék által végzett szavazatszámlása között alakult ki, mégpedig - a hivatalos közlés szerint - a Viktor Janukovics elnök mögött álló kormánypárt javára. (okt. 30)

Kárpátaljai eredmények - KMKSZ-jelöltek - Ungvár, Munkács Nagyszőlős körzete

Ahogy az várható volt, a teljesen esélytelen KMKSZ-jelöltek Kárpátalján a saját körzetükben nem kerültek be még az első 2 közé sem, az élen állóktól jócskán leszakadva 7-11 % közötti eredményekkel állnak a 3., 4. és 5. helyen. (Ez nagyjából azt jelenti, hogy még a magyar választóknak egy jelentős része sem szavazott rájuk)

A jelenlegi feldolgozottsági szinten, a sorrend végeredménye szempontjából már "beálltnak" tekinthető részadatok szerint (az adatokat folyamatosan frissítem, utoljára a végleges adatok kerülnek ide):

• Kovács Miklós (Ковач Микола Миколайович)
  3. hely - 10,41 % (végeredmény!) - Nagyszőlősi választókörzet
• Gulácsi Géza (Гулачі Гейза Людвигович)
  4. hely - 10,59 % (végeredmény!)  - Munkácsi választókörzet 
• Brenzovics László (Брензович Василь Іванович)
  5. helyen - 7,73 % (végeredmény!) - Ungvári választókörzet

A Nagyszőlős központú választókörzetben függetlenként indult, ugyancsak magyar Kincs Gábor a 6. helyen végzett 0,98 %-kal.

Az adatokat folyamatosan frissítem a hivatalos forrás - a CVK oldala - alapján:
Ungvári körzet - Munkácsi körzet - Nagyszőlősi körzet

Más: Országos eredmények  

Más:

Gajdos István mandátuma

Olvasd el ezeket is:

• A kárpátaljai pártok esélyeiről így hazudott a magyar a köztévé
• Nem adtam a nevem

A választás eredményei

A leadott szavazatok összeszámlálása folyamatban van, hivatalos végeredmények néhány nap múlva várhatóak. A részeredmények a Központi Választási Bizottság (CVK) hivatalos honlapján követhetők nyomon.

A parlamenti küszöböt 5 párt lépte át, eredményeik arányában ezek osztoznak az összesen 450 mandátum felén, azaz 225 képviselői széken (a másik felét az egyéni választőkörzetek győztesei szerzik meg).

Meglepetést okozott, hogy a vasárnap esti exit poll adatokhoz képest  az első értékelhető tényleges hétfői adatok alapján kommunista párt jött fel a harmadik helyre, megelőzve Klicskó UDAR nev pártját. A Régiók Pártja és a Batykivscsina közti különbség hóval nagyobbnak látszott a korábban felbecsültnél, a nacionalista Szvoboda pedig 10 % alá esett.

Ahogy a feldolgozottság a 100 % felé haladt, a számok egyre inkább közelednek az exit poll felmérés eredményeihez, 90 százalék fölött az UDAR visszakerült a 3. helyre, megelőzve a Kommunista Pártot, a nacionalista Szvoboda pedig 10 % fölé emelkedett (mindez kedd este történ).

Az adatokat folyamatosan frissítem, utoljára majd a végeredmény kerül ide.

Utolsó frissítés: november 9. Feldolgozottság: 100 %

• Régiók Pártja – 30,00 % / (exit poll: 30,48)
• Batykivscsina –  25,54 % / (exit poll: 23,87)
• UDAR – közel 13,96 % / (exit poll: 14,67)
• Ukrán Kommunista Párt - 13,18 % / (exit poll: 12,07)
• Szvoboda - 10.44 %  / (exit poll: 11.92)

Forrás: CVK

Más eredmények:

Mandátumok eloszlása - választási eredmény

Gajdos István (Kárpátalja) mandátuma