Ukrajna új kormánya megalakult Mikora Azarov vezetésével

Mikola Azarov vezetésével 2012. december 24-én megalakult Ukrajna új kormánya

Egy héttel az új évkezdete előtt megalakult az új ukrán kormány. A miniszterek kinevezéséről szóló utasításokat az ukrán jogszabályok alapján Viktor Janukovics államelnök írta alá. Az előzőhöz képest jelentősen átalakult a kormány. Megszűnt például a rendkívüli helyzetek minisztériuma, amelyet eddig Viktor Baloga (Baloha), az ismert kárpátaljai milliárdos üzletember vezetett. Baloha az általa irányított, Egységes Centrum (JC) nevű párt egyéni jelöltjeként képviselői mandátumot szerzett az október 28-ai parlamenti választásokon. A katasztrófavédelmet ezentúl egy újonnan létrehozott állami szerv irányítja majd.
    Létrejön viszont két új tárca, a bevételek és ráfordítások minisztériuma, valamint az iparpolitikai minisztérium.
    Első miniszterelnök-helyettesnek az államfő Szerhij Arbuzovot, az ukrán nemzeti bank eddigi elnökét nevezte ki, akit - Azarov újbóli miniszterelnöki kinevezése előtt - az ukrán sajtó a kormányfői posztra esélyesek között nevezett meg.
    Miniszterelnök-helyettesi megbízatást kapott Jurij Bojko eddigi energetikai miniszter, Olekszandr Vilkul, a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye volt kormányzója és Kosztyantin Hriscsenko volt külügyminiszter is. Az ukrán diplomácia új vezetője helyette Leonyid Kozsara lett, aki 2004-ben Leonyid Kucsma akkori államfő elnöki hivatalának helyettes vezetője volt.
    Az új kormánytagok között meglepetés Natalja Korolevszka szociális miniszterré történő kinevezése. Korolevszka az általa alapított Ukrajna előre! párt élén indult az október végi parlamenti választásokon, de hiába indította listán Andrij Sevcsenko sztárfutballistát, a párt nem jutott be a törvényhozásba. Korolevszkát egyéni ambíciói miatt még az előző parlamentben kizárta soraiból Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán kormányfő pártjának parlamenti frakciója. A pártját új ellenzéki erőként beállító Korolevszkáról már korábban az a hír terjedt, hogy a Janukovics mögött álló, Mikola Azarov vezette Régiók Pártjához húz.
    Nem került be az új kabinetbe az Ukrajna európai integrációja mellett elkötelezett több volt kormánytag. Közéjük tartozik Petro Porosenko, a Rochen csokoládégyár tulajdonosa, volt gazdasági miniszter, aki a kormányzati szerepvállalás helyett inkább a parlamenti politizálást választotta független képviselőként. Kiesett a kormányból Valerij Horoskovszkij volt első miniszterelnök-helyettes is, aki korábban azt nyilatkozta, hogy nem hajlandó tovább együttdolgozni Azarovval, aki szerinte nem képes megtartani Ukrajnát az európai integráció felé vezető úton. Szerhij Tyihipko, a szociális ügyekért felelős volt miniszterelnök-helyettes sem kapott helyet az új kormányban, viszont Porosenkóhoz hasonlóan szintén parlamenti képviselőként a politikai élet szereplője marad.
    Megőrizte posztját Jurij Kolobov pénzügyminiszter, Olekszandr Lavrinovics igazságügy-miniszter, Dmitro Tabacsnik oktatási és Rajisza Bohatirjova egészségügyi miniszter, valamint a belügyi tárca élén maradt Vitalij Zaharcsenko. (az MTI nyomán)

---
Mikola Janovics Azarov (ukránul: Микола Янович Азаров; Kaluga, 1947. december 17.), született Nyikolaj Janovics Pahlo, vagy Polko (oroszul: Николай Янович Пахло / Полько) orosz származású ukrán politikus. 2002–2005, majd 2006–2007 között Viktor Janukovics kormányaiban első miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter. 2004–2005 fordulóján rövid ideig ügyvivő miniszterelnök is volt. Viktor Janukovics 2010-es elnöki kinevezését követően rövid ideig a Régiók Pártja elnöke, majd 2010 márciusától Ukrajna miniszterelnöke volt.
2012. december 13-ától ismét Ukrajna miniszterelnöke.[1]

Megalakult az ukrán parlament (Legfelső Tanács)

Kormányfő-választás

2012. december 13-án tartotta alakuló ülését az új ukrán parlament (Legfelső Tanács), amelynek tagja lett a Régiók Pártja listájáról bekerült kárpátaljai magyar képviselő, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász most lemondott polgármestere.

Az új összetételű törvényhozás első feladata a kormányfő és a parlament elnökének megválasztása volt. Az államelnök, Viktor Janukovics a korábbi miniszterelnököt, Mikola Azarovot jelölte a posztra.

Azarov újbóli kinevezése mellett 252-en szavaztak (minimum 226 voksra volt szüksége), ellene 129-en. Az általa vezetett Régiók Pártján kívül a kommunisták frakciója és 12 független képviselő támogatta.

A három ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfőt támogató, Arszenyij Jacenyuk vezette Haza, a nacionalista Szabadság és a Vitalij Klicsko profi ökölvívó által irányított UDAR (Ütés) frakciójától egyetlen támogató szavazatot sem kapott.

Az Oroszországban született ukrán állampolgárságú Mikola Azarov 2010. március 11-től 2012. december 3-ig töltötte be a kormányfői posztot, amelyről azzal az indokkal mondott le, hogy parlamenti képviselővé választották. December 9-én azonban Janukovics elnök ismét őt jelölte a posztra.

Azarov újraválasztása után a parlamenti ülésteremben lejátszották a jelenleg külföldi körúton tartózkodó államfő előre felvett videoüzenetét, amelyben távollétében üdvözölte az új összetételű Parlamentet munkája megkezdése alkalmából. A felvétel elindításakor az ellenzék tüntetőleg elhagyta az üléstermet. (Janukovics a héten Indiában tett hivatalos látogatást, ahonnan szerdán Azerbajdzsánba utazott.)

 

Házelnök választás

Az MTI híradása szerint újabb tömegverekedéssel indult új ukrán parlament ülése, ezúttal az orosz nyelvű felszólalások dühítették fel a nacionalista ellenzékieket. A Szabadság párt képviselői követelték, hogy az ukrán törvényhozásban ezentúl a képviselők kizárólag ukrán nyelven szólaljanak fel. A többségi Régiók Pártjának képviselői és a kommunista honatyák ugyanis eddig jórészt orosz nyelven beszéltek.

Vadim Kolesznyicsenko, a Régiók Pártjának képviselője viszont erre mégiscsak oroszul reagált, és ez torkollott újabb dulakodásba az elnöki tribün körül a két párt képviselői között. (Kolesznyicsenko egyébként a nyáron életbe lépett kisebbségi nyelvtörvény egyik társszerzője. A jogszabályt az ellenzék elsősorban azért támadja, mert jelentős előnyöket biztosít az orosz nyelv használatának Ukrajnában.)

Miután a rend helyreállt az ülésteremben, megválasztották Volodimir Ribakot, a Régiók Pártjának képviselőjét házelnöknek. Az új parlamenti elnököt a Régiók Pártja, a kommunista párt és független képviselők támogatták, az ellenzéktől senki.

Ribak házelnöki felszólalását oroszul kezdte, majd gyorsan ukránra váltott, ígéretet téve arra, hogy csakis az állam hivatalos nyelvén szólal meg ezentúl a parlamentben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy semmi kivetnivalót nem talál abban, ha egy képviselő oroszul szólal fel a törvényhozásban. Mindazonáltal - mint hozzátette - örül, hogy nem az ő jelöltsége váltott ki erőszakig fajuló vitát a képviselők között.

 

Gajdos és a mandátum

A Kárpáti Igaz Szó aktuális cikke nyomán is értesülhetünk arról, hogy „a kárpátaljai magyarság törvényhozási mandátuma azután vált biztossá, hogy a Régiók Pártja listájáról a negyedik helyen szereplő Andrij Kljujev és a hatodik Irina Akimova nem jegyeztette be magát a Központi Választási Bizottságnál (CVK). Szimbolikus jelentőséggel is bír, hogy a Viktor Janu­kovics államfővel és a Régiók Pártjával partnerségi viszonyban álló két, azaz a magyar és a román kisebbségi szövetség vezetője egyszerre jutott a radába.”


Az, hogy Gajdos István mandátumhoz jutott, mindenképpen örvendetes tény, hiszen ezzel a mára erősebbnek, befolyásosabbnak tűnő kárpátaljai magyarságszervezet elnöke ott ülhet az ukrán törvényhozásban. Nem árt azonban újra emlékeztetni arra, hogy Gajdos nem a magyar párt (szervezet) színeiben, hanem a korábban és most most kormányzó ukrán politikai erő, a Régiók Pártja listájáról került a parlamentbe, így a magyar képviselő eleget kell hogy tegyen az őt delegáló párt elvárásainak, igazodnia kell a frakciófegyelemhez, így a magyar érdekek képviselésére korlátozottak a lehetőségei. Tudvalevő az is, hogy az ukrán üzleti és politikai életbe meglehetősen beágyazódott személyről van szó, aki, mielőtt UMDSZ-elnök lett, a "magyar vonalon" egyáltalán nem mutatott aktivitást. Igaz, hogy amióta élvezi a szervezet támogatását, magáévá tette a kárpátaljai magyarság ügyének a szolgálatát. A nagy kérdés az, hogy régiós pártemberként és az országos hatalmi erő részeseként mit és hogyan tud intézni, végezni, működtetni, képviselni abban a vonzásokkal és taszításokkal teli háromszögben, amelynek csúcsaiban ez a három fogalom áll: hatalmi érdek - üzleti érdek - magyarságképviselet.

 

Tóth Mihály vélemény

Ugyancsak a Kárpáti Igaz Szó aktuális számában szólalt meg a magyar parlamenti képviselet jelentőségéről dr. Tóth Mihályt, a Legfelső Tanács volt tagja, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, aki a lap kérdésére így válaszolt.

– Reményekre jogosít fel a biztos mandátumszerzés. Ezzel mód nyílik a további előrelépésre a kisebbségvédelem terén, különösen úgy, hogy a román és az orosz országos szervezet képviselői is ott vannak a parlamentben. Azaz tovább bővíthető ez a jól és eredményesen működő kapcsolatrendszer. Ugyanakkor azt is látni kell, a kisebbségi politikusoknak nem lesz könnyű dolguk. A kampány során ugyanis világosan kiderült, csak a kormánypárt mutat fogékonyságot a nemzetiségi problémák iránt, az ellenzék negatívan viszonyult minden egyes ilyen kérdéshez. Ez bizony a parlamentben is éreztetni fogja hatását. Sok függ attól is, kinek a kezébe kerül a kulturális és az oktatási tárca, eleve a humán kérdéskör kezelése. Mindenesetre komoly legitimitást ad az UMDSZ elnökének, hogy egyértelműen élvezi a kárpátaljai magyarság támogatását, ami a Régiók Pártja és jelöltjeinek Kárpátalja magyarlakta vidékein elért eredményeiben is megnyilvánult.

A lap azt is megkérdezte Tóth Mihálytól, szerinte változhat-e a magyar kormány viszonya az UMDSZ-hez azután, hogy elnöke parlamenti mandátumot szerzett. A válasz:

– A magyar kormány részéről semmi jelét nem látom a változtatási szándéknak.

(Mint ismeretes, az Orbán Viktor vezette magyar kormány gyakorlatilag negligálja az UMDSZ-t és mindenben az ellenlábas Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogatja, amely azonban kisajátító magatartásával, konfrontatív sérelmi politizálásával és önérdekű működésével egyre inkább elveszteni látszik a kárpátaljai magyarok túlnyomó többségének a bizalmát. Ezt igazolja, hogy a választáson indult képviselői a jelentős magyar lakossággal bíró körzetekben még közelébe sem jutottak a mandátumszerzésnek, a magyar lakosú településeken nemhogy a magyarok, hanem jószerével még saját szervezetük tagjai sem szavaztak rájuk.)

Gajdos István bejutott az ukrán parlamentbe

Mint azt korábban is jeleztük (Gajdos István mandátuma), a Régiók Pártja listáján indult magyar képviselőjelölt bejutása az ukrán parlamentbe szinte bizonyosra volt vehető annak ellenére, hogy a lista 74. helyén szerepelt és csak 72 jelölt jutott jutott automatikusan mandátumhoz. Már a szavazatok nem teljes összeszámolása után játszott, hogy bár a jelenlegi kormányerők nem szereztek abszolút többséget, de ha sikerül a független képviselők közül a hiányzó létszámot biztosítaniuk, akkor képesek lesznek a kormányalakításra - ez esetben viszont azok a képviselők, akik a pártlistán bejutottak a törvényhozásba, ám kormányzati tisztséget is vállalnak, le kell hogy mondjanak mandátumukról. A kieső pozíciók okán a lista "feljebb ugrik". Pontosan ez történt hétfőn, 2012. december 3-án. Az MTI tudósítása:

Ukrán parlamenti képviselő lett Gajdos István

Az ukrán központi választási bizottság hétfői döntése értelmében parlamenti képviselői mandátumot kapott Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere, aki a kormányzó Régiók Pártja (PR) jelöltlistájának 74. helyén indult a tavaly őszi parlamenti választásokon. 

Az október végi voksoláson a PR 72 parlamenti helyet szerzett pártlistán, ám a jegyzék elején szereplő két képviselő, akik várhatóan az újonnan alakuló kormányban kapnak vezető tisztségeket, hétfőn lemondott képviselői mandátumáról. Ennek köszönhetően Gajdos István és az egy hellyel előtte lévő, bukovinai román kisebbségi politikus, Ion Popescu bejutott az új összetételű ukrán parlamentbe – adta hírül a kárpátaljai zakarpattya.net.ua internetes hírportál.

Az ukrán parlamentnek utoljára hat évvel ezelőtt volt magyar képviselője ugyancsak Gajdos személyében, aki 2002-ben az akkori magyar többségű, Beregszász központú egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Az általa vezetett UMDSZ 2009-ben együttműködési megállapodást kötött Viktor Janukovics akkori elnökjelölttel, jelenlegi államfővel. Ennek eredményeként jött létre az UMDSZ-nek pártlistás parlamenti képviseletet eredményező választási szövetség a magyar szervezet és a PR között.

Mandátumok eloszlása - választási eredmény

Több ukrán portálon is napvilágot láttak a most már 99,95 százalékos feldolgozottságra alapozott mandátumbecslések. Eszerint az ukrán parlament 450 mandátumán a pártok és függetlenek a listákra leadott szavazatok és az egyéni győzelmek összesítésével így osztoznak:  

Párt	Listán szerzett	Egyénileg szerzett	Öszes mandátum	Százalék
Régiók Pártja	72	115	187	41,56
Batykivcsina	62	40	102	22,67
függetlenek	-	44	44	9,78
Udar	34	6	40	8,87
Szvoboda	25	13	38	8,44
Ukrán Kommunista Párt	32	-	32	7,11
Jedinij Centr	-	3	3	0,67
Ukrán népi Párt	-	2	2	0,44
Szojuz	-	1	1	0,22
Radikális Párt	-	1	1	0,22

A 2014-es ukrán parlamenti választás eredménye még nem végleges. A hivatalos eredmények közzététele később várható.

Rada, parlament, mandátum, mandátumok megoszlása, parlamenti patkó, választási eredmények, ki hány mandátumot szerzett, hány parlamenti helye, mandátuma lesz az ukrán pártoknak. 

Tüntetés Kijevben

A CVK épülete előtt összegyült ellenzék azzal vádolja Viktor Janukovics elnököt és pártját, hogy csalt az október 28-i parlamenti választáson. A mintegy ötszáz nemzetközi megfigyelő is komoly jogsértéseket tapasztalt a voksolás lebonyolítása során. 

Bár a szavazatok összeszámlálása napokkal ezelőtt már a 99 % fölé került, a választás végeredményét továbbra sem közlik.

Kilenc egyéni választókörzetben még mindig kérdéses, melyik jelölt nyert. 

A kormánykoalíció előre gondoskodott választási győzelméről, hiszen eltörölték a csak listás választási rendszert, így a mandátumok felét lehet megszerezni pártlistáról, a másik felét pedig az egyéni választókörzetek alapján. 

A koalíció épp annak köszönheti győzelmét, hogy az egyéni körzetekben jobban szerepeltek jelöltjei. Egyelőre ugyan nem tudni, megtartja-e a kormányzat 225 fős mandátumtöbbségét, ám a koalíció mindenképpen biztos többségre számíthat, mert a parlamentbe jutott mintegy félszáz független képviselő nagy része Janukovicsékat támogatja majd. A Julija Timosenko és Vitalij Klicsko-vezette ellenzék ugyan csak körülbelül 180 mandátumra számíthat, de sikerült megakadályozni azt, hogy a koalíció megszerezze a 300 mandátumot, amely már elegendő lenne az alkotmány módosításához is. Janukovics hírek szerint úgy akarja megváltoztatni az alaptörvényt, hogy 2015-ben ne a nép, hanem a parlament választhassa meg az új elnököt. Így újabb államfői mandátumot biztosítana maga számára.

A közzétett választási adatok meghamisítása

Kanadai választási megfigyelők szerint súlyos szabálysértések kísérik Ukrajnában a múlt vasárnapi parlamenti választásokon leadott szavazatok összeszámlálását. A nemzetközi megfigyelők kanadai kontingense úgy értékelte, mindez megkérdőjelezi az egyes körzetekben már kihirdetett eredmények hitelességét.

Az észak-amerikai ország megfigyelői szerint a szavazatszámlálás kaotikus körülmények között zajlik, és a hatóságok több esetben akadályozták őket tevékenységük ellátásában. Ezen kívül a megfigyelők annak a gyanújuknak adtak hangot, hogy a központi választási bizottság honlapján már közzétett eredményeket meghamisították.

Kanada több száz választási megfigyelővel képviseltette magát a vasárnapi ukrajnai parlamenti választásokon. Korábban bírálta a szavazás lebonyolítását az Európai Unió, az EBESZ és az Egyesült Államok is.

A legutóbbi hivatalos kijevi bejelentés szerint a 225 ukrajnai választási kerületből nyolcban még nem fejeződött be a szavazatszámlálás. Az eddigi eredmények szerint meglehetős fölénnyel vezet a Viktor Janukovics elnök mögött álló kormánypárt, a Régiók Pártja, megelőzve a bebörtönzött volt miniszterelnököt, Julija Timosenkót támogató Egyesült Ellenzéket.

Hidegen fújnak a keleti szelek Ukrajnában

Korán tört ránk ez a novemberi hideg. Korán tör Ukrajnára egy várhatóan szigorú politikai évad. Két évtizede voltaképp alig ízlelhettünk bele a szabadságba és demokráciába, előbbit a gazdasági zuhanás, utóbbit a társadalmi káosz tette ellentmondásossá és nehezen érzékelhetővé. Aztán mintha az ezredfordulót követően kezdett volna kialakulni valamiféle normálisabb élet: a politikai viszonyok ugyan továbbra is teljesen szétziláltak maradtak, egyáltalán nem hozott megváltást a narancsos forradalom, egymást érték a hatalmi válságok - de mintha a felfelé szépen szépen ívelő gazdaság ezt felülírta volna: a sok évtizedes szűkölködést árubőség váltotta fel és a megélhetési lehetőségek is szaporodni látszottak. Már-már úgy festett, mégis lesz valami ebből a független lábán alig álló Ukrajnából. Aztán a 2008-as gazdasági válság megmutatta: lehet, hogymégsem. A gazdaság alázuhant, a politikai-közigazgatási káosz viszont maradt. A társadalmi anómia elmélyülni látszott.

A 2012-es választások utáni perspektívák még nem látszanak eléggé élesen. A fő kérdés alighanem az, hogy egy megerősödő államhatalom esetében melyik folyamat zajlik gyorsabban: a káosz felszámolása vagy a diktatúra kiépülése.

Két írást ajánlok olvasóink figyelmébe:

Kárpátalja - Gajdos István mandátuma

Mind a pártlistára, mind az egyéni jelöltekre leadott szavazatok tekintetében a Régiók Pártja megnyerte a 2012. évi ukrán választásokat, így kormányt alakíthat.

A párt listáján a kárpátaljai magyar jelölt, Gajdos István a 74. helyen szerepelt. Ez az előzetes becslések alapján befutó helynek számított. A párt listájára leadott szavazatok alapján azonban az előzetes számítások szerint valószínűleg egy-két képviselővel kevesebb kerül be automatikusan a parlamentbe, a 74. hely éppen kiesőnek vagy határpozíciónak látszik. Azonban, ha a Régiók Pártja alakít kormányt, akkor Gajdos mandátuma teljesen bizonyos, tekintve, hogy a pártlistán tíznél több leendő kormánytag neve szerepel, és mivel kabinettagok nem lehetnek egyben képviselők is, így ők lekerülnek a listáról, s ezzel a többiek ugyanennyi pozícióval feljebb lépnek, a magyar jelölt ez esetben mindenképpen a bejutók közé kerül. Ha azonban a Régiók Pártja nem képes kormányt alakítani és nem szabadulnak fel a Gajdos pozícióját megelőző listás helyek, akkor a magyar jelölt valószínűleg elesik a képviselőségtől.

Mint ismeretes, Gajdos István az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Mivel magyar párt számára a parlamenti küszöb elérése gyakorlatilag lehetetlen, ezért annak élérésére, hogy magyar képviselő kerüljön az ukrán törvényhozásba, két lehetőség mutatkozott. Az egyik: egyéni jelöltként való indulás. A KMKSZ ezt az utat választotta, ám jelöltjei a számottevő magyar lakossággal rendelkező körzetekben nem kerültek még az esélyesek közé sem. A másik lehetőség: ukrán párt listáján befutó helyet kapni. Az UMDSZ és  Régiók Pártja közti megállapodás ezt tette lehetővé. Gajdos 74. pozíciója fejében az UMDSZ sehol nem állított saját jelölteket, hanem az RP ukrán jelöltjeit támogatta - három körzetben éppenséggel a magyar KMKSZ-jelöltekkel szemben

*
Gajdos István személyének és tevékenységének a megítélése korántsem egyértelmű. Egyaránt ismertek a szélsőségesen negatív és a túlzottan pozitív vélekedések Németh Zsolt külügyi államtitkár szerint Gajdos egyenesen nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, a Kárpáti Igaz Szó c. lapban megjelenő híradások, cikkek, interjúk viszont a kárpátaljai magyarság legnagyobb jótevőjének állatják be. Az igazság valahol a kettő között lehet.

Annyi bizonyos, hogy Gajdos hamarább volt beágyazódva a fehérnek nem nevezhető ukrajnai üzleti szférába és hatalmi apparátusba, mintsem a "magyar ügyet" felfedezte és felhasználta volna volna a maga politikai karriere számára. Az üzleti és nomenklatúrás múlt és jelen erős determinációt jelent, de kétségtelen, hogy ezt a politikusnak gyakran sikerül összeegyeztetnie a magyar közösség érdekeinek hatékony képviselésével.

Jogosnak látszik a vád, hogy Gajdos a pártkötődéseit saját érdekei szerint váltogatja (szocdem volt, aztán amikor pártja vesztett a narancsos fordulatban, átlépett a győztes szocialisták frakciójába; most meg, ugye, az oroszbarátnak joggal mondható RP színeiben szerez mandátumot). Nyilvánvaló, hogy a hatalmi pártérdekeknek való megfelelés meghatározza számára, mit-meddig-hogyan tehet vagy nem tehet. Mindezzel együtt megállapítható, hogy ez a súlyos tehertételekkel nehezített magyarságképviselet sokszor jóval eredményesebb, mint a KMKSZ orcátlanul önérdekű, kisajátító és kirekesztő sérelmi politizálása. 

---

Frissítés: Gajdos István 2014 júniusában lemondott az UMDSZ élén 12 éven át gyakorolt elnöki posztjáról. Ebből az alkalomból rövid életrajzát közöljük ehelyt, már csak azért is, mert ez a honlap az 1-ső tíz Google-találat közé tartozik a képviselő nevére keresve.

Gajdos István életrajza

Gajdos István 1971. május 5-én született egy kárpátaljai magyar faluban, a Beregszász mellett fekvő Jánosiban. 

1988–1992 között a Tulai Műszaki Főiskolán, majd 1992-től 1995-ig a Lvivi Műszaki Egyetemen tanult, ahol gépészmérnöki diplomár szerzett. 1998–2005 között a Kárpátaljai Állami Egyetemen a jogtudományi szakon szerzett végzettséget


1998–2000 között a Beregszászi Járási Tanács elnöke, 2000–2002 között a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, 2006–2012 között Beregszász polgármestere volt.

Két alkalommal választották parlamenti képviselővé. Első alkalommal a 2002-es ukrajnai parlamenti választáson jutott mandátumhoz a kárpátaljai 72. sz. egyéni választókerületben. Az Ukrán Legfelsőbb Tanácsnak 2002–2006 között volt a tagja. 2002–2005 között képviselőként az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt (USZDPe) frakciójának tagja volt, majd a narancsos forradalom győzelme után (2005) a vesztes pártból kilépett és  belépett a győztes, kormányba jutott Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába.

A 2012-es ukrajnai parlamenti választáson azonban már nem a szocialisták színeben indult, hanem a Régiók Pártja választási listájának 74. helyén szerzett mandátumot (lásd részletesen fentebb; azaz újra pártot váltott). A parlamentben 2012. december 25-től az emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkára.

2014. február 20-án négy másik kárpátaljai képviselővel együtt kilépett a Régiók Pártjából. Az ukrajnai tüntetések során a Régiók Pártja melletti kiállása miatt a Beregszászi Városi Tanács 2014. február 24-i rendkívüli ülésén határozatban határolódott el Gajdos Istvántól, aki később azt nyilatkozta, hogy az ártatlan áldozatok miatt lépett ki a Régiók Pártjából, azóta független képviselő

2002-től 2014 júniusáig töltötte be az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöki posztját. Ekkor belátta, hogy személye nem elősegítője, hanem akadálya annak, a kárpátaljai magyarság politikai érdekérvényesítő képessége erősödjön.

Abszolút többséget szerezhet a Régiók Pártja

Nem kizárt, hogy a Régiók Pártja anélkül is megszerzi a kormánytöbbséget, hogy koalícióra kellene lépnie a vasárnap Ukrajnában megtartott parlamenti választások nyomán a törvényhozásba bejutó másik négy párt valamelyikével - írta szerdai elemzésében a Korreszpondent.

MTI, 2012. okt. 31.


Az ukrán hírportál számításai szerint a Régiók Pártja listán 70-72 mandátumot szerezhet meg, egyéni jelöltjei pedig 115-118 választókerületben győzhetnek. E szerint akár 190 fős is lehet a Régiók pártjának frakciója az új parlamentben. Az előzetes eredmények alapján csatlakozhat még hozzájuk a kormánytöbbség megalakítása érdekében körülbelül 30 független, vagy egyéb párt színeiben egyéniben mandátumot szerző képviselő, köztük az Egységes Centrum Kárpátalján győztes három jelöltje, a pártot vezető Viktor Baloha eddigi katasztrófavédelmi miniszter, fivére és unokatestvére, valamint Volodimir Litvin házelnök és az általa vezetett Néppárt egy egyéni körzetben nyertes tagja.

Ahhoz pedig, hogy meglegyen a 450 fős parlamentben a legalább 226 főnyi többség, elég még hat képviselőt átállítaniuk magukhoz az ellenzékből. Megfigyelők nem zárják ki, hogy a kormánytöbbség megalakítása érdekében annyi ellenzéki ülhet át a Régiók Pártjának frakciójába, amennyi ehhez szükséges.

A Korreszpondent emlékeztetett: a független Ukrajnának csak az első parlamentjében volt egypárti többség: 1992-1994 között, amikor a Kommunista Párt képviselőcsoportjának 239 tagja volt.

Julija Timosenko: éhségsztrájk a börtönben

a képen nem ő látható

Éhségsztrájkot kezdett október 29-én, a választások utáni első napon Julija Timosenko. A bebörtönzött volt ukrán kormányfő ezzel az ellen tiltakozik, hogy szerinte választási csalásokat követtek el a 2012-es ukrajnai parlamenti választásokon.

Az éhségsztrájkról a volt miniszterelnök ügyvédje, Szerhij Vlaszenko számolt be. Közlése szerint Timosenko hétfőn már csak vizet volt hajlandó magához venni. Éhségsztrájkjáról hivatalosan írásban értesítette az állami büntetés-végrehajtási szolgálatot.

Mint ismeretes, a 2009-es orosz-ukrán gázmegállapodás aláírása miatt hivatali visszaélés vádjával hét év börtönbüntetésre ítélt volt kormányfőt jelenleg a harkivi börtönkórházban kezelik gerincpanaszai miatt.

Timosenko börtönbüntetésének megkezdése óta már másodjára folytat éhségsztrájkot. Korábban április 20-tól csaknem három héten át nem evett tiltakozásul amiatt, hogy beleegyezése nélkül szállították be a harkivi kórházba, s állítólag eközben fizikai erőszakot is alkalmaztak vele szemben.

A parlamenti választásokkal kapcsolatban nemzetközi szervezetek komoly bírálatokat fogalmaztak meg. Az EBESZ megfigyelői szerint a választást az egyenlő feltételek hiánya jellemezte, amit elsősorban az adminisztratív lehetőségekkel való visszaélés, a pártfinanszírozás átláthatóságának és a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak a hiánya tett lehetővé. Andreas Gross, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése megfigyelői missziójának vezetője kijelentette: az egész választási folyamat "oligarchizálódása" azt eredményezte, hogy az emberek elvesztették a választásokba vetett bizalmukat.