Janukovics ajánlata, az ellenzék követelése. Oroszországi vélemények

Kérdezd a Google-t: Mi van most Ukrajnában

Miniszterelnöki posztot ajánlott Viktor Janukovics ukrán elnök az ellenzék egyik fő politikusának, és Klicskót is beemelné a kormányba (miniszterelnök-helyettes lehetne). Engedményeket tenne az alkotmány ügyében is. Klicsko viszont közölte: az ellenzék elnökválasztást akar.

Január 25-én váratlan ajánlattal állt elő az ukrán elnök: négy órával azután, hogy az elnöki hivatalban Viktor Janukovics fogadta a három ellenzéki párt vezetőjét, nyilvánosságra került a megoldás lehetséges menete: eszerint az államfő lemondatja Nyikolaj Azarov kormányfőt, és a kormány alakítására a Julija Timosenko mögött álló Batykivscsina irányítóját, Arszenyij Javenyjukot kérte fel. A megbeszélésen jelen volt a Batykivscsinával szövetséges UDAR párt vezetője – Vitalij Klicsko egykori nehézsúlyú világbajnok bokszoló – és a nacionalista Szvoboda elnöke, Oleg Tyahnibok is.

Jacenyuk nem adott egyenes választ az ajánlatra. Közölte: az ellenzék kész vállalni az országért a felelősséget, de hozzátette: "a nép határozza meg, milyen legyen Ukrajnában a hatalom. Nem engedünk az álláspontunkból". Kijelentette: az ellenzék egy szót sem hisz abból, amit a hatalom mond, és csak a tetteket fogják elfogadni. Hangsúlyozta: az ellenzék kész Ukrajnát az Európai Unióba vezetni és kiszabadítani a bebörtönzött Julija Timosenko ellenzéki vezetőt.

A tárgyalás után a Majdanon összegyűlt tömeg előtt Jacenyjuk Klicskóval és Tyahnibokkal a színpadon közölte: Janukovics a a kormányalakítás felajánlásával beismerte, hogy nem vállalja a felelősséget az országért. Az ellenzék viszont nem fél a felelősségtől, készek az ország irányítására, ám feltételeket szabnak. Ezek a következők:

•  Engedjék szabadon a tavalyelőtt hét év börtönre ítélt Julija Timosenko kormányfőt, aki hivatalosan az ukrán-orosz gázszerződés előnytelen feltételei miatt okozott károkért került rács mögé, ám az ellenzék és az EU szerint valójában Janukovics politikai bosszújának áldozata.
• Térjenek vissza a 2004-es alkotmányhoz, amely az elnök rovására a kormányfőnek ad nagyobb hatalmat.
• Vonják vissza a múlt héten elfogadott törvényeket, amelyek a tüntetők elleni fellépést és az internet, a sajtó hatalmi kontrollját könnyítik meg.
• Még idén legyen elnökválasztás, a soron következő jövő évi helyett.

Mint ismeretes, az ellenzék vezetői az elmúlt négy nap alatt harmadszor talákoztak az elnökkel, bár a korábbi hírek szerint úgy tűnt, a megbeszélések nem vezetnek eredményre.




Ha Viktor Janukovics ukrán elnök nem tudna felülkerekedni ellenfelein, és a jelenlegi békétlenség rezsimváltást eredményezne Kijevben, akkor Oroszország szempontjából Ukrajna "felosztása" lenne a legkedvezőbb következmény. E forgatókönyv szerint az ország keleti és déli részét, ahol a lakosság többsége orosz ajkú, Moszkva kaparintaná meg, a nyugatabbra fekvő területeket pedig, amelyeken amúgy sem kedvelik az oroszokat, úgymond átengednék az EU-nak és az Egyesült Államoknak. Kelet-Ukrajnában amúgy is Moszkvát tekintik fővárosnak, nem pedig Kijevet.

A moszkvai állami tévé szerint a kijevi tüntetők "terroristák és fasiszták", az Izvesztyija című lap pedig azt követelte, hogy Janukovics számoljon le a lap cikkében "aljas kígyónak" nevezett ellenzékkel, máskülönben Moszkva visszavonja politikai és anyagi támogatását.

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap szerint Oroszországnak nem érné meg mélyebben beleavatkoznia a helyzetbe és konfliktusba kerülnie az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval Ukrajna miatt, mivel a szomszédos ország egy mind jelentéktelenebb földdarab, amelynek társadalma megosztott, gazdasága romokban áll, elitje korrupt, erőforrásai pedig igen szerények.

A Jamestown Foundation viszont úgy látja, hogy a jelenlegi ukrajnai krízis potenciálisan a legsúlyosabb kelet-nyugati szembenállássá fajulhat a hidegháború vége, a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta. Moszkva számára Ukrajna ugyanis sokkal fontosabb, mint Szíria, Líbia, Irán, Szerbia vagy Grúzia, amellyel Oroszország 2008-ban háborúzott, lényegében azért, hogy megakadályozza a korábbi szovjet köztársaság közeledését a NATO-hoz és a Nyugathoz.

Az ellenzék hatalomra tör. Kárpátalján is élesedik a helyzet

Az ukrán ellenzék vezetői arra hívták föl az ukrán állampolgárokat, hogy minden településen hozzanak létre önvédelmi csoportokat és vegyék kezükbe a hatalmat.

Erről a döntésről nyilatkozott Oleg Tjagnibok, a Szabadság párt vezetője a Függetlenség terén fölállított színpadról, ahol az ellenzék még két vezetője, Vitalij Klicsko és Arszenyij Jacenjuk értett vele egyet.

Kijev központjában a szombatra virradó éjjel kiújultak a rendőrség és a tüntetők közti összeütközések. A Függetlenség terén még mindig több ezer tiltakozó tartózkodik. A tüntetők tüzeket raknak autógumikból és a barikádok erősítésével foglalkoznak, lövések is hallhatóak voltak.

Az MTI kárpátaljai tudósítója szerint

Átterjedt a tüntetés Kárpátaljára is

Varga Béla - 2014. január 25., szombat

Kárpátalja megyei néptanács megalakítását tervezik szombaton Ungváron a kormányellenes tüntetők az ukrán ellenzéki pártok helyi politikusainak vezetésével, a tiltakozók ennek érdekében blokád alá vették a megyei állami közigazgatási hivatal épületét - foglalta össze az MTI tudósítója.

Több mint ezren tüntettek pénteken Ungváron a polgármesteri hivatal épülete előtt Viktor Pogorelov polgármester lemondását követelve. A tiltakozók megpróbálták elfoglalni a székházat, ám az épületet védő rendőrök ezt megakadályozták. A tüntetők ezután a Kárpátalja megyei állami közigazgatás épületéhez vonultak, ahol a két hónapja tartó tiltakozás szervezői – ellenzéki politikai pártok helyi aktivistái – Olekszandr Ledida kormányzóval tárgyaltak. A tüntetők azt kérték a megye vezetőjétől, hogy bocsássa rendelkezésükre a megyei tanács (közgyűlés) tanácskozó termét az alternatív hatalmi szerv szerepét betölteni hivatott néptanács megalakítása céljából. Miután a kormányzó, akinek a lemondását – a többi nyugat-ukrajnai megyében folyó megmozdulásoktól eltérőn – a tüntetők nem követelték, ezt megtagadta, az ellenzéki aktivisták állandó blokádot hirdettek a hivatal épületének bejáratai elé. Egyúttal bejelentették, hogy szombaton a kárpátaljai járások küldötteinek részvételével néptanácsot hoznak létre, amely a regnáló hatalmat lesz hivatott felváltani.

A megyei közigazgatási hivatal épületének előterét pajzsokkal és gumibotokkal felszerelt rohamrendőrökből álló kordon védi. Az intézmény dolgozóit még délben hazaküldték, és a munkatársak szombatra is kimenőt kaptak, jóllehet Ukrajnában munkanap lesz.

Késő délután kisebb összetűzés volt a tiltakozók és a rendőrök között. Utóbbiak meg akarták akadályozni, hogy a tüntetők tüzeléshez használt fémhordót, tűzifát és autógumikat helyezzenek a hivatali épület elé.

Polgárháborús veszély. Forradalom: diktatúra vagy anarchia?

Mind a nyugati szakértők, mind az ukrajnai politológusok, mind pedig az oroszországi véleményalkotók úgy tartják, Magyarország keleti szomszédja vészesen közelít ahhoz, hogy beláthatatlan következményű  geopolitikai katasztrófa következzen be. Többen úgy vélik, egyre nagyobb az esélye annak, hogy külső diplomáciai erőfeszítések nélkül már nem lehet javítani a helyzeten; a vérmesebbek a nemzetközi rendfenntartó erők beavatkozását sem tartják lehetetlennek.

Az MTI a gazeta.ru hírportálra hivatkozva idézi az Ukrán front című szerkesztőségi kommentárt, amely szerint  "az európai értékektől végtelenül távol álló szélsőséges nacionalisták és futballfanatikusok utcai harcai eltemették a Majdant (a kijevi főteret, az ukrajnai békés tiltakozás jelképét)".

A tudósítás szerint az online orgánum kiemelte, hogy január 22-én, az ukrán egység és szabadság napján korábban a 2004-es narancsos forradalom kezdetét ünnepelték, most azonban sem egység, sem szabadság nincs Ukrajnában. Az ország sorsa Viktor Janukovics államfő kezében van. 2004-ben Leonyid Kucsma akkori ukrán elnöknek volt annyi bölcsessége, hogy engedett, vagy csak nem mert szembeszállni népével.

A gazeta.ru kommentárja szerint Ukrajna ugyan hozzászokott a politikai megrázkódtatásokhoz, de most államisága óta a legkomolyabb veszély előtt áll: "a népességét tekintve második legnagyobb volt szovjet köztársaság egyszerűen eltűnhet a világpolitikai térképről, vagy egy elmaradott diktatúra mocsarába csúszik, mint néhány közép-ázsiai ország".

Ugyancsak hivatkozik az MTI a Kommerszant című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilapra, amelynek cikke szerint Ukrajna minden nappal egyre közelebb kerül a polgárháborúhoz. Makszim Juszin szerint eljött az ideje annak, hogy az ukrajnai válság rendezésébe nemzetközi közvetítők kapcsolódjanak be. Elsősorban az Európai Unió és Oroszország. A kommentátor úgy véli, hogy az Ukrajnában egymással szemben álló erők külső segítség nélkül nem tudnak kijutni a zsákutcából és elkerülni a polgárháborút.

Szerinte nem a baltikumi államokra, és nem Lengyelországra van most szükség, hanem arra, hogy az európai politikában fajsúlyos szerepet játszó Németország és Franciaország hallassa a hangját, mert számukra a kontinens stabilitása a fontos és nem akarnak újabb hidegháborút. Juszin véleménye az, hogy a "felelős, elfogulatlan európai hatalmak tudnak valódi kiutat javasolni a hatalomnak és az ellenzéknek a válságból".

A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap írása szerint ha nem rendeződik a válság Ukrajnában, az ország eleshet a további orosz pénzügyi segítségtől. Moszkva a decemberben megígért 15 milliárd dollárból (mintegy 3400 milliárd forint) 3 milliárdért már vásárolt ukrán eurókötvényeket, és Ukrajna a héten újabb 2 milliárd euró értékben akarnak állampapírokat kibocsátani.

A befolyásos orosz üzleti-politikai újságnak egy név nélkül nyilatkozó orosz állami tisztviselő azt mondta: egyelőre szó sincs arról, hogy felfüggesztenék a hitelnyújtást, de ha a politikai kockázatok megnőnek Ukrajnában, ha megjelenik az ottani hatalomváltás veszélye, akkor újfent elemezni fogják helyzetet Moszkvában.

Eközben, mint a 444.hu hírportál beszámol róla, szenvedélyes levélben fordult az európai közvéleményhez Jurij Andruhovics ukrán költő, aki maga is résztvevője a kijevi tüntetéseknek. Írása így szól:

Kedves barátaim, elsősorban is a külföldi újságírók és szerkesztők!

Az utóbbi napokban számtalan megkeresést kaptam tőletek azzal kapcsolatban, hogy mondjam el, mi folyik Kijevben és Ukrajnában, fejtsem ki a véleményem az eseményekkel kapcsolatban, és hogy mit gondolok a közeljövőről. Mivel egyszerűen fizikailag lehetetlen, hogy minden megkeresésre hosszasan válaszoljak, úgy döntöttem, ezzel a rövid állásfoglalással jelentkezem, amit aztán mindannyian szabadon felhasználhattok.

A legfontosabb, amit el kell mondanom, a következő. Kevesebb, mint négy év alatt Viktor Janukovics rezsimje az országot és a társadalmat a végletekig szétfeszítette. Ami pedig ennél is rosszabb, úgy sarokba szorította saját magát, hogy semmilyen kiutat nem hagyott magának, és ezért örökké ragaszkodnia kell a hatalomhoz – bármilyen eszközzel. Ellenkező esetben bíróság előtt találná magát. A lopás mértéke felülmúl mindent, amit ép ésszel az emberi kapzsiságról el lehet képzelni.

Az egyetlen válasz, amit ez a rezsim a harmadik hónapja tartó békés tüntetésekre adni tudott, az erőszak volt, olyan egyre fokozódó erőszak, amelynek természete összetett. A Majdanon támadó különleges osztagok ereje kombinálódik ellenzéki aktivisták és a tüntetések egyszerű résztvevőinek egyéni üldöztetésével és vegzálásával (megfigyelés, verések, autók és házak felgyújtása, otthonok lerohanása, motozások, letartóztatások, komoly jogi eljárás nélküli bírósági ítéletek). A kulcsszó itt a megfélemlítés. És mivel ez a megfélemlítés nem hatékony, és az emberek egyre nagyobb tömege tüntet, a hatalmon lévők az elnyomás eszközeit egyre brutálisabbá teszik.

A “jogi alapot” mindehhez január 16-on teremtették meg, amikor parlamenti képviselők, akik minden szempontból Janukovics elnöktől függnek, figyelmen kívül hagyva minden eljárási és szavazási szabályt, és valójában magát az alkotmányt is, alig néhány perc alatt (!) egyszerű kézfeltartással (!), megszavaztak egy rakás törvényi változást, amelyek valójában bevezették a diktatórikus hatalomgyakorlást és a szükségállapotot úgy, hogy valójában hivatalosan egyiket sem jelentették ki. Én például ennek a szövegnek a megírásával és terjesztésével több új büntetőjogi kategóriát kimerítek, a “rágalmazást”, a “feszültségkeltést”, stb. Röviden ha ezeket a jogokat szigorúan vesszük, akkor Ukrajnában minden tilos, amit a hatalmon lévők nem engedélyeztek egyértelműen. És az egyetlen dolog, amit engedélyeztek az, hogy engedjünk nekik.

Január 19-án az ezekkel a “törvényekkel” egyet nem értő ukrán társadalom ismét felkelt, hogy megvédje a jövőjét. Ma a Kijevből érkező híradások képein sisakos, maszkos tüntetőket láthatóak, néha botokkal a kezükben. Ne higyjék, hogy ezek “szélsőségesek”, “provokátorok” vagy “jobboldali radikálisok”. Én és az ismerőseim is így felöltözve megyünk ki tüntetni. Ebben az esetben a feleségem, a lányom és a barátaim is “szélsőségesek”. Nincs más választásunk: meg kell védenünk a magunk és a szeretteink életét és egészségét. A különleges alakulatok lőnek ránk, mesterlövészeik megölik a barátainkat. Csak egyetlen, a város kormányzati negyedében található háztömb körül 5 vagy 7 tüntetőt öltek meg különböző beszámolók szerint, és több tucat kijevinek nyoma veszett.

Nem állíthatjuk le a tüntetéseket, mert ez azt jelentené, hogy beletörődtünk, olyan országban kell élnünk, ami életfogytiglani börtönné változott. A fiatal ukránok, akik a posztszovjet időszakban születtek és nőttek fel, természetesen elutasítják a diktatúra minden formáját. Ha a diktatúra nyer, Európa egy Észak-Koreára számíthat a keleti határán, és különböző becslések szerint 5-10 millió menekültre.

Nem akarom önöket megijeszteni. Most a fiatalok forradalma zajlik, és ezért a hatalmon lévők elsősorban ellenük háborúznak. Amikor Kijevben besötétedik, rejtélyes “civil ruhás” csoportok járják a várost, fiatalokra vadászva, különösen azokra, akik a Majdan vagy az EU szimbólumait viselik. Elrabolják őket, és kiviszik az erdőbe, ahol meztelenül kínozzák meg őket a borzasztó hidegben. Valamilyen furcsa okból a célpontok elsősorban fiatal művészek – színészek, festők, költők. Az ember úgy érzi, mintha halálbrigádokat szabadítottak volna az országra azzal a feladattal, hogy irtsák ki a legjobbakat.

Még egy jellemző részlet. A kijevi kórházakból a rendőrség elrabolja a sérült tüntetőket, és (ismétlem, sérült emberekről beszélünk) elviszi őket kihallgatásra ismeretlen helyekre. Ma már veszélyes kórházba mennie még annak is, akit ártatlan járókelőként talált el egy rendőrségi plasztikgránát szilánkja. Az orvosok csak a karjukat tudják széttárni, és átadni ezeket a sérülteket a rendőrségnek.

Befejezésként: ma Ukrajnában számtalan emberiesség elleni bűncselekményt követnek el, és ezért a kormány a felelős. Ha ebben a helyzetben vannak szélsőségesek, éppen az ország vezetése érdemli meg, hogy annak nevezzék. Visszatérve a két kérdésre, amiket nekem mindig a legnehezebb megválaszolni: nem tudom, mi fog történni, és azt sem, hogy önök mit tehetnének értünk. Mindenesetre terjeszthetik ezt az írást. És érezzenek velünk együtt. Gondoljanak ránk. Mi fogunk nyerni, bármilyen keményen támadnak ránk. Minden túlzás nékül most az ukrán nép saját vérével védi a szabadság és igazság európai értékeit. Remélem ezt önök is méltányolják.

Andruhovics aggodalma valószínűleg jogos, hiszen a rendkívüli állapot esetleges elrendelésével a kijevi kormány teljes vakságra és süketségre kárhoztathatja az ország lakosságát. Bár Janukovics egyelőre tagadja, mégis egyre valószínűbb a rendkívüli állapot elrendelése. A kormányellenes tüntetők és a rohamrendőrök összecsapásait egyenes adásban közvetítő internetes espreso.tv nyilvánosságra hozott egy hitelesnek tűnő felszólító levelet, amelyet az elmúlt órákban kézbesítettek az ukrajnai internet- és mobilszolgáltatóknak, valamint földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórással foglalkozó telekommunikációs vállalatok vezetőinek az ukrán rendkívüli helyzetek minisztériumának aláírásával.

A felszólításban közlik, hogy január 24-től bármikor érvénybe léphet az egész országra kiterjedő rendkívüli állapot, amire a címzetteknek fel kell készülniük. A szolgáltatóknak a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a kihirdetést követően azonnal be kell szüntetniük a hozzáférést a világhálóhoz, gondoskodniuk kell arról, hogy a lakosság számára kizárólag a nemzeti 1-es tévé- és rádiócsatornák adásai legyenek elérhetők.

Csak a vezetékes telefonhálózat maradhat működőképes, ám azon is csak a segélykérő számokat lehet hívni. A rendelkezések végrehajtásáról a szolgáltatók íráűsban kötelesek jelentést tenni a minisztériumnak.

*

Az Omega rendőrségi különleges egység levetkeztetett egy férfit a fagyban és kamerával fölvették a jelenetet, jelentette ki az egyik ukrán tévécsatorna adásában Vitalij Jarema, az ukrán fővárosi rendőrség volt parancsnoka, közölte a sajtó.

„Kollégáim felismerték őket. Ezek az Omega különleges egység katonái. Ezek a katonák a terrorizmus ellen kell, hogy harcoljanak, és túszokat szabadítsanak ki” – mondta Jarema.

Január 23-án tették közzé a YouTube-on azt a videót, melyen a letartóztatott aktivistán való gúnyolódás látható Kijev központjában.

A rendőrök kivitték a meztelen embert a fagyba és fényképezkedtek vele. Korábban azt állították, hogy a bűnösök a Berkut különleges egység tagjai.

Az Omega harccsoport a terrorizmus elleni, szélsőségesen nehéz körülmények között való harcra van kiképezve.

Diktatórikus törvények

A január 16-án az ukrán parlament által előkészítés, tárgyalás nélkül gyors szavazással elfogadott törvényt főbb kitételei (a 444.hu nyomán):

A gyülekezési szabadság korlátozása

    Az új törvény alapján tilos öt vagy annál több autóból álló karavánokban közlekedni. Aki megsérti a szabályt, attól elkobozhatják az autóját és két évre bevonhatják a jogosítványát. Így próbálják megakadályozni, hogy vidékről szervezetten utazzanak tüntetők a fővárosba.
    A békés demonstrációra vonatkozó szabályok megsértőit 24 órán belül azonosítják. A békés demonstráció szabályainak megsértéséhez elég, ha valaki gyakorlóruhában van, vagy sisakot visel. Ezért akár tíz napra el is zárhatják.
    Az ukrán tüntetések egyik sajátossága a sátrazás. Ehhez ezentúl rendőrségi engedély kell. Ennek hiányában 15 napra elzárhatják a tüntetőt. Azért is elzárás jár, ha engedély nélkül építenek ki színpadokat vagy hangosítást.
    A hatóság “legitim utasításainak” figyelmen kívül hagyásáért 56 ezer forintos bírság jár.
    A büntető törvénykönyv módosításával bűncselekménnyé minősítették azt, ha a tüntetők blokád alá vonják valakinek az otthonát. Ezért akár hat év börtön is kiszabható.
    Rendőr megfélemlítéséért hét év jár.
    A közrend csoportos megzavarásáért – hogy ez mi, azt a törvény nem részletezi – két éves börtönbüntetés járhat.
    Nagymértékű rendzavarásért akár 15 év.
    Ezzel szemben a rohamrendőrök és parancsnokaik, akik a tüntetők ellen követnek el bűncselekményeket, mentesülnek a jogkövetkezmények alól.

A szólásszabadság korlátozása

    Az új törvény alapján ahhoz, hogy valaki tudósíthasson a tüntetésekről, regisztrálnia kell a hatóságoknál. Aki regisztráció nélkül tudósít, attól elkobozhatják a felszerelését és megbírságolhatják.
    A kormány letilthatja az internethozzáférést.
    Az internetszolgáltatók, akik a tiltás ellenére se korlátozzák a hozzáférést, 190 ezer forintos bírságot fizethetnek.
    A rágalmazást visszavették a büntető törvénykönyvbe, két év börtön jár érte.
    A “szélsőséges anyagok” terjesztése – hogy mi számít szélsőségesnek, az nincs meghatározva – három év börtönt ér.
    Az is három évet kaphat, aki rendőrről vagy bíróról gyűjt adatokat.

Az egyesülési jog korlátozása

    A civil szervezetek és egyházak nem vehetnek részt “szélsőséges tevékenységekben”. Hogy ez mi, azt nem határozták meg.
    A civil szervezetek “politikai tevékenységük” finanszírozásához állami engedélyt kell kérjenek.
    Azok a civil szervezetek, amelyek külföldről is támogatást kapnak, fel kell tüntessék, hogy “külföldi ügynökök”.
 

Polgárháborús veszély Ukrajnában?

A csúzlis forradalmár - Kijev, 2014. december 19.
© AFP / Sergei Supinsky

2014 januárjának közepétől újra feszültebbé vált a hangulat Kijevben, a zavargások 19-én meghaladták a decemberiek mértékén. Vasárnap a kijevi ellenzék nagygyűlést tartott a Függetlenség terén (a Majdanon), amelyen becslések szerint legalább százezren, egyes források szerint pedig közel félmillióan vettek részt. A tüntetés békésnek indult, ám egy ponton túl a radikális tüntetők néhány ezres csoportja összecsapott a kormánynegyedet lezárva tartó rohamrendőrökkel a Dinamo-stadionnál. Helyszíni beszámolók szerint az arcukat maszkkal, sállal, gázálarccal eltakaró radikális tüntetők különféle tárgyakat, petárdákat, füstbombákat és Molotov-koktélokat dobáltak a rendőri kordon felé. Akadt aki csúzlival támadt... A feldühödött tüntetők a rendfenntartó erők több autóbuszát és teherautóját felgyújtották.  Másnap reggel is folytatódtak az összecsapások az ukrán tüntetők és a rohamrendőrök között. Ekkor már legalább 12 órája tartott az ukrán fővárosban a tüntetők és a rendvédelmi szervek minden korábbinál élesebb összecsapása. Minimum öt rendőrségi buszt és 2 teherautót fel is gyújtottak a dühödt tüntetők. Mindez annak az ellenállási-tiltakozási hullámnak a keretében történt, amely amiatt vett új lendületet, hogy az ukrán törvényhozás az előző héten alaposan megszigorította a gyölekezési szabadságra vonatkozó szabályokat. Emiatt több százezren vonultak ki a kijevi Majdanra - és el-elszabadulni látszottak az indulatok. Sokak szerint az irányítás kicsúszott az ellenzéki megmozdulás vezetőjének számító Vitalis Klicsko volt ökölvívő világbajnok kezéből. Ugyanis miközben a rohamrendőrök könnygázzal töltött villanó és hanggránátokat lőttek a tömegbe és a tüntetők közül többen a buszok tetején állva a "forradalom" szót skandálták, Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) vezetője a helyszínen igyekezett csillapítani a kedélyeket, de közben valaki a tüntetők közül poroltóval lefújta, és többen kifütyülték.

Korábban Klicsko azt nyilatkozta, hogy találkozott Viktor Janukovics ukrán államfővel. Az elnök azt ígérte, hogy hétfőn bizottságot alakítanak, amely a válsághelyzet rendezésével foglalkozik. Az ukrán közszolgálati televízióban Klicsko rámutatott, hogy a helyzet a polgárháborúhoz közelít.„A rendszer nem az embereket, hanem csak a hatalmat szolgálja” – állapította meg az Ütés párt vezetője.

A híradások szerint vasárnap és hétfőn száznál több rendőr sérült meg a tüntetők akciói nyomán. Tucatnyinál több tüntetőt őrizetbe vettek.

A Jobboldali Szektor elnevezésű szélsőséges csoport megerősítette, hogy tagjai részt vettek a rohamrendőrök és a tüntetők között a Dinamo stadionnál kitört összecsapásokban.

Csökkenő gázár, kihúnyó forradalom

Százezrekből tízezrek, majd ezrek lettek... mostanra százak... Egyre kevesebben tüntetnek a Majdanon. Mai hír: Kijevben több száz ember tüntet a Belügyminisztérium épületénél követelve az ukrán belügyminiszter, Vitalij Zaharcsenko lemondását Tatjana Csornovol újságírónő megverése miatt. - "Találkozóra kerül sor Zaharcsenkóval, amelyen be kell számolnia az aktivistákkal szembeni bűncselekmények nyomozásának az állásáról. Ezen kívül arra számítunk, hogy a miniszter vagy az egyik helyettese kijön a tüntetőkhöz és egyenesen megmondja az embereknek, hogy mi várható ettől az elfogadhatatlan helyzettől a tömeges elnyomást illetően, amit most egész Ukrajnában láthatunk" – mondta Ruszlan Marcinkiv a Szvoboda párt képviselője.

Brutalitások Kijevben

Mint ismeretes, néhány napja két ismeretlen férfi brutálisan összeverte Tetyjana Csornovol ukrán újságírónőt, a kijevi EU-párti tüntetések ismert aktivistáját - hozta nyilvánosságra december 25-én a helyi média.

Csornovolt a Kijev melletti Boriszpil település felé vezető autóúton vette üldözőbe egy gépkocsi, amelyben két férfi ült. Többször nekimentek az újságíró autójának, ami miatt megállásra kényszerült. A két támadó betörte kocsija szélvédőjét, ezért az újságírónő futva próbált elmenekülni. Utolérték és brutálisan összeverték.
  
A hírek szerint Csornovolt a segélyhívására kiérkező rendőrök szállították kórházba, ahol agyrázkódást állapítottak meg nála. Az arcát teljesen összetörték, tele van véraláfutásokkal és duzzanatokkal. Az újságírónő bántalmazásának hírére a Majdanról (Függetlenség teréről) tüntetők egy csoportja a belügyminisztérium elé vonult tiltakozni. Az aktivisták elmondták, hogy nem ez az első eset, hogy az európai integrációt és hatalomváltást követelő demonstráció résztvevőit erőszakos támadás éri.
  
Viktor Janukovics ukrán elnök sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy Vitalij Zaharcsenko belügyminisztert és Viktor Psonka főügyészt utasította az eset azonnali kivizsgálására. Az államfő elítélte az újságírónő ellen elkövetett támadást. Hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak fel kell derítenie a bűncselekményt, elkövetőire pedig a törvény adta legszigorúbb büntetést kell kiszabni.
  
Tetyjana Csornovol egyike a Majdan azon aktivistáinak, akik ellen eljárás indult a tüntetéseken történt incidensekkel kapcsolatban. Részt vett például a téren elhelyezett, lehallgató eszközökkel teli mikrobusz leleplezésében, és megrongálásában. Korábban arról vált ismertté, hogy tavaly nyáron átmászott Janukovics mezsihirjai rezidenciája kerítésén, és titokban fényképeket készített. Ellenzéki jelöltként indult a tavaly októberi parlamenti választásokon a Julija Timosenko mögött álló Haza (Batykivscsina) párt színeiben, de nem jutott be a törvényhozásba. A kampány alatt kétszer is megverték.

Korábban arról olvashattunk, hogy meghalt a kórházban egy férfi, akit állítólag rohamrendőrök vertek össze. A 41 éves Pavlo Mazurenkót december 18-án hazafelé menet igazoltatták a Berkut rohamrendőrség tagjai. Az iratai mellett megláttak egy szórólapot, ami alapján arra következtettek, hogy a Majdanon (Függetlenség terén) folyó tüntetésen volt. "Mennyire elegünk van már a ti Majdanotokból!" - mondta az egyik rohamrendőr, majd harmadmagával kegyetlenül megverte a férfit. Az áldozat még saját lábán hazament, felesége mentőt hívott, de a férfi nem volt hajlandó kórházba menni, arra hivatkozva, hogy sokba kerülne ellátása a családnak. Két nappal később az intenzívre szállították, ahol belehalt a sérüléseibe. Felesége elmondása szerint a kórházi zárójelentésbe azt írták, hogy "tüdőgyulladás" következtében hunyt el. A férfi egy hétéves kisfiú édesapja volt.

Közben kedden Viktor Janukovics ukrán államfő állami adminisztrációk vezetőjelöltjeivel találkozva kifejtette azon véleményét, hogy a "Jevromajdan" elnevezésű tüntetéssorozat résztvevői "a jobb életért" vonultak utcára. Az elnök sajtószolgálata által kiadott közlemény szerint Janukovics ebben semmi kivetnivalót nem lát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy "nagyon sok embert nem az értelem, hanem az érzelmek vezérelnek". Szavai szerint ezt az "érzelmi kitörést" használják ki "politikusok, szélsőségesek és különböző provokátorok".

Olvashattunk továbbá külföldiek listázásáról, kitiltásokról, beutazási korlátozásokról...

Megjött az orosz pénz

Ezzel egyidőben december 24-én Ukrajna megkapta az Oroszország által ígért hitel első részletét. A 2,2 milliárd eurót az ukrán központi banknak utalták át – közölte az ukrán kormány.

A múlt héten Viktor Janukovics ukrán elnök moszkvai látogatása során Vlagyimir Putyin orosz elnök tett ígéretet arra, hogy összesen 15 milliárd összegű segély nyújtásával megmenti Ukrajnát a csődtől és segély folyósításával támogatja.

A pénzből Oroszország ukrán államkötvényeket vásárol, továbbá 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szóló orosz földgáz árát. A Die Presse című bécsi lap emlékeztet arra, hogy Ukrajna 2010-ben  már kapott az IMF-től  15 milliárd dollár összegű hitelkeretet. Ám ebből eddig mindössze 3 milliárd dollárt fizetett ki. A további részletek kifizetését az IMF döntő fontosságú reformok megvalósításától tette függővé.

Rezsicsökentés - olcsóbb lesz a gáz

Alig két nappal később, december 26-án Viktor Janukovics ukrán elnök utasította csütörtökön a kormányt, hogy a közeli napokban találjon megoldást a fogyasztói gázárak fokozatos csökkentésére. Az elnöki sajtószolgálat közleménye szerint utasítását az elnök egyenesen Mikola Azarov kormányfőnek címezte. Janukovics kijelentette, azt szeretné, ha az ipari és a lakossági gázfogyasztók "már január 1-jétől éreznék az árcsökkenést". - "Jól tudom, hogy a tározókban a régi áron vásárolt gáz van felhalmozva. Azt nem szabad ott tartani, hanem fokozatosan fel kell használni" – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy a gáz ára fokozatosan csökkenthető az új, kedvezőbb áron érkező szállítmányoknak köszönhetően.

Janukovics december 17-i moszkvai látogatása alatt a két ország állami gázvállalatai megállapodtak abban, hogy Ukrajna az eddigi, ezer köbméterenként átlagosan 401 dollár helyett 268,5 dolláros áron kapja a földgázt.

Megkapják a bérüket a közalkalmazottak

Az államfő utasította Azarovot emellett arra, hogy december 30-ig rendezze a kijevi közalkalmazottak elmaradt bérének kifizetését. Ellenzéki politikusok és aktivisták kedden megakadályozták, hogy kihelyezett ülést tartson a fővárosi tanács, amelyet nem ismernek el legitimnek. A testület mandátuma június elején lejárt, de mostanáig még ki sem írták az önkormányzati választásokat Kijevben.

Harc a korrupció ellen

Az államfő a régiók tanácsa nevű szervezet csütörtöki ülésén közölte, hogy újévtől felveszi a harcot a korrupcióval. Keményebb fellépést ígért a rendvédelmi és az ellenőrző szerveknél tapasztalható korrupcióval szemben, valamint a tisztviselők felelősségének növelését e téren. Közölte, hogy forródrótot hoznak létre, amelyen a vállalatok és a lakosok bejelentéseket tehetnek a korrupciós esetekről.

Halina Hereha, a tanács titkára akkor szóvá tette, hogy mivel a testület nem tudott dolgozni, a közalkalmazottak "nem kapják meg a novemberi és decemberi bérüket". Válaszul Olekszandr Brihinec ellenzéki képviselő emlékeztette arra, hogy a költségvetésben erre elkülönített összegnek kell lennie, a közalkalmazottak fizetésének visszatartása pedig büntetőjogi felelősséget von maga után.

"Azok, akik megakadályozták a közalkalmazotti bérek kifizetésével kapcsolatos határozatot, saját lelkiismeretükkel számoljanak el ezért, ha van nekik olyan, és az emberek előtt viseljék érte a felelősséget" – jegyezte meg Janukovics.

Mindezek ismeretében talán nem meglepő, hogy a forradalmi láz alábbhagyni látszik. Úgy tűnik, a kormány stabilizálja helyzetét és Moszkva hatákony segítségének köszönhetően nemcsakhogy úrrá lesz a helyzeten, hanem a lakosság jelentős részét arról is sikerül meggyőznie,  hogy Kijev sokkal inkább számíthat Oroszországra, mint az EU-ra

Kudarc a tárgyalásokon - kormánypárti ellentüntetés

Hogy is kezdődött?

November 21-én kezdődött a tiltakozássorozat, a megmozdulások kezdetben még civil kezdeményezésre, spontán szerveződve vonultak utcára az emberek tömegével. Amiatt tiltakozntak, hogy a kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát. Azóta szünet nélkül tartanak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.

 November 30-ra virradóan rohamrendőrök például brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt élére állt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdtek követelni.

Egyre nőtt a vasárnapokon megrendezett népi nagygyűlések (narodnoje vecse)) résztvevőinek a száma. December 1-jén, majd a következő hétvégén már több százezren demonstráltak Kijev belvárosában: a Majdan téren és a kormányzati negyedben is. Véres összetűzés is történt rohamrendőrökkel, a tüntetők közül sokakat őrizetbe vettek a hatóságok. Emiatt a Majdan tüntetőinek követelései kiegészültek a fogva tartott aktivisták szabadon bocsátásával és az erőszakos rendőri akciók felelőseinek megbüntetésével.

Kormánypárti tüntetés december 14-én

A kormányalkotó Régiók Pártja felhívására ezrek mentek ki az ukrán kormány melletti tüntetésre Kijevben, sőt még az ország keleti feléből is buszoztatták, vonatoztatták a Janukovics-drukkereket, akik ingyenszállást is kapnak a fővárosban. Vasárnapra, december 15-ére 200 ezer főre számítanak, eredeti felhívásukban ez szerepelt, de ez valószínűleg nagyságrendi tévedés volt. Kijevben e poszt megjelenésekor, 14-én délután egyre több a rohamrendőr, a kormányellenes tüntetők pedig támadástól tartanak - nem alaptanalul. Ők nem a rendőröktől várják a védelmet, osztagokat kezdtek felállítani arra az esetre, ha a kormánypárti tüntetők esetleg megtámadnák őket. Többen összeesküvést gyanítanak: szerintük a kormánypárti tüntetők Kijevbe szólítása és szállítása és a rohamrendőrök számának újabb növelése akár egy éjszakai egy támadás előjele is lehet.

Kudarccal végződött kerekasztal

Ezt megelőzőleg, december 13-án elégedetlenül távoztak az ukrán ellenzék vezetői arról a kerekasztal-megbeszélésről, amelyet Viktor Janukovics elnök kezdeményezésére tartottak, hogy kiutat keressenek a belpolitikai válságból.

A résztvevők közül Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt vezetője kijelentette, hogy számos fontos kérdésre nem kaptak választ, például arra, ki adott parancsot a Függetlenség terén folyó tüntetés erőszakos feloszlatására, s megbüntetik-e a felelősöket.

"Követeltük, hogy ne alkalmazzanak erőszakot. Legalább erre válaszolt (Janukovics), hogy nem fognak. Hiszek-e neki? Nem" - szögezte le Jacenyuk.

Viktor Janukovics a tanácskozásról távozóban nem volt hajlandó válaszolni az újságírók kérdéseire. Az elnök még a találkozó előtt értésére adta az ellenzéknek, hogy nem hajlandó meneszteni a kormányt.

Egy másik ellenzéki vezető, Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője közölte, hogy a jövőben csak akkor vesz részt ilyen kerekasztal-tárgyaláson, ha a tüntetők kérik rá. "Nem akartam ma eljönni, de a Majdan (a kijevi Függetlenség terén demonstrálók) kötelezett minket erre. Közös állásponton vagyunk, amihez tartjuk magunkat" - mondta, utalva arra, hogy a három parlamenti ellenzéki párt vezetői a tüntetők felhatalmazásától tették függővé megjelenésüket a tanácskozáson.

Leonyid Kravcsuk volt államfő, a független Ukrajna első elnöke kijelentette, hogy reményei szerint a jövő héten, valószínűleg kedden lehet újabb fordulója a kerekasztal-tárgyalásoknak.

Eközben, mint fentebb a fejleményekről beszámoltunk, hirdette meg a kormányzó Régiók Pártja - írásban jelezve ezt a főváros vezetésének - , hogy vasárnap 200 ezer fős ellendemonstrációt tart Kijevben. Két helyszínt jelöltek meg: a parlamenttel szemközti parkot és a Függetlenség terének közvetlen szomszédságában lévő Európai teret. A párt fellegvárának számító kelet-ukrajnai Donyeckben a helyi szervezetük közzétette, hogy 19 vagonból álló szerelvényt béreltek a rendezvényre készülő híveik számára, akiknek élelmiszercsomagokat is osztanak az útra.

Az ellenzék újabb "népi nagygyűlést" hirdetett meg immár a negyedik egymást követő vasárnapra a Kijevi főtérre, s a megmozdulásnak a Méltóság napja elnevezést adták. Céljuk, hogy kifejezzék elkötelezettségüket Ukrajna európai integrációja mellett, továbbá tiltakozzanak az ellen, hogy Janukovics elnök megállapodást kössön a Moszkva irányította orosz-kazah-fehérorosz vámunióhoz való csatlakozásról.

A kora esti órákban becslések szerint mintegy 8 ezer tüntető volt a Függetlenség terén, még körülbelül ezren a környéken elfoglalt épületekben melegedtek. Az európai integrációért és hatalomváltásért demonstrálók már mintegy 250 sátrat állítottak fel a téren. A parlamenttel szemközti Marijinszkij parkban a kormánypárti ellendemonstráción a rendőrség közlése szerint ugyanebben az időszakban mintegy 15 ezren tartózkodtak.

Kiszorítósdi Kijevben

Hetek óta folyik a kiszorítósdi Kijevben. A hatalmi játék grandiózus tömegeket mozgat, az indulatok hol felcsapnak, hol alább hagynak, a tömeg hol felduzzad, hol megritkul, a karhatalmi erők hol bekeményítenek, hol passzivitást mutatnak... Most mintha offenzívába lendültek volna és a tüntetés teljes felszámolása, az elfoglalt területek, épületek visszafoglalása lenne a céljuk. Nem tudni, az egyre zordabb időjárás közepette erre hogyan reagálnak a még mozgósítható tömegek.

Az ukrán főváros központjában található Függetlenség téren (Majdan) november vége óta szinte folyamatosan tíz- és százezrek tüntetnek Ukrajna európai integrációs folyamatának folytatását követelve, keményebb fellépés, rendőri erőszak korábban csak egyszer fordult elő (november 30-án): ez egyben kiváltója lett a tömegesebb felháborodásnak.

A tiltakozások átterjedtek egy másik helyszínre, a kijevi kormányzati negyedre. Innen a rohamrendőrök december 10-én reggelre teljesen kiszorították a tüntetőket.

December 11-én hajnalban a rohamrendőrség behatolt a Függetlenség terére, és visszafoglalta a tér egy részét.

A jelentős erővel felvonuló hatóság pajzzsal szorította vissza a tüntetőket, a torlaszokat és sátrakat a tér érintett részén lerombolták. A rendőrök - akik egy bírósági döntésre hivatkozva cselekedtek - nyugalomra szólították a helyszínen tartózkodókat. Egy rendőrségi szóvivő azt mondta, hogy az akció célja a tér átjárhatóságának biztosítása, és ebben szerinte az önkormányzat illetékes szolgálatai is közreműködnek.

A tüntetők igyekeztek megakadályozni a rendőrségi műveletet. A téren tiltakozók közül többen az ukrán himnuszt énekelték, imádkoztak, és gyertyát emeltek a levegőbe.
Az akcióra annak ellenére került sor, hogy a városban tartózkodik a kormányoldal és az ellenzék között közvetíteni próbáló európai uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton, valamint az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkár-helyettese, Victoria Nuland is.

Az EU ukrajnai delegációja közleményt adott ki, amelyben felszólította az ukrán hatóságokat: akadályozzák meg, hogy civilek ellen erőszakot alkalmazzanak. Facebook-oldalán Ashton szomorúságát fejezte ki, hogy a rendőrség békés emberek ellen fordult erővel.

Aggodalmát fejezte ki Carl Bildt svéd külügyminiszter is, aki egy közösségi oldalon kiemelte: Ukrajnát nem az elnyomás viszi előre, hanem a reformok.

Janukovics elnök még kedden bejelentette, hogy delegációt küld Brüsszelbe a tárgyalások folytatására az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás megkötése érdekében. Ígéretet tett arra is, hogy a november 30-i diáktüntetés brutális szétoszlatásában részt vevő rendfenntartókat a vizsgálat idejére felfüggesztik a munkavégzés alól. Arra kérte továbbá a főügyészt, hogy a letartóztatott tüntetők közül eresszék szabadon azokat, akik "nem követtek el súlyos bűncselekményt".

Egy kárpátaljai résztvevő személyes véleménye

A 25 éves fiatal kárpátaljai nő csalódottan jött haza Kijevből. Lelkesen, meggyőződésből, önszántából ment - és kiábrándultan jött haza három napi részvétel után. Ami tapasztalt, szerinte nem más, mint a tömegek hatalmi érdekből történő manipulálása. A tömegben állók ezrei-tízezrei-százezrei szerinte sokkal inkább tétovák, semmint elszántak. A jóval kevesebb hangadó épp ellenkezőleg, de a jövőre vonatkozói elképzeléseik inkább csak politikai szólamokban, jelszavakban, illetve vágyképekben öltenek testet. Hogy milyen úton-módon lesz majd Európa itten, arra nézve nem hallott olyan érveket, amelyek meggyőzték volna legalább arról, hogy még egy napig maradjon. Arról is beszámolt, hogy a lakossági szolidaritás viszont példás, forró teát, kekszet, egyéb ételt-italt folyamatosan hoznak a térre a spontán támogatók.

 

Egy cikkből

 mi a jó/rossz ebben a kárpátaljai magyaroknak? Nem jó nekik ebben semmi. 2004-ben a narancsosok ígértek fűt, fát, virágot, és egyetlen ígéretüket sem tartották be, mi több, oroszellenes intézkedéseik jó része nem kis mértékben rajtuk is csattant, majdhogynem felszámolták az anyanyelvi oktatást is. Aztán jöttek a régiósok, és oroszbarát jogszabályaik egy részének mellékhatásait a magyarok is élvezhették. A paradoxon hibátlan: ki kellene állniuk Európa mellett, de nem tehetik. Hogy is tehetnék, amikor a Szvoboda például a legszívesebben még az országból is elkergetné mind a 150 ezrüket? Várni kell. Sokkal rosszabb hátha nem lesz. 

Ukrajna: mi ez a balhé itt a szomszédban?

És a legfrissebb hír:

A belügyi csapatok és a Berkut kommandó megkezdte a kijevi városi tanács épületének felszabadítását. Az épületet a tüntető ellenzék foglalta el.

Az épülethez három autóbusz érkezett, amelyből sisakot és golyóálló mellényt viselő kommandósok rontottak be az épületbe.

Az ukrán belügyminisztérium azt állítja, hogy a tüntetők könnyfakasztó gázt alkalmaztak, vízzel öntötték le a városi vezetés épületének ablakaiból a rendőrség munkatársait.

 

Egyelőre marad a kormány

MTI-hír, 2013, dec 3. délután: Marad hivatalában a Mikola Azarov miniszterelnök vezette ukrán kormány, miután a kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány nem kapta meg a szükséges számú támogató szavazatot kedden a parlamentben. A négyszázötven tagú törvényhozásban csupán 186 képviselő támogatta az előterjesztést.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt miniszterelnök mögött álló Haza párt frakcióvezetője még a szavazás előtt bejelentette, hogy amennyiben nem sikerül leváltani a kormányt, az ellenzék követelni fogja Viktor Janukovics elnöktől a kabinet menesztését.
*

Ara-Kovács Attila friss értékelése a Magyar Narancsban:

Mi történik Ukrajnában?

A megmozdulások dinamikája még nem érte el azt a fokot, ami átlendíthetné az ukrán társadalmat a jelenlegi holtponton, de már meghaladta azt a mértéket, amit sem Moszkva, sem Washington, sem pedig Brüsszel nem hagyhat figyelmen kívül. Bár a lényeges dolgoknak nyilvánvalóan Ukrajnában kell eldőlniük, de a világ már nem tekinthet úgy rájuk, mint egy kívülálló.  >>tovább

Forradalom? Államcsíny? Országszakadás? - Kijev forrong

Sokak szerint a látszat ellenére az, ami Kijevben történik, már nem Ukrajna EU-közeledéséről szól. A kormány döntése, hogy megszakítja az integrációs folyamatot és inkább Moszkva felé nyit, csupán felszínre hozta egyfelől az ország belső megosztottságát, másfelől az évek óta tartó hatalmi harcot a belpolitika jelentős erői, érdekcsoportjai között.

Egyes külföldi megfigyelők szerint Ukrajnában forradalom bontakozik ki, amelynek tétje már elsősorban nem az uniós társulás, hanem a kormány megdöntése. A feszültséget a belföldi orosz−ukrán ellentét is fokozza − a Krímből már katonai segítséget kértek Putyintól.

December 3-án reggel feszült helyzet alakult ki az ukrán parlament előtt, miután a Kijev központjában tüntetők néhány ezres csoportja átvonult a parlamenthez, de útjukat elállta mintegy kétszáz rohamrendőr.

A napok óta hatalomváltást és Ukrajna európai uniós integrációjának folytatását követelő demonstrálók azért vonultak a Függetlenség teréről a törvényhozás épületéhez, hogy jelenlétükkel támogassák a kormány menesztését célzó ellenzéki kezdeményezést. A parlament a tervek szerint ma tárgyalja a Mikola Azarov miniszterelnök és kormánya ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

A tüntetők egy másik csoportja eközben ismét a kormány épületét vette blokád alá, ahogy azt tegnap is tette.

Mint tudható, az ellenzék és a tüntetők napok óta már nemcsak az unióval való társulási szerződésről felfüggesztett tárgyalások folytatását követelik, hanem sokkal hangsúlyosabban a kormány és az államfő távozását, előrehozott parlamenti és elnökválasztást is. Kétséges, hogy a tüntetők megfogadják Azarov miniszterelnök bölcs tanácsát, miszerint ha valóban a nemzeti érdekeket akarják védeni, akkor menjenek vissza dolgozni és tanulni, mert a politikai instabilitás árt a hrivnya árfolyamának és az ukrán gazdaságnak. Miközben ismét hangsúlyozta a kormány európai elkötelezettségét, a TSN televíziónak adott interjújában elmondta: Janukovics elnök még ebben a hónapban Moszkvába utazik, hogy kidolgozzák a felek közti új gazdasági együttműködés menetrendjét.

A moszkvai televízió által megkérdezett orosz szakértők szerint a tiltakozások mögött ugyanazok az erők állnak, mint a narancsos forradalom mögött: az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO, Ukrajna pedig belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, hogy szombaton Kijevbe érkezett több lengyel ellenzéki politikus és európai képviselő.

Nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben kiéleződnek az ellentétek a sokmilliós orosz kisebbség és moszkovita ukrán valamint a nacionalista érzelmű ukrán többség között. Ez akár az ország kettészakadásához vezethet, főleg, ha esetleg Moszkva beavatkozik.

Viktor Janukovics elnök tévéinterjúban próbálta csillapítani az indulatokat: "Meggyőződésem, hogy még a rossz béke is jobb a háborúnál".

Mikola Azarov kormányfő úgy vélekedett, hogy a Kijevben kialakult helyzet "irányíthatatlanná" vált, és "államcsínyre utaló jelek" látszanak.

"Egyfelől nem vesszük le a felelősséget a rendvédelmi szervekről, másfelől viszont azok a politikai erők, amelyek csatlakoztak ehhez az akcióhoz, élesen radikalizálták a helyzetet" - fejtette ki a miniszterelnök európai uniós tagállamok, illetve az Egyesült Államok és Kanada nagyköveteivel találkozva. Hozzátette, hogy ezáltal a civil tömegmegmozdulások irányíthatatlan jelleget öltöttek, pontosabban "bizonyos politikai erők által váltak irányítottá".

Szavai szerint ezeknek a politikai erőknek az az illúziója támadt, hogy "a fennálló rend megdönthető".

"Annak érdekében pedig, hogy ez az illúziójuk valóra váljon, teljesen törvénytelen módszereket használnak: állami épületek elfoglalására irányítanak embereket, akadályozzák az állami hivatalok munkáját, ultimátumokat jelentenek be. Ez az út nem vezet sehová" - szögezte le a kormányfő.

Azarov közölte a nagykövetekkel, hogy a kormánynak olyan információk vannak a birtokában, miszerint "készül a parlament elfoglalásának terve".

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy mindaz, ami Kijevben történt, inkább hasonlít pogromokra, mint forradalomra. Úgy vélte, hogy az ellenzéki akcióknak kevés köze van Ukrajna és az Európai Unió kapcsolataihoz, ugyanis szerinte az ellenzékiek közül "senki sem vette a fáradtságot", hogy mélyebben megismerje az EU és Kijev társulási szerződését, illetve az ahhoz kapcsolódó szabadkereskedelmi övezeti megállapodást.

A washingtoni Fehér Ház elfogadhatatlannak minősítette a tüntetők ellen alkalmazott erőszakot, és felszólította Kijevet, hogy tartsa tiszteletben az ukránoknak a szólás és a gyülekezés szabadságához való jogát. "Elfogadhatatlan, hogy a kormányzati hatóságoknak szombat reggel Kijevben erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők ellen" - jelentette ki Jay Carney, az amerikai elnöki hivatal szóvivője.

Forradalmi helyzet Kijevben

Élessé kezd válni a helyzet Kijevben. Miután az ukrán kormány leállította az EU-hoz való közeledést, helyette az Oroszország felé történő nyitást helyezve kilátásba, országszerte tüntetések kezdődtek. A fővárosban több összecsapásra is sor került.

Nézd ezt is:

Egyenes adás a kijevi Majdanról (Függetlenség tere) - EU-tüntetés

Megbénult az ukrán főváros központjának közlekedése vasárnap, miután hatalmas tömeg vonult utcára Ukrajna EU-integrációját és az ország vezetőinek távozását követelve.

Több százezren követelik Kijevben Európát

(MTI/HVG)

A délutáni becslések már 200-700 ezer közé tehető a demonstrálók létszáma.
Az elnöki hivatal épülete előtt feszültté vált a helyzet, miután ismeretlenek - akikről nem tudni, hogy tüntetők vagy provokátorok - buldózerrel próbálták áttörni a rendőrségi kordont. A rohamrendőrök könnygáz- és hanggránátokat vetettek be a támadók ellen, akik válaszul tűzijáték-rakétákat, köveket, botokat dobáltak a rendfenntartók felé.



A belügyminisztérium közlése szerint több mint száz rendőr és néhány támadó megsérült. Az elnöki hivatal bejáratához vezető utat a rendőrök fémkorlátokkal és buszokkal torlaszolták el. Az elnöki hivatalnál tüntetők két csoportra oszlottak: az egyik oldal próbálja visszaterelni békés mederbe a tiltakozást, és a rendőrök védelmére kelt, a másik viszont újra és újra támadásba lendült.

Az ellenzéki vezetők szerint provokátorok szították a feszültséget a demonstrálók és a rendvédelmi szervek munkatársai között az elnöki hivatalnál. Vitalij Klicsko arra szólította fel a tüntetőket, hogy ne engedjenek a provokációknak.

Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője a Függetlenség terén tüntetők előtt kijelentette, hogy nemzeti ellenállási parancsnokságot hoz létre az ellenzék Kijevben, amely koordinálni fogja a megmozdulásokat.

Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) elnöke fegyelemre intette a Függetlenség teréről más helyszínekre vonuló tüntetőket, arra kérve őket, hogy ne cselekedjenek a megmozdulás szervezőinek utasításaival szemben. "Forradalom!" felkiáltással zárta beszédét, amelyet a tömeg vele együtt skandált tovább.

Az ellenzéki vezetők általános sztrájkra szólították fel az egész országot, Viktor Janukovics elnököt pedig lemondásra. Személyesen őt tartják felelősnek ugyanis azért, hogy nem jött létre az Ukrajna és az EU közötti társulási megállapodás a héten Vilniusban, az unió keleti partnerségi csúcsértekezletén.

Nap közben a tüntetők egy csoportja behatolt a fővárost irányító adminisztráció épületébe, és elfoglalta annak első szintjét. A városházába behatolók között sok, maszkot viselő férfi volt, akik a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt aktivistái. Magyarázatuk szerint arra kell a helyiség, hogy a demonstrálók megmelegedhessenek. Az elnöki hivatal közelében lévő Szakszervezetek Házát is elfoglalta egy csoport tüntető, zömében szintén Szabadság párti aktivisták.

Vasárnap vidéken is voltak EU-párti megmozdulások, még a főként orosz ajkúak és Janukovics-pártiak lakta városokban, így a kelet-ukrajnai Donyeckben és az ország déli részén lévő Odesszában, valamint Szimferopolban is.