Ungváron a tüntetők békésen foglalták el a megyei közigazgatás épületét

Kormányellenes tüntetők szerdán Ungváron békésen elfoglalták Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatalának épületét.

Az egyetemi diákság által kedden meghirdetett tüntetésre mintegy ezren gyűltek össze Ungvár központjában, ahol a tiltakozók megemlékeztek a keddi kijevi összecsapások áldozatairól, és koszorúkat helyeztek el a szónoki emelvény előtt az elhunytak emlékére. Ezt követően a főként fiatalokból álló tömeg a Kárpátalja megyei állami közigazgatási hivatal épületéhez vonult. A tüntetők betörték a hivatal bejárati ajtaját, ablakait, és lényegében ellenállás nélkül bementek az épületbe. Egy ember megsérült a szétrepülő üvegcserepektől, őt a mentők kórházba szállították.

A hivatalt őrző rendőrök békésen elvonultak, az intézmény dolgozóit hazaengedték. Az épületfoglalók Olekszandr Ledida kormányzó dolgozószobájából eltávolították Viktor Janukovics ukrán elnök portréját.

MTI

Ukrajna legvéresebb napja

Húsznál több halálos áldozat 

A hatóságok felszólítása ellenére sem hagyják el Kijev főterét a kormányellenes tüntetők, a szerda reggeli helyszíni tudósítások szerint a tiltakozók forradalmi dalokat énekelnek, táplálják az égő barikádok lángjait, és köveket halmoznak fel, hogy felkészüljenek a rendőrség újabb rohamára. A CNN szerint már 25 halálos áldozata van az utcai zavargásoknak, tött mint 300-an pedig megsérültek.
hirdetés

A reggeli híradások szerint a kórházba szállítása után belehalt lőtt sebeibe a Vesztyi című lap újságírója. A férfit állítólag kirángatták a taxiból, megverték, majd mellkason lőtték.

Az UNIAN online hírügynökség szerint a tűzoltóknak és a mentőcsoportoknak abba kellett hagyniuk a mentést a tüntetők főhadiszállásának helyt adó szakszervezetek székházában, mivel a lángoló épület negyedik és ötödik szintje között beomlás történt.

-

2014. február 19-én hajnalban újabb rohamot indítottak a rendőrök az ellenzékiek állásai ellen az ukrán főváros, Kijev központjában a Függetlenség terén. Viktor Janukovics elnök és az ellenzéki vezetők tárgyalása nem hozott eredményt, az Egyesült Államok az erőszak megfékezését követelte. A halálos áldozatok száma tovább emelkedett, és immár legalább 21-re tehető.

A hajnali támadást könnyfakasztó- és hanggránátok zápora előzte meg. A rendőrök előrenyomultak és állásokat foglaltak el a tér közepén álló emlékmű körül. Reggelre a tér közel felét ellenőrzésük alá vonták.

A halálos áldozatok száma a hajnali jelentések szerint eléri a 21-et, a sebesültekét ezernél is többre teszik. A halottak között legalább hét rendőr van, a sebesültek jelentős része is a rendfenntartókhoz tartozik.

Ez volt a legvéresebb nap Ukrajna történetében azóta, hogy az ország a szovjet időket követően visszanyerte függetlenségét.

Egy ellenzéki aktivista a Függetlenség terén felállított színpadon jelentette be, hogy meglőtték Olekszandr Turcsinovot, a Haza párt befolyásos képviselőjét. A politikus állapotáról egyelőre nincsenek pontos értesülések.

Éjjel lekapcsolták a közvilágítást a téren, amely szinte egészében lángokban állt, mert a tüntetők sátraikat és a barikádokat felgyújtva vontak "válaszfalat" saját soraik és a rendvédelmi szervek között.

A Függetlenség terén kigyulladt a tüntetők által főhadiszállásként használt Szakszervezetek Háza, valamint egy kereskedelmi központ, továbbá a konzervatórium épülete is. Ezekből összesen több tucat embert kötelek segítségével kellett kimenekíteni.

Janukovics a hajnali órákban fogadta az ellenzék vezetőit. Megbeszélésüket követően mindazonáltal az egyik résztvevő, Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy nem tudtak megoldást találni az erőszakos cselekmények megállítására. Janukovics szerinte azt követelte, hogy a tüntetők feltétel nélkül hagyják el az általuk elfoglalt kijevi főteret. Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Batykivscsina) párt parlamenti frakcióvezetője azt mondta, hogy ők az emberéletek megóvása érdekében az azonnali fegyvernyugvás kihirdetését, a rendfenntartó egységek visszavonását követelték. Hangsúlyozta: azzal, hogy a hatalom ezt nem tette meg, Ukrajna drámai fordulóponthoz érkezett.

Viktor Janukovics a találkozót követően felhívást intézett az ellenzéki vezetőkhöz és a lakossághoz. Ebben úgy fogalmazott, hogy az ellenzék "túllépte a határt", és a bűnösöket felelősségre fogják vonni. Felszólította az ellenzéki vezetőket, hogy kössenek kompromisszumot, és "találják meg a közös nyelvet" az ország érdekében.

Az ország más részein, mindenekelőtt a nyugati városokban is tartottak ellenzéki megmozdulásokat, elsősorban a kijevi erőszak miatt tiltakozva. Lembergben (Lviv) mintegy ötezer tüntető fegyvereket zsákmányolt egy laktanyában. Ungvár lakosságát a város egyetemi diáksága szerdára hívta tüntetésre. Munkács főterén szerda délben tartanak népgyűlést, amelyen a kijevi összecsapások áldozataira emlékeznek.

Kijev központi részében szerdán zárva tartanak az óvodák és az iskolák. A metró sem jár, viszont a felszíni közlekedést ingyenessé tették.

Joe Biden amerikai alelnök a kormányerők visszavonására szólította fel Janukovicsot, valamint arra, hogy a kormányzat gyakoroljon maximális önmérsékletet. Keddi telefonbeszélgetésükön - mint a Fehér Ház közölte - Biden értésre adta, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszakot, a konfliktus bármely résztvevője folyamodik is hozzá, de rámutatott, hogy a kormányzat különös felelősséget visel a feszültség enyhítéséért. John Kerry külügyminiszter pedig úgy fogalmazott, hogy "az országban tapasztalható mély megosztottságot nem lehet ártatlan vér kiontásával megoldani".

---
egyenesben:



Már Amerika is szólt Janukovicsnak
Joe Biden amerikai alelnök a kormányerők visszavonására szólította fel Viktor Janukovics ukrán elnököt, valamint arra, hogy gyakoroljon maximális önmérsékletet - közölte helyi idő szerint kedden a Fehér Ház.
Biden a nap folyamán telefonon beszélt Janukoviccsal, és mély aggodalmát fejezte ki a kijevi utcákon elszabadult erőszak miatt. Az amerikai alelnök értésre adta, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszakot, a konfliktus bármely résztvevője folyamodik is hozzá, de rámutatott, hogy a kormányzat különös felelősséget visel a feszültség enyhítéséért.
Joe Biden a közlemény szerint hangsúlyozta az ellenzéki vezetőkkel a tüntetők jogos panaszairól folytatandó haladéktalan tárgyalások és a politikai reformra vonatkozó komoly javaslatok előterjesztésének sürgősségét. Mint mondta, az Egyesült Államok elkötelezetten támogatja a válság békés megoldására irányuló olyan erőfeszítéseket, amelyek tükrözik az ukrán nép akaratát és törekvéseit.
Közleményt adott ki az ukrajnai helyzetről John Kerry külügyminiszter is. Ebben úgy fogalmazott, hogy "az országban tapasztalható mély megosztottságot nem lehet ártatlan vér kiontásával megoldani". Ő is hangoztatta, hogy az erőszak alkalmazása elfogadhatatlan.
Kerry egyúttal a feszültség enyhítésére sürgette a kormányzatot, valamint arra, hogy indítsa újra a párbeszédet az ellenzékkel.
Az ENSZ aggódik
Újra a vérontás beszüntetésére szólította fel az ukrán hatóságokat és a tüntetőket Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, akit "sokkolt" az erőszak. Az ENSZ-főtitkár az erőszak leharapódzása kapcsán fejezte ki komoly aggodalmát, és New York-ban helyi idő szerint kedd este immár másodszor szólította önmérsékletre a szembenállókat. Úgy fogalmazott közleményében, hogy elsődleges cél a további instabilitás és vérontás elkerülése.
Mindenkinek arra kell összpontosítania szerinte, hogy mihamarabb visszavezesse Ukrajnát a demokrácia és fejlődés útjára. Andrej Portnov, az ukrán államfő kabinetfőnökének helyettese eközben arra figyelmeztetett, hogy a tömeges rendbontások során rendkívül súlyos bűncselekmények történhettek, és a törvény a legszigorúbban bünteti a fegyverek zsákmányolását, a katonai és belügyminisztériumi létesítmények elfoglalását.

Kijevben elszabadult a pokol?

Kijevben újra elkeseredett, véres összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrség között. Vannak sebesültek mindkét oldalon. Lángokban áll a Régiók Pártja irodája a Lipszkaja utcában. A tüntetők megpróbálják elfoglalni a Verhovna Rada melletti épületeket. 
A nap - 2014. február 18. - fontosabb eseményei azután, hogy az amnesztiatörvény értelmében szabadlábra helyezték mindazokat, akiket korábban a tüntetésekben való részvételük miatt tartóztattak le.

Az Ukrán Parlament környékén a tüntetőknek sikerült áttörniük a rendőrségi kordont

A város e pontjához a Berkut különleges csapatok érkeztek. Petárda-robbanások hallhatók, a tüntetők botokat használnak. A tüntetők betörtek az autóba, amely útjukat állta a kormányzati negyedhez. Elindították a kocsit és elhajtottak, felszabadítva az úttestet. Ugyanakkor, az úttesten még két jármű állt. A kijevi tüntetők áttörtek a rendőrkordonon, hogy szabaddá tegyék a Grusevszkij utcát.

Eközben ellenzéki képviselők elfoglalták a szónoki emelvényt a Parlamentben

Az ukrán Parlament plenáris ülése előtt az ellenzéki frakciók képviselői elfoglalták a szónoki emelvényt

Mintegy 50 ellenzéki áll az emelvény és az elnökség körül. Amint Arszenyij Jacenyuk a Haza és Oleg Tyagnibok a Szabadság frakció vezetője újságíróknak elmondta, az ellenzék azért akadályozza az ülés megkezdését, mert a parlamment apparátusa nem volt hajlandó regisztrálni döntésüket a 2004-es Alkotmány megújításáról, holott ez legalapvetőbb követelésük és törekvésük.

Élesedő helyzet

Több ezer tüntető indult, hogy őrt álljon a Parlament (Verhovna Rada) előtt. A kormányzati negyedben összecsapásokra kerül sor. A rendőrség könnygázt és világító gránátot alkalmaz.

"A Berkut a tetőkről a tömegbe dobálja a gránátokat Selkovicsnaja utcában!" – mondta Alekszandr Aronc szemtanú. Oleg Carjov parlamenti képviselő: "A Selkovicsnaja utcában folyik a harc. Öt rendőrt sérülésekkel bizottságunk épületébe hoztak. Elmondásuk szerint a békés tüntetők köveket, kalapácsokat, fejszéket használnak". A parlamenti ellenzék követeli, hogy haladéktalanul térjenek vissza a 2004-es alkotmányra, de a kormány még nem hajlandó erre. Az ellenzék továbbra is blokád alatt tartja a szónoki emelvényt a parlamentben.

Tüntetők másztak fel a Selkovicsnaja és Insztyituckaja utca sarkán álló ház tetejére, ahonnan a rendőrség lőtte őket

Erre azután került sor, hogy a karhatalmi erők éles lőszert kaptak. Andrej Szencsenko a Haza ellenzéki párt képviselője, a közrendet fenntartó karhatalmi forrásokra hivatkozva közölte, hogy Suljak tábornok a a belső karhatalmi csapatok parancsnoka rendelkezett, hogy éles lőszert adjanak a katonáknak, és ha közülük valaki megbotlik vagy a tömeg mellett esik le, akkor lőhet a támadókra.

Kijevben folytatódnak az elkeseredett összecsapások a tüntetők és a rendőrség között. Vannak sebesültek mindkét oldalon. Ég a Régiók Pártja irodája a Lipszkaja utcán. A tüntetők megpróbálják elfoglalni a Verhovna Rada melletti épületeket.

Kijev központjában a Berkut rohamrendőrség egyik osztaga támadásba indult a tiltakozóakció résztvevői ellen és egy tüntetőt az Еспресо.TV tudósítója szerint megöltek.

Az MTI tudósítsa:

Összecsapások, gyújtogatások

Mintegy kétezer ellenzéki tüntető csapott össze kedden Kijevben a rohamrendőrökökel a parlament épületének közelében.

Helyszíni jelentések szerint a tüntetők kövekkel dobálják a rendfenntartókat, akik válaszul könnygázt, fény- és hanggránátokat vetettek be, és gumilövedékeket lőnek a tömegbe. A Reuters brit hírügyökség fotóriportere gránáttól sérült meg a mellkasán, két nőt pedig gumilövedékek sebesítettek meg.

Felgyújtottak az ellenzéki tüntetők kedden a kijevi parlamentnél egy rendőrségi teherautót, amely elzárta a parlamenthez vezető utat, a kormányzó Régiók Pártjának székházába pedig Molotov-koktélokat és köveket dobáltak, betörve az épület több ablakát.

Közben már legalább tíz tüntető sérült meg a rendőrökkel folytatott összecsapásban. Egy fiatal férfinak egy rendőr által elhajított gránát csuklóból leszakította a kezét.

Az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt képviselője úgy vélekedett, hogy a tüntetők be fognak hatolni a törvényhozás épületébe. A parlamentnek kedden plenáris ülése lett volna.

Autonóm Kárpátalja? Visszacsatolás?

A rendszerváltás közepette a kárpátaljai magyarságot az autonómia-vita osztotta meg elsőként. Persze akkor - 1990-ben, 91-ben - ez nem a teljes területre, hanem csupán egy Beregszász-központú magyar autonóm körzetre vonatkozott.  A beregszásziak akarták, akik kívülrekedtek volna, azok nem: ez volt az első töréspont a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) addig egységes tagságán belül is. Aztán 1991-ben Ukrajna függetlensége ügyében országos népszavazást tartottak, a kárpátaljaiak területük autonómiája ügyében is szavazhattak. Bár az autonómia erős többséget kapott, az ukrán törvényhozás sem ezután, sem azóta még csak napirendre sem tűzte a kérdést.

Kárpátalja autonómiája valósággá válhat

forrás

Nyikolaj Sztaroszta, a Kárpátaljai Népi Parlament (NRPR) társadalmi szervezet vezetője közölte, hogy a kárpátaljai ruszinok a Legfelsőbb Rada képviselőihez és Janukovics elnökhöz fordultak azzal a kéréssel, hogy tegyenek eleget az 1991-es népszavazás követelményének, és adjanak autonómiát Kárpátaljának.

Nem vezet-e egy ilyen lépés az ország felbomlásához vagy föderalizálásához? Kirill Frolov a FÁK Intézet elemzője fejti ki ezzel kapcsolatos véleményét:

Teljesen igazságosnak tekintem a ruszinok követelményét. De függetlenül attól, hogy mely államban voltak ruszinok – Magyarországon, az Osztrák-Magyar Monarchiában, Csehszlovákiában – mindig vonzódtak Oroszországhoz, mint a rokonállamhoz. Dmitrij Szidor esperes, a Moszkvai Patriarchátus papja ma a ruszinok lelki vezetője, aki jogaikért harcol. Arról híres, hogy jelzálogba adta lakását, és Ungvár központjában nagy templomot és missziós központot építtetett. De elítélték. Miért? A szeparatizmusért, azért, hogy követelte a lakosság 72 %-a akaratának teljesítését. Ezek a lakosok 1991-es népszavazáson Kárpátalja autonómiájára szavaztak. Alááshatja-e az autonómia a politikai helyzetet a térségben? Pont fordítva - csak stabilizálja azt. Hiszen az itt élő etnikai csoportok hangulata szögesen ellentétes. A ruszinok nem akarják, hogy bármi közük legyen az Euromajdanhoz.

Mennyire reális ma, éles válság idején, Kárpátalja autonómiájának a gondolata? Mihail Pogrebinskij a kijevi Politikai és Konfliktuskutató Központ vezetője fejti ki az ezzel kapcsolatos véleményét:

Aktívabb lett a ruszinok egy bizonyos része. Ezek nem az egész régiót, hanem csak a nemzeti közösségüket képviselik, és nagyon régóta síkraszállnak autonómiáért. Nem mondanám, hogy kezdeményezésük ürügyül szolgálhat az ország felbomlásához. Csak azért, mert követelésük teljesítése jelenleg nem valószínű, bár ruszinok motívumai érthetőek. Nem akarják, hogy régiójukat Galícia tartsa ellenőrzés alatt, az a körzet, ahol virágzik az ukrán nacionalizmus, ahol ezekben a napokban elfoglalják a helyi közigazgatás épületeit. Ruszinok tartanak attól, hogy radikális nacionalisták kerülnek hatalomra, akik Ukrajna ellenségének tartják őket.
Ami pedig az autonómiához való jogot illeti, elvileg ez valósággá válhat az új Alkotmányban, amely szélesebb jogokat kell hogy biztosítson nem csak a régióknak, hanem etnikai kisebbségeknek is. De egyelőre ez nincs meg. A ruszinok aktivitása objektíven ösztönzi az állami berendezkedés változtatását, az új alkotmány bevezetését, mert mint kiderült, a régi olyan rendetleséghez vezethet, amilyet ma látunk...

Mi van, ha szétesik Ukrajna?

forrás

Nincs semmilyen általános szabály arra, hogy egy ország hogyan szakadhat szét, az egyetlen elvárás az, hogy ez békés úton következzen be. Jugoszlávia felbomlásakor Brüsszel és Washington szerette volna a folyamatot békés mederben tartani, de erőfeszítéseik sikertelenek maradtak.

Az Európai Közösség később már csak a fegyveres konfliktus mielőbbi befejeződését próbálta elősegíteni. Kidolgozott néhány elvet, amelynek alapján kész volt elismerni az újonnan függetlenné vált államokat. Ezek közé tartozott például az emberi jogok, ezen belül a kisebbségi jogok tiszteletben tartása. Egy másik elv értelmében egy tagköztársaság kiválásához a lakosság általános egyetértése szükséges, amit népszavazás fejezhet ki a legjobban. Egy új állam elismeréséről egyébként minden ország önállóan dönt, és ebben szabad keze van. Valaki Koszovót hozta példaként: Magyarország, és az EU tagjainak többsége – Szlovákia, Románia, Spanyolország, Görögország és Ciprus kivételével – elismerte az államot, de például Ukrajna vagy Oroszország nem.

Magyarország térképe Kárpátalja 1939-es visszacsatolása után

Kárpátalja visszacsatolása?

„Az ukrán válság könnyen teremthet olyan történelmi lehetőséget, amely megnyugtatóan és akár véglegesen is rendezheti a kárpátaljai magyarság helyzetét” – idézte az MTI a párt közleményét. Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke szerint a Fidesz nem ismerte fel a lehetőséget. A hétvégén tartott müncheni biztonságpolitikai konferencián „Martonyi János külügyminiszter Ukrajna területi épségéért aggódott, miközben a visegrádi négyek miniszterelnökeinek közös sajtótájékoztatóján Orbán Viktor egyetlen szóval sem említette a kárpátaljai magyarságot”.

Szávay Gyöngyösi Mártonnal közösen a múlt héten levélben fordult az Országgyűlés Külügyi, illetve Nemzeti Összetartozás Bizottsága elnökeihez, a két bizottság együttes, zárt ülésének összehívását kezdeményezve. Ezen az ukrajnai belpolitikai fejleményeket és a 120 ezres kárpátaljai magyarság helyzetét tárgyalják meg. A javaslat nyomán az ülésre csütörtökön kerül sor.  A Jobbik szerint egy ötpárti delegáció megalakítására van szükség, amely Kárpátaljára utazva tájékozódna a helyzetről.
Valamit vissza?

„Bevonulhatunk persze megint Ukrajnába, ha Magyarország történetesen ismét agressziót szeretne elkövetni.” Valki szerint az ENSZ-alapokmány erőszaktilalmának legsúlyosabb megsértése lenne, ha valaki „segítséget nyújtana” az ottani magyar közösségnek. Ezt egyébként sok más tényező mellett NATO-tagságunk is kizárná. A NATO integrált védelmi rendszere nem tesz lehetővé semmilyen egyoldalú katonai lépést.

Jellemző például, hogy a magyar légtér megsértése esetén Olaszországból érkezik a parancs a Gripeneknek, hogy szálljanak fel, és fogják el a repülőt. Ugyanez vonatkozik a szárazföldi erőkre is, tehát a magyar hadsereg önállóan mozdulni sem tud.

Függetlenül attól, hogy milyen természetű a konfliktus, polgárháború zajlik-e, fegyveres erő kizárólag az adott ország engedélyével vagy az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazása alapján lépheti át az országhatárokat. Ezen kívül minden más agressziónak minősül, és azonnali szankciókat vonna maga után. Tökéletesen téves az a gyakran hallható feltételezés, hogy az államoknak joguk lenne „humanitárius intervenció” végrehajtására, ha egy másik országban az emberek nagyobb csoportjai közvetlen veszélybe kerülnek. Az ilyen helyzeteket is csak a Biztonsági Tanácsnak értékelhet, és csak ő dönthet a beavatkozásról. Ezt a tételt 2005-ben az ENSZ közgyűlésének jubileumi ülésszaka is teljes konszenzussal erősítette meg.

____________________________

pr cikk - tisza forrás

Bársonyos forradalom Ungváron? - Megalakult a Kárpátalja megyei néptanács

Sátortábor, barikádok a megyei közigazgatás ungvári épülete előtt

A helyi sajtó bársonyos forradalomként értékeli a friss történéseket, amelyek minden bizonnyal törvénytelenek, az ukrán alkotmányba ütköznek. Forradalom idején azonban nem nagyon nézik, mi felel meg az éppen megbuktatott hatalmat legitimáló alkotmánynak. A lényeg: 2014. január 28-án megalakult az alternatív helyhatalmi szerv szerepét betölteni hivatott Kárpátalja megyei néptanács  Ungváron, ahol a megyei tanács (közgyűlés) rendkívüli ülésén a képviselők minimális szavazattöbbséggel döntöttek a testület létrehozásáról.

A Kárpátalja megyei tanács 108 képviselőjéből 58 jelent meg a testület rendkívüli ülésén, s közülük 55 képviselő szavazta meg a néptanács létrehozásáról szóló határozatot. A döntés értelmében az új hatalmi szervben fele-fele arányban vesznek részt a megyei tanács képviselői és az ungvári hatalomellenes tüntetés küldöttei. A tervek szerint a néptanács végrehajtó bizottságot alakít, és tanácsadó testületet hoz létre.
 
A Kárpátalja megyei tanács rendkívüli ülése határozatot fogadott el a megyei közigazgatási hivatal épületét őrző rohamrendőrök visszavonásáról, és felszólította a megye lakosságát, hogy továbbra is tartózkodjon az erőszaktól. Ennek kapcsán Ivan Baloga, a megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy Nyugat-Ukrajnában Kárpátalja az egyetlen megye, ahol erőszak alkalmazása nélkül sikerül létrehozni a néptanácsot.
  
Az ukrán alkotmány szerint törvényellenes néptanács munkájában a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megyei tanácsi képviselői nem vesznek részt. Ugyancsak kimaradnak a testületből az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) megyei tanácsi képviselői, mivel a szervezet az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjának (PR) a szövetségese.

Forrás: MTI

Janukovics ajánlata, az ellenzék követelése. Oroszországi vélemények

Kérdezd a Google-t: Mi van most Ukrajnában

Miniszterelnöki posztot ajánlott Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék egyik fő politikusának, és Klicskót is beemelné a kormányba (miniszterelnök-helyettes lehetne). Engedményeket tenne az alkotmány ügyében is. Klicsko viszont közölte: az ellenzék elnökválasztást akar.

Január 25-én váratlan ajánlattal állt elő az ukrán elnök: négy órával azután, hogy az elnöki hivatalban Viktor Janukovics fogadta a három ellenzéki párt vezetőjét, nyilvánosságra került a megoldás lehetséges menete: eszerint az államfő lemondatja Nyikolaj Azarov kormányfőt, és a kormány alakítására a Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina irányítóját, Arszenyij Javenyjukot kérte fel. A megbeszélésen jelen volt a Batykivscsinával szövetséges UDAR párt vezetője – Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló – és a nacionalista Szvoboda elnöke, Oleg Tyahnibok is.

Jacenyuk nem adott egyenes választ az ajánlatra. Közölte: az ellenzék kész vállalni az országért a felelősséget, de hozzátette: "a nép határozza meg, milyen legyen Ukrajnában a hatalom. Nem engedünk az álláspontunkból". Kijelentette: az ellenzék egy szót sem hisz abból, amit a hatalom mond, és csak a tetteket fogják elfogadni. Hangsúlyozta: az ellenzék kész Ukrajnát az Európai Unióba vezetni és kiszabadítani a bebörtönzött Julija Timosenko ellenzéki vezetőt.

A tárgyalás után a Majdanon összegyűlt tömeg előtt Jacenyjuk Klicskóval és Tyahnibokkal a színpadon közölte: Janukovics a a kormányalakítás felajánlásával beismerte, hogy nem vállalja a felelősséget az országért. Az ellenzék viszont nem fél a felelősségtől, készek az ország irányítására, ám feltételeket szabnak. Ezek a következők:

•  Engedjék szabadon a tavalyelőtt hét év börtönre ítélt Julija Timosenko kormányfőt, aki hivatalosan az ukrán-orosz gázszerződés előnytelen feltételei miatt okozott károkért került rács mögé, ám az ellenzék és az EU szerint valójában Janukovics politikai bosszújának áldozata.
• Térjenek vissza a 2004-es alkotmányhoz, amely az elnök rovására a kormányfőnek ad nagyobb hatalmat.
• Vonják vissza a múlt héten elfogadott törvényeket, amelyek a tüntetők elleni fellépést és az internet, a sajtó hatalmi kontrollját könnyítik meg.
• Még idén legyen elnökválasztás, a soron következő jövő évi helyett.

Mint ismeretes, az ellenzék vezetői az elmúlt négy nap alatt harmadszor talákoztak az elnökkel, bár a korábbi hírek szerint úgy tűnt, a megbeszélések nem vezetnek eredményre.




Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor Oroszország szempontjából Ukrajna "felosztása" lenne a legkedvezőbb következmény. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet.

A moszkvai állami tévé szerint a kijevi tüntetők "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija című lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erőforrásai pedig igen szerények.

A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.

Az ellenzék hatalomra tör. Kárpátalján is élesedik a helyzet

Az ukrán ellenzék vezetői arra hívták föl az ukrán állampolgárokat, hogy minden településen hozzanak létre önvédelmi csoportokat és vegyék kezükbe a hatalmat.

Erről a döntésről nyilatkozott Oleg Tjagnibok, a Szabadság párt vezetője a Függetlenség terén fölállított színpadról, ahol az ellenzék még két vezetője, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenjuk értett vele egyet.

Kijev központjában a szombatra virradó éjjel kiújultak a rendőrség és a tüntetők közti összeütközések. A Függetlenség terén még mindig több ezer tiltakozó tartózkodik. A tüntetők tüzeket raknak autógumikból és a barikádok erősítésével foglalkoznak, lövések is hallhatóak voltak.

Az MTI kárpátaljai tudósítója szerint

Átterjedt a tüntetés Kárpátaljára is

Varga Béla - 2014. január 25., szombat

Kárpátalja megyei néptanács megalakítását tervezik szombaton Ungváron a kormányellenes tüntetők az ukrán ellenzéki pártok helyi politikusainak vezetésével, a tiltakozók ennek érdekében blokád alá vették a megyei állami közigazgatási hivatal épületét - foglalta össze az MTI tudósítója.

Több mint ezren tüntettek pénteken Ungváron a polgármesteri hivatal épülete előtt Viktor Pogorelov polgármester lemondását követelve. A tiltakozók megpróbálták elfoglalni a székházat, ám az épületet védő rendőrök ezt megakadályozták. A tüntetők ezután a Kárpátalja megyei állami közigazgatás épületéhez vonultak, ahol a két hónapja tartó tiltakozás szervezői – ellenzéki politikai pártok helyi aktivistái – Olekszandr Ledida kormányzóval tárgyaltak. A tüntetők azt kérték a megye vezetőjétől, hogy bocsássa rendelkezésükre a megyei tanács (közgyűlés) tanácskozó termét az alternatív hatalmi szerv szerepét betölteni hivatott néptanács megalakítása céljából. Miután a kormányzó, akinek a lemondását – a többi nyugat-ukrajnai megyében folyó megmozdulásoktól eltérőn – a tüntetők nem követelték, ezt megtagadta, az ellenzéki aktivisták állandó blokádot hirdettek a hivatal épületének bejáratai elé. Egyúttal bejelentették, hogy szombaton a kárpátaljai járások küldötteinek részvételével néptanácsot hoznak létre, amely a regnáló hatalmat lesz hivatott felváltani.

A megyei közigazgatási hivatal épületének előterét pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rohamrendőrökből álló kordon védi. Az intézmény dolgozóit még délben hazaküldték, és a munkatársak szombatra is kimenőt kaptak, jóllehet Ukrajnában munkanap lesz.

Késő délután kisebb összetűzés volt a tiltakozók és a rendőrök között. Utóbbiak meg akarták akadályozni, hogy a tüntetők tüzeléshez használt fémhordót, tűzifát és autógumikat helyezzenek a hivatali épület elé.

Polgárháborús veszély. Forradalom: diktatúra vagy anarchia?

Mind a nyugati szakértők, mind az ukrajnai politológusok, mind pedig az oroszországi véleményalkotók úgy tartják, Magyarország keleti szomszédja vészesen közelít ahhoz, hogy beláthatatlan következményű  geopolitikai katasztrófa következzen be. Többen úgy vélik, egyre nagyobb az esélye annak, hogy külső diplomáciai erőfeszítések nélkül már nem lehet javítani a helyzeten; a vérmesebbek a nemzetközi rendfenntartó erők beavatkozását sem tartják lehetetlennek.

Az MTI a gazeta.ru hírportálra hivatkozva idézi az Ukrán front című szerkesztőségi kommentárt, amely szerint  "az európai értékektől végtelenül távol álló szélsőséges nacionalisták és futballfanatikusok utcai harcai eltemették a Majdant (a kijevi főteret, az ukrajnai békés tiltakozás jelképét)".

A tudósítás szerint az online orgánum kiemelte, hogy január 22-én, az ukrán egység és szabadság napján korábban a 2004-es narancsos forradalom kezdetét ünnepelték, most azonban sem egység, sem szabadság nincs Ukrajnában. Az ország sorsa Viktor Janukovics államfő kezében van. 2004-ben Leonyid Kucsma akkori ukrán elnöknek volt annyi bölcsessége, hogy engedett, vagy csak nem mert szembeszállni népével.

A gazeta.ru kommentárja szerint Ukrajna ugyan hozzászokott a politikai megrázkódtatásokhoz, de most államisága óta a legkomolyabb veszély előtt áll: "a népességét tekintve második legnagyobb volt szovjet köztársaság egyszerűen eltűnhet a világpolitikai térképről, vagy egy elmaradott diktatúra mocsarába csúszik, mint néhány közép-ázsiai ország".

Ugyancsak hivatkozik az MTI a Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapra, amelynek cikke szerint Ukrajna minden nappal egyre közelebb kerül a polgárháborúhoz. Makszim Juszin szerint eljött az ideje annak, hogy az ukrajnai válság rendezésébe nemzetközi közvetítők kapcsolódjanak be. Elsősorban az Európai Unió és Oroszország. A kommentátor úgy véli, hogy az Ukrajnában egymással szemben álló erők külső segítség nélkül nem tudnak kijutni a zsákutcából és elkerülni a polgárháborút.

Szerinte nem a baltikumi államokra, és nem Lengyelországra van most szükség, hanem arra, hogy az európai politikában fajsúlyos szerepet játszó Németország és Franciaország hallassa a hangját, mert számukra a kontinens stabilitása a fontos és nem akarnak újabb hidegháborút. Juszin véleménye az, hogy a "felelős, elfogulatlan európai hatalmak tudnak valódi kiutat javasolni a hatalomnak és az ellenzéknek a válságból".

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap írása szerint ha nem rendeződik a válság Ukrajnában, az ország eleshet a további orosz pénzügyi segítségtől. Moszkva a decemberben megígért 15 milliárd dollárból (mintegy 3400 milliárd forint) 3 milliárdért már vásárolt ukrán eurókötvényeket, és Ukrajna a héten újabb 2 milliárd euró értékben akarnak állampapírokat kibocsátani.

A befolyásos orosz üzleti-politikai újságnak egy név nélkül nyilatkozó orosz állami tisztviselő azt mondta: egyelőre szó sincs arról, hogy felfüggesztenék a hitelnyújtást, de ha a politikai kockázatok megnőnek Ukrajnában, ha megjelenik az ottani hatalomváltás veszélye, akkor újfent elemezni fogják helyzetet Moszkvában.

Eközben, mint a 444.hu hírportál beszámol róla, szenvedélyes levélben fordult az európai közvéleményhez Jurij Andruhovics ukrán költő, aki maga is résztvevője a kijevi tüntetéseknek. Írása így szól:

Kedves barátaim, elsősorban is a külföldi újságírók és szerkesztők!

Az utóbbi napokban számtalan megkeresést kaptam tőletek azzal kapcsolatban, hogy mondjam el, mi folyik Kijevben és Ukrajnában, fejtsem ki a véleményem az eseményekkel kapcsolatban, és hogy mit gondolok a közeljövőről. Mivel egyszerűen fizikailag lehetetlen, hogy minden megkeresésre hosszasan válaszoljak, úgy döntöttem, ezzel a rövid állásfoglalással jelentkezem, amit aztán mindannyian szabadon felhasználhattok.

A legfontosabb, amit el kell mondanom, a következő. Kevesebb, mint négy év alatt Viktor Janukovics rezsimje az országot és a társadalmat a végletekig szétfeszítette. Ami pedig ennél is rosszabb, úgy sarokba szorította saját magát, hogy semmilyen kiutat nem hagyott magának, és ezért örökké ragaszkodnia kell a hatalomhoz – bármilyen eszközzel. Ellenkező esetben bíróság előtt találná magát. A lopás mértéke felülmúl mindent, amit ép ésszel az emberi kapzsiságról el lehet képzelni.

Az egyetlen válasz, amit ez a rezsim a harmadik hónapja tartó békés tüntetésekre adni tudott, az erőszak volt, olyan egyre fokozódó erőszak, amelynek természete összetett. A Majdanon támadó különleges osztagok ereje kombinálódik ellenzéki aktivisták és a tüntetések egyszerű résztvevőinek egyéni üldöztetésével és vegzálásával (megfigyelés, verések, autók és házak felgyújtása, otthonok lerohanása, motozások, letartóztatások, komoly jogi eljárás nélküli bírósági ítéletek). A kulcsszó itt a megfélemlítés. És mivel ez a megfélemlítés nem hatékony, és az emberek egyre nagyobb tömege tüntet, a hatalmon lévők az elnyomás eszközeit egyre brutálisabbá teszik.

A “jogi alapot” mindehhez január 16-on teremtették meg, amikor parlamenti képviselők, akik minden szempontból Janukovics elnöktől függnek, figyelmen kívül hagyva minden eljárási és szavazási szabályt, és valójában magát az alkotmányt is, alig néhány perc alatt (!) egyszerű kézfeltartással (!), megszavaztak egy rakás törvényi változást, amelyek valójában bevezették a diktatórikus hatalomgyakorlást és a szükségállapotot úgy, hogy valójában hivatalosan egyiket sem jelentették ki. Én például ennek a szövegnek a megírásával és terjesztésével több új büntetőjogi kategóriát kimerítek, a “rágalmazást”, a “feszültségkeltést”, stb. Röviden ha ezeket a jogokat szigorúan vesszük, akkor Ukrajnában minden tilos, amit a hatalmon lévők nem engedélyeztek egyértelműen. És az egyetlen dolog, amit engedélyeztek az, hogy engedjünk nekik.

Január 19-án az ezekkel a “törvényekkel” egyet nem értő ukrán társadalom ismét felkelt, hogy megvédje a jövőjét. Ma a Kijevből érkező híradások képein sisakos, maszkos tüntetőket láthatóak, néha botokkal a kezükben. Ne higyjék, hogy ezek “szélsőségesek”, “provokátorok” vagy “jobboldali radikálisok”. Én és az ismerőseim is így felöltözve megyünk ki tüntetni. Ebben az esetben a feleségem, a lányom és a barátaim is “szélsőségesek”. Nincs más választásunk: meg kell védenünk a magunk és a szeretteink életét és egészségét. A különleges alakulatok lőnek ránk, mesterlövészeik megölik a barátainkat. Csak egyetlen, a város kormányzati negyedében található háztömb körül 5 vagy 7 tüntetőt öltek meg különböző beszámolók szerint, és több tucat kijevinek nyoma veszett.

Nem állíthatjuk le a tüntetéseket, mert ez azt jelentené, hogy beletörődtünk, olyan országban kell élnünk, ami életfogytiglani börtönné változott. A fiatal ukránok, akik a posztszovjet időszakban születtek és nőttek fel, természetesen elutasítják a diktatúra minden formáját. Ha a diktatúra nyer, Európa egy Észak-Koreára számíthat a keleti határán, és különböző becslések szerint 5-10 millió menekültre.

Nem akarom önöket megijeszteni. Most a fiatalok forradalma zajlik, és ezért a hatalmon lévők elsősorban ellenük háborúznak. Amikor Kijevben besötétedik, rejtélyes “civil ruhás” csoportok járják a várost, fiatalokra vadászva, különösen azokra, akik a Majdan vagy az EU szimbólumait viselik. Elrabolják őket, és kiviszik az erdőbe, ahol meztelenül kínozzák meg őket a borzasztó hidegben. Valamilyen furcsa okból a célpontok elsősorban fiatal művészek – színészek, festők, költők. Az ember úgy érzi, mintha halálbrigádokat szabadítottak volna az országra azzal a feladattal, hogy irtsák ki a legjobbakat.

Még egy jellemző részlet. A kijevi kórházakból a rendőrség elrabolja a sérült tüntetőket, és (ismétlem, sérült emberekről beszélünk) elviszi őket kihallgatásra ismeretlen helyekre. Ma már veszélyes kórházba mennie még annak is, akit ártatlan járókelőként talált el egy rendőrségi plasztikgránát szilánkja. Az orvosok csak a karjukat tudják széttárni, és átadni ezeket a sérülteket a rendőrségnek.

Befejezésként: ma Ukrajnában számtalan emberiesség elleni bűncselekményt követnek el, és ezért a kormány a felelős. Ha ebben a helyzetben vannak szélsőségesek, éppen az ország vezetése érdemli meg, hogy annak nevezzék. Visszatérve a két kérdésre, amiket nekem mindig a legnehezebb megválaszolni: nem tudom, mi fog történni, és azt sem, hogy önök mit tehetnének értünk. Mindenesetre terjeszthetik ezt az írást. És érezzenek velünk együtt. Gondoljanak ránk. Mi fogunk nyerni, bármilyen keményen támadnak ránk. Minden túlzás nékül most az ukrán nép saját vérével védi a szabadság és igazság európai értékeit. Remélem ezt önök is méltányolják.

Andruhovics aggodalma valószínűleg jogos, hiszen a rendkívüli állapot esetleges elrendelésével a kijevi kormány teljes vakságra és süketségre kárhoztathatja az ország lakosságát. Bár Janukovics egyelőre tagadja, mégis egyre valószínűbb a rendkívüli állapot elrendelése. A kormányellenes tüntetők és a rohamrendőrök összecsapásait egyenes adásban közvetítő internetes espreso.tv nyilvánosságra hozott egy hitelesnek tűnő felszólító levelet, amelyet az elmúlt órákban kézbesítettek az ukrajnai internet- és mobilszolgáltatóknak, valamint földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórással foglalkozó telekommunikációs vállalatok vezetőinek az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának aláírásával.

A felszólításban közlik, hogy január 24-től bármikor érvénybe léphet az egész országra kiterjedő rendkívüli állapot, amire a címzetteknek fel kell készülniük. A szolgáltatóknak a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a kihirdetést követően azonnal be kell szüntetniük a hozzáférést a világhálóhoz, gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosság számára kizárólag a nemzeti 1-es tévé- és rádiócsatornák adásai legyenek elérhetők.

Csak a vezetékes telefonhálózat maradhat működőképes, ám azon is csak a segélykérő számokat lehet hívni. A rendelkezések végrehajtásáról a szolgáltatók íráűsban kötelesek jelentést tenni a minisztériumnak.

*

Az Omega rendőrségi különleges egység levetkeztetett egy férfit a fagyban és kamerával fölvették a jelenetet, jelentette ki az egyik ukrán tévécsatorna adásában Vitalij Jarema, az ukrán fővárosi rendőrség volt parancsnoka, közölte a sajtó.

„Kollégáim felismerték őket. Ezek az Omega különleges egység katonái. Ezek a katonák a terrorizmus ellen kell, hogy harcoljanak, és túszokat szabadítsanak ki” – mondta Jarema.

Január 23-án tették közzé a YouTube-on azt a videót, melyen a letartóztatott aktivistán való gúnyolódás látható Kijev központjában.

A rendőrök kivitték a meztelen embert a fagyba és fényképezkedtek vele. Korábban azt állították, hogy a bűnösök a Berkut különleges egység tagjai.

Az Omega harccsoport a terrorizmus elleni, szélsőségesen nehéz körülmények között való harcra van kiképezve.

Diktatórikus törvények

A január 16-án az ukrán parlament által előkészítés, tárgyalás nélkül gyors szavazással elfogadott törvényt főbb kitételei (a 444.hu nyomán):

A gyülekezési szabadság korlátozása

    Az új törvény alapján tilos öt vagy annál több autóból álló karavánokban közlekedni. Aki megsérti a szabályt, attól elkobozhatják az autóját és két évre bevonhatják a jogosítványát. Így próbálják megakadályozni, hogy vidékről szervezetten utazzanak tüntetők a fővárosba.
    A békés demonstrációra vonatkozó szabályok megsértőit 24 órán belül azonosítják. A békés demonstráció szabályainak megsértéséhez elég, ha valaki gyakorlóruhában van, vagy sisakot visel. Ezért akár tíz napra el is zárhatják.
    Az ukrán tüntetések egyik sajátossága a sátrazás. Ehhez ezentúl rendőrségi engedély kell. Ennek hiányában 15 napra elzárhatják a tüntetőt. Azért is elzárás jár, ha engedély nélkül építenek ki színpadokat vagy hangosítást.
    A hatóság “legitim utasításainak” figyelmen kívül hagyásáért 56 ezer forintos bírság jár.
    A büntető törvénykönyv módosításával bűncselekménnyé minősítették azt, ha a tüntetők blokád alá vonják valakinek az otthonát. Ezért akár hat év börtön is kiszabható.
    Rendőr megfélemlítéséért hét év jár.
    A közrend csoportos megzavarásáért – hogy ez mi, azt a törvény nem részletezi – két éves börtönbüntetés járhat.
    Nagymértékű rendzavarásért akár 15 év.
    Ezzel szemben a rohamrendőrök és parancsnokaik, akik a tüntetők ellen követnek el bűncselekményeket, mentesülnek a jogkövetkezmények alól.

A szólásszabadság korlátozása

    Az új törvény alapján ahhoz, hogy valaki tudósíthasson a tüntetésekről, regisztrálnia kell a hatóságoknál. Aki regisztráció nélkül tudósít, attól elkobozhatják a felszerelését és megbírságolhatják.
    A kormány letilthatja az internethozzáférést.
    Az internetszolgáltatók, akik a tiltás ellenére se korlátozzák a hozzáférést, 190 ezer forintos bírságot fizethetnek.
    A rágalmazást visszavették a büntető törvénykönyvbe, két év börtön jár érte.
    A “szélsőséges anyagok” terjesztése – hogy mi számít szélsőségesnek, az nincs meghatározva – három év börtönt ér.
    Az is három évet kaphat, aki rendőrről vagy bíróról gyűjt adatokat.

Az egyesülési jog korlátozása

    A civil szervezetek és egyházak nem vehetnek részt “szélsőséges tevékenységekben”. Hogy ez mi, azt nem határozták meg.
    A civil szervezetek “politikai tevékenységük” finanszírozásához állami engedélyt kell kérjenek.
    Azok a civil szervezetek, amelyek külföldről is támogatást kapnak, fel kell tüntessék, hogy “külföldi ügynökök”.
 

Polgárháborús veszély Ukrajnában?

A csúzlis forradalmár - Kijev, 2014. december 19.
© AFP / Sergei Supinsky

2014 januárjának közepétől újra feszültebbé vált a hangulat Kijevben, a zavargások 19-én meghaladták a decemberiek mértékén. Vasárnap a kijevi ellenzék nagygyűlést tartott a Függetlenség terén (a Majdanon), amelyen becslések szerint legalább százezren, egyes források szerint pedig közel félmillióan vettek részt. A tüntetés békésnek indult, ám egy ponton túl a radikális tüntetők néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel a Dinamo-stadionnál. Helyszíni beszámolók szerint az arcukat maszkkal, sállal, gázálarccal eltakaró radikális tüntetők különféle tárgyakat, petárdákat, füstbombákat és Molotov-koktélokat dobáltak a rendőri kordon felé. Akadt aki csúzlival támadt... A feldühödött tüntetők a rendfenntartó erők több autóbuszát és teherautóját felgyújtották.  Másnap reggel is folytatódtak az összecsapások az ukrán tüntetők és a rohamrendőrök között. Ekkor már legalább 12 órája tartott az ukrán fővárosban a tüntetők és a rendvédelmi szervek minden korábbinál élesebb összecsapása. Minimum öt rendőrségi buszt és 2 teherautót fel is gyújtottak a dühödt tüntetők. Mindez annak az ellenállási-tiltakozási hullámnak a keretében történt, amely amiatt vett új lendületet, hogy az ukrán törvényhozás az előző héten alaposan megszigorította a gyölekezési szabadságra vonatkozó szabályokat. Emiatt több százezren vonultak ki a kijevi Majdanra - és el-elszabadulni látszottak az indulatok. Sokak szerint az irányítás kicsúszott az ellenzéki megmozdulás vezetőjének számító Vitalis Klicsko volt ökölvívő világbajnok kezéből. Ugyanis miközben a rohamrendőrök könnygázzal töltött villanó és hanggránátokat lőttek a tömegbe és a tüntetők közül többen a buszok tetején állva a "forradalom" szót skandálták, Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) vezetője a helyszínen igyekezett csillapítani a kedélyeket, de közben valaki a tüntetők közül poroltóval lefújta, és többen kifütyülték.

Korábban Klicsko azt nyilatkozta, hogy találkozott Viktor Janukovics ukrán államfővel. Az elnök azt ígérte, hogy hétfőn bizottságot alakítanak, amely a válsághelyzet rendezésével foglalkozik. Az ukrán közszolgálati televízióban Klicsko rámutatott, hogy a helyzet a polgárháborúhoz közelít.„A rendszer nem az embereket, hanem csak a hatalmat szolgálja” – állapította meg az Ütés párt vezetője.

A híradások szerint vasárnap és hétfőn száznál több rendőr sérült meg a tüntetők akciói nyomán. Tucatnyinál több tüntetőt őrizetbe vettek.

A Jobboldali Szektor elnevezésű szélsőséges csoport megerősítette, hogy tagjai részt vettek a rohamrendőrök és a tüntetők között a Dinamo stadionnál kitört összecsapásokban.

Csökkenő gázár, kihúnyó forradalom

Százezrekből tízezrek, majd ezrek lettek... mostanra százak... Egyre kevesebben tüntetnek a Majdanon. Mai hír: Kijevben több száz ember tüntet a Belügyminisztérium épületénél követelve az ukrán belügyminiszter, Vitalij Zaharcsenko lemondását Tatjana Csornovol újságírónő megverése miatt. - "Találkozóra kerül sor Zaharcsenkóval, amelyen be kell számolnia az aktivistákkal szembeni bűncselekmények nyomozásának az állásáról. Ezen kívül arra számítunk, hogy a miniszter vagy az egyik helyettese kijön a tüntetőkhöz és egyenesen megmondja az embereknek, hogy mi várható ettől az elfogadhatatlan helyzettől a tömeges elnyomást illetően, amit most egész Ukrajnában láthatunk" – mondta Ruszlan Marcinkiv a Szvoboda párt képviselője.

Brutalitások Kijevben

Mint ismeretes, néhány napja két ismeretlen férfi brutálisan összeverte Tetyjana Csornovol ukrán újságírónőt, a kijevi EU-párti tüntetések ismert aktivistáját - hozta nyilvánosságra december 25-én a helyi média.

Csornovolt a Kijev melletti Boriszpil település felé vezető autóúton vette üldözőbe egy gépkocsi, amelyben két férfi ült. Többször nekimentek az újságíró autójának, ami miatt megállásra kényszerült. A két támadó betörte kocsija szélvédőjét, ezért az újságírónő futva próbált elmenekülni. Utolérték és brutálisan összeverték.
  
A hírek szerint Csornovolt a segélyhívására kiérkező rendőrök szállították kórházba, ahol agyrázkódást állapítottak meg nála. Az arcát teljesen összetörték, tele van véraláfutásokkal és duzzanatokkal. Az újságírónő bántalmazásának hírére a Majdanról (Függetlenség teréről) tüntetők egy csoportja a belügyminisztérium elé vonult tiltakozni. Az aktivisták elmondták, hogy nem ez az első eset, hogy az európai integrációt és hatalomváltást követelő demonstráció résztvevőit erőszakos támadás éri.
  
Viktor Janukovics ukrán elnök sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Vitalij Zaharcsenko belügyminisztert és Viktor Psonka főügyészt utasította az eset azonnali kivizsgálására. Az államfő elítélte az újságírónő ellen elkövetett támadást. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak fel kell derítenie a bűncselekményt, elkövetőire pedig a törvény adta legszigorúbb büntetést kell kiszabni.
  
Tetyjana Csornovol egyike a Majdan azon aktivistáinak, akik ellen eljárás indult a tüntetéseken történt incidensekkel kapcsolatban. Részt vett például a téren elhelyezett, lehallgató eszközökkel teli mikrobusz leleplezésében, és megrongálásában. Korábban arról vált ismertté, hogy tavaly nyáron átmászott Janukovics mezsihirjai rezidenciája kerítésén, és titokban fényképeket készített. Ellenzéki jelöltként indult a tavaly októberi parlamenti választásokon a Julija Timosenko mögött álló Haza (Batykivscsina) párt színeiben, de nem jutott be a törvényhozásba. A kampány alatt kétszer is megverték.

Korábban arról olvashattunk, hogy meghalt a kórházban egy férfi, akit állítólag rohamrendőrök vertek össze. A 41 éves Pavlo Mazurenkót december 18-án hazafelé menet igazoltatták a Berkut rohamrendőrség tagjai. Az iratai mellett megláttak egy szórólapot, ami alapján arra következtettek, hogy a Majdanon (Függetlenség terén) folyó tüntetésen volt. "Mennyire elegünk van már a ti Majdanotokból!" - mondta az egyik rohamrendőr, majd harmadmagával kegyetlenül megverte a férfit. Az áldozat még saját lábán hazament, felesége mentőt hívott, de a férfi nem volt hajlandó kórházba menni, arra hivatkozva, hogy sokba kerülne ellátása a családnak. Két nappal később az intenzívre szállították, ahol belehalt a sérüléseibe. Felesége elmondása szerint a kórházi zárójelentésbe azt írták, hogy "tüdőgyulladás" következtében hunyt el. A férfi egy hétéves kisfiú édesapja volt.

Közben kedden Viktor Janukovics ukrán államfő állami adminisztrációk vezetőjelöltjeivel találkozva kifejtette azon véleményét, hogy a "Jevromajdan" elnevezésű tüntetéssorozat résztvevői "a jobb életért" vonultak utcára. Az elnök sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Janukovics ebben semmi kivetnivalót nem lát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "nagyon sok embert nem az értelem, hanem az érzelmek vezérelnek". Szavai szerint ezt az "érzelmi kitörést" használják ki "politikusok, szélsőségesek és különböző provokátorok".

Olvashattunk továbbá külföldiek listázásáról, kitiltásokról, beutazási korlátozásokról...

Megjött az orosz pénz

Ezzel egyidőben december 24-én Ukrajna megkapta az Oroszország által ígért hitel első részletét. A 2,2 milliárd eurót az ukrán központi banknak utalták át – közölte az ukrán kormány.

A múlt héten Viktor Janukovics ukrán elnök moszkvai látogatása során Vlagyimir Putyin orosz elnök tett ígéretet arra, hogy összesen 15 milliárd összegű segély nyújtásával megmenti Ukrajnát a csődtől és segély folyósításával támogatja.

A pénzből Oroszország ukrán államkötvényeket vásárol, továbbá 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szóló orosz földgáz árát. A Die Presse című bécsi lap emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2010-ben  már kapott az IMF-től  15 milliárd dollár összegű hitelkeretet. Ám ebből eddig mindössze 3 milliárd dollárt fizetett ki. A további részletek kifizetését az IMF döntő fontosságú reformok megvalósításától tette függővé.

Rezsicsökentés - olcsóbb lesz a gáz

Alig két nappal később, december 26-án Viktor Janukovics ukrán elnök utasította csütörtökön a kormányt, hogy a közeli napokban találjon megoldást a fogyasztói gázárak fokozatos csökkentésére. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint utasítását az elnök egyenesen Mikola Azarov kormányfőnek címezte. Janukovics kijelentette, azt szeretné, ha az ipari és a lakossági gázfogyasztók "már január 1-jétől éreznék az árcsökkenést". - "Jól tudom, hogy a tározókban a régi áron vásárolt gáz van felhalmozva. Azt nem szabad ott tartani, hanem fokozatosan fel kell használni" – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy a gáz ára fokozatosan csökkenthető az új, kedvezőbb áron érkező szállítmányoknak köszönhetően.

Janukovics december 17-i moszkvai látogatása alatt a két ország állami gázvállalatai megállapodtak abban, hogy Ukrajna az eddigi, ezer köbméterenként átlagosan 401 dollár helyett 268,5 dolláros áron kapja a földgázt.

Megkapják a bérüket a közalkalmazottak

Az államfő utasította Azarovot emellett arra, hogy december 30-ig rendezze a kijevi közalkalmazottak elmaradt bérének kifizetését. Ellenzéki politikusok és aktivisták kedden megakadályozták, hogy kihelyezett ülést tartson a fővárosi tanács, amelyet nem ismernek el legitimnek. A testület mandátuma június elején lejárt, de mostanáig még ki sem írták az önkormányzati választásokat Kijevben.

Harc a korrupció ellen

Az államfő a régiók tanácsa nevű szervezet csütörtöki ülésén közölte, hogy újévtől felveszi a harcot a korrupcióval. Keményebb fellépést ígért a rendvédelmi és az ellenőrző szerveknél tapasztalható korrupcióval szemben, valamint a tisztviselők felelősségének növelését e téren. Közölte, hogy forródrótot hoznak létre, amelyen a vállalatok és a lakosok bejelentéseket tehetnek a korrupciós esetekről.

Halina Hereha, a tanács titkára akkor szóvá tette, hogy mivel a testület nem tudott dolgozni, a közalkalmazottak "nem kapják meg a novemberi és decemberi bérüket". Válaszul Olekszandr Brihinec ellenzéki képviselő emlékeztette arra, hogy a költségvetésben erre elkülönített összegnek kell lennie, a közalkalmazottak fizetésének visszatartása pedig büntetőjogi felelősséget von maga után.

"Azok, akik megakadályozták a közalkalmazotti bérek kifizetésével kapcsolatos határozatot, saját lelkiismeretükkel számoljanak el ezért, ha van nekik olyan, és az emberek előtt viseljék érte a felelősséget" – jegyezte meg Janukovics.

Mindezek ismeretében talán nem meglepő, hogy a forradalmi láz alábbhagyni látszik. Úgy tűnik, a kormány stabilizálja helyzetét és Moszkva hatákony segítségének köszönhetően nemcsakhogy úrrá lesz a helyzeten, hanem a lakosság jelentős részét arról is sikerül meggyőznie,  hogy Kijev sokkal inkább számíthat Oroszországra, mint az EU-ra